Computerworld magazin 2022.02.09. LIII. évfolyam 03. szám

More documents

Recommendations

Info

KIS ENDRE IPAR 4.0 DELOITTE Zöld szakadék A klímaváltozás kedvezőtlen hatásait már szinte minden vállalat tapasztalta, állapította meg világszintű felmérésében a Deloitte. A felsővezetők következésképp tisztában vannak az azonnali cselekvés fontosságával, válaszaikból azonban kiderült, rövid távú intézkedéseit sokuk nem tudja olyan stratégiába rendezni, amely az üzlet és a működés fenntarthatóságát növelve hosszú távon is mérhető eredményeket hoz. Korábbi kutatásai alapján a Deloitte a világ 21 országában több mint kétezer felsővezetőt kérdezett a vállalatok klímaváltozással és fenntarthatósággal összefüggő aggodalmairól és intézkedéseiről. A válaszok kiértékelésével készült, friss jelentés (2022 CxO Sustainability Report: The Disconnect Between Ambition and Impact) nemcsak a törekvések és az eredmények közötti szakadékra derít fényt, hanem rávilágít a lépések - re is, amelyeken keresztül a szervezetek köze - lebb juthatnak a fenntarthatóság működőképes modelljéhez. A megkérdezett felsővezetők 98 százaléka egyetértett abban, hogy a világot klímaválság sújtja, és 63 százalékuk mondta, hogy vállalatuknál emiatt nagyon aggódnak. A krízis kezelése ezért nem választható lehetőség, hanem az egyik legsürgősebb feladat. Megoldását ugyanakkor rendkívül megnehezíti, hogy ahhoz a szervezetek megszámlálhatatlanul sokféle módon láthatnak hozzá, mutatott rá a Deloitte. A legkisebb lépés is számít, de bizonyos döntésekkel és intézkedésekkel a vállalatok sokkal közelebb juthatnak a kitűzött célokhoz, és napjainkban, amikor a klímaváltozás okozta kár még mindig mérsékelhető, az ilyen határozott cselekvés az időszerű. A fordulat ösztönzői Komoly aggodalommal tölti el a klímaváltozás a döntéshozókat. A válaszadók többsége (79 százalék) látja úgy, hogy a krízis megválaszolásában a világ fordulóponthoz érkezett, ami 20 százalékponttal nagyobb a Deloitte nyolc hónappal korábbi kutatásában mért aránynál, és jelzi, hogy a gyors cselekvést mind több döntéshozó tartja fontosnak. A megkérdezettek 88 százaléka ráadásul bizakodó abban a tekintetben, hogy azonnali cselekvéssel a világ enyhítheti a klímaváltozás következményeit, és így elkerülheti a legrosszabbat – a nyolc hónappal korábban regisztrált 63 százalékhoz képest ez az arány is hasonló mértékben nőtt. Az aggodalom és a derűlátás együttes jelenléte is arra utal a tanácsadó cég szerint, hogy a vállalatvezetők mind szélesebb köre ismeri fel, most kell lépnie. A felmérés során begyűjtött adatok mutatják, hogy a felsővezetők több szinten is tapasztalják a cselekvést sürgető nyomást. A megkérdezettek szinte mindegyike (97 százalék) jelezte, hogy vállalatát már érintették a klímaváltozás negatív hatásai, és a szervezetek közel felénél ez – például az üzleti modelleken és a globális ellátási láncokon keresztül – az üzlet napi működését is befolyásolta. Hőhullámok, pusztító erejű viharok és erdőtüzek formájában a felsővezetők 81 százaléka személyesen is tapasztalta a klímaváltozás hatásait az elmúlt 12 hónapban. Ha mindez kevés lenne, a döntéshozókat a törvényhozók, a részvényesek, az ügyfelek és az alkalmazottak felől érkező jelzések is intézkedésre sürgetik. A klímaváltozás már nem a távoli vagy akár a közeljövő fenyegetése, a vezetőknek itt és most kell lépniük, mai döntéseik azonban nemzedékekre meghatározzák majd az emberek életminőségét, mutatott rá a Deloitte. Jobb jövőnk azon múlik, hogy a kormányzatok, a vállalatok és az egyének milyen mélyrehatóan és tartósan tudnak változtatni szemléletükön és gyakorlatukon. A tanácsadó szerint a versenyszféra szereplői segíthetnek az együttműködés új modelljeinek kialakításában és a legjobb ötletek megvalósításában, amelyekkel nemcsak az üzlet, hanem minden érintett fél, a szélesebb közösség is a legnagyobb hatást érheti el a klímaváltozás kezelésében. 18 | | 2022.02.09.
