Ötvenhatos projekt

LEÍRÁSA
diák lakott kollégiumban vagy albérletben). (A
mai diákokat megdöbbentette, hogy a naplóban
rögzíteni kellett a tanulók származását, nem találkoztak
még azokkal a kategóriákkal sem, melyek
ekkor használatosak voltak, különös tekintettel az
„egyéb” fogalmára.)
Az iskolának ez a sajátossága két dolgot is
megmagyarázhat:
1. a sajátos, az ötvenes évekre talán nem
mindenütt jellemző politikai hangulatot. Bár a
hivatalos politikai elvárásoknak az iskola megfelelt
– erről számoltak be a volt diákok, tanárok,
és erről tanúskodik például a korabeli iskolaújság
szellemisége is –, de mindenki bevallása szerint
ez mérsékeltebb volt a szokásosnál. Létezett egy
hallgatólagos összekacsintás tanárok és tanárok,
tanárok és diákok között, és még a rendszer iránt
politikailag elkötelezett emberek is távol tartották
magukat a szélsőségektől. Ebben egyrészt
szerepe volt a vezetőség személyi adottságainak,
másrészt kialakult, hogy inkább nem esett szó az
élet némely kérdéséről az iskola terepein, baráti
körökben sem. Ez a visszafogottság volt jellemző
’56 őszén is, akkor sem ragadtatták el magukat
politikailag az emberek.
2. Hiába volt Ferencváros az egyik csomópontja
a felkelés eseményeinek, miután a diákok
többsége „bejáró” volt, vagyis nem környékbeli
lakos, a tanítás szüneteltetése miatt nem kerültek
a történések közepébe, hiszen otthon maradtak.
Ezért nem találtunk az osztály diákjai között
senki olyat, aki – a ferencvárosi fegyveres alakulatokat
feltáró helytörténeti könyv adatai szerint
– a környék szinte minden utcájában külön-külön
megalakuló, bármelyik csoportnak a tagja
lett volna. Egyetlen olyan osztálytársról tudunk,
aki valamilyen módon részt vett a felkelésben, és
ezért el kellett hagynia az országot. Rajta kívül
bár voltak még olyanok, akik disszidáltak, de a
kiköltözések mozgatói inkább anyagi természetűek
voltak, nem álltak semmilyen összefüggésben
’56-tal, és – egyetlen kivételtől eltekintve – jóval
később következtek be.
Mára elég sokan elhunytak, de haláluk nem
hozható semmilyen összefüggésbe a vizsgált eseményekkel.
Az osztálytársak elbeszélése nyomán
mindenkinek tudtuk követni a sorsát ebben a
tekintetben. Az osztálylétszám csökkenésének
magyarázata anyagi természetű okokból történő
vidékre költözés, illetve megbetegedés volt.
Egyetlen fegyelmit találtunk, de annak sem volt
politikai töltete a visszaemlékezők szerint. Rejtélyes
eseteknek nem akadtunk a nyomára. 1956-ról
készségesnek látszottak nyilatkozni, bár néhány
25