Computerworld magazin 2021.01.27.

computerworldhungary

A Computerworld magazin 2021. január 27-én megjelent száma.

Fékezett habzású örömök | Digitális átalakulás döccenőkkel | Ami a Windows után jön | Lábadozó tárolók

INFORMATIKA A VERSENYKÉPESSÉGÉRT / ALAPÍTVA 1969 / 2021. JANUÁR 27. / LII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM

KOVÁCS

LEVENTE

rektor,

Óbudai Egyetem

TUDOMÁNY AZ

AMFITEÁTRUMNÁL

Ára: 495 Ft

9 770587 151006 21002

2021. január 27. / LII. évfolyam 2. szám


A FIRST ® LEGO ® League

megérkezett az otthonokba!

A FIRST ® LEGO ® League Discover Családi csomag

kisgyermekes családok számára kínál játékos bevezetőt

a természettudományok és a robotika világába.

CSAPATTALÁLKOZÓ

ÚTMUTATÓ

MÉRNÖKI

JEGYZETFÜZET

Javasolt korosztály:

4–6 évesek

Ár: 39 900 Ft

Információ és megrendelés: discover.firstlegoleague.hu

Csapatban indulnátok? Vár titeket a világ legnagyobb robotikai

közösségének FIRST ® LEGO ® League Challenge és Explore divíziója.

További információ: firstlegoleague.hu

LEGO, the LEGO logo and the Minifigure are trademarks of the LEGO Group.

FIRST ® is a registered trademark of For Inspiration and Recognition of Science and Technology (FIRST).


TARTALOM | 2021. január 27.

/ IMPRESSZUM

KIADJA A PROJECT029

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.

1132 Budapest, Visegrádi u 31.

HU ISSN 0237-7837

Internet: project029.com

FELELŐS KIADÓ:

Csák Ambrus ügyvezető

OPERATÍV IGAZGATÓ:

Babinecz Mónika

mbabinecz@project029.hu

MARKETING MENEDZSER:

Kovács Judit

jkovacs@project029.hu

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:

Keskeny és Társai 2001 Kft.

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.

Ügyvezető: Keskeny Árpád

SZERKESZTŐSÉG

Lapigazgató: Bozsoki Dániel

dbozsoki@computerworld.hu

Főszerkesztő: Kelenhegyi Péter

pkelenhegyi@computerworld.hu

Olvasószerkesztő, korrektor:

Pál Attila

Munkatársak:

Kis Endre, Mallász Judit, Móray Gábor

Tipográfia:

Király Zoltán

Címlapfotó: Kelenhegyi Péter

10 16

Munkatársaink elérhetőségeit megtalálja

weboldalunkon: computerworld.hu

Ügyfélszolgálat: Bohn Andrea

abohn@idg.hu

Telefon: +36 1 577 4301, fax: +36 1 266 4343

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.HU

HIRDETÉSFELVÉTEL

Lapreferens:

Rodriguez Nelsonné

irodriguez@computerworld.hu

Telefon: +36 1 577 4311

Kereskedelmi asszisztens:

Bohn Andrea – abohn@project029.hu

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274

e-mail: info@project029.hu

ajanlat@project029.hu

1132 Budapest, Visegrádi u. 31.

tel.: +36 1 577 4316

fax: +36 1 266 4274

Szerkesztőségünk a kéziratokat

lehetőségei szerint gondozza, de nem

vállalja azok visszaküldését, megőrzését.

A COMPUTERWORLD-ben megjelenő

valamennyi cikket (eredetiben vagy

fordításban), minden megjelent képet,

táblázatot stb. szerzői jog védi. Bármilyen

másodlagos terjesztésük, nyilvános vagy üzleti

felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes

engedélyével történhet. A hirdetéseket a kiadó

a legnagyobb körültekintéssel kezeli, ám azok

tartalmáért felelősséget nem vállal.

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és

egyes számítástechnikai szak üzletek terjesztik.

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán, az

InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között), a

postai kézbesítőknél

(hirlapelofizetes@posta.hu, fax: 303-3440).

Előfizetési díj egy évre 11 340 forint,

fél évre 5700 forint, negyed évre 2865 forint.

A Computerworld az IVSZ hivatalos

médiapartnere.

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését

az ESET biztonsági programokkal végezzük,

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,

a Sicontact Kft. biztosít számunkra.

18

10 | E-közigazgatás

| MI-koncepciók az

államigazgatásban | Más

országok kormányaihoz hasonlóan

a magyar államigazgatás

is folyamatosan keresi az

újgenerációs, de már bizonyított

technológiákat.

16 | Covid | Ami a Windows után

jön | A MaxWhere rendszerrel

könnyen alakíthatók ki digitális

ikerpárok, a virtuális térbe

helyezhetők iskolai órák, kiállítások,

konferenciák vagy akár webshopok.

18 | Trendek | Virtuális

orvosvizitek, digitális atléták | A

telemedicina és a sporttechnológia

éve lesz az idei a Deloitte

előrejelzése szerint.

20 | Trendek | Buktatók és

kihívások: 2021 IT-szemmel | A

Covid-járvány a 2021-es év teendőit

is megszabta. Az informatikai

vezetőknek nagyrészt kötött pályán

kell mozogniuk – lássuk, milyen

akadályok várnak rájuk az úton.

20

4 | Vélemény | Kelenhegyi Péter:

Hová tűnnek a kis hackerek?

6 | Hírmozaik, Személyi hírek

8 | Aktuális | Fékezett habzású

örömök | Az idei CES-en látnivalókban

nem volt hiány, de a szokásos

újdonságdömping jórészt elmaradt.

12 | Digitalizáció | Digitális átalakulás

döccenőkkel | A Dell globális

felmérése szerint a sereghajtók lassan

eltűnnek, miközben bővül

az élcsapat.

14 | Digitalizáció | Megtérülés vagy

kudarc? | Kiállják-e a valóság próbáját

a virtuális jelenlét időszakának

informatikai beruházásai?

22 | Piacelemzés | Lábadozó

tárolók | A javulás első jeleit

mutatja a vállalati külső adattárolók

régiós piaca.

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI

First Lego League.................................. 2

Óbudai Egyetem..................................... 5

CWeX..................................................... 15

P029....................................................... 24

verticum

adserver

computerworld.hu | computerworldhu | ComputerworldHUN


VÉLEMÉNY

OKTATÁS

Hová tűnnek a kis hackerek?

Miközben gyerekeink és unokáink már öt-hat éves korukban önállóan interneteznek – a

járvány miatt egyre többet és többet, ráadásul felügyelet nélkül –, a profi informatikusok

hiánya lassanként bénítólag hat a gazdaságra. Állami beavatkozást sürgetnek, komplex

stratégia kidolgozását javasolják a szakmai szervezetek.

KELENHEGYI

PÉTER

főszerkesztő,

Computerworld

…az álláshelyek

72

százalékában

felsőfokú

IT-végzettséget,

azon belül

azok közel

harmadánál

mesterszintű

képzettséget

várnának el.

Valószínűleg nem egyedi eset, amit

a minap hallottam: a neves gimnázium

diákjai szépen kerekedő jegyeket

írtak be maguknak az elektronikus naplóba,

míg az iskolai rendszergazda a körmükre

nem csapott. Nem meglepő, hogy kamaszkorukra

valóságos kis hackerek lesznek egyes

mai fiatalokból, ha már öt-hat éves korukban

hagyják őket szabadon internetezni a szüleik,

sem a képernyőidőt, sem a felkeresett tartalmakat

nem korlátozva, mint arra a Sophos

friss régiós felmérése rávilágított.

Nem meglepő az sem, hogy a gimnáziumból

kikerülő fiatalok körében meglehetősen

népszerű lett a mérnök-informatikus és a többi

rokon szak; s bár most konganak az ürességtől

az egyetemek falai, a virtuális térben mintegy

hatezer hallgató készül fel arra, hogy majdan

helytálljon a digitális átalakulástól felpörgetett

gazdaság valamelyik szegletében.

Csakhogy hat- vagy tízezer diák nem lesz

elég ahhoz, hogy e piaci szereplők tartani vagy

javítani tudják a helyüket a régiós és globális

versenyben, és azzá tegyék az országot, ami

lehetne: Közép-Kelet-Európa (egyik) digitális

központjává. Erre jutott legalábbis az ITM, az

IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült átfogó

digitális munkaerő-piaci felmérés. Hasonló

kutatást legutóbb fél évtizede végeztek

hazánkban. Mint az összevetésből kitűnik, az

eltelt öt év alatt alig nőtt a diplomás informatikusok

száma. Keveset javított a helyzeten

a felnőttképzés beindulása – a bootcampek

megjelenése ugyanis önmagában nem

elegendő az informatikushiány érdemi enyhítéséhez,

mivel az álláshelyek 72 százalékában

felsőfokú IT-végzettséget, azon belül azok

közel harmadánál mesterszintű képzettséget

várnának el.

Egyszerűen fogalmazva: hiába nő a kínálat,

nem tud lépést tartani a még gyorsabban bővülő

kereslettel. Míg öt évvel ezelőtt 3 ezer betöltetlen

álláshelyet azonosítottak a kutatók, és 22

ezer főre becsülték a potenciálisan foglalkoztathatók

számát, idén 9 ezerre nőtt az üres helyek

száma és kétszeresére, 44 ezerre a foglalkoztatási

potenciál. Noha a reál szakokra jelentkezők

közel fele valamilyen IT-irányt választana, nincs

valódi verseny a bekerülésért, és a középiskolai

oktatás hiányosságaira visszavezethető lemorzsolódás

miatt az informatikusképzés továbbra

is képtelen lépést tartani a szakemberigény

növekedésével.

Mindezt tetézi, hogy a megkérdezett IT-munkavállalók

több mint negyede gondolkodott

már pályaelhagyáson az alacsony bér, kiégés

vagy más terület iránti érdeklődés miatt,

egyharmaduk pedig fontolgatja, hogy külföldön

vállalna munkát. Ennek jelentőségét azzal

világítja meg az IVSZ, hogy már jelenleg is a

digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem

20 százalékát, az újgenerációs technológiák,

mint az 5G, az IoT, a blokklánc és a felhő gyors

bevezetése pedig rövid távon éves szinten

csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet

eredményezne.

Az IVSZ elnöksége szerint gyors, hatékony és

átfogó, több pontból álló állami beavatkozásra

van szükség. A készülő javaslatcsomagban

szó esik a köznevelés digitális átalakításáról, a

szak- és felnőttképzés színvonalának emeléséről,

az ezekből kikerülők munkaerő-piaci

lehetőségeinek javításáról és a bootcampek

esetleges állami támogatásáról is. A hazai

informatikusok itthon és pályán maradásának

érdekében pedig állami programokat és bértámogatást

sürget a szervezet.

Elodázhatatlannak tartják a Digitális Oktatási

Stratégia és a Digitális Munkaerő Program

következetes végrehajtását, az informatikai felsőoktatás

be- és kimeneti jellemzőinek minőségi

fejlesztését, a vonzó és versenyképes ITés

interdiszciplináris képzések erősítését, a

szak- és felnőttképzés digitális megújítását.

Ezek mellett nagyobb kormányzati elköteleződést

és támogatást várnak valamennyi képzési

forma mellett, és olyan támogatási konstrukciókat

és ösztöndíjprogramokat, amelyek rugalmasan

reagálnak a hazai munkaerőpiac igényeire.

Körülbelül ennyi mindenképpen kellene

ahhoz, hogy a Covid utáni időszakot jobb pozícióból

kezdjük a mostaninál.

4 | | 2021.01.27.


VÉLEMÉNY

ÓBUDAI EGYETEM

Tudomány

az Amfiteátrumnál

Konganak az ürességtől az Óbudai Egyetem épületei (is), ám

folyik az online térben a vizsgaidőszak, míg az intézményben

pezseg az élet: a Rektori Hivatalban is egymásnak adják a

kilincset az egyetem dolgozói. Kovács Levente rektor szerint ki

sem látszanak a munkából.

Előfordulhat, lesznek olyan évfolyamok,

amelyek hallgatói hónapokig

nem látták belülről az oktatási intézmények

falait, az online térben intenzíven

folyik a tanítás, ezekben a napokban pedig

a leendő gólyák ismerkednek a felsőoktatásban

rájuk váró követelményekkel és

lehetőségekkel.

Computerworld: Jelenleg is zajlanak

a nyílt napok az Óbudai Egyetemen.

Milyen az érdeklődés, hogyan folyik az

ismerkedés az online térben?

Kovács Levente: Azt hiszem, senki sem

erre készült, de a pandémia miatt nem volt

más lehetőség. Egészen más az oktatást

online térben végezni, mint egy beiskolázási

kampányt, nyílt napokat megtartani. Az

egyetem és a karok honlapján meghirdetett

valamennyi képzés elérhető, az online

nyílt napok arra adnak lehetőséget a hallgatók

számára, hogy a netes felületeken

folyamatosan érdeklődjenek és kérdéseket

tegyenek fel. Ez még új, nem mindenki által

ismert rendszer, de az érdeklődő fiatalok

szemmel láthatóan szép számmal keresnek

rá a platformjainkon megjelenő információkra.

Mivel azonban az Óbudai Egyetem az

elmúlt időszak fejlesztéseivel, innovációival

sűrűn hallatta a hangját (például MassVentil,

a tömeglélegeztető rendszer), bízunk abban,

hogy szép számmal lesznek jelentkezők,

de magunk is teszünk azért, hogy minden

lehetséges fórumon, online konferencián és

kiállításon jelen legyünk.

CW: Van lehetőség interakcióra?

KL: Természetesen, kollégáink személyes

virtuális jelenlétet kínálnak az előre rögzített

időpontokban, amikor a hallgatók feltehetik

kérdéseiket, érdeklődhetnek a

karok által nyújtott képzésekről.

