Vasárnapi Ujság 51. évf. 50. sz. (1904. deczember 11.) - EPA
Vasárnapi Ujság 51. évf. 50. sz. (1904. deczember 11.) - EPA
Vasárnapi Ujság 51. évf. 50. sz. (1904. deczember 11.) - EPA
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
86°2 VASÁENAPI ÚJSÁG. <strong>50.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>51.</strong>JVFOLYAK<br />
«írások könyve*. Említettük nemrég, hogy e<br />
czím alatt havonként megjelenő folyóiratot indít<br />
Erdőt Eené, az ismert nevű költőnő, a ki e folyóiratot<br />
nemcsak <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>ti, hanem teljesen maga is<br />
irja. Első füzete most jelent meg. Van benne két<br />
vers, az egyik «Utat vágtamu czímmel mintegy élőhangúi<br />
<strong>sz</strong>olgál, a másiknak czíme : • Oh, leány !».<br />
Ezenkívül prózai czikkek is vannak a füzetben,<br />
lyrai hangulatképek s egy regény kezdete, mely a<br />
€ Jezabel könyve» czímet viseli. A folyóirat minden<br />
hó elsején fog megjelenni ; előfizetési ára egy évre<br />
10 korona, mely ös<strong>sz</strong>eg Erdős Kenée nevére (Budapest,<br />
Ferencz-körút 5.) küldendő.<br />
Hu<strong>sz</strong>árvér. Operetté előjátékkal, két felvonásban,<br />
írták: Landensberg és Stein. Magyarra fordították:<br />
Mérei Adolf és fíuttkai György. Zenéjét <strong>sz</strong>erzetté :<br />
Máder Raoul. Első előadása a Magyar-<strong>sz</strong>ínházban<br />
<strong>deczember</strong> 2-ikán.<br />
Máder Raoulnak, a budapesti Operaház igazgatójának<br />
ez új darabja egy-két hónappal ezelőtt került<br />
<strong>sz</strong>ínre elő<strong>sz</strong>ör Bécsben. Nagy sikere volt, mely a<br />
mostani budapesti bemutatón megismétlődött. Ezt<br />
a sikert főleg a zenéjének kö<strong>sz</strong>önheti. Nem oly<br />
tömör ugyan a zenéje, mint a «Piros czipő» czímfí<br />
baletté, mely Máder legjobb alkotása, hanem azért<br />
kitűnő operette-zene. A meséje már nem oly sikerült,<br />
s hogy itt-ott a hibákat takargassák a <strong>sz</strong>erzők,<br />
néhol kevésbbé ízléses epizód-jeleneteket és kuplékat<br />
is ille<strong>sz</strong>tettek bele. Az ezred őrmestere egy csecsemőt<br />
talált a ka<strong>sz</strong>árnya előtt s bevi<strong>sz</strong>i a ti<strong>sz</strong>teknek<br />
megmutatni. A ti<strong>sz</strong>tek elhatározzák, hogy a<br />
gyermeket közköltségen neveltetik fel. Ötvenezer<br />
koronát hamarosan ös<strong>sz</strong>e is <strong>sz</strong>edtek a ré<strong>sz</strong>ére és ezt<br />
letették egy bankban arra az időre, ha férjhez<br />
menne. Időközben a leány felserdül és Korláth<br />
kapitány fiába <strong>sz</strong>erelmes le<strong>sz</strong>. A fiú is <strong>sz</strong>ereti a<br />
leányt. De baj van, mert mindenki azt gyanítja, még<br />
maga a kapitány is, hogy a talált gyermek az ő<br />
leánya s így a fiatalok nem lehetnek egymásé.<br />
Ekkor az a bizonyos őrmester leleplezi, hogy a<br />
gyermek az övé és csak azért mondotta találtnak,<br />
mert sejtette, hogy a ti<strong>sz</strong>t urak fölneveltetik. A fiatalok<br />
boldogságának így semmi sem áll útjában.<br />
A zene<strong>sz</strong>ámok közül különösen kiemelendő az első<br />
felvonás baba-dala, továbbá három keringő és néhány<br />
kórus-<strong>sz</strong>ám. Az előadásnak központja most is<br />
