az európai unió által nyújtott források és a nemzeti fejlesztési terv

vázolt fel a pénzügyi unió megvalósítására, melynek végs¡ határidejét 1999-benhatározták meg.Nagyon fontos volt a közös piac alapelveinek ápolására is hangsúlyt fektetni, aszabad utazás, tartózkodás, munkaer¡-vándorlás részét képezték az 1985. júniusábanaláírt Schengeni Egyezménynek. Németország, Franciaország és a Benelux országokmegegyeztek abban, hogy kit¢zött határid¡re véglegesen megszüntetik egymás között ahatárellen¡rzéseket, közösen alakítják vízumpolitikájukat. A Schengeni övezetb¡l azUniós tagországok közül – sajátos, szigetország helyzetük miatt – Nagy-Britannia ésÍrország maradt ki.1.4. Az európai integráció negyedik szakasza 1992. után1.4.1. Az Európai Unió megalakulása, a Maastrichti Szerz désA Maastrichti Egyezmény az Európai Unióról jelent¡s szerkezeti reformot jelentett. Aszerz¡dést, amely az Európai Unió (EU) megalakulását foglalta magába, 1992. február 7-én írták alá Maastricht-ban a tagállamok külügyminiszterei és pénzügyminiszterei. 1993.november 1-jén lépett hatályba, miután rendez¡dtek a Szerz¡dés ratifikációjávalkapcsolatos, néhány tagállamban élessé vált belpolitikai (Dánia, Egyesült Királyság),illetve alkotmányossági viták (Egyesült Királyság, Németország). A Szerz¡dés alapvet¡változást hozott a szerkezetben a 3 pillér kialakításával és az elnevezésben, az EurópaiKözösségek helyett az Európai Uniót kezdték használni. 1999-re kit¢zték egy egységeseurópai valuta bevezetését, s a szükséges intézményeket létrehozását. Kiszélesítették azEurópai Parlament jogkörét a tudomány, a kultúra és az egészségügy terén. Tervbe vettékközös kül- és biztonságpolitika felállítását, és közös vízumpolitika kifejlesztését.Bevezették az európai állampolgárság fogalmát, amelyhez négy konkrét jogosultságotkapcsoltak: 1. Az EU állampolgára bármely tagállamban szabadon mozoghat, utazhat,tartózkodhat; 2. Lakóhelye szerinti tagállamban részt vehet az EP és a helyhatóságiválasztásokon (aktív ész passzív választójog); 3. AZ EU-n kívüli államokban, haországának nincs diplomáciai képviselete, bármelyik másik tagállam diplomáciaivédelmét igénybe veheti; 4. Petíciót nyújthat be az EP-hez és fordulhat az EurópaiOmbudsmanhoz. A maastrichti szerz¡dés fogalmazta meg a szubszidiaritás elvét, amelyszerint a döntéseket mindig a lehet¡ legalacsonyabb szinten, a problémához a lehet¡legközelebb kell meghozni, illetve csak akkor lehet egy szakpolitikát közösségivé tenni,ha a legoptimálisabb szint a közösségi a kérdések kezelésére.1.4.2. A negyedik b vítésA maastricthi szerz¡dés hatálybalépése után következ¡ id¡szakban egyre többen jeleztékszándékukat a csatlakozásra. Az EU létrejötte ugyanis már egy olyan szoros integrációstömböt jelentett, amelyb¡l való kimaradás a kontinens többi állama számára egyben alemaradás, s egy esetleges elszigetel¡dés veszélyével fenyeget. 1995-ben csatlakozott azEU-hoz Ausztria, Svédország és Finnország, így kialakult az EU 15 tagországból állófelépítése. Ez a három ország sokáig politikai okokból tartotta magát távol a közösségt¡l.Svédország el nem kötelezett politikát folytatott, Finnország és Ausztria pedig szerettevolna megtartani semlegességét.1.4.3. Az Amszterdami Szerz désA Maastrichti Egyezmény értékelését, kiegészítését az 1996. márciusában Torinóbanösszehívott kormányközi konferencián kezdték el a tagállamok. A konferenciára óriásinyomást gyakorolt a keleti b¡vítés perspektívája és a b¡vülésre való felkészülés. Ez15