az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv

AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALNYÚJTOTT FORRÁSOK ÉS ANEMZETI FEJLESZTÉSI TERV(I.) TÁMOGATÁSIRENDSZERESzerkesztette:Birher NándorGEO-SIVO Kft.Lektor:Dévényi AttilaSzerz k:Kapitány Gabriella – Seres Tamás - BirherNándor - Boros Melinda – Rettegi ZsoltSorozatszerkeszt :dr. Penksza KárolyTechnikai szerkesztés, el készítés:Dambera Bt., Gemini 917 Kft.2006

TARTALOMJEGYZÉKEL SZÓ.................................................................................................................................... 8I. RÉSZ PÁLYÁZATOK ELMÉLETE ................................................................................. 91. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT TÖRTÉNETE ..................................... 101.1. Az európai integráció els¡ szakasza: 1957-1973 ................................................... 101.1.1. Az integráció gazdasági és politikai feltételei........................................................ 101.1.2. Az integráció gondolatának els¡ lépései ................................................................ 101.1.3. Az integráció útján ................................................................................................. 111.2. Az európai integráció második szakasza: 1973-1985. ........................................... 121.2.1. Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS).................................................................. 121.2.2. A déli kib¡vülés...................................................................................................... 121.3. Az európai integráció harmadik szakasza 1985-1992............................................ 131.3.1. A Fehér Könyv ....................................................................................................... 131.3.2. Az Egységes Európai Okmány............................................................................... 131.3.3. Az Egységes Európai Okmány hatása.................................................................... 141.4. Az európai integráció negyedik szakasza 1992. után............................................. 151.4.1. Az Európai Unió megalakulása, a Maastrichti Szerz¡dés...................................... 151.4.2. A negyedik b¡vítés................................................................................................. 151.4.3. Az Amszterdami Szerz¡dés.................................................................................... 151.4.4. A Nizzai Szerz¡dés ................................................................................................ 161.4.5. Az alkotmányozás folyamata ................................................................................. 172. AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE, AZ INTÉZMÉNYEKINFORMÁCIÓS FORRÁSAI............................................................................................... 192.1. Az Európai Unió struktúrája, az Unió három pillére.............................................. 192.2. Az EU intézményrendszerének jellege................................................................... 202.2.1.Európai Unió Tanácsa ............................................................................................. 202.2.2. Európai Tanács....................................................................................................... 212.2.3.Európai Bizottság .................................................................................................... 222.2.4. Az Európai Parlament ............................................................................................ 242.2.5. Az Európai Bíróság ................................................................................................ 252.2.6. Számvev¡szék ........................................................................................................ 272.2.7. Európai Központi Bank (ECB)............................................................................... 272.2.8. Európai Beruházási Bank (EIB)............................................................................. 272.2.9. Európai Ombudsman.............................................................................................. 282.2.10. Europol (Európai Rend¡rségi Hivatal)................................................................. 283. INFORMÁCIÓK A KÖZÖSSÉGI AGRÁR-, FOGYASZTÓVÉDELMI-,KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS REGIONÁLIS POLITIKÁRÓL ....................................... 293.1. Közös agrárpolitika (KAP)..................................................................................... 293.1.1. Jogi alapja:.............................................................................................................. 293.1.2. Céljai: ..................................................................................................................... 293.1.3. A KAP kialakulása és alapvet¡ célkit¢zései .......................................................... 293.1.4. A KAP fejl¡dése..................................................................................................... 303.1.5. A KAP hatálya, kedvezményezettjei...................................................................... 313.1.6. A közösségi szabályozó eszközök.......................................................................... 313.1.7. Uniós horizontális szabályozások .......................................................................... 333.1.8. A KAP végrehajtása ............................................................................................... 343.2. Közösségi fogyasztóvédelmi politika..................................................................... 343.2.1. Jogi alapja:.............................................................................................................. 343.2.2. Céljai: ..................................................................................................................... 343.2.3. A fogyasztók alapvet¡ jogai:.................................................................................. 343

3.2.4. A Közösség legújabb fogyasztóvédelmi programja ...............................................353.2.5. A fogyasztóvédelmi intézmények az Európai Unióban és tagországaiban ............353.3. Közösségi környezetvédelmi politika.....................................................................373.3.1. Környezetpolitikai alapelvek ..................................................................................373.3.2. A „Környezet 2010: A jöv¡nk a mi választásunk” elnevezés¢ akcióprogram .......373.3.3. Fontos szabályozások..............................................................................................383.3.4. Pénzügyi háttér........................................................................................................383.3.5. A környezetvédelmi politika hatása az új tagországokra........................................383.4. Közösségi regionális politika..................................................................................383.4.1. Régió, regionalizáció, regionalizmus......................................................................383.4.2. A regionális politika története.................................................................................393.4.3. A regionális politika alapelvei és célkit¢zései ........................................................403.4.4. A regionális politika célkit¢zései............................................................................413.4.5. A jelenleg érvénybe lép¡ jogyszabályok ................................................................424. MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA NYITVA ÁLLÓ PROGRAMOK, ATÁMOGATÁSOK RENDSZERE.........................................................................................434.1. A jelenlegi (2000 – 2006.) költségvetési id¡szak támogatási rendszere: ...............434.1.1. A Nemzeti Fejlesztési Terv és „Intézményrendszere”............................................434.1.2. A Kohéziós Alap és a forrás hazai felhasználása....................................................454.1.3. A Közösségi Kezdeményezések .............................................................................464.1.4. A Közösségi Programok .........................................................................................464.1.5. Néhány legfontosabb Közösségi Programok és Kezdeményezések rövidismertetése: .............................................................................................................484.1.6. Egyéb forrás – lehet¡ségek: a Norvég és az EGT Támogatási Mechanizmus .......544.2. A tervezés Uniós alapelvei, azok módosulása a jelenlegi id¡szakhoz képest ........574.2.1. A következ¡ id¡szak program-dokumentumaival szembeni uniós elvárások ........574.2.2. Az NFT II. szerkezete a jegyzet lezárásának id¡pontjában ....................................614.3. Összefoglaló táblázat az EU támogatási rendszerér¡l, illetve a magyarországiforrástérképr¡l az NFT I. és az NFT II. hatálya alatt.....................................................62II. RÉSZ A PÁLYÁZATÍRÁS TECHNIKÁJA ..................................................................631. PÁLYÁZATFIGYELÉS TECHNIKÁJA.........................................................................641.1. A különböz¡ pályázati lehet¡ségek, pályázati információforrások összegy¢jtése .641.1.1. Internet ....................................................................................................................641.1.2. Pályázatokat közl¡ legfontosabb nyomtatott kiadványok.......................................641.1.3. Tematikus, kifejezetten pályázatok közlését vállaló kiadványok,sajtótermékek: .........................................................................................................641.1.4. Külföldi elérhet¡ forrásokat összefoglaló kiadványok ...........................................642. A PROJEKTEK EL KÉSZÍTÉSE ..................................................................................652.1. A projekttervezés módszertana ...............................................................................652.1.1. A projekt ciklus elmélet (PCM)..............................................................................652.1.2. SWOT-analízis........................................................................................................662.1.3. Problémafa – célfa ..................................................................................................672.1.4. Logikai Keretmátrix................................................................................................682.1.5. GANTT diagramm..................................................................................................712.2. Pályázatkészítés a gyakorlatban..............................................................................712.2.1. A pályázatok el¡készítésének alapelvei..................................................................722.2.2. A pályázati felhívás.................................................................................................722.2.3. A pályázati dokumentáció elkészítése ....................................................................742.2.4. A pályázati formanyomtatvány kitöltése ................................................................752.2.5. Gyakorlati tanácsok ................................................................................................754

2.2.6. A pályázat befogadása............................................................................................ 762.2.7. A pályázat értékelése.............................................................................................. 762.2.8. A bírálat.................................................................................................................. 763. A PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA............................................................................. 773.1. A támogatási szerz¡dés megkötése, esetleges módosítása..................................... 773.1.1. A támogatási szerz¡dés megkötése ........................................................................ 773.1.2. A támogatási szerz¡dés esetleges módosítása........................................................ 793.2. Közbeszerzés lebonyolítása.................................................................................... 803.3. Elszámolások.......................................................................................................... 813.3.1. A megvalósítás ellen¡rzése, a kifizetések .............................................................. 813.3.2. A támogatások kifizetésének lehetséges eljárásai.................................................. 823.3.3. Az árfolyamkockázat kezelése ............................................................................... 843.4. Projekt el¡rehaladási jelentések (PEJ) ................................................................... 843.4.1. El¡rehaladási jelentések a Strukturális Alapok esetében ....................................... 843.4.2. El¡rehaladási jelentések a Kohéziós Alap esetében............................................... 864. A MONITORING FOLYAMAT .................................................................................... 884.1. A monitoring fogalma és célja ............................................................................... 884.2. A szakmai monitoring tartalma .............................................................................. 884.3. A szakmai monitoring tevékenység szerepl¡i és feladatuk.................................... 894.3.1. Kedvezményezettek................................................................................................ 894.3.2. Monitorok............................................................................................................... 894.3.3. Vezet¡ monitor....................................................................................................... 904.3.4. Szakmai KSZ (ESZA Kht)..................................................................................... 904.3.5. Egyéb közrem¢köd¡ szervezetek ........................................................................... 904.3.6. Irányító Hatóság ..................................................................................................... 914.4. Monitoring folyamat hivatalos fórumai ................................................................. 914.4.1. Szakmai Monitoring Bizottság ülés ....................................................................... 914.4.2. Programvégrehajtást áttekint¡ ülés ........................................................................ 914.4.3. Monitoring Munkacsoport ülés .............................................................................. 924.4.4. HEFOP Monitoring Bizottsági ülés ....................................................................... 925. A MONITORING TEVÉKENYSÉG ESZKÖZRENDSZERE ................................... 935.1. Dokumentumok...................................................................................................... 935.1.1. Dokumentumok vizsgálata..................................................................................... 935.1.2. Dokumentumok tartalmi, formai ellen¡rzése......................................................... 945.1.3. Dokumentumok hitelességének megállapítása....................................................... 955.1.4. Pénzügyi teljesítés háttérdokumentumainak ellen¡rzése ....................................... 965.2. Helyszíni ellen¡rzések............................................................................................ 965.2.1. Mely szervezetek végezhetnek helyszíni ellen¡rzést? ........................................... 965.2.2. A helyszíni ellen¡rzések csoportosítása................................................................. 975.2.3. A helyszíni ellen¡rzések lépései............................................................................. 985.2.2. A helyszíni ellen¡rzések típusai........................................................................... 1006. A SZAKMAI MONITORING FOLYAMAT LÉPÉSEI ÉS SZERVEZÉSE, AMONITORING SZAKÉRT FELADATAI..................................................................... 1046.1. A monitoring tevékenység során használatos dokumentáció átvétele ................. 1046.2. A szakért¡k felkészítése ....................................................................................... 1046.3. A szakért¡ els¡ teend¡i a felkészítését követ¡en ................................................. 1046.4. Az el¡rehaladási jelentés szakmai részének feldolgozása.................................... 1056.5. Intézkedés szint¢ jelentések készítése.................................................................. 1066.6. Szakmai monitoring látogatások lebonyolítása.................................................... 1065

7. A MEGVALÓSÍTÁS LEHETSÉGES KOCKÁZATAI ÉS AZOK KEZELÉSIMÓDJA..................................................................................................................................1087.1. Kockázatok értelmezése........................................................................................1087.2. A projektek sikeres megvalósításához tartozó négy alapfeltétel kockázativonatkozásai.................................................................................................................1087.3. Általános kockázati források, illetve vonatkozások a projektek életében: ...........1087.3.1. A projekt indikátorainak teljesülésével kapcsolatos kockázatok..........................1097.3.2. A projekt szakmai tartalmával kapcsolatos kockázatok .......................................1107.3.3. A projekt m¢ködésével, m¢ködtetésével kapcsolatos kockázatok .......................1128. A MEGVALÓSÍTÁS SORÁN FELMERÜL TIPIKUSSZABÁLYTALANSÁGFAJTÁK LISTÁJA ÉS AZOK KEZELÉSI MÓDJA..............1158.1. Tipikus szabálytalanságfajták értelmezése ...........................................................1158.2. A projektek sikeres megvalósításához tartozó négy alapfeltétel ..........................1158.2.1. Társadalmi szükségletek .......................................................................................1158.2.2. Egyes emberek/célcsoport igénye.........................................................................1168.2.3. A megvalósító emberek céljainak, lehet¡ségeinek figyelembe vétele..................1168.3. Tipikus szabálytalanságfajták megjelenésének okai a projektek m¢ködése során......................................................................................................................................1168.4. A szabálytalanságok alkalmazásának jellemz¡ okai.............................................1168.5. Tipikus szabálytalanságfajták és kezelésük ..........................................................1178.5.1. A projektbe vont személyek nem a munkaköri leírásuk szerint végzikfeladataikat............................................................................................................1178.5.2. A projektbe vont személyek nem a szerz¡dés szerinti óraszámban vesznekrészt a projekt lebonyolításában............................................................................1178.5.3. A projektben közrem¢köd¡kkel nem kötnek szerz¡dést ......................................1178.5.4. A megkötött szerz¡dések (munkaszerz¡dések, munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyra irányuló szerz¡dések, feln¡ttképzési szerz¡dések, szolgáltatásiszerz¡dések stb.) tartalma nem felel meg a jogszabályi elvárásoknak .................1188.5.5. A projektbe vont célcsoport dokumentált létszáma és/vagy összetétele nemfelel meg a valóságnak..........................................................................................1188.5.6. A projektbe vont célcsoport részvétele a projektben nem azonos adokumentációkban rögzítettel (pl. többet hiányzik, nem azon a programonvesz részt mint amit a dokumentáció tartalmaz stb.) ............................................1188.5.7. A fejlesztésként bemutatott, elkészített termék nem az adott projekten belülkerült kifejlesztésre, hanem korábbi fejlesztés beemelése a projektbe, sajáttevékenységként/fejlesztésként bemutatva azt......................................................1188.5.8. A fejlesztésként bemutatott, elkészített termék bár a projekt keretében történtkivitelezésre, annak felhasználása csak részben köt¡dik a projekthez .................1198.5.9. A projekt dokumentumainak szövegezése általános, lényeget kerül¡ annakérdekében, hogy eltakarhatók legyenek az esetleges hiányosságok .....................1198.5.10. A rezsi és kommunikációs költségek arányosítása túlzó a projekt valóstevékenységéhez, terület szerinti m¢ködéséhez viszonyítva ................................1198.5.11. A projekt fejlesztései, termékei, tevékenységei vagybeszerzései/beruházásaihoz köt¡d¡en saját bevétellel rendelkezik azintézmény, amelyet nem nevesít ...........................................................................1198.5.12. A szakmai szolgáltatások nem a szerz¡dés szerinti tartalommal történnek........1208.5.13. A szakmai szolgáltatások mögött nincs teljesítés, csak papír alapúdokumentálásuk történik meg...............................................................................1209. MELLÉKLET.................................................................................................................121FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM ..............................................................1336

Birher Nándor szerkeszt¡ELSZÓTananyagunk célja, hogy nem csak teljes kör¢ bevezetést adjon az Európai Unió általnyújtott források lehívásához kapcsolódó minden tevékenységr¡l: aprojektmenedzsmenten át egészen a pályázati források felhasználásának ellen¡rzéséig, amonitorozásig, hanem mindezt elhelyezze az Unió tágabb kontextusába, így szólunk azeurópai integráció folyamatának történetér¡l, a pályázati forrásokat nyújtóintézményrendszerr¡l, és rövid betekintést nyújtunk a támogatások allokációjánaktervezésének irányelveibe is.Mivel ezeken a területeken már számos m¢, tanulmány és kézikönyv jelent meg, ezértmunkánk során az újszer¢séget azzal kívántuk elérni, hogy a források rendszerbeszervezésével egy, a szokásosnál szélesebb horizontot vázoltunk fel a témában.A kötet több szerz¡ munkáját tartalmazza új rendszerben. Külön ki kell emelni a szerz¡iés szerkesztési munkálatokban résztvev¡ Kapitány Gabriella, Seres Tamás nevét. Amonitoring rész elkészítésében nagy segítségünkre volt az ESZA Kht. két munkatársa,Boros Melinda és Rettegi Zsolt.Reméljük, hogy a gyorsan változó feltételek mellett közt is sikerült egy olyan tanulmánykészítenünk, amely még jó ideig használható lesz a pályázatok világában.Szerz¡k: Kapitány Gabriella, Seres Tamás,Boros Melinda, Birher Nándor, Rettegi Zsolt8

I. RÉSZPályázatok elmélete9

1. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FOLYAMATTÖRTÉNETE 11.1. Az európai integráció els szakasza: 1957-19731.1.1. Az integráció gazdasági és politikai feltételeiA II. világháború okozta gazdasági válság és az ideológiai kettészakítottság szükségessétette Európában egy olyan történelmi jelent¡ség¢ folyamat elindítását, amely gazdaságifejl¡dést hoz, esélyt ad a felzárkózásra az Amerikai Egyesült Államokhoz, és amelylehet¡séget teremt az európai értékek összefogására.Ahogyan az európai egyesülés gondolatáról 1946. szeptember 19-én a zürichiegyetemen tartott beszédében Winston Churchill beszélt: „Újra kell alakítani az európaicsaládot, amennyire erre képesek vagyunk, és egy olyan struktúrát kell számárabiztosítanunk, amelyben békében, biztonságban és szabadságban élhet. Egyfajta EurópaiEgyesült Államokat kell felépítenünk.” Az egyesülés módja azonban nagy vitákat kavart,amely vitákban a kérdések a következ¡k voltak: politikai, gazdasági vagy katonaiintegrációra van-e szükség, s abban mely országok vegyenek részt.f¡1.1.2. Az integráció gondolatának els lépései1948. január 1. napján jött létre a Benelux vámunió Belgium, Hollandia és Luxemburgrészvételével. A nyugat-európai országok közötti kapcsolatot er¡sítette, hogy 1948-ban azAmerikai Egyesült Államok és a Marshall-tervben résztvev¡ országok aláírták azÁltalános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményt (GATT), amelynek célja a tagokközötti kereskedelem liberalizálása volt. 1949. május 5-én Londonban Németország,Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Egyesült Királyság,Írország, Dánia, Norvégia létrehozta az Európa Tanácsot, strasbourgi székhellyel.Az integráció eszméjének megfogalmazói és kibontakoztatói, Jean Monnet,Robert Schuman és Konrad Adenauer olyan irányvonalat képviseltek, amely lehet¡ alegjobb, leghatékonyabb megoldást jelentette az adott helyzetben.Jean Monnet, a Francia Nemzeti Tervintézet vezet¡jének 1950. május 9-i javaslataalapján, Robert Schuman francia külügyminiszter kezdeményezésére, amelykezdeményezést ún. Schuman nyilatkozatként ismeri a történelem, a Német SzövetségiKöztársaság, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok a párizsi konferencián,1951. április 18-án létrehozták az Európai Szén- és Acélközösséget, az ESZAK-ot (másnéven Montánuniót), mely az európai integráció, a kés¡bbi Európai Unió alapkövétjelentette. A ratifikálási eljárások után az egyezmény 1952. július 23-án lépett életbe. Els¡elnöke Jean Monnet lett. „Az Európai Szén- és Acélközösségnek az a feladata, hogy atagállamok általános értelemben vett gazdaságával összhangban és közös piac létrehozásaútján hozzájáruljon [...] a tagállamok gazdasági b¡vüléséhez, foglalkoztatásánaknöveléséhez és emelked¡ életszínvonalához.” 2 Az alapszerz¡dés formailag, egy vámuniót1 A fejezet megírásában a következ forrásokra támaszkodtunk:Navracsics Tibor: Európai belpolitika (Budapest, 1998. Korona Kiadó)Kende Tamás – Szőcs Tamás (szerk): Európai közjog és politika (Budapest, 2002. Osiris Kiadó)Horváth Zoltán:Kézikönyv az Európai Unióról (Budapest, 2002. Magyar Országgyőlés)www.eu.lap.huwww.eu2004.hu2 Párizsi Szerzıdés 2. cikkelye10

írt el¡, amelyben a tagországok számára megsz¢ntek a vámilletékek, ezáltal el¡segítettéka két termék (szén és acél) szabad kereskedelmi forgalmát egy bels¡, közös piacon.Az ESZAK intézményrendszerében a föderalizmus jellege tükröz¡dik: aLegfels bb Hatóság (High Authority) képviselte a döntéshozó hatalmat a közösségben,kölcsönözte a szupranacionális jelleget a szervezetnek, mivel a szén és acél termeléskérdéseiben a döntéshozatal ezt a szervet és nem a tagországok politikai struktúráit illettemeg. A Legfels¡bb Hatóság munkálatait egy Miniszteri Bizottság és egy ParlamentiGy¢lés segítette, ez az intézményrendszer képezi a vázát a kés¡bbi EU-sintézményrendszernek is. Az ESZAK legjelent¡sebb eleme, hogy megjelentek a nemzetekfölötti hatáskörök és intézmények.¡Az ESZAK sikerén felbuzdulva történtek kísérletek egy Európai VédelmiKözösség (European Defence Community) és egy Európai Politikai Közösség (EuropeanPolitical Community) létrehozatalára is, ezek a próbálkozások azonban nem hoztak sikert.1.1.3. Az integráció útjánAz európai integrációpolitika céljai ezután egyértelm¢vé váltak: egy békés európai közeglétrehozása, amely a közös európai gazdaság hatékonyságának növelésével, a kontinensglobális politikai helyzetének konszolidálásával lehet¡vé teszi az emberi jogokbiztosítását, a demokrácia és a jogállam védelmét, egyszóval biztosítja a liberálisdemokrácia értékrendjének továbbélését.1955. június 1.-én, a messinai konferencián, ahol az ESZAK tagországokkülügyminiszterei egyeztették az álláspontokat, célul t¢zték ki a közös piac létrehozását,és ennek el¡készítésével, a résztvev¡ államok álláspontjának egyeztetésével megbíztakegy bizottságot, Paul-Henri Spaak vezetésével.1956. május 29-én Velencében találkozott a hat ESZAK tagállamkülügyminisztere. Ezen a konferencián fogadták el a Spaak Jelentést, alapként aszerz¡dések kialakítására irányuló további tárgyalásokhoz. 1956. nyarára kétszerz¡déstervezet készült: az egyik egy teljes vámuniót irányzott el¡ a közösség országaiközött, a másik békés célú atomenergia-ipar közös irányítását és fejlesztését.Végül 1957. március 25-én Rómában Franciaország, Németország, Olaszország,Belgium, Hollandia és Luxemburg külügyminiszterei aláírták az Európai GazdaságiKözösséget (European Economic Community) és az Európai Atomenergia Közösséget(European Atomic Energy Community) létrehozó Egyezményeket, amelyeketösszefoglalóan Római Szerz déseknek hívunk.Az Európai Gazdasági Közösség szerz¡dés általános célja a közös piac kialakításavolt, amelynek fázisaiként a vámok, mennyiségi korlátok lebontását, a közöskereskedelempolitika, közös közlekedési és versenypolitika megvalósítását, ajogharmonizáció elvégzését és további, új szakpolitikák kialakítását jelölték ki. A közöspiac megvalósítása a szabad árukereskedelem, a liberalizált szolgáltatás- ést¡ketranzakciók, a munkaer¡ szabad mozgásának elveire alapult. A Római Szerz¡désekkeretszerz¡dések voltak, mert a gyakorlat számára rugalmas keretet biztosítottak.A Római Szerz¡dések hatására gyors, bels¡ konjunktúra következett: Az 1958-tól1973-ig terjed¡ id¡szakban a hatok közötti kereskedelmi forgalom az ötszörösérenövekedett, az EGK-n belül a GDP növekedése pedig elérte az évi 5%-ot. 1968-ra, 2évvel a kit¢zött határid¡ el¡tt, a tagállamok közötti vámok és mennyiségi korlátokatlebontották, és megvalósult a közös piac. 1962-ben megkezdték a Közös Agrárpolitikakialakítását. Az EGK legf¡bb sikere abban mutatkozott meg, hogy a brit politika is11

átértékelte álláspontját és 1961-ben jelezte csatlakozási szándékát. (A csatlakozásazonban Franciaország, ezen belül de Gaulle ellenállása miatt nem történt meg.)1967-68 folyamán jelent¡s változtatásokra került sor: összevonták a hárommeglév¡ integrációs intézmény, az EGK, az Euratom és a Montánunió addigpárhuzamosan m¢köd¡ szerveit, s ekkortól használatos az Európai Közösségek elnevezés.1970. júliusában megkezd¡dtek a csatlakozási tárgyalások az EgyesültKirálysággal, valamint három északi országgal: Írországgal, Dániával és Norvégiával. Abrit Alsóház 1971. október 20-án döntött a csatlakozás mellett, és az írországi és dániainépszavazások is meger¡sítették politikusaik szándékát. A csatlakozási szerz¡déseket1972. január 22-én írták alá és a tagság 1973. január 1-jén lépett életbe. A kib¡vüléssel azEK lakosságának lélekszáma elérte a 250 milliót. A kib¡vült közösség mondhattamagáénak a világkereskedelem egyötödét, s ez megváltoztatta Európa gazdaságpolitikaisúlyát a világban.1.2. Az európai integráció második szakasza: 1973-1985.Az Európai Közösségek fejl¡désének mélypontját jelenti az 1973. és 1985. közöttiszakasz. Az olajválság hatására a Közösségen belüli kereskedelem visszazuhant, és azegyes tagállamok protekcionista intézkedéseket hoztak a gazdaság talpra állítására, amelyintézkedéseikkel a közös piac megvalósulását akadályozták. A válságot fokozta aKözösségen belüli vita a nettó befizet¡ és a haszonélvez¡ államok között.1.2.1. Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS)Az 1971-ben, Hágában tartott csúcstalálkozó és az 1972-es Európa Tanács általi döntésegyre nyilvánvalóbbá tette azt az igényt, hogy a közös piacot egységesgazdaságpolitikával és pénzpolitikával egészítsék ki.A monetáris politikára vonatkozó elképzelések konkrét formát is öltöttek, és azEK országok nyílt céljává vált az Európai Monetáris Unió (EMU) történ¡1980-rakialakítása is. A terv megvalósítását azonban kizárta a tagországok meglév¡ között nagygazdasági különbség és az, hogy legtöbbjük a 70-es évek során komoly inflációvalküszködött.Az Európai Tanács 1978. decemberében hozott elhatározása alapján 1979. március13-án alakult meg az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System –„EMS”), amely egy árfolyam-stabilizáló mechanizmust is magában foglal (ExchangeRate Mechanism – „ERM”) a tagállamok nemzeti valutáiból alakított „kosár”figyelembevételével.A rendszer lényege és újdonsága a közösség nemzeti pénzeib¡l összeállítottvalutakosár volt, amelynek „pénzegysége” az ECU. Az ECU nemcsak technikaielszámolási egységként funkcionált, hanem tényleges fizet¡eszközként is a központibankok egymás közti átutalásaiban, ugyanakkor viszonyítási alapot adott az egymáshoz ésa dollárhoz viszonyított árfolyammozgások összehangolásához.Az EMS révén sikerült viszonylag stabilizálni az EK-en belül az árfolyamokat, amásodik olajárrobbanás dacára is.1.2.2. A déli kib vülésAz EK intézményi reformját folyamatosan sok bels¡ és küls¡ tényez¡ inspirálta. Közöttükaz egyik fontos elem volt a déli kib¡vülés Görögországgal, Spanyolországgal ésPortugáliával. Ez a három gazdaság az EK-tagállamokhoz képest szegényebb,12

gazdaságilag fejletlenebb, iparilag gyengébb, politikai struktúrájuk tekintetében pedigtörékenyebb volt.Görögországgal az EK már 1962-ben társulási egyezményt kötött, melyben márszerepeltek el¡írások a harmonizációra vonatkozóan. A kapcsolatokat a görög katonaijunta 1967-1974. közötti uralma lerombolta, így az 1979-ben aláírt csatlakozásiszerz¡désnek jelent¡s stabilizásiós funkciója is volt. Görögország 1981-ben lett az EKtagja.A diktatúrák alól a hetvenes években felszabadult Spanyolország és Portugáliacsatlakozása sokkal lassabban ment. A tárgyalások 1978 végén kezd¡dtek, s ez a kétország 1986-ban vált taggá.A déli kib¡vülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése, a frissdemokráciák politikai stabilizálása szempontjából.1.3. Az európai integráció harmadik szakasza 1985-1992Az olajválság következtében a Közösségen belüli nemzeti piacok védelme és a gazdaságiválság leküzdése érdekében megsokszorozódtak az ún. nem vámjelleg¢ korlátozások. Akorlátozások lehetetlenné tették a Római Szerz¡désben lefektetett közös piac teljesmegvalósítását és veszélyeztették az addig elért eredményeket. A második olajárrobbanásutáni elhúzódó válság rávilágított, hogy a kiút nem a nemzeti piacok meger¡sítése, hanema közösségi szint¢ dereguláció. Ennek megfelel¡en igény fogalmazódott meg a nemzetijelleg¢ adminisztratív rendelkezések felszámolására, amely azonban a közösségidöntéshozatal átalakítását is szükségessé tette, amihez módosítani kellett a RómaiSzerz¡dést. Küls¡ nyomásként nehezedett a tagállamokra USA és Japán hihetetlen gyorsfejl¡dése, amely létfontosságú érdekké tette a piacok rugalmasabbá tételét és a valódiközös piac kialakítását.1.3.1. A Fehér KönyvA megoldásra elméleti m¢vek születtek, amelyek közül az Európai Bizottság bels¡ piacértfelel¡s biztosa Lord Cockfield által jegyzett Fehér Könyvet 3 emeljük ki. Az 1985-ösFehér Könyv az EK egységes piacának 4 1992-re megvalósítandó tervét tartalmazza. AFehér Könyv szerz¡i szerint a négy szabadság szabad áramlását akadályozzák és ezért lekell bontani a fizikai (határállomások, nem vámjelleg¢ szabályok), a technikai (eltér¡szabványok, diplomák és szakképesítések elfogadásának problémája) és fiskális, adózásiakadályokat (pl. ÁFA eltérése).1.3.2. Az Egységes Európai Okmány1985-ben mind a Bizottság, mind pedig az Európa Parlament kezdeményez¡ lépésekettett. Ezek közül a legfontosabb az ír szenátor, James Doodge által vezetett bizottságlétrehozása volt, melynek az EK intézményi vizsgálata volt a feladata. Az angol, dán ésgörög ellenkezés dacára az Európai Tanács az 1985. júniusában Milánóban tartottértekezleten akként határozott, hogy konferenciát hív össze a Dooge Bizottságajánlásainak és a Cockfield-féle Fehér Könyvnek a bevezetésére. A konferencia 1985.¡szén Luxemburgban és Brüsszelben ült össze.3 Mi az a Fehér Könyv (White Paper)? A közösségi szakzsargonban egy nagyobb jogalkotási program csomagravonatkozó tervet jelent.4 Egységes piac (Single Market): A közös piac továbbfejlesztett változata, ahol a vámokon és a mennyiségikorlátozásokon túl, az áruk, a szolgáltatások, a tıke és a munkaerı szabad áramlását akadályozó egyéb korlátokat isfelszámolják.13

A milánói csúcsértekezlet hatására összehívott konferencia eredménye lett végül isaz Egységes Európai Okmány (EEO) („Single European Act”), amely a tagállamokratifikációit követ¡en, 1987. július 1-jén lépett hatályba. Ez az Okmány hozta az els¡átfogó módosítást az EGK-t létrehozó Római Szerz¡dés szövegébe.Az összetett, jól kidolgozott okmány egy sor politikai és gazdasági kiegészítést ésváltoztatást vezetett be az EK alapszerz¡déseibe, számos ponton módosította a RómaiSzerz¡dést, rögzítve az elmúlt 30 év változásait. Intézményesítette az 1974. ótarendszeresen m¢köd¡ Európai Tanácsot, kiterjesztette a Közgy¢lésb¡l 1962. óta EurópaiParlamentnek (EP) átnevezett és 1979. óta közvetlenül választott testület befolyását,intézményesíti az „European Political Cooperation”-t, amely fórumon a tagállamokkülügyi kérdésekben egyeztetnek, valamint bevezette az Európai Els¡fokú Bíróságot.Létrehozta az együttdöntési eljárást, a hozzájárulási eljárást és a Tanácsban b¡vítette amin¡sített többségi szavazással eldönthet¡ kérdések körét. Az Egységes Okmány akövetkez¡ igen fontos rendelkezéseket fogalmazta meg: kit¢zte 1992. december 31-re aközös piac kiteljesedésének végs¡ id¡pontját, amelyet a tagállami szabályokösszehangolásával, a nemzeti protekcionizmus megszüntetésével és lendületes jogalkotáselindításával kívánt elérni. Megszabta új területek uniós keretekbe való iktatását, így azEK hatáskerületébe került a kutatás és technológiafejlesztés, a környezetvédelem és aszociális politika.1.3.3. Az Egységes Európai Okmány hatásaAz Európai Tanács 1988. februárjában megtartott rendkívüli csúcsértekezlete fogadta elaz úgynevezett Delors-tervet. Ennek a tervnek alapvet¡ feladata abban állt, hogymegteremtette azokat a gazdasági, költségvetési és járulékos intézményi feltételeket,amelyek materiálisan lehet¡vé teszik az Egységes Közösségi Bels¡ Piac kialakítását.1988. tavaszán közzétették az úgynevezett Cecchini-jelentést, azaz azonszámításokat, amelyekkel megpróbálták felmérni az 1992-re megvalósuló bels¡egységespiac várható hatásait. Ez a dokumentum vizsgálta meg azt, hogy milyen hátrányok érték aKözösség gazdaságát az integráció hiányából. A jelentés szerint az bels¡ egységes piachiánya a Tizenkettek összesített GDP-jének 5,3 százalékára rúgó 216 milliárd ECUtöbbletköltséget okoz. Ezekb¡l az adatokból következtethetünk a Fehér Könyv és az aztjogilag megvalósító Egységes Európai Okmány, illetve az 1988-as Delors-tervközgazdasági fontosságára.következtetése,A Cecchini-jelentés hogy a határformalitások eltörlése, aközületi megrendelések szint¢ közösségi terítése, a pénzügyi szolgáltatásokkötöttségeinek oldása, a méretgazdaságossági el¡nyök kihasználása és élez¡d¡ az versenynyomán kibontakozó újfajta munkamegosztás és ésszer¢bb vállalat- és termékstruktúraösszhatásaként a régió valamennyi gazdasági mutatója kedvez¡en alakulna. 4,5százalékkal b¡vülne a bruttó hazai termék, 1,8 millió új munkahely keletkezne, 6,1százalékkal csökkennének a fogyasztói árak, javulna a Tizenkettek külkereskedelmimérlege, és enyhülhetnének az államháztartási terhek is.f¡alapvet¡Az EEO-val összefüggésben 1988-ban egy újabb intézkedéssorozatot vezettek be,a Delors-csomagot, amely szintén az EK közös piac tervszer¢programjánakbeteljesülését hivatott szorgalmazni. A Delors-csomag öt évre szóló (1988-1992.), amez¡gazdasági és regionális politikát együtt kezel¡, strukturális átalakítást célzóösszehangolt költségvetési intézkedéseket tartalmazott.1988-ban az Európa Tanács Hannoverben tartott ülése megbízást adott az EurópaiBizottságnak a pénzügyi unió tervének kidolgozására. A Delors-jelentés három szakaszt14

vázolt fel a pénzügyi unió megvalósítására, melynek végs¡ határidejét 1999-benhatározták meg.Nagyon fontos volt a közös piac alapelveinek ápolására is hangsúlyt fektetni, aszabad utazás, tartózkodás, munkaer¡-vándorlás részét képezték az 1985. júniusábanaláírt Schengeni Egyezménynek. Németország, Franciaország és a Benelux országokmegegyeztek abban, hogy kit¢zött határid¡re véglegesen megszüntetik egymás között ahatárellen¡rzéseket, közösen alakítják vízumpolitikájukat. A Schengeni övezetb¡l azUniós tagországok közül – sajátos, szigetország helyzetük miatt – Nagy-Britannia ésÍrország maradt ki.1.4. Az európai integráció negyedik szakasza 1992. után1.4.1. Az Európai Unió megalakulása, a Maastrichti Szerz désA Maastrichti Egyezmény az Európai Unióról jelent¡s szerkezeti reformot jelentett. Aszerz¡dést, amely az Európai Unió (EU) megalakulását foglalta magába, 1992. február 7-én írták alá Maastricht-ban a tagállamok külügyminiszterei és pénzügyminiszterei. 1993.november 1-jén lépett hatályba, miután rendez¡dtek a Szerz¡dés ratifikációjávalkapcsolatos, néhány tagállamban élessé vált belpolitikai (Dánia, Egyesült Királyság),illetve alkotmányossági viták (Egyesült Királyság, Németország). A Szerz¡dés alapvet¡változást hozott a szerkezetben a 3 pillér kialakításával és az elnevezésben, az EurópaiKözösségek helyett az Európai Uniót kezdték használni. 1999-re kit¢zték egy egységeseurópai valuta bevezetését, s a szükséges intézményeket létrehozását. Kiszélesítették azEurópai Parlament jogkörét a tudomány, a kultúra és az egészségügy terén. Tervbe vettékközös kül- és biztonságpolitika felállítását, és közös vízumpolitika kifejlesztését.Bevezették az európai állampolgárság fogalmát, amelyhez négy konkrét jogosultságotkapcsoltak: 1. Az EU állampolgára bármely tagállamban szabadon mozoghat, utazhat,tartózkodhat; 2. Lakóhelye szerinti tagállamban részt vehet az EP és a helyhatóságiválasztásokon (aktív ész passzív választójog); 3. AZ EU-n kívüli államokban, haországának nincs diplomáciai képviselete, bármelyik másik tagállam diplomáciaivédelmét igénybe veheti; 4. Petíciót nyújthat be az EP-hez és fordulhat az EurópaiOmbudsmanhoz. A maastrichti szerz¡dés fogalmazta meg a szubszidiaritás elvét, amelyszerint a döntéseket mindig a lehet¡ legalacsonyabb szinten, a problémához a lehet¡legközelebb kell meghozni, illetve csak akkor lehet egy szakpolitikát közösségivé tenni,ha a legoptimálisabb szint a közösségi a kérdések kezelésére.1.4.2. A negyedik b vítésA maastricthi szerz¡dés hatálybalépése után következ¡ id¡szakban egyre többen jeleztékszándékukat a csatlakozásra. Az EU létrejötte ugyanis már egy olyan szoros integrációstömböt jelentett, amelyb¡l való kimaradás a kontinens többi állama számára egyben alemaradás, s egy esetleges elszigetel¡dés veszélyével fenyeget. 1995-ben csatlakozott azEU-hoz Ausztria, Svédország és Finnország, így kialakult az EU 15 tagországból állófelépítése. Ez a három ország sokáig politikai okokból tartotta magát távol a közösségt¡l.Svédország el nem kötelezett politikát folytatott, Finnország és Ausztria pedig szerettevolna megtartani semlegességét.1.4.3. Az Amszterdami Szerz désA Maastrichti Egyezmény értékelését, kiegészítését az 1996. márciusában Torinóbanösszehívott kormányközi konferencián kezdték el a tagállamok. A konferenciára óriásinyomást gyakorolt a keleti b¡vítés perspektívája és a b¡vülésre való felkészülés. Ez15

egyrészt azt jelentette, hogy a konferencia id¡tartama korlátozott volt, másrészt olyaneredményre kellett jutnia, amely mindhárom pillérben megkönnyíti a kib¡vülést adöntéshozatal szempontjából. A kormányközi konferencián alig történt el¡relépés egészena dublini csúcsig. A dublini csúcson olyan el¡terjesztés született, amely már konkrétmódosításokat tartalmazott a közösségi pillér egyes fejezeteire, a döntéshozatalra,valamint a második és harmadik pillér reformjára vonatkozóan.1996. márciusától 1997. júniusáig a Torinóban ülésez¡ kormányközi konferenciaszámos javaslata mellett több fontos kérdésben, így például az EU intézményeinekreformjában nem jutott egyezségre, hanem azokat a befejezését követ¡ 1997. június 17-18-i Amszterdamban tartott Európai Tanácsülés elé utalta, tehát az állam- és kormányf¡ktalálkozójára bízta. A tárgyalásokat végül 1997. júniusában Amszterdamban sikerültlezárni, ahol kidolgozták az EU alapszerz¡déseit módosító új szerz¡dést, azAmszterdami Szerz dést, amelyet 1997. október 2-án írtak alá, s 1999. május 1-én lépetthatályba.Az Amszterdami Szerz¡dés - jóllehet számos intézményi kérdéssel foglalkozott -alapvet¡ intézményi változásokat nem vezetett be. A legjelent¡sebb módosítások azEurópai Parlament jogköreinek további szélesítése, a Parlament és a Bizottságlétszámának maximálása, valamint a Tanács min¡sített többséghez kötött szavazásánakkiterjesztése voltak. Nem került sor azonban a két legsarkalatosabb intézményi reformvéghezvitelére, a Tanácsi szavazatok újrasúlyozására, valamint a húsztagú Bizottságösszetételér¡l szóló döntés rendezésére. B¡vültek a Bíróság, a Számvev¡szék és akonzultatív testületek jogkörei is. Hangsúlyos követelménnyé vált az uniós jogalkotásegyszer¢bbé, közérthet¡bbé tétele, valamint az integrációs intézményekdokumentumaihoz való általános hozzáférés elve is.Az Amsterdami Egyezmény tovább b¡vítette az els¡ pillér tartalmát abevándorlás, az EU küls¡ határainak ellen¡rzése, a nem-tagországokkal valóegyüttm¢ködés kérdéskörével, amelyek eddig a 3. pillérbe tartoztak. Hangsúlyozta azEgyezmény az EU szociális intézkedéseit, az emberi jogok betartásának fontosságát és akörnyezetvédelmi problémák megoldását.Két jegyz könyvet csatoltak egy Egyezményhez, melyek a legéget¡bbproblémákat tárgyalták: egy foglalkoztatáspolitikai jegyz¡könyvet, amely növekv¡ amunkanélküliséggel foglalkozott, és a Stabilitási Paktumot, amelynek célja az euróstabilitásának biztosítása volt.Habár az 1991. december 16-án aláírt Társulási Megállapodás, amely 1994.február 1-én hatályba is lépett, azzal a céllal jött létre, hogy Magyarország EK tagságátel¡készítse, a csatlakozási tárgyalások csak 1998. április 1-én indultak megMagyarországgal és Csehországgal, Szlovákiával, Szlovéniával, Lengyelországgal ésMáltával is. Ez azonban els¡ számú szükségletté tette az intézményi rendszer átalakítását.1.4.4. A Nizzai Szerz désA Nizzai Szerz dés az Amszterdami Szerz¡dés által nem szabályozott kérdésekmegoldása végett vált szükségessé. kérdésként a keleti b¡vülés, illetvefolyományaként az intézményi kérdések tisztázása került el¡térbe. Ennek kapcsánfogalmazták újra a flexibilitást, aminek értelmében a „meger¡sített együttm¢ködés”(enhanced cooperation) mind a 3 pillérre alkalmazható, és amelyet a tagállamok többségekezdeményezhet. B¡vítés el¡tt 8, utána 13 tagállam lenne, ha a Szerz¡dés nem rögzítettevolna a 8 tagállamot. Így azonban jelenleg az Unió kisebbsége is kezdeményezheti. Azintézményi reform keretében rögzítették az új szavazati arányokat a Tanácsban ésF¡16

maximalizálták az Európai Parlament (732 f¡), a Gazdasági és Szociális Bizottság és aRégiók Bizottságának létszámát (350 f¡). Egyszer¢sítették az eljárási szabályokat éskib¡vítették a min¡sített többség¢ döntések számát.A Nizzai Szerz¡déshez is csatoltak jegyz könyvet, mégpedig a kib¡vülésr¡l.Ennek értelmében a Tanács új szavazati aránya csak 2005. január 1-t¡l lépett életbe, azEurópai Bizottságban rögzítették az „1 tagállam 1 f¡biztos” - elvet, amíg az Uniótagjainak száma meg nem haladja a 27 f¡t, ekkortól már rotációs rendszerben kapnak atagállamok f¡biztosi helyet.Mindezek értelmében a Nizzai Szerz¡dés a célját nem érte el, nem hozott létre új,25 tagállammal is m¢köd¡képes intézményrendszert, hanem a meglév¡t b¡vítette 25tagra, ami a problémákat elodázta csak, de nem oldotta meg.1.4.5. Az alkotmányozás folyamata 5Az Európai Unió 2002. februárjában létrehozott egy testületet, amelynek az volt afeladata, hogy az EU írott alkotmányának tervezetét elkészítse. A testületvezet¡ a voltfrancia elnök Valery Giscard d Estaing. A testület 105 tagja rendszeresen ülésezett, s2004. június 13-i ülésén egyetértésre jutott a szerz¡dés-tervezet f¡bb pontjait illet¡en. AzEU június 20-án megtartott thesszaloniki-i csúcsértekezletén a tagállamok elfogadták azEurópai Konvent által kidolgozott alkotmánytervezet szövegét. 2004. október 29-én írtákalá a tagállamok miniszterelnökei és államf¡i az Európai Unió Alkotmányát.Több olyan kérdésben született megállapodás, amely szavatolja a kib¡vültközösség hosszú távú m¢köd¡képességét. Ezek egyike, hogy 2009-ig fennmarad arotációs elv, azaz a lecsökkent létszámú Európa Bizottságban a biztosok rotációs alaponváltják egymást. Az uniós külügyminiszter lesz a felel¡s a közösség közös kül- ésbiztonságpolitikájáért, aki egyben a Bizottság tagja is. A legtöbb döntést többségiszavazással hozzák meg. A nemzeti vétó intézményét visszaszorítják (Anglia és Írországragaszkodik ahhoz, hogy egyes kérdéseket a tagországok megvétózhassanak.). AParlament részvétele a döntéshozatalban hangsúlyozottabb lesz. A tervezet szerint ajelenlegi szaktanácsok helyett az Európai Parlament fels¡házaként m¢köd¡ tanácsdöntene végs¡ soron az uniós jogszabályokról. Fontos terület az új kilépési záradékbevezetése. Nagyon fontos új fejlemény, hogy a Bizottságot rá lehet bírni olyantársadalmat foglalkoztató javaslatok benyújtására, amelyet a közösség állampolgáraiközül legalább egymillióan kérnek.A döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazási rendszer meghatározásánakügyében a tagállamok megállapodása alapján a min¡sített többséget úgy határozták meg,hogy az a tagállamok számán és az általuk képviselt népességarányon alapul. A döntésekelfogadásához a tagállamok 55 százalékának, de legkevesebb 15 országnak atámogatására van szükség úgy, hogy ugyanezek az országok egyúttal az unióössznépességének a 65 százalékát képviseljék. A mindenkori „blokkoló kisebbségek”védelmét szolgálja ugyanakkor az a kiegészít¡ ismérv, amely szerint ha az általukképviselt népességarány elérni a 35 százalék háromnegyedét, akkor az ügyet a EurópaiTanács elé utalják további megfontolásra. Az Európai Bizottság létszámát és összetételétillet¡en az a megállapodás született, hogy 2014-ig mindegyik tagállam továbbra is egyegyteljes jogú biztost delegálhat a testületbe. Ezt követ¡en a testület létszámát atagállamok számának a kétharmadára csökkentik. Elfogadták a tagállamok azt a javaslatot5 http://www.eu2004.hu17

is, amely szerint a legkisebb tagállamok esetében 6-ra növelik a nekik jutó európaiparlamenti helyek minimális számát.Franciaország és Hollandia népszavazáson utasította el az Alkotmányratifikációját, ezzel évekre megállították a ratifikációs folyamatot. José Manuel Barrosoelnök vezetésével egy kétéves, háromszakaszos stratégiával, Európa társadalmidimenziójának er¡sítését célzó új intézkedésekkel igyekszik újjáéleszteni a Bizottság azEurópai Alkotmányt, amelyet 2006. június 25-én terjeszt az Európai Tanács elé. Astratégia els¡ lépéseként konkrét politikai menetrend készülne, a haladást szolgálókulcsfontosságú javaslatok megfogalmazásával. Ezek közé tartozna például a közösenergiapolitika, vagy a gazdasági növekedés fokozásához szükséges intézkedések sora. Amásodik lépést az Európai Közösség 1957-es megalapításának fél évszázados évfordulójajelentené, ami kiváló alkalmat kínál az EU újraértékelésére. A harmadik lépésre, azalkotmány igazi felélesztésére 2008-ban kerülhetne sor, amennyiben Európa politikailégköre jöv¡re felmelegszik.18

2. AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE,AZ INTÉZMÉNYEK INFORMÁCIÓS FORRÁSAI2.1. Az Európai Unió struktúrája, az Unió három pilléreA Maastrichti Egyezmény révén egy sajátos, három pilléres szerkezet jött létre. AzEurópai Unió szervezetének megértéséhez ismételjük át a kialakulás körülményeit.1951-ben létrejött a Montánunió, melyet szervezetileg lemásolt az 1957-58-banlétrejött Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség. A felépítéslényege mindegyik szervezetnél az volt, hogy a tagállami érdekeket megjelenít¡ szerv, aTanács mellett a szupranacionális érdekeket megjelenít¡ szervet, a Bizottságot islétrehozták. Ezek mellett pártpolitikai vonalak mentén alakult meg a parlamentáris szerv,valamint a Luxemburgban székel¡ Bíróság. A három hasonló felépítés¢ szervezet szerveit1965-ben egyesítették.Az 1993-ban hatályba lépett a Maastrichtban aláírt Európai Uniós Szerz¡dés ahárom Közösségb¡l az Európai Unió els¡ pillérét hozta létre. A második és a harmadikpillér a kül- és biztonságpolitikai együttm¢ködések, valamint a bel- és igazságügyiegyüttm¢ködések lettek.A három pillért egy egységes tet¡szerkezet fogja össze, mégpedig az EUSZ I.fejezetében pontosított Európai Unió. Maga az Európai Unió elnevezés a három pillérszükségszer¢ összetartozásának a kifejez¡je. Legszembet¢n¡bb következménye az a tény,hogy új tagok felvétele csak magába az Unióba történhet.E u r ó p a i U n i óI. pillér:Európai GazdaságiKözösségekA maastrichti szerzıdésnyomán az EGK az Unió elsıpillérévé vált Európai Közösségnéven. Az elsı pillérheztartozik minden, közösségiintézménynek és eljárásnakalárendelt politika. A Közösségjellemzıje az általában többségitanácsi döntéshozatal, aBizottság kezdeményezési joga,a Parlament jelentıs ellenırzésiés viszonylag kiterjedtjogalkotói szerepe és a Bíróságjoghatósága. A Közösségnekeljárási joga van az alábbiterületeken: mezıgazdaság,piaci verseny, közöskereskedelempolitika, oktatás,ipar, közegészségügy,technológiai kutatás ésfejlesztés, környezetvédelem,stb.III. pillér:Kül- ésbiztonságpolitikaiegyüttm ködésekA második pillér célja a békefenntartása, valamint a nemzetközibiztonság megerısítése a tagállamokközötti rendszeres kormányköziegyüttmőködés bevezetésével.2.1. ábra Az Európai Unió szerkezeteII. pillér:Bel- és igazságügyiegyüttm ködésekSúlyos belsı és külsı politikainyomás hatására hozták létre abel- és igazságügyiegyüttmőködés rendszerét. Azegyüttmőködés elsısorbanazzal a céllal indult meg, hogy aKözösségeken belülösszehangolják a terrorizmuselleni küzdelmet és arendırségek terrorizmus ellenesegyüttmőködését. A harmadikpillér alá tartozik például amenekültpolitika, a határokellenırzése, bevándorláspolitika,kábítószer-fogyasztáselleni küzdelem.19

2.2. Az EU intézményrendszerének jellegeAz EU döntéshozatali és m¢ködési mechanizmusait négy szerv biztosítja. A Tanács, aBizottság, a Parlament és a Bíróság együttm¢ködésére épül¡ rendszer hozza létre azt asajátos intézményi felépítést, melyben a kormányközi és szupranacionális jelleg sajátosanötvöz¡dik.f¡2.2.1.Európai Unió TanácsaSzékhelye: Brüsszel, azonban meghatározó id¡közönként Luxemburgban ül össze.Elnöke: hathavonta rotál a tagállamok közöttFeladatok és hatáskörA tagállamok képvisel¡ib¡l álló Tanács az egységes jogalkotó és végrehajtó hatalom. Eszerv els¡sorban abban tér el a demokratikus államokban megszokott jogalkotó vagyvégrehajtó szervekt¡l, hogy:• többnemzetiség¢,• nem parlamentszer¢en m¢ködik,• és nem rendelkezik saját végrehajtó apparátussal.A Tanács rugalmas szervezet. Ülésein mindig azok vesznek részt, akiknek a döntésiés informáltsági szintjére és hatáskörébe tartoznak a tárgyalt témák. A Tanácsot szokás aMiniszterek Tanácsaként is emlegetni. A Tanács a tagállamok vélemény-kifejezésénekközvetlen fóruma. A Tanács a jogszabályalkotás els¡dleges, de nem kizárólagos felel¡se,a tagállamok közötti magas szint¢ kapcsolatok színtere, a költségvetés meghatározója.A Tanács felel az Európai Unió tevékenységének általános összehangolásáért, melyekcélja az egységes bels¡ piac megteremtése. A testület felel¡s a kormányköziegyüttm¢ködésért is a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a bel- és igazságügyterén.f¡Szerkezet és m ködésA Tanács hatáskörét a külügyminiszterekb¡l álló Általános Ügyek Tanácsa, aszakminiszterekb¡l álló Szektoriális Tanácsok és a ritkán ülésez¡ összevont tanácsokgyakorolják. Az Általános Ügyek Tanácsa foglalkozik a politikailag érzékenyebbkérdésekkel, valamint a szektoriális tanácsok fellebbviteli fórumaként is m¢ködik. Ahatékonyabb koordináció létrehozására és a szektoralizáció megel¡zésére szolgálnak azösszevont tanácsok.A Tanács összetétele változó, a tárgyalt témák szerint változik. Például amikormez¡gazdasági ügyek vannak terítéken, akkor rendes körülmények között amez¡gazdasági miniszterek vesznek részt benne; ha viszont az általánosgazdaságpolitikáról folyik vita, feltehet¡en a pénzügyminiszterek vannak jelen; amikorpedig magas szint¢ politikai témákat vitatnak meg, olyankor a Tanács az államf¡kb¡l isállhat.A Tanácson belül a munka egy háromszintes szerkezet kereteiben zajlik. Akülönböz¡ szakterületen m¢köd¡ munkacsoportok felvázolják és egyeztetik azokat atechnikai aspektusokat, amelyeket a Bizottság által megfogalmazott javaslat felvet. Amásodik szinten elhelyezked¡ Állandó Képvisel k Bizottsága (COREPER) hatáskörébetartozik egyeztetni a különböz¡ tagországok álláspontjait egy-egy technikai problémakapcsán. Ezen a szinten születik meg a harmonizált, a tagországok által egyeztetettdöntésjavaslat, amelyet az Állandó Képvisel¡k Bizottsága megfogalmaz. Csak a harmadikszinten jelentkezik ténylegesen maga a Tanács, amelyet az egyes tagországok20

eszortminiszterei alkotnak (a Tanács az adott politikai szférától függ¡en, az illetékesreszortminisztereket csoportosítja). AZ EUT feladata az el¡re egyeztetett, az ÁllandóKépvisel¡k Bizottsága által megfogalmazott technikai vagy szakirányú javaslatot politikaidöntés formájában érvényesítse.Ezen a szinten történ¡ döntések igen jelent¡sek, az éppen aktuális EU-integrációstrend függvényében egyes szakterületen gyakoriabbak, vagy ritkábbak a Tanács ülései.Általános szabály szerint az állam- és kormányf¡k legalább félévente, akülügyminiszterek legalább negyedévente, a szakminiszterek pedig ennél is gyakrabbanüléseznek.A döntéshozatalban igyekeznek az egyöntet¢ döntések meghozatalára, ezalapfeltételnek számít egyes kulcsfontosságú kérdésekben (új tagország csatlakozása,szerz¡dés-átalakítás). Más esetekben a döntések többségi szavazattal születnek, megamikor is a tagországok nem egyforma er¡viszonyokat képviselnek az Európai UnióTanácsában.2.2.2. Európai TanácsTulajdonképpen ez a szerv nem szerepel a közösségek eredeti intézményrendszerében,hanem utólag került beépítésre ebbe a struktúrába. Szervezett, intézményesített formábancsak 1974-t¡l, a párizsi csúcstalálkozó óta létezik. Az EU alapokmányokban el¡ször azEgységes Európai Okmányba foglalták, mint EU-s intézményt. Ez a szervezet az Uniócsúcsszerve, a tagállamok állam- és kormányf¡inek testülete.Kormányf¡i évente minimum kétszer üléseznek, júniusban és decemberben, annakaz országnak a területén, amelyik a hat hónapos soros elnökségét befejezi. Fontoskiemelni, hogy az Európai Tanács nem azonos az Európai Unió Tanácsával, melyen atagállamok miniszterei üléseznek és nem azonos az Európa Tanáccsal sem, amely azEurópai Unión kívüli nemzetközi szervezet.Feladatok és hatáskörFeladata stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumok elfogadása, általánospolitikai elvek elfogadása.Legfontosabb hatásköre az Európai Tanácsnak talán abban nyilvánul meg, hogy azEU-ban a legfels¡bb döntéshozatali szervként m¢ködik. Ez a szerv dönt az Európai Uniótérint¡ legfontosabb kérdésekben, meghatározza a szervezet külpolitikai irányvonalát ésezzel együtt a b¡vítési politikát is.Az Európai Tanács meghatározza az EU-s politika f¡bb irányvonalait, agazdasági, társadalmi, külpolitikai kérdésekben ez a szerv dolgozza ki és próbáljaérvényesíteni a közös európai álláspontot. Az európai integrációval kapcsolatos mindenlényeges döntést a Tanács hoz. Dönt az Európai Unió b¡vítésér¡l, a szerz¡dések ésintézmények reformjáról, az európai költségvetés finanszírozásáról, az egységes valutáravaló áttérésr¡l, stb.SzerkezetAz Európai Tanács tagjai a tagországok legmagasabb politikai köreib¡l kerülnek ki. ATanács ülésein részt vesz az EU tagállamainak minden állam- és kormányf¡je, valamintaz Európai Bizottság elnöke.A Tanács elnökségének posztján, algoritmusos alapon, félévenként váltakoznak atagországok, amelynek kormányf¡jét illeti meg az Európai Tanács elnöki tisztje. Arendszer gördülékeny és hatékony m¢ködése érdekében, a leköszön¡, a funkcióban lév¡21

és a várományos tagországok hármasa állandó jelleggel konzultál, tapasztalatcserét folytataz aktuális politikai, gazdasági kérdésekr¡l.Információs forrásokInformációk az interneten: http://ue.eu.int 62.2.3.Európai BizottságSzékhelye: Brüsszel, Berlaymont-palotaElnök: jelenleg José Manuel BarrosoA Bizottság el¡futára az ESZAK F¡hatósága, melynek els¡ elnöke Jean Monnetvolt. 1958-ban, a Római Szerz¡dés aláírását követ¡en létrejött az Európai GazdaságiKözösség Bizottsága. Az 1967-es Egyesülési Szerz¡dés Európai KözösségekBizottságává egyesítette az EGK és az Euratom bizottságát. 1993-ban nevezték el azintézményt Európai Bizottságnak.Feladatok és hatáskörAz Európai Bizottság az EU struktúrának azon szerve, amely központi szerepet játszik azUnió joger¡s határozatainak el¡készítésében, kidolgozásában, érvényesítésében éstermészetesen ellen¡rzésében. A Bizottság jogait és feladatait különböz¡aalapszerz¡désekben rögzítették, s feladatai az Európai Unió hatáskörének területei szerintváltoznak. Az EU els¡ rendszerének pillérében (az Európai Közösségek és a PénzügyiUnió) a Bizottság követez¡ a szerepköröket tölti be:• Az integráció hajtóerejévé vált, mivel a kezdeményezésmonopóliumával, a Tanács és a Parlament csak a Bizottság javaslatára tud joger¡s,szabályozó normák fel¡l dönteni.¡rendelkezik• A Bizottság határozott végrehajtó funkciókat tölt be. érvényesít¡Joger¡s határozatokat hoz, amelyek segítségével megvalósítja az EU politikai, gazdaságitörekvéseit, képviseli az EU-t a nemzetközi megállapodásokban is.• A Bizottság a szerz¡dések véd¡jeként is szerepel, ügyel az uniós szerz¡désekrendelkezéseinek alkalmazására. A Bizottság felügyeli a piaci versenyszabályokbetartását és az állami segélyek odaítélését.¡A második pillér (Közös Kül- és Biztonságpolitika- KKBP) területein a Bizottsághatásköre lesz¢kített. A Bizottság kérdésekkel fordulhat a Tanácshoz, ezáltal teljesítvénegy igen mérsékelt ellen¡rz¡ feladatot, de ezen területeken is megfogalmazhatja ésel¡terjesztheti javaslatait.A harmadik pillérben még kevésbé kihangsúlyozott a Bizottság szerepe, habár azAmszterdami Szerz¡dés szorgalmazta az említett szerv hatáskörének b¡vítését a„szabadságok, biztonság és jog” szférájában.Szerkezet és m ködésA döntéshozatali grémiumot az ún. Kollégium alkotja, amely jelenleg 20 bizottságitagból áll, beleértve a Bizottság elnökét is. A nagyobb tagországok (Németország,Franciaország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország) kiváltságának számít,6 Általános információk a Tanácsról, mőködésérıl: http://ue.eu.int/en/summ.htmA soros elnökség intézménye: http://ue.eu.int/en/summ.htmÖsszefoglalók, elemzések a közösségi politikákról: http://ue.eu.int/en/summ.htmKapcsolat az EU-tagállamok kormányainak honlapjához: http://europa.eu.int/abc/goverments/index_fr.htmlEU-terminológia: http://tis.consilium.eu.int22

hogy 2 megbízottat javasolhatnak, míg a többiek 1-1 biztost delegálhatnak. ABizottságnak egy elnöke és két alelnöke van.A Bizottság elnökét és a Kollégiumot egy több fokozatú eljárás segítségével, atagországok kormányainak közös megállapodásával, az Európai Parlamentjóváhagyásával jelölik ki megújítható, 5 éves hivatali id¡szakra.Csak a Parlamentnek áll jogában a Bizottságot, mint egységet (és nem tagokat!),bizalmatlansági szavazat révén, 2/3-os többséggel feloszlatni. A Bizottság Parlamentáltali feloszlatására még nem volt példa, de bizalmatlansági indítvány benyújtására márigen. A Bizottság, az elnök vezetésével ülésezik, döntéseit egyszer¢ többséggel hozza, degyakorlatban igyekeznek az egyhangú döntések elérésére. A Bizottság adminisztrációsapparátusa, amelynek székhelye Brüsszelben található, 24 f¡igazgatóságból (GeneralDirectories) áll. A Bizottságnak a f¡igazgatósági rendszerbe nem tagolódó speciálisegységei és szolgálatai pedig a következ¡k: f¡titkárság; jogi szolgálat; szóviv¡i szolgálat;fordítási szolgálat; közös értelmezés és konferencia szolgálat; statisztikai hivatal;fogyasztói politika szolgálata; közös kutatási központ; humán források, oktatás, képzés ésifjúsági ügyek támogató egysége; EURATOM ügynökség; biztonsági hivatal; a hivatalospublikációk hivatala. Az egyes f¡igazgatóságok mérete és bels¡ szervezeti tagozódásakülönböz¡. Általában 150-450 hivatalnoka van egy f¡igazgatóságnak, szervezetileg pedigáltalában 3-4 igazgatóság és az egyes igazgatóságokon belül 34 osztály alkot egyf¡igazgatóságot. Vannak azonban olyan f¡igazgatóságok, amelyek felépítése politikai,munkaterhelési és specializációs okokból jelent¡sen eltér az ismertetett jellemz¡kt¡l.A Nizzai Szerz¡dés szerint a jelenlegi rendszer fennmarad, bár a 10 új tagországfelvétele után a Bizottság 33 tagúra b¡vül majd. A hivatal így eredeti méretének csaknemnégyszerese lesz. A Nizzai Szerz¡dés minden tagállamnak egy biztos delegálásátengedélyezi, s ez a döntés 2005-t¡l már érvényben lesz. Ha az Európai Uniótagállamainak száma eléri a 27-et, a biztosok száma nem növekedhet tovább. Ekkor aTanácsnak egyhangú döntést kell hoznia a biztosok számát illet¡en, és ennek a számnakmindenképpen kevesebbnek kell lennie 27-nél. A biztosok nemzetiségét rotációs rendszersegítségével határozzák meg, ami minden tagország számára méltányos elbánást biztosít.A Nizzai Szerz¡dés döntött az Elnök hatáskörének növelésér¡l is, mivel ezelengedhetetlen ahhoz, hogy a több mint 20 tagú testületet össze lehessen tartani, éshatékony munkára lehessen ösztönözni. Így a Bizottság elnöke dönt majd többek között a„biztosi portfoliók” elosztásáról, és kezdeményezheti egy-egy biztos lemondását is aBizottság többi tagjának jóváhagyásától függ¡en.Információs források:• A közösségi jogszabályok megalkotásának egyes fázisaihoz kacsolódódokumentumok 7• Fehér Könyvek (White Papers): Egy adott közösségi politika területére vonatkozóhivatalos bizottsági intézkedési javaslatok gy¢jteménye. 8• Zöld Könyvek (Green Papers): Egy adott közösségi politika területén adöntésekhez vezet¡ vita alapjául szolgáló bizottsági elgondolások gy¢jteménye. 9• Legfontosabb kiadványok 10¡7 DG-dokumentumok, COM-dokumentumok, COM finals, SEC-dokumentumok8 http://europa.eu.int/comm/off/white/index_en.htm9 http://europa.eu.int/comm/off/green/index_en.htm10 Bulletin of the European Union, Competition policy: Newsletter, Consolidated texts of CommunityLegislation, CORDIS Focus, Eurobarometer: Public opinion in the European Community, Employment inEurope, Energy in the European Union: Energy Policies and Trends in the EC, European Economy, FrontierfreeEurope, General report on the activities of the European Union, Panorama of EU industry, Recent23

• Az Európai Bizottság ügyrendi szabályzata magyarul 112.2.4. Az Európai ParlamentSzékhelye: Strasbourg (plenáris ülések),Brüsszel (rendkívüli plenáris ülések és bizottsági ülések)Luxemburg (titkárság)Az Európai Parlament az Európai Unió egyetlen olyan intézménye, amelyet apolgárok közvetlenül választanak meg. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottságmellett hozzájárul az európai jogalkotás kialakításához és az Európai Unió vezetéséhez,kezdeményezéseivel pedig jelent¡s politikai hatást gyakorol. A korábban Közgy¢lésneknevezett fórum 1962-ben változtatta a nevét Parlamentre.Feladatok és hatáskörA Római Szerz¡dés a Parlament számára csak tanácsadói és felügyeleti jogokatbiztosított, jogalkotói tevékenységet nem szántak neki. El¡ször 1970-ben kapottkomolyabb szerepet, miután a Tanács partnere lett a közösségi költségvetéselfogadásában, amelyet azóta egyetértése nélkül nem is lehet keresztülvinni. A Parlamentjelent¡sége azt követ¡en kezdett el igazán növekedni, hogy 1979-t¡l tagjait a Közösségekállampolgárai közvetlenül választhatják. Hangsúlyozni kell, hogy a Parlamentnek masincs önálló jogalkotó hatásköre, csak a Tanács, illetve a tagállamok mellettitársjogalkotóként játszik szerepet.Az Európai Parlament három alapvet¡ jogkörrel bír:• Az Európai Parlament elfogadja a közösségi törvényeket, mely jogot az EurópaiUnió Tanácsával közösen gyakorolja. Érvénytelennek kell tekinteni azt aközösségi törvényt, melynek meghozatalában nem kérték ki a Parlamentvéleményét.• A Parlamentnek dönt¡ szerep jut az EU közös költségvetés jóváhagyásában,ugyanis bizonyos határok között módosíthatja a nem kötelez¡ kiadások elosztásátés összegét, valamint javasolhatja a kötelez¡ kiadások módosítását. A Parlamenthagyja jóvá vagy veti el az EU végleges költségvetését.• Az EEO, a Maastrichti és Amszterdami Egyezmény el¡írta a Parlament döntési ésellen¡rz¡ kompetenciájának elmélyítését, ugyanakkor kiterjesztette ezen szervezethatáskörét más területekre is. A Parlament ellen¡rzi a Bizottság tevékenységét ésaktívan részt vesz ennek elnökének megválasztásában.Szerkezet és m ködésAz Európai Parlament, csakúgy, mint a nemzeti parlamentek, politikai csoportokból, nempedig országok képvisel¡ib¡l áll. Az Európai Parlamentben helyet foglaló politikaicsoportok tömörítik az egyes tagállamok képvisel¡it. A mandátumok eloszlása nemteljesen h¢en tükrözi a tagországok közötti er¡viszonyokat, de valamelyest észrevehet¡ azegyensúlyra való törekvés. A Parlament elnököt és 14 alelnököt választ.A Parlament évente 12 alkalommal Strasbourgban, 4-5 rendkívüli alkalommalBrüsszelben ülésezik. Az ülések nyilvánosak. A Parlamentben jelenleg kilenc politikaicsoport található (Európai Néppárt - European People's Party (PPE), Európai Szocialistapublications on the EU received by the library, SCAD Bulletin, Social Europe, Who is who in the EuropeanUnion? Interinstitutional Directory, Women of Europe Newsletter, Women of Europe/Supplements11 Az Európai Közösségek jogszabályainak győjteménye I. köt.: Alapintézmények. – Bp. : Unió Kvk., 1992. ésMagyar Törvénytár CD-ROM/Unió Lap- és Könyvkiadó Kft. – havi frissítés24

Párt - Party of European Socialists (PSE), Európai Liberális Demokrata és Reform Párt -European Liberal, Democratic and Reform Party (ELDR), Zöldek - Verts / Greens /European Free Alliance (V/ALE), Európai Egyesült Baloldal - Confederal Group of theEuropean United Left/ Nordic Green Left (GUE/NGL), Unió a Nemzetek Európájáért -Union for a Europe of Nations (UEN), Függetlenek - Technical Group of IndependentMembers (TDI), Europe of Democracies and Diversities (EDD), Párton kívüliek - Non-Attached).A plenáris üléseken ún. állandó szakbizottságok m¢ködnek, de számos albizottság,ideiglenes és vizsgálóbizottság, valamint a társult országok parlamentjeivel közösen ún.vegyes bizottság is m¢ködik. A bizottságokat az elnökb¡l és három alelnökb¡l álló ún.Büro irányítja. A bizottsági üléseket Brüsszelben havonta 2-3 alkalommal tartják.A Nizzai Szerz¡dés (2001.) megnövelte a Parlament társjogalkotói szerepkörét.Az Európai Unió kib¡vítését is figyelembe véve a Nizzai Szerz¡dés 732 f¡ben szabta mega Parlament jöv¡beni maximális létszámát. Ez azt jelenti, hogy az új parlamentiválasztások alkalmával újraosztásra kerülnek a parlamenti helyek. (A csatlakozni kívánóországok képvisel¡i természetesen nem kaphatnak addig helyet az Európai Parlamentben,amíg saját országuk nem válik az Unió tagjává.)Információs forrásokInformációk az interneten: http://www.europarl.eu.int 122.2.5. Az Európai BíróságSzékhely: LuxemburgFeladatok és hatáskörAz Európai Bíróságot az 1952-es Párizsi Szerz¡dés hozta létre, mely szervezet ügyel aközösségi jog betartására.Ez a szerv központi szerepet játszik az EU életében, amelyet a szupranacionalitásjellemez és amelynek föderatív szerkezetének egyik lényeges alkotóeleme a sajátjogrendszere. Ez a jogrendszer els¡bbséget élvez az egyes nemzeti jogszabályokkalszemben. Az Európai Bíróság a közösségi érdekeket szolgálja és általában ítéleteibenezeket érvényesíti, így természetesen ezt a szervet els¡ rend¢ integrációs tényez¡nektekintjük. A Bíróság kompetenciáját az EU alapszerz¡désében rögzítették, a hatáskörecsak az EU els¡ pillérére terjed ki, ennek ellenére az Amszterdami Egyezménykiterjesztette ezt a hatáskört egyes rend¡rségi és jogi együttm¢ködési területekre,amelyeknek büntet¡jogi vonatkozásai vannak.A luxemburgi székhely¢ Európai Bíróság, hivatalos nevén az Európai KözösségekBírósága figyelemmel kíséri a közösségi intézkedések és szervek törvényességét,12 Napirend (Agenda) – http://www.europarl.eu.int/plenary/en/default.htmJelentések (Reports): http://www.europarl.eu.int/plenary/en/default.htmKeresés: raportır, PE és intézményközi kód, címszavak szerint.Plenáris ülések jegyzıkönyvei: http://www.europarl.eu.int/plenary/en/default.htmKérdések (Questions): http://www.europarl.eu.int/questions/en/default.htmKormányközi konferencia (IGC): http://www.europarl.eu.int/topics/en/default.htmAlapszerzıdések (Treaties): http://www.europarl.eu.int/basicdoc/en/default.htmIdeiglenes és egyéb bizottságok anyagai: http://www.europarl.eu.int/tempcom/en/default.htmKépviselıi almanach: http://www.europarl.eu.int/members/en/default.htmSajtóanyagok : http://www.europarl.eu.int/sg/tree/en/default.htmÁllandó bizottságok: http://www.europarl.eu.int/committees/en/default.htm25

felügyeli a közösségi jog betartását és független testületként biztosítja, hogy a közösségijogot egységesen alkalmazzák. A Bíróság ellen¡rzi és biztosítja, hogy a különböz¡intézmények a Szerz¡désekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el.Szerkezet és m ködésA tagok száma 15 független bíró, akiket a tagállamok választanak meg 6 évre(megújítható), és az elnököt maguk közül választják 3 éves id¡szakra. Munkájukat 9f¡ügyész segíti.Az elnök irányítja a Bíróság munkáját, vezeti a tárgyalásokat és a tanácskozásokat.A Bíróságot feladatainak ellátásában a f¡ügyészek segítik azzal, hogy teljesen pártatlan ésfüggetlen nyilvános véleményt mondanak a Bíróság elé terjesztett ügyekben.A Bíróság 3-5 f¡s tanácsokban és az ún. Els¡fokú Bíróság (Court of First Instance,megalakítása: 1989.) keretein belül m¢ködik. Plenáris ülést abban az esetben tart abíróság, ha a peres fél valamely tagállam vagy egyéb intézmény. Egyéb esetekben azügyeket a Bíróságon belül felállított 3-5 f¡s tanácsok tárgyalják.Az Els¡fokú Bíróság jogkörébe tartoznak a természetes vagy jogi személyek általbenyújtott mulasztási panaszok vagy jogorvoslati kérelmek, az Európai Bizottság ellenbenyújtott vállalati panaszok, valamint az Európai Unió és tisztvisel¡i, dolgozói közöttijogviták.Annak érdekében, hogy Bíróság munkája mindenki megelégedésére felgyorsuljon,a Nizzai Szerz¡dés sokkal hatékonyabban osztja fel a feladatokat a Bíróság és azEls¡fokú Bíróság között, továbbá engedélyezi speciális kamarák felállításátmeghatározott területeket érint¡ viták megoldására. A Szerz¡dés kimondja, hogy akib¡vített Európai Unióban is minden tagország egy-egy bírót delegálhat a Bíróságba.Az EU intézményrendszerét egy sor "kiegészít¡" intézmény teljesíti ki, amelyekbiztosítják az unió gazdasági, politikai és jogi akadálytalan m¢ködését:• Európai Számvev¡szék- felülvizsgálja a közös költségvetés tervét és kivitelezését,• Régiók Bizottsága- a regionális politika egyik tartópillére,• Európai Központi Bank- A Gazdasági és Pénzügyi Unió intézményesítettmegvalósítási eszköze.A 21. század EU-jának egyik legnagyobb kihívását az jelenti, hogy létez¡ aintézményrendszerét alapjaiban megreformálja, egy homogén rendszert kovácsoljonössze, amelyben az intézmények közötti viszonyok stabilitást, következetességetbiztosítsanak az Uniónak. Ez a hatékony rendszer a közös európai célkit¢zésekmegvalósítására kell ¡szpontosítson. Csak egy hatékony, megújult intézményrendszerképes alkalmazkodni a folytonos vertikális és horizontális integrációs jelenség általtámasztott kihívásoknak.Az EU reformtörekvései az intézményrendszer területén nagyon jól összehangoltkonkrét akciósorozatot feltételez. Az integrációs folyamat elmélyülésével, az uniósszerkezet egyre kihangsúlyozottabb föderális jelleget kap, s ezt a jöv¡beli fejl¡désivonalat csak egy megfelel¡, a szerkezethez nagyon jól ill¡ intézmény konstrukció tudjafolytatni. A mostani intézményrendszer túl sok sajátos felépítést és gyakorlatot foglalmagába. Szükségessé válik az intézmények közötti viszonyok tehermentesítése, akompetenciák világosabb behatárolása, a szerkezet leegyszer¢sítése(amely ezáltalközelebb kerüljön az EU állampolgáraihoz), de a szerkezet formai átszervezése is.Információs források26

Információk az interneten: http://www.curia.eu.int 132.2.6. Számvev székSzékhely: LuxemburgTagok száma: 15 (a tagállamok javaslatára, tanácsi kinevezéssel), maguk közülelnököt választanak 3 évreMandátum: 6 év, megújíthatóf¡Feladatok és hatásköra közös költségvetés végrehajtásának ellen¡rzése és felügyelete, az EUkönyvvitelátvilágítása, éves jelentés készítése a Számvev¡székr¡l vagy bármelyintézményr¡l. A Számvev¡szék Maastricht (1992) óta intézményi rangú önállófelülvizsgálati és ellen¡rz¡ testület, amelynek feladata továbbá a véleményalkotás, ill.tanácsadás, az EU pénzügyeinek felülvizsgálata, a költségvetési szabályok ellen¡rzése.Információs forrásokA Számvev¡szék az interneten: http://www.eca.eu.int/F¡ feladata2.2.7. Európai Központi Bank (ECB)Székhely: FrankfurtFeladatok és hatáskörAz ECB független intézmény, melynek els¡dleges feladata a közös monetáris politikairányvonalának kijelölése, ezen belül a monetáris stabilitás biztosítása, a kamatlábak éstartalék mértékének meghatározása, devizaügyletek. A Központi Bankot 5 milliárd eurót¡kével hoztak létre, amit a tagállamok jegyeznek.Információs forrásokInformációk az interneten: http://www.ecb.int2.2.8. Európai Beruházási Bank (EIB)Székhely: LuxemburgFeladatok és hatáskörAz EIB tulajdonosai az Európai Unió tagállamai. A pénzügyileg független intézményfeladata a tagországok kiegyensúlyozott gazdasági fejl¡désének segítése, az EurópaiBeruházási Alap kezelése, hozzájárulás az EU fejlesztési politikájához, fejleszteni atagállamok közlekedési és távközlési infrastruktúrájának kiépítését, a környezet és életmin¡ségének védelme, az EU energiapolitikai céljainak megvalósítása, az ipari versenyfokozása, a kis- és középvállalkozások támogatása, az egészségügy és oktatásinfrastruktúrájának fejlesztése, az EU-n kívüli országok gazdaságának támogatása. Afoglalkoztatási helyzet javítására kedvezményes kamatú kölcsönöket folyósít, garanciátnyújt és pénzügyi csomagokat állít össze.13 Általános információk http://www.curia.int/en/pres/index.htmBírósági procedúra, Bíróság és Elsıfokú Bíróság szervezete – http://curia.eu.int/en/pres/co.htmEljárásmód – http://curia.eu.int/en/pres/proc.htmDokumentumok – http://curia.eu.int/en/recdoc/index.htmEsetjog – http://curia.eu.int/en/jurisp/index.htm27

Információs forrásokInformációk az interneten: http://eib.eu.int2.2.9. Európai OmbudsmanSzékhely: StrasbourgMandátum: 5 év, az Európai Parlamenttel megegyez¡Választása:A parlament által, amely 1994. március 9-ei ülésén megalkotta az európai ombudsmanrólszóló statútumot, amely tartalmazza az ombudsman hatáskörére és a vizsgálati eljárásravonatkozó szabályokat.Feladatok és hatáskörAzoknak a beérkezett panaszoknak a kivizsgálása, amelyek a Közösség intézményeinekvagy testületeinek m¢ködését kifogásolják, kivétel ez alól az Európai Bíróság és azEls¡fokú Bíróság mint jogalkalmazó szerv. Az Európai Ombudsman nem foglalkozikjoger¡s ítéletekkel, lezárt ügyekkel, ajánlásokat fogalmaz meg.Információs forrásokInformációk az interneten: http://www.euro-ombudsman.eu.intFormanyomtatvány a panaszok benyújtásához: http://www.euroombudsman.eu.int/FORM/EN/Default.htm2.2.10. Europol (Európai Rend rségi Hivatal)Székhelye: HágaFeladatok és hatáskörAz Europol kormányközi, koordinációs szervezet. Feladata a tagországok rend¡rségeiközötti információcsere, azok elemzése, az együttm¢ködés keretében a szervezett b¢nözéselleni fellépés és megel¡zés.Magyarország és az Europol:Az 1999. évi LIV. törvény az Európai Unió b¢nüldözési információs rendszere és aNemzetközi B¢nügyi Rend¡rség Szervezete keretében megvalósuló együttm¢ködésr¡l ésinformációcserér¡l.Információs forrásokInformációk az interneten: http://www.europol.eu.int28

3. INFORMÁCIÓK A KÖZÖSSÉGI AGRÁR-,FOGYASZTÓVÉDELMI-, KÖRNYEZETVÉDELMIÉS REGIONÁLIS POLITIKÁRÓL3.1. Közös agrárpolitika (KAP)3.1.1. Jogi alapja:EK-szerz¡dés 32-38. cikk3.1.2. Céljai:• A mez¡gazdasági termelékenység emelése• Megfelel¡ jövedelem és életszínvonal biztosítása a mez¡gazdaságban dolgozókszámára• Agrárpiacok stabilizálása, a termel¡k és fogyasztók védelme• Az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása• Fogyasztói igények méltányos árú kielégítése• Az európai családbirtok-szerkezet meg¡rzése• A vidéki népesség megtartása• Tájjelleg meg¡rzése• Vidékfejlesztés3.1.3. A KAP kialakulása és alapvet célkit zéseiAz ötvenes években Nyugat-Európában a mez¡gazdasági termelés - ellentétben agazdaság más ágazataival - nem indult fejl¡désnek. A paraszti gazdaságok nem voltakképesek a hazai fogyasztást fedez¡ mértékben élelmiszereket el¡állítani. A parasztijövedelmek messze elmaradtak az ipari átlagtól, fennállt a gazdaságok tömegestönkremenetelének veszélye. A Közösséget alapító országok mindegyike támogattaagrárgazdaságát, azonban különböz¡ módszerekkel és nem megfelel¡ hatékonysággal.A stratégiailag elfogadhatatlan élelmiszerimport-függ¡ség megszüntetése, az egységespiac kiterjesztése, a parasztgazdaságok helyzetének javítása érdekében az EurópaiGazdasági Közösség alapítói speciális intézkedések meghozatalát határozták el.A Római Szerz¡dés a Közös Agrárpolitika alapelveit a 39. cikkelyében rögzíti, akövetkez¡k szerint:• A mez¡gazdasági termelés és termelékenység növelése m¢szaki fejlesztéssel, amunkaer¡ optimális hasznosításával,• a mez¡gazdasági termelésb¡l él¡k számára méltányos jövedelemszint biztosítása;• a mez¡gazdasági termékek piacainak stabilizálása,• az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálás,• annak biztosítása, hogy a fogyasztók reális áron jussanak az élelmiszerekhez.A KAP létrehozásáról folytatott tárgyalásokon fogalmazták meg a közös agrárpolitikahárom alapelvét:• A mez¡gazdasági termékek és élelmiszerek egységes piaca: Az egységes piacon atagországokban el¡állított termékek korlátozásoktól mentesen jelenhetnek meg.Az egyenl¡ piaci esély érdekében a termelést és a piacot szabályozó, a keresletetkínálatotbefolyásoló eszközöket, a támogatásokat, a termékek min¡ségi, állategészségügyistb. el¡írásait egységesíteni kellett.29

• A közösségi preferencia elve szerint biztosítani kell, hogy az egységes piacon aKözösségen belül termelt termékek el¡nyt élvezzenek a harmadik országokbólbehozottakkal szemben. Ennek érdekében a hazai termékeket támogatják, emelletter¡s importvédelmet alkalmaznak.• A pénzügyi szolidaritás elve szerint a tagországok a KAP m¢ködtetési költségeitmez¡gazdasági termelésük nagyságától és nemzetgazdasági súlyától függetlenül,egységes érvény¢ szabályok szerint megállapított pénzügyi hozzájárulássalviselik. A termel¡k részére egységes, a közösségi szinten megszabott normatívákszerinti támogatások kerülnek kifizetésre.3.1.4. A KAP fejl déseA KAP megvalósítása érdekében a hatvanas évek elején a mez¡gazdasági termékekreegységes piaci szabályozást, „közös piaci szervezeteket” (piaci rendtartásokat) alakítottakki. Ezek keretében közösségi eszközökkel befolyásolták a termelést, illetve azértékesítést.f¡A termékekre „intézményes” árakat határoztak meg, amelyek alapja bels¡ afellelhet¡piaconlegmagasabb ár volt. Az intézményes árak képezték a piaci zavarok esetébenalkalmazott közösségi intervenciós felvásárlások, illetve az importvédelmi intézkedésekalapját.Az intézményes árak meghirdetése, az importot gyakorlatilag kizáró vámok éslefölözések alkalmazása tartósan biztosította azt, hogy a bels¡ piaci árak jóvalmeghaladják a világpiaci szintet. A magasabb bels¡ árak miatt a termékeket csak akkorlehetett harmadik piacon értékesíteni, ha ahhoz exporttámogatást nyújtottak.A világpiaci szintet meghaladó árak növelték a termel¡i jövedelmeket, lehet¡ségetbiztosítottak a termelés b¡vítésére, az európai farmstruktúra fenntartására. Azintézkedések árát azonban a tagországok fogyasztói fizették meg a magas élelmiszerárakban.A hetvenes évek elejéig a Közösség teljesen önellátóvá vált agrártermékekb¡l,export¡rként súlya a világkereskedelemben egyre jelent¡sebbé vált. Jelent¡sen n¡tt atermelés m¢szaki színvonala, hatékonysága is. A hetvenes évekt¡l szükségessé vált azállat- és növény-egészségügyi, az állatvédelmi, élelmiszer-min¡ségi, higiéniai el¡írásokegységesítése annak érdekében, hogy a termelés kielégítse a fogyasztói igényeket. Aközös piaci rendtartások keretében nem lehetett megfelel¡en kezelni a kedvez¡tlenebbadottságú területek és termel¡k problémáit, az intézkedések nem ösztönöztek a termelési,üzemi szerkezet átalakítására. Az EGK döntéshozói ezért megfogalmazták amez¡gazdaság strukturális fejlesztési irányelveit, azok végrehajtásának segítéséreközösségi támogatásokat biztosítottak.A nyolcvanas évek elején jelentkeztek a KAP els¡ problémái. A termelésb¡vítésére ösztönz¡ szabályozás termékfeleslegek megjelenéséhez vezetett. Egyre többközösségi forrást igényelt az intervenció (beavatkozás), az export támogatása. A KAPfinanszírozása az EGK költségvetés legnagyobb tételévé duzzadt. A nyolcvanas évekbenkerült sor a KAP els¡ jelent¡sebb korrekciójára. Az intézményes árakat befagyasztottákés korlátozták az el¡állítható termékek mennyiségét. A területük egy részénekpihentetését vállaló termel¡ket közvetlen támogatásban részesítették. A korrekciósintézkedések azonban nem oldották meg a rendszer alapvet¡ problémáit. Továbbnehezítette a helyzetet az újabb mez¡gazdasági országok (Spanyolország és Portugália)felvétele.30

A KAP legjelent¡sebb átalakítását 1992-ben hajtották végre. A cél az ár- ésjövedelempolitika szétválasztása volt. A szántóföldi növénytermesztés, illetve aszarvasmarha szektor esetében jelent¡sen csökkentették az intézményes árakat. Atermel¡ket emiatt elméletileg ért veszteségeket a területt¡l, az állatlétszámtól függ¡mértékben, közvetlen kifizetésekkel kompenzálták. Kötelez¡vé tették a területek egyrészének ugaroltatását. A külterjes gazdálkodás többlettámogatásban részesült. Útjáraindították az agrár-környezetvédelmi programot. Támogatták a mez¡gazdaságiterületeken végzett erd¡telepítést és a gazdák korai nyugdíjazását.Az 1992-es reform a kit¢zött célokat csak részben teljesítette. Nem vezetett a várttermeléscsökkenéshez, a termel¡i jövedelem b¡vüléséhez, a versenyképességnövekedéséhez. A KAP m¢ködési költségei tovább emelkedtek. A 2000-t¡l bevezetettAgenda 2000 reform célja az európai mez¡gazdaság nemzetközi versenyképességénekfokozása, a családi alapokon nyugvó európai mez¡gazdasági modell fenntartása, a WTOkövetelményeknek való megfelelés biztosítása, valamint a kib¡vítésre való felkészülésvolt. Alapvet¡en az 1992-ben hozott intézkedéseket fejlesztették tovább. Kiemelt szerepetkapott a vidékfejlesztés, a termelés intenzitásának csökkentése, a környezetvédelmiszempontok figyelembe vétele. Meghatározó szempont volt, hogy az agrárkiadások nemnövekedhettek. A tagországok nagyobb beleszólást kaptak a támogatások elosztásába,megfogalmazódott a kib¡vítésre való felkészülés szempontja is. A gabona intézményesárakat tovább csökkentették, viszont a termel¡ket csak részben kompenzálták. Az olajosnövények támogatását a gabonafélék szintjére csökkentették. Fenntartották a kötelez¡ugaroltatás rendszerét. A marhahús szektorban tovább csökkentették az intézményesárakat, az intervenció szerepét a magántárolás támogatása váltotta fel. Új támogatásokatvezettek be az extenzív termelés ösztönzésére. A vidékfejlesztést a közös piacirendtartások mellett a KAP második pillérévé tették. A tagországoknak a korábbinálnagyobb lehet¡séget biztosítottak arra, hogy a támogatásokat a helyi szempontokfigyelembe vételével osszák el.3.1.5. A KAP hatálya, kedvezményezettjeiA KAP-szabályozás hatálya alá tartozik valamennyi az EU-tagországokban el¡állított,illetve oda behozott feldolgozatlan, vagy csak els¡dlegesen feldolgozott mez¡gazdaságitermék. Ezek felsorolását az Amszterdami Szerz¡dés I. sz. melléklete tartalmazza Afeldolgozott termékekre (élelmiszerekre) mez¡gazdasági alapanyag-hányaduk erejéigvonatkozik a szabályozás.A KAP keretében nyújtott támogatások dönt¡ részét a mez¡gazdasági termel¡kkapják. Mez¡gazdasági termel¡nek min¡sül az a gazdaság, amely mez¡gazdasági(kertészeti) termék el¡állítással foglalkozik és önálló könyvelést végez, függetlenül attól,hogy egyéni termel¡r¡l, társas vállalkozásról, vagy jogi személyiség¢ társaságról van szó.A vidékfejlesztési intézkedések kedvezményezettjei a hátrányos helyzet¢ mez¡gazdaságitermel¡k, élelmiszer-feldolgozók, illetve vidéki közösségek. A KAP hatálya nem terjed kiviszont olyan területekre mint a földtulajdon, az adózás, az oktatás, szaktanácsadás.3.1.6. A közösségi szabályozó eszközökA közös piaci szervezetek (közös piaci rendtartások) keretében a termelés, a termel¡ijövedelmek, a piaci viszonyok befolyásolása érdekében alkalmazott fontosabb szabályozóeszközök a következ¡k:Küls védelem: Korábban a piaci rendtartások legfontosabb eleme volt. A széles körbenalkalmazott, magas vámok, a világpiaci és a bels¡ árak közti különbség alapján31

meghatározott importlefölözések lehet¡séget biztosítottak arra, hogy a világpiacit jóvalmeghaladó bels¡ árak alakuljanak ki, illetve ne jelenhessen meg konkurens import terméka piacon. Az 1994-es WTO megállapodást követ¡en a küls¡ védelem szerepe csökkent, apiacvédelem csak vámokkal lehetséges.Intézményes árak: Az EU számos termékre állapít meg intézményes árakat, amelyek apiacszabályozó intézkedések alapjául szolgálnak. Az alapár és a referencia ár az EUátlagos termelési költségeit tükrözi, ezek alapján kalkulálják a termelési és exporttámogatásokat. Az intervenciós árat fizetik ki annak a termel¡nek, aki termékét amegadott szabályok szerint az államnak ajánlja fel.Exporttámogatás (export-visszatérítés): A magasabb bels¡ piaci és az alacsonyabbvilágpiaci árak különbségének kiegyenlítését szolgálja. A támogatások egy részenormatív, termékhez vagy relációhoz kötött, más része a piaci zavarok kezelésére, atermékfeleslegek levezetésére id¡szakosan kerül alkalmazásra. Az elosztás a kivittmennyiségek alapján automatikusan, vagy pályázatos rendszerben történik. A WTOmegállapodás korlátozta az EU exporttámogatási lehet¡ségét.Intervenció: Célja a piaci zavarok kezelése. A közösség által finanszírozottfelvásárlásokkal átmenetileg jelent¡s mennyiség¢ terméket vonnak ki a piacról, amelyek apiaci zavar megsz¢nését követ¡en értékesítésre kerülnek. Az EU intervenciós árakathirdet meg, amelyek az esetek többségében a bels¡ piaci átlagárak alatt vannak, és csakrészben fedezik a termelés költségeit. Amennyiben a piaci ár az intervenciós ár alá esik, atermel¡ korlátlanul felajánlhatja gabonáját intervencióra. A hosszú távra meghirdetettintervenciós árak jelent¡sen hatnak a bels¡ piaci árakra.Termelési támogatások: Bizonyos termékek termel¡i normatív támogatást kapnak. A 0kifizetések a területnagyságtól (pl. durumbúza) függenek, vagy termelési kvótához (pl.dohány) köt¡dnek. E kategóriába sorolható az öntözött területeknek juttatott, a magasabbtermelési költségeket kompenzáló támogatás is.A feldolgozás támogatása: Els¡sorban a kertészeti termékeknél, illetve akeményít¡gyártási célra termelt burgonyánál alkalmazzák. A feldolgozóüzem jutközösségi forrásokhoz, amennyiben vállalja az érintett termék felvásárlását egy minimálisszintet meghaladó áron. A támogatott mennyiségekre kvótát állapítanak meg.Közvetlen termel i kifizetések: Az 1992-es reform keretében vezették be a gabona- ésszarvasmarhaszektorban, szerepüket az Agenda 2000 tovább növelte. Céljuk a termel¡ijövedelem közvetlen, normatív módon történ¡ kiegészítése. A kifizetett összeg a m¢veltföldterület, illetve az állatállomány nagyságától függ.Az önszabályozás ösztönzése. A zöldség-gyümölcs ágazatban a termel¡i szervezetek(TÉSZ-ek) létrehozásához, m¢ködési költségeikhez folyósított támogatás. A termel¡knagy száma, illetve az el¡állított termékek sokfélesége miatt e szektorban nem lehetségesa más esetekben bevált központi szabályozás m¢ködtetése. A támogatások célja annakelérése, hogy a piacszabályozást a termel¡k által önkéntesen alapított szervezetekvégezzék.Közvetlen termeléskorlátozó intézkedések: A kínálat csökkentése érdekében bizonyostermékek el¡állítását termelési kvótákkal szabályozzák. A legfontosabb kvótás termékeka tej, a cukor. A kvótát túllép¡k büntetést kötelesek fizetni.Közvetett termeléskorlátozó intézkedések: A legfontosabb eszköz az 1992-benbevezetett kötelez¡ ugaroltatás. Közvetett termeléskorlátozó hatása van a kvótákhozkötött támogatásoknak (pl. dohány). Ez esetben a termel¡nek elvileg lehet¡sége van a32

kvótán felüli termék el¡állításra, azonban a közgazdasági viszonyok miatt nem teszi azt.A termelést, a túlzott üzemi koncentrációt korlátozzák azok a szabályok, amelyek határtszabnak a különböz¡ támogatási címeken egységnyi területre vagy állatlétszámrafelvehet¡ támogatásoknak.A legfontosabb piacrendtartások a gabonafélék, az olajos növények, afehérjenövények, a cukor, az olívaolaj, a dohány, a bor, a húsmarha, a tej, valamint a juhés a kecske szektorban m¢ködnek. Gyakorlatilag az importvédelemre, illetve azexporttámogatásra korlátozódik a piacrendtartás az abrakfogyasztó állatfajoknál (sertés,baromfi) abból a feltételezésb¡l kiindulva, hogy ezek az ágazatok akielégít¡Közösségbenmódon szabályozott gabonát használják fel. A zöldség-gyümölcs rendtartáseleme az önszabályozás ösztönzése.f¡3.1.7. Uniós horizontális szabályozásokA KAP szabályozók között a hetvenes évekt¡l jelentek meg a horizontális hatályúintézkedések. Ezek közül a legfontosabbak a következ¡k:Állategészségügy, élelmiszerbiztonság: A kilencvenes évek második felét¡lmeghatározóvá vált a közösségi állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályozás.Az EU egységes szabályokat alkotott az állati járványok kitörésének, az állatbetegségekterjedésének megakadályozására, meghatározta az élelmiszerek, illetve az azokat el¡állítóüzemek esetében érvényesítend¡ állategészségügyi, higiéniai, illetve a káros anyagtartalomra vonatkozó követelményeket. Ugyancsak egységesek a haszonállatok tartásánakállatvédelmi el¡írásai is. A rendelkezések betartását a tagországok hatóságai végzik.Folyamatosan ellen¡rzik az állattartó telepeket, az élelmiszereket el¡állító üzemeket, atermékek kereskedelmét, forgalmát. Az ellen¡rzés alapvet¡en a termelés, feladás helyén,import esetében az EU küls¡ határain történik. Egységes szabályok vonatkoznak azállatok, illetve az állati termékek közösségen belüli mozgásának figyelemmel kíséréséreis. A fogyasztó érdekeinek megfelel¡en érvényesítik a „farmtól az asztalig” tartó hatóságifelügyelet gyakorlatát. Az utóbbi évek botrányai (kergemarha-kór, dioxin szennyez¡dés,száj- és körömfájás) a közvélemény és a közösségi döntéshozók figyelmét azállategészségügy területére irányították. A szabályozás igyekszik a fokozott elvárásoknakmegfelelni.Növényegészségügy: Az EU egységes szabályokat alkotott a növényekre veszélyeskárosítók terjedésének és behurcolásának megakadályozására, a növényvéd¡ szerek,termésnövel¡ anyagok engedélyezésére, felhasználására, a termékekben megengedetthatárértékeire, a vet¡magvak, szaporító anyagok min¡ségi követelményeire, az ellen¡rzésrendszerére. A szabályok betartását a tagországok hatóságai ellen¡rzik. Az ellen¡rzésalapvet¡en a termelés, feladás helyén, illetve az EU küls¡ határain történik.Min ségpolitika: A közösségi szabályozás a speciális min¡ség¢, magasabb hozzáadottértéket képvisel¡ termékek termelését támogatva segíti a termel¡i jövedelmek növelését, afogyasztói igények kielégítését. Részletes szabályok foglalkoznak a védett term¡helyr¡lszármazó speciális termékek, a védett földrajzi elnevezések, illetve a tradicionálismódszerekkel el¡állított termékek elismerésére, az elnevezések használatára, a szabályokbetartásának ellen¡rzésére.Agrár-környezetvédelem: Az 1992-es reform keretében került bevezetésre. Cél akörnyezetvédelmi szempontokat figyelembe vev¡, extenzív termelés ösztönzése, akedvez¡tlen adottságú területeken gazdálkodók segítése, és a termékfeleslegekcsökkentése. A tagországok nemzeti programok keretében határozzák meg, hogy egyesterületeiken, térségeikben milyen intézkedések alkalmazása szükséges és lehetséges. A33

termel¡k a tagországok hatóságaival legalább 5 évre szóló szerz¡dést kötnek, vállalva akövetelmények betartását. A hektáronként 600 eurót is kitev¡ közösségi támogatásokfedezik a többletmunka költségét és a jövedelem kiesést.Vidékfejlesztés: A vidékfejlesztés keretében a kedvez¡tlen adottságú területek, termel¡kjutnak közösségi segítséghez. A tagországok több évre szóló programok keretébenhatározzák meg, hogy mely területeiken, milyen intézkedések szükségesek. A programokEU szint¢ elfogadását követ¡en a termel¡k pályázhatnak a támogatásokra. A közösségiforrásokat minden esetben nemzeti támogatásokkal is ki kell egészíteni. A vidékfejlesztésesetében cél a térségek átfogó fejlesztése, kapcsolódva az EU strukturális fejlesztésiprogramjainak más elemeihez.3.1.8. A KAP végrehajtásaA KAP m¢ködtetése - szerteágazó, bürokratikus rendszeréb¡l adódóan - komoly EUszint¢,illetve tagországi intézményi háttér meglétét feltételezi. A piacrendtartási éshorizontális szabályozások végrehajtásában, felügyeletében tagországonként több ezer f¡sállami apparátus m¢ködik közre. A munkába - takarékossági célból, a párhuzamosságokelkerülése érdekében - több tagország köztestületeket is bevon (pl. agrárkamarák,terméktanácsok).A termel¡ legfontosabb kötelezettsége, hogy betartsa a piacrendtartási, illetve ahorizontális szabályozási el¡írásokat. A szabályokat be nem tartókat az illetékes nemzetihatóságok szankcionálják. A szabályszeg¡k legtöbbször büntetést fizetnek, azonbanlehetséges az el¡állított termék forgalmazásának megtiltása, vagy súlyosabb esetben atermelés ideiglenes szüneteltetésének elrendelése is. A támogatásokhoz jutás alapfeltétele,hogy a termel¡ rendszeresen részletes információt szolgáltasson gazdaságáról,földterületér¡l, állatállományáról, termelési adatairól stb.3.2. Közösségi fogyasztóvédelmi politikaA fogyasztóvédelem egységes megnyilvánulására az Európai Közösségek bels¡ piacánazért van szükség, mert az egyes tagállamok eltér¡ szabályozása mellett nem érvényesülegyformán mindenütt az Unió által elvárt, a fogyasztói érdekek „magas szint¢” védelme.3.2.1. Jogi alapja:EK-szerz¡dés 153. cikk3.2.2. Céljai:• Fogyasztóvédelem magas szintjének megteremtése.• Jogi keretek kialakítása.• Fogyasztók tájékoztatásának egységesítése (pl. címkék).• A fogyasztók biztonságának megteremtése.3.2.3. A fogyasztók alapvet jogai:• Az egészség és a biztonság védelme.• Védelem az eladók visszaéléseivel szemben.• Oktatás, felvilágosítás, kártérítési igény.• A fogyasztóvédelmi szövetségek véleményének kikérése.Az Európai Unióban a fogyasztói érdekek védelme az öt elismert alapjogra épül:• a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme,34

