Computerworld magazin 2021.10.20. LII. évfolyam 20. szám

More documents

Recommendations

Info

MÓRAY GÁBOR DRÓNOK Mire gondolnak a drónok? A University of Cambridge kutatócsoportja a légiirányítók munkáját segítő megoldást dolgozott ki, amely megfigyelési adatok és algoritmikus becslések alapján megállapítja egy drónról, hogy be akar-e repülni a lezárt területre. A technológia a robotok és az önvezető autók irányításában is használható. A rosszmájúak szerint minden új technológia pontosan ugyanannyi problémát okoz, mint amennyit megold, és a drónok esetében tagadhatatlanul van ebben valami igazság, mert a kezdeti idők „mézeshetei” után egyre több hírt kaptunk visszaélésszerű használatukról. A legnagyobb port az az eset verte fel, amely 2018 decemberében történt a londoni Gatwick repülőtéren, ahol a futópálya környékére nagy méretű ipari drónok repültek be, és napokig megbénították a forgalmat. A drónok zavaró tevékenysége miatti leállás sok száz járatot érintett, és 140 000 utas életét keserítette meg. Az ehhez hasonló problémákra kerestek gyógyírt a University of Cambridge kutatói, akik olyan megoldást dolgoztak ki, amely statisztikai eljárások és radaradatok kombinálásával megjósolja a drónok repülési pályáját, és megmondja, berepülnek-e a lezárt területre. A technika azért jelent hatalmas segítséget a légiirányítóknak, mert már azelőtt kiszúrja a fürge kis repülő objektumokat, hogy behatolnak a tiltott zónába, és jelzi, hogy veszélyt jelentenek-e más repülőgépekre. Ez a prediktivitás egy automatikus döntéselőkészítő rendszerbe integrálva tehermentesítheti a drónfigyelő rendszereket ellenőrző alkalmazottakat, akiknek így csak a valós veszélyt jelentő drónokkal kell foglalkozniuk. Madárnak nézik A drónok használata az utóbbi években általánossá vált a mezőgazdaságban, az e-kereskedelemben és még számos más területen. Terjedésükkel párhuzamosan azonban a biztonsági kockázatok is nőttek, főleg azt követően, hogy megjelentek a bárki számára hozzáférhető, olcsó, mégis nagy tudású eszközök. 2018 karácsonyán ilyen drótok okoztak hatalmas felfordulást a Gatwick repülőtéren, és az incidens – amelynek elkövetői mellesleg máig sem kerültek elő – az egész világ figyelmét ráirányította arra, hogy milyen veszélyeket hordoznak ezek a repülő eszközök, ha ártó szándékkal vagy egyszerűen csak megfelelő felkészültség nélkül használják őket. A problémának természetesen van rendészeti vonatkozása is – körültekintő szabályozással és a szabálysértők felelősségre vonásával rá kell szorítani a drónok tulajdonait az előírásos drónhasználatra -, a University of Cambridge kutatói azonban más irányból közelítettek a kérdéshez, és a drónokat észlelő térfigyelő rendszerek intelligenciáját igyekeztek megnövelni. A hagyományos repülőgépeknek az ütközések elkerülése érdekében néhány percenként jelenteniük kell pozíciójukat, a drónok esetében azonban nincs ilyen előírás. Ugyanakkor a drónoknál is szükség van valamilyen típusú automatizált légiellenőrzésre, vélik a kutatók. Gondot okoz ugyanakkor, hogy a nagy, gyorsan repülő, nehézkes utasszállító repülőgépekkel szemben a drónok kicsik és mozgékonyak, emiatt nehezebb nyomon követni őket, és könnyen összetéveszthetők a madarakkal. Gondolatolvasó algoritmus A lehetséges veszélyeket a lehető leghamarabb kell észlelni, ugyanakkor túlreagálni sem szabad felbukkanásukat, hiszen a légi forgalom