Anday Blanka volt, kinek játéka napról-napra közvetlenebb<br />
le<strong>sz</strong> és éneke annyira tet<strong>sz</strong>ett, hogy majdnem<br />
minden <strong>sz</strong>ámát ismételnie kellett. Sziklai adta<br />
Korláth kapitányt; ügyesen mókázott, nagy derültség<br />
közben. Kornai Berta, B. Szabó és fíubos is jól<br />
töltötték be <strong>sz</strong>erepeiket. Mádernak <strong>sz</strong>ámtalan<strong>sz</strong>or<br />
kellett megjelennie a lámpák előtt. (S. L.)<br />
A Nemzeti Szalon új kiállítását <strong>deczember</strong><br />
4-ikén nyitotta meg Berzeviczy Albert közoktatási<br />
mini<strong>sz</strong>ter, nagy közönség jelenlétében. Ott<br />
voltak többek közt Zsilin<strong>sz</strong>ky Mihály államtitkár,<br />
&ailay Imre a Nemzeti Múzeum igazgatója, báró<br />
Forster Gyula, a Képzőművé<strong>sz</strong>eti Tanács eínöke,<br />
IS£Tf l ^ 6 *. m M S * eri t*^ 808 ' Ve<strong>sz</strong>eti<br />
S S L 4 L T?- tC \ Elek osl!tól ytenácsos, a mű-<br />
csonyi ünnepekre válogathasson ajándéklak ££t<br />
MAGYAR KONYHAKERTI TERMÉNYEK A KIÁLLÍTÁSON.<br />
művé<strong>sz</strong>i képek közül. Benczúr Gyula két amorettje,<br />
Munkácsy Mihálynak Petőfi költeményéhez, «Befordultam<br />
a konyhába» fiatal korában (1867) festett<br />
képe a tárlat legelső darabjai, de van még sok jó<br />
festmény kiváló nevű művé<strong>sz</strong>ektől, most mutatkozó<br />
tehetségektől. A <strong>sz</strong>obrok közt is elég a művé<strong>sz</strong>i.<br />
Szendéné-Dárday Olga, egy fiatal hölgy, atyját,<br />
Dárday Sándort ábrázolta mell<strong>sz</strong>oborban, nem közönséges<br />
képességgel. Dunai<strong>sz</strong>ky Lá<strong>sz</strong>ló úttörő<br />
<strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>nak, ki nem régen hunyt el, több <strong>sz</strong>obra s<br />
s ezenkívül Ló'rincz fiától fafaragású <strong>sz</strong>obrok vannak<br />
kiállítva. A Nemzeti Szalon ügyvezető igazgatója,<br />
Ern<strong>sz</strong>t Lajos 400 koronás díjat alapított oly müvek<br />
<strong>sz</strong>ámára, melyeket elő<strong>sz</strong>ör a Szalonban állítanak<br />
ki. Ezt a díjat a biráló-bizottság Kacziány Ödön<br />
«Város-égést czímű képének Ítélte oda.<br />
KÖZDÍTÉZETEK ÉS EGYLETEK.<br />
A Magyar Tud. Akadémia <strong>deczember</strong> 5-ikén<br />
Thaly Kálmán elnökségével tartott ülésén Karácsonyi<br />
János rendes tag olvasta föl <strong>sz</strong>ékfoglaló értekezését<br />
tA <strong>sz</strong>ékelyek eredete és Erdélybe telepítését<br />
czimen s éles kritika alá vette a <strong>sz</strong>ékelyekről<br />
<strong>sz</strong>óló hagyományokat.<br />
A <strong>sz</strong>ékely történeti kútfők közül Karácsonyi legterjedelmesebben<br />
az úgynevezett hun krónikával foglalkozik.<br />
A hun-magyar kapcsolatnak ez a krónika<br />
a főforrása. Karácsonyi bizonyította, hogy a krónika<br />
majdnem nyolcz <strong>sz</strong>ázaddal íratott Attila halála<br />
után, s mint történeti kutforrás nem tarthat <strong>sz</strong>ámot<br />
semmi hitelre, mert írója a IX. <strong>sz</strong>ázadban és<br />
később történt eseményeket áthelyezi a IV. s az V<br />
<strong>sz</strong>ázadba. A legrégibb <strong>sz</strong>ékely hely- és <strong>sz</strong>emélynevek<br />
alapján bizonyítja, hogy a <strong>sz</strong>ékelység nem más<br />
nemzetből olvadt a magyarba, hanem kezdettől<br />
