az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv

• az állami intézményrendszert helyezi el¡térbe (pl. skandináv államok),• vegyes intézményrendszer m¢ködik (pl. Belgium, Franciaország, Spanyolország).A piacfelügyeleti ellen¡rzés szempontjából fontos megemlíteni az ún. RAPEX(Rapid Exchange of Information) rendszert, amely gyors információcserét tesz lehet¡vé atagállamok között a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztet¡ termékekr¡l.3.2.5.1. Az Európai Bizottság fogyasztóvédelemért felel¡s F¡igazgatóságaAz önálló Fogyasztóvédelmi F¡igazgatóság megalakulására 1995-ben került sor, mivel aMaastrichti Szerz¡dés a fogyasztóvédelem témakörét már önálló stratégiai területkéntismerte el. A F¡igazgatóság hatásköre évr¡l évre folyamatosan b¡vült, ma már hatIgazgatósággal és 27 osztállyal m¢ködik, közel 640 szakért¡t foglalkoztat. Jelenleg azelmúlt évek élelmiszerekkel kapcsolatos problémái miatt is, mint például a szarvasmarhákszivacsos agyvel¡gyulladása vagy a dioxinkrízis, kiemelt figyelemmel kezelik amagasabb szint¢ élelmiszerbiztonságot és a fogyasztók egészségének védelmét.3.2.5.2. Jogorvoslat és vitarendezés, a fogyasztói jogok érvényesítéseA jogviták eldöntése és az eljárási szabályok kidolgozása a Bizottság irányelveire ésajánlásaira figyelemmel a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottságajánlására a fogyasztói jogviták esetén a bírósági eljárások egyszer¢södtek, lehet¡véváltak a bíróságon kívüli eljárások, továbbá az ingyenes vagy kedvezményes jogitanácsadás igénybevétele is.A bírósági eljárásokMinden tagállamban speciális szabályok érvényesülnek a meghatározott perérték(országonként eltér¡) alatti ügyekre. Közös jellemz¡ik: a perindítás egyszer¢, az ügyvédiképviselet nem kötelez¡, a bíróság el¡zetesen kísérletet tehet a felek közötti egyezséglétrehozására. Az egyszer¢sített és speciális eljárások kizárólag a fogyasztói követelésekelbírálására alkalmazhatók.A bíróságon kívüli eljárásokMegel¡zhetik, kiegészíthetik vagy helyettesíthetik a bírósági eljárásokat. Tagállamonkéntmás-más fórumok léteznek (választott bíróság, békéltetés stb.), eltér¡ szabályokkal ésdöntési joghatással. Az alternatív testületekkel szemben támasztott EU-elvek:pártatlanság, átláthatóság, egyenl¡ elbánás, hatékonyság, jogszer¢ség, felek képviselethezvaló joga. A tagállamok többségében továbbá szektorális megközelítés is érvényesül,aminek alapján pl. a bank-, a biztosítási vagy a hírközlési szektorban külön eljárásbandönthet¡ek el a vitás ügyek. Vannak olyan megoldások is, hogy a közigazgatásbanhoznak létre a vitás ügyek rendezésére fórumokat (pl. Dániában), de létezik példa arra is,hogy a fogyasztóvédelmi szervezetekkel megállapodva állítanak fel ilyen fórumot. Egyestagállamokban ez a vitát eldönt¡ fórum hatóság (pl. Dánia), de a legtöbb tagországban ún.magántestület (állandó vagy ideiglenes, egy- vagy többtagú) lehet. Az eljárásbanmeghozott döntés joghatása vonatkozásában eltér¡ek a tagállamok szabályai. Egyeseljárásokban a döntésnek nincs jogi kötelez¡ ereje, csak ajánlás jelleg¢ (pl. az ún.magánombudsman eljárása esetén); vannak olyan eljárások is, amelyekben a döntés csaka vállalkozókra kötelez¡ (pl. legtöbb tagállamban a bankombudsman döntése), illetve adöntés mindkét felet is kötelezheti (választott bíróság határozata).36