• fenntartható er forrás-használat <strong>és</strong> hulladékg<strong>az</strong>dálkodás: term<strong>és</strong>zetier¡<strong>források</strong> felel¡sségteljes kezel<strong>és</strong>e3.3.3. Fontos szabályozásokJelenleg a teljes <strong>unió</strong>s környezeti joganyag mintegy 300 irányelvb¡l, rendeletb¡l,határozatból <strong>és</strong> ajánlásból áll. Ennek két legfontosabb irányelve a környezetihatásvizsgálatokról <strong>és</strong> a környezeti információkhoz való hozzáfér<strong>és</strong> szabadságáról szól.3.3.3.1. Környezeti hatásvizsgálatA jelent¡s környezeti terhel<strong>és</strong>sel járó létesítmények esetében a szabályozás a <strong>terv</strong>ez<strong>és</strong>,üzemel<strong>és</strong> <strong>és</strong> a felszámolás fázisaira is el¡írja, hogy a tevékenység környezetre gyakorolthatásait el¡zetesen meg kell becsülni. A <strong>terv</strong>ez<strong>és</strong>kor biztosítani kell a környezeti hatásokelfogadható szintre való csökkent<strong>és</strong>ét. Számos országban a hatásvizsgálat akörnyezetvédelmi engedélyez<strong>és</strong>i eljárás egyik el¡feltétele.3.3.3.2. Környezeti információkA tagállamokban hozzáférhet¡vé kell tenni a környezet állapotával kapcsolatosinformációkat a társadalom <strong>és</strong> a társadalmi szervezetek számára.3.3.4. Pénzügyi háttérAz EU jelent¡s összegeket különít el a környezetvédelmi célok megvalósítására. Aregionális támogatásokhoz - melyek a környezet állapotának javítására irányuló projektekrégión belüli megvalósításához nyújtanak segítséget - a Strukturális Alapokon keresztüllehet hozzájutni, míg a Kohéziós Alap teljes költségvet<strong>és</strong>ének felét alkotja akörnyezetvédelmi beruházásokra költhet¡ összeg. Ebb¡l 2000-2006. között Görögország,Írország, Portugália <strong>és</strong> Spanyolország 9 milliárd eurós támogatásban r<strong>és</strong>zesül.1992-ben jött létre a LIFE program, mely társfinanszírozás keretében támogatja akörnyezetvédelmi tevékenységeket <strong>az</strong> Európai Unióban, a leend¡ tagországokban,valamint a mediterrán <strong>és</strong> balti országokban. A LIFE program a 2000-2004. közöttiid¡szakra 640 millió euróval rendelkezett. A társulási egyezmény keretében a LIFEprogramban már a b¡vít<strong>és</strong> el¡tt 4 EU tagjelölt ország (Észtország, Magyarország,Lettország, Szlovénia) <strong>és</strong> Románia vett r<strong>és</strong>zt. A LIFE (I–III.) program utóda a LIFE+közösségi program, amelyr¡l k<strong>és</strong>¡bb r<strong>és</strong>zletesen szólunk.3.3.5. A környezetvédelmi politika hatása <strong>az</strong> új tagországokraAz újonnan csatlakozott országok a környezetvédelemre vonatkozó közösségikövetelmények teljesít<strong>és</strong>ében átmeneti mentességi id¡szakot csak meglév¡ létesítményekesetében, illetve költséges környezetvédelmi infrastrukturális (pl.: települ<strong>és</strong>iszennyvízelvezet<strong>és</strong> <strong>és</strong> -tisztítás) beruházásoknál kaphattak.3.4. Közösségi regionális politika3.4.1. Régió, regionalizáció, regionalizmusA régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemz¡ket magábanfoglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. A régióklétrejöhetnek politikai okok következtében, amikor egy adott állam területén belül, <strong>az</strong>állami feladatok dekoncentrálására, vagy decentralizálására, a különböz¡ közig<strong>az</strong>gatásifunkciók elosztására földrajzilag elhatárolt területi egységeket - tartomány, megye, járás -38
alakítanak ki. G<strong>az</strong>dasági okok is hozzájárulhatnak a régiók kialakulásához. A kulturálisértékek <strong>az</strong>onossága, <strong>az</strong>ok alkotóelemeinek fenntartása, szintén meghatározója lehetvalamely területi egységnek. S végül a fejleszt<strong>és</strong>, a jöv¡épít<strong>és</strong> érdekében islehatárolhatnak területi egységeket, amelyek a sajátosságaik - pl. <strong>által</strong>ános elmaradottság,ág<strong>az</strong>ati válság, munkanélküliek magas aránya, egyoldalú g<strong>az</strong>dasági szerkezet stb. - miatt,egységes megújításra szorulnak. Ez a lehatárolás <strong>az</strong>onban már köt¡dik a közig<strong>az</strong>gatásihatárokhoz (ld. VII. pont).3.4.2. A regionális politika történeteA Római Szerz¡d<strong>és</strong>ben (1957.) már