• a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme,• a fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása,• a jogorvoslathoz, a kárigények érvényesítéséhez való jog, valamint• jog a fogyasztói érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel.Ezek a jogok csak az úgynevezett végs¡ felhasználókat illetik meg, vagyis aközösségi szabályozás által biztosított magas szint¢ védelem csak azokra vonatkozik, akiknem üzleti célból szereznek meg, birtokolnak vagy használnak valamely ingó, ingatlandolgot vagy szolgáltatást; illetve abban az esetben, ha a terméket vagy szolgáltatást egy, akereskedelmi vagy az üzleti tevékenységet üzletszer¢en folytató jogi vagy természetesszemély hozta a forgalomba.A fogyasztói jogok érvényesítését az Európai Unió valamennyi tagállamánakbiztosítania kell, hiszen az egységes európai fogyasztóvédelem csak ezáltal valósíthatómeg. Ennek leghatékonyabb eszköze a jogalkotás, az egységes fogyasztóvédelmiszabályozás kialakítása. A szabályozás azt célozza, hogy:• az egyes árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó m¢szaki-biztonsági el¡írásokszavatolják a fogyasztók személyi biztonságát és egészségét, azáltal, hogy csakmegfelel¡en biztonságos áru vagy szolgáltatás kerülhet ki a piacra, illetve azegészséget károsító áruk reklámjai visszaszoruljanak az európaireklámhordozókról,• a tisztességtelen szerz¡dési feltételek vagy hátrányos kölcsönszerz¡dések,megtéveszt¡illetvereklámok ne veszélyeztessék a fogyasztók gazdasági érdekeit, nekésztessék ¡ket hátrányos üzletek megkötésére,• a fogyasztók az áru vásárlásához vagy a szolgáltatás igénybevételéhez szükségesvalamennyi valós tájékoztatást (áru adatai, gyártó és forgalmazó adatai, min¡ségiadatok, ár, használati-kezelési útmutató stb.) megkapják, illetve minden, azérdekeik érvényesítéséhez szükséges ismerettel rendelkezzenek, lehet¡leg iskolaioktatás keretében megszerezve azokat,• a hibás áru vagy szolgáltatás okozta kár lehet¡ a legolcsóbb, leggyorsabb ésleghatékonyabb megtéríthet¡ eljárással legyen,• a fogyasztói érdekek képviseletében eljáró civil szervez¡dések közösségi ésnemzeti szinten egyaránt részt vehessenek a fogyasztók érint¡ érdekeit szabályokkialakításában, azaz hallathassák a hangjukat.3.2.4. A Közösség legújabb fogyasztóvédelmi programjaAz Európai Közösségek legújabb fogyasztóvédelmi programját - amely az 2002 és 2006közötti id¡szakra állapítja meg a közösségi szint¢ fogyasztóvédelmi politika prioritásait(els¡dleges céljait) és legfontosabb feladatait - az Európai Bizottság 2002 májusábanfogadta el.Célkit¢zései:• magas szint¢ közösségi fogyasztóvédelem,• fogyasztóvédelmi el¡írások hatékony végrehajtása,• fogyasztóvédelmi szervezetek bevonása a közösségi politikákba.3.2.5. A fogyasztóvédelmi intézmények az Európai Unióban és tagországaibanAz Európai Unió tagországaiban eltér¡ fejl¡dés eredményeképpen három jellemz¡fogyasztóvédelmi intézményrendszer alakult ki:• teljes egészében a civil szervezetekre épül (pl. Németország),35

• az állami intézményrendszert helyezi el¡térbe (pl. skandináv államok),• vegyes intézményrendszer m¢ködik (pl. Belgium, Franciaország, Spanyolország).A piacfelügyeleti ellen¡rzés szempontjából fontos megemlíteni az ún. RAPEX(Rapid Exchange of Information) rendszert, amely gyors információcserét tesz lehet¡vé atagállamok között a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztet¡ termékekr¡l.3.2.5.1. Az Európai Bizottság fogyasztóvédelemért felel¡s F¡igazgatóságaAz önálló Fogyasztóvédelmi F¡igazgatóság megalakulására 1995-ben került sor, mivel aMaastrichti Szerz¡dés a fogyasztóvédelem témakörét már önálló stratégiai területkéntismerte el. A F¡igazgatóság hatásköre évr¡l évre folyamatosan b¡vült, ma már hatIgazgatósággal és 27 osztállyal m¢ködik, közel 640 szakért¡t foglalkoztat. Jelenleg azelmúlt évek élelmiszerekkel kapcsolatos problémái miatt is, mint például a szarvasmarhákszivacsos agyvel¡gyulladása vagy a dioxinkrízis, kiemelt figyelemmel kezelik amagasabb szint¢ élelmiszerbiztonságot és a fogyasztók egészségének védelmét.3.2.5.2. Jogorvoslat és vitarendezés, a fogyasztói jogok érvényesítéseA jogviták eldöntése és az eljárási szabályok kidolgozása a Bizottság irányelveire ésajánlásaira figyelemmel a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottságajánlására a fogyasztói jogviták esetén a bírósági eljárások egyszer¢södtek, lehet¡véváltak a bíróságon kívüli eljárások, továbbá az ingyenes vagy kedvezményes jogitanácsadás igénybevétele is.A bírósági eljárásokMinden tagállamban speciális szabályok érvényesülnek a meghatározott perérték(országonként eltér¡) alatti ügyekre. Közös jellemz¡ik: a perindítás egyszer¢, az ügyvédiképviselet nem kötelez¡, a bíróság el¡zetesen kísérletet tehet a felek közötti egyezséglétrehozására. Az egyszer¢sített és speciális eljárások kizárólag a fogyasztói követelésekelbírálására alkalmazhatók.A bíróságon kívüli eljárásokMegel¡zhetik, kiegészíthetik vagy helyettesíthetik a bírósági eljárásokat. Tagállamonkéntmás-más fórumok léteznek (választott bíróság, békéltetés stb.), eltér¡ szabályokkal ésdöntési joghatással. Az alternatív testületekkel szemben támasztott EU-elvek:pártatlanság, átláthatóság, egyenl¡ elbánás, hatékonyság, jogszer¢ség, felek képviselethezvaló joga. A tagállamok többségében továbbá szektorális megközelítés is érvényesül,aminek alapján pl. a bank-, a biztosítási vagy a hírközlési szektorban külön eljárásbandönthet¡ek el a vitás ügyek. Vannak olyan megoldások is, hogy a közigazgatásbanhoznak létre a vitás ügyek rendezésére fórumokat (pl. Dániában), de létezik példa arra is,hogy a fogyasztóvédelmi szervezetekkel megállapodva állítanak fel ilyen fórumot. Egyestagállamokban ez a vitát eldönt¡ fórum hatóság (pl. Dánia), de a legtöbb tagországban ún.magántestület (állandó vagy ideiglenes, egy- vagy többtagú) lehet. Az eljárásbanmeghozott döntés joghatása vonatkozásában eltér¡ek a tagállamok szabályai. Egyeseljárásokban a döntésnek nincs jogi kötelez¡ ereje, csak ajánlás jelleg¢ (pl. az ún.magánombudsman eljárása esetén); vannak olyan eljárások is, amelyekben a döntés csaka vállalkozókra kötelez¡ (pl. legtöbb tagállamban a bankombudsman döntése), illetve adöntés mindkét felet is kötelezheti (választott bíróság határozata).36

A közérdek keresetindítás jogaTagállamonként változó, hogy ki jogosult a fogyasztók nevében, kollektív szinten eljárástindítani. Ezek lehetnek meghatározott társadalmi szervezetek vagy közigazgatásihatóságok is.3.3. Közösségi környezetvédelmi politikaA környezetvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kap az Európai Unióban. A környezetvédelmében irányt mutató irányelveket és akcióprogramokat hoznak létre az unióban,melyek teljesítéséhez az unió jelent¡s támogatásokat biztosít.Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesneka környezetvédelemi politika közösségi szintre való emelését. Az intenzív gazdasági-iparifejl¡dés, a növekv¡ energiafelhasználás az 1970-es évekre egyre nagyobb mérték¢környezeti szennyezést eredményezett Európa egész területén. Így az 1972-es párizsicsúcson közösségi szintre emelték környezetvédelmi politikát.Ezt követ¡en több ízben akcióprogramokat dolgoztak ki a környezetvédelemérdekében (1973-ban, 1977-ben és 1983-ban). Ez utóbbi hozta az igazi változást, mivel aproblémák kezelése helyett a megel¡zésre helyezte a hangsúlyt - ami jelenleg is az ágazategyik vezet¡ alapelve. Az Unió környezetpolitikájának célja az er¡források pazarlófogyasztásának csökkentése, illetve a termelékenység, az energiahatékonyság növelése.3.3.1. Környezetpolitikai alapelvekAz Európai Unióról szóló (Maastrichti) Szerz¡dés szerint:• Magas szint környezetvédelem elve• El vigyázatosság elve: a környezetkárosítás és a szennyez¡ anyagoktermelésének elkerülése.• Megel zés elve: a lehetséges környezeti szennyez¡ hatásokat a szennyezésforrásánál kell megszüntetni.• A „szennyez fizet” elv: a környezeti kár költségeiért a kár okozója felel. Ez azelv jelentheti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve aszennyezés által okozott károk megtérítését.• Szubszidiaritás elve: az EU a környezetvédelmi stratégiákat és programokatdolgozza ki, a megvalósítást a tagállamokra bízza. A tagállamokban amegvalósításra a megfelel¡ szinten (pl.: régió) a társadalmi szerepl¡k(közigazgatás, vállalkozások, lakosság) aktív észvételével kerül sor.• Partnerség elve: párbeszédet és együttm¢ködésre kell törekedni az önkéntes, azüzleti és az állami szektor között a környezetvédelmi problémák megoldásaérdekében.• Integrálás alapelve: Az 1997-es Amszterdami szerz¡dés kimondja, hogy akörnyezet megóvása minden közösségi ágazati politika szerves részét alkotja.3.3.2. A „Környezet 2010: A jöv nk a mi választásunk” elnevezés akcióprogramKiemelt területei (2001-2010. között):• éghajlatváltozás: az éghajlati változásokat kiváltó okok csökkentése (újenergiaforrások arányának növelése)• természeti és biológiai sokféleség meg rzése• környezet-, és egészségvédelem: az egészséget fenyeget¡ veszélyekr¡l valótájékoztatás (vegyszerek használata, élelmiszerbiztonság, járványok kitörése)37

• fenntartható er forrás-használat és hulladékgazdálkodás: természetier¡források felel¡sségteljes kezelése3.3.3. Fontos szabályozásokJelenleg a teljes uniós környezeti joganyag mintegy 300 irányelvb¡l, rendeletb¡l,határozatból és ajánlásból áll. Ennek két legfontosabb irányelve a környezetihatásvizsgálatokról és a környezeti információkhoz való hozzáférés szabadságáról szól.3.3.3.1. Környezeti hatásvizsgálatA jelent¡s környezeti terheléssel járó létesítmények esetében a szabályozás a tervezés,üzemelés és a felszámolás fázisaira is el¡írja, hogy a tevékenység környezetre gyakorolthatásait el¡zetesen meg kell becsülni. A tervezéskor biztosítani kell a környezeti hatásokelfogadható szintre való csökkentését. Számos országban a hatásvizsgálat akörnyezetvédelmi engedélyezési eljárás egyik el¡feltétele.3.3.3.2. Környezeti információkA tagállamokban hozzáférhet¡vé kell tenni a környezet állapotával kapcsolatosinformációkat a társadalom és a társadalmi szervezetek számára.3.3.4. Pénzügyi háttérAz EU jelent¡s összegeket különít el a környezetvédelmi célok megvalósítására. Aregionális támogatásokhoz - melyek a környezet állapotának javítására irányuló projektekrégión belüli megvalósításához nyújtanak segítséget - a Strukturális Alapokon keresztüllehet hozzájutni, míg a Kohéziós Alap teljes költségvetésének felét alkotja akörnyezetvédelmi beruházásokra költhet¡ összeg. Ebb¡l 2000-2006. között Görögország,Írország, Portugália és Spanyolország 9 milliárd eurós támogatásban részesül.1992-ben jött létre a LIFE program, mely társfinanszírozás keretében támogatja akörnyezetvédelmi tevékenységeket az Európai Unióban, a leend¡ tagországokban,valamint a mediterrán és balti országokban. A LIFE program a 2000-2004. közöttiid¡szakra 640 millió euróval rendelkezett. A társulási egyezmény keretében a LIFEprogramban már a b¡vítés el¡tt 4 EU tagjelölt ország (Észtország, Magyarország,Lettország, Szlovénia) és Románia vett részt. A LIFE (I–III.) program utóda a LIFE+közösségi program, amelyr¡l kés¡bb részletesen szólunk.3.3.5. A környezetvédelmi politika hatása az új tagországokraAz újonnan csatlakozott országok a környezetvédelemre vonatkozó közösségikövetelmények teljesítésében átmeneti mentességi id¡szakot csak meglév¡ létesítményekesetében, illetve költséges környezetvédelmi infrastrukturális (pl.: településiszennyvízelvezetés és -tisztítás) beruházásoknál kaphattak.3.4. Közösségi regionális politika3.4.1. Régió, regionalizáció, regionalizmusA régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemz¡ket magábanfoglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. A régióklétrejöhetnek politikai okok következtében, amikor egy adott állam területén belül, azállami feladatok dekoncentrálására, vagy decentralizálására, a különböz¡ közigazgatásifunkciók elosztására földrajzilag elhatárolt területi egységeket - tartomány, megye, járás -38

alakítanak ki. Gazdasági okok is hozzájárulhatnak a régiók kialakulásához. A kulturálisértékek azonossága, azok alkotóelemeinek fenntartása, szintén meghatározója lehetvalamely területi egységnek. S végül a fejlesztés, a jöv¡építés érdekében islehatárolhatnak területi egységeket, amelyek a sajátosságaik - pl. általános elmaradottság,ágazati válság, munkanélküliek magas aránya, egyoldalú gazdasági szerkezet stb. - miatt,egységes megújításra szorulnak. Ez a lehatárolás azonban már köt¡dik a közigazgatásihatárokhoz (ld. VII. pont).3.4.2. A regionális politika történeteA Római Szerz¡désben (1957.) már megfogalmazódik, hogy a nyugat-európai integrációnem képzelhet¡ el a regionális különbségek mérséklése nélkül, hiszen a területi egységekközötti jelent¡s fejl¡désbeli eltérések akadályozzák az áruk, a szolgáltatások, a t¡ke ésmunkaer¡ szabad áramlását. A hatvanas évek er¡teljes gazdasági növekedésében a területikérdések nem kerültek felszínre, ugyanakkor 1964-ben az EU Gazdasági és SzociálisBizottságának egyik feladataként megjelenik a regionális politika, és 1967-ben ennekszervezésére önálló f¡igazgatóság alakult.A területi különbségek a Közösség b¡vítésének el¡készítésekor kerültek igazánfelszínre, hiszen az akkor újonnan csatlakozó országokban (Nagy-Britannia, Írország,Görögország) jelent¡s regionális fejlettségbeli különbségekkel kellett számolni, amelyekmérséklése szükségessé vált. Az 1972-es Párizsi Csúcsértekezleten született döntésekmentén határozták el, hogy közösségi (pénzügyi) eszközök igénybevételével kellel¡segíteni a szerkezeti (strukturális) és területi aránytalanságok mérséklését, illetvemegkezd¡dött az akkor belépett tagországok területi politikájának egyeztetése, amelyegybeesett a Közösségek hasonló törekvéseivel. 1975-ben létrehozták az EurópaiRegionális Fejlesztési Alapot (ERDF), amelynek m¢ködése során 1975-1988 között24,4 milliárd ECU-t (kb. 22 milliárd USD-t) fordítottak mintegy 41 ezer közösségistrukturális beruházás finanszírozására. Ez alatt a másfél évtized alatt az ERDFforrásaiból 873 ezer munkahely létesült vagy maradt fenn Nyugat-Európában. Afejlesztések 80%-át infrastrukturális beruházások tették ki, a legnagyobb összegetOlaszország és Nagy-Britannia használta fel, bár kés¡bb, 1988-ban már Spanyolországvolt a második legnagyobb felhasználó.Az Egységes Európai Okmány (1987) konkrétan, új politikaként nevesíti aközösségi politikák között a regionális politikát, és kiegészíti a Római Szerz¡dést agazdasági és szociális összefogás fejezettel (V. cím, 130/a-130/e cikkelyek). A regionálispolitika céljaként a gazdasági és szociális kohézió er¡sítését jelölték meg, a különböz¡régiók közötti különbségek és a kedvez¡tlen adottságú területek elmaradottságánakcsökkentésével, a Közösségnek mint egésznek harmonikus fejl¡dése érdekében. Aregionális politikát 1988-ban reformálták meg. Ennek keretében emelték az ERDFtámogatási forrásait, illetve er¡síttették a koordinációt a területi folyamatok alakításáhozfelhasználható további alapok között (Európai Szociális Alap (ESF); EurópaiMez¡gazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Rész (EAGGF); EurópaiRegionális Fejlesztési Alap (ERDF), Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköz (FIFG) 1993.Az együttesen Strukturális Alapoknak nevezett pénzügyi források nem az egymástólfüggetlen projekteket, hanem az átfogó programokat támogatják. A Strukturális Alapokfelhasználását tehát 1988-ban újra szabályozták, amikor is öt célkit¢zést határoztak meg.Ezeket 1993-ban kismértékben módosították, majd a további b¡vítések (Ausztria,Svédország, Finnország 1995) hatására 1995-ben a fent említetteket egy hatodikkalegészítették ki, melyek száma a 2000-t¡l induló új támogatási ciklusban háromracsökkent. Ugyancsak a reform részeként költségvetési, a tervezés szempontjából39

programozási id¡szakokat határoztak meg (1988-1993, 1994-1999, 2000-2006),amelyekben el¡re kijelölésre kerültek a fejlesztési prioritások, valamint az azokhozrendelt támogatások összege és felhasználásuk módja.3.4.3. A regionális politika alapelvei és célkit zései3.4.3.1. Szubszidiaritás és decentralizációA szubszidiaritás fogalma azt jelenti, hogy a döntéseket és a végrehajtást arra a területiszintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik afeladat megvalósításához. A magasabb szint¢ szerv nem intézkedhet olyan esetben,amikor az adott célkit¢zést - eredménnyel - az alacsonyabb szinten is el lehet érni. Aszubszidiaritás és a decentralizáció az Unió regionális politikájának els¡dleges alapelvei,hiszen az integráció ezek segítségével nem csak azt érheti el, hogy a helyi szintekfelel¡ssége növekszik, hanem azt is, hogy minél több helyi, regionális-szint¢ elképzelés(igény) s egyben er¡forrás jelenjen meg, aktivizálódjon.3.4.3.2. PartnerségA partnerség együttm¢ködést jelent az Európai Közösség, jelen esetben az EurópaiBizottság és a tagország - illetve azon belül a partnerek, kormány, helyi/lokális szervek ésa civil szervezetek - között a prioritások meghatározásától a programok végrehajtásánakmegfigyeléséig és értékeléséig.3.4.3.3. ProgramozásA fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, ezek megvalósításánakegyértelm¢ célkit¢zési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, id¡beli ütemezésejelenti a programozást. A programozás elve az Unió regionális politikájában azt szolgálja,hogy ne egy-egy projektet (azaz egy-egy létesítményt, egy-egy akciót) támogassanak,hanem a régió egészének vagy annak meghatározott területének fejl¡dését befolyásolócélkit¢zéseket vagy azok sorozatát.3.4.3.4. Koncentráció és addicionalitásA koncentráció azt jelenti, hogy a támogatásokat azokra a régiókra kell koncentrálni, ahola legnagyobb az elmaradottság. Azokra a régiókra, ahol az egy f¡re es¡ GDP nem éri elaz EU átlag 75%-át, a 2000-2006. közötti ciklusban a támogatási források közel 70%-ajut, azaz 136 milliárd euro.Az addicionalitás azt jelenti, hogy a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatáskiegészíti az adott ország fejlesztési politikáját, hozzájárul területfejlesztésistratégiájához. Mindezeken túl a támogatásokat be kell illeszteni a Közösségnek atervid¡szakra meghatározott támogatási rendszerébe, összhangban az integráció elveinekérvényesítésével.A koncentráció és az addicionalitás célja kett¡s: egyrészt az adottságokfelismerése és er¡sítése, ezzel is hozzájárulva a fejlesztési célkit¢zés megvalósításához,mérsékelve ezzel a párhuzamosságokat, a pazarlást és az elaprózottságot. Másrészt olyanterületi egységek kialakítására szolgál, ahol azonos vagy nagyon hasonló problémákkalküszködnek (pl. alacsony jövedelmi szint, magas munkanélküliség stb.). Ezzel elérhet¡,hogy statisztikailag is meghatározhatóak lesznek azok a területek, amelyek alegkedvez¡tlenebb helyzetben vannak, ahová a forrásokat koncentrálni kell. Ígykönnyebben regisztrálhatóak a beavatkozások következményei, eredményei.40

3.4.4. A regionális politika célkit zéseiA strukturális alapok és egyéb pénzügyi eszközök (pl. Európai Beruházási Bank hitelek) a2000-2006. közötti periódusban hozzájárulnak az alábbi három kiemelt célkit¢zésmegvalósításához:1. célkit¢zés: a fejl¡désben lemaradt régiók fejlesztésének és strukturálisalkalmazkodásának el¡segítése. Az 1. célkit¢zés alá azok a régiók tartoznak, ahol az egyf¡re jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át. A célkit¢zés megvalósításáhozmindegyik alap hozzájárul, a Közösségi támogatási keret 69,7%-ig.2. célkit¢zés: a strukturális nehézségekkel küzd¡ térségek gazdasági és társadalmiszerkezetváltásának támogatása. Ide tartoznak különösen az ipari és szolgáltatásiágazatokban társadalmi-gazdasági változásban lév¡ térségek, a hanyatló vidéki térségek, anehézségekkel küzd¡ városi térségek és a halászattól függ¡, válságban lév¡ térségek. Azilyen célkit¢zés alá tartózó térségek népessége nem haladhatja meg a Közösségössznépességének 18%-át. A célkit¢zés megvalósítását az ERFA és az ESZA támogatja, aKözösségi támogatási keret 11,5%-ig.3. célkit¢zés: az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek kiigazításánakés korszer¢sítésének támogatása. E célkit¢zés az 1. célkit¢zés hatókörén kívül es¡ régiókpénzügyi támogatására irányul. A célkit¢zés megvalósítását az ESZA támogatja, aKözösségi támogatási keret 12,3%-ig.A kiemelt célkit¢zéseken túl (tagországi kezdeményezések) a strukturális alapok 5,33%-át ún. Közösségi Kezdeményezések finanszírozására fordítják, melyek a következ¡területekre terjednek ki:• határokon átnyúló, nemzetek közötti és régiók közötti együttm¢ködések, melyekcélja az egész közösségi terület harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntarthatófejl¡désének ösztönzése (Interreg),• válságban lév¡ városok és városkörnyék gazdasági és társadalmi megújulása,amelynek célja a fenntartható városi fejl¡dés el¡mozdítása (URBAN),• vidékfejlesztés (Leader),• nemzetek közötti együttm¢ködés a munkaer¡-piaci hátrányok megkülönböztetésés egyenl¡tlenség minden formája elleni küzdelem új eszközeinek el¡mozdításacéljából (EQUAL).A strukturális alapok további kereteib¡l kerülnek a finanszírozásra az „innovációstevékenységek” (0,40%) és a „technikai segítségnyújtás (0,25%).41

3.4.5. A jelenleg érvénybe lép jogyszabályok42

4. MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA NYITVA ÁLLÓPROGRAMOK, A TÁMOGATÁSOK RENDSZERE4.1. A jelenlegi (2000 – 2006.) költségvetési id szak támogatásirendszere:Az Európai Unió három legfontosabb támogatási forrása a Strukturális Alapok (SA), aKohéziós Alap, illetve a Közös Agrárpolitika (KAP) pénzügyi eszközei. A KAP-ról, nemprojekt - pályázati rendszer¢ támogatás lévén, nem tárgya jelen jegyzetnek.E három nagy Struktúra mellett szólnunk kell még az ún. Közösségi Programokrólés Közösségi Kezdeményezésekr¡l is.A Strukturális Alpok célja az EU regionális politikájának finanszírozása, amelycélra folyamatosan hoztak létre pénzügyi eszközöket. Ezek m¢ködését 1988-bankoordinálták, innent¡l kezdve a „Strukturális Alapok” elnevezés négy alapot takar:1. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA; -ERDF)2. Európai Szociális Alap (ESZA; -ESF)3. Európai Mez¡gazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA; -EAGGF)4. Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE; -FIFGA csatlakozó országoknak közül (így Magyarországon is 2004-ben) a StrukturálisAlapok eszközeinek fogadására Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kellett készíteniük,amely tartalmazta a pénzeszközök elosztásának prioritásait, és amely Terv acsatlakozástól 2007-ig tartó id¡szakban hatályos.Az EU támogatási programjainak ciklusai az EU költségvetési periódusaihozigazodnak, így a jelenleg még futó id¡szaknak az utolsó évében járunk, a következ¡ évt¡lúj struktúrában, immár nem csatlakozó, tagországként részesülünk a forrásokból.4.1.1. A Nemzeti Fejlesztési Terv és „Intézményrendszere”Igaz, hogy jelen jegyzet idején a figyelem már a következ¡ id¡szak programjaira irányul,de tekintettel arra, hogy a 2004-2006. között indult projektek még jó ideig a megvalósításfázisában lesznek, vázlatosan érdemes ezen id¡szak intézményeivel is foglalkozni.Az NFT 5 Operációs programra (OP) oszlik, a konkrét pályázatok ezenoperációs programok keretében kerülnek kiírásra, azok megvalósításaként.Ezek:Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP).1. Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP).2. Humáner¡forrás Fejlesztési Program (HEFOP).3. Agrár- és Vidékfejlesztési Operációs Program (AVOP).4. Regionális Operatív Program (ROP). 14Az egyes OP-okat Prioritásokra (f¡ fejlesztési irányokra) és Intézkedésekreosztották, amelyek lényegében tartalmazzák a kiírt/kiírandó pályázatok céljait, nem szószerinti címeit: ami Intézkedés szerepel az NFT-ben, arra ki kell írni pályázatot. Egybentartalmazzák a siker kulcsait is: azon hívószavakat, és pontos elbírálási szempontokat,amelyek szerint az adott OP-ra beadott pályázattal nyerni lehet.14 Ld. Összefoglaló táblázatot az 53. oldalon43

A Prioritások és Intézkedések részletezése a Program Kiegészít¡ Dokumentumfeladata, amely immár a tényleges és majdani kiírásokat tartalmazó dokumentum.Maga a forrásalap így nem is jelenik meg a pályázó felé, a pályázatot úgy kellkezelni mintha belföldi indíttatású lenne.Az egyes intézkedések (projektek, pályázatok) részletes leírását a ProgramKiegészít¡ dokumentumok tartalmazzák, amelyek szintén hozzáférhet¡k a NemzetiFejlesztési Terv Hivatala (NFH) honlapjáról.Az SA irányításának és ellen¡rzésének intézményi kereteit az EU rendeleti szintenszabályozta, és a következ¡ intézmények jogait és kötelezettségeit fektette le vonatkozó,1260/1999/EK rendeletében:• Közösségi Támogatási Keret (KTK) és Operatív Program Monitoring Bizottságok.• KTK és OP Irányító Hatóságok.• Kifizet¡ HatóságAz Irányító Hatóság felel¡s a hatékony és szabályszer¢ projektmenedzsmentért,lényegében az OP-ok, illetve a Program Kiegészít¡ Dokumentumok végrehajtásáért. Azfeladatuk többek között az ellen¡rzéshez szükséges adatok összegy¢jtésére, tárolásáraalkalmas rendszer felállítása, az éves megvalósítási jelentés elkészítése, a felhasználásszabályszer¢ségének biztosítása.Operatív ProgramAgrár és vidékfejlesztési operatívprogramGazdasági versenyképesség operatívprogramHumáner¡forrás-fejlesztésiprogramoperatívIrányító HatóságFöldm¢velésügyi és VidékfejlesztésiMinisztériumwww.fvm.huGazdasági és Közlekedési Minisztériumwww.gkm.huFoglalkoztatáspolitikai és MunkaügyiMinisztériumwww.fmm.gov.huKörnyezetvédelmiésGazdasági és Közlekedési Minisztériuminfrastruktúrafejlesztési operatívwww.gkm.huprogramNemzeti Területfejlesztési HivatalRegionálisKifizet¡fejlesztési operatív programwww.nth.huPénzügy MinisztériumHatóságwww.pm.gov.hu4.1. ábra A KTK és következ¡ OP Irányító Hatóságainak a minisztériumok kerültek kijelölésre(2004.)Kifizet¡ A Hatóság felel¡s a kifizetések iránti kérelmek összeállításáért, ésel¡terjesztéséért, valamint a Bizottság által teljesített kifizetések átvételéért. Kifizet¡ AHatóság a Pénzügyminisztérium.A pályázókkal kapcsolatot tartanak még a Közrem¢köd¡ Szervezetek, akik aKifizet¡, vagy az Irányító Hatóság felügyelete alatt állnak. Ezeket az egyes OP-okhozrendelten a múlt év végén jelölte ki a kormányzat. Feladatuk a pályázat kezelése, nemegyszer az Irányító Hatóság jóváhagyásához kötötten maga a pályázat kiírása, az NFHOP-ok Prioritások és Intézkedések a információgy¢jtés, a felettes Hatóság tájékoztatása,44

a megszerzett tapasztalatok alapján jelentések készítése a feladatok elvégzésér¡l, azalkalmazott módszerekr¡l, a tapasztalt szabálytalanságokról.4.1.2. A Kohéziós Alap és a forrás hazai felhasználásaA Kohéziós Alap az Unió legszegényebb tagországainak reálszféráit igyekszik támogatnia monetáris unióra való felkészülés id¡szakában. Magyarországon a két kiválasztottcélterület a környezetvédelem és az infrastruktúra fejlesztés támogatása.A támogatás mértéke az állami és hasonló kiadások 80-85%-a, a minimálisprojektméret 10 millió €. Az igénybe vev¡ tagországnak el kell készítenie a Kohéziósalap Stratégiát, amelynek összhangban kell lennie a Nemzeti Fejlesztési Tervvel.Legfontosabb Intézményei a Kohéziós Alap Irányító Hatóság (KA IH, amelyfelel az intézményrendszer központi eleme,és felel¡sséggel tartozik a pénzeszközökfelhasználásának koordinációjáért), a Kohéziós Alap Közrem köd Szervezetek (avégrehajtáshoz kapcsolódó operatív feladatok); valamint a Kohéziós Alap VégsKedvezményezettek, illetve Lebonyolító Testületek (A közlekedési projektektekintetében ez a vasúti és közúti (autópálya) társaságokat jelenti pl. a MÁV, NemzetiAutópálya Rt. A hosszú futamid¡ miatt a szakminisztérium több évre szóló megállapodástköt velük, innen nevük is: Lebonyolító Testületnek. A környezetvédelmi projektekesetében kedvezményezettként általában önkormányzatok, illetve önkormányzatitársulások szerepelnek).4.2. ábra: A 2004-2006 közötti, a Kohéziós Alap végrehajtásában részt vev¡ intézményrendszer 15Emellett támogatási lehet¡séget biztosítanak még a Közösségi Kezdeményezésekés Közösségi Programok, amelyek az Alapok nyújtotta támogatásokat egészítik ki. EzenKezdeményezések, illetve Programok sajátossága, hogy habár szintén az Unió pénzügyieszközeiként m¢ködnek, ennek ezen támogatások életciklusa nem a költségvetésiperiódusokhoz köt¡dik, azokon átível¡n m¢ködnek.15 forrás: www.gkm.hu45

4.1.3. A Közösségi KezdeményezésekAz Európai Unió létrehozott négy különleges programot, ún. KözösségiKezdeményezést, hogy közös megoldásokat találjon az Unió egészét érint¡ problémákra.A Közösségi Kezdeményezések, a Strukturális Alapokhoz hasonlóan a gazdaságiés társadalmi kohéziós célok érdekében m¢ködnek, a lényeges eltérés az alkalmazottmunkamódszerek között van. Közösségi Kezdeményezések célja a specifikusterületekhez tartozó úttör¡ jelleg¢, innovatív megközelítések támogatása. AKezdeményezésekben részt vev¡k kötelezik magukat az eredményeik közkinccsé tételéreannak érdekében, hogy más tagállamokban és tagjelölt országokban is fel lehessenhasználni a megszerzett tapasztalatokat.f¡el¡z¡ Az programszakaszban (1994-1999.) mintegy tucatnyi KözösségiKezdeményezés m¢ködött. A jelenlegi (2000-2006.) programozási id¡szakban az EurópaiBizottság a hatékonyság és átláthatóság érdekében a Közösségi Kezdeményezések számátnégyre csökkentette. A Közösségi Kezdeményezések finanszírozására a StrukturálisAlapok kötelezettségi el¡irányzatainak 5,35% -t (10,4 milliárd Euró) fordítják.céljaA Közösségi Kezdeményezések a specifikus területekhez tartozó, úttör¡jelleg¢, innovatív megközelítések támogatása. A Kezdeményezésekben részt vev¡kkötelezik magukat eredményeik közkinccsé tételére annak érdekében, hogy a megszerzetttapasztalatokat más tagállamokban és tagjelölt országokban is el lehessen használni. A2000-2006. között négy Közösségi Kezdeményezés fut:f¡EQUAL: A kezdeményezés célja a munkaer¡piacon kialakult hátrányos helyzetmindennem¢ és egyenl¡tlenség leküzdése. (ESZA). Az EQUAL program keretébentámogatható témakörök az Európai Foglalkoztatási Stratégia alapján kerültekkidolgozásra, prioritásai:f¡• Munkavállalási képesség, foglalkoztathatóság javítása.• Vállalkozások és a vállalkozói készségek fejlesztése.• Alkalmazkodóképesség növelése.• Egyenl¡ esélyek férfiak és n¡k számára.Interreg: határokon átnyúló, nemzetek közötti és interregionális együttm¢ködéstés tervezést támogatja (ERFA). Határmenti projektek támogatása: közös tervezés pl.határmenti KKV hálózatainak kialakítása, a közszállítás akadályainak megszüntetése.Olyan nagyméret¢ transznacionális "európai régiók" területrendezési stratégiáinakkidolgozását támogatja, amelyek az adott területeken több szomszédos EU tagállamotlefednek.Leader (+) a vidéki körzetek fejlesztését támogatja (Magyarországon a NemzetiFejlesztési terv Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programon belül került meghirdetésre,további információ: www.nfh.hu, honlapokon található)Urban (II.) célja depressziós városok gazdasági és társadalmi regenerálása(Magyarországon 2004- ben még nem hirdették meg az URBAN II. felhívásait).A Közösségi Programok irányítását és az azokban való részvétel felügyeletét aszakminisztériumok, a technikai lebonyolítást többnyire az e célra létrehozottprogramirodák, ill. maguk a minisztériumok végzik.4.1.4. A Közösségi ProgramokA Közösségi Programok az EU szakpolitikáihoz igazodó, azok szolgálatába állított, azEurópai Bizottság által elfogadott komplex intézkedések sorozata, amelyeknek célja a46

tagállamok közötti együttm¢ködés er¡sítése, és amelyek id¡tartama több éves, adottesetben átnyúlva a költségvetési ciklusokon. A Közösségi Programok finanszírozása aKözösség általános költségvetéséb¡l történik. A programok legf¡bb célja az adottszakpolitikák célkit¢zéseinek megvalósítása, azokhoz kapcsolódó kutatásokon, társadalmifolyamatokra ható akcióprogramokon keresztül. Magyarország, mint teljes jogú tagállam,minden Közösségi Programnak is teljes jogú tagja. Csatlakozásunk óta a magyarországiszervezetek a korábbi helyett 38 Közösségi Programon indulhatnak alanyi jogon.A programok felel¡sei az Európai Bizottság adott politikát koordinálóf igazgatóságai (DG). Mind a beadás, mind a bírálat, az elszámolás, a teljesadminisztráció az Európai Unió (ezen F¡igazgatóságokon keresztül zajlik. A pályázókennek megfelel¡en közvetlenül a Bizottság munkatársaival állnak kapcsolatban, azonbana Bizottság (F¡igazgatóságán keresztül) a Program szerint illetékes, nemzetiminisztériumon, vagy egyéb szerven keresztül tart fenn képviseletet az adott országban,amelyek „kvázi Közrem¢köd¡ Szervként” viselkednek, feladatuk az információgy¢jtésésnyújtás. Pályázni konzorciumokban lehet, általában minimum 2-3 tagállambeliszervezet részvételével. Pályázatot közvetlenül a F¡igazgatóság szervéhez (nem atagországbéli közrem¢ködnél!), az EU bármely hivatalos nyelvén be lehet nyújtani, ígymagyarul is, amely pályázatot a Bizottság saját költségén, saját fordítóival lefordíttatjaangolra. Érdemes azonban angol nyelvtudással stabilan bíró munkatársat a menedzsmentstábban, vagy annak „környékén” tartani, hiszen az adminisztráció, a szerz¡déskötés, ésaz elszámolás, stb. már angol nyelven történik.A Legfontosabb Közösségi Programok 16 :1) LIFE III.2) Intelligens Energiát Európának Keretprogram3) ALTENER4) SAVE5) E-Europe Akcióprograma) eContentplusb) Safer Internet plusc) IDABCd) eTen6) Kultúra 20007) Leonardo da Vinci II .8) Socrates9) eLearning10) Ifjúság 200011) Media+12) Vám 200713) FiscalisKIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSÁT CÉLZÓ PROGRAMOK14) MAP: Többéves Vállalkozásfejleszt¡ program15) Marco PoloSZOCIÁLIS- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOK16) Közegészségügyi keretprogram17) Daphne II18) Gender Equality16 Forrás: Európai Uniós Pályázatok Kézikönyve, Közösségi Programok Melléklet; Európa Média Kht.: Szerk.:Kitley Gábor, Budapest, 2005. A kiadvány ingyenesen elérhet a www.euoldal.hu oldalról47

4.1.5. Néhány legfontosabb Közösségi Programok és Kezdeményezések rövidismertetése:4.1.5.1. Daphne II. Közösségi Program (2004-2008.) 17:A Daphne (II.) Közösségi Program az állam és civi szféra együttm¢ködését szorgalmazzakonkrét projektek támogatásával a családon belüli er¡szak megfékezésére. A Projektekenbelül információgy¢jtés és kutatás, tudatossági valamint tapasztalatcserét biztosítóprogramok finanszírozását teszi lehet¡vé. A Közösségi program keretében pályázni lehetegyes projektek finanszírozására, illetve az eredmények elterjesztésére. Ez évente kétpályázati kör meghirdetését jelenti, amelyek határideje általában a specifikus projektekesetében a februári, eredmények elterjesztésére a márciusi hónapokat jelenti.Mindkét pályázati körre pályázhatnak: köz- vagy nonprofit magánszervezetek ésintézmények (helyi hatóságok, egyetemi tanszékek, kutatóintézetek), melyek m¢ködésicélja a gyermekek, fiatalok és n¡k elleni er¡szak megel¡zése, és megfékezése, vagy acélcsoportok számára védelmet, az áldozatoknak támogatást nyújtanak, az er¡szakáldozataival szembeni hozzáállás és viselkedés megváltoztatását ösztönzik.A Programhoz csatlakozott országok: EU tagállamai, rajtuk kívül: az EFTA, EEAállamok, és specifikus feltételek mellett Bulgária, Románia és Törökország. A Programm¢ködése nemzetközi partnerségre épül: érvényes pályázat benyújtásához legalább 2különböz¡ országbeli szervezet részvétele szükséges.A specifikus projektek körében a Közösségi Program a következ célokattámogatja:bárminem¢tev¡• Kezelési programok az er¡szak elkövet¡i részére, illetve az elítélteknél avisszaesés csökkentésére; valamint innovatív módszerek a er¡szakban(diszkrimináció, marginalizáció stb.) résztvev¡kkel szembeni közvetlenközbeavatkozásra.• Felmérések, tanulmányok, kutatás.• Terepmunka a kedvezményezettek bevonásával, különösen akedvezményezetteket az er¡szakkal szembeni védekezésre képesséprogramok.• Nemzeti és regionális tanulmányok a gyermekekkel szembeni er¡szakról, azEgyesült Nemzetek er¡szakkal foglalkozó tanulmányához.• Tájékoztatási kampányok az er¡szak áldozatainak és a veszélyeztetettcsoportoknak.A fenti célok szolgálatában támogatható tevékenységek köre: bevált módszerek,tapasztalatok átadása; felmérés, tanulmány, kutatás; terepmunka végzése; több területetátfogó hálózatok létrehozása; képzés, képzési csomagok kidolgozása; kezelési programokkifejlesztése, megvalósítása; konkrét célközönség tájékozottságát növel¡ tevékenység.A támogatás intenzitása max. 80%, összege min. 30.000, de max. 125.000 EUR.Projektek futamideje: 12 vagy 24 hónap. Egy pályázó több pályázatot isbenyújthat, több specifikus projektre.Az eredmények elterjesztése pályázati körben a Közösségi Program a következcélokat támogatja:• korábbi eredmények alkalmazása, bevált módszerek terjesztése,17 Forrás: www.euoldal.hu48