fogva a magyarnak egyik ága. Erdélybe elő<strong>sz</strong>ör<br />
Szent Lá<strong>sz</strong>ló telepítette a <strong>sz</strong>ékely magyarokat<br />
1085. után, még pedig Erdély keleti, erdős ré<strong>sz</strong>ébe.<br />
Más ré<strong>sz</strong>ük 1150 táján települt a mai Udvarhelymegyébe,<br />
míg harmadik ré<strong>sz</strong>ük 1216 után a<br />
mai Három<strong>sz</strong>ékre. 1241-ben elmenekültek a tatárok<br />
elől az erdőkbe, de később V. Istvánnak segítettek<br />
az ő or<strong>sz</strong>ágré<strong>sz</strong>e vis<strong>sz</strong>afoglalásában. A <strong>sz</strong>ékfoglaló<br />
értekezés után az o<strong>sz</strong>tály zárt ülést tartott<br />
melyen folyó ügyeket tárgyaltak.<br />
A Magyar Történelmi Társulat <strong>deczember</strong> 2 iki<br />
ülésén Zsilin<strong>sz</strong>ky Mihály elnökölt. Az ülésen két<br />
előadást tartottak.<br />
Az egyik Illésy János tanulmánya volt a Já<strong>sz</strong>kunság<br />
eladásáról a német lovagrendnek. A régi<br />
magyar államháztartásnak mindenkor egyik legfőbb<br />
jövedelemforrása a koronára <strong>sz</strong>állott birtokok, az<br />
úgynevezett fiskálitások értékesítése volt. A XII<strong>sz</strong>ázad<br />
vége felé azonban már más jövedelemforrásról<br />
kellett gondoskodni. Ekkor e<strong>sz</strong>elte ki Kollonics<br />
Lipót bibornok, hogy a török uralom alól fel<strong>sz</strong>aba -<br />
dúlt területeket fegyver jogán a kincstár ré<strong>sz</strong>éi-e<br />
foglalja le s a régi birtokosokat fegyverváltság<br />
czimen megsarezolta. Ekkor jutott e<strong>sz</strong>ébe a német<br />
lovagrendnek, hogy valamikor ő is birtokos volt<br />
Magyaror<strong>sz</strong>ágon és jelentkezett. Kollonics mindenkép<br />
rajta volt, hogy a rendet Magyaror<strong>sz</strong>ágon letelepítse,<br />
s ajánlotta, hogy az épen eladó Já<strong>sz</strong>kunságot<br />
vegyék meg közösen. A Já<strong>sz</strong>kunságot csakugyan<br />
megvették 200,000 forinttal olcsóbban, mint<br />
a mennyire a kamara becsülte. Az előadást tet<strong>sz</strong>éssel<br />
fogadta a hallgatóság. A következő előadó Doby<br />
Antal volt, a ki az oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ági Csáky családot<br />
ismertette. A magyar <strong>sz</strong>abadságharcz leverésekor<br />
járt itt egy oro<strong>sz</strong> ezredes, a ki Csáky grófnak<br />
mondta magát. A Csákyak egyik ága régen vándorolt<br />
ki Oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ágba.<br />
MI UJSAG?<br />
A király elutazását <strong>deczember</strong> 10-ikének kora<br />
reggelére tűzték ki. Ő Felsége Gödöllőről indul<br />
Bécsbe. Az utolsó általános kihallgatás <strong>deczember</strong><br />
5-ikén délelőtt volt a budavári királyi lakban.<br />
A Felség a kihallgatás után a Műcsarnok kiállítását<br />
látogatta meg s innen Gödöllőre utazott, a hol köztünk<br />
tartózkodásának legtöbb idejét töltötte.<br />
A Műcsarnokban <strong>deczember</strong> 5-ikén a királyt Berzeviczy<br />
Albert közoktatási mini<strong>sz</strong>ter, Zsilin<strong>sz</strong>ky<br />
Mihály államtitkár, báró Forster Gyula, a képzőművé<strong>sz</strong>eti<br />
társulat alelnöke, Benkö Kálmán igazgató,<br />
a társulat ti<strong>sz</strong>tviselői és a kiállítás rendezői.<br />
