2022 május

Kóspallagi Harsona 3. oldal Közélet
Itt aztán van gáz, de gáz van!
A kőolaj és a földgáz világpiaci ára a csillagok felé
emelkedik. Az Európai Unió vezetői az Oroszországra
kiszabott megszorítások részeként az orosz kőolaj­ és
földgáz import teljes betiltását tervezik. A magyar kormány
próbál ellenállni ezeknek a követelőzéseknek, mivel
hazánk gazdasága erősen függ a keletről származó
energiaforrásoktól. Azt is ki kell mondanunk, hogy az
orosz olaj és földgáz egyre drágábban érkezik hozzánk.
Ebben a helyzetben felerősödik az energiahordozók hazai
kitermelésének kérdése, hovatovább az önellátás
szükségessége.
Magyarország rendelkezik földgáz vagyonnal. Ennek
kétféle forrása van: az úgynevezett "hagyományos"
szénhidrogén mezők kitermelése, és a "nem hagyományos"
szénhidrogén vagyon feltárása és kitermelése. A
hagyományos kitermelés (olaj és földgáz egyaránt)
1989 óta folyamatosan csökken. A kutak kezdenek elapadni.
A becsült hagyományos gázvagyon 186,9 milliárd
köbméternyi, ebből kitermelhető 72 milliárd
köbméter. A nem hagyományos földgáz vagyon ezzel
szemben 4324 milliárd köbméter, amiből (elvileg) kitermelhető
lenne 2386 milliárd köbméter. Magyarországon
80 év alatt eddig összesen 210 milliárd
köbméter gázt hoztak felszínre. A Magyar Tudományos
Akadémia szerint a Kisalföldön, a Jászsági­medencében.
a Derecske árokban, a Vésztői­süllyedékben, a
Makó­árokban, a Dráva­ és a Zala­medencében vannak
bizonyított leletek.
No, kérdezheti ezek után a józan magyar, hát akkor miért
lógunk az orosz gázcsöveken, ahelyt, hogy a jó magyar
palagázzal fűtenénk, s ha tényleg ilyen sok van,
akár exportálhatnánk is belőle?
A kérdés jogos, a válasz nem olyan egyszerű. Tény az,
hogy az USA a XXI. századra pontosan a palagáz vagyona
révén vált az egyik legjelentősebb földgáz exportőrrévé.
Hogy lássuk, mi miért történik, vagy nem
történik, nézzük meg a problémát közelebbről! A
palagáz sajnos, nem hatalmas föld alatti üregekben
gyűlik össze, mint a hagyományos gáz, hanem a
kőzetekben, jellemzően a márga és a palarétegekben,
kisebb­nagyobb gömölyegekben oszlik el, ráadásul jó
mélyen. A rajzon a fehér köröcskék jelzik a rétegben
levő gázszigeteket. Mivel felette vízzáró, tömör rétegek
vannak, a gáz nem tud szépszerével kijutni. Az
amerikaiak azt találták ki, hogy a függőleges
fúrólyukat a palagáz réteg mélységében visszintesre
fordítják, és ebbe a visszintes lyukba nagy nyomással
víz és homok elegyét sajtolják be. Ez a palában
repedéseket hoz létre, így a bömölyegekben levő gázok
kiszabadulnak, és a felszínre jönnek. Az amerikai
kitermelés jellemzően 1000­1200m mélységű kutakkal
történik. A makói árok gázkincse 5000 méter
mélységben van. Rengeteg gáz van ott, de a rétegek
hőmérséklete miatt 250 fokos hőséggel, és az ezzel
együtt járó veszélyekkel is számolni kell.
Az elmúlt évtized alatt a palagáz kitermelés nem sokat
haladt előre, viszont rengeteg pénzébe került a
kutatóknak. A gázvagyon bejelentése óta a koncesszió
több tulajdonos kezén vándorolt, s szinte mindegyik
feladta a dolgot a technológiai nehézségek miatt.
Aztán itt van még a környezetvédelem kérdése. Elhivatott
környezetvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy a
rétegrepesztés rengeteg víz felhasználásával jár, és a
talajba sajtolt vizek sajnos nemkívánatos elemekkel
szennyezhetik az ivóvíz kincset. Gondot okozhat továbbá
a berendezések légszennyezése, és a fúrólyukból kiszökő
metán is, amely üvegház hatású gáz. Egyesek
valószínűsítik a hidraulikus rétegrepesztés nyomán
földrengések kialakulását is.
Cseke László