leállítása hatalmas károkkal járó, drasztikus lépés, és különösen megbocsáthatatlan, ha vaklárma miatt kerül rá sor. A repülőterek körüli területek ellenőrzésére több lehetséges módszer van: a tipikus drónfigyelő rendszer különböző érzékelők (radar, rádiófrekvenciás érzékelők, kamerák) kombinációjából áll. Veszélyforrásnak az a drón minősül, amelyik vélhetőleg be akar hatolni a lezárt területre, vagy szabálytalan mozgási mintázatot mutat. A határsértő drónokat a reptereken biztonsági okokból nem lehet lelőni, vagy más módon hatástalanítani, a tragédiák elkerülése érdekében ilyenkor egyetlen megoldás marad: a reptér teljes lezárása. A kutatók olyan eszközt akartak létrehozni, amely biztosítja, hogy ezt a végső eszközt tényleg csak indokolt esetben kelljen bevetni. A szoftveralapú megoldás sztochasztikus modellt használ a drón repülési szándékának meghatározására. A legtöbb drón útvonalpontok segítségével navigál, vagyis egyik pontból a másikba repül, és a teljes útvonal több ilyen pontból áll össze. A tesztekben a valódi radaradatok alapján a cambridge-iek megoldása képes volt azonosítani a drónt, és a jármű pályája, sebessége és egyéb adatai alapján valós időben megjósolni, hogy eléri-e a következő útvonalpontot. Az új technológia másodpercek alatt felismerte a lehetséges veszélyforrásokat, így a légiirányítóknak elegendő idejük maradt arra, hogy döntsenek a szükséges intézkedésekről. Végül még egy dolog, ami különösen figyelemre méltóvá teszi a cambridge-iek eredményeit: az általuk alkalmazott algoritmus más területeken (tengeri biztonság, robotika, önvezető autók stb.) is alkalmazható. 20 | | 2021.10.20.
Fókuszban a hibrid munkavégzés Látványosan átalakult a vállalatok működése az elmúlt másfél évben, de a folyamat korántsem ért véget – most, hogy a figyelem a járványt követő időszak kihívásai felé fordul, a modell fejlődése új szakaszba lép. Vizualitásra és interaktivitásra épülő kollaborációs megoldásait az LSK Hungária ezért új képességekkel ruházta fel, amelyek a járvány előtti és alatti találkozók gyakorlatát ötvözi annak érdekében, hogy a hibrid megbeszélések minden résztvevője azonos hatékonysággal dolgozhasson együtt. Bár a pandémia negyedik hullámával nézünk szembe, a korábbi korlátozásokhoz hasonló, szigorú intézkedésekkel remélhetőleg már nem kell számolnunk. Nyár vége óta az alkalmazottak elkezdtek visszatérni az irodákba, de a munkavégzésben sok vállalat tartósan hibrid modellre váltott, amelyben a kollégák a hét egy-két napján távolról, a többin pedig az irodában dolgoznak, előre meghatározott rendben váltva egymást. Az új, megváltozott világrendet az LSK Hungária új fejlesztésekkel próbálja támogatni, amelyeket októberi CIO.hu 2021 konferenciánkon is bemutatott. Tárgyaló- és asztalfoglalás érintés nélkül – Az eddigi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy sokkal fontosabb lett a kollaborációs terek (pl. tárgyalók vagy tréningtermek) és azok foglalásainak kezelése, mert kizárólag így biztosítható a távolságtartás vagy az alapterületi létszámkorlátozás – mondta Leveli András, az LSK Hungária Kft. üzlet- és termékfejlesztési igazgatója. – A legtöbb helyen megszüntették a 10-15 fős nagytárgyalókat és helyettük sokkal több, kisebb befogadóképességű helyiséget alakítottak ki, ahol a teremfoglalási rendszer szinte kötelező érvényű fejlesztéssé lépett elő. Ezzel párhuzamosan pedig ezeket