• az er¡szakra vonatkozó indikátorok kifejlesztése és kapcsolódó adatok gy¢jtése,• korábbi Daphne programok jelentéseinek szintézise és a jöv¡ irányainak kijelölése(szakpolitika részére).A fenti célok szolgálatában támogatható tevékenységek köre: cserék, tanulmányilátogatások; szeminárium, továbbképzés, konferencia, hálózat létrehozása, b¡vítése stb.A támogatási intenzitása elérheti a 100%-ot, összege max. 100.000 euró lehetProjektek futamideje nem lehet hosszabb, mint 12 hónapDirekt információ:http://europa.eu.int/comm/justice_home/funding/daphne/funding_daphne_en.htmlKorábbi Daphne programok adatai, információi:http://europa.eu.int/comm/justice_home/project/daphne/index.cfm4.1.5.2. CIP (Competitiveness and Innovation Framework Programme: Versenyképességiés Innovációs Keretprogram) 18A CIP - Versenyképességi és Innovációs Közösségi Program keretprogram, amely márlétez¡, olyan tevékenységeket ölel fel, amelyek a versenyképesség és innovációel¡mozdítását t¢zik célul a lisszaboni céloknak megfelel¡en.A keretprogram fejleszteni kívánja a Közösség tudásalapú társadalmánakversenyképességi és innovációs kapacitását. A Program célja szerint a Közösség ígytudja biztosítani azt, hogy a versenyképes szociális piagazdaság a kiegyensúlyozott ésfenntartható (gazdasági) fejl¡dés, valamint a környezet megóvása követelményét ismagába olvassza.A CIP alprogramjaiA CIP heterogén célkit¢zéseit és célcsoportjait három egyedi alapprogramon keresztüligyekszik elérni:• a vállalkozási és innovációs program,• az IKT-politika támogatásának programja,• és az "Intelligens energia -Európa" program.a)Vállalkozási és Innovációs ProgramA korábban a MAP programban céljait és tevékenységeit viszi tovább: a vállalkozásokversenyképességének növelésére szolgáló tevékenységeket; illetve a LIFEKörnyezetvédelmi program tevékenységeit.b) Az IKT-politika támogatásának programjaEzen alprogram az eTen (amely elosegíti az IKT-alapú transzeurópai szolgáltatásokjóváhagyását és terjesztését), a Modinis (amely közvetlen támogatást biztosít azonteljesítményértékelési tevékenységek, tanulmányok, fórumok, támogatási éstudatosságnövel¡ intézkedések számára, amelyek segítik az eEurope végrehajtását) és aze-Content (amely az innovációs európai digitális tartalom fejlesztésének az el¡mozdításátcélozza meg) programokra valamint az i2010 - Európai Információs Társadalom 2010elnevezés¢ új kezdeményezésre épül.18 Forrás: www.euoldal.hu; www.europa.eu.int,http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/cip/index_en.htm49

c) Az „Intelligens energia – Európa” programA jelenleg futó Intelligens Energiát Európának program (2003-2006) kib¡vített folytatása.A program ösztönzi az új és megújítható energiák szélesebb körben valóelterjedését/elterjesztését, el¡segíti az energiára vonatkozó keretszabályozástovábbfejlesztését és végrehajtását.Hivatalos honlap:http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/cip/index_en.htmInformációkérés: entr-general-coordination@cec.eu.int4.1.5.3. FP7 Az Európai Unió Kutatási, Technológiafejlesztési és DemonstrációsKeretprogramja 19Az Európai Unió Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja azUnió hetedik keretprogramja, amely a 2007-2013-as id¡szakban szolgálja a jele jegyzetösszeállításának id¡pontjában még hatályos EU 6 Keretprogram céljait. Alapcélkit¢zéseaz, hogy hozzájáruljon az Európai Kutatási Térség létrehozásához, valamint a tudásalapúgazdaság és társadalom fejl¡déséhez Európában. A hetedik keretprogram négy programraépül az európai támogatott kutatási négy szerkezeti tényez¡jét követve. Ezek: aCOOPERATION, amely f¡ként tematikus prioritásokat fogalmaz meg, míg az IDEA,PEOLE és CAPACITIES horizontális, minden tudományterületet átfogó jelleg¢célkit¢zéseket tartalmaznak.A Keretprogram költségvetése várhatóan 72 726 millió euró lesz (a Bizottság2005. áprilisi javaslata).Az FP7 szerkezete, kutatási tényez¡i:1. COOPERATION (Együttm¢ködés) - kutatási központok közös projektjei azalprogramoknak megfelel¡en az alább felsorolt kilenc meghatározott tématerületköré csoportosulnak.2. IDEAS (Elképzelések) – Alapkutatások, amelyek minden szakterületentámogatottak lehetnek, ún. „kutatói irányítás” mellett3. PEOPLE (Emberek) – Szintén horizontálisan, minden területen átível¡ KutatóiProgram, amely azonban egyes kutatókat támogat.4. CAPACITIES (Kapacitások) - szintén minden kutatási területet átfogó program,amely a kutatási infrastruktúra építését, fejlesztését és fenntartását támogatja, aKKV-kat, a nemzetközi együttm¢ködést és a "tudomány a társadalomban"témakörökben.A Keretprogram alprogramjai (horizontális prioritásai):1. Collaborative research - kutatóközpontok együttm¢ködése.2. Joint Technology Initiatives - európai technológiai kezdeményezések elindítása -európai technológiaplatformok.3. Coordination of non-Community research programmes - a nem közösségi(nemzeti) kutatási programok összehangolása.4. International Cooperation - nemzetközi együttm¢ködés.A program a négy horizontális prioritás mellett kilenc tematikus prioritást is megjelöl:1. egészségügy,2. élelmiszeripar, mez¡gazdaság és biotechnológia,19 Forrás: www.euoldal.hu, http://www.cordis.lu/fp7/home.html;http://www.europa.eu.int/comm/research/future/index_en.cfm50

3. információs és kommunikációs technológiák,4. nanotudományok, nanotechnológia, alapanyagok és új termelési technológiák,5. energia,6. környezetvédelem és klímaváltozás,7. közlekedés és légi közlekedés,8. társadalom- és gazdaságtudományok valamint humán tudományok,9. ¢rkutatás és biztonság.További információ:http://www.cordis.lu/fp7/home.htmlhttp://www.europa.eu.int/comm/research/future/index_en.cfm4.1.5.4. LIFE + (L’Instrument Financier pour l’Environnement: Promouvoir l’UnionSoutenable) 20A LIFE + a LIFE-III program 2007-2013 id¡szakbéli utóda. A „LIFE” Program az célja,hogy a tagországokban (illetve a társult országokban) megvalósuló innovatív, illetvedemonstratív jelleg¢ környezet- és természetvédelmi projekteket támogassa.A LIFE+ két tematikus területet jelöl ki:Végrehajtás és irányítás: A program ezen tematikus területe fejleszteni fogja akörnyezetvédelmi politika alakításának és végrehajtásának tudásbázisát. A LIFE+végrehajtás és irányítás európai szinten fogja el¡segíteni a hálózatépítést és a jó gyakorlattal kapcsolatostapasztalatcserét. Információ és kommunikáció: ez az információ, a kommunikáció, atudatosságfejlesztés és a párbeszéd segítségével kívánja el¡mozdítani az EUkörnyezetpolitikáját.A Program keretében támogatja a következ tevékenységeket:Tanulmányok és felmérések készítése, modellezés és forgatókönyvek készítése, akapacitásépítési segítségnyújtás, oktatás, szakmai kapcsolattartás, a “jó gyakorlat” (bestpractise) cseréjére szolgáló platformok kialakítása, tudatosságfejleszt¡ kampányokrendezése, különböz¡ tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek.A LIFE+ programban érintett szakterületek: éghajlatváltozás, természet ésbiodiverzitás, környezet- és egészségvédelem, az er¡források fenntartható használata, apolitikaalakításhoz, végrehajtáshoz és betartatáshoz kapcsolódó stratégiai megközelítések.A LIFE+ program alanyai: állami- és/vagy magánszervezetek, intézmények ésegyéb szervezetek, els¡sorban a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, az EUjogszabályokbanszerepl¡ speciális szervezetek, nemzetközi szervezetek, valamint nemkormányzati szervezetek.A LIFE+ keretein belül finanszírozott programokban az alábbi országok is résztvehetnek, feltéve, hogy erre kiegészít¡ el¡irányzatokat kapnak: azon EFTA államok,melyek az EGT tagjai, az EGT-megállapodás rendelkezéseinek, azon tagjelölt országok,amelyek kérték tagként való felvételüket az Európai Unióba, valamint a stabilizációs éstársulási folyamatban részt vev¡ nyugat-balkáni országok.További információ:http://www.ktm.huhttp://europa.eu.int/comm/environment/life/home.htm20 Forrás: www.euoldal.hu, www.ktm.hu, http://europa.eu.int/comm/environment/life/home.htm51

4.1.5.5. Leonardo de Vinci Program 21A Leonardo da Vinci program az EU szakképzés területén él¡ együttm¢ködést támogatóközösségi programja. A LEONARDO a szakmai készségek és a szakmai tudásfejlesztése; a szakmai továbbképzés min¡ségének fejlesztése; továbbá a szakmaiképzéssel kapcsolatos újítások támogatása (így különösen a versenyképesség fejlesztése,a vállalkozói kedv bátorítása és új foglalkoztatási lehet¡ségek ösztönzése) bevezetésecélkit¢zések szolgálatában a következ¡ öt pályázati típust foglalja öleli fel: mobilitási-,kísérleti projektek; nyelvi készségek fejlesztése; nemzetközi hálózatok létrehozása;referenciaanyagok kidolgozása. A Program 2007-t¡l, együttesen a korábbi Erasmus,Comenius, valamint a Grundtvig (al)programokkal együtt várhatóan része lesz az „Életenát tartó tanulás integrált program”-nak.Mobilitási projektekCélja a szakmai alap- és továbbképzés fejlesztése, illetve a szakmai tudás és a szaknyelvikészségek fejlesztésének el¡segítése. A mobilitási projektek céljukat és célcsoportjukat,illetve id¡tartamukat tekintve is két csoportra oszthatók: külföldi gyakorlatokra éscsereprogramokra.Kísérleti projektekCélja, hogy a szakképzés min¡ségének emelése céljából a szakképzés területén újmódszerek, eszközök kerüljenek bevezetésre és terjesztésre. E körben támogatotttevékenységek:történ¡történ¡• Innovatív szakképzési eszközök, módszerek megtervezése, kifejlesztése,tesztelése, értékelése, terjesztése.• Új oktatási segédanyagok fejlesztése, tesztelése.• Az új információs és kommunikációs technológiák (ICT) minél szélesebb körbenhasználatának el¡segítése, új alkalmazások kidolgozása.• Olyan nemzetközi nyitott és távoktatási hálózatok létrehozása, amelyek lehet¡véteszik az innovatív oktatási eszközök és módszerek minél szélesebb közönségszámára hozzáférését (multimédiás oktatási segédanyagok, honlapok).• Új képzési modulok, tantervek, szakirányok, tanári továbbképzések, valamintkonkrét képzési programok kifejlesztése és tesztelése;Nyelvi és kulturális készségek fejlesztéseCélja a szakképzésben résztvev¡k szaknyelvi és kulturális készségeinek fejlesztése abbóla célból, hogy felkészüljenek a nemzetközi munkakörnyezetbe történ¡ beilleszkedésre, azidegen nyelvi kommunikációra.Nemzetközi hálózatokEnnek keretében a Program támogatja a szakképzés területén megfigyelhet¡ trendekelemzését, az információgy¢jtést, a elnyert tapasztalatok, sikeres módszerek cseréjét,terjesztésétReferenciaanyagok készítéseCélja, hogy a résztvev¡ intézmények (szakképz¡ intézmények, beleértve a fels¡oktatásiintézményeket is; kutatóintézetek; vállalkozások; szakmai szervezetek; szociálispartnerek; települési önkormányzatok; non-profit, politikamentes szervezetek) egymás21 Forrás: www.euoldal.hu, www.tpf.iif.hu;www3.socleoyouth.be/servlet/page?_pageid=55,61&_dad=slyportal&_schema=SLYPORTAL;52

országának szakképzési rendszerét felmérjék, az egyes rendszerek sajátosságaitmegismerjék. Kiemelt célja a szakmai képzés gyakorlati jellegének er¡sítése, aminekszolgáltában az oktatás / képzés és a gazdaság közötti együttm¢ködés fejl¡dését is célult¢zi.További információ:http://www3.socleoyouth.be/servlet/page?_pageid=55,61&_dad=slyportal&_schema=SLYPORTALwww.tpf.iif.hu4.1.5.6. Kultúra 2007. Program 22Kultúra 2007 program a Kultúra 200 Program helyére lép 2007-t¡l. Általános célkit¢zése,hogy el¡segítse az európaiak közös kulturális térségének kialakítását, illetve az alkotók,kulturális szerepl¡k és intézmények közötti együttm¢ködés fejlesztését.A program részletes célkit zései:• A kulturális ágazatban dolgozók nemzetközi mobilitásának el¡segítése.• A m¢alkotások és m¢vészeti, illetve kulturális termékek nemzetek közöttiáramlásának ösztönzése.• A kultúrák közötti párbeszéd el¡mozdítása.A programban támogatott tevékenységek:1. Kulturális tevékenységek támogatása (Együttm¢ködési pólusok; Együttm¢ködésitevékenységek; Különleges tevékenységek).2. Európai szint¢, kulturális tevékenységet folytató szervezetek támogatása.3. Az elemz¡ munkák, valamint az információk összegy¢jtésének és terjesztésénektámogatása a kulturális együttm¢ködés területén.További információ:http://europa.eu.int/comm/dgs/education_culture/newprog/index_en.html4.1.5.7. Marco Polo Program 23A Marco Polo program az Európai Unió szállítmányozási Programja, amelynek keretébena teheráru-forgalomban áthidalhatóvá kívánják tenni a közösségi strukturális korlátokat,A program multimodális közlekedési hálózatok létrehozását támogatja, amelyek ateheráru-szállítmányozásba a közúti/autópályán folytatott fuvarozás mellett bevonják avasúti és a vízi szállítmányozást is. A program támogatja a rövid távú hajó- és vasútiforgalmat, a csatornák menti közlekedést. A Marco Polo program el¡nyben részesíti anemzetközi partnerségben megvalósuló projekteket; ezek körében is három megoldásrahelyezi a hangsúlyt:• a nem közúti áruszállítási szolgáltatásokra,• az európai stratégiai érdekeket kiszolgáló szolgáltatásokra,• a logisztikai piac szerepl¡inek együttm¢ködési akcióira.22 Forrás: Európai Uniós Pályázatok Kézikönyve, Közösségi Programok Melléklet; Európa Média Kht.: Szerk.:Kitley Gábor, Budapest, 2005. A kiadvány ingyenesen elérhet a www.euoldal.hu oldalról23 Forrás: out, illetve: http://europa.eu.int/comm/transport/53

A Közösségi Program keretében támogatott tevékenységek:Szemináriumok, csereprogramok, több résztvev¡s ellen¡rzések és tréningekmegszervezése; a jelenlegi rendszerek m¢ködtetése és fejlesztése, illetve új rendszerekkifejlesztése, indirekt adózással foglalkozó tisztvisel¡k képzése.A Program keretében pályázhatnak:Nagyvállalatok, szállítmányozó cégek, vasúttársaságok, hajózási társaságok, közlekedésivállalatok, légi fuvarozó cégek.További információ:http://europa.eu.int/comm/transport/Hivatalos honlap: http://europa.eu.int/comm/transport/marcopolo/index_en.htmInformáció: TREN-MARCO-POLO@cec.eu.int4.1.6. Egyéb forrás – lehet ségek: a Norvég és az EGT Támogatási Mechanizmus 24A Norvég Alap támogatási rendszere kakukktojás e jegyzetben, hiszen nem az EurópaiUnió támogatási programja, vagy rendszere, hanem három ország, Izland, Lichtenstein ésNorvégia által együttes létrehozott támogatási konstrukciók, hivatalos nevén az EGTFinanszírozási Mechanizmus és Norvég Finanszírozási Mechanizmus. Feladatául aztt¢zték, hogy el¡segítse a társadalmi és gazdasági kohézió megteremtését a kib¡vülteurópai térben.Igaz, hogy ezen támogatási mód nem illeszkedik az „EU-források” közé, azonbanaz elérhet¡ támogatás nagyságrendje, valamint a –kés¡bb ismertetett- közhasznú köt¡désmiatt mindenképp említésre érdemes e jegyzetben. Itt való megjelenésének hasznosságátabban is tetten érjük, hogy ezen mechanizmus m¢ködése 2009-ig változatlan marad,jelent¡sen különbözve az SA-ból, illetve a Kohéziós Alapból elérhet¡ források 2007 –2013. közötti elosztásának módjától, amely jelen jegyzet szerkesztése idején még mindigtervezési szakaszában „áll”.Nem EU-s rendszer révén nem is minden tagállam érheti el, hanem a NorvégTámogatási Mechanizmust csak a 10 új tagállam, míg az EGT FinanszírozásiMechanizmust a 10 új tagállam, valamint Görögország, Portugália és Spanyolország. Atámogatás id¡beli ciklusában is eltér az EU hivatalos támogatásaitól, a Mechanizmusok2004 – 2009. között érhet¡k el.Az EGT Finanszírozási Mechanizmuson évente 120 millió euró összegbenbiztosítanak a támogató országok támogatást, összességében 600 millió euró erejéig.Magyarország ebb¡l a keretösszegb¡l körülbelül 10%, azaz 12 millió euró támogatásiösszeget hívhat le évente. Ezen túlmen¡en Norvégia további 113 millió euró (összesen567 millió euró) hozzájárulást biztosít a 10 új tagállam számára a Norvég FinanszírozásiMechanizmuson keresztül, melyb¡l kb. 13%, azaz 15 millió euró Magyarországrészesedése évente. Összességében tehát 1,17 millió euró áll rendelkezésre a kiemeltterületeken a jogosultak számára a fent jelzett id¡szakban.Magyarország 2004-ben történ¡ csatlakozásától 5 éven keresztül évi 27 millióeuró (kb. 6 milliárd forint) forráshoz jut. A teljes id¡szakban Magyarország számáraösszesen 135 millió euró érhet¡ el, amely összegben benne foglaltatnak a menedzsmentköltségek is.24 Forrás: www.nfh.hu, www.promei.hu54

4.1.6.1. A támogatások típusai:2004. óta két típusú támogatást nyújtottak e mechanizmusok, azonban jelen jegyzetmegjelenésének id¡pontjára a „pályázati alapok” nev¢ típus várhatóan bezárul, arrautoljára 2006. szeptember 30. napjáig lehet pályázatot benyújtani. Ezért e jegyzetben csaka másik, „Önálló projektek” típust ismertetjük.Ezek olyan, a projekt általános értelmét követve, világosan meghatározott önállóprogram, munkafolyamat kell legyen, amely világosan meghatározott célok elérésére éspontosan definiált feladatok elvégzését t¢zi célul. A közérdek/közhasznúságkiemelked¡en fontos a támogatott tevékenységek szempontjából, amely„közérdek/közhasznúság” fogalmak pontos definíciója nem szerepel a kiírásban, debiztosan megjegyzend¡, hogy a „köz” nem egyenl¡ a „kormányzat/közigazgatás”fogalmával. A közérdek/közhasznúság olyan tevékenységekre utal, melyb¡l a köznek,mint egésznek vagy annak egy részének származik haszna. Ezért az elbírálás soránkizárnak minden olyan projektet, mely tisztán kereskedelmi érdeket szolgál. Ugyanakkoregy gazdasági hasznot eredményez¡ projekt nem kerül kizárásra csak ebb¡l az okbólkifolyólag, de szükséges bemutatni, hogy a projektben a közhasznú tevékenység adomináns. Az ilyen esetekben az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat isfigyelembe kell venni.4.1.6.2. Kiemelt területek és célterületek:KörnyezetvédelemCélterületek:• A nem kormányzati szervezetek (NGO-k) részvételének támogatása a környezetvédelmében.• Környezettudatos nevelés.• A megújuló, illetve alternatív energiaforrások használatának támogatása (pl.:geotermikus vagy vízi energia).• Zajcsökkentés / zajvédelem.• A szennyezést nem okozó, „tiszta technológiák” bevezetésének el¡segítése.Fenntartható fejl¡désCélterületek:• Az organikus mez¡gazdaság fejlesztése; hazai növény- és állatfajták termesztése,illetve tenyésztése.• Innovációs központok létrehozása és fejlesztése.• A fenntartható gazdasági fejl¡dés el¡segítése.Az európai örökség meg¡rzéseCélterületek:• Történelmi jelent¡ség¢ helyszínek és épületek hasznosítási tervek alapján történ¡felújítása.• A kulturális világörökség meg¡rzése.• Múzeumok felújítása, gy¢jtemények létesítése az európai örökség bemutatására.• Tömegközlekedés fejlesztése az európai kulturális örökség meg¡rzésével, illetve akörnyezetvédelemmel összhangban.Humáner¡forrás-fejlesztés, oktatásCélterületek:• Feln¡ttképzés, szakképzés, élethosszig tartó tanulás.55

megfelel¡ munkaer¡• A fels¡oktatás és a magánszektor közötti együttm¢ködés er¡sítése, amagánszektor igényeinek képzése.• Ösztöndíjprogramok.• Általános iskolák akadálymentesítése, napközi otthonos foglalkozások szervezése.• A helyi, regionális, valamint központi hatóságok / önkormányzatokkompetenciájának és adminisztratív kapacitásának növelése beleértve információtechnológiai eszközök használatát is (Lásd még a területfejlesztés és határonátnyúló együttm¢ködés kiemelt területet.).EgészségügyCélterületek:• 0Betegség megel¡z¡ és egészségfejleszt¡ tevékenységek ösztönzése.• Mentálhigiéniai gondozás javítása.• A szenvedélybetegségek elleni küzdelem.• Az AIDS elleni küzdelem, és a HIV fert¡zött betegek kezelésének el¡segítése.• Egészségüggyel foglalkozó NGO-k kapacitásának fejlesztése.Gyermek és ifjúságCélterületek:• Halmozottan hátrányos helyzet¢ - beleértve a Roma kisebbséghez tartozó,valamint fogyatékos - gyermekek integrációja.• Integrált helyi ifjúsági információs és tanácsadó központok hálózatánakfejlesztése, b¡vítése.• Az állami gondozottak életkörülményeinek javítása és a társadalmibeilleszkedésük el¡segítése.Regionális fejlesztés és határon átnyúló együttm¢ködésCélterületek:• Tömegközlekedés fejlesztése az európai kulturális örökség meg¡rzésével, illetve akörnyezetvédelemmel összhangban.• A demokrácia, partnerség és decentralizáció elvének biztosítása az EU küls¡határainál.• A regionális fejlesztés különböz¡ szintjeinek kompetencia növelése (mikrorégiók,önkormányzatok) (Lásd még a humáner¡forrás-fejlesztés, oktatás kiemeltágazatot).Bel- és igazságügyi együttm¢ködésCélterületek:• A szervezett b¢nözés - beleértve az embercsempészetet és emberkereskedelmet -elleni harc támogatása.• A magyar és norvég rend¡ri szervek együttm¢ködésének el¡segítése.• A schengeni vívmányok gyakorlati alkalmazása.Tudományos kutatásCélterületek:• K+F – közös kutatási tevékenység.• Az el¡z¡ kiemelt területekhez kapcsolódó kutatás.4.1.6.3. Támogatási intenzitás, a támogatásra jogosultak köreA támogatás nagysága eseti alapon kerül meghatározásra, figyelembe véve a projektel¡rehaladásához szükséges minimális igényt. Az EGT és a Norvég FinanszírozásiMechanizmus hozzájárulása a projekthez, a projekt teljes elszámolható költségének 60%-56

a lehet, kivéve azon projektek esetén, amelyek társfinanszírozása egyébként legalább15%-os mértékben központi, regionális vagy a helyi önkormányzati szervekköltségvetéséb¡l történik. Ez esetben a hozzájárulás legfeljebb 85% lehet.Számszer¢en meghatározva a támogatási összeg ezen támogatás keretébenminimum 250.000,- maximum 3.000.000.- Euró ¡sszeg lehet.Egy pályázat csak egy kiemelt területhez kapcsolódhat, továbbá egy támogatásikonstrukcióhoz, egy értékelési id¡szakban csak egy pályázat nyújtható be. Azonban azelutasítás nem végleges: amennyiben egy pályázat elutasításra került, az újra benyújthatóa következ¡ értékelési id¡szakban.Bármely Magyarországon alapított, hivatalos nyilvántartásba vett vagy bejegyzettállami, magán vagy nem kormányzati szervezet, amely a köz érdekében tevékenykedik –pl. nemzeti, regionális és helyi hatóságok, oktatási/kutatási intézmények,környezetvédelmi szervezetek, önkéntes és közösségi szervezetek közösségi és magánszervezetek közötti együttm¢ködések (PPP). A pályázatokat magyar nyelven kellbenyújtani.Minden további, a pályázatok feldolgozásával kapcsolatos fontos információmegtalálható a pályázati felhíváshoz kapcsolódó dokumentációkban, következ¡ahonlapokon: www.eeagrants.hu, www.nfh.hu vagy www.promei.huPROMEI Kht.1364 Bp., Pf.: 500/11Tel: 327-0830 Fax: 327-0833E-mail: promei@promei.hu4.2. A tervezés Uniós alapelvei, azok módosulása a jelenlegi id szakhozképestHabár jelen jegyzet pályázatírók számára készített kézikönyv, mégis a következ¡ háromoldal kicsit elméletibb megközelítés¢ témát is beemel: a 2007 – 2013. közötti id¡szaktámogatásaival, illetve támogatási rendszereivel szembeni elvárások bemutatását. Ennek –még ha elméleti jellege miatt érdektelennek is t¢nhet – relevanciája mégis könnyenigazolható: a pályázatok elbírálásakor mindenkor szempont az, hogy az egyes projektekmennyire illeszkednek egyfel¡l a megvalósulás helye szerinti régió fejlesztésistratégiájához, másrészt az Operatív Program és az aktuális Prioritás célkit¢zéseihez,illetve a Közösség támogatási elveihez, a támogatási rendszer aktuális alrendszerénekáltalános, a teljes Közösségen átível¡ célkit¢zéseihez.4.2.1. A következ id szak program-dokumentumaival szembeni uniós elvárásokkövetkez¡ A programozási id¡szakra kialakítandó Nemzeti Fejlesztési Terv és aKözösségi támogatások készül¡ felhasználására Nemzeti Stratégiai Referenciakeretelkészítése során számolni kell azzal, hogy a Harmadik Kohéziós Jelentés politikai reformajánlásai szerint a kohéziós politika az eddigieknél kevesebb fejlesztési célra fókuszál, azösszevonás a már említett Prioritásokat követi.célja,A Kohéziós Politika értelmében az Unió fejlesztéspolitikájának hogy2010-re az Unió a világ legversenyképesebb térségévé váljon, míg ezek között kiemeltena göteborgi folyamat a fenntartható fejl¡dést emeli a gazdaságfejlesztés során els¡számúszempontjává.f¡A következ¡ programozási id¡szak tervezésének területi vonatkozásánál kiemeltfigyelmet érdemel, hogy a különböz¡ térségek, tér-léptékek kidolgozásakor az Unióban új57

tényez¡k kerülnek be a tervezésbe. Ezek egyikeként említend¡ legfontosabb változás,hogy az eddigi NUTS I. (gyakorlatilag a nemzetállami) szint definíció-változásakövetkeztében a jöv¡ben a NUTS I szint legalább hárommillió, de legfeljebb hétmilliólakost foglal magában. E változás miatt Magyarországon is 2007-t¡l a támogatások csak amár megváltozott NUTS I. szinthez kerülhetnek. Az egységes tervezés szükségességemellett tehát szükség van az ennek megfelel¡en megállapítható régiók programjainakmegalkotására is.következ¡ Az programozási id¡szakban a Harmadik Kohéziós Jelentés célzottabb,koncentráltabb intervenciók kidolgozásának szükségét látja, amelyek következ¡akulcstémák köré kell szervez¡djenek:• innováció és tudásalapú gazdaság,• környezetvédelem és kockázat-megel¡zés,• megközelíthet¡ség,• általános érdek¢ gazdasági szolgáltatások.A Community Strategic Guidelines-ban 25 megfogalmazást nyer, hogy afentieknek, valamint a kohéziós politika hármas célkit¢zésének megfelel¡en atársfinanszírozott programoknak következ¡ a általános célkit¢zésekre kell fókuszáljanak:megfelel¡ min¡ség¢• az államok, régiók, és városok vonzerejének növelése: amegközelíthet¡ség javítása, kollektív szolgáltatásokbiztosítása,• környezeti potenciál meg¡rzése,• innováció, vállalkozókészség és tudásgazdaság er¡sítése: K+F ésinnovációs kapacitások növelése, infokommunikációs technológiákterjesztése,• több és jobb munkahely teremtése: minél több ember foglalkoztatása(kiemelt tekintettel az esélyegyenl¡ség biztosításával a n¡kre, hátrányoshelyzet¢ekre, alacsony képzettség¢ekre, fogyatékkal él¡kre, stb.).A Strukturális Alapokat a következ¡ programozási id¡szakban a bizottságjavaslatára az Unió némileg konszolidálja, az Alapokba olvadnak a közösségikezdeményezések, és a három prioritást az egyes alapok az alábbi tevékenységek szerinttámogatják.4.2.1.1. KonvergenciaEz a célkit¢zés els¡sorban azokat a régiókat érinti, amelyekben az egy f¡re jutó GDP neméri el a Közösség (tehát a majdani teljes Közösség, az újabb b¡vítési kört követ¡en)átlagának 75%-át. A Bizottság azonban javasolja, hogy e költségvetési fejezetbenátmeneti támogatást kell nyújtani azoknak a tagállamoknak is, ahol a GDP elmaradna aközösségi átlag 75%-ától, ha azt a Tizenötökre számítanák.A Kohéziós Politika általános céljaként a regionális növekedési potenciáler¡sítése, magas növekedési ráta elérése és fenntartása. Ezen célhoz három StratégiaiCélkit¢zésen keresztül vezet az út:• hosszú távú versenyképesség er¡sítése,• munkahelyteremtés,• a fenntartható környezeti és társadalmi fejl¡dés el¡segítése.25 (Közösségi Stratégiai iránymutatások: a Bizottság programdokumentuma, amely az EU egyes országokNSRK-ival szembeni tartalmi követelményeit fogalmazza meg)58

Mindezeknek megfelel¡en az ERDF az alábbi programcsoportokra fordít kiemeltfigyelmet (példálózó felsorolás):• régiók gazdaságszerkezetének modernizálása és diverzifikálása, kiemeltfigyelemmel a kutatásra, s az információs és kommunikációs fejlesztésekre(IKT: InfoKommunikációs Technológiák),• finanszírozáshoz és know-how-hoz való hozzájutás el¡segítése és az újvállalkozások ösztönzése,• alapinfrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások létrehozása, stb.Az Európai szociális Alap (ESF) 26 szerepét is meger¡síteni javasolja a Bizottság, mint azEurópai Foglalkoztatási Stratégia (EES) legf¡bb pénzügyi eszközét, amely a következ¡tevékenységeket fogja finanszírozni:• munkaer¡-piaci intézmények, oktatási és képzési rendszerek és a szociálisés ellátó szolgáltatások min¡ségének és reakcióképességének javítása,• a humánt¡kébe való beruházás növelése, szakképzettség növelése,valamint a kereslethez való igazodás képességének javítás,• a közigazgatásnak a változásokhoz való alkalmazkodóképességénekjavítása az adminisztratív kapacitás kiépítésével.Ezen programcsomagon belül a Bizottság állásfoglalása szerint Kohéziós Alapnaker¡teljesebben kell hozzájárulnia a fenntartható fejl¡déshez. A Konvergencia szellemébena transzeurópai hálózatok és az európai érték¢ projektek, a multimodális közlekedésfejlesztése, valamint a környezeti infrastruktúra fejlesztése élvez prioritást.4.2.1.2. Regionális versenyképességA Kohéziós Politika ezen célkit¢zésére azért is kell kiemelt figyelmet fordítanunk, mert aKözép-Magyaroszági Régió e célkit¢zés alatt juthat támogatásokhoz, tekintettel arra,hogy a itt a GDP eléri a Közösség átlagának 75%-át. A versenyképesség területilegkiegyenlített fejl¡désének alapfeltétele, hogy a polgárok tudása adaptív legyen, tudjanakalkalmazkodni a globális gazdaság gyorslépték¢ kihívásaihoz, a tudásalapú társadalomelvárásaihoz.E célcsoporton belül a Bizottság egy kett¡s módszert javasol, amelyek segítenek aregionális versenyképesség el¡mozdításában:• Regionális változások el¡rejelzése és el¡mozdítása: az ezen elgondolás szerintmegszervezett programoknak segítenie kell abban, hogy a gazdaságiszerkezetváltással, monokultúrás gazdasággal rendelkez¡ területekdepressziójában és egyéb hátrányokkal küzd¡ területek fejl¡dése, város – faluviszonyaiknak er¡södése végbemenjen. Ezen programok finanszírozásánakforrása kizárólag az ERDF lesz.• Az el¡z¡ célhoz kapcsolódik, azt kiegészíti, a humáner¡forrás – gondozáskontextusába helyezi azon programozási vezérelv, amely arra irányul, hogy ezenterületek segítsenek az ott lakóknak a változásokat felismerni és azokrafelkészülni.Az EES célkit¢zéseivel összhangban a támogatás három politikai prioritásra fogkoncentrálni, ahol hozzáadott értéket tud teremteni:• munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása aszakképzettségbe és a vállalati bels¡ HR beruházással, az élethosszig tartó26 European Social Found: Európai szociális Alap, az SA egyik alapja59

tanulással kapcsolatos stratégiák hatékony kidolgozásával,• megel¡zni a munkaer¡piacról való korai kilépést,• a munkaer¡piacra való belépésükben akadályozott (fogyatékosok, etnikaikisebbségek, migránsok, stb.) rétegek támogatása e piacra lépésükben.fejlesztésiA CSG kiemeli, hogy ezen célkit¢zés alatt a célkit¢zések a K+F ésinnováció er¡sítése, az elérhet¡ség javítása, illetve a munkahelyteremtés.f¡4.2.1.3. Európai Területi együttm¢ködés, harmonikus és kiegyensúlyozott fejl¡dés az EUterületeinE Célcsoport programjait kizárólag az ERDF fogja finanszírozni, és a fókuszban olyanprojektek állnak majd, amelyek követik a lisszaboni és a göteborgi legfontosabbprioritásait.A nemzeti határokon átnyúló együttm¢ködés, az európai régiókat átfogószemléletet fejezi az elvileg minden NUTS III szintet érint¡ együttm¢ködési program,amelynek egyik kiemelt célja a város – vidék konstelláció, valamint a KKV-k közöttihálózatok fejlesztése. E szemléletnek felel meg az is, hogy a Bizottság új jogi eszköztkíván megteremteni egy európai együttm¢ködési struktúra keretében. Az ezen az elvenelosztott támogatások ellen¡rzésére egyfajta határokon átnyúló regionális hatóságotjavasolnak megteremteni.A kib¡vített Unió küls¡ határait is átlép¡ együttm¢ködések segítésére az EurópaiSzomszédsági Stratégia keretén belül új Szomszédsági Eszköz létrehozását javasolja.A régiók szerves fejl¡désének kulcsa a városi területek integráltságakörnyezetükbe, illetve, hogy fejl¡désük, fejlesztésük milyen hatással van azagglomerációra. Itt érdemes címszavakban megemlíteni a Potsdamban elfogadott,kötelez¡ érvénnyel ugyan nem rendelkez¡, de mégis irányadóvá vált ESDP (EuropeanSpatial Development Perspectives) megállapításait a policentrikus területi modellr¡l. Egyilyen struktúrában alapvet¡ feladat, hogy a város-vidék egymásrautaltsága szükségszer¢enjár funkciók megoszlásával, amely együttm¢ködés azonban csakis önkéntes alaponm¢ködhet. Ezen önkéntesség el¡feltétele, hogy minden résztvev¡ egyenl¡ jogokkalrendelkezzen. A jogok biztosításán túl azonban elemi feladat az infrastruktúra, azelérhet¡ség javítása. A két települési szint versenyképessége csakis integráltan, egymásrautalva, egy európai lépték¢ hálózatban elhelyezve, sokszín¢ települési résztvev¡kkelképzelhet¡ el.A Kohéziós jelentés ennél is tovább megy, és azt mondja, hogy e városfejlesztésiprogramok sikerének kulcsa az, sikerül-e magukat a városokat, illetve azok döntéshozóitbevonni. Ez nem feltétlenül a regionális operatív programok kidolgozását jelenti, demindenképp olyan megoldásokat javasol, amelyekben a központi hatalom átadjogosítványokat, feladatokat a helyi hatóságoknak.A CSG kifejti, hogy ezen célkit¢zés két stratégiai célja a határmenti régiókelzártságának feloldása, valamint az országok, illetve a régiók közötti tudás megosztása,szabad áramlása.A programok tervezése és megvalósítása során a korábbi elvek érvényesekmaradnak, így a programozás (tervezés) partnerség, addicionalitás, és az er¡teljesebbforrás-koncentráltság. A tervezés során továbbra is érvényesíteni kell az NFT-benmegfelel¡en alkalmazott, és elvárt horizontális elveket.60

4.2.2. Az NFT II. szerkezete a jegyzet lezárásának id pontjábanA következ¡ id¡szak Operatív Programjait, illetve Prioritásait tartalmazó dokumentumhivatalos neve a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK), itthoni köznyelvi címe azNFT II., a kormányzati kommunikációban pedig „Az új Magyarország programja” címenlesz végleges formájában is megismerhet¡. A tervezés jelenleg, 2006. júniusában méghagy maga után néhány kérdést, ezért végleges szerkezet ismertetni nem lehetséges.Néhány szerkezeti és tartalmi elvárás azonban az el¡z¡ek szerint tudható.A tervezés két szint¢: a megvalósítandó fejlesztések tartalmi összefoglalóit, éscélkit¢zéseit az ún. Komplex Programok tartalmazzák. Ezek a Duna Komplex Program,Fejlesztési Pólusok Komplex Program, e-közigazgatás Komplex Program, EgészségesTársadalom Komplex Program, Oktatás Komplex Program, Logisztika KomplexProgram, Zöldenergia Komplex Program. E programok tematikus jellegükb¡l fakadóan atényleges fejlesztések horizontális csoportosításainak tekinthet¡k. Ezek azonban nemkifejezett Program-dokumentumok, majdani pályázatok kiírásának nem forrásai,legfeljebb tartalmilag hivatkozottAz Új Magyarország Program az NFT II-hez képest komplexebb jelleg¢, hiszen aCSG iránymutatásainak megfelel¡en célkit¢zéseiben tartalmaznia kell azonnagyprojektekkel elért célokat is, amelyeket korábban a Kohéziós Keretstratégiatartalmazott. A nagy projektek, hasonlón a korábbi kohéziós projektekhez, közvetlenkormányzati felügyelet alatt valósulnak meg, a kivitelezés „projektgazdája” valószín¢lega szakminisztérium, vagy a hatáskörében és szervezetében jelenleg kialakítás alatt állóNemzeti Fejlesztési Ügynökség lesz.Az el¡z¡ id¡szakban a támogatások „szabadon pályázható” tartalmát,„prioritásait” tartalmazó operatív Programok helyére az NFT II.-ben a jelenlegi ismeretekszerint hét OP kerül:• VEGOP: Versenyképes Gazdaság Operatív Program.• EMEROP: Emberi Er¡források Fejlesztése Operatív Program.• IgOP: Igazgatási Rendszer Korszer¢sítése Operatív Program.• TOP: Területfejlesztés Operatív Program (a ROP utóda, a regionálisprogramok foglalata).• KMROP: Közép-Magyarországi Régió (Komplex) Operatív Programja.• KözOp: Közlekedés Operatív Program.• KOP: Környezeti Operatív Program.• HIOP: Humán Infrastruktúra Operatív Program.A közép-Magyarországi Régió számára külön Operatív Programot kell tervezni,hiszen ezen régió releváns gazdasági mutatója már eléri, s¡t meghaladja a közösségi átlag75%-át, így már nem a Konvergencia, hanem a Regonális Versenyképesség célkit¢zésalá esik. Az, hogy a többi hat kijelölt magyar statisztikai régió kap-e önálló OperatívProgramot, vagy pedig azok a Területfejlesztés Operatív Programon belül kerülnekelhelyezésre, még nem véglegesített (a jelenleg nyilvános verzió szerint a TOP-on belülielhelyezésük „nyert”, de ez folyamatosan nyitva álló vitapont).¡61

Sajátforrás4.3. Összefoglaló táblázat az EU támogatási rendszerér l, illetve amagyarországi forrástérképr l az NFT I. és az NFT II. hatálya alattHAZAIFORRÁSOKERFASTRUKTURÁLIS ALAPOKtársfinanszírozásESZAEMOGAN E M Z E T I F E J L E S Z T É S I T E R V ( I . )HOPEKOHÉZIÓSALAPKohéziósKeretstratégiaKÖZÖSSÉGIPROGRAMOK,KEZDEMÉNYEZÉSEKInterreg (II., III)EQALLEADER+Leonardo(stb.)GVOP HEFOP ROP KIOP AVOPIH GKM FMM NTH GKM FVMInfowww.nfh.huwww.gkm.hu www.fmm.gov.hu www.nth.hu www.gkm.hu www.fvm.huM A G Y A R O R S Z Á G I T Á M O G A T Á S I R E N D S Z E R A Z N F T I I . H A T Á L Y A A L A T T (2007– 2013) 27KOMPLEX PROGRAMOK:a fejlesztések tartalmi céljait meghatározó, nem prioritási tengelyeket tartalmazó, hanemtematikus tervezési dokumentumokDuna Pólusok e-közig Logisztika oktatás zöldenergiaegészségAZ NFT II. (NSRK) OPERATÍV PROGRAMJAIHIOP KOP KözOP IgOP TOP KMROP VEGOP „KözpontiProjektek”A tervezés horizontális célprogramjai, pl.: Növekedési Pólusok, stb.A jegyzet összeállításakor az Operatív Programok végleges szövege, aforrásallokáció és ellen¡rzés intézményrendszere, illetve az ennek megfelel¡információs csatornák elérhet¡sége még nem lezárt, nem nyilvános.Korábbiak + újak::CIPLife +FP 7Egyéb KözösségiProgramok ésKezdeményezések27 A jegyzet lezárásakor, 2006. június végén nyilvános tervezési dokumentumok alapján62

II. RÉSZA pályázatírás technikája63

1. PÁLYÁZATFIGYELÉS TECHNIKÁJA1.1. A különböz pályázati lehet ségek, pályázati információforrásokösszegy jtéseA pályázatírás els fázisa egy profi pályázatíró számára a pályázati lehet ségekfigyelemmel kísérése. A teljes kör¡ tanácsadás részét képezi, hogy naprakészinformációval rendelkezzünk a nyitva álló pályázatokról. E fáradságos és aprólékosmunkát könnyíti, ha pontosan ismerjük az információs forrásokat: az interneten elérhetlegfontosabb fórumokat és a nyomtatott kiadványokat.1.1.1. Internet• Miniszterelnöki Hivatal – www.meh.hu• Gazdasági Minisztérium – www.gm.hu• Oktatási Minisztérium – www.om.hu• Nemzeti Kulturális Alapprogram – www.nka.hu• Mobilitás Ifjúsági Szolgálat – www.mobilitas.hu• Soros Alapítvány – www.soros.hu• Közép- és Kelet Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC)Magyar Iroda – www.rec.org/magyariroda• Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDHungary) – www.itd.hu• EUR-Lex – http://europa.eu.int/eur-lex/en/oj• Önkormányzati mindentudó – http://magazin.mindentudo.hu• Pályázatfigyel – www.pafi.hu/kezdo.htm• SANSZ – www.lib.klte.hu/klte/students/sansz/• Pályázati Forráskombinációs Adatbázis –www.forraskombinacio.hu/index.html• Nyitott szemle, a támogatások honlapja – www.nyitottszemle.hu• Eupraxis – www.eupraxis.com1.1.2. Pályázatokat közl¢ legfontosabb nyomtatott kiadványok• SANSZ (Az alapítványok alaplapja)• Kurázsi (A civil társadalom lapja)1.1.3. Tematikus, kifejezetten pályázatok közlését vállaló kiadványok,sajtótermékek:• Pályázatfigyel (Településeknek, intézményeknek, közösségeknek).• Forrásteremtés (A Pályázatfigyel melléklete).• Forrás Express.• Pénzforrás finanszírozási kézikönyv.• Európai Uniós Pályázatok Kézikönyve, Közösségi Programok Melléklet; EurópaMédia Kht.: Szerk.: Kitley Gábor, Budapest, 2005. A kiadvány ingyenesen elérheta www.euoldal.hu oldalró.l 281.1.4. Külföldi elérhet¢ forrásokat összefoglaló kiadványokEUROFUNDING GUIDE CEEC 200128 A Közösségi Programokról szóló kiadvány64

2. A PROJEKTEK EL KÉSZÍTÉSE2.1. A projekttervezés módszertanaA projekt els és szinte legfontosabb fázisa a megfelel el¢készítés. Fontos, hogy azalapos helyzetelemzés után, a tervezés és a végrehajtás is el re átgondolt és megtervezettfolyamat legyen. Több tanulmány foglalkozott már a legelterjedtebb módszerekkel, ejegyzet keretei a projekt ciklus elmélet, a SWOT-analízis és a logikai keretmátrixtechnika ismertetését teszik lehet vé.2.1.1. A projekt ciklus elmélet (PCM)A projekt ciklus kiindulópontja az ötlet, melyet a helyzetelemzés után végrehajtható ésértékel munkatervvé kell fejlesztenünk. Fontos, hogy egy olyan stratégia keretetalakítsunk ki, amelyben mind a projekthez kapcsolódó érdekcsoportok véleményét, minda releváns információkat összegy¡jtjük.A projekt ciklus a következ¢ három szakaszra bontható:1. El készítés – a tervezés és programozás szakasza2. Lebonyolítás – a projekt végrehajtásának és nyomon követésének, monitoringjánakszakasza3. Ellen rzés – utólagos értékelés és tapasztalatok lesz¡résének szakaszaA projektciklusELLENİRZÉS, „EX POST”ÉRTÉKELÉSszabályszerőségi és célszerőségivizsgálat, tanulságok levonása akövetkezı programokhozTERVEZÉS,PROGRAMOZÁSprojekttervek, elıkészítıtanulmányok pénzügyimemorandumMONITORING, „MID-TERM” ÉRTÉKELÉSütemtervek és fizikaimegvalósulás ellenırzése,célok teljesülésének vizsgálataszükséges módosításokelvégzéseVÉGREHAJTÁSpályázatok, közbeszerzések(ToR, tender, értékelés,szerzıdés, kifizetés)2.1 ábra: projekt ciklus 29Az el¢készítés szakaszában kerül sor a problémák, korlátok és lehet ségekelemzésére, ami alapján operatív projekttervet készítünk a kezdeményezettek és egyébérdekcsoportok bevonásával. Az elkészült projektterv alapján értékeljük a projektmegvalósíthatóságát (sikeres lesz-e várhatóan a projekt?) és fenntarthatóságát (képes-ehosszú távon el nyöket biztosítani a projekt a kedvezményezetteknek?).A végrehajtási szakaszban történik a projekt megvalósítása. Ebben a fázisbanszükség van arra, hogy a pályázó szakmai segítségnyújtási-, munkavégzési- illetveszállítási pályázatokat írjon ki és ezek alapján szerz déseket kössön. A megvalósításfolyamán a pályázó a projekt id tartamától függ en egyszer vagy akár többször isértékelnie kell, hogy a projekttervekhez képest milyen tényleges el relépéseket sikerültelérni a végrehajtás során.29 www.nfh.hu/4./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Pojektelokeszites.pdf65