A közoktatási mini<strong>sz</strong>ter üdvözlő <strong>sz</strong>avaira a király<br />
azt vála<strong>sz</strong>olta, hogy évről-évre örömmel jön a magyar<br />
művé<strong>sz</strong>ek kiállítására. A jelenvoltakhoz azon-<br />
AZ ŐSZI GYÜMÖLCSKIÁLLÍTÁS MAGYAR OSZTÁLYÁNAK RÉSZLETE.<br />
A DÜSSELDORFI NEMZETKÖZI KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁSRÓL.<br />
60. SZÁM. <strong>1904.</strong><strong>51.</strong> ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 863<br />
nsl több kérdést intézett a kiállításról, kérdezte,<br />
n0gy van-e haladás. Hau<strong>sz</strong>mann műegyetemi rektort,<br />
a királyi palota építőjét meglátván, megkérdezte<br />
tőle: iMikor le<strong>sz</strong>ünk ké<strong>sz</strong>en?» iBövid idő<br />
múlva, Felség. Az idei farsangon már az új dí<strong>sz</strong>teremben<br />
lehet tánczolni.n «Na, ennek igen fogok<br />
örvendeni*, mondta mosolyogva a király és Zala<br />
György <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>hoz fordult. * Ké<strong>sz</strong>en van-e Andrássy<br />
<strong>sz</strong>obra ?» «Igen, Felség, már a helyén áll és a<br />
jövő évben le fogják leplezni.> Telepy Károly műtárostól<br />
kérdezte «Hogy van ?» •Kö<strong>sz</strong>önöm, Felség,<br />
a hogyan egy ilyen öreg ember lehet.» «Na na,<br />
niondta a király, — ön csak nem öregebb nálam?"<br />
"De igen, Felség, hetvenhét éves vagyok.»<br />
A király ezután megkezdte <strong>sz</strong>emléjét a termekben,<br />
a melyekben <strong>sz</strong>ámos kiállító művé<strong>sz</strong>t meg<strong>sz</strong>ólítással<br />
tüntetett ki, s a kiállított műveknél sok<strong>sz</strong>or kifejezte<br />
tet<strong>sz</strong>ését. Hos<strong>sz</strong>abb ideig <strong>sz</strong>emlélte a király Tóth István<br />
«Küzdelem» czímű <strong>sz</strong>obrát. A <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>ati teremben<br />
Pogány Móricz krematóriumát nézte érdeklődéssel.<br />
Kitüntetett püspökök. A király dr. báró Hornig<br />
Károly ve<strong>sz</strong>prémi és Dessetvffy Sándor csanádi püspöknek<br />
az egyház és a közügyek terén kifejtett<br />
működéséért az I. o<strong>sz</strong>tályú vaskoronarendet, Bende<br />
Imre nyitrai püspöknek pedig titkos tanácsosi méltóságot<br />
adományozott. Mind a három egyházfejedelem<br />
a közművelődés terén is nagy tevékenységet<br />
és hazafiságot tanúsított. Az agg Bende nyitriai<br />
püspök kérelmére Ó Felsége segédpüspököt nevezett<br />
ki, gróf Batthyány Vilmos nyitrai kanonokot<br />
utódlási joggal.<br />
Kitüntetések. A király dr. Navratil Imrét, a<br />
fővárosi Bókus-kórház főorvosát és czímzetes egyetemi<br />
nyilvános rendes tanárt, a közegé<strong>sz</strong>ségügy<br />
terén <strong>sz</strong>erzett érdemei elismeréséül a magyar királyi<br />
udvari tanácsosi czímmel tüntette ki. 0 Felsége<br />
továbbá Seidl Ambrus mini<strong>sz</strong>teri tanácsosnak és az<br />
or<strong>sz</strong>ágos Központi Hitel<strong>sz</strong>övetkezet ügyvezető igazgatójának<br />
és törvényes utódainak a magyar nemességet<br />
magyarádi előnévvel adományozta. Sze<strong>sz</strong>tina<br />
Lajos debreczeni nagykereskedő, Debreczen város<br />
bizottsági tagja, a közügyek és a közgazdaság terén<br />
<strong>sz</strong>erzett érdemeiért törvényes utódai <strong>sz</strong>ámára is,<br />
