az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv

a megszerzett tapasztalatok alapján jelentések készítése a feladatok elvégzésér¡l, azalkalmazott módszerekr¡l, a tapasztalt szabálytalanságokról.4.1.2. A Kohéziós Alap és a forrás hazai felhasználásaA Kohéziós Alap az Unió legszegényebb tagországainak reálszféráit igyekszik támogatnia monetáris unióra való felkészülés id¡szakában. Magyarországon a két kiválasztottcélterület a környezetvédelem és az infrastruktúra fejlesztés támogatása.A támogatás mértéke az állami és hasonló kiadások 80-85%-a, a minimálisprojektméret 10 millió €. Az igénybe vev¡ tagországnak el kell készítenie a Kohéziósalap Stratégiát, amelynek összhangban kell lennie a Nemzeti Fejlesztési Tervvel.Legfontosabb Intézményei a Kohéziós Alap Irányító Hatóság (KA IH, amelyfelel az intézményrendszer központi eleme,és felel¡sséggel tartozik a pénzeszközökfelhasználásának koordinációjáért), a Kohéziós Alap Közrem köd Szervezetek (avégrehajtáshoz kapcsolódó operatív feladatok); valamint a Kohéziós Alap VégsKedvezményezettek, illetve Lebonyolító Testületek (A közlekedési projektektekintetében ez a vasúti és közúti (autópálya) társaságokat jelenti pl. a MÁV, NemzetiAutópálya Rt. A hosszú futamid¡ miatt a szakminisztérium több évre szóló megállapodástköt velük, innen nevük is: Lebonyolító Testületnek. A környezetvédelmi projektekesetében kedvezményezettként általában önkormányzatok, illetve önkormányzatitársulások szerepelnek).4.2. ábra: A 2004-2006 közötti, a Kohéziós Alap végrehajtásában részt vev¡ intézményrendszer 15Emellett támogatási lehet¡séget biztosítanak még a Közösségi Kezdeményezésekés Közösségi Programok, amelyek az Alapok nyújtotta támogatásokat egészítik ki. EzenKezdeményezések, illetve Programok sajátossága, hogy habár szintén az Unió pénzügyieszközeiként m¢ködnek, ennek ezen támogatások életciklusa nem a költségvetésiperiódusokhoz köt¡dik, azokon átível¡n m¢ködnek.15 forrás: www.gkm.hu45