CW: Milyen felvételi követelményekre

számthatnak idén a jelentkezők?

KL: Az emelt szintű érettségi miatt már

tavaly változtak a felvételi követelmények.

Ettől minden felsőoktatási intézmény jobb

homogenizációt vár, hiszen az emelt szintű

érettségi magasabb színvonalú felkészültséget

jelent. Az Óbudai Egyetemen ettől az

évtől emelt szintű érettségi felkészítőket

tartunk online formában. Újdonság a felvételi

követelményekben, hogy az alapképzési

szakokra ez évtől nemcsak emelt szintű

érettségi vizsgával, felsőfokú oklevéllel,

hanem felsőoktatási szakképzési szakon

szerzett oklevéllel is be lehet kerülni. Folyik

a Szakképzés 4.0 program alapján a technikusi

képzés illesztése is a felsőoktatási

rendszerhez.

CW: Idén mely szakok lesznek a

legnépszerűbbek?

KL: Műszaki felsőoktatási intézményként

minden szakunk kelendő, mivel a piacon

nagy mérnökhiányról beszélhetünk. Az

Óbudai Egyetem frissen végzett hallgatói

a Diplomás Pálykövető Rendszer (DPR)

tanúsága szerint a fizetési rangsorokban

minden szakával dobogós helyen állnak. A

legnagyobb sláger mégis a mérnök-informatikus

szak, ahol ráadásul országos elsők

vagyunk a DPR kezdőfizetési rangsorában.

Nem mintha gépész- vagy villamosmérnökökre

nem volna nagy szükség, de az ipar

digitalizációja, az Ipar 4.0 miatt óhatatlanul

megnőtt az informatikai szaktudás iránti

igény. Ezért mérnök-informatikus szakunk

a legkeresettebb. Mindezt tetézi a Covid-járványnak

a digitális átalakulást gyorsító, a

munka világát is átalakító hatása. A leendő

munkavállalók anyagilag is megbecsült,

lehetőleg online végezhető, innovatív

munkára, munkakörökre vágynak.

Kovács Levente

rektor,

Óbudai Egyetem

CW: Milyen tervekkel indul az idei év?

KL: Bízunk abban, hogy a tavalyinál jobb

lesz, de amíg az oltás nyomán nem alakul ki

nyájimmunitás, addig a pandémia határozza

meg a körülményeket. Ennek ellenére olyan

új szakokat, interdiszciplináris képzéseket

tervezünk indítani, mint a kiberbiztonság, a

gazdaság-informatikus szak vagy a grafikus

kommunikáció. Mesterszakokat és idegen

nyelvű képzéseket is indítunk, tovább

erősítve az Ipar 4.0-s irányvonalat.

CW: Ennek kapcsán lesz-e változás az

oktatói gárdában?

KL: A januártól hatályos felsőoktatási

törvény alapján az egyetemek rektorai

hosszas akkreditációs eljárás nélkül,

megfelelő minőségbiztosítással közvetlenül

nevezhetnek ki külföldön befutott

egyetemi tanárokat saját tanári karukba. Mi

elsősorban magyar anyanyelvű, külföldön

sikereket elért, szellemi tőkéjüket az anyaországban

kamatoztatni kész oktatókban

gondolkozunk. Emellett a kormányzat innovációt

ösztönző törekvései mondhatni repozicionálják

az oktatói gárda jelentős részét,

amennyiben tudásukat nemcsak interdiszciplináris

kutatásban, hanem az oktatásban

is kamatoztatni szeretnék. Amennyiben a

hallgatói létszámon alapuló finanszírozás

úgy módosul a jövőben, hogy a kutatás-fejlesztést

is figyelembe veszi, akkor a bérüket

tekintve is nőhet az oktatók megbecsültsége.

Néhány nappal ezelőtt választották meg

a Magyar Tudományos Akadémia bizottságainak

új tagjait, melynek során az

Óbudai Egyetem minden eddiginél több

tagot delegált: az Informatikai Tudományos

Bizottságba tizenhét tagból ötöt az

Óbudai Egyetem adott, az Automatizálási és

Számítástechnikai Tudományos Bizottságba

is bekerültünk, és az Agrártudományok

Osztálya is két tagunkat választotta soraiba,

ami komoly tudományos elismerés egyetemünk

számára.

2021.01.27. | | 5


AKTUÁLIS

Hírmozaik Személyi hírek

ceginfo.computerworld.hu

computerworld.hu/karrier

Kétszer annyi IT-s kell

Kétszeresére nőtt az informatikusok iránti

kereslet Magyarországon: a munkáltatók

44 ezer digitális szakembert vehetnének

fel a következő két évben, ha nem kellene

számolniuk a munkaerőpiac realitásaival,

azaz az évről évre növekvő szakemberhiánnyal

– derül ki egy most elkészült

kutatásból. Az ITM, az IVSZ és a KIFÜ

megbízásából készült átfogó digitális

munkaerőpiaci felmérés egyik legfontosabb

megállapítása, hogy önmagában a felsőoktatás

sem mennyiségi értelemben, sem

strukturálisan, sem pedig minőségi szempontból

nem tudja követni a munkaerőpiac

növekvő digitálisszakember-igényét, ezért

összefüggő, a köznevelésre, a szak-, és

felnőttképzésre, illetve a motivációs tényezőkre

is kiterjedő stratégiára van szükség.

Appok milliárdjai

Tavaly ugyan nem egy iparág megszenvedte

a világjárvány bénító hatásait, a mobiltelefonos

aplikációk viszont taroltak: mind

az Apple App Store-jában, mind a Google

Playben 30 százalékkal több mobilapp

fogyott, mint egy évvel korábban. A karanténba

vonuló felhasználók összesen közel

111 milliárd dollár forgalmat csináltak a

két nagy webáruházban. A kettő között

azonban hatalmas a különbség: az Apple

87 százalékkal többet kaszált riválásánál:

72,3 milliárd dollárt, míg a Google „csak”

39 milliárdot.

Bécs napelemekkel

táplálkozik

A Wien Energie osztrák energiaszolgáltató

tavaly 26 megawattnyi új napelemet

telepített, ami éves rekordot jelent. A

pandémia közepette átlagosan hetente egy

naperőművel bővült a létesítmények száma.

A vállalat több mint 260 napelemrendszere

25 ezer bécsi háztartás zöldenergia-ellátását

fedezi. A napelemek túlnyomó többségét

épületek tetején helyezték el, de idén

működésbe lép egy körülbelül 15 focipálya

nagyságú naperőmű is.

Női–férfi egyensúlyhiány

A Kaspersky adatai szerint a technológiai

területen dolgozó nők csaknem fele úgy

véli, hogy a Covid-19 világjárvány hátráltatta

szakmai előmenetelét, miközben ugyanekkora

arányban gondolják azt, hogy a hőn

áhított nemek közötti egyenlőség nagyobb

valószínűséggel érhető el távmunka keretei

között. Bár volt egy olyan elképzelés, hogy

a lezárások alatti élet felgyorsíthatja majd

Pat

Gelsinger

Vezérigazgatóként tért vissza az Intelhez

Patrick Paul Gelsinger, aki 2012 szeptembere

óta a VMware vezérigazgatója, korábban

pedig az EMC Információs Infrastruktúra

Termékeinek elnök-vezérigazgatója volt.

Gelsinger az Intel technológiai vezérigazgatója,

korábban a lapkagyártó vállalat alelnöke

és a Digital Enterprise Group vezérigazgatója

volt több mint három évtizeden

keresztül. Karrierjét, egyetemi tanulmányai

előtt, 18 évesen kezdte az Intelnél, később

ő volt a 80486-os processzor főtervezője,

főinformatikusként nevéhez fűződik az Intel

Developer Forum elindítása.

Peter

Gazik

Januártól Peter Gazik tölti be a Telenor

Magyarország vezérigazgatói pozícióját.

Elődje, Jan Hanus a többségi cégtulajdonos

PPF-csoporton belül kap más

megbízatást. Peter Gazik az utóbbi tíz

évben különböző vezetői szerepköröket

töltött be távközlési cégeknél, az elmúlt

öt évben pedig a szlovákiai O2 mobiltársaság

vezérigazgatója volt. Gazik az

egyetem elvégzése után a TV Markiza

külföldi tudósítójaként dolgozott, majd

a Candole Partnersnél szenior tanácsadói

pozícióig jutott. 2015 óta volt az O2

vezérigazgatója.

Erdélyi

Márk

Drozdy Győző nyugdíjba vonulását követően

Erdélyi Márk veszi át a vállalati

kapcsolatok divízió vezetését a jogi területért

és vállalati reputációért felelő

vezérigazgató-helyettesként a Telenor

Magyarországnál. A szakember a Telenor

jogelődjénél fejezte be a joggyakorlatot,

több év ügyvédi munka után 2010-ben

jogi igazgatóként tért vissza a vállalathoz.

E pozíció mellett különböző tisztségeket

töltött be, így felelt az információbiztonságért,

az üzleti megfelelésért,

a hatósági adatszolgáltatásért, illetve

compliance officerként is dolgozott.

6 | | 2021.01.27.


AKTUÁLIS

a nemek közötti egyenlő lehetőségek megvalósulását

az informatikai pozíciókban, a

továbbra is fennálló társadalmi előítéletek

meggátolták ezt a potenciális áttörést.

IoT-robbanás várható

Egyre növekvő jelentőségre tesz szert

az embereket, folyamatokat, eszközöket

láthatatlan módon összekapcsoló dolgok

internete. A BuyShares előrejelzése szerint

2025-re a szegmens 53 százalékkal bővül,

és eléri a 677 milliárd dolláros nagyságot.

Összehasonlításul: 2019-ben a teljes IoTpiacot

388 milliárd dollárra becsülték

az elemzők, 2030-ra viszont várhatóan átlépi

a billió dolláros küszöböt. A legtöbb IoTeszközt

konzumer termékekben találjuk,

a második legnagyobb felhasználói kör

pedig a köz- és államigazgatás.

Pályázati felhívás

A Google január 20-án meghirdette a középés

a kelet-európai régió országainak szóló

Google.org Impact Challenge programját,

amely a digitális felzárkóztatásért, illetve

az inkluzív gazdasági növekedés elősegítéséért

dolgozó szervezetek támogatását

célozza. A Google 2 millió eurónyi támogatást

oszt szét a pályázat során kiválasztott

magyarországi, valamint további tíz ország

kedvezményezettei között, hogy segítse a

szervezeteket a gazdasági újraindulást célzó

jótékony projektjeik megvalósításában.

A nonprofit és forprofit szervezetek, valamint

oktatási intézmények 2021. március

1-jéig jelentkezhetnek. 2020-ban a Google

csak a közép-kelet-európai régióban 250

ezer, Magyarországon 17 ezer embernek

segített digitális készségeik fejlesztésében

vagy az új, digitális karrierre váltásban.

Felnőttképzők ajándéka

Január első napjaiban jó hírt kaptak a

felnőttképzők és a HR-szakemberek, mert

– figyelembe véve a gyakorlati tapasztalatokat

– módosították a felnőttképzési

jogszabályokat. A múlt év szeptember 1-jén

életbe lépett szabályok meglehetősen

ellentmondásosra sikeredtek. Számos

szakmai szervezet és munkaadó élt kifogással

a minisztérium illetékeseinél, mert

a gyakorlatban nem lehetett normakövető

módon alkalmazni a törvényi szabályokat.

Az új és komfortos szabályokat múlt év

decemberében törvényekbe foglalták, és

január 1-től már ezek alapján folyhatnak

az oktatások és képzések. A módosítások

nem érintették az eredeti jogalkotói szándékot,

amely arra irányult, hogy a képzések

szélesebb körének, ezen belül különösen

a belső képzéseknek is meg kell jelenniük

a felnőttképzési statisztikákban, hogy azok

valós képet mutassanak. Ezért a jogalkotó

megadott egy alsó időkorlátot, s ennek

köszönhetően csak az összesen hat óra

időtartamot meghaladó belső képzéseket

kell a hatóságnak bejelenteni, összegezte

a változásokat a NEXON felnőttképzési

szakértője.

Az Év Applikációja

A Magyar Marketing Szövetség 2020-ban is

kihirdette az Év Applikációja díjat, melyet a

DokiApp vihetett haza. A telemedicina alkalmazás

segítségével a nap bármely időszakában,

mindössze pár perc várakozás

után konzultálhatunk egy orvossal vagy

pszichológussal. Az online orvoslási app

nem először kap rangos díjat, korábban

ugyanis a Vodafone Digitális Díj egyik fődíját

vihették haza az ötletgazdák.

Mozdonybeszerzés

Dobó

Mátyás

A szakmai berkekben Doransky néven

ismert Dobó Mátyás váltja a Vodafone

Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezérigazgató-helyettesi

pozíciójában a március

31-én távozó Király Istvánt. Az Apple-től

érkező szakember február 1-től veszi át a

feladatokat. Dobó Mátyás karrierjét saját

startup-cégének felépítésével kezdte,

majd 2013-ban csatlakozott a Magyar

Telekomhoz. Később a Deutsche Telekomnál,

az Invitechnél és az Apple-nél

is dolgozott. Programozói végzettsége

után kommunikációból és szociológiából

diplomázott.

Tolga

Kurtoglu

Főtechnológusi pozíciót kap a HP-nél

Tolga Kurtoglu, a Xerox eddigi globális

kutatási vezetője. A HP új CTO-ja egy

évtizeden át vezette a híres Xerox PARC

kutatóközpontot, 2017 óta elnök-vezérigazgatóként.

Új pozíciójában az HP Labs

élére kerül. Ezzel egy időben jelentették

be, hogy a stratégiai és inkubációs vezetői

posztra a Bain & Co.-tól Sarabjit Singh

érkezik. Kurtoglu a Xerox előtt a NASA

és a Dell kötelékében dolgozott, gépészmérnöki

diplomáját és doktori fokozatát

az austini egyetemen, illetve a Carnegie

Mellon egyetemen szerezte.