<strong>sz</strong>intén magyar nemességet nyert.<br />
Thallóczy Lajos, a közös pénzügymini<strong>sz</strong>térium<br />
o<strong>sz</strong>tályfőnöke gróf Ti<strong>sz</strong>a István mini<strong>sz</strong>terelnök<br />
megbízásából Konstantinápolyba utazott, hogy ott<br />
II. Bákóczi Ferencz hamvainak haza<strong>sz</strong>állítása dolgában<br />
tárgyaljon az illetékes körökkel.<br />
Csokonai <strong>sz</strong>ülőháza. Debreczen város közgyűlése<br />
elhatározta, hogy Csokonai <strong>sz</strong>ülőházát megvásárolja,<br />
a kultur-palotát oda építi, ugy hogy a<br />
<strong>sz</strong>ülőházat is bele ille<strong>sz</strong><strong>sz</strong>e.<br />
A felső ipariskola jubileuma. Hu<strong>sz</strong>onöt év előtt<br />
1879 <strong>deczember</strong> 7-ikén alapította Trefort Ágost<br />
közoktatási mini<strong>sz</strong>ter az állami ipariskolát, mely<br />
ipari és gépé<strong>sz</strong>eti pályára nevel, sok ideig építé<strong>sz</strong>etre<br />
is. Hasonló intézet van még Kassán. A budapesti<br />
ipariskola azóta kibővült, külön palotája van<br />
•ös<strong>sz</strong>ekötve a technológiai múzeummal, és felső iskola<br />
lett. Bendkívüli látogatottsága következtében<br />
az építő ipart külön vála<strong>sz</strong>tották tőle, ez most külön<br />
elsőrendű iskolája az or<strong>sz</strong>ágnak. A felső állami<br />
ipa i iskolát kezdet óta Hegedűs Károly igazgató<br />
vezeti, s az ő igazgatói jubileumát együtt ülték meg<br />
<strong>deczember</strong> 7-ikén a második emeleti nagyteremben.<br />
A jubileumon a kereskedelmi mini<strong>sz</strong>ter képviseletében<br />
gróf Serényi Béla államtitkár jelent meg.<br />
Ott voltak azonkívül sokan az ipar, a kereskedelem<br />
és közoktatásügy kiválóságai közül s a rokonintézetek<br />
<strong>sz</strong>ámos képviselője. A jubiláló igazgató ismertette<br />
a lefolyt hu<strong>sz</strong>onöt e<strong>sz</strong>tendő történetét. A tanári<br />
testület nevében Jalsoviczty Géza tanár üdvözölte<br />
az igazgatót, a kinek arczképét megfestették<br />
az intézet <strong>sz</strong>ámára. Gróf Serényi államtitkár<br />
Hieronymi kereskedelmi mini<strong>sz</strong>ter elismerését tolmácsolta<br />
az igazgatónak negyed<strong>sz</strong>ázados buzgó<br />
tevékenységeért, a melyet az iparfejle<strong>sz</strong>tés érdekében<br />
kifejtett. A volt növendékek nevében Nagy<br />
Rezső művezető, a mostani növendékek ré<strong>sz</strong>éről<br />
Petiig egy harmadéves üdvözölte az igazgatót.<br />
A jubiláló ti<strong>sz</strong>teletére este lakomát rendeztek a<br />
Boyal-<strong>sz</strong>állóban.<br />
A Ganz-gyárban <strong>deczember</strong> 7-ikén <strong>sz</strong>ép ünnepet<br />
tartottak Mechwart András, a gyár alelnöke<br />
70-ik <strong>sz</strong>ületésnapján ugy a gyár ti<strong>sz</strong>tviselői, valamint<br />
azok a körök és társulatok, melyekben Mechwartnak<br />
vezető <strong>sz</strong>erepe van. A Ganz-gyár ti<strong>sz</strong>tviselői<br />
márványba helyezett, az ünnepelt képét mutató<br />
plakettet ké<strong>sz</strong>íttettek. A művé<strong>sz</strong>i ajándékot, mely<br />
Róna József <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong> műve, a ti<strong>sz</strong>tviselők küldöttsége<br />