a termeket fel kellett készíteni a hibrid munkavégzés teljes körű és platformfüggetlen támogatására. Mostanra a 3. generációnál járó LSK SpaceTime teremfoglalási rendszerünk használatát például NFC technológiával és beépített kamerával tesszük érintésmentessé, így a felhasználók a belépőkártyájukkal vagy biometrikus arcfelismeréssel is azonosíthatják magukat a tárgyaló mellett – mondta Leveli András. – A folyamatos fejlesztés alatt álló rendszer a jövőben támogatni fogja a különféle épületautomatizálási megoldásokat is, vagyis, ha a felhasználó belép a tárgyalóba, akkor a mozgásérzékelő rendszer automatikusan létrehozza az azonnali foglalást a tárgyaló naptárában. LEVELI ANDRÁS, üzlet- és termékfejlesztési igazgató, LSK Hungária Az észak-amerikai és nyugat-európai trendekből pedig úgy tűnik, hogy a következő evolúciós szint a foglalások terén a „hot desking” megoldás lesz, amely várhatóan a következő években fogja meghódítani a hazai piacot. Az LSK Hungária víziója szerint hamarosan a tárgyalókhoz hasonlóan a szabad asztalokat is egy, a vállalati infrastruktúrával szinkronizált foglalási rendszeren keresztül fogják tudni lefoglalni a kollégák arra az időre, amíg az irodában tartózkodnak. A SpaceTime foglalási ökoszisztéma részeként elérhető megoldás hardver és szoftver fejlesztése megkezdődött, így a hibrid munkavégzést támogató LSK-innováció nem áll meg a tárgyalók ajtajában. Kollaborációs fejlesztések a figyelem fenntartására A hibrid éra jelenlegi legnagyobb kihívása, hogy a távolról becsatlakozó kollégák ugyanolyan hatékonysággal legyenek ké - pesek részt venni a megbeszéléseken, mint a tárgyalóban helyet foglaló társaik. A tapasztalatok alapján ugyanis az online résztvevők figyelme már a megbeszélések 5. percétől lankadni kezd, és hamar elveszik a fókusz, így ezek a résztvevők úgy érzik, hogy csak másodrendű szereplői a történéseknek. A két csoport közötti szakadék áthidalására került kifejlesztésre az LSK Searchlight alkalmazás, amely lesötétíti a képernyőt és – mint egy elemlámpa áramszünet esetén – csak a fénykörben látható információkat teszi láthatóvá a különféle UC&C platformok (pl. Teams) tartalommegosztás funkciója során. – Másik, folyamatban lévő fejlesztésünk a távoli résztvevők figyelmének fenntartására az egyidejű, de két külön színnel történő jegyzetelés implementálása – mondta Leveli András. – Szintén felhasználói visszajelzés volt, hogy nagy mértékben segítené a megértést, ha képernyő megosztásakor a távoli résztvevők is tudnák azonosítani, melyik annotáció kitől származik. De mindezt úgy kell a fejlesztő csapat - nak megoldania, hogy a tollakat ne kelljen tölteni vagy elektronikával ellátni, azaz minden körülmények között képesek legyenek működni. 2021.10.20. | | 21
Page 1 and 2: 2021. október 20. • LII. évfoly
Page 3 and 4: TARTALOM | 2021. október 20. / IMP
Page 5 and 6: CÍMLAPUNKON BARCO Hibrid a hatéko
Page 7 and 8: AKTUÁLIS A Fujitsu PRIMERGY szerve
Page 9 and 10: AKTUÁLIS ellenőrizheti, hogy gép
Page 11 and 12: AKTUÁLIS SUMIT DHAWAN, a VMware el
Page 13 and 14: ESEMÉNYNAPTÁR 2021 MÓRAY GÁBOR
Page 15 and 16: INTERJÚ tika a pandémia nyertesé
Page 17 and 18: HR MEIXNER ZOLTÁN Három mód arra
Page 19: HR A legcélravezetőbb út ahhoz,
Page 24: IIR „Az IIR által megszervezésr

Computerworld magazin 2021.10.20. LII. évfolyam 20. szám

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?