A FOXrail Zrt. egy Vectron AC mozdonyt

rendelt a Siemenstől egy további mozdonyra

érvényes opcióval. Kihasználva a vasút

liberalizációját és az Európai Unión belüli

szabad mozgást, a magyar tulajdonú

vállalat határokon átnyúló folyosóforgalmat

működtet kizárólag az intermodális szektorban.

2021.01.27. | | 7


MÓRAY

GÁBOR

AKTUÁLIS

CES 2021

Fékezett habzású

örömök

Az idei CES-t teljes egészében online rendezték meg. Látnivalókban így sem volt hiány, de a

kínálaton érezhető volt a Covid hatása, a szokásos újdonságdömping 2021-ben jórészt elmaradt.

A

világ legnagyobb szórakoztató elektronikai

kiállítása, a minden év január

elején megtartott Las Vegas-i CES

olyasfajta fix pont a nagy szakmai rendezvények

világában, amelyet még a koronavírus-járványnak

sem sikerült kibillentenie

a helyéből. Igaz, a kiállítás idén a kaszinók

világából az online térbe települt át, ami

egy ilyen gigantikus látványshow varázsából

nyilvánvalóan sokat vesz el, de ez

a megoldás szakmai szempontból azzal a

haszonnal járt, hogy a streameken áramló

információtömeget könnyebb volt feldolgozni,

mint ha az élő helyszínen kellett

volna ide-oda rohangásznunk a kiállítási

területen, melynek mérete az utóbbi időben

már egy kisebbfajta városéval vetekedett.

Persze egy idő után így is utolérte az

érdeklődőt a bőség zavara, mert az első nap

után, amikor a legnagyobb cégek mutatták

be újdonságaikat, a CES 2021 nagyon

felgyorsult, és csak úgy zúdultak ránk az

online események. Látnivalóban tehát nem

volt hiány, de a technikai szempontból jól

megcsinált bemutatókon mégiscsak érezhető

volt egyfajta szegényesség: a világjárvány

derékba tört vagy lassított számos

fejlesztést, és olykor még a legnagyobb

márkák is csak véres verítékkel tudtak

összegereblyézni annyi újdonságot, amivel

kitölthették a prezentációjukat.

Intel-parádé

A trendfordító újdonságok tehát jobbára

elmaradtak, és a legtöbb gyártó a jelenléttel

alig akart többet, mint jelezni, hogy talpon

van, megy előre, nem törte meg a járvány.

Mások viszont igyekeztek kihasználni ezt

a viszonylagos vákuumot: ezek egyike volt

az Intel. A lapkagyártó óriásra az utóbbi

években rájárt a rúd, fejlesztései akadoztak,

fontos céldátumokat kellett átütemeznie, és

tekintélye, rangja folyamatosan erodálódott.

A legutolsó pofont az Apple-től kapta, amely

tavaly bejelentette, hogy az Intel lapkái

helyett saját, ARM-alapú chipjeire állítja

át a Mac gépeket. A lapkagyártó óriás ezért

most a 2021-es CES-esen próbálta meg

bizonyítani, hogy korai volna még leírni, és

mintegy félszáz új processzoráról villantott

meg szakmai részleteket. Beharangozta

többek között asztali processzorainak új

királyát, a 11. generációs, nyolc magot és

16 szálat tartalmazó Core i9-11900K-t. A

Rocket Lake sorozatú lapka maximális órajel-frekvenciája

5,3 megahertz, megjelenését

2021 első negyedére ígéri a gyártó.

Versenytársak érkezése

Nem zongorázunk végig az összes Intellapkán,

amelyek drámai újdonságokat

amúgy sem tartalmaztak, de megemlítjük

még az érkező újdonságok közül a kis

fogyasztású vonalat erősítő Jasper Lake

szériát, amely 10 nanométeres technológiával

készülő Tremont Atom magokra

épül. A lapkák először Chromebookokban

jelenhetnek meg, de később windowsos

rendszerekben is helyet kaphatnak. Ez a

termékvonal azért érdemel figyelmet, mert

az energiahatékonyság egyre fontosabb

szemponttá válik a fejlesztésekben, és épp

ez az ütőkártyája annak az új versenyzőnek,

amelyik a CES-en az Intel és az AMD vetélytársának

jelentkezett be az x86 piacon.

Ez a cég nem más, mint az ARM,

amelynek a kis fogyasztást nagy teljesítménnyel

párosító lapkaterveivel idáig

elsősorban mobilrendszerekben, elszórtan

pedig laptopokban találkozhattunk. Az

Apple ARM-alapú M1 lapkája azonban bebizonyította,

hogy a brit gyártó tervei asztali

rendszerekben is megállják a helyüket,

és emulációval a hagyományos programokat

is hatékonyan futtatják. A sikeren

felbuzdulva az ARM a CES-en bejelentette,

hogy a PC-s ökoszisztéma meghódítására

indul. Izgalmas lesz látni, hogy terveiből

mennyit tud megvalósítani az ARM, és hogy

a beágyazódott gyártók, vagyis az Intel és

az AMD miképp reagálnak a megjelenésére.

Mindenesetre biztos, hogy az x86 lapkapiacnak

jót fog tenni az éleződő verseny.

Emberközpontú jövő

Egyre fontosabb szerepet töltenek be az

utóbbi években a CES tematikájában az

okosotthonok, és a trend idén is folytatódott.

Erre helyezte a hangsúlyt a Samsung

is, amely nem elsősorban konkrét termékekre

koncentrált – bár ezekből sem volt

hiány –, hanem inkább átfogó képet próbált

meg rajzolni a holnap háztartásáról. Ebben

a vízióban főszerepet kapott a mesterséges

intelligencia (AI), amely kiszolgálja

8 | | 2021.01.27.


AKTUÁLIS

a felhasználót, vagy észrevétlenül a keze

alá dolgozik.

Jellemző, hogy a sajtókonferenciát a

korábbi évek gyakorlatától eltérően nem

a cég igazgatója, hanem kutatási vezetője,

Sebastian Seung tartotta, aki előadásában

arról beszélt, hogy megváltozott világunkban

sokkal fontosabb szerep jut az

otthonnak, a Samsung ezért olyan fejlesztésekre

törekszik, amelyek a személyre

szabott élményeken keresztül lehetővé

teszik a személyiség kibontakoztatását.

…a mai depressziós időkben

mindennél jobban vágynak

arra, hogy valaki derűs

jövőképet tárjon eléjük.

Ezt szolgálja a mesterséges intelligencia

integrációja is, amely a tévéktől a

háztartási gépekig mindenütt felbukkant a

dél-koreai gyártó otthoni megoldásaiban:

a mosógépekben például AI optimalizálja

a vízhasználatot, az okostelefonok kameráiban

feljavítja a videókat és a képeket, a

tévékben 8K-ra skálázza fel a tartalmakat.

A nem tolakodó, de folyamatosan jelen lévő

beépített intelligencia még inkább jellemző

a Samsung robotjaira, köztük a Bot Care

személyi asszisztensre, amely felismeri

és lereagálja a felhasználók viselkedését,

segít a napi feladatok elvégzésében, sőt akár

még társalogni is kész gazdájával, illetve a

Bot Handy robotra, amely különböző fizikai

munkákban, így a takarításban és a rendrakásban

partner.

Ezek a robotok egyelőre fejlesztés

alatt állnak, de nagyon beszédes, hogy a

Samsung inkább ezekkel „villogott”, és

nem szokásos slágertémáival, a tavasszal

megjelenő csúcsmobilokkal. A dél-koreai

gyártónál valószínűleg úgy gondolhatták,

hogy a Covid-járvány kellős közepén a

fogyasztók legfőbb gondja nem az, hogyan

költsék el a pénzüket, mert a mai depreszsziós

időkben mindennél jobban vágynak

arra, hogy valaki derűs jövőképet tárjon

eléjük.

Repeszt az AI

Más szakterületek kiállítóinak előadásaiban

is fontos vezérmotívum volt a mesterséges

intelligencia. A Mercedes-Benz MBUX

Hyperscreen névre hallgató, hangparancsokkal

vezérelhető okosműszerfalán

például a tömérdek lehetőség közül az

AI választja ki és rendezi a vezető keze

alá azokat az irányítási lehetőségeket,

amelyekre megítélése szerint az adott a

helyzetben a leginkább szüksége lehet: a

környezeti adatokat és a sofőr habitusát is,

vagyis rugalmasan idomul a felhasználási

feltételekhez.

Szintén ott dübörög a mesterséges intelligencia

azokban a fejlesztésekben, amelyek

immár belátható közelbe hozzák a teljesen

autonóm, tehát vezetői beavatkozást semmilyen

szinten nem igénylő önvezető autók

megjelenését. A CES egyik prezentációjában

a Mobileye képviselője például azt

állította, hogy a különböző típusú távérzékelők

és kamerák kombinációja akár már

2025-re képessé válhat a négyes típusú

autonóm járművek kiszolgálására.

Aki pedig csak a vezetési feladatok egy

részét akarja átlőcsölni autójára, annak

még addig sem kell várnia, mert a CES-en

elhangzottak szerint a GM Super Cruise

navigációs rendszerét 2023-ig több mint

húsz modellbe fogják beszerelni, és az új,

„felokosított” Chevy Bolt már idén megjelenik.

A Super Cruise a második szintet

képviseli az autonóm autók fejlődésében: a

rendszer használata esetén a sofőrnek nem

muszáj folyamatosan tartania a kormányt,

de azért nem olvashat vagy szunyókálhat,

mert ha az arcfigyelő rendszer úgy ítéli

meg, hogy elkalandozik a figyelme, a volán

mögötti lámpácskát megvillogtatva emlékezteti

kötelességeire.

Biztonságosabb világot!

Bár a CES jellegénél fogva elsősorban a

szórakoztatásról szólt, olyan súlyosabb

témák is előkerültek az előadások során,

mint például a zsarolóvírusok. Napjaink

legpusztítóbb kiberbűnözési formája hétről

hétre szedi áldozatait, és mivel a bűnözők

viszonylag kis befektetéssel iszonyatos

pénzekhez jutnak általa, terjedése megállíthatatlannak

tűnik. A CES-en azonban

felvillant egy halvány reménysugár: az Intel

bejelentette, hogy 11. Generációs Core vPro

processzoraiban lapkaszintre építi be a

zsarolóvírusok elleni védelmet. A védelem

alapját a Hardware Shield és az Intel Threat

Detection Technology (TDT) nevű új technológiák

adják, amelyek „szilícium-szinten”, a

hagyományos vírusellenes programoknál

jóval mélyebben tevékenykednek, és telemetrikus

módszerrel olyan adatokat gyűjtenek

a CPU működéséről, amelyből gépi

tanulási heurisztikákkal felismerhető a

vírustámadás.

A technika alkalmazásához vele együttműködő

vírusellenes programra is szükség

van: a CES 2021-en az Intel a Cybereason

nevű biztonsági céget mutatta be együttműködő

partnereként, de elmondta, hogy

reményei szerint más biztonsági termékek

fejlesztői is bekapcsolódnak az együttműködésbe.

2021.01.27. | | 9


KELENHEGYI

PÉTER

E-KÖZIGAZGATÁS

MI-koncepciók az

államigazgatásban

A Belügyminisztérium Sajtófogadó Termének előterében

zártkörű, interaktív kiállításon kerültek bemutatásra a

minisztérium mesterséges intelligenciával kapcsolatos

fejlesztései, köztük az élesben működő hangalapú

leiratozó vagy a közhiteles nyilvántartáson alapuló

arcképazonosító szolgáltatás. A Szabályozott Elektronikus

Ügyintézési Szolgáltatásokhoz (SZEÜSZ-ökhöz) illeszkedő,

nagy kiberbiztonságot, magas rendelkezésre állást nyújtó

mesterségesintelligencia-modulok beépítése jelenleg is

folyamatban van.

Más országok kormányaihoz hasonlóan

a magyar államigazgatás is folyamatosan

keresi azokat az újgenerációs, de

más területeken már bizonyított technológiákat,

amelyek megkönnyíthetik mind az állami

működést, mind az állampolgári ügyintézést.

Ezek közé tartoznak azok a mesterséges intelligencián

alapuló megoldások, amelyek fejlesztése

a Belügyminisztérium gondnoksága alatt

zajlik, és amelyekről Hajzer Károly informatikai

helyettes államtitkárral beszélgettünk.

Computerworld: Piacelemzők, így

például az IDC és a Gartner előrejelzései

szerint az előttünk álló években a

mesterségesintelligencia-alkalmazások

gyors előretörése várható még az olyan,

konzervatívnak ismert ágazatokban is,

mint a bankszektor vagy az államigazgatás.

Milyen „bizonyítványokkal” kell

rendelkeznie egy-egy újgenerációs technológiának,

mielőtt azt államigazgatási

megoldásokban adaptálnák?

Hajzer Károly: Régebben az államigazgatás

kimondottan élen járt az új technológiák

használatában. Ha visszatekintünk arra, hogy

Magyarországon hol telepedett meg először

az informatika, látjuk, hogy – a kutatói és

egyetemi szféra mellett –, az államigazgatás

és a rendészet jártak az élen. Ezt az előnyét

veszítette el a közigazgatás akkor, amikor

a lakosság körében elterjedtek a számítógépek,

a játékprogramok, majd az internet

és a közösségi média. Az állampolgárok

mozgása az online térben ma már kiköveteli,

hogy a konzervatívnak tartott közigazgatás is

lépjen. Nem az a kérdés, hogy a közmondásos

konzervativizmusunkat feladjuk-e, hanem az,

hogy szóba akarunk-e állni azzal az állampolgári

közeggel, amelyik már régen meghaladta

a közigazgatásban használt kérdés-felelet

nyelvezetet.

