Zsámbéki Polgár - 2020. május

A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN ADTUNK HÍRT ELŐSZÖR A ZSÁMBÉKI HÓDRÓL.
A HAZÁNKBA HARMINC ÉVE TERMÉSZETES ÚTON VISSZATELEPEDETT,
MAJD A TERMÉSZETVÉDELMI SZERVEZETEK ÁLTAL ELŐSEGÍTETT MÓDON
ELTERJEDT FAJT SOKAN FIGYELIK ÉS KUTATJÁK. KÖZÜLÜK KIEMELKEDIK
CZABÁN DÁVID HÓDKUTATÓ BIOLÓGUS ÉS ORSZÁGOS FELMÉRŐ
PROGRAMJUK A HÓDOK MAGYARORSZÁGON. A HÓDSPECIALISTÁT ARRÓL
KÉRDEZTÜK, HOGY MIT ÉRDEMES TUDNUK ERRŐL AZ ÁLLATRÓL?
Honnan jöhettek ide a hódok?
A hazai hódtelepítési program Gemencen kezdődött, 1996-
1998 között történtek ott telepítések. De a Szigetközben is
megjelentek hódok, 1991-ben, a korábbi Kelet-ausztriai telepítések
eredményeként. Ezek a populációk ahogy gyarapodtak,
a fiatalok szétterjedtek a Duna mentén és a Dunába torkolló
mellékfolyókon és patakokon felvándorolva egyre gyakrabban
jelennek meg, az ott lakók számára teljesen meglepetésszerűen.
De ez már az egész országban így van. Budapesten is már
legalább 6 hódcsalád él, de már élnek hódok Zsámbék környékén
még a Benta-patakon is Biatorbágytól a Dunáig, és kaptunk
észlelési adatot Bicskéről, a Szent László-patak mellől is.
Az országban az egyedszámuk már 8000-10000 között lehet.
Hogyan tudja a kemény fákat szétrágni?
A fadöntési képességei sok millió év alatt alakultak ki. Rágóizmai
igen méretesek, amik a vastag és erős csontokból felépülő
koponyához és állkapocshoz rögzülnek. Metszőfogainak
átmérője elérheti az 1 cm-t is. Ezek tipikus rágcsáló metszőfogak:
folyamatosan növekednek, és csak a külső felületüket
borítja zománc réteg. A többi részét a fognak a puhább dentin
alkotja. Így amikor rágnak, a belső rész gyorsabban kopik,
ezért lesz a foguk folyamatosan éles véső alakú. A hódok metszőfogának
külső része narancssárga színű. Ennek az az oka,
hogy vas-hidrát és amorf vas-kalciumfoszfát található benne.
A mi fogainkban nincsenek vas vegyületek, csak magnézium,
azért fehérek. De nem a hódok az egyetlen rágcsálók, akiknek
rozsda színű metszőfogaik vannak. Példaként említhetnénk
az erdei egereket, vagy a házi egeret is, de akár a nutriát is.
Mikor építenek gátat?
A lakóüregeiket a partoldalba ássák, amiknek a bejárata általában
a vízszint alatt található. Ha lecsökken a vízszint, akkor
a potenciális ragadozók, mint a farkas, esetleg nagyobb kutyák,
könnyen megtalálhatnák a rejtekhelyüket. Hogy elrejtsék
a bejáratot, gátakat építenek a patakokon, kicsit lejjebb, hogy
a vízszintet megemeljék, így elrejtik az üreg száját. Ilyen gátakat
csak a kisebb,
1 méternél sekélyebb
patakokon és
csatornákon építenek,
így is biztosan több száz
van belőlük Magyarországon.
A Vízügyi Igazgatóságok sok gátat
rendszeresen elbontanak, mert azok akadályozzák a belvíz és
csapadékvíz elvezetését. Előfordult, hogy házak is veszélybe
kerültek emiatt. Ezeket a hódok néhány nap alatt többnyire
újraépítik, gyakran ugyanott. Ezek a gátak viszont lassítják a
meder esését, ezáltal csökkentik a talajeróziót. Segítik a vízvisszatartást,
ami az aszályos nyarakon kifejezetten pozitív.
Vannak olyan módszerek, például átfolyó csövek beépítése,
amivel lehetővé válik a többletvíz elvezetése és a gát is megmaradhat,
de ezt a gyakorlatban itthon még csak 1-2 helyen
alkalmazták, teszt jelleggel.
Nem veszélyeztetik a patakmenti fákat vagy a mezőgazdasági
terményeket?
De igen. Növényevők, télen a fák kérgét fogyasztják, ezért
döntik ki azokat. Leginkább a puhafákat kedvelik, a fűz- és
nyárfa fajokat. Emellett még más fafajokat is ehetnek, például
nyírfát, égert, juharokat, mirabolánszilvát. Éppen emiatt főleg
az erdészek nem szeretik a hódokat. Néha gyümölcsfákat,
vagy örökzöldeket, például tuját is kidöntenek. De a vízparttól
maximum 30-50 méterre távolodnak csak el, többnyire 10-20
méteres távolságban maradnak a víztől. Ha ebben a sávban
mezőgazdasági földek vannak, oda is kijárhatnak. Szeretik a
kukoricát, a repcét, de a gabonaféléket sem vetik meg. A mezőgazdasági
táblákon okozott hódkár általában igen csekély.
De kerítéssel vagy villanypásztorral jelentősen csökkenthető
az általuk okozott erdészeti/mezőgazdasági kár.
Hogyan tudjuk megfigyelni a hódokat?
Óvatos állatok, a legkisebb zajra megijednek és berohannak a
vízbe. Többnyire éjszaka mozognak, de a szerencsés arrajáró
már alkonyatkor is találkozhat velük. Néha-néha nappal is
felbukkannak, főleg, ha zavartalan környezetben élnek. Nem
kell tőlük megijedni! Természetesen, ha nem tudnak elmenekülni,
akkor támadnak, de ez csak olyan helyzetben lehet, ha
mondjuk egy garázsba véletlenül betéved valamelyikük és ott
elkezdik kergetni. Ilyenkor inkább szóljuk a természetvédelmi
őröknek! Védett állatok, így nem lehet őket bántani, befogni,
még gátjaik, váraik elbontása is csak nyomós indokkal, engedély
birtokában lehetséges.
Mit kell tennünk, ha hódokat látunk akár a Zsámbéki-medencében,
akár máshol?
Semmit. Élvezzük a látványt és örüljünk, hogy találkoztunk egy
ritkán látható állattal! Utána pedig arra kérjük, hogy jelezzék
nekünk az észlelés helyét, és ha készített, 1-2 fotót is küldjön
a helyről a beaversinhungary@gmail.com e-mail címre! Kollégámmal,
Juhász Erikával jelenleg is figyeljük a hódok terjedését
és minden új adatnak örülünk, mert a hódok védelme csak
úgy lehet teljes és sikeres, ha ismerjük az elterjedésüket.
2020. május ZSÁMBÉKI POLGÁR
5