Az elkészült középtávú, id közi értékelés alapján eldönthet , hogy a projekt jóúton halad-e, s valóban a kit¡zött célok megvalósítását szolgálja-e. Ezen értékelés alapjána projektgazda módosíthatja a projekt irányát, illetve bizonyos célkit¡zéseket.Az értékelési szakaszban, a projekt végrehajtásának lezárulása után aprojektgazda értékeli az elért eredményeket, amelyek kés bb a jöv beni programok ésprojektek tervezése során felhasználhatók.A PCM alapelveinek lényege az alábbiak szerint foglalható össze:1. Fontos, hogy a projekt-ciklus szakaszait következetesen betartsuk. A módszer, mintarról korábban már szóltunk, rendkívül strukturált, ezét képes biztosítani a megfelelinformáción alapuló döntéshozatali eljárást.2. Biztosítani kell a részvételt (participációt). Rendkívül fontos uniós alapelv apartnerség, ezen keresztül a részvétel biztosítása. Ezt leginkább a projekt-cikluskulcsfontosságú szakaszaiban szervezett workshopok és a projekt céljainak akedvezményezettek részére nyújtandó tartós el nyök/hasznok formájában történmegfogalmazásával tudjuk biztosítani.3. Fenntarthatósági szempontok. A valóban sikeres projektek talán egyik legfontosabbismérve, hogy hosszú távon is fenntarthatóak, vagyis hatásuk még évek múlva is érezhet ,illetve m¡köd képesek maradnak a közösségi támogatások végét követ en is.4. Logikai keretmátrix alkalmazása konzisztens elemzési módszert biztosít aprojekttervezés és a megvalósítás során.5. Az integrált megközelítésnek megfelel en a megvalósításra váró projekt céljaitszorosan kapcsolni kell nemcsak az EU regionális politikai céljait szem el tt tartóKözösségi Támogatás Kerethez, illetve az annak végrehajtását szolgáló operatívprogramok célkit¡zéseihez, hanem a nemzeti és szektorális célkit¡zésekhez is.2.1.2. SWOT-analízisAz üzleti élet rengeteg területén elterjedt helyzetelemzési módszer az er sségek,gyengeségek, lehet ségek és veszélyek elemzése (Strengths, Weaknesses, Opportunities,Threats – SWOT analízis).Az elemzés egyrészt a vizsgálat tárgyát képez térség, szervezet, ágazat pozitív ésnegatív bels tényez it – az er sségeket, gyengeségeket, illetve ez utóbbikiküszöbölésének lehet ségeit –, valamint a pozitív és negatív küls adottságokat –fenyegetéseket és lehet ségeket – elemzi. A cél az, hogy felmérjük mindazokat atényez ket, melyek szükségessé és lehet vé teszik, illetve el segíthetik, vagyakadályozhatják a projekt megvalósítását.Er sségekBels¢GyengeségekLehet ségekKüls¢Fenyegetések2.2. ábra: SWOT-analízis 30Az elemzés elkészítése sohasem egyetlen ember feladata. Akár a SWOT, akár akés bbiekben bemutatásra kerül probléma-fa – cél-fa módszer esetén elmondható, hogy30 www.nfh.hu/4./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Pojektelokeszites.pdf66

a módszer hatékonyabb eredményt produkál, ha csapatban készítik, mintha egyéni munkaeredményét tükrözi. A 2. melléklet tartalmaz egy kitöltött mintát.2.1.3. Problémafa – célfaProbléma-elemzésAz elemzés célja a f bb problémák azonosításának el segítése, illetve a „probléma-fa”elkészítése, vagyis az ok-okozati összefüggések pontos meghatározása. A problémákfeltáráshoz többféle módszer is használható: interjúk, felmérések, statisztikák, stb.A problémák feltárása után meg kell határozni azok hierarchikus sorrendjét,vagyis az ok-okozati összefüggéseket – ez az ún. „probléma-fa”. Minden feltárt problémátértékelni kell, és el kell helyezni a különböz hierarchia szintek valamelyikén. Meg kellhatározni a legf bb problémát, és fel kell tárni az ehhez kapcsolódó problémákat. Ha aprobléma ok, akkor az alsó szintre kerül. A következ ábra egy probléma-fát mutat be.Össztársadalmi problémaOkozatA projekt által kezelt központi problémahiányokEgyes hiányokCélok felállítása2.3. ábra: Probléma-fa 31Egy kész és jól összeállított probléma-fa elkészítése után nem okozhat gondot a „cél-fa”elkészítése sem, hiszen nincs más feladatunk, mint a problémákat célok formájábanújrafogalmazni. Ennek oka, hogy míg a probléma-fa a jelenlegi helyzet negatívaspektusait jeleníti meg, addig a cél-fa a kívánatos jöv beni helyzet pozitív aspektusátmutatja. A két „fa” tehát egymás tükörképe, ahol a problémák ok-okozati viszonyát azeszközök és célok viszonya váltja fel.Az azonosított problémákra adandó válaszok, a kit¡zend célokmegfogalmazására is, ahogyan a problémák azonosításakor, szintén több módszer létezik.Talán az egyik legelterjedtebb szerint az érintettek különböz körei ún. brainstorming 32összejövetel keretében gy¡jthetik össze a feltárt problémákat orvosló, kit¡zend célokat.A cél-fa legalsó szintjén érdemes a pályázati projektben ténylegesen ellátotttevékenységeket feltüntetni (pl. 5 méternyi rámpa építése a lépcs mellé egy iskolában), akövetkez szint az ezzel elérni kívánt eredményt tartalmazza (akadálymentesítettemeletek száma). Ez utóbbi, eredmények szinten megjelent mértékegységek és számokegyben a pályázatban használt indikátorok is. A legfels két szinten a projekt általOk31 www.nfh.hu/4./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Pojektelokeszites.pdf32 A „brainstorming” angol szleng kifejezésnek a magyarban talán az „agymenés, ötletroham” felel megleginkább. Ez nem egyszer szinoníma a megbeszélésre, a módszer lényege, hogy egy kérdésmegfogalmazását követ¡en minden ötletet felvethessen, akinek épp valami az eszébe jut, a „racionáliskontroll, az ötlet ésszer sítése” ilyenkor tilos. Ez a következ¡ fázis feladata: a szabadon el¡bukkantötlethalom rostálása, szintetizálása.67

szolgált absztrakt célok következnek: a projekt célja a ténylegesen megfogalmazott,kit¡zött cél (iskola akadálymentesítése), míg az átfogó cél (társadalmi esélyegyenl ség) aszolgált, társadalmi szint¡ célrendszerben való elhelyezést is jelöli. Ezzel a módszerrelsegítjük saját munkánkat a logikai keretmátrix megszerkesztésében, másrészt átláthatóvá,és a célok szerint is strukturált, áttekinthet rendszerbe tesszük a projekt indokolásaibanszerepl tevékenységeket, eredményeket.ÁTFOGÓ CÉL(OK)EredményPROJEKT CÉLJAEREDMÉNYEKTevékenység 1 T2 StbFeltéttel2.4. ábra: Cél-fa 33Minta problémafa és célfa a 4. számú mellékeltben található.2.1.4. Logikai KeretmátrixA logikai keretmátrix a projekt ciklus menedzsmentnek azon projekt tervezési ésvégrehajtási alap eszköze, mely biztosítja a relevanciára, a megvalósíthatóságra és afenntarthatóságra vonatkozó célkit¡zések teljesítését. A logikai keretmátrix módszeralkalmazása ugyan nem teljes kör¡ követelmény a projektek el készítése során,használata mégis er sen ajánlott, mivel nagyban el segíti a min ségi projekttervmegszületését.A logikai keretmátrix struktúra alkalmazásával a projekttervez k tesztelhetik ajavasolt projektötletek megvalósíthatóságát és fenntarthatóságát. A projekt el készítésbenjátszott szerepe mellett a logikai keretmátrix fontos egyrészt mint irányítási eszköz amegvalósítási és értékelési szakaszban, hiszen a mátrixba szerepl indikátoroksegítségével könnyebbé válik a cselekvési tervek elkészítése, másrészt mint ellen¢rzésieszköz, mivel megkönnyíti , a monitoring rendszer és az értékelési keretrendszerkialakítását. Amennyiben a projekt több érdekcsoportot is érint, célszer¡ azokat a lehetlegteljesebb mértékben bevonni már a projekt el készítésébe.A logikai keretmátrix két összeállítása szakaszból áll:1. Elemzési szakasz – további három részre bontható:• probléma-elemezés,• célok felállítása,• stratégia-elemzés.2. Tervezési szakaszA módszer a végrehajtás és az értékelés során is használható:a) alapul szolgál a projekttervezéshez,b) a monitoring rendszer kialakításához a végrehajtási szakasz során,c) keretet ad az értékeléshez.33 www.nfh.hu/4./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Pojektelokeszites.pdf68

2.1.3.1. Elemzési szakaszMivel a projektek minden esetben valamilyen probléma megoldására irányulnak, ezért aprojekt tervezése el tt a problémákat azonosítani és elemezni kell. Mivel a projekttelkapcsolatban álló különböz érdekcsoportok eltér en értékelhetik a problémákat éskörülményeket, ezért célszer¡ az elemzést munkacsoport keretében, több szereplbevonásával elvégezni.Stratégia-elemzésAz elemzési szakasz utolsó részében kerül kiválasztásra a kívánt eredmény eléréséhezszükséges stratégia. A stratégia olyan cél-csoportokat tartalmaz, amelyeket be lehetilleszteni valamely projekt programjába, a rendelkezésre álló id és er forrásokfüggvényében. A stratégia áttekinti a különböz beavatkozások megvalósíthatóságát, amia projekt fókuszának elmozdulásával járhat. A fentiek értelmében a stratégia kiválasztásaután a projekt célja és általános célkit¡zései többé-kevésbé rögzítettek.2.1.3.2. Tervezési szakaszMaga a logikai keretmátrix az elemzés és a tervezés f végterméke. A logikai keretmátrixdinamikus eszköz, melyet a projekt megvalósításának el rehaladtával és a körülményekváltozásával párhuzamosan újra és újra kell értékelni. A mátrixot használhatjuk aprojekttervezéséhez és költségvetésének összeállításához, valamint a projektstruktúrájának és céljának meghatározásához. Ugyanakkor fontos, hogy ne rugalmatlan ésakadályt jelent eszközként használjuk.Az elemzési szakaszban a logikai keretmátrix megszerkesztése összehozza azérdekcsoport tagjait a problémák, célok és stratégiák megvitatására, ezáltal el segíti, hogyaz érdekeltek átgondolják saját elvárásaikat és azok megvalósíthatóságát. A logikaikeretmátrix legnagyobb érdeme, hogy el segíti a célok világos meghatározásával éshierarchikus besorolásával a projekttervek bels logikájának ellen rzését. A megfelelbels logika pedig biztosítja, hogy a tevékenységek, eredmények és célok valóbankapcsolódjanak egymáshoz. Tehát így azonosítjuk a projekt megvalósíthatóságátbefolyásoló kritikus feltételezéseket, kockázati tényez ket és meghatározzuk a projektnyomon követéséhez – monitoringjához – és értékeléséhez szükséges mutatókat ésinformációs forrásokat. Mindezek az információk egyetlen dokumentumban kerülnekösszegzésre.A logikai keretmátrix – legegyszer¡bb formájában – egy négy oszlopot és négysort tartalmazó mátrix. A vertikális logika a projekt tevékenységét, az okozatiösszefüggéseket és a legfontosabb feltételezéseket tartalmazza. Ezen kívül szintén ittjelenek meg a projekt-menedzser befolyásolási körén kívül es bizonytalansági tényez kis. A horizontális logika a projekt hatásainak és a projekt által felhasznált er forrásokméréséhez kapcsolódik, a f bb mérési mutatók és a mérések ellen rzéséhez szükségeseszközök meghatározásán keresztül.Stratégiai célokProjekt célEredményekBeavatkozási logika Indikátorok IndikátorokforrásaTevékenységek Források KöltségekKockázatokfeltételezésekEl¡feltételekés69

Beavatkozási logika2.5 ábra: A logikai keretmátrix általános felépítése 34A projekt alapjául szolgáló stratégiát intervenciós, beavatkozási logikánaknevezik. Ez tulajdonképpen nem más, mint a logikai keretmátrix különböz hierarchiaszintjeinek magyarázó leírását.Feltételezések/kockázatok értékeléseEgy projekt sikere egyrészt a projekt beavatkozásain, másrészt bizonyos külstényez kön illetve konkrét feltételezéseken múlik. A küls tényez k leghatékonyabbanegy kell en átgondolt SWOT-analízis révén határozhatóak meg a logikai keretmátrixminden egyes szintjére vonatkozóan. A logikai keretmátrix logika alapján az egyes célokeléréséhez a projekt beavatkozásokon túl szükséges egyéb tényez ket az adott szint alattisor feltételezései tartalmazzák.Fenntarthatóságot biztosító tényez¢kA fenntarthatóság minden projekt esetében rendkívül fontos tényez , mivel sikeresnekcsak az a projekt mondható, melynek hatása még évek múltán is érezhet . Ennekmegfelel en a logikai keretmátrixban azokat a tényez ket is figyelembe kell venni,melyek ezt biztosítják. Az unió értelmezése szerint egy projektr l akkor mondható el,hogy fenntartható, ha azt követ en is hasznokat/el nyöket kínál a kedvezményezetteknek,miután az adományozói segítségnyújtás f része véget ért.Fenntarthatóságot befolyásoló tényez¢k elemzéseMint az el bb kiderült, egy projektr l akkor mondható el, hogy fenntartható, ha tartósanhasznokat/el nyöket kínál a projekt kedvezményezettjeinek. A projektet közvetlenülbefolyásoló bels és küls tényez ket többféle eszköz segítségével lehet felmérni. Azegyik ilyen a fejezet elején már részletesebben kifejtett SWOT elemzés.Indikátorok (Objektíven ellen¢rizhet¢ mutatók)A projekt nyomon követésének egyik alapvet feltétele az olyan objektíven ellen rizhetmutatók kiválasztása és alkalmazása, melyek megmutatják, hogy a célokat sikerült-eteljesíteni. A mutatók különösen fontosak, hiszen ezek alapján kerülhet sor a megfelelmonitoring rendszer kidolgozására. Az objektíven ellen rizhet jelz jelen esetben aztjelenti, hogy az ugyanazon mutatót mér különböz személyek ugyanazokat a mérésieredményeket kapják meg.Monitoring eszközökA monitoring eszközök tulajdonképpen azok a mutatók, illetve mér számok, melyekel zetesen rögzítésre kerülnek, majd a megvalósítás során a mutatókhoz tartozótényadatokat a projekt-menedzsment illetve az értékelést végrehajtó személyekrendelkezésére bocsátják. A monitoring eszközök esetén rendkívül fontos, hogyszabályozásuk egyértelm¡en meghatározza, hogy kik biztosítják információkat, illetvemilyen gyakorisággal történik az adatszolgáltatás.Er¢források és költségekA projekt el készítésekor nagy hangsúlyt kell fektetni a projekt által igényelt er forrásokés költségek pontos megbecslésére. Az er források közé a tervezett tevékenységekelvégzéséhez és a projekt irányításához szükséges emberi, anyagi és pénzügyi er források34 www.nfh.hu/4./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Pojektelokeszites.pdf70

tartoznak. A minél pontosabb becslés érdekében részletesen meg kell határozni a tervezetttevékenységeket és az irányításhoz szükséges tevékenységeket.Tevékenységi terv készítéseA monitoring és az ellen rzés megkönnyítése céljából projekt tevékenységeit ütemeznikell, vagyis készíteni kell egy tervet, mely a tevékenységek sorrendjét és id tartamáttartalmazza. Ezt nevezik tevékenységi tervnek. Az elkészített logikai keretmátrix nagybanmegkönnyíti a tevékenységi terv elkészítését, hiszen a bal oldali oszlopban szerepltevékenységek képezik a terv alapját.Költségvetés készítéseMiután a tevékenységeket bejegyeztük a tevékenységi tervbe, meg kell határozni atevékenységek elvégzéséhez szükséges fizikai, anyagi és pénzügyi er forrásokat. Mivel akés bbiekben különböz szempontok szerint kell összevonni és összesíteni a költségeket,az er forrásokat el re meghatározott költségkategóriák szerint kell felosztani.A 3. számú melléklet tartalmaz egy logikai keretmátrixot.2.1.5. GANTT diagrammA Gantt–diagramm a megvalósítás, illetve a projektmenedzsment által elvégzendtevékenységek id beni ütemezését teszi átláthatóvá. A diagram–„táblázat” oszlopai azid intervallumainak, sorai pedig az egyes tevékenységek felsorolása. A tevékenységeketígy kirajzolódó vízszintes sávok jelzik, amelyet az ugyancsak vízszintesen feltüntetettid keretek között látnak el. Ahhoz, hogy a diagram ne kusza „kígyók” halmaza legyen, azegyes tevékenységeket szigorú logikai rendben állítva egymás mögé érdemes elhelyezni.hónapok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.1. fázis2. fázis3. fázis4. fázis5. fázis2.2. Pályázatkészítés a gyakorlatbanMiután az EU támogatások részletes intézményi és eljárásrendi hátterét, és a projektekel készítésének menetét az el z ekben összefoglaltuk, a következ kben apályázatkészítés gyakorlati szempontjainak legfontosabb kérdéseit kell megismernünk.Ebben a fejezetben a támogatási programok pályázatainak el készítése és apályázatírás gyakorlati kérdéseit tekintjük át. A fejezetet két f részre osztottuk. Az elsrészben programok minden pályázó számára kötelez alapelveit és a projektekel készítésének szükségességét ismertetjük, a második részben a pályázatiformanyomtatványok kitöltésével foglalkozunk. Mindezen ismeretek birtokában végülfelsorolunk néhányat a lehetséges buktatók és a projektgazdák legfontosabb teend iközül.A könyvben már többször utaltunk arra, hogy az itt leírtak els sorbaniránymutatásnak tekinthet k és számos feltételezésen alapulnak. A mindenkori részletesszabályokat és eljárásokat a konkrét pályázati kiírások és útmutatók tartalmazzák.71

2.2.1. A pályázatok el¢készítésének alapelveiAz Uniótól megszerezhet támogatásokkal kapcsolatosan immáron közismert tény, hogya csatlakozást követ en megnyíló forrásokat nem automatikusan, hanem csakis jólátgondolt, pontos háttérdokumentumokkal rendelkez , az el írásoknak pontosanmegfelel projektek útján lehet szerezni. Az Európai Unió ugyanis – csakúgy mint azállam – adóként befizetett forintokból, eurókból gazdálkodik, ezért csakis megfelel enellen rzött, átlátható, szabályos és gazdasági szempontból hatékony projektötletekmegvalósításához járul hozzá.Csupán ötletekre – legyenek azok bármennyire is jók – nem lehet uniós forrásokatszerezni. Éppen ezért bír els rend¡ fontossággal a leend pályázók megfelelfelkészültsége és ezzel párhuzamosan a potenciális ötletek EU konform pályázati formábavaló öntése. Ezen felül aki az EU támogatásokból részesedni kíván, annak meg kellfelelnie a program szigorú feltételrendszerének.Az el z ekb l kit¡nik tehát, hogy a legnagyobb hangsúlyt a projekttervezésrekell fektetni. Mindez a pályázók által megfelel en el készített és megtervezett projekteksegítségével valósítható meg – ezen alapvetésekb l kiindulva mutattuk be az el zrészekben a projektek tervezésének, el készítésének számos aspektusát, és ennekkiemelked jelent ségét pályázatkészítés során többször is ki fogjuk hangsúlyozni.A pályázónak már a kezdet kezdetét l igyekeznie kell meggy zni a donort arról,hogy az a támogatást a lehet legjobban fogja felhasználni, az eredmény tartós, jelent¢s,pozitív hatású lesz, illetve bizonyos mértékben még azt is, hogy az „ügyletb l” atámogatónak közvetett haszna származik.Befektetési alkalmat kell felajánlanunk egy közös cél érdekében, melyb l adonornak is haszna származik. A követend magatartás alapjait az EU programok ötalapelve – a programozás, az addicionalitás (társfinanszírozás), a partnerség, akoncentráció és a projektellen rzés (monitoring) elve – foglalja össze.Ezek mellett a pályázatkészítés során folyamatosan tekintettel kell lennünk arra atényre, hogy projekt javaslatunk versenyben lesz sok más projekttel és így tervünkkelmeg kell gy znünk az értékeléssel, a projektek kiválasztásával foglalkozó szakembereket,akiket azzal bízták meg, hogy ne támogassanak ad-hoc alapon kiválasztottprojektötleteket.Vagyis röviden, a kell en megtervezett, átgondolt pályázat formájában beadottprojekt esetében fordítsunk elegend id t, figyelmet és er forrásokat a projektmegtervezésére és el készítésére és igyekezzünk ne csak a küls források felkutatásárakoncentrálni.2.2.2. A pályázati felhívás 35Az Irányító Hatósággal való együttm¡ködés keretében a lebonyolító szervezet a pályázatikiírást köteles honlapján közzé tenni, valamint a közzététel tényér l és az elérhet ségér llegalább két országos napilapban hirdetést megjelentetni, egyben értesíteni a nemzetihírügynökséget, a kormányzati internetes portál fenntartóját, illetve az érintett területregionális fejlesztési ügynökségeit is 36 .35 A strukturális alapok felhasználásának általános eljárási szabályait a 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza.36 R. 8.§ (6)-(7)72

Fontos szabály, hogy a lebonyolító szervezet a pályázati id szak alatt köteles lehet ségetbiztosítani arra, hogy a támogatást igényl k elektronikusan vagy telefonon kérdésekettegyenek fel, illetve azokra ésszer¡ határid n belül tájékoztatást kapjanak 37 .A pályázat kiírójának a pályázati felhíváson keresztül tájékoztatni kell legalább atámogatás indokoltságáról és céljáról; a támogatásra jogosultak körér l; a támogatásrarendelkezésre álló pénzügyi forrás mértékér l; valamint a támogatásban részesülpályázatok várható számáról. Szintén közzé kell tenni a felhívás részeként a támogatásformáját (visszatérítend , vissza nem térítend , kamattámogatás); a támogatás maximálisés - amennyiben meghatározásra kerül - minimális mértékét (összegét, illetve arányát),valamint a saját forrás minimális mértékét; a támogatható tevékenységeket; a pályázatokbenyújtásának módját, helyét és határidejét.A pályázati felhívás kiegészítéseként a lebonyolító szervezetnek közzé kell tenni aR. melléklete melléklet szerinti projekt adatlapot, amely lényegében a „pályázatiformanyomtatvány”, amelynek tartalmaznia kell a projekt összefoglalóját, indokolását,várható eredményeit, illeszkedését a regionális és országos stratégiákkal, stb. Ezen felül aközzé kell tenni útmutatót a projekt adatlap kitöltéséhez, továbbá a támogatási igényösszeállításához és a támogatási szerz dés tervezetét.Az útmutatóban fel kell tüntetni különösen a projekt adatlaphoz csatolandómellékletek jegyzékét, valamint a szükséges engedélyek felsorolását; az elszámolhatóköltségek ismertetését; a célok számszer¡sítésére használt mutatószámokat(indikátorokat); a vonatkozó jogszabályok felsorolását; a kizáró okokat; a pályáztatáseljárásrendjét, beleértve annak meghatározását, hogy a pályázatok elbírálása egyalkalommal vagy folyamatosan történik; az elbírálási szempontokat, valamint folyamatoselbírálás esetén a támogatáshoz szükséges minimális pontszámot; a szerz déskötésfeltételeit; további részletes információk (pl. környezeti fenntarthatósági, valamintesélyegyenl ségi útmutatók) elérhet ségét.A pályáztatás eljárásrendje körében ismertetni kell a lebonyolító szervezetnek apályázatok beérkezését követ tevékenységeit és ezek határid it, a hiánypótlás szabályait.38Fontos, hogy a pályázat benyújtásakor mellékelni kell a projekt megvalósításáhozszükséges összes hatósági engedélyt, vagy arra vonatkozó igazolást, hogy az els fokúhatóság engedélye iránti kérelmet a pályázó az illetékes hatósághoz benyújtotta, továbbá akérelemmel együtt beadott dokumentumok másolatát, illetve pályázó hozzájárulásátahhoz, hogy a Támogatás megítélése esetén kiíró szervezet adatait a jogszabály szerintközzé teheti. Ezen felül a lebonyolító szervezet a projekt adatlaphoz – támogathatótevékenységek és a támogatásra jogosultak körének jellemz it l függ en – egyébmellékletek csatolását jogosult el írni (ezek leggyakrabban: aláírási címpéldány;amennyiben a támogatást igényl nem természetes személy, és nem önkormányzat, azalapító (létesít ) okirat és a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételét igazolóokirat; a tárgyévet megel z legfeljebb 3 év pénzügyi beszámolói; a saját forrás és azegyéb finanszírozási források rendelkezésre állását igazoló dokumentumok vagynyilatkozatok; háttértanulmányok - például üzleti terv, megvalósíthatósági tanulmány,költség-haszon elemzés; környezeti hatástanulmány, m¡szaki tervek; amennyiben atámogatást igényl lefolytatott közbeszerzési eljárást, úgy a kapcsolódó dokumentumok;a pályázat benyújtásától számított egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lap; a37 R. 8.§ (9)38 R. 9.§ (3)-(5)73

megvalósításban részt vev szakemberek önéletrajza; a pályázat témájához kapcsolódóreferenciák; a társadalmi partnerekkel, illetve a lakossággal történt egyeztetésekdokumentumai; ajánló nyilatkozatok). Fontos, hogy ezen okiratok csakis a pályázó és aprojekt megfelel sége szempontjából vehet k figyelembe. A projekt adatlapot, azesélyegyenl ség figyelembe vétele mellett, amennyiben az elvárható, elektronikusan is bekell nyújtani. 39A fenti felsorolásból látszik, és ezt a jegyzet módszertani fejezete kés bbb vebben ki is fejti, hogy a projektötlet igen komoly „készültségi fokán” lehettámogatásért pályázni, a m¡szaki tervek, hatósági engedélyek stb. el zetes beszerzésenem kevés id t és anyagi ráfordítást követel. Ezen követelmény különösen igazzá teszi akés bb még megismételt alapelvet, hogy egyébként is megvalósításra szánt projekthezkell pályázatot keresni és nem a pályázat lehet séghez találni ki projektet.A piacon jól artikulált igény, amelyet a következ id szakra talán befogad ajogalkotó, hogy legalább némely támogatási módnál ne kelljen a konkrét tervezésköltséges dokumentumait el re „legyártatni”, hanem a tényleges pályázat benyújtása el ttlegyen valamiféle el min sítési szakasz, amelyben a várhatóan alacsony bírálatipontszámú, a kiírásba nem, vagy alig illeszked , illetve a fejlesztési stratégiákkalösszhangot nem mutató projekteket id ben „eltanácsolják”, vagy legalábbis azeltanácsolás veszélyére és várható okaira felhívják a pályázó figyelmét.2.2.3. A pályázati dokumentáció elkészítéseA projekttervezés és a projekt támogatási lehet ségeinek feltérképezését követ en aprojekt elképzelés szöveges formába öntésével, vagyis a pályázati dokumentáció ésels sorban a pályázati formanyomtatvány elkészítésével szembesülünk. A jó projekttervazonban nem a formanyomtatvány kitöltésénél kezd dik, hanem éppen fordítva, azelképzelés ebben a dokumentumban teljesedik ki.A 2006-ig elérhet pályázati felhívások és az azokhoz tartozó pályázatiformanyomtatványok alapján vesszük végig a követelményeket, mivel a 2007-t lkezd d id szakban is ezen elvek alapján fogják összeállítani a formanyomtatványokat.A Strukturális Alapok (2004-t l 2006-ig tartó ciklusban: ROP, HEFOP, AVOP,GVOP, KIOP) programjaiban terveinket egységesen el írt szerkezetben, pályázatiformanyomtatvány formájában kell elkészíteni. A formanyomtatvány tömör, de mégisteljes kör¡ információt szolgáltat az arra illetékeseknek az egyes projektek tartalmáról. Apályázati formanyomtatvány egységes szerkezete lehet vé teszi, hogy:• a versenyz projektjavaslatok egymással összehasonlíthatóak legyenek, ígyel segítve a projektszelekcióval foglalkozó szakért ket a projekt értékelése,elbírálása során,• a végrehajtás szakaszában a tennivalóikat pontosan definiáljuk, és a támogatásiszerz désben rögzítésre kerül feladatokat el re meghatározzuk;• a projekt megvalósításának nyomon követése (monitoring) és ellen rzés soránpedig eredményeket az eredeti célkit¡zésekkel összevethessük.A készül pályázati formanyomtatványok struktúrájában várhatóannagymértékben igazodnak az Európai Uniós országokban megszokott típusokhoz. A célaz, hogy az eltér típusú pályázatokhoz – lehet ség szerint – ugyanolyan, vagy csekélyeltérést tartalmazó formanyomtatvány készüljön.39 R. 10.§ (1) – (3)74

A pályázati formanyomtatvány mellett minden pályázati kiírás fontos kelléke akonkrét pályázati felhívás, a szükséges mellékleteket tartalmazó lista és a pályázatiútmutató. Ez utóbbi célja, hogy segítséget nyújtson a pályázók számára a pályázatiformanyomtatványban megfogalmazott kérdések értelmezéséhez, a formanyomtatványkitöltéséhez és a teljes pályázati anyag összeállításához.2.2.4. A pályázati formanyomtatvány kitöltése 40A pályázatokat a kiválasztott pályázati kiíráshoz mellékelt formanyomtatvány kitöltésévelkell benyújtani. A pályázati formanyomtatvány gondosan kell követünk, mind az oldalak,mind pedig a mellékletek és egyéb dokumentumok sorrendjét szigorúan betartanunk és apályázatokat a szükséges mellékletekkel együtt aláírva kell benyújtanunk. A pályázatiformanyomtatvány egyes pontjai mellett szerepel, hogy milyen hosszú lehet egy-egyválasz. Figyeljünk arra, hogy semmiképpen né lépjük túl a megadott karakterszámot!Az adminisztratív-formai követelmények minden pályázatainál fontosak, sajnosbármennyire kiváló egy pályázat, a formai követelmények nem teljesülése esetén apályázót rosszabb esetben ki lehet zárni, kedvez bb esetben a pályázatot helyes formábanismételten be kell nyújtani a hiányzó dokumentumok pótlására biztosított id tartamonbelül.Az egységes pályázati formanyomtatvány egyes pontjait az 1. számú mellékletbentekintjük át.2.2.5. Gyakorlati tanácsokA pályázás során érdemes megfontolni az alábbi gyakorlati tanácsokat és szempontokat:• Eltér en számos korábbi, angol nyelven készült EU-s pályázattól, a NFT általfinanszírozott pályázatokat minden esetben kizárólag magyar nyelven, géppelírottan kell benyújtani. A kézzel írt pályázatok elutasításra kerülnek.• A pályázat megfogalmazása legyen precíz, világos, könnyen érthet , tömör éspontos és tartalmazzon elegend információt az átláthatóság érdekében, különöstekintettel a célkit¡zések megvalósulása, és az NFT-hez való illeszkedésekérdésében.• A pályázóknak meg kell gy z dnie arról, hogy a projektjavaslat teljes abban azértelemben, hogy a pályázati ¡rlaphoz csatolt ellen rz -lista elemei mindmegvannak, az aláírások és a hivatalos bélyegz k jól láthatóak és felismerhet ekmind az eredeti, mind a másodpéldányokon.• Mindig biztosított legyen, hogy a pályázati formanyomtatványt az érintettintézmény jogilag felhatalmazott képvisel je írja alá!• A pályázatok el készítésének jelent sége óriási. Ezt egy hozzáért biztosanazonnal fel tudja mérni, mert a projektünk minden pontja egy pillanat alattelárulja, hogy a projekt valóban megalapozott-e vagy sem.• A pályázati formanyomtatvány végeredményben a pályázatról készített„reklámanyag” ügyeljünk tehát min ségére, kivitelére. Törekedjünk arra, hogyminden kérdésre tudjunk meggy z választ adni. Nézzünk utána a problémának,hozzuk meg a szükséges döntéseket, és haladéktalanul lássunk hozzá a hiányzódokumentumok, tervek, háttéranyagok elkészítéséhez!40 A kitöltés pontjait a www.nfh.hu/4./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Pojektelokeszites.pdfoldal ismerteti részletesen.75

2.2.6. A pályázat befogadása 41A pályázat benyújtását követ en a lebonyolító szervezet megvizsgálja, hogy a pályázatothatárid n belül nyújtották-e be a megfelel adatlapon és példányszámban. Ezt követ enmegvizsgálja, hogy a felhívásban el írt formai feltételeknek megfelel-e. Amennyibenhiányosságot észlel, a pályázati felhívásban ismertetett lehet ségek szerint hiánypótlástrendel el, illetve, vagy a hiánypótlás nem megfelel volta esetén, a pályázatot formaiokok miatt elutasítja. Ha a pályázat megfelel a formai feltételeknek (els re, vagy ahiánypótlás megfelel teljesítésével), akkor a szervezet a pályázat benyújtásától,hiánypótlás esetén a megfelel hiánypótlás benyújtásától számított 15 napon belülmegküldi a pályázó számára a befogadó nyilatkozatot.A befogadott pályázatok értékelésére és elbírálására vonatkozó eljárást alebonyolító szervezet folytatja le, a pályázatok támogatására vonatkozó döntést azonbanaz irányító hatóság vezet je vagy az általa írásban kijelölt, az irányító hatóságnál dolgozó,vezet beosztású személy, illet leg a közrem¡köd szervezet vezet je hozza meg.2.2.7. A pályázat értékelése 42Az értékelés során a felhívásban már közzétett szempontok alapján a lebonyolító hatóságpénzügyi, jogi, m¡szaki, a projekt jellege szerint megkövetelt szakértelemmel bírószemélyek bevonásával értékeli. Az értékelés lezárásaként az értékel részletes, aközponti program és a technikai segítségnyújtás kivételével, pontozással alátámasztottszakmai véleményt fogalmaz meg, és indoklással ellátott javaslatot tesz a pályázatelbírálására.2.2.8. A bírálat 43Az egyes pályázatok támogatására vonatkozó döntési javaslat meghatározása érdekébenaz irányító hatóság vezet je bíráló bizottságot állít fel. Az elbírálás során a bírálóbizottság megvizsgálja az értékel lapokat, és szükség esetén magukat a pályázatokat,majd ezt követ en a bizottság az egyes pályázatra vonatkozó döntési javaslatrólszavazással határoz. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a döntéshozatalhoz nemrendelkezik megfelel információval, úgy a pályázatot az értékel nek újraértékelésrevisszaadhatja. Amikor döntést hoz, ez a döntés lehet: a pályázat támogatása a pályázatbanmegfogalmazottakhoz képest változatlan tartalommal és feltételekkel; a pályázattámogatása csökkentett összköltséggel; a pályázat elutasítása.41 A strukturális alapok felhasználásának általános eljárási szabályait a 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza: 12–13.§ és 15. §42 A strukturális alapok felhasználásának általános eljárási szabályait a 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza: 15.§, 17.§43 A strukturális alapok felhasználásának általános eljárási szabályait a 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza 19.§ - 21.§76

3. A PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA 44A projektek megvalósítása alapvet en a kedvezményezett feladata és felel ssége, de azt atámogatást nyújtó szervezet is nyomon követi. Az alábbiakban azokat a pontokatmutatjuk be, ahol a kedvezményezett és a támogatást nyújtó szervezet kapcsolatba lép aprojekt megvalósítása során.3.1. A támogatási szerz dés megkötése, esetleges módosítása3.1.1. A támogatási szerz¢dés megkötése 45A pozitív bírálatot követ en kerülhet sor az irányító hatóság és a kedvezményezett közötta Támogatási Szerz dés megkötésére, amely szerz dés tartalmi elemeit szinténszabályozza a Rendelet. A Szerz¢dés kötelez¢ tartalmi elemei:a) a támogatás formája,b) a támogatott projekt teljes megvalósítási költsége és annak pénzügyi forrásösszetétele,c) a projekt megvalósításának kezdete és befejezése, m¡ködtetési kötelezettségesetén annak id tartama,d) a költségek elszámolhatóságának szabályai,e) a kifizetések kérelmezésének és lebonyolításának folyamata, feltételei,f) a projekt megvalósítására vonatkozó jelentések elkészítésével kapcsolatoskötelezettségek,g) állami támogatá sokkal kapcsolatos szabályokra utalás,h) közbeszerzéssel kapcsolatos szabályokra utalás,i) tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek,j) dokumentációs kötelezettségek,k) ellen rzés-t¡rési kötelezettségek,l) helyszíni ellen rzések végzésére vonatkozó szabályok,m) a szerz désszegés esetei, a támogatás kifizetésének felfüggesztésére, illetve atámogatás visszafizetésére vonatkozó szabályok,n) a szerz dést l való elállás szabályai és ennek jogkövetkezményei,o) a szerz dést biztosító mellékkötelezettségek (szükség szerint),p) a szerz dés módosításának folyamata (…).A Szerz dés megkötéséhez szükséges annak vizsgálata, hogy a kedvezményezettrendelkezik a projekt megvalósításához szükséges összes hatósági engedéllyel, valamint alebonyolító szervezetnek meg kell gy z djön arról, hogy a támogatási szerz dés aláírásátkövet en a projekt fizikai megvalósítása, illetve legalább a megvalósítást el készítközbeszerzési eljárás haladéktalanul megkezdhet .Fontos tudni, hogy a Projekt megvalósítása során nagyon sz¡k azon lehetséges, apályázatban vállaltakhoz képesti változtatások köre, amelyet „meg lehet úszni” aTámogatási Szerz dés módosítása, így az IH jóváhagyása nélkül. A szerz désmegszegésének min sül, ha nem módosítják a szerz dést és változás áll be a projektkezdetének és befejezésének id pontjában, a fizetési, vagy kivitelezési ütemezésben, a44 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf45 A strukturális alapok felhasználásának általános eljárási szabályait a 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza: R. 27.§ (1), (3)77

vállalt eredménymutatók (indikátorok) 10%-ot meghaladó mérték¡ teljesülésében, aköltségkategóriákban (átcsoportosítás, stb.)A támogatási szerz dés mellékletei között szerepelni kell legalább az alábbiaknak: 46• költségek, költségkategóriák szerinti bontásuk és ütemezésük,• források,• számszer¡síthet célok, ütemezésük,• biztosítékok (pl. felhatalmazó nyilatkozat, jelzálogszerz dés, stb. szükség szerint).A pályázati dokumentáció ugyancsak a támogatási szerz dés elválaszthatatlan részétképezi. Nem került bevezetésre egységes támogatási szerz dés sablon az európai unióstámogatásokra, ezért ezekre vonatkozóan is az államháztartás rendjér l szóló 217/1998.kormányrendelet az iránymutató.A támogatási szerz dést meghatározott határid¢n belül kell megkötni. Akedvezményezettnek határid re meg kell küldenie a szükséges igazolásokat ésdokumentumokat, valamint a támogatási szerz dés általa aláírt példányait, ellenkezesetben a támogatásra vonatkozó döntés hatályát veszti.3.1.1.1. Igazolások, dokumentumok 47A támogatási szerz dés megkötésének feltétele bizonyos igazolások, dokumentumokbenyújtása. Ilyen igazolások, dokumentumok lehetnek:• aláírási címpéldány,• jogi státusz igazolása,• források rendelkezésre állásának igazolása,• az adóhatóságok igazolása arról, hogy a kedvezményezettnek nincs lejártköztartozása; az 1 millió forint összeget el nem ér támogatás esetén akedvezményezett nyilatkozata helyettesítheti az igazolást,• a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok igazolása arról, hogya kedvezményezettnek nincsen határozatban el írt teljesítetlen kötelezettsége, az 1millió forint összeget el nem ér támogatás esetén a kedvezményezett nyilatkozatahelyettesítheti az igazolást.A támogatást nyújtó szervezeteknek gondoskodniuk kell arról, hogy kizárólagolyan dokumentumokat és igazolásokat kérjenek a pályázóktól, amelyek szükségesek atámogatási szerz dés megkötése vagy megvalósítása során. Figyelmet kell fordítaniuk apályázattal már benyújtott dokumentumok, igazolások újbóli bekérésének elkerülésére.3.1.1.2. Biztosítékadás 48Ahogy nincs egységes támogatási szerz dés sablon az európai uniós támogatásokra, úgy abiztosítékadási kötelezettség sem egységes az EU támogatások esetében: a támogatástnyújtó szervezet (minisztérium vagy közrem¡köd szervezet) határozza meg, hogy azadott támogatási rendszer esetében - esetleg a kedvezményezett személyét l (pl.önkormányzat vagy vállalkozás) és a támogatás értékét l függ en - szükségesek-ebiztosítékok, és ha igen, milyen biztosítékok szükségesek. Általában, a biztosítékadásikötelezettségnek beruházások esetében van értelme, a m¡ködtetési kötelezettségid szakára.46 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf47 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf48 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf78

A leggyakoribb biztosítékok:• felhatalmazás azonnali beszedésre a kedvezményezett összes bankszámlájáravonatkozóan,• ingatlan jelzálog, ingó jelzálog (dologi biztosítékok),• bankgarancia, biztosítói garancia, készfizet kezesség (személyi biztosítékok), stb.A jelzálogra részletes szabályok vonatkoznak, de ezek sem egységesek az EUtámogatások esetében. Általában:• a biztosítékra vonatkozóan külön jelzálogszerz dést kell kötni (amely atámogatási szerz dés mellékletét képezi),• ingatlan jelzálog esetében a jelzálogszerz dés megkötésének feltétele a tulajdonilap és az ingatlanforgalmi szakért t l származó értékbecslés benyújtása,• a zálogtárgy elfogadásának feltétele, hogy a felajánlott zálogtárgy per- ésigénymentes,• a zálogtárgy elfogadását korlátozza, ha a felajánlott zálogtárgyat korábbi jelzálogterheli (a támogatást nyújtó szervezet határozza meg, hogy a zálogtárgynaktehermentesnek kell-e lennie, és ha nem, milyen mérték¡ korábbi jelzálogfogadható el),• a biztosíték értéke a piaci értéknek a támogatást nyújtó szervezet általmeghatározott százaléka, egységesen meghatározott arány (pl. 50%), vagyegyedileg meghatározott arány szerint,• a zálogtárgyra vagyonbiztosítást kell kötni, annak kedvezményezettjeként atámogatást nyújtó szervezetet kell megjelölni,• a támogatás folyósításának feltétele a jelzálog bejegyzésének, valamint avagyonbiztosítás megkötésének és fizetésének igazolása.A támogatást nyújtó szervezet elvben a támogatási szerz désben továbbibiztosítékokat is kiköthet: pl. megtilthatja, hogy a kedvezményezett további hiteleihezkedvez bb feltételeket biztosítson, mások hiteleihez készfizet kezességet vállaljon, stb.Ezek alkalmazása azonban nem jellemz .3.1.1.3. Több kedvezményezett jogállása 49Számos projekt – pl. térségi hulladéklerakók, stb. – esetében szükséges lehet többkedvezményezett együttm¡ködése. Ha több kedvezményezett konzorciumot,önkormányzati társulást vagy gazdasági társaságot hoz létre, annak tagjai – eltérmegállapodás hiányában – egyetemlegesen kötelezettek a támogatást nyújtó szervezettelszemben a támogatási szerz désben foglalt kötelezettségek teljesítéséért. Akonzorciumot, a társulást vagy a társaságot létrehozó szerz dést a támogatást nyújtószervezetnek meg kell ismernie, és jóvá kell hagynia.3.1.2. A támogatási szerz¢dés esetleges módosítása 50A projekt megvalósítása során kivételes és indokolt esetben szükségessé válhat atámogatási szerz dés módosítása. Ugyanakkor fontos megjegyezni egyrészt, hogy atámogatási szerz dés módosítása nem változtathatja meg a projekt eredeti célját éstartalmát, és nem növelheti a támogatás összegét, illetve arányát, másrészt, hogy atámogatási szerz dés módosításának kérelmezése és a kérelem elbírálása közötti49 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf50 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf79

id szakban a kedvezményezettnek támogatás nem folyósítható. A támogatási szerz désmódosítását a kedvezményezett írásban kérelmezheti.A módosítás kérelmezésének oka lehet:• a kedvezményezett azonosító adataiban történ változás (pl. változik akedvezményezett képviseletére jogosult személy, a kedvezményezettbankszámlaszáma, stb.),• a projekt bármely egyéb adatában történ változás (pl. változik a projektbefejezésének határideje, a költségek költségkategóriánkénti bontása vagyütemezése, a számszer¡síthet célok, stb.). Amennyiben a kedvezményezettazonosító adataiban történ változás az oka a módosítás kérelmezésének, atámogatást nyújtó szervezet általában automatikusan tudomásul veszi a változást.Amennyiben a projekt bármely egyéb adatában történ változás az oka amódosítás kérelmezésének, a támogatást nyújtó szervezet mérlegeli a módosítást.• A projekt befejezésének határideje nem változtatható rugalmasan, mert az EurópaiUnió a támogatások gyors felhasználását követeli meg a tagállamoktól, és ahatárid re fel nem használt európai uniós támogatások kés bb már nemhasználhatók fel. Ez az egyik legszigorúbb szabály az európai unióstámogatásokra vonatkozóan. A projekt befejezésének határideje csak abban azesetben változtatható, ha a program egészére vonatkozóan határid krefelhasználhatók az európai uniós támogatások.• A költségek kategóriánkénti bontására és ütemezésére vonatkozóan a támogatásiszerz dés sok esetben rögzíti, hogy a szerz dés módosítása csak 10 százalékotmeghaladó változás esetén szükséges. A támogatás összege és arányasemmiképpen nem növelhet .• A számszer¡síthet célokra vonatkozóan a támogatási szerz dés sok esetbenrögzíti, hogy a szerz dés módosítása csak 10 százalékot meghaladó változásesetén szükséges.• Értelemszer¡en nem szükséges a támogatási szerz dés módosítása, ha akedvezményezett túlteljesíti a célkit¡zést.3.2. Közbeszerzés lebonyolítása 51Általában a támogatási szerz dés aláírását követ en kerül sor a közbeszerzési eljáráslebonyolítására (amennyiben azt a támogatás összege alapján a törvény el írja).A törvény lehet vé teszi a feltételes közbeszerzés lebonyolítását is, amikor azeljárás a támogatási döntést megel z en megkezd dhet. Amennyiben a pályázó mégsemrészesül támogatásban, a feltételes közbeszerzés tárgyát képez építés /beszerzés/szolgáltatás sem feltétlenül valósul meg. A feltételes közbeszerzés lebonyolításávalkorábban megkezdhet a projekt megvalósítása – nem kell több hónapot várni atámogatási szerz dés aláírása után –, ami a támogatást nyújtó szervezet szempontjábólazért fontos, mert az Európai Unió a támogatások gyors felhasználását követeli meg atagállamoktól.A közbeszerzés lebonyolítása a Strukturális Alapok esetében általában akedvezményezettek feladata és felel ssége. A Kohéziós Alap – valamint a PHARE és azISPA – projektjeinél a kedvezményezett és a támogatást nyújtó szervezet közrem¡ködik aközbeszerzés lebonyolításában. A Kohéziós Alap esetében a kedvezményezett dolgozzaki a tender dokumentációt, majd a támogatást nyújtó szervezet gondoskodik a tender51 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf80

dokumentáció min ségének ellen rzésér l és megjelentetésér l. A kedvezményezett és atámogatást nyújtó szervezet egyaránt részt vesz az ajánlatok értékelésében.3.3. ElszámolásokA Strukturális Alapok vonatkozásában az elszámolásokkal kapcsolatban e sorok írásakormég nem alakult ki hivatalos álláspont, ugyanakkor már körvonalazódtak az alternatívák.A fejezetben ezek kerülnek bemutatásra, a döntést igényl kérdések feltüntetésével.3.3.1. A megvalósítás ellen¢rzése, a kifizetések 52A projekt el rehaladásáról f szabály szerint három havonta, de a projekt jellegéb lfakadóan eltér dátumok szerint, projektel¢rehaladási jelentést (az ún. „PEJ”) kell, atámogatási szerz dés mellékletét képez lapon benyújtani, amelynek ki kell térnie avállalt célokhoz képesti el rehaladás bemutatására, a céloktól való esetleges jelent sebbeltérésekre azok részletes indokolásával, valamint a közbeszerzéssel és nyilvánosságbiztosításával kapcsolatos információkra is. A bemutatott tényeket igazolódokumentumokkal (pl. fényképek, jelenléti ívek, közbeszerzések keletkezett iratai, stb.)alá is szükséges támasztani.Az elszámoláshoz, és a támogatásként elnyert összeg tényleges megfizetéséhez akedvezményezett a támogatásból beszerzett áruk, szolgáltatások vagy építési beruházásokteljesítésér l - a megfelel teljesítést követ en - teljesítési igazolást köteles kiállítani.Tekintettel az utófinanszírozásos jellegre, az eredeti számlákat vagybizonylatokat illetve azok hitelesített másolatát, a számlák kiállítását megalapozóteljesítési igazolásokkal, a számlák kifizetését igazoló dokumentumokkal (pl. bankiátutalási bizonylat) együtt kell benyújtani a lebonyolító szervezethez. A kedvezményezettáltal benyújtott eredeti számlát a lebonyolító szervezet másolat megtartásávalvisszajuttatja a kedvezményezettnek.Ha a benyújtott dokumentumok megfelelnek a jogszabályoknak, a kifizetettszámla értékének megfelel támogatás összegét a lebonyolító szervezet a dokumentumokbenyújtását követ 60 naptári napon belül fizeti ki a kedvezményezett számára 53 .Fontos, hogy a projekttel kapcsolatos minden igazolást, dokumentumot a nyomonkövetési id szak teljes tartama (a projekt lezárulását követ öt év) végéig, de legkés bb2013. december 31. napjáig köteles meg rizni, és azt egy esetleges utóellen rzés során azellen rzést végz knek bemutatni.Az ellen rzés másik oldala a lebonyolítás nyilvánossága, amelynek alkalmasnakkell lenni arra, hogy a közvélemény nyomon követhesse a források felhasználásnakmódját, illetve mértékét. Ennek megfelel en az irányító hatóság, a kifizet hatóság és aközrem¡köd szervezet köteles az ismertetett (és még egyéb) eljárások során az EgységesMonitoring Információs Rendszer (EMIR) alkalmazásait használni, az operatívprogramok, a pályázatok és projektek, illetve a feldolgozás adatait ebben nyilvántartani 54 .Az EMIR nyilvános, jelenleg a www.nfh.hu honlapon keresztül elérhet , és id rendi,területi, illetve Operatív Programokra, és intézkedésekre bontva tartalmazza a nyertesprojektek (elbírált), a megkötött Támogatási Szerz dések számát, a kifizetett, aggregáltösszegeket, valamint felsorolás szinten az egyes nyertes projekteket is.52 A strukturális alapok felhasználásának általános eljárási szabályait a 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza: R. 30.§ (1), 31.§ (1)-(2)53 R. 33.§ (1) - (3), (5)54 R. 7.§ (1)81

3.3.2. A támogatások kifizetésének lehetséges eljárásai 55A támogatások kifizetése az egyes támogatási rendszerekben alapvet en a következhárom eljárás egyike szerint történhet:a) a kedvezményezett által kifizetett számlák alapján,b) a kivitelez vagy a szállító vagy a szolgáltató által benyújtott, de akedvezményezett által még ki nem fizetett számlák alapján,c) el legfizetés formájában.a) A kedvezményezett által kifizetett számlák alapján történ kifizetés lépései:1. A kivitelez / szállító / szolgáltató a kedvezményezettnek benyújtja a számláját.2. A kedvezményezett a kivitelez / szállító / szolgáltató számára kifizeti a számlát.3. A kedvezményezett - általában negyedévenként - a támogatást nyújtószervezetnek benyújtja a kifizetési kérelmet, valamint annak alátámasztásaként aszámlákat és a kifizetést igazoló bizonylatokat. A kifizethet támogatás azelszámolható költségeknek a támogatási szerz désben rögzített támogatásiaránynak megfelel hányada.4. A támogatást nyújtó szervezet megvizsgálja a kifizetési kérelmet (pl. ellen rzi,hogy a költségek a támogatási szerz désben rögzített id szakban merültek-e fel ésa támogatási szerz désben rögzített költségvetésnek megfelelnek-e, akedvezményezettnek nincs-e köztartozása, stb.), majd a jóváhagyott kifizetésikérelem alapján a kedvezményezett számára kifizeti a támogatást.b) A kivitelez¢ / szállító / szolgáltató által benyújtott, de a kedvezményezett által mégki nem fizetett számlák alapján történ kifizetés lépései:1. A kivitelez / szállító / szolgáltató a kedvezményezettnek benyújtja a számláját.2. A kedvezményezett a támogatást nyújtó szervezetnek benyújtja a kifizetésikérelmet és a számlát, továbbá befizeti a számla értékének és a támogatásnak akülönbözetét. A kifizethet támogatás az elszámolható költségeknek a támogatásiszerz désben rögzített támogatási aránynak megfelel hányada.3. A támogatást nyújtó szervezet megvizsgálja a kifizetési kérelmet (pl. ellen rzi,hogy a költségek a támogatási szerz désben rögzített id szakban merültek-e fel ésa támogatási szerz désben rögzített költségvetésnek megfelelnek-e, akedvezményezettnek nincs-e köztartozása, stb.), ellen rzi a számla értéke és atámogatás különbözetének a befizetését, majd a kivitelez / szállító / szolgáltatószámára kifizeti a számlát.c) Az el¢legfizetés lépései:1. A támogatást nyújtó szervezet a kedvezményezett számára el legként kifizeti atámogatás meghatározott részét.2. A kivitelez / szállító / szolgáltató a kedvezményezettnek benyújtja a számláját.3. A kedvezményezett a kivitelez /szállító, szolgáltató/ számára kifizeti a számlát.4. A kedvezményezett - általában negyedévenként - a támogatást nyújtószervezetnek benyújtja a kifizetési kérelmet, valamint annak alátámasztásaként aszámlákat és a kifizetést igazoló bizonylatokat. A kifizethet támogatás azelszámolható költségeknek a támogatási szerz désben rögzített támogatásiaránynak megfelel hányada. A támogatás meghatározott része csak azt követ enfizethet ki, hogy a kedvezményezett a projekt egészét megvalósította.55 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf82