CW: A Deloitte több tanulmányban

foglalkozott a mesterséges intelligencia

kormányzati alkalmazásával,

és lefektetett néhány alapszabályt vagy

feltételt. Ezek szerint a mesterséges

intelligencia bevezetését megelőzően fel

kell mérni, van-e arra kész, kidolgozott

stratégia; megfelelő szakembergárda;

ismertek-e a folyamatok; a rendelkezésre

álló adattömeg; a technológia és

a platformok; végül az etikai keretek,

azaz az átláthatóság és a személyes

adatok biztonsága. Mindezeket ráadásul

menet közben folyamatosan finomhangolni

kell. Egyetért a tanácsadócég

megfogalmazásával?

HK: Többnyire igen, de néhány dolgot szükséges

tisztázni. Az állam jelenleg is rendelkezik

jelentős számú információval, adattal,

amelyek birtokában el tudja látni a feladatát,

így azokat felesleges ismét bekérni a polgároktól.

Az adathozzáférés szempontjából

ezért csak az azokhoz való hozzáférés módját

vizsgálnám, az adattartalmakat, amelyekről

jogszabályok és törvények rendelkeznek,

Hajzer Károly

informatikai helyettes államtitkár,

Belügyminisztérium

nem, ha azokban nem történik változás. Az

adatkezelés megfelelősége és az állampolgári

jogokkal kapcsolatos aggályok kevésbé kockázatosak,

amennyiben nem terjeszkedünk túl

az eddig jogszabályoknak megfelelően, magas

fokú biztonsággal tárolt adatokon. Más kérdés

az, hogy mennyire ellenőrzöttek, stabilak és

kimunkáltak a folyamatok. Ebben valóban

vannak hiátusok. Az elektronizálás – különösen

a mesterséges intelligenciával támogatott

ügyintézési folyamatok – arra adnak

lehetőséget a közigazgatás számára, hogy

átgondolja a jelenleg is működő, de kevésbé

rendszerszemléletű folyamatokat. Ez azonban

nem probléma, hanem inkább lehetőség

arra, hogy az esetleges párhuzamosságokat

megszüntessük, kigyomláljuk az eljárásokból

a felesleges elemeket. A Deloitte szakértőinek

a részletekben igazat adok, összességében

azonban nem nehézségeket látok itt, hanem

lehetőségeket.

CW: Ha már a lehetőségekről esett szó:

a koronavírus-járvány új ügyfél-azonosítási

megoldások, például videóbanki

ügyintézés bevezetésére késztette a

pénzintézeteket. Van-e olyan eljárás

a belügyminisztériumi rendszerben,

amelyet szintén a pandémia óta vezettek

be?

HK: Több ilyen eljárásunk van, ezek egyike

az arcképalapú azonosítás. A közigazgatás

pontosan definiált, sok részletre kiterjedő

jogszabályok szerint működik, amely szavatolja

az állampolgár biztonságát és az állam

jogszerűségét. Az ügyintézésekkel kapcsolatos

jogszabályi környezet olyan azonosítási

eljárások bevezetése előtt nyitott utat,

amelyek lehetővé teszik, hogy az állampolgárok

személyes jelenlét nélkül, teljeskörűen

10 | | 2021.01.27.


INTERJÚ / E-KÖZIGAZGATÁS

tudjanak ügyeket intézni akár a mobiltelefonjukról.

Ez azonban megfelelő környezet kialakítása

nélkül elméleti lehetőség maradna. A

pandémia következtében az elméleti lehetőségről

a gyakorlati megvalósításra tértünk

át. Az állampolgárok egyébként sem szívesen

látogatják a hivatalokat, járványhelyzetben

pedig különösen nem, illetve a hivatalok is

szeretnének takarékoskodni emberi erőforrásaikkal

és korlátozni a megjelentek számát.

Az elméleti lehetőségek itt találkoznak a

gyakorlati megvalósítás igényével.

CW: Melyek azok a Szabályozott Elektronikus

Ügyintézési Szolgáltatások,

SZEÜSZ-ök, amelyek során mesterséges

intelligenciával találkozhatnak az

állampolgárok?

HK: Az egyik legfontosabb az arckép-azonosítási

szolgáltatás, amely a személyes jelenléttel

egyenértékű, a felhasználónév-jelszó

alapú, sőt a hangalapú azonosítást is meghaladó

megoldás. Sajnos az egészségügyi

maszkok kötelező viselése megnehezíti az

azonosítást, azokat egy pillanatra eltávolítva

azonban az arcfelismerő algoritmusok teljes

pontossággal beazonosítják az adott személyt.

Szeretnénk ezzel a megoldással és érintésmentes

ujjnyomatolvasó berendezésekkel

lényegesen meggyorsítani a határátlépést.

Mindkét alkalmazás mögött mesterséges

intelligencia áll, amely a személyazonosság

megállapításán túl a határra érkezők magatartásának,

illetve viselkedésének ellenőrzésére

is képes, vagyis a határőrnek nem kell

minden belépőt az okmányai alapján ellenőriznie,

mert a mesterséges intelligencia az

ellenőrzést minden beléptetésnél célzottan,

egyforma alapossággal elvégzi.

Ugyancsak mesterséges intelligencia

támogatja azt az entitáskinyerő eljárást,

amelynek köszönhetően nem az állampolgárnak

kell megtanulnia a hivatali nyelvet,

hanem a beszédértő alkalmazás tanul meg

köznyelven ügyeket intézni. Olyan elektronikus

ügyintézési oszlopokat szeretnénk felállítani,

amelyek azonosítják a beszélőt, megértik az

elhangzott kulcsszavakat, és azok alapján

elindítják az ügyintézési folyamatot. Elég az

állampolgárnak csak annyit mondania, hogy

építkezik, és ehhez bizonyos engedélyekre

van szüksége. A mesterséges intelligenciával

támogatott alkalmazás a kamera képe alapján

azonosítja a személyt, a rendszer az adatbázisból

kikeresi az állandó lakcímét, ezekről

az adatokról és az időpontról megerősítést

kér, majd a rendeletben meghatározott feltételek

szerint kiállítja, azaz emberi közreműködés

nélkül kinyomtatja és postázza vagy

e-mailben kiküldi az engedélyt, például a

területfoglalási engedélyt.

Ez azonban csak egy példa az entitáskinyerő

használatára. Minden alkalmazás közös

vonása, hogy emberi beszéd alapján azonosítja

és indítja el a hivatali ügymenetet. Hasonló

SZEÜSZ-ök tucatjai járnak pilot-fázisban; az

uniós forrásokat pedig további SZEÜSZ-ök

kidolgozására és még az idén hasonló elektronikus

ügyintézési oszlopok százainak

kihelyezésére kívánjuk fordítani.

Ami a rendszer egészét illeti, három jól elkülönülő

szintet alakítottunk ki. Az első szinten a

környezetből érkező és a kifelé irányuló információáramlás

transzformációjára alkalmas

modulokat hoztunk létre, itt analóg–digitális

átalakítás is történik. Ezek a rendszer „érzékszervei”,

valamint kommunikációs eszközei.

A második, mélyebb szinten zajlik az információáramlás,

aminél fontos szempont az

interoperabilitás kialakítása a különféle rendszerelemek

között. A harmadik szinten helyezkedik

el a rendszer agya, a „vezérlő” modul,

az MI-alapú rendszer központi eleme.

CW: Amennyiben az ügy nem kíván

emberi döntést, a mesterséges intelligencia

ügyintéző bevonása nélkül le is

zárhatja azt?

HK: Pontosan. Ilyenek például az objektív felelősség

körébe tartozó gyorshajtásos esetek,

amelyeknél nincs emberi közreműködés attól

kezdve, hogy a kamera lefotózza a gyorshajtó

autót, a mesterséges intelligencia összeveti a

rendszámot a jármű típusával, megkeresi az

üzemben tartót, egészen addig, hogy kiszámítja

és megállapítja a büntetést, kiküldi a

bírságot, a felvételt pedig feltölti a honlapra.

CW: A beszédértő alkalmazások

kapcsán felvetődik a kérdés: szerepel-e

a tervek között idegen nyelveket

beszélő állampolgárok számára fejlesztett

modul bevezetése akár a határőrizeti

szerveknél, akár migrációs ügyek

intézésében?

HK: Az angol, francia, német, portugál és

a spanyol beszédértés már megoldottnak

számít, bizonyos nyelvek, nyelvjárások gépi

fordítása azonban csak kettős konvertálással

volna megoldható. Ugyanakkor például

bíróságokon már ma is működik közhiteles,

biztonságos, jó képminőségű, többkamerás

videókonferencia-rendszer, amelynél távtolmácsolást

alkalmazunk. A felvételeket vissza

lehet játszani, a bíró a kihallgatott minden

arcrezdülését megfigyelheti – ráadásul leíróra

sincs szükség, mert a leiratozás is beszédfelismeréssel

történik. A tervezett fejlesztések

közé tartozik a hangszín, hangerő,

hangulat, kifejezésmód ábrázolása is.

A 1818 Kormányzati Ügyfélvonal esetében

szintén tervezzük a mesterséges intelligencia

beépítését, többek között videócsevegés

formájában. Lehet, hogy a mesterséges

intelligencia nem minden esetben lesz képes

megbirkózni az állampolgárok szóhasználatával,

de a terv az, hogy az adminisztrátor is

mesterséges intelligencia közbeiktatásával,

hanggenerátor útján kommunikáljon, miközben

az ügyintéző rögzíti a szöveget. Mindenesetre

a 1818 ügyfélvonalat hívó állampolgárok egyes

kérdéseit már a 90 százalékos pontossághoz

közelítő gépi intelligencia válaszolja meg.

CW: Visszatérve az egészségügyhöz:

hogyan működik a virtuális háziorvosi

rendelő szolgáltatás?

HK: A közegészségügyi szolgáltatások javítása

nem csak a hátrányosabb helyzetű

térségekben számít komoly feladatnak.

Egyebek közt a Máltai Szeretetszolgálattal

együttműködve olyan ügyfélfogadó helyiségek

kialakítását tervezzük, amelyekben kamerák

és képernyő segítségével – személyazonosságuk

igazolása után – az ügyfelek online

csatornákon kérhetnek orvosi segítséget a

receptfelírástól kezdve a szakorvosi ellátásig.

A helyiségben különböző orvosi eszközök,

például vérnyomásmérők is elhelyezhetők.

CW: Több forrásból származó adatokról

esett szó a határőrizettől az egészségügyig.

Hogyan biztosított ezeknek az

adatoknak a védelme, elkülönítése,

illetve van-e lehetőség vagy szükség az

összekapcsolásukra?

HK: Minden tekintetben a jogszabályoknak

megfelelően járunk el, az adatok elkülönültsége

továbbra is megmarad, és a legnagyobb

mértékben betartjuk a GDPR vonatkozó

rendelkezéseit. Olyan eljárásokat nem

indítunk, amelyeknek nincs előzményük;

a meglévőknek pedig megvan a kialakult

eljárásrendjük. A különbség az, hogy nem az

állampolgárnak kell megtanulnia a közigazgatás

nyelvét, hanem fordítva. Több millió

felhasználóról és tízmilliárdos nagyságrendű

fejlesztésről van szó, amelyet részben a

kormány támogatásával, részben pedig – a

pandémia miatt – uniós forrásokból szeretnénk

megvalósítani.

2021.01.27. | | 11


KIS

ENDRE

DIGITALIZÁCIÓ / FELMÉRÉS

Digitális átalakulás

döccenőkkel

Sokat lendített a járványhelyzet a vállalatok digitális átalakulásán, a Dell globális

felmérése szerint a sereghajtók lassan eltűnnek, miközben bővül az élcsapat.

A szervezetek zöme, a derékhad azonban csak részben lehet elégedett eddigi

transzformációjával. Mit csinál jól az elit?

A

kilábalás üzleti szempontból nélkülözhetetlen

mozgatóerejét látják a

vállalatok a digitális átalakulásban,

derült ki a Dell Technologies kétévente

készülő, globális felmérésének (Digital

Transformation Index) legújabb, 2020-as

kiadásából. A kutatás rávilágított, hogy az

elmúlt évben tízből nyolc szervezet felgyorsította

digitális átalakulását, 79 százalékuk

pedig átdolgozta üzleti modelljét is.

Megváltozott 2020-ban így a transzformáció

eddigi íve is. Az előző két – 2016-os és

2018-as – felmérés óta ugyanis tavaly emelkedett

először 5-ről 6 százalékra a digitális

vezetők, azaz a digitálisan érettnek számító

szervezetek aránya, miközben a spektrum

másik végén a legkevésbé érett csoport, a

digitális késlekedők száma 15-ről 9, tavaly

pedig mindössze 3 százalékra apadt.

A digitális befogadók, a második legérettebb

csoport látványosan, a kezdeti 14, majd

a két évvel korábbi 23-ról tavaly 39 százalékra

bővült. A létrán utánuk következő

digitális mérlegelők aránya azonban ehhez

képest lassan változik, 2018-ban egy kicsit

még csökkent is 33 százalékra, hogy azután

a múlt évben 39 százalékra kússzon fel.

Jelentős, 17 százalékos csökkenés történt

azonban tavaly a digitális követők számában

– a kutatás módszertana szerint ezek az

immár csupán 13 százalékot adó szervezetek

feljebb léptek a derékhadat alkotó

digitális befogadók vagy digitális mérlegelők

táborába.

Idén 18 ország 4300 közép- és nagyvállalati

igazgatója és felsővezetője vett

részt a DT Index alapjául szolgáló felmérésben,

Közép-Kelet-Európát Lengyelország

képviselte. A Dell Technologies aloldalán

(https://DellTechnologies.com/DTIndex)

az előbbi adatok interaktív módon, országonkénti

bontásban is elérhetők, érdemes

őket összehasonlítani. A lengyel vállalatok

között például egyáltalán nincsenek digitális

sereghajtók, és a többi négy kategóriában

is a világátlagon felül teljesítenek,

a digitális befogadók aránya 43, a digitális

vezetőké 9 százalék – amit eszerint még

Szingapúr is megirigyelhet.

