Zsámbéki Polgár - 2020. május

MIT KELL TUDNI
A HÓDRÓL
Eurázsia legnagyobb rágcsálója újra
megjelent a Békás-patak mentén. A hód
testtömege 20-33 kilogramm is lehet,
testhossza 75 centimétertől egy méterig
terjedhet, amihez 30-40 centiméteres,
lapos, pikkelyes farok csatlakozik.
Barna bundája tömött, selymes és vízhatlan,
szemei és fülei kicsik, orrát és
fülét bőrlebennyel el tudja zárni a víz
alatt. Hátsó lábain úszóhártya köti öszsze
ujjait.
Jellegzetesen nagy fogai narancssárga
színűek és a végük véső fomájúra kopik
az állandó rágástól. Kizárólag növényi
eredetű táplálékot (lágyszárúakat, fakérget
és leveleket) fogyaszt, rágásnyomai
árulkodnak jelenlétéről. Rágásra
metszőfogai folyamatos növekedése
miatt is szükség van.
A hódok kiválóan úsznak. Bundájukat
szagmirigyük váladékával teszik vízállóvá.
Hátsó lábaik második karma speciális
bundatisztító karommá módosult.
Egymással füttyögéssel, szagjelzésekkel
és farokcsapkodással kommunikálnak,
ez utóbbival a veszélyre hívják fel a
figyelmet.
A hód nem alszik téli álmot, számukra
ez a szaporodás időszaka. A monogám
szülőpár 1-2 utódot hoz a világra és a kicsik
két, két és fél évig maradnak a szülőkkel
amíg el nem érik az ivarérett kort.
A hódok 15-17 évig is élhetnek.
A hód a környezetét kisebb-nagyobb
gátak építésével tudatosan alakítja,
hogy a megemelt vízszint révén a ragadozók
előtt észrevétlen maradjon.
A nagyszabású gátépítés nem annyira
az eurázsiai hódra, mint inkább Amerikában
élő rokonára, a kanadai hódra jellemző.
A “mi hódunk” általában a magas
partfalba ás üregeket, azokat használja
lakhelyül. A otorék vagy hódvár bejárata
a víz alatt nyílik.
Magyarország hódállománya a 19. század
közepére a vadászat miatt kipusztult,
1854-ben figyelték meg az utolsó
egyedeket. A 20. század utolsó évtizedében
megkezdődött visszatelepítése.
VÉDETT ÁLLAT! Eszmei értéke
50 000 forint.
6 ZSÁMBÉKI POLGÁR 2020. május