adta át az ünnepeltnek és Asbóth Emil vezérigazgató<br />
és Schiller Miksa igazgató intéztek be<strong>sz</strong>édeket<br />
Mechvvarthoz, a ki meghatottan mondott<br />
kö<strong>sz</strong>önetet. A Ganz-gyári dalárda este <strong>sz</strong>erenádot<br />
-énekelt Mechwart Andrásnak.<br />
Kiállítások. A közeledő ünnepekre a fővárosban-<br />
«gymásután nyiltak meg az utóbbi napokban a különböző<br />
kiállítások, melyek a műipar, a lakásberendezés,<br />
kézimunka stb. tekintetében az izlés általános<br />
haladásáról tanúskodnak<br />
Az Iparművé<strong>sz</strong>eti Társulat most is<br />
gazdag kiállítást rendezett műipari<br />
tárgyakból az Iparművé<strong>sz</strong>eti Múzeumban.<br />
A karácsonyi kiállítást <strong>deczember</strong><br />
3-ikán Berzeviczy Albert közoktatási<br />
mini<strong>sz</strong>ter nyitotta meg előkelő,<br />
nagy közönség jelenlétében. Hieronymi<br />
kereskedelmi mini<strong>sz</strong>tert, ki ekkor<br />
Pozsonyban volt, Péterfly Lajos<br />
o<strong>sz</strong>tálytanácsos és Vigh Albert iparoktatási<br />
főigazgató képviselték. A kiállítás<br />
rendkívüli változatosságban<br />
ölel föl mindent, a mi lakásunknak<br />
dí<strong>sz</strong>e lehet. Festések, <strong>sz</strong>obrok, pla<strong>sz</strong>tikai<br />
dolgok, bútorok, <strong>sz</strong>övetek, <strong>sz</strong>őnyegek,<br />
edények, vázák, csecsebecsék,<br />
mindennapi ha<strong>sz</strong>nálati tárgyak sokféleségében<br />
lehet gyönyörködni és<br />
válogatni. A mini<strong>sz</strong>tert Arkay Aladár,<br />
a kiállítás rendezője kalauzolta s minden<br />
csoportnál a tervező művé<strong>sz</strong>ek és<br />
kiállítók <strong>sz</strong>olgáltak felvilágosítással a<br />
mini<strong>sz</strong>ternek, ki igen elismerőleg nyilatkozott<br />
a látottakról.<br />
A Műbarátok körének kiállításában<br />
a lakások művé<strong>sz</strong>i berendezésére<br />
való tárgyak, továbbá a festmények<br />
és <strong>sz</strong>obrok vannak ös<strong>sz</strong>egyűjtve. A kiállítást<br />
Viegand Endre rendezte be.<br />
Festményeket Va<strong>sz</strong>ary János, Bo<strong>sz</strong>nay<br />
István, Katona Nándor, Dudics,<br />
Nagy Sándor küldtek.<br />
Csipke- és liimzéskiálütás van a<br />
Nemzeti Múzeum kupolacsarnokában.<br />
Az Atalános Közjótékonysági Egyesület<br />
rendezte s <strong>deczember</strong> hó 8-ikán<br />
nyitotta meg a közoktatási mini<strong>sz</strong>ter.<br />
A megnyitáson főleg a hölgyvilág volt<br />
nagy<strong>sz</strong>ámmal képviselve, élén a jótékonysági<br />
egyesület elnöknőjével, gróf<br />
Csáky Albinnéval. A kiállításon a<br />
külföldi és magyar legfinomabb csipkék<br />
mellett a népies hímzések is érdekes<br />
gyűjteményben vannak képviselve.<br />
Karácsonyi vásárlásra olcsó árak mellett ajánlja<br />
Márton János Kossuth Lojos-utcza fi'., az Or<strong>sz</strong>ágos<br />
Ka<strong>sz</strong>inóval <strong>sz</strong>emben most megnyílt uj üzlete a legfinomabb<br />
női és férfi fehérnemüeket, zsebkendőket,<br />
harisnyákat; továbbá kötényeket, törülközőket,vá<strong>sz</strong>nakat,<br />
siffonokat, fürdőczikkeket, mosókelméket.<br />
Különlegességek menyas<strong>sz</strong>onyi kelengyékben. Nagy<br />
vála<strong>sz</strong>ték angol <strong>sz</strong>abású blúzokban. Az uj üzlet a<br />