5. A támogatást nyújtó szervezet megvizsgálja a kifizetési kérelmet (pl. ellen rzi,hogy a költségek a támogatási szerz désben rögzített id szakban merültek-e fel ésa támogatási szerz désben rögzített költségvetésnek megfelelnek-e, akedvezményezettnek nincs-e köztartozása, stb.), majd a jóváhagyott kifizetésikérelem alapján a kedvezményezett számára kifizeti a támogatást.3.1. táblázat. Összefoglalás: a támogatás kifizetésének lehetséges eljárásaib) kifizetés a kedvezményezett c) el legfizetésáltal ki nem fizetett számlákalapjána) kifizetés a kedvezményezettáltal kifizetett számlák alapján- - 1. A támogatást nyújtó szervezeta kedvezményezett számárael¡legként kifizeti a támogatás1. A kivitelez¡ / szállító /szolgáltató a kedvezményezettnekbenyújtja a számláját.2. A kedvezményezettkivitelez¡a/ szállító / szolgáltatószámára kifizeti a számlát.3. A kedvezményezett atámogatást nyújtó szervezetnekbenyújtja a kifizetési kérelmet.4. A támogatást nyújtó szervezetmegvizsgálja a kifizetésikérelmet, majd akedvezményezett számára kifizetia támogatást.1. A kivitelez¡ / szállító, /szolgáltató a kedvezményezettnekbenyújtja a számláját.2. A kedvezményezett atámogatást nyújtó szervezetnekbenyújtja a kifizetési kérelmet ésa számlát, továbbá befizeti aszámla értékének és atámogatásnak a különbözetét.3. A támogatást nyújtó szervezetmegvizsgálja a kifizetésikérelmet, ellen¡rzi a számlaértéke és a támogatáskülönbözetének a befizetését,majd a kivitelez¡ / szállító /szolgáltató számára kifizeti aszámlát.A háromféle eljárás egyaránt rendelkezik el¢nyökkel és hátrányokkal:meghatározott részét.2. kivitelez¡ A / szállító/szolgáltatóakedvezményezettnek benyújtja aszámláját.3. A kedvezményezettkivitelez¡a/ szállító / szolgáltatószámára kifizeti a számlát.4. A kedvezményezett atámogatást nyújtó szervezetnekbenyújtja a kifizetési kérelmet. Atámogatás meghatározott részecsak azt fizethet¡ követ¡en ki,hogy a kedvezményezett a projektegészét megvalósította.5. A támogatást nyújtó szervezetmegvizsgálja a kifizetésikérelmet, majd akedvezményezett számára kifizetia támogatást.a) A kedvezményezett szempontjából a kifizetett számlák alapján történ¢ kifizetés alegkevésbé el¢nyös, mert a kedvezményezettnek biztosítania kell a likviditását aszámla kifizetése és a támogatás kifizetése között. Ugyanakkor, a támogatástnyújtó szervezet szempontjából ez az eljárás a legegyszer£bb éslegbiztonságosabb.b) A kedvezményezettnek nincsenek likviditási problémái a még ki nem fizetettszámlák alapján történ¢ kifizetés esetén. Ugyanakkor, ez az eljárás különösengyors teljesítést igényel a kedvezményezett és a támogatást nyújtó szervezetrészér¢l is.c) A kedvezményezettnek szintén nincsenek likviditási problémái el¢legfizetésesetén (s¢t, el¢bb történik a támogatás kifizetése, mint a számla kifizetése). Ez azeljárás nem igényel különösen gyors teljesítést a kedvezményezett és a támogatástnyújtó szervezet részér¢l. Ugyanakkor, a támogatást nyújtó szervezetnekbiztosítékot kell szereznie a támogatás rendeltetésszer£ felhasználásáravonatkozóan.Az el¢nyöket és a hátrányokat mérlegelve, a támogatási rendszer jellegét¢l függ,hogy egy konkrét esetben a három eljárás közül melyik szerint történik a kifizetés. A83

könyv készítésének idején még nem született döntés arra vonatkozóan, hogy melyikeljárás milyen támogatási rendszerek esetében alkalmazható, de már körvonalazódtak aszempontok.A Strukturális Alapok vonatkozásában:a) a kedvezményezett által kifizetett számlák történ¢ alapján tekinthet¢kifizetésalapesetnek,b) kivitelez¢ a / szállító / szolgáltató által benyújtott, de a kedvezményezett által mégki nem fizetett számlák történ¢ alapján kifizetés els¢sorban az államháztartásképez¢ részét szervezetek - köztük az önkormányzatok - esetében alkalmazható,c) el¢legfizetés esetleg az Európai Szociális Alap esetében alkalmazható.A Kohéziós Alap esetében a kivitelez¢ által benyújtott, de a kedvezményezett általmég ki nem fizetett számlák alapján történik a kifizetés.Az európai uniós támogatások formája Magyarországon a következ¢ évekbenszinte kivétel nélkül vissza nem térítend¢ támogatás lesz. Ugyanakkor, az európai uniósszabályok lehet¢vé teszik kamattámogatás, visszatérítend¢ támogatás, t¢kerészesedés,garancia nyújtását is.Várhatóan 2007-t¢l Magyarországon is megnövekszik ezek jelent¢sége, különösena vállalkozások beruházásainak támogatásában.3.3.3. Az árfolyamkockázat kezelése 56Az európai uniós támogatások euróban érkeznek Magyarországra, ugyanakkor akedvezményezettek költségei jellemz¢en forintban merülnek fel. Következésképpen, azárfolyamváltozások kockázatát valakinek viselnie kell. (A Kormány tervei szerintMagyarország 2008-ban vezeti be az eurót, attól kezdve nem kell foglalkozni ezzel akérdéssel.)Az árfolyamkockázatot viselheti:• a kormányzat, amennyiben a támogatási szerz¢dések a támogatás összegétforintban rögzítik, vagy,• a kedvezményezettek, amennyiben a támogatási szerz¢dések a támogatás összegéteuróban rögzítik (egyrészt, a forint er¢södése esetén az euróban rögzítetttámogatás kevesebbet ér; másrészt, a forint gyengülése esetén az euróban rögzítetttámogatás többet érne, de a %-ban rögzített támogatási arány miatt ez a többletnem fizethet¢ ki a kedvezményezetteknek).2006-ig a megkötött támogatási szerz¢déseknél mindkét esettel találkoztunk:egyes szerz¢déseknél a kormányzat, másoknál a kedvezményezettek viselik azárfolyamkockázatot.3.4. Projekt el rehaladási jelentések (PEJ) 573.4.1. El rehaladási jelentések a Strukturális Alapok esetében 58A Strukturális Alapok által társfinanszírozott projektek megvalósítása során akedvezményezetteknek a támogatási szerz¢désben meghatározott id¢közönként, általábannegyedévente, a támogatás kifizetési kérelmekhez kapcsolódóan pár oldalas projekt56 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf57 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf58 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf84

el¢rehaladási jelentéseket kell benyújtaniuk. A projekt el¢rehaladási jelentés jóváhagyásaa további támogatások kifizetésének el¢feltétele.A kedvezményezettnek a támogatási szerz¢déshez vagy az els¢ projektel¢rehaladási jelentéshez csatolnia kell a költségek és a számszer£síthet¢ eredményektervezett, negyedéves ütemezését. A továbbiakban ez az ütemezés szolgál a ténylegesel¢rehaladás összehasonlítására.3.4.1.1. A jelentések célja 59A projekt el¢rehaladási jelentés bekérésének célja:• a támogatás kifizetési kérelmek alátámasztása, vagyis annak igazolása, hogy afelmerült költségek a pályázatban illetve a támogatási szerz¢désben meghatározottcélok és tevékenységek megvalósításához kapcsolódnak,• a célokhoz mért el¢rehaladásra vonatkozó információk szolgáltatása a támogatástnyújtó szervezet számára,• a céloktól való jelent¢s eltérések indoklása (a támogatási szerz¢désbenmeghatározott jelent¢s változások esetén a támogatási szerz¢dés módosításaszükséges, amelyet erre vonatkozó hivatalos levélben, nem a projekt el¢rehaladásijelentésben kell kezdeményezni),• a program hatékonyságának és eredményességének mérését lehet¢vé tev¢mennyiségi és min¢ségi információk szolgáltatása a támogatást nyújtó szervezetszámára.3.4.1.2. A jelentések benyújtásának ütemezése 60A projekt el¢rehaladási jelentéseket általában negyedévente kell benyújtania akedvezményezettnek, a jelentésnek az érintett három hónapos id¢szakot kell lefednie. Akis érték£ vagy rövid id¢ id¢tartamú projektek esetében elég egyetlen projektel¢rehaladási jelentést benyújtani, a projekt megvalósításának befejezésekor. Atámogatást nyújtó szervezet a projekt megvalósításának befejezéséhez vagymérföldköveihez köt¢d¢en további részletes jelentéseket kérhet a kedvezményezett¢l.Amennyiben a projektnek vannak olyan számszer£síthet¢ céljai, amelyek csak a végs¢kifizetés teljesítését követ¢en valósíthatók meg, a támogatást nyújtó szervezet a végs¢kifizetés teljesítését követ¢en évente további projekt el¢rehaladási jelentéseket kérhet akedvezményezett¢l.3.4.1.3. A jelentések információ tartalma 61A projekt el¢rehaladási jelentésben a következ¢ információkat szükséges szolgáltatni atámogatást nyújtó szervezet számára:• a célokhoz mért el¢rehaladás, beleértve a számszer£síthet¢ eredményekbemutatását,• a céloktól való jelent¢s eltérések, megfelel¢ indoklással együtt (pl. a projektkörnyezetében bekövetkezett változások ismertetése,• a közbeszerzéssel, illetve a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatoskötelezettségek teljesítése, a támogatási szerz¢désben foglalt rendelkezésekszerint,• ténylegesen felmerült elszámolható költségek.59 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf60 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf61 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf85

A jelentéshez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:• az el¢rehaladást igazoló dokumentumok (pl. beruházás fotói, kiadvány egypéldánya, tanfolyam jelenléti ívének másolata, stb.),• a (szükség esetén) lefolytatott közbeszerzési eljárás dokumentumai (csak azeljárás lefolytatását követ¢ els¢ projekt el¢rehaladási jelentéshez szükségesbenyújtani),• a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésétigazoló dokumentumok (pl. plakátról vagy tábláról, rendezvényr¢l készítettfénykép, kiadvány egy példánya, stb.),• eredeti számlák (amelyek visszakerülnek a kedvezményezetthez), vagy hitelesítettszámla másolatok, és a számlák kifizetését igazoló dokumentumok (pl. bankiértesítés).3.4.1.4. A jelentés jóváhagyása 62Miután a támogatást nyújtó szervezet a projekt el¢rehaladási jelentést ellen¢rz¢munkatársa meggy¢z¢dik róla, hogy:• a jelentést a támogatási szerz¢désben meghatározott határid¢re nyújtották be,• a jelentés megfelel a formai követelményeknek (a költségekre és aeredményekre vonatkozó számok és számítások számtaniszempontból pontosak, az aláírás és a bélyegz¢ megfelel¢, a szükségesmellékleteket benyújtásra kerültek, stb.),• az elvégzett tevékenységek összhangban állnak a támogatási szerz¢désbenszámszer£síthet¢foglaltakkal (beleértve a közbeszerzéssel, illetve a tájékoztatással ésnyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését), az kielégít¢el¢rehaladása támogatási szerz¢désben meghatározott célokhoz viszonyítva (a költségek és aeredmények tekintetében), nem következett be jelent¢s változása projektben.számszer£síthet¢Amennyiben a jelentés megfelel a formai követelményeknek, és a jelentés alapjánaz elévégzett tevékenységek és az el¢rehaladás a támogatási szerz¢désnek megfelel¢k, sorkerülhet a támogatás kifizetésére. Ellenkez¢ esetben a támogatást nyújtó szervezettájékoztatja a kedvezményezettet a szükséges teend¢kr¢l.3.4.2. El rehaladási jelentések a Kohéziós Alap esetében 63Az el¢rehaladási jelentések célja a Kohéziós Alap esetében hasonló, mint a StrukturálisAlapok esetében, de a Kohéziós Alapnál a kedvezményezetteknek többféle jelentésikötelezettségük is van. Ezeket részletesen szabályozza a 2003 ¢szénStrukturális és Kohéziós Alapok M£ködési Kézikönyv, valamint az ezzel egyidej£legelkészül¢ kormányrendelet a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból finanszírozotttámogatások hazai lebonyolításban részt vev¢ intézményekr¢l, ami az egységeselkészül¢végrehajtási intézményrendszer kialakítása érdekében, összhangban az Európai Közösségirendeletekkel, meghatározza a végrehajtásban vev¢ részt szerepl¢k pontos feladatait.Az els¢dleges cél a m£szaki el¢rehaladási jelentések esetében a támogatás kifizetésikérelmek alátámasztása, míg a féléves jelentések esetében a projekt megvalósulásának éseredményeinek nyomon követése.62 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf63 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf86

3.4.2.1. M£szaki el¢rehaladási jelentések 64Építés esetén havonta, szolgáltatás esetén a vállalkozói szerz¢désben meghatározottgyakorisággal a vállalkozónak jelentést kell készítenie a m£szaki el¢rehaladásról akedvezményezett számára; a kedvezményezett továbbítja a jelentést a számlával együtt atámogatást nyújtó szervezetnek. Beszerzés esetén az átvételkor kell jelentést készíteni, éseljuttatni azt a számlával együtt a támogatást nyújtó szervezetnek.3.4.2.2. Féléves jelentések 65A kedvezményezettnek félévenként részletes jelentést kell készítenie a projektel¢rehaladásáról a támogatást nyújtó szervezet számára. A jelentésnek egyaránt ki kellterjednie a projekt m£szaki és pénzügyi elemeire, a meghatározott formátumnakmegfelel¢en.A féléves jelentések a Monitoring Bizottság elé kerülnek, amelynek ülésére indokoltesetben a kedvezményezettet is meghívják.64 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf65 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf87

4. A MONITORING FOLYAMATA monitoring folyamata a jelen eljárási szabályok szerint sem az Irányító Hatóságokon,sem a Szakmai Közrem£köd¢ Szervezeteken belül nem egységes. Úgy gondoljuk, hogyennek ellenére a jegyzet céljának jobban megfelel, ha egy Irányító Hatóság (jelen esetbena HEFOP) és azon belül egy Szakmai Közrem£köd¢ Szervezet (Európai Szociális Alap –ESZA Kht) szabályozását mutatjuk be, nem elfelejtve, hogy felhívjuk az olvasó figyelmétarra, hogy más Irányító Hatóság, illetve más Szakmai Közrem£köd¢ Szervezet eljárásirendje nem egyezik meg minden ponton a leírtakkal, a céljuk és alapelveik azonban igen.4.1. A monitoring fogalma és céljaA HEFOP keretében elfogadott monitoring tevékenység értelmezése nem más, mint aprogram tervezése során meghatározott célok teljesülésének, azaz a programpénzügyi és fizikai megvalósulásának folyamatos nyomon követése.A monitoring tevékenység els dleges célja, hogy figyelemmel kísérje az egyes projektekel¢rehaladását, és azt összevesse az el¢zetes, a támogatási szerz¢désekben meghatározotttervekkel és célokkal. A monitoring tevékenység információk, és adatok gy£jtéséreszolgál, melyek egyfel¢l lehet¢vé teszik az elért eredmények nyomon követését, másfel¢lelemzések segítségével fényt deríthet arra, hogy egy-egy projekt végrehajtása megfelel¢irányban és intenzitással halad-e. A monitoring tevékenység keretében lehet¢ség van akedvezményezettnek szakmai segítséget nyújtani a projekt problémamentesvégrehajtásának érdekében.Az adatgy£jtés folyamatos annak érdekében, hogy a menedzsment információkhoz jussona projekt el¢rehaladásával kapcsolatban, és szükség esetén befolyásolhassa annak menetéta még elfogadható megvalósítási szabályoknak megfelel¢ (elszámolható költségekszabályai, szakmai minimumok betartása, közbeszerzési szabályok) határokon belül.4.2. A szakmai monitoring tartalmaA szakmai monitoring célja, hogy megfelel eszközökkel folyamatosan mérjük aprojekt szakmai el rehaladását, s ezáltal kontrollálni tudjuk, hogy a megvalósításkülönböz fázisai összhangban vannak-e a kit zött célokkal, az ütemezésekkel. Ezmagában foglalja annak vizsgálatát, hogy a (F¢)Kedvezményezett a TámogatásiSzerz¢dés képez¢ mellékletét pályázati anyagában foglaltak szerint valósítja megprogramját, az ott megjelölt szakmai tartalommal és megfelel¢ módon, min¢ségben, afeltüntetett szerepl¢k bevonásával. Vizsgálja továbbá, hogy a projekt keretében beszerzettjavakat a pályázatban meghatározott célok eléréséhez az ott leírt módon használják-e,illetve a benyújtott számlák valóban a projekt szakmai megvalósulásához illeszkednek-eés megfelelnek a támogatási szerz¢désben (költségvetésben) foglaltaknak. A szakmaimonitoring keretében történik annak vizsgálata is, hogy a projekt megvalósítása közbenhogyan tesznek eleget a (F¢)Kedvezményezettek a horizontális szempontokteljesülésének.elemekA projektek szakmai monitoringja az alábbi f¢vizsgálatából áll:• A projekt keretében folytatott tevékenységek megfelel¢ ütemben és min¢ségbenvalósultak meg, ezek a támogatás folyósításának alapját igazolják• A teljesítés a pályázatban és szerz¢désben rögzített célok megvalósítását célozza,• A megvalósítás ténylegesen a végs¢ kedvezményezettek és a tervezett célcsoport,célterület szerz¢dés szerinti támogatására irányul-e,88

• Megfelelt-e az el¢rehaladás a tervezett ütemezésnek• A forrásfelhasználás megfelelt-e a szerz¢désben rögzítetteknek• Keletkezett-e új, vagy hozzáadott érték a megvalósítás során• Az indikátor értéke az ütemezésnek megfelel¢en alakul-e• Horizontális célok megvalósultak-e• Eleget tett-e a kedvezményezett a tájékoztatási kötelezettségeknek• A projekt megvalósítása során felmerültek-e kockázati tényez¢k• A tevékenységek, eszközök, költségek, összességében az igényelt tételekösszhangban vannak-e a támogatási szerz¢déssel és mellékleteivel (és a hazai ésEU jogszabályokkal).Amennyiben a monitor vizsgálatok azt regisztrálják, hogy a program végrehajtásanem a megfelel¢ ütemben halad, illetve eltértek az eredeti célkit£zésekt¢l, a szakmaimonitorozó részér¢l a programvezet¢ felé tett jelzésekkel lehet¢ség nyílik a szükségesbeavatkozásokra.A monitorozó személy (monitoring szakért¢/vezet¢ monitor) munkája sorándöntési jogkörrel nem rendelkezik, csak javaslattételivel. Ezért minden olyan információttovábbítania kell a programvezet¢nek, amely a program ütemezés szerinti megvalósításátveszélyezteti. Ezáltal a szakmai monitoring lényege annak döntéstámogató jellege.4.3. A szakmai monitoring tevékenység szerepl i és feladatukA projekt monitoring rendszere három területb¢l áll: eljárásrendi (teljesítési), szakmai éspénzügyi monitoring tevékenységb¢l. A 3 terület nyomonkövetése az alábbi szerepl¢kbevonásával valósul meg.A folyamat szerepl i:1. Kedvezményezettek.2. Monitorok.3. Vezet¢ monitor.4. Szakmai Közrem£köd¢ szervezet (KSZ) (ESZA Kht.).5. Egyéb KSZ-ek (pl. Foglalkoztatási Hivatal, Magyar Államkincstár).6. HEFOP Irányító Hatóság.4.3.1. KedvezményezettekFeladatuk a projekt monitoring folyamatban:• El¢rehaladási jelentések és mellékleteik elkészítése, projekt-dokumentációvezetése.• Információszolgáltatás és dokumentumokba való betekintés biztosítása a helyszínilátogatások alkalmával.• Együttm£ködés a monitorokkal, a projekt lebonyolításával kapcsolatos javaslataik,iránymutatásaik figyelembevétele.• Együttm£ködés a monitoring rendszert m£ködtet¢ más Közrem£köd¢Szervezetekkel.4.3.2. MonitorokFeladatuk a projekt monitoring folyamatban:• Az el¢rehaladási jelentés szakmai részének feldolgozása.• Intézkedés szint£ jelentések készítése.• Szakmai monitoring látogatások lebonyolítása.89

4.3.3. Vezet monitorFeladata a projekt monitoring folyamatban:• Monitoring Szakért¢i Kézikönyv (MSZK) elkészítése: felülvizsgálja/pontosítja aszakmai monitoring tartalmát, szakmai standardjait, monitoring szakért¢kkelszemben támasztott követelményeket, összegy£jti a vonatkozó jogszabályokat.• A rendelkezésre bocsátott, meglév¢ monitoring dokumentumokat felülvizsgálja,kiegészíti és a dokumentálás kockázatait meghatározza.• Képzés, tanácsadás, mentorálás a monitoring szakért¢k és a KSZ munkatársairészére.• Programfigyelés helyszíni látogatásokon és a monitoring szakért¢k által készítettmonitoring jelentéseken keresztül.• Programcélok megvalósulásának nyomon követése, programszint£ monitoring, aprogramszint£ szakmai átfogó jelentés elkészítése.• Szakmai Monitoring Bizottsági üléseken (SZMB) való részvétel.4.3.4. Szakmai KSZ (ESZA Kht)Feladata a monitoring folyamatban:• A vezet¢ monitor segítségével a szakmai monitoring rendszer kidolgozása,m£ködtetése, koordinációja és felügyelete.• Monitorok felkészítése a szerz¢désben vállalt feladatok tekintetében, a monitoringszakért¢i kézikönyvben (MSZK) foglaltaknak megfelel¢en.• A monitorok által készített, a MSZK-ben meghatározott dokumentumokbefogadása, ellen¢rzése és jóváhagyása.• Meghatározott id¢közönként (hivatkozás a kiírásban idevágó részre) helyszínilátogatás a projektek helyszínén, illetve, amennyiben a projektr¢l szerzettinformációk és problémafeltárás alapján indokoltnak látja, rendkívüli helyszínilátogatások kezdeményezése, lebonyolítása.• A negyedévente megtartott Szakmai Monitoring Bizottsági ülések vezetése.• Kapcsolattartás a monitoring folyamat többi résztvev¢jével.• Az intézkedés célkit£zéseit és el¢rehaladását bemutató kiadványok, konferenciákszakmai tartalmának kialakításának koordinálása..4.3.5. Egyéb közrem köd szervezeteka) Foglalkoztatási HivatalA projekt-szint£ eljárásrendi és teljesítési monitorozást az ESZA projektek esetében aFoglalkoztatási Hivatal (FH) végzi. Ennek keretében az FH megyei egységei felel¢sek:• az el¢rehaladási jelentések formai és teljességi (a közbeszerzési szabályoknakmegfelel¢ beszerzéshez kapcsolódó dokumentáció) ellen¢rzéséért,• a számlák hitelesítéséért,• a projektek ellen¢rz¢ típusú helyszíni látogatásának szervezésért éskoordinációjáért,• a részterületenként (szakmai, pénzügyi) beérkezett hitelesítési jelentetések alapjánelkészül¢ a kifizetés folyósításához szükséges összesített hitelesítésidokumentumokért,• a monitoring tevékenység lebonyolítására vonatkozóan kapcsolatot tartanak akincstárral és az ESZA Kht-val.90

) Magyar ÁllamkincstárA HEFOP pénzügyi monitorozásának lebonyolító szerve a Magyar Államkincstár(Kincstár).A Kincstár felel¢s az el¢rehaladási jelentések pénzügyi szempontból történ¢ellen¢rzéséért:• ellen¢rzi a számlákat és bizonylatokat, valamint az azokhoz kapcsolódó,alátámasztó dokumentációkat,• vizsgálja az egyes tételek elszámolhatóságát,• elkészíti az átfogó intézkedés szint£ pénzügyi jelentést az érintett projektekpénzügyi el¢rehaladásáról,• részt vesz a ellen¢rzés típusú helyszíni látogatásokon,• a monitoring tevékenység lebonyolítására vonatkozóan kapcsolatot tart az FHvalés az ESZA Kht-val.4.3.6. Irányító HatóságFeladata a monitoring folyamatban:• a monitoring folyamatra vonatkozó döntések meghozatala,• a forráslehívások jóváhagyása,• átfogó jelentések befogadása,• programvégrehajtást áttekint¢ ülések vezetése.4.4. Monitoring folyamat hivatalos fórumai4.4.1. Szakmai Monitoring Bizottság ülésA projekt szint£ monitoring további eszköze a szakmai monitoring bizottsági ülés,melynek célja a negyedéves el¢rehaladási jelentések és a szakért¢i jelentések/látogatásokalapján az egyes projektek végrehajtásával kapcsolatos szakmai tapasztalatokmegbeszélése a szükséges korrekciók megvitatása, valamint a program el¢rehaladásellen¢rzése.Az ülést a programvezet¢ hívja össze.Az üléseken részt vesznek az adott pályázati ablak vezet¢ monitora, monitoringszakért¢i, a programvezet¢, és a programmunkatársak, amennyiben szükséges amonitoring és HR igazgató, igény esetén a monitoring rendszer eljárásrendi / teljesítési éspénzügyi részét végz¢ KSZ-ek, továbbá az IH képvisel¢i is.A részt vev¢ személyek a véglegesített emlékeztet¢ben foglalt megállapodásoknakmegfelel¢en kötelesek eljárni.4.4.2. Programvégrehajtást áttekint ülésA monitoring folyamatban részt vev¢ szervezetek (KSZ-ek és az IH) havonta találkoznak,hogy áttekintsék a végrehajtás folyamatát az egyes intézkedések pályázati ablakai ésprojektjei tekintetében, a felmerült problémákra megoldási javaslatokat fogalmazzanakmeg.Az ülésen részt vev¢ szervezetek:• Irányító Hatóság.• Magyar Államkincstár.• Szakmai monitoringot végz¢ szervezet (ESZA Kht.).• Foglalkoztatási Hivatal.91

A programvégrehajtást áttekint¢ ülésen az alábbi témák minden esetben a megbeszéléstárgyát képezik:• valamennyi közrem£köd¢ szervezet rövid beszámolója az intézkedésre vonatkozóan,• eljárásrend betartásának áttekintése (EMIR),• adott hónapban lefolytatott helyszíni ellen¢rzések tapasztalatainak összegzése,• a (monitoring) szakért¢k jelentéseinek összegzése,• a monitoring látogatások tapasztalatainak összegzése.4.4.3. Monitoring Munkacsoport ülésAz Irányító Hatóság a nyomonkövetés felmerül¢ folyamán intézkedésszint£általánoskérdések koordinálására az érintett szervezetekb¢l (KSZ-ek, IH) álló monitoringmunkacsoportot havi rendszerességgel m£ködtet.4.4.4. HEFOP Monitoring Bizottsági ülésA Monitoring Bizottság a Humáner¢forrás-fejlesztési Operatív Program legf¢bbkérdéseiben döntést hozó testület, mely nyomon követi az operatív program eredményesés hatékony végrehajtását.A Monitoring Bizottság történ¢ részére beszámolás és jelentéstétel a MonitoringBizottság ülésén történik, melyre évente legalább két alkalommal kerül sor. A HEFOPMonitoring Bizottság egyik a gyors és hatékony beavatkozás a programsikeres végrehajtása érdekében. Az ESZA Kht. ügyvezet¢je a monitoring bizottság tagja.f¢feladata92

5. A MONITORING TEVÉKENYSÉGESZKÖZRENDSZEREA monitoring tevékenység hatékony és eredményes végrehajtása érdekében a monitoringrendszer szerepl¢i számos eszközzel rendelkeznek.A monitoring tevékenység a projekt tevékenység dokumentumainak (papír alapú)vizsgálatán, a kedvezményezettekkel való személyes találkozásokon (projektlátogatások,szakmai konzultációs napok), valamint telefonos, e-mailen történ¢ konzultációslehet¢ségek nyújtásán, szakmai bizottsági üléseken és konferenciákon keresztül valósulmeg.5.1. Dokumentumok5.1.1. Dokumentumok vizsgálataA helyszíni látogatás minden esetben összeköt¢dik a megvalósítással kapcsolatosdokumentumok elemzésével. Mindenek el¢tt lényeges, hogy a szakért¢ ismerje aKedvezményezett pályázatát, ezért legels¢ lépés annak gondos áttanulmányozása, sminden egyes látogatás el¢tt a pályázat tartalmának felfrissítése.A pályázat alapján elkészült kockázatelemzés a monitoring munka során többszörvisszatér¢ dokumentum. A helyszíni látogatás el¢tt szükséges annak újbóli áttekintéseannak érdekében, hogy a helyszíni látogatás interjúi kell¢en el¢készítettek legyenek.A monitoring látogatást megel¢z¢en a szakért¢ legalább egy alkalommal kézhezkapja már a vizsgált szervezet – formai ellen¢rzésen már átesett – projektel¢rehaladásijelentését (PEJ). A PEJ-(ek) és az azok alapján elkészített szakért¢i jelentés(ek) szinténlényeges felkészülési dokumentumok a helyszíni látogatást megel¢z¢en.A felkészülés során kezelt dokumentumok szakmai tartalmának áttekintése során akövetkez¢ szempontok érvényesülését fontos azonosítani:• életszer£ség,• megvalósíthatóság, illetve megvalósulás,• ellen¢rizhet¢ tevékenységek, és az ellen¢rzés lehetséges forrásai, módszerei,• a különböz¢ szakmai tevékenységek közötti koherencia (annak vizsgálata, hogy amegvalósított tevékenységek összhangban vannak-e egymással, érvényesülnek-e atevékenységek között elvárt vagy elvárható összefüggések),• a PEJ önmagán belüli és más dokumentumokhoz képesti koherenciája, illetvekonzisztenciája (annak vizsgálata, hogy a tartalmi elemek megfelel¢ összefüggéstmutatnak-e, illetve nincsenek-e egymásnak ellentmondó adatok, leírások ajelentésben).A dokumentumvizsgálatról célszer£ feljegyzést készíteni, amely a helyszínilátogatás során tisztázandó problémákat, témákat rögzíti. Kommunikációs szempontbóljó, ha a feljegyzés minden labilis pontot kérdés formájában rögzít (pl. ha a szakért¢ úgylátja, hogy egy tervezett tevékenység nem valósul meg az ütemtervnek megfelel¢en,akkor: Mi az oka az ütemtervt¢l való eltérésnek, és hogyan látja az eltérés hatását atovábbi megvalósítás szempontjából?).A kérdés alapú megközelítés több szempontból el¢nyös:• lehet¢séget ad a háttérben rejl¢, a dokumentumokból nem megismerhet¢ okokfeltárására,93

• a monitoring látogatás kommunikációját konzultatívvá teszi (szemben aténymegállapítások min¢sít¢ hangulatával),• a látogatáskor a Kedvezményezett képvisel¢it beszélteti, amely kisebbkommunikációs terhet jelent a monitoring szakért¢ számára,• a Kedvezményezett megélheti, hogy képviselheti önmagát a folyamatban.A dokumentumelemzés és a kérdések megfogalmazása alapján könnyen felállítható amonitoring látogatás terve, amely tartalmazza a helyszíni látogatás során:• vizsgálandó területeket,• tisztázandó kérdéseket,• megtekintésre kért dokumentumokat.5.1.2. Dokumentumok tartalmi, formai ellen rzéseA monitoring során számos dokumentummal találkozhat a szakmai monitor. Ezeklehetnek:kötelez¢ • a Kedvezményezettek számára el¢írt dokumentumok,• a Kedvezményezettek számára biztosított nem kötelez¢dokumentumok,• a Kedvezményezettek intézményi/szervezeti tevékenységnek rendszeresenalkalmazott dokumentumai,• a Kedvezményezettek vagy a velük együttm£ködésben dolgozó alkalmazottak,szolgáltatók intézményi/szervezeti/munka tevékenységével kapcsolatban alkalmazott,dokumentumok.A szakmai monitor a monitoring cél érvényesítése érdekében a lehet¢ legtöbbdokumentum vizsgálatára törekedhet annak érdekében, hogy meggy¢z¢, stabilinformációkkal rendelkezzen a projekt megvalósulásáról. Ebben a vonatkozásbanlényeges, hogy a szakért¢ vizsgálati szándéka minden esetben indokolt, a monitoringcéljának megfelel¢ legyen. Nem célja sem a monitoring folyamatnak, sem azon belül adokumentumok elemzésének a Kedvezményezettek átfogó, minden tevékenységi pontraés részletre kiterjed¢ vizsgálata. Amennyiben a szervezet vizsgálata a meghatározottszempontok alapján történik, a projekt m£ködésével, m£ködtetésével kapcsolatos –lényeges, ellen¢rizhet¢ és beavatkozásra lehet¢séget biztosító – információk teljes kör£enrendelkezésére állnak a szakért¢nek.Jogosan vet¢dhet fel a kérdés, milyen túlkapások lehetségesek? Mi oka lehet amonitoring tevékenység – akár csak elvi – korlátozásának?Ezzel kapcsolatban nem a korlátozás az alapvet¢ cél, hanem a következ¢ szempontokérvényesítése:• a monitoring vizsgálat során biztosítani kell a lehet¢ legnagyobb objektivitást,• a vizsgálati rendszernek átláthatónak kell lennie mind a szakmai KSZ, mind amonitoring folyamatban közrem£köd¢ szakért¢k, mind pedig a Kedvezményezettekszámára,• a monitoring vizsgálatnak minden Kedvezményezett számára azonos elvek menténkell történnie, amely feltételezi, hogy az egyes szervezetek vizsgálata azonos, vagyhasonló vizsgálati módszerrel és tartalommal történik.Hol húzódjon meg a vizsgált dokumentumok köre, illetve mely dokumentumokvizsgálata várható el jogosan a szakmai monitoroktól?94

A fejezet elején ismertetett négyes csoport alapján vizsgálandó:• a kötelez¢en el¢írt dokumentumok köre,• a nem kötelez¢ dokumentumok alkalmazásának gyakorlata• a projekt indikátorait, mérföldköveit, tevékenységeit egyértelm£en igazoló egyébdokumentumok.A kötelez¢en el¢írt dokumentumoknál teljes kör£ tartalmi és formai vizsgálatravan szükség. Ezeket a dokumentumokat köteles a szervezet az el¢írt formában éstartalmilag minden részletre kiterjed¢en alkalmazni.A nem kötelez¢ dokumentumok alkalmazása nem kötelez¢! Ezek adokumentumok segítik a projekttevékenységek rögzítését, a szervezeti munkaátláthatóságát, de alkalmazásuk teljes vagy részleges hiánya nem jelent meg nem felelést.A nem kötelez¢ dokumentumok ajánlások, azok mind tartalmilag, mind formailagátszervezhet¢k, átszerkeszthet¢k.A projekt indikátorait, mérföldköveit, tevékenységeit egyértelm£en igazoló egyébdokumentumok gyakorlatilag bármik lehetnek. Szakért¢i szempontból fontos, hogyezeket nem tételesen kell keresni, hiszen a szervezet nem biztos, hogy a szakért¢ielképzelései, tapasztalatai alapján dokumentálja a tevékenységét (a kötelez¢dokumentumok alkalmazásán túlmen¢en). Az ilyen típusú dokumentumok mindenesetben a következ¢ mintakérdés alapján keresend¢k: Milyen dokumentummal tudjaigazolni, alátámasztani az adott tevékenységet?A tartalmi vizsgálat során küls¢ szintén el¢írások alapján történik az ellen¢rzés.kötelez¢Adokumentumok tartalmilag szabályozottak, a kötelez¢ nem dokumentumoktartalmi felépítése ajánlás. küls¢ További el¢írások lehetnek az egyes dokumentumokalkalmazására vonatkozó jogszabályi el¢írások (munkaszerz¢dés, képzési tevékenységsorán alkalmazandó dokumentumok köre stb.). Ezek jellemz¢en tartalmilag rögzítettdokumentumok. Az eljárásrendben vagy jogszabályban rögzített tartalmakon kívül azegyes dokumentumok tartalmára vonatkozóan egyéb vizsgálati szempontot csak akkorérvényesíthet a szakért¢, ha az korábban megállapodásban rögzítésre került.A vizsgált dokumentumok körével kapcsolatos általános szabály, hogy szakért¢ adirekt módon egyetlen kötelez¢ nem dokumentumot sem várhat el a Kedvezményezett¢l,hacsak valamely dokumentum alkalmazását megállapodásban nem rögzítették korábban.Ilyen esetben a megállapodásnak minimum a dokumentum elvárt tartalmát rögzítenie kell.5.1.3. Dokumentumok hitelességének megállapítása„A papírnak nagy a teherbírása”. Talán ez a szólás a legnagyobb ellensége a szakmaimonitornak. Emiatt kulcskérdés egy vizsgált dokumentum hitelessége.A hitelesség lényegében két tény, illetve forrás alapján állapítható meg:• szerepel-e a dokumentumon saját kez£, eredeti aláírás attól a személyt¢l, akinek azadott dokumentum aláírására, ellenjegyzésére, szignózására joga van,• a dokumentum tartalma objektív körülményekkel igazolt (ilyen lehet pl. egyelkészített tananyag, amelyen nincs semmilyen ellenjegyzés, de annak elkészítésérevonatkozóan létezik szerz¢dés).Természetesen pont az idézett szlogen miatta kétely minden esetben fenn állhat.Lehet, hogy az aláírás nem eredetei, vagy nem az aláírótól származik, vagy kétes ajogosultság. A második esetben pedig kérdéses lehet, hogy a valósóságban ki írta atananyagot, mi annak a forrása, stb.95

Ezt a bizonytalanságot a szakmai monitor során megfelel¢en kell kezelnie aszakmai monitornak. Saját bizonytalanságát nem oldhatja fel újabb és újabbdokumentumok kényszeres követelésével. Erre sem eljárási, sem etikai lehet¢sége nincs, sgyakorlatilag a bizonytalansága sem szüntethet¢ meg, hiszen egy új dokumentumhitelessége épp úgy kétségbe vonható, mint egy korábbié. Ugyanakkor a bizonytalanságel sem altathatja a szakért¢t, mondván: úgy sem tudom bebizonyítani, hogy nem hitelesegy hitelesnek látszó dokumentum. A monitoring szakért¢ ezzel a bizonytalansággalegyet tehet: együtt él vele mindaddig, amíg hitelt érdeml¢en nem bizonyosodik be, hogy akételye meglapozott vagy éppen alaptalan.5.1.4. Pénzügyi teljesítés háttérdokumentumainak ellen rzéseA pénzügyi teljesítés szakmai indokoltságának vizsgálata szintén okozhatbizonytalanságot. A projektek elfogadott költségvetés alapján m£ködnek. Amennyibenegy elszámolt tétel megfelel a költségvetésnek, illetve annak indoklásának, úgygyakorlatilag nincs közvetlen alap az el nem fogadásra. A projektek során megvalósítotttevékenységek, szolgáltatások ellenértéke rendkívüli mértékben szór, emiatt nehézközépárat elvárni a projektek m£ködtetése során. Ellen¢rzésre három vonatkozásban vanlehet¢sége a szakért¢nek:• A számlával igazolt tevékenység valóban megvalósult-e?• A számlával igazolt tevékenység azonos-e a szerz¢désben rögzítettekkel, illetvevállaltakkal?• A számlával igazolt tevékenység szakmai tartalma elfogadásra alkalmas-e?Például egy tananyagfejlesztés során vizsgálható:• Valóban létezik-e a tananyag, amivel szemben a számlát kiállították?• Valóban tananyagfejlesztés történt-e, vagy csak pl. egy könyv kimásolása és borítóvalvaló ellátása?• A kifejlesztett tananyag tartalma, terjedelme megfelel-e a képzés számára, s megfelelea szerz¢désben rögzített taralmi és formai követelményeknek.Természetesen a pénzügyi teljesítés indokoltságát a teljesítésigazolás ismeglapozza, s lényegében a szakért¢ a teljesítésigazolás kiadásával kapcsolatos feltételekfennállásának vizsgálatával gy¢z¢dhet meg a legmegfelel¢bben egy adott – elszámolásrabenyújtott – számlatétel indokoltságáról, illetve az indokoltság mértékér¢l.5.2. Helyszíni ellen rzésekA helyszíni ellen¢rzések célja, hogy biztosítsa a közpénzek felhasználásánakszabályszer£ségét. A helyszíni ellen¢rzések kiegészítik a dokumentumbekérés alapjántörtén¢ ellen¢rzéseket. Míg a dokumentumbekérés alapján történ¢ ellen¢rzések teljeskör£ek, helyszíni ellen¢rzések elvégzésére általában mintavétel alapján kerül sor.Tekintsük át el¢ször a helyszíni ellen¢rzések általános szabályait!5.2.1. Mely szervezetek végezhetnek helyszíni ellen rzést? 66Közpénzekb¢l támogatott projektek esetében helyszíni ellen¢rzést végezhet:• a támogatást nyújtó szervezet (pl. minisztérium, közrem£köd¢ szervezet), vagy azáltala megbízott szervezet,• a Kormányzati Ellen¢rzési Hivatal (KEHI),66 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf96

• az Állami Számvev¢szék (ÁSz).A fentieken túl, az Európai Unió által társfinanszírozott támogatási rendszerek esetébenhelyszíni ellen¢rzést végezhet:• a Pénzügyminisztérium (PM), amely felel¢s az Európai Bizottság számára benyújtottkifizetési kérelmek hitelességének igazolásáért,• az Európai Bizottság érintett f¢igazgatósága,• az Európai Számvev¢szék.A helyszíni ellen¢rzések túlnyomó többségét a támogatást nyújtó szervezet végzi(ún. els¢ szint£ ellen¢rzések). Várhatóan a kedvezményezetteknek mindössze egy-kétszázaléka fog találkozni a KEHI, az ÁSz, a PM, az Európai Bizottság illetékesf¢igazgatósága vagy az Európai Számvev¢szék ellen¢reivel. Az utóbbiak általvégrehajtott ellen¢rzések célja els¢sorban a támogatást nyújtó szervezetek munkájánakfelülvizsgálata (ún. második szint£ ellen¢rzések). Következésképpen, az Európai Unióáltal támogatott projektek általában hasonló ellen¢rzésekre számíthatnak, mint a hazaitámogatási rendszerek keretében támogatottak.5.2.2. A helyszíni ellen rzések csoportosítása 67A helyszíni ellen¢rzés lehet el¢zetes, közbens¢ vagy utólagos.El zetes helyszíni szemlére a támogató/elutasító döntés meghozatala el¢tt, aztmegalapozandó kerül sor. Az el¢zetes helyszíni ellen¢rzés célja:kiegészít¢• a pályázatban megadott információk helytállóságának vizsgálata,• a projekt támogatásáról vagy elutasításáról szóló döntés meghozatalának segítése: apályázó szakmai felkészültségének és pénzügyi stabilitásának, a projektmegalapozottságának elemzéséhez információk gy£jtése,• amennyiben az ellen¢rzésre valamilyen konkrét probléma felmerülése miatt kerül sor,ennek vizsgálata.Közbens helyszíni ellen¢rzésre a finanszírozás szakaszában kerül sor. A közbens¢helyszíni ellen¢rzés célja:• a kifizetési kérelemben, illetve a projekt el¢rehaladási jelentésekben megadottinformációk helytállóságának vizsgálata, a pénzügyi és a fizikai teljesítés ellen¢rzése,• a felajánlott biztosítékok vizsgálata,• a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének vizsgálata,• amennyiben az ellen¢rzésre valamilyen konkrét probléma felmerülése miatt kerül sor,ennek vizsgálata.Utólagos helyszíni ellen¢rzésre a finanszírozást követ¢en, a m£ködtetési kötelezettségszakaszában kerül sor (feltéve, hogy a kedvezményezettnek m£ködtetési kötelezettségevan: beruházások esetében). Az utólagos helyszíni ellen¢rzés célja:• a projekt el¢rehaladási jelentésekben megadott információk helytállóságánakvizsgálata, a m£ködtetés ellen¢rzése,• a felajánlott biztosítékok vizsgálata,• a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének vizsgálata,• a projekt eredményeinek és hatásainak elemzéséhez információk gy£jtése,67 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf97

• amennyiben az ellen¢rzésre valamilyen konkrét probléma felmerülése miatt kerül sor,ennek vizsgálata.5.2.3. A helyszíni ellen rzések lépései 68A helyszíni ellen¢rzéseket kormányrendelet szabályozza, lépései ez alapján kerülnekröviden bemutatásra. Bár a kormányrendelet átdolgozása, az európai uniós elvárásokbeépítése a könyv készítésének idején éppen folyamatban van, az itt leírtakban nemvárható lényeges változás.5.2.3.2. Teend¢k a helyszíni ellen¢rzés el¢ttA helyszíni ellen¢rzés megkezdése el¢tt legalább 3 munkanappal korábban, szóban vagyírásban értesíteni kell az ellen¢rzend¢ kedvezményezettet. Ennek keretében akedvezményezett tájékoztatást kap az ellen¢rzés céljáról és formájáról, az ellen¢rzésrevonatkozó jogszabályi felhatalmazásról, az ellen¢rzés várható id¢tartamáról. Az el¢zetesértesítést csak abban az esetben nem kell megtenni, ha az - a rendelkezésre álló adatokalapján - meghiúsítaná az ellen¢rzés eredményes lefolytatását.A helyszíni ellen¢rzés megkezdésekor az ellen¢r köteles bemutatni amegbízólevelét az ellen¢rzend¢ kedvezményezettnek.5.2.3.3. Teend¢k a helyszíni ellen¢rzés soránA helyszíni ellen¢rzés általában a következ¢képpen történik:1. a projekt hátterének, az ellen¢rzés elvégzéséhez szükséges általános információknaka megismerése,2. a pénzügyi-számviteli dokumentumok, a könyvelés vizsgálata,3. a fizikai teljesítés ellen¢rzése,4. az Európai Unió speciális el¢írásai teljesítésének ellen¢rzése (pl. nagy beruházásokesetén el van-e helyezve az EU támogatását ismertet¢ tábla).5.2.3.4. Jogok és kötelezettségekAz ellen¢r általánosságban jogosult - a titokvédelmi szabályok betartása mellett – azellen¢rzött kedvezményezettnél kérdéseket feltenni, arra a tájékoztatást megkapni,korlátozás nélkül mozogni. Jogában áll különösen:Az ellen¢r köteles:a) az ellen¢rzött kedvezményezett bármely helyiségébe belépni,b) az ellen¢rzött kedvezményezett bármely dolgozójától írásban vagy szóbannyilatkozatot kérni, valamennyi dokumentumba betekinteni,c) a dokumentumokat átvételi elismervény ellenében átvenni, azokrólmásolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíteni,d) a dokumentumokat másolat hátrahagyásával a vizsgálati anyaghozcsatolni,e) az ellen¢rzött kedvezményezett m£ködésével és gazdálkodásávalösszefügg¢ kérdésekben más szervekt¢l felvilágosítást kérni,f) indokolt esetben szakért¢ kirendelését, bevonását kezdeményezni.a) ellen rzési munkája során az ellen rzésre vonatkozó jogszabályokban, azellen rzési programban foglaltakat, valamint az t megbízó ellen rz szervezetrendelkezéseit maradéktalanul betartani,68 www.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdf98

