Computerworld magazin 2021.10.20. LII. évfolyam 20. szám
A Computerworld magazin 2021. október 20-án megjelent száma.
A Computerworld magazin 2021. október 20-án megjelent száma.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
MÓRAY<br />
GÁBOR<br />
DRÓNOK<br />
Mire gondolnak a drónok?<br />
A University of Cambridge kutatócsoportja a légiirányítók munkáját segítő megoldást dolgozott<br />
ki, amely megfigyelési adatok és algoritmikus becslések alapján megállapítja egy drónról, hogy<br />
be akar-e repülni a lezárt területre. A technológia a robotok és az önvezető autók irányításában<br />
is használható.<br />
A<br />
rosszmájúak szerint minden új technológia<br />
pontosan ugyanannyi problémát<br />
okoz, mint amennyit megold,<br />
és a drónok esetében tagadhatatlanul van<br />
ebben valami igazság, mert a kezdeti idők<br />
„mézeshetei” után egyre több hírt kaptunk<br />
visszaélésszerű használatukról. A legnagyobb<br />
port az az eset verte fel, amely 2018<br />
decemberében történt a londoni Gatwick<br />
repülőtéren, ahol a futópálya környékére<br />
nagy méretű ipari drónok repültek be,<br />
és napokig megbénították a forgalmat. A<br />
drónok zavaró tevékenysége miatti leállás<br />
sok száz járatot érintett, és 140 000 utas<br />
életét keserítette meg.<br />
Az ehhez hasonló problémákra kerestek<br />
gyógyírt a University of Cambridge kutatói,<br />
akik olyan megoldást dolgoztak ki, amely<br />
statisztikai eljárások és radaradatok kombinálásával<br />
megjósolja a drónok repülési<br />
pályáját, és megmondja, berepülnek-e a<br />
lezárt területre. A technika azért jelent<br />
hatalmas segítséget a légiirányítóknak,<br />
mert már azelőtt kiszúrja a fürge kis repülő<br />
objektumokat, hogy behatolnak a tiltott<br />
zónába, és jelzi, hogy veszélyt jelentenek-e<br />
más repülőgépekre. Ez a prediktivitás egy<br />
automatikus döntéselőkészítő rendszerbe<br />
integrálva tehermentesítheti a drónfigyelő<br />
rendszereket ellenőrző alkalmazottakat,<br />
akiknek így csak a valós veszélyt jelentő<br />
drónokkal kell foglalkozniuk.<br />
Madárnak nézik<br />
A drónok használata az utóbbi években<br />
általánossá vált a mezőgazdaságban, az<br />
e-kereskedelemben és még <strong>szám</strong>os más<br />
területen. Terjedésükkel párhuzamosan<br />
azonban a biztonsági kockázatok is nőttek,<br />
főleg azt követően, hogy megjelentek a bárki<br />
<strong>szám</strong>ára hozzáférhető, olcsó, mégis nagy<br />
tudású eszközök.<br />
2018 karácsonyán ilyen drótok okoztak<br />
hatalmas felfordulást a Gatwick repülőtéren,<br />
és az incidens – amelynek elkövetői<br />
mellesleg máig sem kerültek elő – az egész<br />
világ figyelmét ráirányította arra, hogy<br />
milyen veszélyeket hordoznak ezek a repülő<br />
eszközök, ha ártó szándékkal vagy egyszerűen<br />
csak megfelelő felkészültség nélkül<br />
használják őket. A problémának természetesen<br />
van rendészeti vonatkozása is – körültekintő<br />
szabályozással és a szabálysértők<br />
felelősségre vonásával rá kell szorítani a<br />
drónok tulajdonait az előírásos drónhasználatra<br />
-, a University of Cambridge kutatói<br />
azonban más irányból közelítettek a<br />
kérdéshez, és a drónokat észlelő térfigyelő<br />
rendszerek intelligenciáját igyekeztek<br />
megnövelni.<br />
A hagyományos repülőgépeknek az<br />
ütközések elkerülése érdekében néhány<br />
percenként jelenteniük kell pozíciójukat,<br />
a drónok esetében azonban nincs ilyen<br />
előírás. Ugyanakkor a drónoknál is szükség<br />
van valamilyen típusú automatizált légiellenőrzésre,<br />
vélik a kutatók. Gondot okoz<br />
ugyanakkor, hogy a nagy, gyorsan repülő,<br />
nehézkes utasszállító repülőgépekkel<br />
szemben a drónok kicsik és mozgékonyak,<br />
emiatt nehezebb nyomon követni őket, és<br />
könnyen összetéveszthetők a madarakkal.<br />
Gondolatolvasó algoritmus<br />
A lehetséges veszélyeket a lehető leghamarabb<br />
kell észlelni, ugyanakkor túlreagálni<br />
sem szabad felbukkanásukat, hiszen a légi<br />
forgalom leállítása hatalmas károkkal járó,<br />
drasztikus lépés, és különösen megbocsáthatatlan,<br />
ha vaklárma miatt kerül rá sor.<br />
A repülőterek körüli területek ellenőrzésére<br />
több lehetséges módszer van: a tipikus<br />
drónfigyelő rendszer különböző érzékelők<br />
(radar, rádiófrekvenciás érzékelők,<br />
kamerák) kombinációjából áll. Veszélyforrásnak<br />
az a drón minősül, amelyik vélhetőleg<br />
be akar hatolni a lezárt területre, vagy<br />
szabálytalan mozgási mintázatot mutat. A<br />
határsértő drónokat a reptereken biztonsági<br />
okokból nem lehet lelőni, vagy más módon<br />
hatástalanítani, a tragédiák elkerülése<br />
érdekében ilyenkor egyetlen megoldás<br />
marad: a reptér teljes lezárása. A kutatók<br />
olyan eszközt akartak létrehozni, amely<br />
biztosítja, hogy ezt a végső eszközt tényleg<br />
csak indokolt esetben kelljen bevetni.<br />
A szoftveralapú megoldás sztochasztikus<br />
modellt használ a drón repülési szándékának<br />
meghatározására. A legtöbb drón<br />
útvonalpontok segítségével navigál, vagyis<br />
egyik pontból a másikba repül, és a teljes<br />
útvonal több ilyen pontból áll össze. A tesztekben<br />
a valódi radaradatok alapján a cambridge-iek<br />
megoldása képes volt azonosítani<br />
a drónt, és a jármű pályája, sebessége és<br />
egyéb adatai alapján valós időben megjósolni,<br />
hogy eléri-e a következő útvonalpontot.<br />
Az új technológia másodpercek alatt<br />
felismerte a lehetséges veszélyforrásokat,<br />
így a légiirányítóknak elegendő idejük<br />
maradt arra, hogy döntsenek a szükséges<br />
intézkedésekről.<br />
Végül még egy dolog, ami különösen<br />
figyelemre méltóvá teszi a cambridge-iek<br />
eredményeit: az általuk alkalmazott algoritmus<br />
más területeken (tengeri biztonság,<br />
robotika, önvezető autók stb.) is alkalmazható.<br />
20 | | <strong>2021.10.<strong>20.</strong></strong>