Ugyanitt egy online kérdőív is található,

amelynek kitöltésével bárki felmérheti,

hogy vállalata az iparág többi szereplőjéhez

mérten a digitális fejlettség milyen szintjét

érte el.

A felpörgő átalakulás

fény- és árnyoldala

Részletesen feltérképezi a DT Index a vállalatok

megvalósított és kilátásba helyezett

informatikai beruházásait, így a digitális

átalakulással összefüggésben képet ad az

egyes technológiák és alkalmazási területek

megítéléséről is. A felmérésben részt

vevő vezetők közel harmada aggódik amiatt,

hogy vállalata nem fogja túlélni a következő

pár évet, míg 60 százalékuk biztos a szervezet

túlélésében, de úgy ítéli meg, hogy ez

további munkahelyek megszűnésével járhat,

és évekbe telik majd, mire az üzlet nyereségessége

visszatér. Minthogy a Covid-19

pandémia előtt sok vállalat jóval lassabban

haladt előre a digitális átalakulás útján, a

járványhelyzetben hirtelen sürgetővé vált

transzformáció a bizonytalan gazdasági

környezetben még nagyobb kihívásokkal

szembesíti őket.

Bár a vállalatok 80 százaléka felpörgette

digitális kezdeményezéseit az elmúlt évben,

csupán 41 százalékuk tudta ezt megtenni

az összes (12 százalék) vagy szinte minden

programjával (29 százalék). A szervezetek

közel ugyanilyen nagy hányada (79 százalék)

dolgozta át üzleti modelljét is, azonban a

megkérdezettek 50 százaléka túl lassúnak

tartja cégénél az átállás folyamatát. Az

informatikai és az üzleti stratégia megvalósításában

elért eredmények miatt a válaszadók

túlnyomó többsége (89 százaléka)

ezzel együtt büszke csapatára és vállalatára,

48 százalékukat ugyanakkor aggasztja,

hogy a transzformációval járó terhelés

a mostani, nehéz helyzetben növeli a kiégés

kockázatát a kollégák körében.

12 | | 2021.01.27.


DIGITALIZÁCIÓ / FELMÉRÉS

A gyorsítósávba terelt és változó

mértékben már megvalósított digitalizációs

projektek között a vállalatok a leggyakrabban,

a felmérés során készült interjúk

82-80 százalékában, a kibervédelem

erősítését és a biztonság fokozását, az

adatmenedzsmentet és az analitikát, valamint

az otthoni és a távmunka feltételeinek

megteremtését említették, amelyeket a

többfelhős környezetek és az igény szerinti

digitális szolgáltatások (74-73 százalék)

követtek a toplista negyedik-ötödik helyén.

A peremhálózati megoldások, a mesterséges

intelligencia és az 5G infrastruktúra

bevezetését a válaszadók 69–56 százaléka

sorolta a megvalósított vagy jelenleg futó

IT-beruházások közé.

…közel harmada aggódik

amiatt, hogy vállalata nem

fogja túlélni a következő pár

évet, míg 60 százalékuk

biztos a szervezet

túlélésében…

Mi több, a vállalatok mintegy fele-harmada

(43–32 százaléka) a következő

egy–három évben is az említett alaptechnológiákra

tervez költeni, a kiberbiztonság,

az adatmenedzsment és a multi-cloud

mellett az 5G infrastruktúrát, valamint a

konténerezett és szervernélküli szoftverkörnyezeteket

is beleértve. A mesterséges

intelligenciát ugyan szintén a válaszadók

közel harmada (32 százalék) említette, az

olyan feljövő technológiákat azonban, mint

az ipari robotok, a valós idejű edge alkalmazások

és a természetes (nyelvi feldolgozásra

épülő) kezelőfelületek már hátrébb sorolták

tervezett beruházásaik között (29–24

százalék), kvantum-számítógépes technológiákra,

kiterjesztett és virtuális valóságra

vagy blokkláncalapú megoldásokra pedig

a megkérdezettek kevesebb mint ötöde

(16-15 százaléka) készül költeni ebben az

időszakban.

Bezzeg a transzformációs elit

A járványhelyzet nehéz üzleti körülményei

között mindez aligha meglepő. A DT Index

szerint a vállalatok 94 százaléka küzd a

digitális átalakulás valamilyen – technológiai

vagy más vonatkozású – akadályával,

a gazdasági növekedés hiánya első ízben

került fel a transzformációt leginkább

hátráltató tényezők listájára a negyedik

helyen, közvetlenül az adatbiztonsággal

kapcsolatos fenntartások, a korlátozott

költségkeret és erőforrások, valamint az

információdömping, az adatvagyon-hasznosítás

nehézségei mögött. A hosszú

lista ötödik helyén a szakemberhiány, a

megfelelő analitikai, technológiai és üzleti

képességek hiánya, majd a kevéssé fejlett

törvényi szabályozásból és vállalati digitális

kultúrából, a digitális stratégia kiforratlanságából

adódó nehézségek következnek.

Az öröklött rendszerek töredezett, silózott

informatikai környezete csupán a tizenkettedik

a digitalizációs törekvéseket megakasztó

gátak rangsorában.

Hosszabb távon, 3–5 év távlatában persze

a megkérdezettek már sokkal bizakodóbbak

a feljövő technológiák bevezetését illetően,

és 89 százalékuk egyetért abban, hogy a

vállalatoknak a mostaninál agilisabb és

rugalmasabb, vagyis a nagy horderejű,

hirtelen változásokkal szemben is ellenállóbb

IT-környezetre lesz szükségük.

Mit érdemes ellesniük a digitalizáció mai

éllovasaitól ahhoz, hogy ezt a következő

években elérjék? A DT Index szerint a titok

nyitja, hogy a digitális vezetők elit csoportjába

tartozó vállalatok olyan digitális képességeket

alakítottak ki, amelyek minden

tevékenységüket áthatják. A transzformáció

bajnokainak 96 százaléka mondta például a

felmérés során, hogy adatgyűjtő és -elemző,

valamint az így nyert információkat a

fejlemények megválaszolásában, döntéshozásban

és intézkedésekben hasznosító

képességeinek köszönhetően a járványhelyzetben

is könnyebben és sikeresebben tudott

alkalmazkodni a változásokhoz. A digitális

vezetők csaknem háromnegyede (74

százaléka) például már a járvány tavalyi

második hulláma előtt új digitális csatornákat

nyitott, amelyeken keresztül szolgáltatásokat

és támogatást tud adni ügyfeleinek.

Az átalakulás útján élenjáró vállalatok az

elértek ellenére nem dőlnek hátra elégedetten,

digitális képességeiket továbbfejlesztik

a következő 12 hónapban is. Szinte

mindegyikük (94-92 százalékuk) meggyőződéssel

mondta, hogy még 2021 folyamán

megoldja a peremhálózati sávszélesség

és késleltetés okozta problémákat, és – az

adatok megfelelő védelme mellett – edge

környezetéből is értékes felismerésekhez

fog jutni.

2021.01.27. | | 13


KELENHEGYI

PÉTER

DIGITALIZÁCIÓ

EY DII

Megtérülés vagy kudarc?

Kiállják-e a valóság próbáját a virtuális jelenlét időszakának informatikai beruházásai, tették fel

a kérdést az EY elemzői. A válasz nem minden megkérdezett szerint pozitív, de vajon miért nem

látják a technológiai fejlesztések előnyeit?

Hatalmas összegeket költöttek az

évek során digitális technológiák

fejlesztésére a vállalatok informatikai

vezetői, most pedig egyre erősebb

nyomás nehezedik rájuk, hogy elszámoljanak

a beruházásokkal. Mindezt tetézi,

hogy a pandémia miatt szűkösebbek lettek

a keretek, füstbe mentek egyes üzletek,

és a felpörgő digitális átalakulás miatt sok

vezető szemében csak üres szóvirág az

egész digitalizáció, ha nincs kézzel fogható

üzleti haszna.

Az élvonal tudja a dolgát

Minden jel arra mutat, állapította meg az

EY és az Oxford Economics globális felmérése,

hogy a koronavírus-járvány miatt a

vállalatvezetők világszerte újragondolják

hosszú távú terveiket. Biztosan építenének

például a dolgok internetére (67 százalék),

a mesterséges intelligenciára (64 százalék)

és a felhőalapú számítástechnikára (61

százalék), ám a döntéshozóknak gondot okoz

a beruházások méretének meghatározása

és a rövid távon várható haszon kiszámítása.

Egyes élvonalba tartozó vállalatoknál

ugyan sikerült a legjobb gyakorlatokat a

valóságba átültetve nagyobb hozamot elérni,

ám összességében csak a megkérdezett

vállalatok tizedénél javultak a teljesítménymutatók,

és a válaszadóknak csupán 7

százaléka számolt be arról, hogy teljes

mértékben ki tudta használni a mesterséges

intelligencia és a dolgok internetének

előnyeit.

A sikercsoportból megkérdezett vezetők

közel háromnegyede cégegyesítés és

felvásárlás vagy partnerség útján érné el

stratégiai céljait ahelyett, hogy házon belül

keresne megoldást a problémáira. Közel

kétharmaduk véli úgy, hogy a következő

két évben gyökeres változás következik be

működésükben, ezért keresniük kell az

újgenerációs technológiákban rejlő lehetőségeket.

Mindössze a megkérdezettek 15

százaléka vallotta azonban azt, hogy a felhős

beruházásai teljes mértékben megtérültek,

márpedig ez minden újgenerációs

megoldás előszobája, és csak 7 százalék

mondta ugyanezt a mesterséges intelligenciáról

és a dolgok internetéről.

Veszteglők másodsorban

Seregnyi vállalatnál fejlesztési fázisban

van a digitalizálás; többségüknél a szakértelem

hiányzik, másoknál a pénz vagy a

tisztított adat. Az adatsilók lebontása nem

megy könnyen, meg kell fizetni az analitika

árát, és még jövőálló infrastruktúrát is kell

építeni.

Míg a vezetők több mint háromnegyede

szerint a digitális kezdeményezések állnak

az elmúlt két év sikerei mögött, a cégek

alig negyede mérte aktívan a digitális

befektetések megtérülését (Return On

Digital Investment, RODI), ennél sokkal

gyakoribb a pénzügyi teljesítmény (57

százalék) vagy a működési hatékonyság

(46 százalék) mutatóinak vizsgálata. Pedig

a digitális megtérülést elemző társaságok

nagyobb valószínűséggel értek el több mint

5 százalékos javulást a területen, ráadásul

megalapozottabb stratégiai döntéseket

tudtak hozni. A válaszadók több mint fele

szerint a RODI bevezetéséhez ugyanakkor

vállalatuknál nincs meg a szükséges

világos irányelv, összehangolt vezetés,

illetve a készségek, eszközök és adatok

hatékony kombinációja.

Összegzés és tanulságok

Végeredményben, foglalják össze a

felmérés eredményeit a kutatók, a digitális

átalakulás nem állhat le, de a megtérülést

mérni kell. Az első lépés a tervek kidolgozása

a kiadások, a műszaki követelmények,

a koherens végrehajtás részletezésével.

Nem elég az egyértelmű stratégia, fel kell

készülni a menet közben érkező módosítási

igényekre is. Integrált megközelítés kell a

digitális kezdeményezések felgyorsításához

és a stratégiai célok eléréséhez. Amenynyiben

szűkösek a belső fejlesztés feltételei,

megoldás lehet a partnerség vagy a

felvásárlás.

A szakértelem kulcsfontosságú: szerezzük

meg és tartsuk meg a kiemelkedő tehetségeket,

eközben tanuljunk a legjobb gyakorlatokból,

fejlesszük üzleti modelljeinket és

hozzuk ki a legtöbbet a digitális működésből!

A pandémia miatt előnyben kell részesíteni

a gyors hasznot hozó kezdeményezéseket,

amelyek új termékekkel alapozhatják meg a

későbbi fejlődést.

– Lehet, hogy egy vállalat nem érzékeli

például a webáruház bevezetésének

jelentőségét, online értékesítés nélkül

azonban hosszú távon biztosan romlana a

piaci pozíciója. A technológiai fejlesztések

tehát ahhoz szükségesek, hogy a cégek

versenyben tudjanak maradni, kommentálta

a tanulmányt Demeter Ákos, az EY

üzleti tanácsadással foglalkozó területének

partnere.

14 | | 2021.01.27.


EXCHANGE

Az idén 52 éves Computerworld az informatikai és üzleti döntéshozók nagy múltú

infokommunikációs szaklapja, amely a kor trendjeit követve hasznos információkkal látja el az

iparági szereplőket a társadalmat és a gazdaságot átrendező pandémiás helyzetben is.

A Covid-19 járvány beláthatatlan időszakra határozza meg a hazai és a nemzetközi gazdaság

működését. A vezető informatikusok és a menedzsment számára nem csak a munkafolyamatok

átalakítása jelent kihívást. Hibrid megoldások segíthetik a vállalatokat piaci pozícióik és a

munkaerő megtartásában, az ügyfélszerzésben, a védekezésben.

Lapunk szakmai stábja úgy döntött, a maga eszközeivel igyekszik mindezekben segítséget nyújtani.

Útjára indítjuk a

Computerworld Exchange mozgalmat.

Célunk, hogy minőségi információt gyűjtsünk össze és osszunk meg a piaci szereplőkkel. Ezúton hívjuk fel

a hazai szakértőket, cégvezetőket, hogy vegyenek részt a mozgalomban, a Computerworld facilitálásával osszák

meg tapasztalataikat, megoldásaikat, legjobb gyakorlataikat velünk, illetve rajtunk keresztül egymással, s ezáltal

járuljanak hozzá a hazai gazdaság egészségének, reagálóképességének erősítéséhez.