leg<strong>sz</strong>ebb és legjobb minőségű árut tartja, hogy a<br />
közönség fokozott igényeit is kielégíthesse.<br />
A ki kevés pénzt akar kiadni s a mellett családjának<br />
mégis nagy örömet <strong>sz</strong>erezni, az forduljon az<br />
ismert czéghez Hirschberg A. Bécs, II., Rembranditrasse<br />
19. itt 6.60 írtért kapható egy garnitúra, mely<br />
42 drb. amerikai <strong>sz</strong>abadalm. ezüst evőe<strong>sz</strong>közből áll stb.<br />
Ezek az evőe<strong>sz</strong>közök a valódi ezüst helyett ha<strong>sz</strong>nálhaték<br />
s már modern <strong>sz</strong>állodákban s vendéglőkben is<br />
ha<strong>sz</strong>náltatnak. Lásd a mai hirdetést.<br />
Sósbor<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong> akkor jó fajta,<br />
Ha Vértes neve van rajta.<br />
HALÁLOZÁS.<br />
BEÖTHY ÁKOST, Kassa város képviselőjét <strong>deczember</strong><br />
3-ikán temették el. Kassa város rendkívüli közgyűlésben<br />
adott kifejezést fájdalmának, küldöttséget<br />
és ko<strong>sz</strong>orút küldött a temetésre. A kormányt<br />
Pló<strong>sz</strong> Sándor igazságügyi és Berzeviczy Albert közoktatásügyi<br />
mini<strong>sz</strong>terek képviselték. A törvényhozás<br />
tagjai mind a két házból nagy <strong>sz</strong>ámmal jelentek<br />
meg, továbbá a Tudományos Akadémia tagjai,<br />
Biharmegyéből és <strong>sz</strong>ámos vidéki ellenzéki körből<br />
valók. Az egyházi <strong>sz</strong>ertartást Nóvák István erzsébetvárosi<br />
plébános tartotta. A koporsót az utczákon<br />
nagy tömeg várta és sokan elkísérték a kerepesiuti<br />
temetőbe, a hol Szilágyi Dezső és Irányi Dániel<br />
sírja közelében temették el. Gróf Apponyi Albert<br />
mondott megható búcsúbe<strong>sz</strong>édet a kiváló férfiú sírjánál,<br />
kassai vála<strong>sz</strong>tói nevében pedig Stecker<br />
Károly.<br />
Dr. SZOKOLAY ISTVÁN veterán magyar jogtudós<br />
elhunyt Budapesten <strong>deczember</strong> 6-ikán 82 éves korában.<br />
A <strong>sz</strong>abadságharcz idején nemzetőr volt, de tollal<br />
is <strong>sz</strong>olgálta a hazát, különösen a radikális irányzatú<br />
tMárczius 15.» és a «Demokratia» hasábjain.<br />
A «Korán »-t, a törökök <strong>sz</strong>ent könyvét, ő adta ki<br />
elő<strong>sz</strong>ör magyarul. Fél<strong>sz</strong>ázados irodalmi tevékenységének<br />
főré<strong>sz</strong>e a jogtudomány terére esett, a hol<br />
úttörő munkásságot végzett. Az általa közel harmincz<br />
e<strong>sz</strong>tendőn át <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tett és kiadott • Törvény<strong>sz</strong>éki<br />
Csarnok» czimfí jogi <strong>sz</strong>aklap a magyar<br />
idő<strong>sz</strong>aki jogi irodalom első felvirágzását hozta<br />
meg, a mennyiben maga köré tudta gyűjteni a<br />
magyar jogá<strong>sz</strong>világ akkori kitűnőségeit. A jeles tudóst<br />
Váczon temették el. Elhunytát két leánya és<br />
fia, Szokolay Kornél hirlapiró gyá<strong>sz</strong>olja.<br />
KABVASY KÁLMÁN kir. tanácsos, a magyar ügyvédi<br />
kar egyik legrégibb tagja, 86 éves korában Győrött.<br />
LEOPARDl: «SZOMBAT A FALUBAN » CZÍMŰ KÖLTEMÉNYÉHEZ.<br />
Ifjúkorában mint pntvarista tagja volt a híres pozsonyi<br />
ifjúságnak, s egyike volt azoknak, a kik<br />
Kossuth Lajos vezetése alatt a pozsonyi diéta híres<br />
