az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv

A KAP legjelent¡sebb átalakítását 1992-ben hajtották végre. A cél az ár- ésjövedelempolitika szétválasztása volt. A szántóföldi növénytermesztés, illetve aszarvasmarha szektor esetében jelent¡sen csökkentették az intézményes árakat. Atermel¡ket emiatt elméletileg ért veszteségeket a területt¡l, az állatlétszámtól függ¡mértékben, közvetlen kifizetésekkel kompenzálták. Kötelez¡vé tették a területek egyrészének ugaroltatását. A külterjes gazdálkodás többlettámogatásban részesült. Útjáraindították az agrár-környezetvédelmi programot. Támogatták a mez¡gazdaságiterületeken végzett erd¡telepítést és a gazdák korai nyugdíjazását.Az 1992-es reform a kit¢zött célokat csak részben teljesítette. Nem vezetett a várttermeléscsökkenéshez, a termel¡i jövedelem b¡vüléséhez, a versenyképességnövekedéséhez. A KAP m¢ködési költségei tovább emelkedtek. A 2000-t¡l bevezetettAgenda 2000 reform célja az európai mez¡gazdaság nemzetközi versenyképességénekfokozása, a családi alapokon nyugvó európai mez¡gazdasági modell fenntartása, a WTOkövetelményeknek való megfelelés biztosítása, valamint a kib¡vítésre való felkészülésvolt. Alapvet¡en az 1992-ben hozott intézkedéseket fejlesztették tovább. Kiemelt szerepetkapott a vidékfejlesztés, a termelés intenzitásának csökkentése, a környezetvédelmiszempontok figyelembe vétele. Meghatározó szempont volt, hogy az agrárkiadások nemnövekedhettek. A tagországok nagyobb beleszólást kaptak a támogatások elosztásába,megfogalmazódott a kib¡vítésre való felkészülés szempontja is. A gabona intézményesárakat tovább csökkentették, viszont a termel¡ket csak részben kompenzálták. Az olajosnövények támogatását a gabonafélék szintjére csökkentették. Fenntartották a kötelez¡ugaroltatás rendszerét. A marhahús szektorban tovább csökkentették az intézményesárakat, az intervenció szerepét a magántárolás támogatása váltotta fel. Új támogatásokatvezettek be az extenzív termelés ösztönzésére. A vidékfejlesztést a közös piacirendtartások mellett a KAP második pillérévé tették. A tagországoknak a korábbinálnagyobb lehet¡séget biztosítottak arra, hogy a támogatásokat a helyi szempontokfigyelembe vételével osszák el.3.1.5. A KAP hatálya, kedvezményezettjeiA KAP-szabályozás hatálya alá tartozik valamennyi az EU-tagországokban el¡állított,illetve oda behozott feldolgozatlan, vagy csak els¡dlegesen feldolgozott mez¡gazdaságitermék. Ezek felsorolását az Amszterdami Szerz¡dés I. sz. melléklete tartalmazza Afeldolgozott termékekre (élelmiszerekre) mez¡gazdasági alapanyag-hányaduk erejéigvonatkozik a szabályozás.A KAP keretében nyújtott támogatások dönt¡ részét a mez¡gazdasági termel¡kkapják. Mez¡gazdasági termel¡nek min¡sül az a gazdaság, amely mez¡gazdasági(kertészeti) termék el¡állítással foglalkozik és önálló könyvelést végez, függetlenül attól,hogy egyéni termel¡r¡l, társas vállalkozásról, vagy jogi személyiség¢ társaságról van szó.A vidékfejlesztési intézkedések kedvezményezettjei a hátrányos helyzet¢ mez¡gazdaságitermel¡k, élelmiszer-feldolgozók, illetve vidéki közösségek. A KAP hatálya nem terjed kiviszont olyan területekre mint a földtulajdon, az adózás, az oktatás, szaktanácsadás.3.1.6. A közösségi szabályozó eszközökA közös piaci szervezetek (közös piaci rendtartások) keretében a termelés, a termel¡ijövedelmek, a piaci viszonyok befolyásolása érdekében alkalmazott fontosabb szabályozóeszközök a következ¡k:Küls védelem: Korábban a piaci rendtartások legfontosabb eleme volt. A széles körbenalkalmazott, magas vámok, a világpiaci és a bels¡ árak közti különbség alapján31