Találtak megoldást a nehézségek kezelésére? Ossza meg!

Van módszertanuk a sales potenciál megtartására? Mutassa be!

Munkavállalói is elégedettek a folyamatok digitalizálásával? Beszéljen róla!

computerworld.hu/cwex

Miből áll a CWeX?

Online tudásmegosztás

Felületet biztosítunk az eredmények, technikák, esettanulmányok

megosztására, cégnévvel, elérhetőséggel.

Összekötjük azokat a szereplőket, akik ki tudják egészíteni

egymás üzleti folyamatait.

Online bemutató videók

Interjúk, bemutató videók olyan cégekről, amelyek sikeresen

kezelték a pandémiás helyzetet.

Online webináriumok

Online workshopok keretében mutatkozhatnak be olyan

cégek, technológiák, megoldások, amelyek segíthetnek a

válság kezelésében. Élőben lehet kérdezni a szakértőket,

cégvezetőket.

Exkluzív kiadványok

Időszakos kiadványokat készítünk, és juttatunk el több

mint ezer üzleti és informatikai döntéshozó asztalára a

leghasznosabb, legjobb esettanulmányokkal, szolgáltatásokkal,

termékekkel.


MALLÁSZ

JUDIT

DIGITALIZÁCIÓ

A

hagyományos webes tartalommegjelenítést

háromdimenziós megjelenítéssel

kombináló keretrendszerrel

jelentkezett hazai kutatók, fejlesztők

és üzletemberek egy csoportja.

A MaxWhere – részben kedvező programozhatósági

felületének köszönhetően –

könnyen és hatékonyan kapcsolható össze

különféle ipari rendszerekkel, legyen

szó a vegyiparról, a kőolaj-feldolgozásról,

a logisztikáról vagy bármely termeléshez

kapcsolódó iparágról. Így a fejlett

ipari informatika, az Ipar 4.0 világában

viszonylag kis fejlesztői ráfordítással

lehet létrehozni digitális ikerpárokat, azaz

egymáshoz illeszteni a különböző valós

idejű adatforrásokat, elemző algoritmusokat

és a virtuális térbeli modelleket.

Emellett a MaxWhere más területeken,

például az operációs központok és

az oktatás területén vagy különféle

rendezvények online, háromdimenziós

megjelenítésével is gyorsíthatja és hatékonyabbá

teheti a munkát, illetve növelheti

a felhasználói élményt.

Természetes evolúció

A rendszer ötlete Baranyi Péter egyetemi

tanárhoz, az MTA doktorához, az azóta

alakult MaxWhere Solutions Zrt. társügyvezetőjéhez,

valamint Galambos Péterhez,

a cég technológiai igazgatójához és

Csapó Ádám kutatóhoz köthető.

– Manapság sokan szkeptikusak a virtuális

valósággal, a háromdimenziós megjelenítéssel

kapcsolatban, és csak játéknak

tekintik. Hamar ki fog azonban derülni,

hogy jóval hatékonyabbá válik a munka,

ha például olyan irodákat jelenítünk meg

3D-ben, ahova virtuálisan bemennek a

munkatársak, a térben látják egymás tevékenységét,

megosztott dokumentumokban

dolgoznak. Gondoljunk csak vissza a DOS/

Windows váltásra! Azt is erős szkepticizmus

kísérte, ma azonban már szinte senki sem

MAXWHERE

Ami a Windows után jön

Noha széles körben még kevéssé ismert, előremutató a magyar fejlesztők 3D-s vizualizációs

megoldása. A MaxWhere rendszerrel az Ipar 4.0 világában könnyen alakíthatók ki digitális

ikerpárok, a virtuális térbe helyezhetők ipari operációs központok, egyetemi, iskolai órák,

előadások, kiállítások, konferenciák, termékbemutatók vagy akár webshopok. Az élmény közelít

a valóshoz, ráadásul számottevően nő a munka hatékonysága is.

használja az „egydimenziós” DOS-t. A kétdimenziós

Windows aratott. Az informatika

következő lépése, amikor az „ablakokat”

felváltják a háromdimenziós terek.

Mindkét evolúciós folyamat legfőbb eredménye

a munkavégzés felgyorsulása, hatékonyságának

növekedése. Mi e változás

előhírnökei vagyunk, nálunk már megtörtént

a 2D/3D váltás, fogalmaz Baranyi Péter.

A MaxWhere gyakorlatilag olyan rendszer,

amelyben nem weboldalakat, hanem webtereket

lehet böngészni. Minden url-hez egy

tér tartozik, amelyben – a tudóscsoportok

által végzett mérések szerint – 30-40 százalékkal

hatékonyabbak az emberek, mint a

hagyományos webes környezetekben. Már

a DOS/Windows váltást is hatékonyságnövekedés

kísérte: ott az agy vizuális központja

kapcsolódott be a munkába. A

2D/3D váltásnál ugyanez a jelenség zajlik

le, csak ott a vizuális központhoz az agy

parietális lebenye csatlakozik. Ez az agyterület

felelős a térbeli tudatosságért, a

memóriáért, a felfogásért, a megértésért.

Tehát – kissé leegyszerűsítve – abban a pillanatban,

amikor valaki a MaxWhere-ben

dolgozik, bekapcsol a parietális lebeny, és

rögtön mérhető a hatékonyságnövekedés.

– Jóllehet sok 3D-s virtuálisvalóság-fejlesztést

találni a világban, a mi rendszerünk

– ilyen szerkezetben, tehát platformmal,

böngészőszerűen, választható terekkel,

különféle falakra írható módon, hatékony

megosztást kínálva –, amit magyar tudósok,

Ötlet, k+f, tőkebevonás,

piacra lépés

Az intenzív kutatás-fejlesztés négyéves

szakasza 2016-ban kezdődött, és

tavaly ősszel zárult le. A második ciklus

indítását egy hároméves futamidejű, 2

millió eurós kockázati tőke bevonása

tette lehetővé, amelyet a Solus Capital

Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. 2020

októberében bocsájtott az immár startupként

működő MaxWhere rendelkezésére.

Ezt a jelenleg folyó periódust

a piacorientált termékfejlesztés és

a kisebb volumenű üzleti növekedés

jellemzi. A cég üzleti terve szerint a

harmadik, 2022-2023-as szakaszban

már nem a termékfejlesztésre, hanem

kifejezetten az értékesítésre és a

nemzetközi terjeszkedésre helyezik

a hangsúlyt. – Annak ellenére, hogy

most még nem ez a célunk, rendkívül

sok megkeresést kapunk, és szerződéseket

is kötünk. Ebben a kedvező

helyzetben megpróbáljuk az üzletfejlesztést

és a termékfejlesztést

egészséges egyensúlyban tartani,

fogalmaz Galambos Péter.

16 | | 2021.01.27.


DIGITALIZÁCIÓ

egyetemek és cégek hoztak létre, messze a

konkurencia előtt jár, mutat rá a professzor.

Hatékonyságnövelés az

operációs központokban

Hetényi Márk és Budai-Tüske Gábor azért

csatlakoztak a csapathoz, mert a termék

üzleti fejlesztésében, kivitelezésében és

terjesztésében óriási potenciált láttak. A

közös munka megkezdésekor négy olyan

üzletágat vizionáltak, amelyben különösen

aktívak szeretnének lenni. Ezek: MaxWhere

Operations, Events, Education és Products.

Ezen kívül úgy tartják, hogy a kisvállalatok,

sőt még az otthoni felhasználók is nagy

értéket találhatnak a MaxWhere-ben, ha

3D-s térben akarják vizualizálni saját működésüket

vagy saját életüket.

– A parietális lebeny, illetve a hatékonyságnövelés

szempontjából az egyik legizgalmasabb

terület a MaxWhere Operations.

Olyan operációs központokra, termelésirányító

szervezetekre, olajfinomítókra, óriási

műhelyekre, logisztikai egységekre gondolunk,

ahol komplett, sokrétű mozgások

vannak, ahol rengeteg mindenre kell

figyelni. A 3D-s térben nemcsak magát a

teret lehet vizualizálni, hanem az ott történő

eseményeket is. A vizuális élmény nemcsak

éberebb állapotban tartja az operátort,

hanem szinte bevonja az eseményekbe, és

rámutat azokra a terekre, történésekre,

amelyekre fokozottan kell figyelni. Havária

helyzetekben például a kritikus helyekre

irányítja az operátor figyelmét. A Max-

Where-rel tehát nemcsak a központok

hatékonyságát lehet növelni, hanem az

operátorok figyelmét is a megfelelő módon

lehet irányítani. Ezen a téren érezzük most

az egyik szívóhatást az ipar részéről, hangsúlyozza

Hetényi Márk, a cég társügyvezetője.

A MaxWhere Operations üzletágnak már

vannak aláírt szerződései, sőt olyan partnerei

is, amelyek már élesben használják

a szoftvert. Több cég tesztelte, illetve teszteli

a rendszert például az autóiparban, a

kőolaj-feldolgozó iparban, logisztikai iparágakban

és az elektronikai összeszerelő

iparban is.

Éles alkalmazások itthon

és külföldön

A MaxWhere Events vonalon számos éles

alkalmazásról számoltak be a szakértők.

Több kisebb konferencián, tudományos

eseményen vetették be a 3D-s vizualizációs

rendszert, sőt egy több mint 800 fős nemzetközi

világkonferencián, valamint az IEEE

mérnöki világszervezet rendezvényein is

használják a MaxWhere-t.

Oktatási környezetben Európában, Amerikában

és Ázsiában is találkozhatunk

a hazai fejlesztésű szoftverrel. Itthon a

Széchenyi István Egyetemen közel száz

tananyagot alakítottak ki a MaxWhere-en,

ami jól működik együtt a Moodle oktatási

keretrendszerrel. A Műegyetemen, az

ELTE-n, a Pécsi Tudományegyetemen, a

Debreceni Egyetemen, a Nemzeti Közszolgálati

Egyetemen is vannak referenciák.

Több cégnek látható már a weboldala

helyett a webtere. Megtekinthetők a Max-

Where-ben közösségi terek, állásbörzék,

kiállítások, továbbá a fejlesztők elindultak

a 3D-s webshopok irányába is. A háromdimenziós

élményhez a felhasználói oldalon

elegendő egy laptop vagy mobiltelefon,

nincs szükség 3D-s szemüvegre.

– A kilencvenes évek elején nem is

álmodtunk róla, hogy mik jelennek majd

meg a weboldalakon. Aztán egyszer csak

jött a Facebook, a YouTube és társaik. Most

sem lehet tudni, hogy mik jelennek majd

meg a webterekben. Mi mindenesetre

három dimenzióba helyezzük, ami elindult,

fogalmaz Baranyi Péter.

A Covid-járvány hatására egyértelműen

megnőtt az érdeklődés a háromdimenziós

vizualizációs megoldások iránt (noha a

fizetőképes kereslet némileg csökkent). A

világ rádöbbent, hogy sokkal aktívabbak

is lehetnénk az online térben, és a 3D

hozzásegít minket ahhoz, hogy valóban

jobban értsük egymást, gyorsabbak és

hatékonyabbak legyünk. Ennek nyomán

megszületett a 3D-s kommunikáció fogalma.

Látogatóknak ingyen,

megjelenés havi díjért

A MaxWhere honlapján több száz webtér

található. Ezek nagy része ingyenesen

hozzáférhető, a terek „okostábláit” bárki

feltöltheti saját tartalommal.

Speciálisabb igény esetén, ha például

valaki saját épületét akarja digitalizálni,

vagy saját 3D-s tartalmat, terméket, műalkotást

akar megjeleníteni, rendelkeznie

kell annak 3D-s lenyomatával. A feltöltés

már roppant egyszerű. A műveletet

a MaxWhere szakértői elvégzik, de

tulajdonképpen bárki megteheti, aki ért

a 3D-s grafikai technológiához. Ehhez

a MaxWhere rendelkezésre bocsájtja

fejlesztési segédleteit.

– Egyértelműen támogatjuk, ha valaki a

mi fejlesztési segédletünkkel saját maga

készíti el a 3D-s teret, amit aztán mi felteszünk

a MaxWhere felhőbe. Rövidesen

ügyfeleink magában a MaxWhere-ben is

felépíthetik webtereiket. Befektetési hátterünkkel

ez az idő nincs is olyan meszsze,

vetíti előre a jövőt Baranyi Péter.

– A webterek látogatása az átlagember

számára a webböngészőkhöz hasonlóan

ingyenes. A megjelenés a webtérben

licencdíj-köteles. Egy egyszerűbb, meglévő

teret használó 3D-s megjelenés havi díja a

komplexitástól függően 10-20 dollár. Azok

számára, akik bonyolultabb fejlesztéseket,

komplexebb funkcionalitást akarnak a 3D-s

térben megjeleníteni, egyedi kalkuláció

alapján alakítjuk ki az árat, mondja Budai-

Tüske Gábor, a MaxWhere vezető menedzsere.

2021.01.27. | | 17


KIS

ENDRE

TRENDEK / DELOITTE

Virtuális orvosvizitek,

digitális atléták

A telemedicina és a sporttechnológia éve lesz az idei a Deloitte előrejelzése

szerint. Hódítani fog a digitális valóság és az intelligens peremhálózat, az 5G-s

mobilkommunikáció köré fújt összeesküvés-lufi pedig végre leereszthet.

Miközben a technológiák némelyike a növekedés

előzetesen várható mintáit követte az

elmúlt évben is, a világjárvány más technológiák

használatában példátlan gyorsulást idézett

elő. Ezzel gyökeresen megváltoztak a mindennapok

a magánélet és a munka területén egyaránt,

mutat rá a Deloitte Global technológiai, médiaipari

és távközlési előrejelzésében (2021 Technology,

Media & Telecommunications [TMT] Predictions),

amelyben a Covid-19 pandémia gazdasági és társadalmi

hatásait vizsgálja, és többek között

a digitális valóság, a felhős és intelligens peremhálózati

megoldások, valamint a sporttechnológia

felpörgő térhódítását prognosztizálja.

