az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv

maximalizálták az Európai Parlament (732 f¡), a Gazdasági és Szociális Bizottság és aRégiók Bizottságának létszámát (350 f¡). Egyszer¢sítették az eljárási szabályokat éskib¡vítették a min¡sített többség¢ döntések számát.A Nizzai Szerz¡déshez is csatoltak jegyz könyvet, mégpedig a kib¡vülésr¡l.Ennek értelmében a Tanács új szavazati aránya csak 2005. január 1-t¡l lépett életbe, azEurópai Bizottságban rögzítették az „1 tagállam 1 f¡biztos” - elvet, amíg az Uniótagjainak száma meg nem haladja a 27 f¡t, ekkortól már rotációs rendszerben kapnak atagállamok f¡biztosi helyet.Mindezek értelmében a Nizzai Szerz¡dés a célját nem érte el, nem hozott létre új,25 tagállammal is m¢köd¡képes intézményrendszert, hanem a meglév¡t b¡vítette 25tagra, ami a problémákat elodázta csak, de nem oldotta meg.1.4.5. Az alkotmányozás folyamata 5Az Európai Unió 2002. februárjában létrehozott egy testületet, amelynek az volt afeladata, hogy az EU írott alkotmányának tervezetét elkészítse. A testületvezet¡ a voltfrancia elnök Valery Giscard d Estaing. A testület 105 tagja rendszeresen ülésezett, s2004. június 13-i ülésén egyetértésre jutott a szerz¡dés-tervezet f¡bb pontjait illet¡en. AzEU június 20-án megtartott thesszaloniki-i csúcsértekezletén a tagállamok elfogadták azEurópai Konvent által kidolgozott alkotmánytervezet szövegét. 2004. október 29-én írtákalá a tagállamok miniszterelnökei és államf¡i az Európai Unió Alkotmányát.Több olyan kérdésben született megállapodás, amely szavatolja a kib¡vültközösség hosszú távú m¢köd¡képességét. Ezek egyike, hogy 2009-ig fennmarad arotációs elv, azaz a lecsökkent létszámú Európa Bizottságban a biztosok rotációs alaponváltják egymást. Az uniós külügyminiszter lesz a felel¡s a közösség közös kül- ésbiztonságpolitikájáért, aki egyben a Bizottság tagja is. A legtöbb döntést többségiszavazással hozzák meg. A nemzeti vétó intézményét visszaszorítják (Anglia és Írországragaszkodik ahhoz, hogy egyes kérdéseket a tagországok megvétózhassanak.). AParlament részvétele a döntéshozatalban hangsúlyozottabb lesz. A tervezet szerint ajelenlegi szaktanácsok helyett az Európai Parlament fels¡házaként m¢köd¡ tanácsdöntene végs¡ soron az uniós jogszabályokról. Fontos terület az új kilépési záradékbevezetése. Nagyon fontos új fejlemény, hogy a Bizottságot rá lehet bírni olyantársadalmat foglalkoztató javaslatok benyújtására, amelyet a közösség állampolgáraiközül legalább egymillióan kérnek.A döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazási rendszer meghatározásánakügyében a tagállamok megállapodása alapján a min¡sített többséget úgy határozták meg,hogy az a tagállamok számán és az általuk képviselt népességarányon alapul. A döntésekelfogadásához a tagállamok 55 százalékának, de legkevesebb 15 országnak atámogatására van szükség úgy, hogy ugyanezek az országok egyúttal az unióössznépességének a 65 százalékát képviseljék. A mindenkori „blokkoló kisebbségek”védelmét szolgálja ugyanakkor az a kiegészít¡ ismérv, amely szerint ha az általukképviselt népességarány elérni a 35 százalék háromnegyedét, akkor az ügyet a EurópaiTanács elé utalják további megfontolásra. Az Európai Bizottság létszámát és összetételétillet¡en az a megállapodás született, hogy 2014-ig mindegyik tagállam továbbra is egyegyteljes jogú biztost delegálhat a testületbe. Ezt követ¡en a testület létszámát atagállamok számának a kétharmadára csökkentik. Elfogadták a tagállamok azt a javaslatot5 http://www.eu2004.hu17