megfogalm<strong>az</strong>ódik, hogy a nyugat-<strong>európai</strong> integrációnem képzelhet¡ el a regionális különbségek mérsékl<strong>és</strong>e nélkül, hiszen a területi egységekközötti jelent¡s fejl¡d<strong>és</strong>beli eltér<strong>és</strong>ek akadályozzák <strong>az</strong> áruk, a szolgáltatások, a t¡ke <strong>és</strong>munkaer¡ szabad áramlását. A hatvanas évek er¡teljes g<strong>az</strong>dasági növeked<strong>és</strong>ében a területikérd<strong>és</strong>ek nem kerültek felszínre, ugyanakkor 1964-ben <strong>az</strong> EU G<strong>az</strong>dasági <strong>és</strong> SzociálisBizottságának egyik feladataként megjelenik a regionális politika, <strong>és</strong> 1967-ben ennekszervez<strong>és</strong>ére önálló f¡ig<strong>az</strong>gatóság alakult.A területi különbségek a Közösség b¡vít<strong>és</strong>ének el¡k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ekor kerültek ig<strong>az</strong>ánfelszínre, hiszen <strong>az</strong> akkor újonnan csatlakozó országokban (Nagy-Britannia, Írország,Görögország) jelent¡s regionális fejlettségbeli különbségekkel kellett számolni, amelyekmérsékl<strong>és</strong>e szükségessé vált. Az 1972-es Párizsi Csúcsértekezleten született dönt<strong>és</strong>ekmentén határozták el, hogy közösségi (pénzügyi) eszközök igénybevételével kellel¡segíteni a szerkezeti (strukturális) <strong>és</strong> területi aránytalanságok mérsékl<strong>és</strong>ét, illetvemegkezd¡dött <strong>az</strong> akkor belépett tagországok területi politikájának egyeztet<strong>és</strong>e, amelyegybeesett a Közösségek hasonló törekv<strong>és</strong>eivel. 1975-ben létrehozták <strong>az</strong> EurópaiRegionális Fejleszt<strong>és</strong>i Alapot (ERDF), amelynek m¢köd<strong>és</strong>e során 1975-1988 között24,4 milliárd ECU-t (kb. 22 milliárd USD-t) fordítottak mintegy 41 ezer közösségistrukturális beruházás finanszírozására. Ez alatt a másfél évtized alatt <strong>az</strong> ERDFforrásaiból 873 ezer munkahely létesült vagy maradt fenn Nyugat-Európában. Afejleszt<strong>és</strong>ek 80%-át infrastrukturális beruházások tették ki, a legnagyobb összegetOlaszország <strong>és</strong> Nagy-Britannia használta fel, bár k<strong>és</strong>¡bb, 1988-ban már Spanyolországvolt a második legnagyobb felhasználó.Az Egységes Európai Okmány (1987) konkrétan, új politikaként nevesíti aközösségi politikák között a regionális politikát, <strong>és</strong> kieg<strong>és</strong>zíti a Római Szerz¡d<strong>és</strong>t ag<strong>az</strong>dasági <strong>és</strong> szociális összefogás fejezettel (V. cím, 130/a-130/e cikkelyek). A regionálispolitika céljaként a g<strong>az</strong>dasági <strong>és</strong> szociális kohézió er¡sít<strong>és</strong>ét jelölték meg, a különböz¡régiók közötti különbségek <strong>és</strong> a kedvez¡tlen adottságú területek elmaradottságánakcsökkent<strong>és</strong>ével, a Közösségnek mint eg<strong>és</strong>znek harmonikus fejl¡d<strong>és</strong>e érdekében. Aregionális politikát 1988-ban reformálták meg. Ennek keretében emelték <strong>az</strong> ERDFtámogatási forrásait, illetve er¡síttették a koordinációt a területi folyamatok alakításáhozfelhasználható további alapok között (Európai Szociális Alap (ESF); EurópaiMez¡g<strong>az</strong>dasági Orientációs <strong>és</strong> Garancia Alap Orientációs R<strong>és</strong>z (EAGGF); EurópaiRegionális Fejleszt<strong>és</strong>i Alap (ERDF), Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköz (FIFG) 1993.Az együttesen Strukturális Alapoknak nevezett pénzügyi <strong>források</strong> nem <strong>az</strong> egymástólfüggetlen projekteket, hanem <strong>az</strong> átfogó programokat támogatják. A Strukturális Alapokfelhasználását tehát 1988-ban újra szabályozták, amikor is öt célkit¢z<strong>és</strong>t határoztak meg.Ezeket 1993-ban kismértékben módosították, majd a további b¡vít<strong>és</strong>ek (Ausztria,Svédország, Finnország 1995) hatására 1995-ben a fent említetteket egy hatodikkaleg<strong>és</strong>zítették ki, melyek száma a 2000-t¡l induló új támogatási ciklusban háromracsökkent. Ugyancsak a reform r<strong>és</strong>zeként költségvet<strong>és</strong>i, a <strong>terv</strong>ez<strong>és</strong> szempontjából39
Change language