kézirati naplóját irták. Atyja Knrpl Antal, Győr<br />
város néhai ti<strong>sz</strong>ti orvosa volt, ii ki — mint a franczin<br />
nyelvben kitűnően jártas férfi — 1809-ben a<br />
város kérő deputáczióját vezette I. Napóleon elé.<br />
Az elhunyt tevékeny ré<strong>sz</strong>t vett Győr város közügyeiben.<br />
Gróf KAPNIST PÉTER, Oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ág bécsi nagykövete,<br />
<strong>deczember</strong> 2-ikán elhunyt Bécsben, (iO éves korában.<br />
Mint Lobanov herczeg utóda került Bécsbe<br />
1895-ben. Holttestét hazájába fogják <strong>sz</strong>állítani.<br />
HOHENZOLLERN FRIOYEB berezeg, a román király<br />
öcscse, meghalt <strong>deczember</strong> 2 ikán Münchenben,<br />
61 éves korában.<br />
Elhunytak még a közelebbi napokban : VESZÉLY<br />
FEBENCZ pozsonyi kanonok 71 éves korában Pozsonyban.<br />
—• Bocz ALAJOS pécsi ítélőtáblai bíró<br />
64 éves korában Pécsett. — Zápróczi PAP LÁSZLÓ<br />
nyűg. m. kir. táblabíró, 61-ik évében Désen. —<br />
Báró ORCZY EMIL őrnagy, a boldogult Erzsébet királyné<br />
egykori főudvarmestere Münchenben, a<br />
hová néhány hét előtt költözött. — PÁROS ENDRE<br />
48-as honvéd<strong>sz</strong>ázados, nyűg. nagykanizsai tanító<br />
81 éves korában. — HERCZ BERNÁT 48-as honvéd<br />
78 éves korában Szepesváralján. — TAMÁS FEBENCZ<br />
nyűg. kereskedelemügyi mini<strong>sz</strong>teri <strong>sz</strong>ámellenőr,<br />
régi honvéd hadnagy, 71 éves korában, Budapesten.<br />
— SCHMIKL JÁNOS nyűg. pénzintézeti főti<strong>sz</strong>tviselő,<br />
48-as honvéd, 73 éves korában Székesfehérvárott.<br />
— Szilvágyi BENÁBD ÁGOST államvasuti mérnök,<br />
<strong>sz</strong>olgálaton kívüli honvéd<strong>sz</strong>ázados Budapesten.<br />
— DERLIK SÁNDOR budapesti polgári iskolai<br />
tornatanár 49 éves korában. — Id. EMMERLING KÁ<br />
ROLY, több budapesti <strong>sz</strong>álloda tulajdonosa, 80 ik<br />
évében Budapesten. — BABTHA GYULA 34 éves fővárosi<br />
tanító, ki tanítás közben halt meg. — LEIB-<br />
LEITNER JÁNOS, pozsonyi dal-egyesület di<strong>sz</strong>elnöke, a<br />
városi iparostanuló-iskola nyűg. igazgatója, 82 éves<br />
korában Pozsonyban. — SÁGODY LAJOS ny. hajóskapitány<br />
69 éves korában Budapesten. — KELLEK<br />
KÁROLY, Nagyperkáta község kiérdemült róm. kath.<br />
kántortanítója, 68 éves korában Nagyperkáta községben.<br />
—• FŰLÖPP ALAJOS, a nagytapolcsányi tűzoltó-egyesület<br />
elnöke, 62 éves korában Nagytapolcsányban.<br />
Özv. Izsó MEKLÓSNÉ, <strong>sz</strong>ül. Simonyi - lány, az<br />
1875-ben elhunyt jeles <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong> özvegye Budapesten.<br />
— Özv. OKOLIC8ÁNYI JÓZSEFNÉ, <strong>sz</strong>ül. Vladár Szi -<br />
donia Polonkán 81 éves korában. — FÜZESBÉBY<br />
LAJOSNB, <strong>sz</strong>ül. ecsedi Tóth Mária 46 éves korában.<br />
Bótrágyon. — Özv. KOVÁCS SEBESTYÉN JÓZSEFNÉ,<br />
81 éves korában Ipolypá<strong>sz</strong>tón. — TÓTH JÁNOSNÉ.<br />
<strong>sz</strong>ül. Peskó Mária, államvasuti pénztáros neje 42<br />
éves korában Munkácson. — Özv. BÁSÓCZY JÁKOSNÉ<br />
<strong>sz</strong>ül. Lacza Bóza 68 éves korában Gvörött.
![Letöltés egy fájlban [36.8 MB - PDF] - EPA](https://img.yumpu.com/23369116/1/172x260/letoltes-egy-fajlban-368-mb-pdf-epa.jpg?quality=85)
Change language