) tevékenységének megkezdésér l az ellen rzend kedvezményezettet tájékoztatatni,és megbízólevelét bemutatni,c) az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat éskörülményeket megvizsgálni,d) megállapításait tárgyszer en, a valóságnak megfelel en írásba foglalni,e) az ellen rzés alatt megismert állami, szolgálati, üzleti és magántitkot meg rizni,illetve a jogszabályban meghatározott adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni,f) haladéktalanul jelentést tenni az ellen rzési szervezet vezet jének, ha az ellen rzéssorán b ncselekményre utaló körülmény merül fel,g) az ellen rzés befejezését követ en megállapításait az ellen rzöttkedvezményezettel, valamint a vonatkozó részek tekintetében a felel ssé tettszemélyekkel ismertetni,h) az átvett dokumentumokról átvételi elismervényt adni, illet leg azokat hiánytalanulvisszaszolgáltatni,i) a vizsgálati megbízásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségiok fennállása esetén haladéktalanul jelentést tenni az ellen rzési szervezetvezet jének.Az ellen rzött kedvezményezettnek joga van:a) az ellen r igazolványának, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennekhiányában az ellen rzést megtagadni,b) az ellen rzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni, és azészrevételekre szóban vagy írásban választ kapni,c) személyes felel sségével kapcsolatban adott írásbeli magyarázatára írásbanválaszt kapni,d) titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását, adokumentum bemutatását vagy átadását megtagadni.Az ellen rzött kedvezményezett köteles:a) az ellen rzés végrehajtását el segíteni,b) az ellen r részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást,nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, kérés eseténaz eredeti iratokat - másolat és átvételi elismervény ellenében - az ellen rnekátadni,c) az ellen r kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok,adatok) teljességér l nyilatkozni,d) felel sségének megállapítása esetén a megadott határid re írásbeli magyarázatotadni,e) az ellen rzés megállapításai alapján a hibák kijavítása céljából a saját hatáskörébetartozó intézkedéseket a megadott határid re megtenni, és err l az ellen rzszervezetet tájékoztatni.5.2.3.5. Teend k a helyszíni ellen rzés utánA helyszíni ellen rzésr l az ellen r ellen rzési jelentést készít. A jelentésnek tartalmazniakell többek között az ellen rzés megállapításait, a következtetéseket és a javaslatokat.A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá a záradékot, amelyben az ellen rzöttkedvezményezett nyilatkozik arról, hogy a jelentésben foglaltakat megismerte és azokkalkapcsolatban észrevételt nem kíván tenni, vagy a megismerést l számított 8 munkanaponbelül észrevételt kíván tenni.99

Ha az ellen rzött kedvezményezett észrevételt tesz, és valamely megállapítástvitatja, az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról az ellen rzési szervezet 7 naponbelül írásban tájékoztatja az ellen rzött kedvezményezettet.5.2.2. A helyszíni ellen rzések típusaiTekintsük át, hogy a vizsgált monitoring eljárás során milyen típusait különböztethetjükmeg a helyszíni ellen rzésnek!5.2.2.1. Monitoring látogatásA szakmai monitor a projekt megvalósítás folyamán általános szabályként minimumfélévente (intézkedésenként maghatározott gyakorisággal) ellátogat akedvezményezetthez.A vezet monitor a szakmai megvalósulás, illetve az egyes projektek sajátosságaialapján a projektek teljes lebonyolítási ideje alatt összesen maximum 20 alkalommalvégez látogatást. A vezet monitor látogatásának célja az intézkedés szinttapasztalatszerzés, illetve a kritikus projektek szakmai véleményezése.A monitoring látogatás alapvet funkciója a projekt tevékenységéneknyomonkövetése, az el rehaladási jelentésben leírtak megalapozottságának vizsgálata.5.2.2.2. Helyszíni ellen rzésA projektek 100%-os ellen rzési kötelezettsége miatt hatósági, ellen rzés típusú helyszíniellen rzést végez az FH, a Kincstár és az ESZA Kht. (lehet ség szerint egy id ben) aprojekt végrehajtásának id tartama alatt minimum egy alkalommal. A projekt zárásakormég egy alkalommal kötelez záró helyszíni projekt ellen rzést végezni. Amennyibenszükséges, sor kerülhet ezen felül rendkívüli, illetve helyzetfeltáró-preventív helyszíniellen rzésre is.A helyszíni ellen rzés során ellen rzik a szakmai el rehaladás teljesülését és azahhoz kapcsolódó dokumentációt.A monitoring szakért nek ezen a helyszíni ellen rzésen nem kell részt venni.5.2.2.3. Rendelkezésre állás, telefonos konzultációs igény esetéreUgyancsak a monitoring eszköztár része a telefonos konzultációs lehet ség. A szakmaimonitor az általa el re rögzített telefonos konzultációs rend alapján és akedvezményezettel el re egyeztetett módon köteles munkanapokon napi 1 órábantelefonon rendelkezésre állni, vagy hetente 5 órában egy meghatározott id ben „telefonosügyeletet” tartani, és igény szerint szakmai tanácsokat adni a kedvezményezetteknek.A telefonon történ megállapodásokat írásban is rögzíteni kell a monitoringnaplóban.5.2.2.4. Havi rendszerességgel e-mail-en történ nyomonkövetésTovábbi monitoring eszköz a rendszeresen folytatott a telefonon / e-mailen megvalósulótanácsadási lehet ség. A monitoring szakért havi rendszerességgel telefonon vagy e-mailben megkeresi az általa monitorozott projektek vezet jét, és tájékoztatást kér amegvalósulásról, illetve tanácsadással segíti azt. Err l a tevékenységr l feljegyzést készíta monitoring naplóban.5.2.2.5. Tájékozató rendezvények, konferenciák, tapasztalatcserékA projektek megvalósítási szakaszának elején az ESZA Kht. a többi KSZ bevonásávalolyan tájékoztató napokat szervez, amelyeken keresztül a Kedvezményezett szervezetek100

információt kaphatnak a monitoring rendszerér l, az azokat m ködtet szervezetekr l ésfeladataikról, az alapvet szabályokról. A rendezvények további célja azoknak azinformációknak a kedvezményezettekhez való eljuttatása, amelyek a projektekkelkapcsolatos jelentési kötelezettségük kielégítése szempontjából, így a projekt m ködtetésszempontjából is alapvet . Ezek a rendezvények: projektindító információs napok,monitoring információs napok. Ezeken a rendezvényeken a vezet monitor és amonitoring szakért k eseti felkérés alapján vesznek részt.A projektek megvalósítása során a kedvezményezettek eredményeinekbemutatása, a megvalósítás során felgyülemlett tapasztalatok terjesztése és a közöstanulási folyamatok gerjesztése érdekében konferenciákat, tapasztalatcseréket szervez azESZA Kht. A találkozók célja a széleskör tapasztalatcsere és az eredmények összegzése,a további sikeres munka mérföldköveinek rögzítése, a kockázati tényez k csökkentése, azaktuális információk közzététele. Ezeken az eseményeken az ESZA Kht., aKedvezményezettek, eseti meghívás alapján a vezet monitor és a monitoring szakért k isrészt vesznek. A szakmai programot az ESZA Kht. állítja össze a vezet monitor és amonitoring szakért k bevonásával.A tapasztalatcserének további fórumai lehetnek a programhoz kapcsolódó szakmaikonferenciák is, melyek lebonyolítását az ESZA Kht. végzi a programvezetkoordinálásával, a vezet monitor és a monitoring szakért k bevonásával.5.2.2.6. Kapcsolattartás a többi szerepl velA monitoring szakért rendszeres kapcsolatban áll a programvezet vel. Amennyibenszükségesnek tartja, szakmai segítséget kérhet a programvezet n keresztül a vezetmonitortól. A kapcsolattartás telefonon, írásban (email) vagy személyesen valósulhatmeg.A programvezet koordinálja a szakért k munkáját: a jelentések határid re történelkészítését és min ségét.5.2.2.7. Konzorciumi m ködés ellen rzéseA projektek megvalósulásának egyik legkritikusabb pontja a tapasztalatok szerint akonzorciumi együttm ködés. A szervezetek jellemz en csak a pályázati kiírás okánlétesítenek konzorciumi kapcsolatokat, amelyek az esetek jelent s részében csak pályázatiszövetségként jön létre, s nem valós együttm ködésként. A kölcsönös pénzügyiérdekeltség okán az együttm ködés dokumentáltságára vigyáznak a szervezetek, emiattkülönösen jelent s, hogy a helyszíni látogatás során célzott információgy jtés történjen akonzorciumi együttm ködés valós tartalmára vonatkozóan.A célzott információgy jtés forrása leginkább az interjú lehet, amelyet célszer alátogatás te4ljes id tartamára kiterjeszteni, s nem központi témaként kezelni, mert akkorújra beindulhatnak az együttm ködés látszatát megteremt mechanizmusok.Összességében a látogatás során megszerzett információk koherenciájából,konzisztenciájából érdemes a szervezet számára tükrözni az együttm ködés szakmaimonitor által érzékelt, tapasztalt tartalmát.5.2.2.8. Elégedettségvizsgálat elvárása a megvalósítóktólA projektek végs célja minden esetben közvetlen összefüggésben van a résztvev k, acélcsoport elégedettségével. Ezért az ezzel kapcsolatos információgy jtés alapvetelvárás lehet a Kedvezményezettekkel szemben,a melyet akár megállapodásban is lehetrögzíteni. Az elégedettségvizsgálat írásos formája minden esetben elvárható, mert aszóbeli információk – különösen ha csak a Kedvezményezettek által kerülnek101

közvetítésre – rendkívül bizonytalanok, számtalan torzítást tartalmaznak, s nemtekinthet k dokumentált információnak,mert nem a célcsoporttal folytatott közvetleninterjúból származnak.Az elégedettség vizsgálatban a következ szempontokat célszer érvényesíteni:• a projekt tartalma,• a projekt tevékenységei,• a tevékenységek módszere(i),• a projektben közrem köd k felkészültsége,• a projekt tárgyi feltételei,• a tevékenységek, szolgáltatások, elsajátított ismeretek hasznossága/alkalmazhatósága,• a tevékenységek, szolgáltatások id tartama, intenzitása, ütemezése,• a tevékenységek, szolgáltatások hozzáférhet sége stb.Az elégedettségvizsgálattal szemben elvárható, hogy zárt és nyitott kérdéseketegyaránt tartalmazzon. A vizsgálat minimális terjedelmeként 7 zárt és 3 nyitott célzottkérdés alkalmazása az ajánlott. Ezen felüli terjedelem már a Kedvezményezettekbelátására vn bízva. Minden esetre az öncélú felmérést érdemes korlátozni, mert zavartokozhat és ellenállást ébreszthet a résztvev k körében.A zárt kérdéseket célszer skálázni. A skála kett , négy vagy hat fokozatú legyen,mert ezeknek nincs középértéke, s mindenképp döntésre inspirál „+” vagy „-„ irányba.Két fokozatot egyértelm eldöntend kérdések, négy és hat fokozat differenciáltabbválasz elvárások esetében érdemes alkalmazni. Nyilván a négy és a hat fokozat adifferenciálás min ségében jelent különbséget. Hat fokozatnál er sebb differenciálásalkalmazása nem ajánlott, mert nehézkessé teszi a válaszadást, továbbá egy kérd ívenbelül egy, maximum két különböz skálázási mód legyen alkalmazva, lehet leg egyhelyre csoportosítva azonos skálázású vizsgálati szempontokat.5.2.2.9. Elégedettségi interjú a célcsoport tagjaivalAz elégedettségi interjú célja, hogy a monitoring közvetlen információt kapjon azelégedettségi felmérésben tükrözött adatok alátámasztása érdekében. Az interjút célszertervezni, de spontán módon is megvalósítható.Az elégedettségi interjúnál minden esetben cél az interjú alany beszéltetése, ezérta nyitott kérdések alkalmazását kell el térbe helyezni. A zárt kérdések szerepe azelégedettségi interjú során a bemelegít szakaszban jelent s.Az interjú id tartamát maximum 15-20 percesre érdemes tervezni. Ennél hosszabbid tartamra vélhet en sem az interjúalany figyelme nem köthet le, továbbá aKedvezményezettben is azt a képzetet keltheti, hogy fenyeget lehet számára az interjú.Ez ellenállásba sodorhatja, ami gátja lehet a kés bbi kommunikációnak.Arra mindenképpen törekednie kell a szakmai monitornak, hogy a projekt soránlegalább egy alkalommal, célszer en több személlyel folytasson elégedettségi interjút acélcsoport tagjai közül.5.2.2.10. Kompetenciahatárok – mit nézünk és mit nemA dokumentumelemzésnél már rögzített elvek alapján a szakmai monitoring nem átfogószervezeti ellen rzés, nem is átvilágítás, hanem a projekt szerz dés szerintimegvalósulásának vizsgálata. Ennek megfelel en mind a dokumentumelemzésnek, mid ahelyszíni látogatásnak azon információk begy jtésére és rögzítésére kell vonatkoznia,amelyek a projekt megvalósulását vagy éppen a megvalósulás akadályozottságát102

igazolják. További információgy jtés nem cél a szakmai monitoring során, s t kerülend ,mert támadási felületet jelenthet mind a szakmai monitorral, mind pedig a monitoringfolyamat más szerepl vel szemben.5.2.2.11. Korrekciós intézkedési javaslat és megállapodásMindkét eljárás célja a projekt tevékenységeinek átláthatóbb, igazolható vagyigazolhatóbb bemutatása, tükrözése. A két eljárás közötti lényeges különbség:Korrekciós intézkedési javaslatA korrekciós intézkedési javaslat történhet:• a szakért kezdeményezésére szóban és/vagy írásban a projekt folyamatában, aprojekt látható, tapasztalható m ködése, tevékenységei alapján,• a Kedvezményezett írásban kezdeményezett vagy írásban meger sített kérdésfelvetésealapján,• A PEJ vizsgálata során az egyes megfelel ségek jobb alátámasztása érdekében.A korrekciós intézkedési javaslat jellemz je, hogy egyoldalú kezdeményezésreadott választ és megvalósított eljárást tartalmaz, ahol a válasz id ben és térben is eltér akezdeményezést l. Továbbá a korrekciós intézkedési javaslat egyszeri megoldást jelentegy adott problémára.MegállapodásA megállapodás minden esetben a szakmai monitor és Kedvezményezett között jön létre aprojekt tevékenység átláthatóbbá, követhet bbé, folyamatosabbá tétele vagy jogszerm ködtetése érdekében. A megállapodást írásban kell rögzíteni, amelyet mindkét félaláírásával hitelesít. A megállapodás a projekt teljes hátralev id szakára vonatkozómegállapításokat tartalmazhat, amelyek figyelembe vétele újabb, azt felülírómegállapodásig kötelez a Kedvezményezett számára.A Kedvezményezettel kötött megállapodások személyes történnek és a látogatásifeljegyzésen rögzítésre kerülnek.5.2.2.12. Jelentés elkészítéseA helyszíni látogatásról a szakért i jelentés formadokumentum alapján készül. Amonitoring jelentést érdemes még a látogatást követ napon elkészíteni annak érdekében,hogy a megszerzett információk kell en él k legyenek.Amennyiben a szakért az el zetes dokumentumelemzést kell alapossággalvégezte, a látogatást folyamatosan jegyz könyvezte, a megállapodásokat pontosanrögzítette, s a dokumentumelemzés során rögzített valamennyi kérdésre kitért a látogatássorán, úgy a jelentés elkészítése értelemszer en és megfelel min ségben elvégezhet .A helyszíni látogatás folyamata jelentés elkészítésével és tovább küldésével zárul.A jelentést mind elektronikusan, mind papír alapon át kell adni a szakmai KSZ amonitoring eljárásrendjének megfelel en.103

6. A SZAKMAI MONITORING FOLYAMAT LÉPÉSEIÉS SZERVEZÉSE, A MONITORING SZAKÉRTFELADATAI6.1. A monitoring tevékenység során használatos dokumentáció átvételeAz ESZA Kht. munkatársa – átvételi elismervény aláírásával igazolva – a monitorrendelkezésére bocsátja az ESZA Kht-nál lév , a monitoring munka során használatos, amonitor hatáskörébe tartozó projektek dokumentációit:• támogatási szerz dés (melynek része a pályázat és a hiánypótlások),• a pályázat értékelése során keletkezett dokumentumok (elektronikusan),• monitori útmutató és hozzátartozó dokumentum sablonok,• a szakmai felkészít segédletei (pl. pályázati útmutató, és mellékletei; akedvezményezettek által beadandó formanyomtatványok és kitöltési útmutatóik),• megbízólevél.A monitor feladata a dokumentáció hiánytalan meg rzése, bizalmas kezelése, és akeletkez dokumentáció visszakereshet módon történ lef zése.6.2. A szakért k felkészítéseA szakért i felkészítés el tt a vezet monitor kidolgozza a monitoring tevékenységszakmai tartalmát (jelentés formátumait, minimális tartalmi kellékeit). Megadja azalkalmazandó, illetve vizsgálandó dokumentumok jegyzékét.A felkészítés a kiválasztott szakért k egy napos szakmai tréningjén keresztülvalósul meg, melynek írásos segédleteit valamint a pályázati dokumentációt a tréningel tt a szakért k kézhez kapják. A szakmai tréninget a programmunkatársak, aprogramvezet , a vezet monitor, és lehet ség szerint a pályázatok értékelésébenrésztvev k bevonásával valósul meg.A felkészítés tematikája:• Intézkedések szakmai tartalmának ismertetése: A program távlati és közvetlencélkit zésinek bemutatása, támogatható tevékenységek.• Eljárásrendi el írások ismertetése: határid k, kommunikációs csatornák,jelentés továbbításának rendje.• A vezet monitor által kidolgozott szakmai monitoring tartalmánakbemutatása.6.3. A szakért els teend i a felkészítését követ enA kiválasztott monitoring szakért a felkészítését követ en a hatókörébe tartozó projektektekintetében feldolgozza a papíralapú dokumentumokat (a támogatott pályázatokat ésazok értékeléseit) és a Dokumentum Albumban megadott szempontok alapján elkészít:• Egy írásos kockázatelemzést, amely megfogalmazza a projekt megvalósulásátveszélyeztet kockázati tényez ket és azok várható id beli fellépését, valamint azezek elhárítására készített javaslatot.• Egy, a projekt önértékelésében segítséget nyújtó indikátorlistát. Az indikátorlistaminden projektelemhez olyan részcélokat rendel, melyek által az elemsikerességét, mérhet kimeneti eredményekkel lehet dokumentálni. Ez segítséget104

nyújt a projektek önértékelésében, ütemterv szerinti haladásuk és sikerességükmegítélésében.• Amennyiben szükséges, egy javaslatot a megvalósítás ütemtervének átdolgozásáraés az ahhoz kapcsolódó negyedéves kifizetés ütemezésre.Az elkészült elemzést és javaslattételt a monitoring szakért az els személyestalálkozón (monitori látogatás, ld. 2.6 pont) a kedvezményezettekkel ismerteti, afelvetéseket közösen átbeszélik. Ezen a megbeszélésen a monitoring munka alapjátképez és a projekt megvalósítás szempontjából lényegi megállapodásokra jutnak a felek,és megalapozzák a közös munkát. Ezekr l a megállapításokról és megállapodásokrólfeljegyzés készül (látogatási feljegyzés). A monitoring szakért az els látogatásontapasztaltakat és az eredményeket a monitoring jelentésben foglalja össze.A szakért rögzíti (és az els kapcsolatfelvételnél a kedvezményezettet err ltájékoztatja) azt a telefonos konzultációs rendet, mely szerint a kedvezményeztettekmegkereséseit fogadni fogja.6.4. Az el rehaladási jelentés szakmai részének feldolgozásaA kedvezményezett negyedévente el rehaladási jelentést nyújt be a projekt megvalósításeredményeir l, melyet az FH megyei egységei (FHT) fogadnak be, és a formai ellen rzésés esetlegesen hiányzó dokumentumok hiánypótoltatása után, az ESZA Kht.programvezet jének továbbítják.A PEJ beérkezését követ en a programmunkatárs értesíti a monitoring szakért t,aki átveszi a teljes (papíralapú, formailag ellen rzött) PEJ-t a telefonos egyeztetésnekmegfelel id pontban, a Kht. székhelyén, átadás-átvételi elismervény ellenében.Amennyiben nem lehetséges a személyes átadás-átvétel, az ESZA Kht. gyorspostávaljuttatja el a dokumentumokat..Miután a monitoring szakért papír alapon megkapja a PEJ-t, a DokumentumAlbumban meghatározott szempontok és módszereket alkalmazva, feldolgozza a PEJ-t,elkészíti a monitoring jelentést (az els jelentés esetében elvégzi az els monitoringlátogatást) és elektronikusan megküldi a programvezet nek, másolatban a vezetmonitornak. A monitoring jelentést a monitoring szakért nyomtatott formában, aláírva iseljuttatja a programvezet nek.Amennyiben az adott negyedév során sor került monitoring látogatásra, a látogatástapasztalatait a monitoring szakért – a Dokumentum Albumban meghatározottszempontok és módszereket alkalmazva – beépíti a soron következ MonitoringJelentésbe.Amennyiben a monitoring szakért a papíralapú PEJ alapján úgy ítéli meg, hogyszakmai szempontból hiánypótlásra, korrekcióra van szükség, azt a monitoring szakért ijelentésben részletezi, és szakmai korrekciót kér a Kedvezményezett l a MonitoringJelentés 10.1 pontjában feltüntetve az ESZA Kht-n keresztül.A korrekció kérésnek (MJ 10.1. pontjában) tartalmaznia kell a következ elemeket:• a kért dokumentum pontos megnevezése,• a korrekcióra bekért dokumentum elvárt tartalma, a megfelel ség kritériumai,• a korrekció által érintett vizsgálati szempont(ok) sorszáma a MJ-ben,• a korrekció által érintett számla/számlák sorszáma a számlaösszesít ben(amennyiben releváns).105

Az ESZA Kht. a hivatalos eljárás szerint az FH megyei egységein keresztül akorrekcióról szóló felszólító levelet küld a kedvezményezettnek.A kedvezményezett köteles a korrekcióra történ hivatalos írásos (FH általkiküldött) felszólítás kézhez vételét l számított 10 napon belül a kért dokumentumokat azFH megyei egységeihez eljuttatni, akik azokat az ESZA Kht. programvezet jénektovábbítják. A monitoring jelentés részét képez 10.1. pont alapján a programvezetellen rzi azokat, szükség szerint egyeztet a monitoring szakért vel azokelfogadhatóságáról. Az adott negyedév szakmai teljesítését csak hiánytalan PEJ megléteesetén tudja az ESZA Kht. igazolni.Amennyiben a Kedvezményezettek által az elszámolási id szakban teljesítettkifizetések meghaladják a támogatási szerz désben rögzített el leg 90%-át, aF kedvezményezett a negyedéves PEJ beadási határid lejárta el tt is jogosult egyid közi vagy egyszer sített projekt el rehaladási jelentést (EJ) és annak részeként fizetésikérelmet benyújtani. Az EJ-t a monitoring szakért a PEJ-hez hasonló módon megkapja,melyr l a fentiekkel azonos módon szintén monitoring jelentést készít.6.5. Intézkedés szint jelentések készítéseA monitoring szakért k, a hatáskörükbe tartozó projektekr l egy átfogó értékeléstkészítenek az összesített program tapasztalatokról (monitoring szakért i átfogó értékelés)a Dokumentum Albumban meghatározott szempontok és módszereket alkalmazva, melyeta programvezet nek, másolatban a vezet monitornak küld el elektronikusan, illetvenyomtatott, aláírt formában átadja a programvezet nek: az elektronikus megküldésselegyid ben postára adja, vagy személyesen átadjaAz intézkedés szint jelentéssel egyid ben és azonos módon a monitoringszakért megküldi a monitoring naplót a Dokumentum Albumban meghatározottszempontok és módszereket alkalmazva, melyben összefoglalja az adott naptárinegyedévben folytatott kommunikációt a kedvezményezettekkel.A vezet monitor elkészíti a projektek el rehaladási jelentéséb l és azokmonitorok által készített értékelési jelentéséib l a pályázati ablak / intézkedés szintátfogó (negyedéves) jelentést, melyet a programvezet nek küld el elektronikusan, illetvenyomtatott, aláírt formában, az elektronikus megküldéssel egyid ben postára adja, vagyszemélyesen átadja.A monitoring szakért i átfogó értékelés a vezet monitor által készítendnegyedéves intézkedés szint (átfogó) jelentéshez szolgáltat információkat. Mindezen(monitoring szakért i és vezet monitori) negyedéves átfogó értékelések az ESZA Kht.által a HEFOP IH számára készítend negyedéves intézkedés szint (átfogó) jelentéshezszolgáltatnak információkat6.6. Szakmai monitoring látogatások lebonyolításaA szakmai monitor a projekt megvalósítás folyamán általános szabályként átlagosanfélévente (intézkedésenként maghatározott gyakorisággal) ellátogat akedvezményezetthez. A szakmai monitor a meghatározott projektmérföldk várhatóelérése el tt egyezteti a kedvezményezettel a látogatás id pontját és helyszínét, melyr ltájékoztatja az ESZA Kht. programvezet jét.A monitoring szakért t a szakmai monitoring látogatásra a vezet monitor és azESZA Kht. programmunkatársa / programvezet je / Monitoring és HR igazgatója iselkísérheti.106

A monitoring szakért :• Látogatása el készítéseképpen látogatási tervet ír, melyet a tervezett látogatás el ttelektronikusan megküld a programvezet nek, aki jóváhagyja vagy javaslatokkal látjael a tervet. Amennyiben a programvezet egy munkanapon nem reagál a látogatásitervre, az jóváhagyottnak tekintend .• A vezet monitor iránymutatásai alapján bonyolítja le a látogatást.• A helyszínen látogatási feljegyzést készít, melyben minden fontos megállapítás,megállapodás szerepel. A látogatási feljegyzést minden jelenlév (kedvezményezett,monitoring szakért , esetleg vezet monitor, ESZA Kht. intézkedésvezet je) aláírja.A látogatási feljegyzés melléklete a látogatási jelentés, melyben a monitoring szakértösszefoglalja a tapasztalatait, benyomásait, beavatkozási javaslatait. A látogatásifeljegyzést és a látogatási jelentést a Dokumentum Albumban meghatározottszempontok és módszereket alkalmazva készíti el, és a látogatást követ enelektronikusan megküldi a programvezet nek, másolatban a vezet monitornak,illetve nyomtatott, aláírt formában átadja a programvezet nek: az elektronikusmegküldéssel egyid ben postára adja, vagy személyesen átadja.• A látogatást követ monitoring jelentést a monitoring szakért a látogatásitapasztalatit figyelembe véve készíti el a Dokumentum Albumban meghatározottszempontok és módszereket alkalmazva.• Az els látogatást az els PEJ beadása átvételét követ en, de a monitoring jelentésleadása el tt kell lebonyolítani a fent leírtak alapján.107

7. A MEGVALÓSÍTÁS LEHETSÉGES KOCKÁZATAI ÉSAZOK KEZELÉSI MÓDJA7.1. Kockázatok értelmezéseKockázatnak min sül minden olyan tény, hatás, rendszerfunkció, összefüggés stb., amelya projekt sikeres megvalósulását gátolja, kritikus esetben lehetetlenné teszi. A kockázatoklehetnek:• küls kockázatok (települési, politikai, környezetvédelmi stb.),• pénzügyi kockázatok (rossz vagy felületes költségtervezés, likviditásinehézség, tárgyi eszközöket ér elemi kár stb.),• tevékenységb l fakadó kockázatok (m ködési zavarok, alacsony hatékonyságúinformációáramlás, helytelen ütemezés vagy nem betartott ütemterv,konzorciumi feszültségek stb.),• emberi er forrással kapcsolatos kockázatok (kompetenciahiány,motiválatlanság, együttm ködési készség hiánya, érdektelenség stb., akár amegvalósítók, akár a célcsoport részér l).7.2. A projektek sikeres megvalósításához tartozó négy alapfeltételkockázati vonatkozásaiA megvalósítás során felmerül tipikus szabálytalanságfajtákat ismertet részbenbemutatásra kerül az a négy alapfeltétel, amely egy, az intézkedésnek megfelel projektsikerességéhez szükséges. Az alapfeltételek hiánya nem csak szabálytalan viselkedésteredményez a projektek életében, hanem kockázati tényez t is jelent.Ha a tervezett/megvalósított program nem találkozik egy befogadó, megvalósítószervezet elvárásaival, célkit zéseivel, otthontalan lesz, a program idegen testként valósulmeg, s hosszú távon nem képes fennmaradni, illetve más „otthont” keres.Ha a tervezett/megvalósított program nem válasz a társadalmi szükségletekre, nemtud megfelel hangsúlyt kapni, támogatottsága alacsonyabb lesz, esetleg támogató nélkülkerül megvalósításra. Szintén hosszú távon a program/rendezvény elsorvadásához vezet.Ha a tervezett/megvalósított program nem felel meg az egyes emberek, illetve azazokból létrehozott célcsoportok igényeihez, nem lesz megfelel látogatottságú.Ha a tervezett/megvalósított program nem felel meg a megvalósításábanközrem köd k céljainak, akkor a megvalósítók motivációja csökken, s hosszú távon nemkívánnak közrem köd k lenni, amely gyakran a program megsz néséhez vezet.7.3. Általános kockázati források, illetve vonatkozások a projektekéletében:1. A projekt indikátorainak teljesülésével kapcsolatos kockázatok.2. A projekt szakmai tevékenységével kapcsolatos kockázatok.3. A projekt m ködésével, m ködtetésével kapcsolatos kockázatok.Az intézkedéshez tartozó projektek lebonyolítása során ezekben avonatkozásokban a következ lehetséges kockázatok adódhatnak:108

7.3.1. A projekt indikátorainak teljesülésével kapcsolatos kockázatok7.3.1.1. A kifejlesztett új programok száma nem éri el a tervezettetA kockázat lehetséges okaA projektek tervezésénél a pályázók igyekeznek magas indikátorokkal számolni annakérdekében, hogy minél jobban pozícionálják magukat a támogatási döntés folyamatában.Továbbá értelmezheti a „kifejlesztett/megvalósított” kifejezést úgy a pályázó, hogyminden rendelkezésre álló képzési programot bejelölhet, amit a projekt során megvalósít,bár nem a projekt idejében és er forrásaival alkotta meg azt/azokat.A kockázat lehetséges kezeléseEbben az esetben f indikátorról van szó, tehát a pályázatban jelöltkifejlesztett/megvalósított programok száma nem csökkenthet , legfeljebb csakszerz désmódosítással. Ez azt jelenti, hogy a projekten belül kiemelten kell kezelni amagasra tervezett képzési program számot, s még a projekt kezdetén gondoskodni kell azindikátor teljesíthet ségér l annak érdekében, hogy kés bb ne váljon a kockázat kritikusméret vé.A kockázat kezelésének lehetséges megoldása, ha különböz programvariánsokkészülnek. Ezek önálló programként akkor vehet k figyelembe, ha a felsorolt differenciálspecifikumok közül legalább kett megváltozik. A képzési programok lehetségesdifferenciál specifikum: a képzés célja, célcsoportja, tartalma, követelményei, óraszáma,bemeneti szintje, kimeneti szintje.7.3.1.2. Hátrányos helyzet célcsoportok bevonása nem éri el a tervezettet, illetve nemlesz motivált a megvalósításbanA kockázat lehetséges okaÁltalános tapasztalat, hogy a foglalkoztatási célú projekteknél a hátrányos helyzet ekrészvétele alatta marad a várakozásoknak, illetve a tervezett adatoknak. Ennek okakülönösen a hátrányos helyzet célcsoportok jellemz en nehéz mozgósíthatósága, illetveáltalában alacsony motivációs szintje. Nehezíti még a bevonást, hogy egy-egy térségbentöbb olyan projekt is megvalósul, amely tevékenységeit gyakorlatilag ugyanannak acélcsoportnak a bevonására alapozza.A kockázat lehetséges kezeléseA projektek általában terveznek bevonást támogató eszközöket (akár a személyi, akár atárgyi, akár a pénzügyi er források tekintetében), de ezek hatékonysága jelent senbefolyásolhatja a valós bevonási képességet. A kockázatkezelés leglényegesebbszempontja a tervezett eszközök hatékonyságának megítélése.7.3.1.3. A képzettek száma nem éri el a tervezettetA kockázat lehetséges okaÁltalános tapasztalat, hogy a küls motiváció alapján létrejöv feln ttképzésiprogramokon a hátrányos helyzet ek, illetve a tanulási lehet séggel korábban nem élfeln ttek részvétele alatta marad a várakozásoknak, illetve a tervezett adatoknak. Emellett jellemz en tanulási nehézségekkel küzdenek, ami további demotiváló tényez . Asikertelenség okán ott hagyhatják a képzést, vagy nem szereznek a képzés lezárásávalvégzettséget, képzettséget.A kockázat lehetséges kezeléseA projektek tevékenységei között hangsúlyozottnak, lehet leg személyesnek, illetve többeszköz alapúnak kell lennie a célcsoport elérésének, bevonásának. Amennyiben arésztvev k képzési/megélhetési támogatást kapnak, ez közvetlenül és egymagában is109

lehet motiváló tényez, igaz, ennek hiányában a csak ezzel érdekelt célcsoport azonnalmegsz nik együttm köd lenni. Ebben az esetben f indikátorról van szó, tehát apályázatban jelölt „képzettséget szerzettek” száma nem csökkenthet , legfeljebb csakszerz désmódosítással.7.1.3.4. A munkához vagy más pozitív eredményhez jutók száma nem éri el a tervezettetA kockázat lehetséges okaEgyrészt a hatásokat a pályázó esetleg tévesen értelmezi, s emiatt nem jól kalkulálja,másrészt nem számol reálisan a lemorzsolódás tényével, lehet ségével, illetve a valósmunkaer piaci helyzettel. Az intézkedéssel hasonló projektekben a 20% lemorzsolódástermészetesnek tekinthet a bevont emberekhez képest a képzettség megszerzéséig. Azátlagos elhelyezkedési arány pedig ~ 60 %-ra tehet . Az ennél kisebb lemorzsolódással,illetve ennél nagyobb elhelyezkedési aránnyal számoló projekt – ebben a vonatkozásban –biztosan rejt magába kockázatot.A kockázat lehetséges kezeléseA képzésben tartás és a hatékonyabb munkaer piaci elhelyezés a – lehet legpárhuzamosan több, megfelel en kidolgozott és megvalósított – feln ttképzésiszolgáltatások biztosításával, illetve személyes támogató funkciókkal adhatja alegnagyobb eredményességet. Ebben az esetben f indikátorról van szó, tehát apályázatban jelölt érték nem csökkenthet , legfeljebb csak szerz désmódosítással.7.3.2. A projekt szakmai tartalmával kapcsolatos kockázatok7.3.2.1. A célcsoporttal való szegregált foglalkozás hátráltatja az integrációtA kockázat lehetséges okaA hátrányos helyzet célcsoportok külön projektbe vonása eleve szegregált megközelítés,amely ellene hat az integrációnak, amelyre a társadalmi beilleszkedéshez szükség van. Aprojekten belüli szegregált tevékenységek ezt a hatást tovább er sítik, gyengítve aprojekthatást.A kockázat lehetséges kezeléseA projekteken belül hangsúlyozni kell az integrált (különböz problémacsoportokegyüttes tevékenységét megvalósító) elemeket. Lehetséges eszköz lehet még areszocializációs hatású tevékenységek beépítése a projekt folyamatába.7.3.2.2. A feln ttképzési programok, szolgáltatások, módszerek nem érik el, illetve nemfedik le a pályázatban megjelölt szintet, illetve skálát.A kockázat lehetséges okaEz különösen azoknál a szervezeteknél jelent kockázatot, akik korábban nem vagy csakkis volumenben foglalkoztak feln ttképzési tevékenységgel, s a megvalósítani kívántprojektben túl magas szakmai színvonalra pozícionálták magukat.A kockázat lehetséges kezeléseEzeknél a projekteknél mindenképpen szükség van küls szakmai szolgáltatások igénybevételével akár szakért k foglalkoztatásával, akár jelent s gyakorlattal rendelkezfeln ttképzést folytató intézmény bevonásával. A kockázat súlyának megítéléséhez abevont szakmai szolgáltató partner megfelel sége, szakmai garanciái, referenciáikiemelten vizsgálandók.7.3.2.3. A képzési programok nem tartalmaznak célcsoport-specifikus elemetA kockázat lehetséges oka110

A feln ttképzési gyakorlatban gyakori jelenség a sztenderdizáció. A személyre,célcsoportra szabott képzések sok esetben nem válik valós gyakorlattá, ezért arétegprogramoknál mindig azonosítandó, valóban megjelennek-e a célcsoport-specifikuselemek a képzési programokban, vagy sem.A kockázat lehetséges kezeléseMegfelel célcsoport-igényfelméréssel, illetve a hátrányos helyzet kompenzálásávaloldani lehet a képzési programok sematizáltságát.7.3.2.4. A szervezet szakmai kompetenciái alapján nem képes megfelel min ségtananyagfejlesztésre, különösen az e-learning tananyagok vonatkozásábanA kockázat lehetséges okaA feln ttképzésben alkalmazott tananyagok tartalma, felépítése, módszertanikidolgozottsága rendkívül szórt képet mutat. Kevésnek nevezhet az a szervezet, aholandragógiai megfelel tananyag-fejlesztési és kiadványozási tevékenység folyik. Erre akockázatra a képz központok együttm ködése sem biztosíték.E-learning tananyagok kidolgozásánál gyakori a nem megfelel keretrendszer választás.Különösen nagy a kockázat, ha a szervezet saját keretrendszer kidolgozására vállalkozik.Ilyen esetekben gyakori a szervezet szakmai önismerethiánya. Elektronikustananyagoknál sokszor a fejleszt k maguk sem képesek a keretrendszer alkalmazására,feltöltésére.Az e-learning tananyagok számos esetben pusztán „e-book”-ot takarnak, amelymódszertanában, adatszerkezetében nem azonos egy elektronikus tananyaggal. Aprojektek sok esetben a modernitás, illetve a pályázat erejének növelése érdekébenjelölnek e-learning fejlesztést, a gyakorlatban azonban ez nem is minden esetben cél,illetve a pályázó maga sem tudja feltétlenül, milyen célt t zött ki maga elé.A kockázat lehetséges kezeléseA fejlesztésbe az esetek többségében szükséges küls szakmai szolgáltató partnerbevonása, aki megfelel tananyag-fejlesztési kompetenciákkal rendelkezik. Elektronikustananyagfejlesztésnél felhasználhatók a korábbi projekttapasztalatok.7.3.2.5. A tananyag nem igazodik a célcsoport igényeihez, lehet ségeihez, elvárásaihozA kockázat lehetséges okaA kockázat oka jellemz en azonos a képzési programok nem célcsoport-specifikuskockázatával. Annál annyiban más, hogy a program bár tartalmazhat specifikus elemeket,azonban ezek a tananyagban nem biztos hogy megjelennek, illetve a tananyag kialakítása,formába öntése, szövegezése esetleg az adott célcsoporttól idegen, vagy számára nemalkalmazható (különböz fogyatékkal él k tananyag felhasználási korlátozottsága,mentálisan sérültek vagy csökkent képesség ek fogalomértési szintje stb. miatt)A kockázat lehetséges kezeléseA tananyag szakmai lektorálásának hangsúlyozásával, illetve a nem felhasználhatótananyagok átírásával, átszerkesztésével, más tananyaghordozón történ megjelenítésével.7.3.2.6. Az e-learning fejlesztések alkalmazása nem válik gyakorlattáA kockázat lehetséges okaA projektbe vont célcsoportok jelents részénél a feln ttképzésbe való bekapcsolódás isidegen elem. Amennyiben ezt még speciális módszertan övezi, tovább fokozódhat arésztvev k ellenállása. A hátrányos helyzet emberek sok esetben nem is rendelkeznekazokkal az informatikai kompetenciákkal, amelyek pl. az elektronikus tananyagokkezeléséhez szükségesek, jellemz , hogy a tananyagokat papír alapon kívánják kezelni.111

A kockázat lehetséges kezeléseE-learning tananyagok alkalmazásához elengedhetetlen a célcsoport informatikai képzése,azon belül pedig az elektronikus tananyag alkalmazására felkészít képzési, tanácsadásitevékenység.7.3.2.7. A kulcskompetenciák fejlesztése nem eredményez valós fejleszt hatástA kockázat lehetséges okaA kulcskompetenciák fejlesztése olyan eljárások alkalmazását feltételezi, amelyekkihatnak az egyén viselkedésére, mobilizálni képesek a passzív kompetenciákat, illetvelehet séget biztosítanak az egyes kompetenciaelemek gyakorlására, fejlesztésre. Akulcskompetencia fejlesztések ezzel szemben gyakran csak kognitív fejlesztések, vagyid tartamuk olyan rövid, hogy az alapján nem remélhet a valós fejleszt hatás létrejötte.A kockázat lehetséges kezeléseA szervezeteket késztetni kell arra, hogy a kulcskompetenciák fejlesztésére kiemelthangsúlyt fektessenek. Ez azért is lényeges, mert ezek nélkül a fejlesztések nélkül nemlehet remélni valós, illetve hosszú távú projekthatást, hiába t nik úgy a projektindikátorokalapján, hogy az létrejött.7.3.2.8. A projekt nem tartalmazza a horizontális szempontok fokozott érvényesítésétA kockázat lehetséges okaA projektek a horizontális szempontok érvényesítését általában szükséges pályázati„kellék”-ként élik meg, a tevékenységek tervezése, megvalósítása során nem fektetnekkülön hangsúlyt az esélyegyenl ség és a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére.Általában sablonokat alkalmaznak, amelyek nem speciális projektjellemz k, pusztán„szlogenek”.A kockázat lehetséges kezeléseA horizontális szempontok – projekt-specifikus – hangsúlyozása különösen az elshelyszíni látogatás alkalmával teremthet meg a szakmai monitor részér l. A horizontálisszempontok ilyen jelleg érvényesítését érdemes az els látogatás alkalmávalmegállapodásban rögzíteni.7.3.3. A projekt m ködésével, m ködtetésével kapcsolatos kockázatok7.3.3.1. A konzorciumi partnerek közötti együttm ködés nem megfelel a célokteljesítéséhezA kockázat lehetséges okaA pályázatok sok esetben nem valós konzorciumi akarattal fogalmazódnak meg.Jellemz , hogy a konzorciumi partnerek bevonására pusztán a pályázati prioritások vagypályázati feltételek okán kerül sor. Emiatt a szervezetek közötti együttm ködésnek nincsgyakorlata, sok esetben akár ellenérdekeltség is felléphet, közvetlenül veszélyeztetve aprojekt sikerességét.A kockázat lehetséges kezeléseA szakmai monitoring során – különös tekintettel a helyszíni látogatásokra – különfigyelmet kell szentelni a konzorciumi együttm ködés jellemz inek vizsgálatára. Akonkrét jellemz k, tapasztalatok alapján a szükséges intézkedéseket minden esetbenmegállapodásban kell rögzíteni annak érdekében, hogy a partnerek egyértelm és vállaltkötelezettségként vegyenek részt a megvalósításban.112

7.3.3.2. A projektmenedzser és/vagy a projektben közrem köd k nem elkötelezett aprojekt megvalósításában.A kockázat lehetséges okaA projektek tervezésénél különösen a projektmenedzsment vonatkozásában jellemz azalultervezés. Ugyanez jellemz azon közrem köd knél, akik nagy létszámban kerülnekfoglalkoztatásra pl. a célcsoporttal történ kapcsolattartás érdekében. Ezeknek azalultervezéseknek két legfontosabb hatása: a projektmenedzser, illetve a projektbenközrem köd k motiválatlanul végzik tevékenységüket és/vagy a kapott pénz arányában„fektetnek be” a projektbe energiát, esetleg nem szánnak annyi id t a projektre, mintamire szerz dnek. Ezek és minden egyéb ok és hatás, amely közrem köd kelkötelez désének hiányát eredményezi, közvetlenül veszélyezteti a projektekeredményes lebonyolítását.A kockázat lehetséges kezeléseA megvalósító szervezeteknek minden eszközt fel kell használniuk annak érdekében,hogy a közrem köd k elkötelezettek, motiváltak legyenek a projekt megvalósításában.Ezek lehetnek a reálisan tervezett és biztosított juttatások, a pozitív légkör, a szakmaireferencia lehet sége stb.7.3.3.3. A szervezet mérete alapján a forráshiányos id szakok hátráltathatják amegvalósítástA kockázat lehetséges okaA szervezet saját éves költségvetése és a pályázaton elnyert támogatás mértéke jelent seneltérhet egymástól, akár egy nagyságrendi különbséget mutatva az elnyert támogatásjavára. Ez azt vonhatja magával, hogy a támogatási összeg lehívásából adódó esetlegeskésedelmek széls ségesen forráshiányossá teszik a projektet.A kockázat lehetséges kezeléseAz ilyen adottságú szervezeteknél hangsúlyozottan figyelni kell a pénzügyi elszámolásokmegfelel ségére, ehhez a szakmai monitoring folyamatában minden támogatást meg kelladni.7.3.3.4. A szerz dések nem megfelel ekA kockázat lehetséges okaA projektmegvalósításban gyakorlattal nem rendelkez szervezeteknél jellemzprobléma, hogy a lebonyolításhoz szükséges szerz dések formai és tartalmikövetelményeivel nincsenek minden tekintetben tisztában.A kockázat lehetséges kezeléseSzakmai monitoring szerepl inek tanácsadása, illetve a szerz désekkel szembentámasztott elvárások pontos rögzítése.7.3.3.5. A közlekedési nehézségek hátráltatják a projektmegvalósítástA kockázat lehetséges okaEz azoknál a projekteknél jelentkezik kockázatként, ahol a projekt közlekedésiinfrastruktúra szempontjából hátrányos helyzet térségben valósul meg. A mobilitásiprobléma nem tartalom befolyásoló tényez , de például a jelenlétet közvetlenülbefolyásolhatja, ezáltal kockáztatva a képzések sikerét, eredményességét.113

A kockázat lehetséges kezeléseLehetséges kezelésnek tekinthet minden olyan megoldás, amely a mobilitást növeli(utaztatás megoldása a célcsoport számára), vagy a képzések hozzáférhet ségét alakóhelyhez képest tömegközlekedési eszköz igénybe nélkül is biztosítja (kihelyezettkonzultációs helyszínek).114

8. A MEGVALÓSÍTÁS SORÁN FELMERÜL TIPIKUSSZABÁLYTALANSÁGFAJTÁK LISTÁJA ÉS AZOKKEZELÉSI MÓDJA8.1. Tipikus szabálytalanságfajták értelmezéseTipikus szabálytalanságfajtának tekinthetünk minden olyan tényt, megoldást, folyamatot,amely a projektek életében jellemz en megjelenik, és:• nem felel meg a megvalósítással kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekbenel írtaknak és/vagy,• nem felel meg a pályázat megvalósításával szemben támasztottkövetelményeknek és/vagy,• nem felel meg a pályázó szervezet saját kötelezettségvállalásainak.8.2. A projektek sikeres megvalósításához tartozó négy alapfeltételA projektek sikere alapvet en négy tényez valóságtartalmán, együttállásán, illetve ezekösszefüggésein alapszik 69 :Intézményi elvárásokCélcsoport igényekAz intézménycélkit zéseKözponti ajánlatEgyes emberekigényeTársadalmi (általános)szükségletA megvalósító emberekcélkit zéseProgramjavaslatokMinden intézménynek, szervezetnek önálló arca van. Ez vagy tudatosan kifejezett, vagycsak egyszer en a m ködésb l tapasztalható, érzékelhet valóság. Stratégiai szinten azintézményi elvárások lehetnek célok, értékek, tevékenységek, vagy alkalmazottmódszerek, amelyeket általános jelleggel akar érvényesíteni a szervezeti életben, illetve aszervezet konkrét tevékenységei során. Operatív szinten jelennek meg azok az elváráselemek, amelyek a stratégiai célok elérését szolgálják. Egy-egy pályázati projektjellemz en ezt a szintjét érinti az intézményi elvárásoknak.8.2.1. Társadalmi szükségletekA jó rendezvényhez, illetve egy rendezvény sikeréhez integrálódnia kell annak sajátkörnyezetébe, s törekednie kell az ott megjelen , társadalmi szinten megfogalmazódószükségletek kielégítésére. A társadalmi szükséglet persze nem kezelhet konkrétadatként, még akkor sem, ha egyértelm adatokra alapozódik. A társadalmi szükségletek69 Forrás: Felnıttképzési programok tervezése, BAKEB, Ausztria115

figyelembe vétele a projekt támogatottságának megteremtéséhez, illetve afenntarthatósághoz is szükséges.8.2.2. Egyes emberek/célcsoport igényeNincs az a körültekint tervez munka a projekttervezésben és megvalósításban, amibármit is ér, ha a megvalósítani kívánt projekt iránt nincs érdekl d . Ezértelengedhetetlen az egyes emberek igényeinek, illetve a célcsoportok igényeinek feltárása.8.2.3. A megvalósító emberek céljainak, lehet ségeinek figyelembe vételeEnnek a lépésnek a legfontosabb tartalmi jegye annak kiderítése, hogy a projektekmegvalósításába potenciálisan bevonható emberek milyen tevékenységekmegvalósításában m ködnének közre, illetve milyen tevékenységek megvalósításátjavasolják az intézmény, a szervezet, vagy egyáltalán bármilyen résztvev i kör számára.Nyilvánvaló, legmotiváltabbak ezek az emberek abban az esetben lehetnek, ha az általukjavasolt tevékenység megvalósítható a projekten belül, s a megvalósítás aktívközrem köd ivé válhatnak.8.3. Tipikus szabálytalanságfajták megjelenésének okai a projektekm ködése soránSzabálytalan viselkedés vagy megoldás jellemz en valamely alapfeltétel hiánya, vagyburkolt célja okán jön létre. Ennek megfelel en a szabálytalanságok el fordulásánaklegjellemz bb okai a következ k lehetnek:• Az intézmény célja nem a projekt szakmai céljának, tevékenységénekmegvalósítása, hanem a m ködéshez szükséges források kiegészítése,megszerzése, vagy az intézkedés tevékenységei, beszerzései által más célokszolgálata.• Az intézménynek célja a projekt megvalósítása, de jellemz en nem szakmaialapon, hanem presztízs-okokból.• Az intézmény, illetve a pályázat elkészítésében közrem köd k nem azértpályáztak, mert vannak szakmai elképzeléseik, amelyhez forrást jelent az adottintézkedés, hanem azért, mert forrást láttak, s írtak hozzá egy pályázatot.• Az egyes emberek szeretnének fejlesztési forrásokhoz (képzésekhez, egyébszolgáltatásokhoz, juttatásokhoz) jutni, de nem a pályázat tartalmánakmegfelel en.• A megvalósító emberek alapvet en nem szakmai, hanem egzisztenciális vagypresztízs alapon vesznek részt a projektben.• Az intézkedés társadalmi szükséglet alapú, de ez a szükséglet a projekt általérintett térségben nincs vagy csak kismértékben van jelen.8.4. A szabálytalanságok alkalmazásának jellemz okaiÁltalánosságban megállapítható, hogy a szabálytalanságok alkalmazására két alapon kerülsor. Az egyik jellemz en tudatos, akaratlagos, a másik jellemz en tudatlanságból,információhiányból adódó tudatlan szabálytalanság elkövetés.Tudatos szabálytalanság-elkövetést alkalmaznak a szervezetek a következ esetekben:• A projekt sikeres m ködtetése, lebonyolítása, az indikátorok teljesüléseveszélyben van.• A projekttel kapcsolatos tevékenységet feleslegesnek, túl sok munkávaljárónak tekintik.116