A világjárvány egyik tüneteként globális szinten

felerősödtek a telemedicina trendjei, közöttük a

videóalapú, virtuális orvoslátogatások gyakorlata is.

A Covid-19 kényszerhelyzet elé állította a kormányzatokat

és a lakosságot egyaránt, így egyrészt

gyorsan elhárultak az ilyen vizitek törvényi szabályozási

akadályai, másrészt maguk a fogyasztók

– különösen az idősebb, 65 év feletti páciensek – is

nagyobb hajlandóságot mutattak arra, hogy hamar

megtanulják a videókonferencia-alkalmazások kezelését.

Orvosok és betegek viszonylag könnyen túltették

magukat a kezdeti izgalmakon, ezért a videós vizitek

száma szépen nőtt a múlt év folyamán, 2021-ben

pedig a Deloitte szerint meghaladhatja a 400 milliót.

Világszinten így a virtuális orvoslátogatások aránya

már elérheti az 5 százalékot, míg 2019-ben csupán

1 százalékot tett ki. Az egy számjegyű növekedés

is óriási jelentőséggel bír ezen a területen, tette

hozzá az elemző-tanácsadó cég. Egyedül 2019-ben

ugyanis az OECD 36 tagországában összesen

8,5 milliárd orvoslátogatásra került sor, amelyek

összértéke 500 milliárd dollárra tehető.

Felhőbe terel a pandémia

Mind keresettebbek a digitális valóság viselhető

eszközei, mivel a belemerülés felhasználói élményét

adó és sokat fejlődő technológiák egyre népszerűbbek

a vállalatok körében és az oktatásban. A

Deloitte Global szerint a virtuális, kiterjesztett és

kevert – gyűjtőnevükön digitális – valóságot (XR)

megjelenítő fejkészletek forgalma a két szektorban

2021-ben kétszer akkora, azaz 100 százalékkal

nagyobb lesz, mint két évvel ezelőtt volt.

Az ilyen típusú eszközök – a különféle sisakok és

szemüvegek – piaca a Covid-19 pandémia körülményei

között több területen gyorsabb növekedésnek

indult, mivel az alkalmazottak és a diákok egészségének

megóvása, a fertőzés kockázatának csökkentése

érdekében számos szervezet a személyes

részvétel mellett zajló oktatás helyett a tanítás

virtuális formáját választotta. A pandémia így a

korábbinál nagyobb lehetőséget teremtett a digitális

valóság lehetőségeinek bemutatására és megtapasztalására.

Viselhető eszközei várhatóan a

járvány után, az új normalitásban is folytatni fogják

térhódításukat, és a biztonságosabb, egyben

hatékonyabb és olcsóbb oktatás előnyeit kínálva

egyre nagyobb szerephez jutnak a mindennapokban.

Látványosan növelte a világjárvány a keresletet

a felhőpiac különböző szegmenseiben, a bővülés

tavalyi üteme még az egy évvel korábbi tempónál

is gyorsabb volt, és a trend idén folytatódni fog. A

Deloitte Global előrejelzése szerint 2021-ben világszinten

hétszer gyorsabban fog nőni a felhőköltés,

mint a teljes informatikai költés, és a szállítói-szolgáltatói

bevételek évente átlagosan több mint 30

százalékkal lesznek nagyobbak egészen 2025-ig.

Felhasználói oldalon ugyanis a vállalatok a költséghatékonyságon

túl már más előnyöket, nagyobb

agilitást, rugalmasságot, állóképességet és innovációs

erőt is várnak a felhőbe költözéstől, és ez

tovább fokozza érdeklődésüket.

Minthogy a

pandémia

számos vállalatot

terel a

felhőbe, a piac

minden bizonynyal

az eddiginél

jobb

formában

fog kijönni a

járványhelyzetből.

18 | | 2021.01.27.


TRENDEK / DELOITTE

Minthogy a pandémia számos vállalatot

terel a felhőbe, a piac minden bizonnyal

az eddiginél jobb formában fog kijönni a

járványhelyzetből. A szolgáltatások kiterjedt

használata újabb üzleti lehetőségeket tár fel

a felhőszolgáltatók és a felhő-ökoszisztéma

más szereplői előtt, míg felhasználói oldalon

a vállalatok az értékteremtés új modelljeire

találhatnak rá a felhőben. Várható ezért,

hogy már a közeljövőben a felhőalapú technológiák

válnak uralkodó megoldássá a

vállalatok minden típusában.

Nők és adatok

alakítják a sportot

Bár a sportesemények száma csökkent

2020-ban, a sporttechnológia esélyeit újabb

csúcsok felállítására ez láthatóan nem befolyásolta.

A kockázati tőkebefektetők fokozott

érdeklődéssel fordulnak a piac irányába,

ahol világszinten több mint háromezer

üzletet hoztak tető alá, amelyek finanszírozási

fordulói átívelnek a következő öt éven.

A Deloitte Global előrejelzése szerint két

trend – a női sportok bevételszerző erejének

növekedése és a digitális technológiák

által hiperszámszerűsített atléták versenyeztetése

– a továbbiakban mind meghatározóbbá

válik.

A női sportok jó úton haladnak afelé, hogy

a következő években milliárd dollárosra

növeljék értéküket. Tévéközvetítéseiket

az utóbbi években mind szélesebb körű

közönség követi, amiben a szponzorok

is egyre nagyobb lehetőséget látnak. A

Covid-19 megannyi területen a meglévő

állapotok újraértékelésére késztette a

társadalmat, ezért a Deloitte Global arra

számít, hogy a női sportok fogadtatása, népszerűsítése

és kereskedelmi forgalmazása

ugyancsak új szintekre lép.

Együtt jár a sport fejlődésével az atléták

teljesítményét mutató digitális adatok

gyűjtése és elemzése is. Minthogy a technológia

evolúciójával ezek az adatok mindinkább

valós idejűvé válnak, lehetőség nyílt

a sportolók testében és környezetében

végbemenő változások együttes mérésére

és elemzésére, ami új mérőszámok százaival

támogatja a futtában történő, mégis

tényeken alapuló döntéshozást. Lényegében

megszületett a digitális atléta, a sportoló

digitális ikerpárja – a nyilvánvaló különbségekkel

együtt hasonlóan a Forma–1-hez,

ahol a versenyautók esetében ez már jóval

korábban megtörtént. A Deloitte Global

jóslata szerint 2021 végére a hivatásos

sportok több ligája is új, hivatalos szabályokat

fog alkotni a sportolói adatok digitális

gyűjtésére, felhasználására és pénzzé tételére

vonatkozóan.

Ipar 4.0 az okos

peremhálózaton

Az intelligens peremhálózat – a fejlett

vezeték nélküli kommunikáció, a kompakt

kialakítású feldolgozási kapacitás és a

mesterséges intelligencia együttese, amely

fizikailag közel helyezkedik el az adatokat

generáló és felhasználó eszközökhöz – már

jelenleg is támogatja a legnagyobb technológiai

és távközlési vállalatok működését

világszerte.

A Deloitte Global szerint az okos peremhálózati

(edge) megoldások piacmérete

2021-ben el fogja érni a 12 milliárd dollárt,

folytatva eddigi, éves szinten átlagosan

35 százalékos növekedését. A bővülés fő

hajtóerejét az 5G hálózataikat kiterjesztő

távközlési cégek beruházásai adják, de

ahhoz a hiperméretű felhőszolgáltatók

fejlesztései szintén nagyban hozzájárulnak.

Az ilyen nagy tőkeerejű szereplők úttörő

beruházásaikkal építik ki a környezetet,

amelyben a vállalatok a többi iparágban is

könnyebben létrehozhatják majd saját intelligens

peremhálózataikat.

Technológiai, médiaipari és távközlési

előrejelzésében a Deloitte Global számos

más prognózist adott. A 8K felbontású tévékészülékek

forgalma 2021-ben fellendül,

piacuk értéke eléri az 5 milliárd dollárt,

miközben a gyártásukhoz szükséges gépek

és szolgáltatások további több százmillió

dolláros bevételhez juttatják a szállítókat.

Az 5G-s mobilkommunikáció káros

hatásait megéneklő mítoszok és öszszeesküvés-elméletek

rajongótáborában

viszont idén már lankadni fog az érdeklődés

a téma iránt. Az ötödik generációs mobilhálózatok

és 5G-s okostelefonok elterjedésével

2021-ben nyilvánvalóvá válik, hogy

ez a technológia sem tör sugárzásával

senki életére. De ha a piaci szereplők ismeretterjesztéssel

is rásegítenének az alaptalan

félelmek eloszlatására, akkor az

elemző azt tanácsolja, hogy ne várjanak

ezzel, és a tájékoztatás legyen meggyőző,

következetes és széleskörű.

2021.01.27. | | 19


MÓRAY

GÁBOR

TRENDEK

CIO

Buktatók és kihívások:

2021 IT-szemmel

A Covid-járvány a 2021-es év teendőit is megszabta. Az informatikai vezetőknek nagyrészt kötött

pályán kell mozogniuk – lássuk, milyen akadályok várnak rájuk az úton.

…egyfajta hibrid

munkavégzési

formára kell

berendezkednünk,

de ennek

jellege, felépítése

még sok

bizonytalanságot

rejt.

Sorsfordító év volt 2020, amelynek terheit

még sokáig fogjuk cipelni. Jut belőlük egy

jókora adag 2021-re is, amikor az IT-szakembereknek

olyan kihívásokkal kell szembesülniük,

mint pályafutásuk során még soha. A

jövő finoman szólva is bizonytalan: nem tudni,

mikor cseng le a járvány, mikor térhetnek vissza

a dolgozók a munkahelyükre, hány százalékuk

él majd ténylegesen ezzel a lehetőséggel, és

mennyien maradnak tartósan távmunkában.

Belátható ideig – sőt valószínűleg annál is tovább –

egyfajta hibrid munkavégzési formára kell berendezkednünk,

de ennek jellege, felépítése még sok

bizonytalanságot rejt.

Mindezek a bizonytalansági tényezők az IT-vezetőkre

is olyan feladatokat rónak, amelyek messze

túlmutatnak a vállalat működését biztosító informatikai

struktúra szokásos működtetésén.

Rugalmas munkakörnyezet

Azoknál a cégeknél, amelyeknél fontolgatják a

dolgozók visszaköltöztetését a munkahelyekre, azzal

a problémával szembesülnek, hogy a járvány előtti

idők logisztikáját olyan újfajta követelményekhez

kell igazítani, amelyek fokozottan védik a dolgozók

testi és lelki egészségét. A távmunka meghoszszabbításával

persze ezek a problémák szőnyeg alá

söpörhetők, ugyanakkor bizonyos munkakörökben

elkerülhetetlen, hogy a dolgozók időnként fizikailag

is találkozzanak. Ezt a feladványt több helyen most

úgy igyekeznek megoldani, hogy olyan rugalmas

munkahelyi környezetet hoznak létre, amelyet a

csapatok egymást váltva, egyfajta rotációban használnak:

egyik nap az egyik csoport, másik nap a

másik, és így tovább. Így egyszerre biztosítható a

munkatársak közti kapcsolattartás, és a dolgozók

egészségének védelme.

A munkahelyi viszonyok újrafogalmazása azért

is elengedhetetlen, mert mostanában kezdenek

jelentkezni a home office hátulütői: sokan panaszkodnak

kiégésre, elszigeteltségre, illetve arra, hogy

az otthoni környezetben nehezen tudják megteremteni

a munka és a magánélet közötti egészséges

egyensúlyt. 2021 egyik nagy leckéje az lesz, hogy

kialakítsuk azt a struktúrát, amelyre az elkövetkező

években építkezni tudunk.

Hibrid biztonság

A home office modellel kapcsolatos következő nagy

kihívás a biztonság: a vállalkozásoknak a munkavégzés

helyszínétől függetlenül meg kell védeniük a

céges adatokat, ám eközben el kell kerülniük, hogy

a dolgozók úgy érezzék, valaki folyton figyeli őket.

Előremutató hozzáállás lehet, ha valahányszor,

amikor új megoldás fejlesztésébe kezdünk, felteszszük

magunknak a kérdést: hogyan könnyíti meg

a dolgozók életét, és mennyiben teszi eredményesebbé

a munkájukat. A nehéz körülményekre sok

helyütt válaszoltak költségcsökkentéssel, pedig a

jó vezetőnek először mindig a bevétel növelésében

kell gondolkodnia, és csak a második szempont

lehet a kiadások csökkentése. Az igazán jó megoldások

azok, amelyek nem korlátozzák a dolgozót,

hanem lendületet adnak neki, és segítik abban, hogy

boldoguljon a megváltozott (és erősen széttagolt)

munkakörnyezetben.

A hibrid környezet jelentősen megnöveli a kiberbiztonsági

kockázatokat. 2021-ben a cégeknek

alapos vizsgálat alá kell vetniük technológiai

bázisukat és beszállítói láncukat, hogy feltárják a

sebezhető pontokat. A zsarolóvírusok és másfajta

kártékony kódok elleni védelem újfajta megközelítéseket

és kompetenciákat igényel, mert csak így

érhető el, hogy az IT-biztonság lépést tarthasson a

20 | | 2021.01.27.


TRENDEK

hibrid, nyílt forráskódú környezeteket támogató

élvonalbeli technológiákkal.

Kevert használat

Az IT-tervek a koronavírus-járvány előtt

azzal számoltak, hogy hosszú távon a foglalkoztatottak

20 százaléka dolgozik majd

távmunkában, 80 százaléka az irodában, és

a biztonsági koncepcióik is ehhez a várakozáshoz

igazodtak. 2020-ban azonban ez

az arány megfordult: a munkaerő 80 százaléka

állt át home office-ra, és 2021-ben

a hálózati biztonságnak is ezt az új többséget

kell elsősorban kiszolgálnia.