IPAR 4.0 Törekvések és eredmények diszharmóniában Sok szervezet már ma is tesz lépéseket ezen a téren. A felsővezetők kétharmada mondta például, hogy vállalatánál az eddiginél fenntarthatóbb anyagokat használnak, és az energiafogyasztásban is nagyobb hatékonyságra törekednek. A megkérdezettek több mint fele energiahatékony gépek, technológiák és eszközök bevezetéséről számolt be. A cégek többsége emellett tudatosan csökkenti a repülős üzleti utak számát, alkalmazottainak pedig képzéseket tart, hogy ezzel is növelje a klímaintézkedések hatásfokát. Jóval kevesebb vállalat gyakorlatából szűrhető le azonban, hogy a fenntarthatóság növelésére irányuló törekvések mélyebben áthatnák a szervezeti kultúrát, vagy a felsővezetés élükre állna a valóban jelentőségteljes átalakulás keresztülviteléhez. Bár minden intézkedés számít, a Deloitte öt olyan cselekvésre hívja fel a figyelmet jelentésében, amelyek – különösen együttvéve – hozzásegítik a vállalatokat a fenntarthatóság üzleti értékének és előnyeinek jobb megértéséhez és bemutatásához. Ilyen intézkedés a klímabarát termékek és szolgáltatások fejlesztése, a beszállítók és üzleti partnerek megfeleltetése a fenntarthatósági kritériumoknak, a létesítmények átalakítása vagy áthelyezése a klímaváltozás jobb tűréséhez, a lobbizás, az adományozás és más szerepvállalás összehangolása zöld törekvésekkel, valamint a felsővezetés juttatásainak összekapcsolása a fenntarthatóság növelésében elért eredményekkel. Más klímacselekvésekkel összevetve ezt az öt intézkedést sokkal kevesebb vállalat hozta meg, a szervezetek harmada (35 százalék) pedig csupán egyet valósított meg közülük. Bár a környezeti hatások miatti aggodalom és a fenntarthatóság növelésének optimista megítélése egyaránt jellemzi őket, a vállalatoknak határozottabban kell cselekedniük, ha el akarják kerülni a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit, figyelmeztetett a tanácsadó. Elgondolkodtató az is, hogy a megkérdezett döntéshozók a márka megítélését, az ügyfelek elégedettségét, valamint az alkalmazottak hangulatát és jólétét is a vállalat fenntarthatósági erőfeszítéseinek négy legfontosabb előnye közé sorolták. A Deloitte szerint ebből kiolvasható, hogy a felsővezetők a klímacselekvés hasznosságát elsősorban abban látják, hogy kedvezően hat az érintett felekkel ápolt kapcsolatokra. A meglévő és az új üzletből származó bevételre, az eszközértékre, a beruházásköltségre és a működési árrésre gyakorolt hatást a döntéshozók lejjebb sorolták az előnyök lis - táján, ami arra utal, hogy küzdenek a szénlábnyom-csökkentés rövid távú pénzügyi terhével. A fenntarthatóság bajnokai Jelentésében a Deloitte a vállalatok valamivel kevesebb, mint ötödét (19 százalékát) sorolta a csoportba, amely élenjár a fenntarthatóság hatékony, valós előnyöket és eredményeket hozó növelésében, így a többi szervezet számára modellként szolgálhat. A tanácsolt öt intézkedés közül ezek a szervezetek már legalább négyet meghoztak, és jellemző rájuk, hogy jobban aggódnak a klímaváltozás miatt, mint a többi vállalat. Közel háromnegyedük (73 százalék) mondta, hogy ez a krízis a következő években jelentős hatással lesz üzleti stratégiájára, míg a több vállalat körében az arány 50 százalékon áll. A fenntarthatóság bajnokainak 82 százaléka tervezi, hogy már 2030-ra nettó kibocsátásmentes működésre vált. A zöld átállás költségeit is jóval ritkábban tekintik akadálynak, mint más vállalatok, ami a tanácsadó szerint arra vezethető vissza, hogy a tétlenség árát is jobban értik, és felsővezetésük a fenntarthatósági törekvések élére állt. Nem utolsósorban ezek a szervezetek minden bizonnyal tisztában vannak a fenntarthatóság potenciálisan kedvező üzleti hatásaival, a feltáruló új lehetőségekkel is. Klímaváltozás elleni küzdelmük más-más szakaszában járnak a vállalatok, de hamarosan tovább kell lépniük a probléma testre szabott kezelésével, és a miért helyett a hogyan kérdésére kell választ találniuk, hangsúlyozta a Deloitte. Az élenjáró szervezetek példája mutatja, hogy ehhez a tétlenség kockázatait és a fenntarthatóság üzleti lehetőségeit egyaránt látó vezetői szemléletre, a klímacselekvést az üzleti stratégiába építő szervezeti kultúrára, felső vezetői támogatásra, valamint hatásgyakorló képességre is szükségük lesz, hogy törekvéseikhez az üzleti partnerek, a kormányzatok és a szabályozó hatóságok együttműködését is megnyerjék. 2022.02.09. | | 19
Page 1 and 2: 2022. február 9. • LIII. évfoly
Page 3 and 4: TARTALOM | 2022. február 9. / IMPR
Page 5 and 6: Digitalizációs tippek startupokna
Page 7 and 8: AKTUÁLIS Áttörést hoz a szökő
Page 9 and 10: AKTUÁLIS Újabb befektető csatlak
Page 11 and 12: PIACKUTATÁS alkalmazó szervezetek
Page 13 and 14: PIACKUTATÁS Az Egyesült Királys
Page 15 and 16: IPAR 4.0 Mesterséges intelligencia
Page 17: IPAR 4.0 az őssejtek a kívánt se
Page 21 and 22: IoT millió IoT és IoMT eszközt s
Page 23 and 24: SecWorld 2022 2022. április 6. sze

Computerworld magazin 2022.02.09. LIII. évfolyam 03. szám

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?