• A projekt tevékenységeit, személyi, tárgyi, pénzügyi er forrásait más célokérdekében kívánják felhasználni.• A projektben közrem köd k motivációját a projekt eszközeivel nem látjákmegteremthet nek, fenntarthatónak.A tudatlan szabálytalanság-elkövetések jellemz en olyan esetekben adódnak,amikor a projektben közrem köd k nincsenek tisztában a projekt lebonyolítását érint ,szabályozó körülményekkel, elvárásokkal, vagy ezeket az elvárásokat tévesen értelmezik.8.5. Tipikus szabálytalanságfajták és kezelésük8.5.1. A projektbe vont személyek nem a munkaköri leírásuk szerint végzikfeladataikatEL FORDULÁSA ÁLTALÁBAN JELLEMZ A PROJEKTEKBEN. AZÁLTALÁNOS MUNKAER PIACI GYAKORLATNAK MEGFELEL EN AMUNKAFELADATOK KONKRETIZÁLÁSA, KIOSZTÁSA, VÉGREHAJTÁSAGYAKRAN ELTÉR A MUNKAKÖRI LEÍRÁSBAN RÖGZÍTETT L.SZÉLS SÉGES ESETBEN EL FORDULHAT, HOGY A MUNKAKÖRI LEÍRÁSCSAK FORMÁLIS DOKUMENTUM, AMELYNEK KIADÁSÁT PUSZTÁN ALEBONYOLÍTÓ SZERVEZET „PÁLYÁZAT SZERINTI” SZERVEZETIFELÉPÍTÉSÉNEK, SZEMÉLYI FELTÉTELEINEK IGAZOLÁSÁT CÉLOZZA.Amennyiben a szabálytalanság tetten érhet – pl. egy adott tevékenységetigazolhatóan és rendszeresen más végez – azonnali módosítás kezdeményezése szükségesa szakmai monitoring szakért részér l a szervezet felé. Amennyiben ez nem történikmeg, a támogatási szerz dés felbontása is kezdeményezhet .8.5.2. A projektbe vont személyek nem a szerz dés szerinti óraszámban vesznekrészt a projekt lebonyolításábanEl fordulása szintén gyakori, ellen rzési szempontból nehezen tetten érhetszabálytalanság fajta. Gyakorlatilag csak folyamatos és személyes ellen rzésselazonosítható, hogy ez a szabálytalanság jelen van-e a projekt életében. Ennek oka, hogy ajelenlét igazoló dokumentumok formálisan rendelkezésre állnak, megkérd jelezésükredokumentumelemzési alapon nincs lehet sége a szakmai monitornak.Amennyiben mégis tetten érhet a szabálytalanság (pl. helyszíni látogatás soránkiderül, hogy a nyilvántartások vezetése nem folyamatos, nem naprakész, vagy az adottnapra jelölt adatok nem felelnek meg a valóságnak), úgy vizsgálandó, hogy a teljesítettórák száma eléri-e a támogatási szerz désben el írt minimum feltételt. Ha a teljesítettórák száma kevesebb az elvárásnál, kezdeményezhet a szerz désben vállaltkötelezettségek teljesítésének felülvizsgálata.8.5.3. A projektben közrem köd kkel nem kötnek szerz déstEnnek a valószín sége kicsi, de lehetséges szabálytalanság-elkövetés. El fordulása abbanaz esetben adódhat, ha a közrem köd személy formális megjelenítése a projektbenakadályoztatott, például összeférhetetlenség okán.Amennyiben a monitoring során ilyen eset azonosítására kerül sor, kezdeményeznikell a szerz dés azonnali megkötését.117

8.5.4. A megkötött szerz dések (munkaszerz dések, munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyra irányuló szerz dések, feln ttképzési szerz dések, szolgáltatásiszerz dések stb.) tartalma nem felel meg a jogszabályi elvárásoknakEz a szabálytalanság jellemz en a lebonyolító szervezet információ, illetveismerethiányából származhat.Kiindulva abból, hogy a szerz dések megkötése jóhiszem en megtörtént, aszervezet nem akart szabálytalanságot elkövetni, els lépésben a szerz désekmódosításának kezdeményezése a feladat. Amennyiben a nem megfelel tartalmúszerz dések megkötése továbbra sem válik gyakorlattá, vélelmezhet , hogy valamilyenakarati indok húzódik meg az ilyen jelleg tevékenység mögött. Ekkor szélesebb körvizsgálat szükséges, s annak eredményei alapján dönthet el a beavatkozás szintje,tartalma.8.5.5. A projektbe vont célcsoport dokumentált létszáma és/vagy összetétele nemfelel meg a valóságnakKritikus szabálytalansági forma, két okból is. Egyrészt a célcsoport dokumentálásaközvetlenül kihat a projekt indikátoraira, másrészt csak tudatos szabálytalanság elkövetéslehet az alapja.Amennyiben a célcsoport létszámát és/vagy összetételének nem a valóságnakmegfelel dokumentálása tetten ért, azt azonnal jelenteni kell a szakmai KSZ-nek. Emellett jegyz könyvezni kell, és a valós tényeket rögzíteni kell a következ PEJ-ben.8.5.6. A projektbe vont célcsoport részvétele a projektben nem azonos adokumentációkban rögzítettel (pl. többet hiányzik, nem azon a programon vesz résztmint amit a dokumentáció tartalmaz stb.)A szabálytalanság tényét leginkább az okozhatja, hogy a feln ttképzésben jellemz ennapi jelenlét dokumentálása történik, azon belül a hiányzások nem követettek. A másprogramon való részvétel ennél abban a vonatkozásban súlyosabb, hogy a lebonyolítószervezet nem a projekt, illetve nem a feln ttképzési szerz dés szerint m ködik együtt acélcsoporttal, illetve annak tagjával/tagjaival. Ilyen eset adódhat akkor, ha egy adottprogram a pályázati tevékenységek között nem szerepel, de a lebonyolító szervezet mégisfelajánlja a bevontak számára.Amennyiben a hiányzások nem megfelel en vagy nem azonosíthatóandokumentáltak, megállapodásban kell rögzíteni a megfelel , átlátható és azonosíthatódokumentációt. Minimum elvárás lehet, hogy a napi aláírás egészít djön ki a mulasztottórák regisztrálásával.Amennyiben nem a pályázat szerinti program valósul meg, annak azonnalileállítása szükséges, illetve folytatása esetén annak sem szakmai tartalma, semindikátorai, sem költségei nem érvényesíthet k a projekten belül.8.5.7. A fejlesztésként bemutatott, elkészített termék nem az adott projekten belülkerült kifejlesztésre, hanem korábbi fejlesztés beemelése a projektbe, sajáttevékenységként/fejlesztésként bemutatva aztTalán az egyik legnehezebben tetten érhet szabálytalanság. Tetten érésének jelent ségeabban áll, hogy az adott termékkel kapcsolatban elszámolt források lehívása jogosulatlan.Amennyiben a szabálytalanság ténye tetten érhet és igazolható, úgy az adott termékkapcsán érvényesíteni kívánt pénzügyi tételeket el kell utasítani.118

8.5.8. A fejlesztésként bemutatott, elkészített termék bár a projekt keretében történtkivitelezésre, annak felhasználása csak részben köt dik a projekthezSzintén nehezen tetten érhet szabálytalanság. Az el z höz képest nehezíti a tetten érést,hogy a termék megjelenése más fórumon, más kiadványban vagy bármilyen más módoncsak a projekt megvalósulásának id pontjához képesti kés bbi id pontra tehet .Amennyiben a szabálytalanság ténye mégis tetten érhet és igazolható, úgy azadott termék kapcsán érvényesíteni kívánt pénzügyi tételeket el kell utasítani.8.5.9. A projekt dokumentumainak szövegezése általános, lényeget kerül annakérdekében, hogy eltakarhatók legyenek az esetleges hiányosságokSzándékosan és szándékolatlanul is gyakori jelenség a projekt szöveges folyamatigazolódokumentumainak felületes kidolgozása (feljegyzések, emlékeztet k stb.).Amennyiben a projekt ilyen jelleg dokumentumai nem alkalmasak a projekttevékenységeinek, döntéseinek, folyamatainak egyértelm azonosítására, úgy azokhiánypótlása, átdolgozása szükséges, illetve a megállapodást kell kötni akedvezményezettel a konkrétabb szöveges igazoló dokumentumok elkészítésére.Fontos megjegyezni, hogy egy szöveges dokumentum min sége nem feltétlenül aterjedelem növelésével javul, tehát a megállapodás nem feltétlenül jelenttöbbletráfordítást a dokumentumok elkészítése vonatkozásában.8.5.10. A rezsi és kommunikációs költségek arányosítása túlzó a projekt valóstevékenységéhez, terület szerinti m ködéséhez viszonyítvaA pályázati szándék mögött gyakran intézményfinanszírozási érdek húzódik meg. Emiatttörekednek a pályázók a lehetségesen elszámolható rezsi és kommunikációs költségetérvényesíteni a projekt költségeinek terhére. Annak érdekében, hogy ez lehetséges legyen,magasabbra helyezhetik az egyes rezsi költségek arányos részét a valósághoz képest.El fordulhat, hogy nagyobb területet jelentenek be, mint amin valósan történik a projektmegvalósítása, illetve a bejelentett területen nem csak a projekt céljaihoz köt dtevékenység történik, amely szintén túlzott arányosítási százalékot eredményezhet.Monitoring szempontból nehezíti a helyzetet, hogy gyakran az intézkedéslehetséges kedvezményezettjei pont olyan céllal kerülnek meghatározásra, hogy ilyenjelleg forráshoz jussanak. Ezért ennek a szempontnak a szakmai megítélésénél amonitoring szakért rendszerismeretére nagy szükség van.Amennyiben a szakért túlzott rezsi és/vagy kommunikációs költségelszámolást tapasztal,megállapodást kell kötnie a kedvezményezettel a méltányos arányosítás érdekében.8.5.11. A projekt fejlesztései, termékei, tevékenységei vagybeszerzései/beruházásaihoz köt d en saját bevétellel rendelkezik az intézmény,amelyet nem nevesítEl fordulhat ez például olyan módon, hogy a projekt keretében kialakításra kerül egyoktató terem, de abban nem csak a projekt keretében történik képzési tevékenység. Ekkoraz intézmény bár közvetlen vagyongazdálkodási bevételhez nem jut a teremmelkapcsolatban, de olyan bevételre tesz szert, amelyre a terem hiányában nem lett volnalehet sége.A konkrét példát alapul véve, a terem piacilag érvényesíthet bérleti díjátbevételként kell értelmezni. A piaci díjnak alapja lehet az intézmény egyébvagyongazdálkodási tevékenysége, vagy a térségben – hasonló adottságú, felszereltségterem esetén – érvényesíthet átlagos bérleti díj.119

Általános értelemben is érvényes, hogy a közvetlen vagy közvetett bevételszerzésszámításának alapja az intézmény azonos vagy hasonló tevékenysége alapján megszerzettbevétele, vagy a térségre jellemz átlagár lehet.Amennyiben ilyen jelleg szabálytalanság azonosítható a monitoring során, úgy akonkrétan meghatározott, vagy számított bevételt szerepeltetni kell a következ PEJ-ben.8.5.12. A szakmai szolgáltatások nem a szerz dés szerinti tartalommal történnekOka több is lehet. Egyrészt valamilyen életszer módosulás a projekt vagy a szolgáltatástartalmában, folyamatában, másrészt eleve szándékos elfedése valamilyentevékenységnek, vagy célzott forráskivezetés a projektb l.Amennyiben a szabálytalanság tetten érhet , a szolgáltatással kapcsolatostevékenységekhez kapcsolódó kifizetési kérelmeket el kell utasítani. Amennyiben akifizetés a kedvezményezett felé már megtörtént, úgy a szabálytalanság tényét jelezni kella szakmai KSZ felé.8.5.13. A szakmai szolgáltatások mögött nincs teljesítés, csak papír alapúdokumentálásuk történik megKritikus szabálytalanság, mert csak akarati alapon jelenhet meg a projekt életében. Okalehet egy rossz teljesítés, egy elszámolási kényszer, széls séges esetben akár tudatospénzkivétel a projektb l.Az ilyen jelleg szabálytalanságokat szigorúan kell kezelni, és azonnal jelentenikell a szakmai KSZ felé.120

9. MELLÉKLET1. Számú melléklet: gyakorlati útmutató a pályázati formanyomtatványkitöltéséhez 70Felhívjuk a figyelmet, hogy az alábbi formanyomtatvány els sorban példa, a NFTpályázati formanyomtatványai ett l eltér formában készülnek, a f bb pontoktekintetében viszont elegend eligazítást nyújt.1. Az érintett intézkedés, pályázati felhívás megjelöléseA Nemzeti Fejlesztési Terv által finanszírozott támogatást csak akkor kaphatunk, haprojektünk az NFT-ben megjelölt célt szolgál. Ezért els lépésként mindenképpen megkell gy z dni arról, hogy a projekt hozzájárul a pályázati felhívás céljánakmegvalósításához, a projekt jellege összhangban áll a pályázati felhívás keretébentámogatandó egyik vagy több tevékenységgel, valamint a pályázó a pályázati felhíváskeretében támogatható típusú.E kritérium teljesítése esetén ebben a pontban meg kell jelölni, hogy a pályázatmelyik intézkedéshez, pályázati felhíváshoz kapcsolódik. Fontos, hogy ebben a pontbancsak egy kapcsolódó pályázati felhívást lehet választani.2. A projekt összegz adatai• 2.1 A projekt címeA projekttervek beadásuk pillanatában szöveges azonosítóival, vagyis címmel indulnak.Projekt címet úgy kell választatnunk, hogy lehet ség szerint legyen rövid, tömör legyen,összhangban álljon a projekt tartalmával. A jó cím fontos azonosíthatóság szempontjábólis.Nem elhanyagolható szempont, hogy a kés bb az értékeléssel megbízott szakért ,a projektgazda terveivel kapcsolatban a cím alapján szerez els benyomást. Lehet ségszerint el kell kerülnünk a szakszer tlen, körülményes, vagy megtéveszt cím használatát.• 2.2 A projekt megvalósulásának földrajzi helyszíneEbben a pontban azt a települést/helyszínt kell feltüntetnünk, ahol a projekt megvalósul.Amennyiben a projekt több helyszínen valósul meg, akkor a megvalósulás els dleges,legfontosabb helyszínét, vagy a pályázó székhelyét kell megadni.• 2.3 -2.4. A projekt megvalósításának id beni ütemezéseMagyarország a csatlakozást követ en az els NFT-ben a 2004-2006-os id szakra eseurópai uniós forrásokat használhatja fel, melyeket legkés bb 2008. végéig el kell költeni.A benyújtott projekteknek illeszkedniük kell a fentiekben leírtakhoz, azazmegvalósításuknak 2004-2006 között meg kell kezd dnie és legkés bb 2008. végéigpénzügyileg is le kell záródnia.A projekt megvalósítás kezdeti id pontjának meghatározásánál tekintettel kelllennünk arra is, hogy a pályázat értékelése, elbírálása, valamint a támogatási szerz désmegkötése várhatóan mintegy 3-4 hónapot vesz igénybe. A projekt befejezésiid pontjának meghatározásakor gondolnunk kell arra is, hogy a közösségi és hazaiközponti költségvetési források felhasználásának szabályozása a projektek gyorsmegvalósítását teszik szükségessé.70 www.nfh.hu/4./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Pojektelokeszites.pdf121

• 2.5 A projekt rövid összefoglalásaEbben a pontban a projektünk céljait, tevékenységeit és elvárt eredményeit kell rövid,tömör formában összefoglalni. A tömör fogalmazás során figyeljünk oda arra, hogyugyanakkor szakszer ek, de közérthet ek legyünk.Tekintettel arra, hogy az elképzelésünket projektszelekcióval megbízott értékel kennek a pontnak olvasásakor kapnak képet a projekt tartalmáról, tegyük világossá, hogytervünk mely f elemekb l áll és milyen konkrét eredményt várunk a projekt céljainakteljesülését l. Amennyiben a projektünket ezt megel z en jól el készítettük, úgy erretámaszkodva mutassuk be szakmai mondanivalónkat logikus szerkezetben, meggy z enérvelve.3. A pályázó adataiAz itt szerepl pontban a pályázó adminisztratív adataival, szöveges és számszerazonosítóira vonatkozó kérdésekkel találkozunk. Az itt szerepl adatok nagyrészt nemigényelnek magyarázatot és kitöltésük rutinszer nek t nik, hibázni azonban itt is lehet.Némely alpontot érdemes áttekinteni:• 3.8. Alapítás éve: A pályázat benyújtásának id pontjában a pályázó szervezetnekjoger sen bejegyzett/nyilvántartásba vett szervezetnek kell lennie. Azönkormányzatoknak az alakuló ülés évét kell szerepeltetni.• 3.16. Kapcsolattartó személy: ebben a pontban azt a személyt, munkatársat kellmegjelölni –legyen az küls vagy bels munkatárs -, aki a projekt megvalósításáértközvetlenül felel s lesz. Ennek el feltétele, hogy a kapcsolattartó személy a pályázandóprojekt vonatkozásában megfelel szakmai felkészültséggel rendelkezzen és a projektmegvalósítás egész folyamatában kell mértékben részt tudjon venni.4. A pályázó bemutatása• 4.1 A pályázó f tevékenységeiEbben a részben a pályázó szervezet legf bb tevékenységeinek ismertetjük, bemutatjukrövid hátterét és történetét. Meg kell jeleníteni továbbá a legf bb tevékenységekmennyiségi és min ségi jellemz it.• 4.2. A legf bb lehet ségek a tevékenység továbbfejlesztéséreEbben a pontban vázolni kell, hogy melyek tevékenysége továbbfejlesztésének legf bblehet ségei, stratégiai irányai. Ha a támogatások az önkormányzatok elfogadott éstudatosan végrehajtott fejlesztési tervéhez, stratégiai céljaihoz kapcsolódónk az aközösségi és hazai központi költségvetési források felhasználásának hatékonyságát éseredményességét növeli.• 4.3. A pályázó hasonló projektjei az elmúlt 5 évbenA pont neve egyszer bben lehetne „referencia” is. Egyrészt pénzügyi másrészt a projektmenedzsment kapacitások tanúsítása érdekében be kell mutatnunk az elmúlt évekbenmilyen hasonló projektek megvalósításában vettünk részt. A hasonló projektek lehetnekpályázati rendszerben nyert források segítségével vagy saját forrásokból megvalósítottprojektek. A projektek típusának megjelenítésén kívül meg kell jelölni azok értékét is.• 4.4. Korábbi támogatások felhasználásaItt a jelent sebb, korábban elnyert közösségi vagy hazai központi költségvetésitámogatásokat kell leírni azok tárgya, összege, forrása és dátuma megadásával. Ha vanilyen, feltétlen térjünk ki arra, hogy a megcélzott területen korábban milyen támogatásra122

került sor, és az milyen módon készítette el jelenlegi javaslatunkat. Ismételten astratégiai szemléletmódot tükrözi, ha terveink egymást er sít kapcsolatban vannakhasonló jelleg , közösségi, állami forrásból, vagy magáner b l, végrehajtott projektekkel.Térjünk ki arra is, hogy milyen eredményeket ért el ezek felhasználásával. Amennyibenvalamely támogatás felhasználása során nehézségei adódtak, ezt is mutassa be.• 4.5. Humán kapacitásokA projekt végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a pályázó milyen emberier forrásokat tud rendelkezésre bocsátani. Emellett fontos végiggondolni, hogyprojektünk megvalósítása folyamatos vezet i döntéseket igényel. A megvalósításfolyamatának szervezeti vonatkozásait illet en célszer a döntéshozó/vezet és a kijelöltprojekt menedzser közötti közvetlen kapcsolat létrehozni és ez megjeleníteni. Gyakorlatiszempontból ez egyet jelent a gyors és legitim döntéshozatal intézményi kereteinekmegteremtésével.• 4.6. A projekt megvalósításában a pályázó részér l közrem köd szakért k,munkatársakA projekt sikeres megvalósításában kiemelten fontos a megfelel tapasztalattalrendelkez szakemberek aktív közrem ködése a projektgazda (és szükség eseténpartnerei) részér l. Ismertetnünk kell, hogy a támogatás elnyerése esetén milyenszakembereket tud a projekt végrehajtásába bevonni. A szerepl k puszta felsorolása nemelég. A legfontosabb szerepl k részvételét a projekt tervezése és megvalósítása soránvégig biztosítani kell. Írjuk tehát le, hogy a projekt szerepl it ki fogja koordinálni, ki aprojekt menedzsere, ki milyen területért, tevékenységért felel s.5. A projekt részletes bemutatása• 5.1. A projekt indokoltságaAz alábbi pontokban a projekt részletes tartalmának ismertetése a feladat. Ehhez rövidenírjuk le, hogy mi projektünk kiinduló környezetének (település/térség/régió) gazdaságitársadalmijellemz je, és ezt a környezetet miért, és milyen irányba kell megváltoztatni Aprojekt indoklásának kifejtésekor figyelembe kell venni minden, a projekt szempontjábólfontos tényez t. Ilyen a projekt el zményeinek bemutatása és azok a tényez k,fejlemények, amelyek a jelenlegi helyzet kialakulásához vezettek.Ismertessük, hogy milyen problémá(ka)t, fejlesztési szükséglete(ke)t kívánunk aprojekt segítségével megoldani! Ha a projekt valamely a térségben/az a szervezetbenmeglév adottságra épül, mutassuk be azt az adottságot, foglalja össze, hogy melyek azoka tényez k, amelyek eddig akadályozták az adottság kiaknázását!Amennyire lehetséges hivatkozzunk a projektet megalapozó kutatások,felmérések, statisztikákra.• 5.2. A projekt célja, célcsoportjaA projekt céljának meghatározásához els sorban az el z pontban felvázoltproblémákból, szükségletekb l, kell kiindulnunk. Minden projekt esetébenmeghatározható egy hosszabb távú, általános cél és egy rövid távú, konkrét cél.A hosszabb távú, általános cél az a távlati cél, amelyhez a projektmegvalósításával hozzá kíván járulni. Ugyanakkor ezen távlati cél megvalósulása márkívül esik a projektjének id keretein, illetve a megvalósulást a projektünk sikere mellettszámos más tényez befolyásolhatja. Ilyen általános, távlati cél lehet pl. adott térségben ajövedelemszint növelése, a foglalkoztatottsági színvonal vagy a képzettségi szint javítása.123

A célok irányulhatnak problémák megoldására, pl. a munkanélküliség, a szegénységcsökkentésre, de irányulhatnak valamely, eddig kihasználatlan adottság, er sségkibontakoztatására, pl. a jó turisztikai adottságok kiaknázására.A rövid távú, konkrét cél az a cél, amelyet a projektünk megvalósításávalközvetlenül el fog érni, pl. új termékek, szolgáltatások, eljárások, módszerek bevezetése.Ebben a részben szükséges, hogy mind a hosszabb távú, általános, mind a rövidtávú, konkrét célt meghatározni. Bármi is a projekt célja, törekednünk kell a pontos,tömör megfogalmazásra, és amennyiben lehetséges, ez ne csak valaminek a növekedését,csökkentését t zze ki célul, hanem határozzuk meg a csökkenés, növekedés elvártmértékét is (pl. százalékban kifejezve). Amennyiben több célt fogalmazunk meg,ügyeljünk rá, hogy azok egymással összhangban álljanak, egymást er sítsék.A pályázatok talán leggyakoribb hibája az, hogy a leírásban csak a problémák éscélok általános jellemzése szerepel, és a pályázó nem árulja el – talán maga sem tudja –hogy a kért támogatásból mit, miért, mikor, kinek, és hogyan akar megvalósítani.A célcsoport meghatározásánál be kell mutatni be azon szervezetek és/vagyszemélyek körét, melyek helyzetét a projekt el kívánja mozdítani. Ki kell térnünk arra is,hogy ezen szervezetek, személyek számára miért szükséges a projekt megvalósítása.• 5.3. A projekt tartalma, tevékenységeiA projekt tartalmának, az egyes tevékenységek bemutatásánál az els lépés a jelenlegikiinduló helyzetet bemutatása (pl. milyen tevékenységek történtek az eddigiekben, afejlesztéshez szükséges elemek közül mi áll már rendelkezésre). Ezt követ en azt isvilágosan meg kell mondanunk, hogy céljaink eléréshez milyen lépések vezetneklegfontosabb lépeseit, vagyis le kell írni a projekt keretében elvégzend legfontosabbtevékenységeket, amelyekhez támogatást szeretne igénybe venni. A leírásból ki kellderülnie pontosan hány darab és milyen jelleg tevékenységet tervezünk. Atevékenységek leírásán túl mutassuk be azokat az elemeket és módszereket is, amelyekegyedivé vagy újszer vé teszik a projektjét.• 5.4. MérföldkövekAmennyiben a projekt több ütemre bontható, mutassuk be az egyes ütemeket, illetve ezekhatárideit. Ügyelni kell arra, hogy a mérföldkövek elérésének dátumai a projektmegvalósítás kezdeti és befejezési id pontja közé essenek.• 5.5. A projekt költségvetéseA pályázati formanyomtatvány ezen pontja a projekt megvalósításának tervezettköltségvetésére, azaz a projekt méretének bemutatására szolgál, kitöltése megadottformátum szerint készül. A tervezéskor figyelembe kell venni a vonatkozó pályázatifelhívás leírásánál a projekt méretre, a maximális támogatási arányra és az elszámolhatóköltségek körére vonatkozó korlátozásokat. Csak olyan projektre érdemes pályázni, ahol avárható megvalósítási költség egybe esik a felhívás esetében meghatározott projektmérettel, máskülönben projektünk az adott pályázati felhívás keretében nem lesztámogatható.A projektfinanszírozás egyes forráselemeinek (a pályázó saját forrása, partnerekhozzájárulása, bankhitel, igényelt támogatás, egyéb támogatás illetve egyéb forrás)rendelkezésre állását a pályázat benyújtásakor, a pályázati útmutató szerint megfelelformában igazolni kell.124

A táblázat kitöltése egyébiránt értelemszer en történik, figyelmet kell fordítanunkazonban a szinte leggyakoribb hibára, az összes költségnek és az összes forrás összegeközötti esetleges eltérésre.A „legjobb érték” megvalósulásának bemutatásánál igazolni kell a projektköltséghatékonyságát, lehet ség szerint össze kell hasonlítani a költségeket illetve azigényelt támogatást az elvárt eredményekkel. Használjunk mennyiségi mutatókat (pl.építés esetén az egy négyzetméterre es költség, képzés esetén az egy résztvev re esköltség).Végezetül hangsúlyoznunk kell, hogy a táblázatba beírt számok pénzügyikötelezettségvállalást jelentenek. A pályázati formanyomtatvány ugyan még nemszerz dés, de a beígért társfinanszírozásról a projektgazdának gondoskodnia kell. Ha apályázó ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a végrehajtás során bajba iskerülhet, legrosszabb esetben el is veszítheti az EU támogatást. Ezért eleve csak olyanforrást szerepeltessünk, melyre megbízható kötelezettségvállalás van.• 5.6. A projekt megvalósíthatóságának számszer síthet eredményeAz EU támogatási projekteknek garantált eredménnyel kell járniuk. Az eredményeketpedig mérni kell tudni. Minden projekt eredménye mérhet valamilyen fizikai mutatósegítségével erre szolgálnak az indikátorok, mér számok (például megépített út km-ben,lebonyolított képzések száma, a képzésen oktatott emberek száma, felújított turisztikailátványosságok száma). Minden célhoz keresnünk kell egy indikátort. Ha ez nem sikerül,akkor magát a célt kell átfogalmaznunk. Az indikátorok megtervezésében nagy segítségetnyújt a korábban már bemutatott logikai keretmátrix módszer alkalmazása.Például nem jó indikátor az, hogy pl. „új munkahelyek jönnek létre”, vagy hogy„új utak épülnek”. Ehelyett határozzuk meg, hogy „az adott körzetben (a projekt végére) amunkanélküliségi ráta X százalékkal csökken”. Legkönnyebb a dolgunk akkor, ha azadott mér számot valamely megbízható és rendszeres statisztika tartalmazza.Ezen felül ügyeljünk arra is, hogy számszer síthet legyen a fizikailag mérheteredmény közvetlen hatása a célcsoportra / haszonélvez kre (pl. a megépített útnakköszönhet en x perccel lerövidül az utazási id , a képzésnek köszönhet en a résztvev kközül x százalék munkát kap, a turisztikai látványosság felújításának következtében alátogatók száma x-r l y-ra n ). A számszer síthet eredmények között minden esetbentüntesse fel a teremtett és a meg rzött munkahelyek tervezett számát.• 5.7. Tágabb eredmények és hatások az érintett régióban vagy ágazatbanA projekt regionális illetve ágazati hatásának bemutatásakor a projekt tágabbkörnyezetben várható hatásokat mutassuk be (pl. a projekt megvalósításánakköszönhet en további fejlesztések indulnak a régióban).• 5.8. Kapcsolódás más projektekhezEbben a pontban meg kell jelölni projekthez kapcsolódó további – a Nemzeti FejlesztésiTerv keretében - benyújtott/benyújtani tervezett projektek címét és rövid leírását. Akapcsolódó projekt lehet az önkormányzat által, és lehet más projektgazda által benyújtottprojekt is, lehet ugyanazon Operatív Program, illetve lehet más Operatív Programpályázati felhívására benyújtott projekt.Ki kell fejteni a benyújtott projekt és a kapcsolódó projekt közötti kapcsolódásipontokat. (Hasonló vagy egymást kiegészít célok, célcsoportok, tevékenységek, várteredmények. Például közös cél lehet a térség turizmusának fellendítése, melyhez több,125

különböz projektgazda által benyújtott, egymást kiegészít projekt is hozzájárulhat. Egyútépítési projekthez kapcsolódhat például közmunka program a térségben.) Feltétlenülírjuk le, ha projektünk megkezdésének feltétele, hogy egy másik projekt sikeresenbefejez djön.• 5.9-10. Az esélyegyenl ség és a fenntartható fejl dés szempontjainakérvényesítéseA Nemzeti Fejlesztési Terv minden intézkedése során a következ horizontálisszempontokat kell tekintetbe venni az intézkedés keretében megvalósítandó projektnek:• meg kell felelnie a fenntartható fejl dés követelményeinek,• biztosítania kell az esélyegyenl ség érvényesülését.A kérdések megválaszolása során figyeljünk arra, hogy ne általános jelleg választadjunk, hanem konkrétan határozzuk meg, hogy mi lesz a projekt hatása a horizontáliscélkit zések megvalósítása terén.Természetesen lehetnek olyan projektek, amelyek közvetlenül nem hatnak egyikvagy másik horizontális célkit zés megvalósítására. Amennyiben ez így van, eztindokolni kell. Egyúttal ha az adott pillanatban nincs közvetlen kapcsolat a projekt és ahorizontális célkit zés között, úgy érdemes végiggondolni és ismertetni, hogy milyenmódon lehetne a projektet olyan módon kiterjeszteni vagy továbbfejleszteni, hogy az ahorizontális célkit zés megvalósításához érdemben hozzájárulhasson.• 5.9. Esélyegyenl ségSzintén tárgyaltuk a 3. fejezet kapcsán, hogy az Európai Unióban alapvet követelmény anemek illetve a hátrányos helyzet csoportok esélyegyenl sége. Ezért minden pályázónaknyilatkoznia kell arról, hogy munkatársai megválasztásánál és el menetelénél, a képzésilehet ségek és az anyagi források elosztásánál nemek és egyéb szempontok szerintidiszkriminációt nem alkalmaz. Az el bbivel kapcsolatosan ebben a pontban fejtsük ki,hogy ezt az alapelvet milyen módon biztosítja a projekt m ködése során, illetve tervezibiztosítani a projekt megvalósítása során, hogy:• a projekt el készítése és megvalósítása során figyelembe veszik a n k, illetve ahátrányos helyzet csoportok tagjainak igényeit és érdekeit,• a munkafolyamatokban a n k, illetve a hátrányos helyzet csoportok tagjaiképességük szerint részt vehessenek,• a projekt eredményeib l a n k, illetve a hátrányos helyzet csoportok tagjai isrészesülhessenek.• 5.10. Fenntartható fejl désA fenntartható fejl dés vonatkozásában a projekttel kapcsolatos minimum követelmény,hogy a lehet legkisebb negatív hatást gyakorolja a környezeti állapotokra. Továbbielvárás, hogy a projekt ösztönözze, javítsa a rendelkezésre álló er források hatékonykihasználását. Egyrészt, nem ronthatja a környezet állapotát, másrészt, az építkezések ésbeszerzések során teljes mértékben be kell tartani az Unióban – tehát nem a magyarszabályozás szerint – érvényes környezetvédelmi normákat.E követelmények teljesítését természetesen a formanyomtatványhoz csatoltanmegfelel formában, környezetvédelmi hatástanulmánnyal kell igazolni. Nyilatkoznunkkell tehát arról, hogy a szükséges hatástanulmány elkészült-e már, és ha igen, hol férhethozzá. Végezetül, röviden írjuk le a beruházás , miként felel meg a fenti feltételeknek,126

illetve feltétlenül térjünk ki arra, ha a projekt túl is mutat ezeken a feltételeken, ill.részletezzük ennek mikéntjét!Ún. szoft vagy nem beruházás jelleg projektek esetében a környezetvédelmiszempontok általában nem értelmezhet ek. Ha nincs környezeti hatás, akkor er nekerejével nem kell „keresni”.• 5.11. A megvalósítás esetleges akadályai, kockázataiValamennyi projekt megvalósítása bizonyos kockázatokkal, akadályokkal jár, amelyekjelent s része elkerülhet vagy megoldható, amennyiben ezek ismeretesek a projektetmegvalósítók számára. A projekt tervez i, menedzserei azonban legtöbbször nemellen rizhetik, vagy befolyásolhatják a terveik szempontjából fontos összes tényez t.Emellett feltehet leg nem vállalkozhatnak arra, hogy egy-egy összetett problémavalamennyi elemét egyszerre kezeljék. Ezért óhatatlanul lesznek olyan elemek, melyeketküls , akadályozó vagy kockázati tényez ként kell figyelembe venniük.A fenti kérdés célja, hogy a pályázat értékel i meggy z dhessenek róla, hogyalaposan átgondoltuk a projekt megvalósításának folyamatát, elemeztük a lehetségesakadályokat, kockázati tényez ket és konkrét elképzelésekkel rendelkezik a megoldástillet en. Ennek érdekében értékelnünk kell, hogy a feltárt kockázatok bekövetkezésénekmekkora a valószín sége, illetve bekövetkezésük esetén mekkora a hatásuk (pl. magas /közepes / alacsony). Röviden írjuk le, hogy milyen er feszítéseket teszünk az egyeskockázatok kezelésére, csökkentésére.Beruházási projektek esetében a projekt megvalósítását gyakran akadályozzák arendezetlen tulajdonviszonyok. Mindenképpen mutassuk be, hogy a megvalósításhelyszínére vonatkozóan a tulajdoni kérdések már rendezettek-e (pl. a projekt gazdatulajdonában van-e az ingatlan, melyen a projekt megvalósításra kerül majd). Feltéve,hogy a tulajdonviszonyok rendezettek, be kell számolnunk a tulajdonos személyér l/atulajdonosok körér l is.Amennyiben a tulajdonviszonyok még nem rendezettek, térjünk ki arra, hogymilyen lépések történtek rendezésük érdekében, esetlegesen milyen akadályok merülnekfel és azok rendezése milyen id távon oldható meg.• 5.12. A projekt hosszú távú fenntarthatóságaA fenntarthatóság annyit tesz, mint hogy a tervbe vett beruházásnak a projekt élettartamántúl is m köd képesnek kell maradnia. A pályázónak ezért nyilatkozni kell arról, hogy aszükséges m ködési költségek hosszú távon biztosítottak, a beruházás teljesíti az EUösszes vonatkozó el írását, és nincsenek negatív környezeti hatásai.Ebben a pontban azokat a tevékenységeket kell bemutatni, amelyek a támogatásfolyósítása után is folytatni kell. Fenntarthatósági tényez k lehetnek például: megfeleltechnológia, társadalmi-kulturális szempontok, intézményi és menedzsment kapacitás,gazdasági és pénzügyi feltételek (pl. biztosított lesz-e a projekt keretében megépítendlétesítmény üzemeltetése, m ködtetése, biztosított lesz-e a képzési programlebonyolításához szükséges oktatók rendelkezésre állása, a projekt keretében elkészítetttananyag eljut-e majd a képzésbe be nem vont, de a célcsoportba tartozóegyénekhez/szervezetekhez).6. PartnerekA projekt sikeres megvalósításának el feltétele, hogy a munkafolyamatokba a projektbenérdekelt partner szervezetek tevékenyen bekapcsolódjanak. Illeszkedve a partnerség127

korábban tárgyalt alapelvéhez, a partner szervezetek meghatározásakor számba kell vennimindazon szervezeteket, akik segít támogatása vagy aktív közrem ködése szükséges aprojekt megvalósításához. A közös gondolkodás és tervezés érdekében célszer , ha azadott pályázat elkészítésében az pályázó partner szervezetei is hatékonyanközrem ködnek.Egyúttal fontos megemlíteni, hogy nem tartoznak partner szervezetek közé azok aszervezetek/cégek, amelyek a projekt megvalósításának szakaszában kivitelez ként,szállítóként fognak közrem ködni. A tiszta verseny követelményének megfelel en az aszervezet/cég, amely részt vett egy projekt el készítésében, nem vehet részt amegvalósítás keretébe tartozó közbeszerzésekben.A 6.2. pontban szövegesen is ki kell fejteni, hogy milyen módon tervezzük apartnerekkel az együttm ködést. Amennyiben partnereivel az együttm ködés kereteit márrögzítették konzorciális/együttm ködési megállapodásban, ennek a megállapodás f bbpontjait is soroljuk fel.7. AláírásAz egyik legapróbb, ámde annál fontosabb részlet; a kitöltött és kinyomtatott pályázatiformanyomtatványt az arra jogosult vezet nek kell aláírnia. A formanyomtatványkitöltését követ en írjuk alá a pályázati formanyomtatvány végén található nyilatkozatot,továbbá - a hitelesítés érdekében – szignálnunk kell a pályázati formanyomtatványminden oldalát.8. A pályázat min ségének biztosításaA pályázat elkészítését követ en lehet ség van arra, hogy pályázatot még egyszerellen rizzük. Els lépésként olvastassuk el olyan munkatárssal, szakért vel is, aki nemvett részt a pályázat kidolgozásában, ez el segíti, hogy világos, közérthet pályázatkerüljön benyújtásra.Ezt követ en az alábbi ellen rz lista segítségével ellen rizzük, hogy pályázatateljes kör en, a formai és tartalmi elvárásoknak megfelel en került-e kitöltésre.128

2. Számú melléklet: SWOT analízisEr sségek- kiugróan magas fels fokú végzettségekaránya- magas a középiskolai végzettség¡ekaránya- szakmailag jól képzett munkaer- átképzésre alkalmas munkanélküliek(fiatalok)- középfokú oktatás, szakember képzéskiemelked- oktatási intézmények (közép- ésfels fokú) közelsége- Tessedik Sámuel F iskola jelenléte- tanyák mint kulturális örökség részei- szorgalmas, nagy tanulási kedvvelrendelkez lakosság- civil szervezetek magas számaGyengeségek- kedvez tlen demográfiaiviszonyok- nagy fokú elöregedés a kisebbtelepüléseken- rossz egészségügyi állapot- szociális problémák megjelenéseleginkább a külterületeken és akisebb településeken- magas a tartós munkanélküliekaránya, a tartós munkanélküliekközött rossz a munkamorál- gyenge idegen nyelvtudás- gyenge és megosztott a termel¢iérdekvédelem;- civil szervezetek-m¡ködés tárgyifeltételeinek hiánya- civil szervezetek gyenge PRtevékenysége- nincs a kistérségben m¡ködteleházLehet ségek- a szociális partnerek párbeszéde ésösszefogása- nyelvoktatás, élethosszig tartótanulás támogatottsága- Nyugat-európai oktatási formákátvétele- Kistérségek közötti összefogáser södése- kistérségi regionális civilösszefogás- új civil szervezetek létrehozása- önkormányzati feladatok átvétele acivil szervezetek által- civil szervezetek támogatottsága- regionalizmus er södése- nemzetközi kapcsolatok er södése- A Nemzeti Fejlesztési Tervpályázatainak maximáliskihasználásaVeszélyek- hagyományos értékrend elt¡nése- globalizáció által a helyi értékekelt¡nése- a közösségi szemlélet helyett azegyéni érdekek feler södése(anyagiasság, individualizmus)- községek iskoláinak elsorvasztása- m¡veltebb és érvényesülni kívánólakosság nagyarányú elvándorlás,f leg a fiatalok köréb l- önkormányzatok forráshiányatartós marad, n- újabb önkormányzati feladatokmegjelenése- a civil szervezeteken belül apopulizmus er södése, aszakmaiság rovásáraoffenzív- aktív foglakoztatás-politikai eszközökalkalmazása- kis és középvállalkozásoktámogatottsága- vidékfejlesztés támogatottsága- Kis- és középvállalkozások fejl¢dése- Oktatás – képzés fejlesztése- Idegenforgalom fejlesztése- Civil társadalom er sítéseDiverzifikált- Szakképzett fiatalok, értelmiségelvándorlása- Alulfizetett szakemberek elvándorlása- Szakképzés min¢ségi romlásaváltozásorientált- Térségi marketing kidolgozása- Agrármarketing koncepciókidolgozása- Tanyák infrastrutúrálisellátottságának javítása- Kommunikáció ésegyüttm£ködés javítása akistérségen belül-Defenzív- Elöregedés, különösen a kisebbtelepüléseken és a külterületeken- Csökken¢ lakónépesség129

¡¢ ¢£3. Számú melléklet: Logikai keretmátrixPROJEKT LEÍRÁSOBJEKTÍVEN IGAZOLHATÓELLENRZÉS FORRÁSAI ÉS ESZKÖZEIFELTÉTELEZÉSEKÁLTALÁNOSCÉLOKA lakosság életmin ségének éselégedettségének javítása am emléki jelleg , történelmiemlék épület közösségi célúhasznosítása útjánEREDMÉNYESSÉGI MUTATÓ (OVIs 5 )HATÁS INDIKÁTOROK- A GDP növekedése- Lakosság elégedettségimutatóinak javulásaForrások:– Koordinációs központ szociológiaiadatai– Állandó monitoring– Az önkormányzat által készítettfelmérésekEszközök:– Gazdasági és szociológiai felmérések– Szakért i kérd ívekPROJEKT CÉLJAPolgár-barát, egyablakos,akadálymentes közigazgatáskialakítása általCÉL INDIKÁTOROK- Ellátott ügyek száma- Átlagos ügyintézésihatárid– Állandó monitoring– Az önkormányzat általkészített felmérések– Beépítendinfrastruktúra megléte– Társadalomelkötelez déseVÁRTEREDMÉNYEKA nehézkes ügyintézésmegszüntetése, a polgármesterihivatal elérhet vé tétele-EREDMÉNYINDIKÁTOROK- Az önkormányzati hivatalépületében található rámpák- Mozgáskorlátozottakszámára liftek– Állandó monitoring– Az önkormányzat általkészített felmérések– A megfelelakadálymentesítése azépületnek– Az ügyintéz kmegfelel átképzéseTEVÉKENYSÉGEKépület felújításaESZKÖZÖKÉpítkezési munkálatok– bels terek felújítása– bels terek kialakítása– bels terek berendezése– Anyagi és humáner források megléte– Szervezés(rendszerirányítás)ELFELTÉTELEKA támogatás elnyerése130

Átfogó célÖnálló vállalkozásokösztönzése, támogatásaFelnıttképzési rendszer alakítása, kísérletijellegő képzés bevezetéseA térség gazdasági szükségleteihezigazodó képzés szervezése éslebonyolítása131A helyi adottságokkiaknázásaFelnıttképzési hálózatlétrehozása és üzemeltetése, ahátrányos helyzetőekcsoportjának bevonásávalÚjfajta módszerek bevezetése (innováció)A kistérség települési hálózatánakkialakítása, infrastruktúrájuk fejlesztésekaz eredményesség érdekébenA közmővelıdési intézményrendszerfejlesztése4. Számú melléklet: Problémafa – célfaHALMOZOTTAN HÁTRÁNYOSHELYZET CSÖKKENTÉSEA munkaerı-piaci helyzetjavításaA turizmus, mintkitörési lehetıségerısítéseMotiváció fejlesztése atudás megszerzéséreA népességmegtartóképesség növeléseMunkanélküliségcsökkentése,foglalkoztatási szintemeléseTelepülések közötti kohézió erısítéseA hátrányos helyzető településekfejlıdésnek indulnak.A turizmusban rejlı kiaknázatlanlehetıségek fel- és megismerése.A hátrányos helyzető emberek esélyéneknövelése a munkaerı-piacra valóvisszatérésreA képzésben részt vevık tanulás irántiattitődjének formálódásaKörnyezettudatos viselkedés megjelenéseA fenntartható fejlıdés megszilárdulásaA romák, munkaerı-piacra visszatérnikívánó nık és fogyatékosokszükségleteinek és igényeinek kielégítése

Modellértékő megoldások hiányaKözponti problémaKiaknázatlan helyiadottságokAlacsonyvállalkozási kedvEgymástól független,rendszertelenmegoldási kísérletekA képzések nem igazodnak e helyi ésgazdasági szükségletekhez ésigényekhezFejlesztések hiányaAlacsony fejlesztési kedvA közmővelıdési intézményekalacsony fokú kihasználtsága132HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOSHELYZETA turizmusban rejlılehetıségekkihasználatlanságaAlacsony szintő, a piacigényeinek nemmegfelelı képzettségA települések közötti kohéziós erıkhiánya.A települések fejletlenségerA turizmusban rejlı értékek irántiérdektelenségA hátrányos helyzető emberekmunkaerı-piacra való visszatérésénekalacsony valószínőségeRossz munkaerı-piacihelyzetRomló demográfiaimutatók, elöregedés,elvándorlásA felnıttkori tanuláshoz való negatívhozzáállásKörnyezettudatos viselkedés háttérbeszorulásaA fenntartható fejlıdésbizonytalanságaMagasmunkanélküliség,alacsonyfoglalkoztatottságA romák, munkaerı-piacra visszatérnikívánó nık és fogyatékosokszükségleteinek és igényeinekkielégítetlensége

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOMNavracsics T. (1998): Európai belpolitika. Korona Kiadó, Budapest.Kende T., Sz cs T. (szerk) (2002): Európai közjog és politika. Osiris Kiadó, Budapest.Horváth Z (2002): Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgy lés, Budapest.Kitley G. (szerk.) (2005): Európai Uniós Pályázatok Kézikönyve, Közösségi ProgramokMelléklet: Európa Média Kht. Budapest.www.eu.lap.huwww.eu2004.huwww.euoldal.huwww.eujog.lap.huwww.gkm.huwww.promei.huwww.ofe.hu/eu/eu004.htmwww.ofakht.hu/dokument/euint.htmwww.forrasportal.hu/euoktwww.eur-lex.europa.eu/hu/droit_communautaire/droit_communautaire.htmwww.im.hu/?katid=95&id=124http://agrarkamara.bekescsaba.hu/gtars/vii1/1114.htmlhttp://agrarkamara.bekescsaba.hu/eu/mukodes/mo-eu.htmlwww.emla.hu/nosza/anyag/ch05s10.htmlwww.nfh.hu/index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=1539www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=doc/paly_Bevezetes_SA_KA.htmwww.nfh.hu/4./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Pojektelokeszites.pdfwww.nfh.hu/5./index.nfh?r=&v=7366807531&l=&p=-letoltes__Projektmegvalositas.pdfwww.europa.eu.int,http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/cip/index_en.htmhttp://www.europa.eu.int/comm/research/future/index_en.cfmwww.tpf.iif.huwww3.socleoyouth.be/servlet/page?_pageid=55,61&_dad=slyportal&_schema=SLYPORTAL133