Az átrendeződés nyomán egyre több

személyes és vállalati adat került át a távoli

gépekre, ami új lehetőségeket nyitott a

kiberbűnözők előtt. Az előttünk álló időszak

egyik nagy kihívása az ilyen kevert használatú

rendszerek védelme lesz.

Olyan hordozható eszközöket (laptopokat,

mobilokat, okostelefonokat) keresnek

dolgozóik számára a cégek, amelyeken

rugalmasan szabályozni lehet a rendszererőforrásokat

annak függvényében, hogy az

eszközt céges munkára, vagy magáncélra

használják-e, és az IT-csapat számára

megoldható a rendszerek távoli irányítása

is.

El kell majd különíteni a dolgozók munkakörnyezetét

a privátszférától, és az érzékeny

adatokat a hálózati és belső fenyegetésektől

is meg kell védeni. A cégeknek emellett

folyamatosan monitorozniuk kell eszközállományukat,

és lehetővé kell tenniük a

távoli mentéseket és frissítéseket, ugyanakkor

azonban útját kell állniuk a fertőzött

eszközök hozzáférésének – és mindezt úgy,

hogy közben ne akadályozzák a dolgozók

munkáját. Vagyis ezen a területen is bőven

lesz teendőjük az IT-vezetőknek!

Döntéskényszerben

A világjárvány felgyorsította a cégek üzleti

gyakorlatának evolúcióját, mert a gyors

távmunkás átállást követően egy sor tevékenységet,

és azok hatékony kiszolgálását

újra kellett gondolniuk a vezetőknek. 2020

erről a váltásról szólt, a következő év pedig

a digitális átalakulási folyamat felgyorsításáról

– ehhez azonban fel kell vértezni a

szervezeteket azokkal a kompetenciákkal,

amelyek a sikerhez nélkülözhetetlenek.

Sebesség, rugalmasság és agilitás

hármas egysége áll a kialakítandó új üzleti

modell középpontjában. A viharos sebességgel

felhőbe költöztetett folyamatok

kezelése újfajta szakértelmet kíván, és

az IT-vezetők dolga, hogy erről továbbképzéssel

vagy új munkaerő felvételével

gondoskodjanak.

Csakhogy 2021-ben másfajta döntésekre

is szükség lesz: alaposan át kell tekinteni

a munkacsoportos eszközök költségeit, és

határozni arról, nem kifizetődőbb-e néhány

felhőalapú rendszer felváltása házon belüli

megoldásokkal, hogy az így megtakarított

pénzt más területen lehessen kamatoztatni.

Szintén felülvizsgálatot igényelnek a

fejlett technológiai, mindenekelőtt AI-beruházások:

vajon tényleg hozzák-e azt

a hasznot, amit reméltünk tőlük. Nincs

értelme az öncélú fejlesztéseknek: minden

technológiának jól körülhatárolható célt

kell szolgálnia. Értékelésük során azonban

azt is fontos figyelembe venni, hogy kedvező

hatásukat csak akkor tudják kifejteni, ha a

dolgozók valóban értenek a használatukhoz.

Sosincs záróra

A bizonytalanságokkal teli 2020-as év azt

eredményezte, hogy a vállalati működés

terhének oroszlánrészét a távoli rendszerek

vették át, és ez a helyzet idén sem fog

megváltozni. A 0/24 világában élünk, a rendszereknek

éjjel-nappal bevethetőeknek kell

lenniük. A nonstop rendelkezésre állás nem

érdem, hanem alapfeltétel, mert a legkisebb

megingás is súlyos bizalomvesztést eredményez

a fogyasztók részéről, és a beruházásoknál

is azokat kell előnyben részesíteni,

amelyek új termékekkel vagy szolgáltatásokkal

a fogyasztók kötődését erősítik.

Ugyanakkor ennek a folyamatos rendelkezésre

állásnak a biztosítása már eddig is

túlterhelte az IT-t, és itt sem várható javulás

2021-ben. A csapatok kezdenek kimerülni,

és az IT-vezetőknek ezt a problémát is kezelniük

kell. Erre sajnos nincs biztos recept:

sok múlik a vezető pszichológiai érzékén,

illetve a munkahelyi feltételeken, amelyek

szerencsés esetben lehetővé teszik az

IT-csapat tagjainak cirkulációját – az ilyesfajta

belső váltások megtörik a zsibbasztó

monotóniát, és friss impulzusokkal töltik

fel a dolgozókat.

Biztonság és innováció

2021-ben az IT-vezetőknek át kell tekinteniük,

milyen új eszközökre lesz szükség a

technológiai stáb biztonságos együttműködéséhez,

és meg kell találniuk azokat

az innovatív, új megoldásokat, amelyek

a távmunka feltételei között is hatékonyan

segíthetik a termékfejlesztést és a

fogyasztói igények kielégítését. A legbátrabbak

akár a legújabb AR- (kiterjesztettvalóság-)

eszközök használatával is

megpróbálkozhatnak: ezek a kütyük ugyan

ma még nem részei a szokásos nagyvállalati

arzenálnak, de nagy jövő előtt állnak,

többek között azért is, mert kiemelt

hangsúlyt fektetnek az érintkezésmentes,

biztonságos munkavégzésre.

Érdemes továbbá megfontolniuk az

olyan egészségügyi technikák beszerzését,

amelyek a biztonsági protokoll

betartatását segítik. Ezek integrálhatók a

munkacsoportos eszközökkel, így minden

dolgozó folyamatosan elérheti azokat az

információkat, amelyek egészségének megőrzéséhez

szükségesek. Nagy kihívás lesz

annak eldöntése, ki térhet vissza az irodába,

és ki nem: a részletek egyelőre még

itt is homályosak, nem tudni, lesz-e a hivatalos

„Covid-útlevél” vagy más megoldás

a vakcináltak nyilvántartására. Vagyis a

tervezésben itt is nagyfokú nyitottságra és

rugalmasságra lesz szükség ahhoz, hogy

a vállalat gyorsan tudjon alkalmazkodni a

változó feltételekhez.

2021.01.27. | | 21


KIS

ENDRE

PIACELEMZÉS / IDC

A

múlt év harmadik negyedében a külső adattároló-rendszerek

európai, közel-keleti és

afrikai piaca dollárban számolva 5,4 százalékkal,

euróban 10 százalékkal szűkült az International

Data Corporation (IDC) friss negyedéves

jelentése (EMEA Quarterly Disk Storage Systems

Tracker, 2020Q3) szerint. Mint már megszokhattuk,

a térség alrégióinak teljesítménye markánsan

eltérő volt ebben az időszakban is, Nyugat-Európa

8,3 százalékos csökkenésével szemben Kelet-

Európa, Közel-Kelet ás Afrika 2,3 százalékkal

nőtt (mindkettő, és minden további adat dollárban

számolva).

Biztató, hogy a csupa-flash (all-flash-array,

AFA) tárolók szegmense továbbra is ellenálló a

járványhelyzet válságával szemben – éves összevetésben

ismét meggyőző 7,9 százalékkal bővült, így

értékalapon az egy évvel korábbi 39,2 százalékról

44,7 százalékra növelte piaci részesedését. Mindez

azonban a hibrid-flash (HFA) és a merevlemezes

(HDD) tárolók rovására történt, éves alapon mindkét

szegmens 14 százalékos csökkenéssel zárta

a negyedévet.

– A mérsékelt beruházási kedv és a keretbefagyasztás

továbbra is általános jelenség a régióban

és különösen Európában, a vállalatoknak azonban

fel kell készülniük az új normalitásra, és ez adatközpontjaik

korszerűsítésére, transzformatív beruházásokra

készteti őket, mondta Silvia Cosso, az IDC

kutatásvezető társigazgatója. – A többfelhős paradigma,

az as-a-service felhasználási modell iránti

mind nagyobb érdeklődés, valamint az igény, hogy

a vállalatok közelebb vigyék IT-infrastruktúrájukat

a végfelhasználókhoz egyaránt lendületet fog adni a

beruházásoknak, amint a gazdasági aktivitás ismét

eléri a megszokott szinteket.

Kontrasztos Kelet

Sorozatban immár hatodik negyedévét zárta negatív

eredménnyel a külső tárolók piaca Nyugat-Európában,

amely ezúttal 8,3 százalékos csökkenést

hozott. A teljes piac értékének 45,5 százalékát az

all-flash tárolók adták, amelyek az egy évvel korábbi

azonos időszakhoz képest így 3 százalékkal növelték

részesedésüket. A nyugat-európai tárolópiac ezzel

Lábadozó tárolók

A javulás első jeleit mutatja a vállalati külső adattárolók régiós piaca

– hanyatlásának üteme legalábbis lassult, de kérdés, hogy mikorra épülhet fel

teljesen, szól az IDC friss jelentése. Bár Kelet és Nyugat között szembeszökő

különbségeket tükröznek a számok, az all-flash mindenütt kiugróan teljesít.

A mentési célrendszereket viszont felfalja a felhő.

túljuthatott a mélyponton, mivel a megelőző két

negyedév kétszámjegyű csökkenése mérséklődött,

tette hozzá az elemző. Következő jelentéséből

kiderül majd, hogy a trend kitartott-e a negyedik

negyedévben.

A közép-kelet-európai tárolópiac bővülése –

amely a hiperkonvergens (HCI) és mentési célgépek

(PBBA) szegmensében különösen erős, összesen

20 százalékos volt – a Közel-Keletet és Afrikát is

magában foglaló teljes CEMA alrégiót növekedési

pályán tartotta, a piac értéke éves alapon 2,3

százalékkal 525,8 millió dollárra nőtt. Bár nagyobb

projektjeiket a vállalatok Közép-Kelet-Európában is

későbbre halasztották, a járványügyi intézkedések

nyári enyhítése kedvezett a középkategóriás tárolók

forgalmának, amelyek a bővülés fő hajtóerejét

adták. A csupa-flash rendszerek ebben a térségben

is kiugróan teljesítettek, 22,5 százalékos növekedéssel

a szegmens tortaszelete elérte a teljes piac

értékének 43 százalékát.

– Várható, hogy a járvány második hulláma a

tárolópiac markánsabb bővülését 2021 második

felére tolja az alrégióban, mondta Marina Kostova,

az IDC kutatásvezetője. – Az általunk megkérdezett

vállalatok tervei erre utalnak, az új vírusvariánsok

…a járványügyi

intézkedések

nyári enyhítése

kedvezett

a középkategóriás

tárolók

forgalmának…

22 | | 2021.01.27.


PIACELEMZÉS / IDC

terjedése, az újabb fertőzési hullámok súlyossága,

a tömeges oltás gyorsasága és a vállalatoknak adott

kormányzati támogatások rugalmassága azonban

kihat majd a felépülés ütemére és mértékére.

A teljes piac értékének 45,5 százalékát az

all-flash tárolók adták, amelyek az egy évvel

korábbi azonos időszakhoz képest így 3

százalékkal növelték részesedésüket.

Felhőbe ment a térség

A szolgáltatásként használható adatvédelem mind

népszerűbb modellje a járványhelyzetben hozott

korlátozó intézkedésekkel együtt kedvezőtlenül

érintette a mentési célgépek európai, közel-keleti és

afrikai piacát, amelynek értéke a múlt év harmadik

negyedében 4,5 százalékkal 310,9 millió dollárra

apadt, olvasható az IDC másik jelentésében (Worldwide

Quarterly Purpose-Built Backup Appliance

Tracker, 2020Q3).

Míg Nyugat-Európában a csökkenés 5,7 százalékos

volt, addig a CEMA-piac szinten maradt, a két

alrégió piacmérete azonban nagyságrendben különbözik

egymástól, előbbi 248,1 millió, utóbbi 62,8

millió dollárt tett ki a jelzett időszakban. A CEMA

alrégión belül Közép-Kelet-Európa vitte a prímet

a PBBA-költés látványos, 34 százalékos növekedésével,

amiben azért közrejátszott a megelőző év

azonos időszakában regisztrált csökkenés is. Közel-

Kelet és Afrika viszont éves összehasonlításban 18

százalékkal kevesebbet költött mentési célgépekre.

– A vállalatok beruházásai 2020 második felében

inkább a felhőre és a HCI-re irányultak, költségvetésükből

kevesebb jutott az adatközponti infrastruktúrára,

mondta Marina Kostova. – Az adatvédelem

egyértelműen prioritásnak számít a járványhelyzetben

is, a felhőalapú megoldások azonban részben

kannibalizálják a hagyományos mentési célgépek

piacát.

2021.01.27. | | 23


ELŐFIZETÉS

12 hó • 11 340 Ft

6 hó • 5 700 Ft

3 hó • 2 865 Ft

Informatika a versenyképességért

piacter.project029.hu • terjesztes@project029.hu • +36 1 577 4300

computerworld.hu • computerworldhu

Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés nem mondható fel. További információért hívja a 06-1/577-

4301, nem emelt díjas telefonszámot, vagy írjon a terjesztes@project029.hu e-mail címre. Megrendelése

egyben önkéntes adatközlés is. Az adatközlő hozzájárul, hogy közölt adatait a kiadó előfizetői

névjegyzékében nyilvántartsa, és számára előfizetésekkel, akciókkal kapcsolatos tájékoztatókat küldjön.

Megrendelésével továbbá hozzájárul, hogy a kiadó tájékoztató- és reklámanyagokat küldjön, és az itt

közölt adatokat marketingcélból a hozzájárulás visszavonásáig kezelje. Az adatközlés a kiadó címére

(Project029 Magyarország Szolgáltató Kft. 1374 Budapest 5, Pf. 578) írt levéllel bármikor visszavonható.

Minden jog fenntartva!

More magazines by this user
Similar magazines