Computerworld magazin 2022.10.19. LIII. évfolyam 20. szám
A Computerworld magazin 2022. október 19-én megjelent száma.
A Computerworld magazin 2022. október 19-én megjelent száma.
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A KÉTHETI SZAKLAP<br />
2022. október 19. • <strong>LIII</strong>. <strong>évfolyam</strong> <strong>20.</strong> <strong>szám</strong><br />
CZEGLÉDI<br />
TAMÁS<br />
szakmai vezető,<br />
Blockchain Koalíció<br />
A BLOCKCHAIN KOALÍCIÓ<br />
EDDIGI LÉPÉSEI, JÖVŐBENI<br />
CÉLOK, TERVEK<br />
2022. október 19. / <strong>LIII</strong>. <strong>évfolyam</strong> <strong>20.</strong> <strong>szám</strong><br />
Ára: 495 Ft<br />
9 770587 151006 22020
A<br />
podcastje<br />
Legyél jobban képben,<br />
mint az eladó<br />
vagy a szervizes!<br />
Szakértők szemével a<br />
techvilág hírei, trendjei,<br />
tippek és trükkök.<br />
#PCWorldHungary #podcast #GameStarHungary
TARTALOM | 2022. október 19.<br />
/ IMPRESSZUM<br />
KIADJA A PROJECT029<br />
MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.<br />
1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9.<br />
HU ISSN 0237-7837 web: project029.com<br />
FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető<br />
OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika<br />
mbabinecz@project029.com<br />
MARKETINGMENEDZSER: Kovács Judit<br />
jkovacs@project029.com<br />
NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:<br />
Keskeny és Társai 2001 Kft.<br />
1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.<br />
Ügyvezető: Keskeny Árpád<br />
SZERKESZTŐSÉG<br />
Brand Director: Schrankó Péter<br />
pschranko@computerworld.hu<br />
<strong>Computerworld</strong> kiemelt szakértők:<br />
Hatvani István, RPA, GRC szakértő<br />
Kulcsár Alexandra, erp-consulting.hu<br />
Lengré Tamás, ASC Kft.<br />
Sebastian Tamas, RocketShepherd.com<br />
Szota Szabolcs, hellocristo.hu<br />
Főszerkesztő: Sós Éva<br />
esos@computerworld.hu<br />
Szerkesztőség:<br />
Mallász Judit, Kis Endre,<br />
Meixner Zoltán, Móray Gábor<br />
Olvasószerkesztő: Váczy Laura<br />
lvaczy@computerworld.hu<br />
Tördelő grafikus: Király Zoltán<br />
zkiraly@computerworld.hu<br />
Fotó: Udvardy Áron<br />
Ügyfélszolgálat:<br />
terjesztes@project029.com<br />
A <strong>Computerworld</strong> az IVSZ hivatalos<br />
médiapartnere.<br />
PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM<br />
HIRDETÉSFELVÉTEL<br />
Lapreferens: Rodriguez Nelsonné<br />
irodriguez@computerworld.hu<br />
Telefon: +36 1 577 4311<br />
Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea<br />
abohn@project029.com<br />
Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274<br />
e-mail: info@project029.com<br />
ajanlat@project029.com<br />
1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 59. 2/9.<br />
Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei<br />
szerint gondozza, de nem vállalja azok visszaküldését,<br />
megőrzését. A COMPUTERWORLD-ben<br />
megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy<br />
fordításban), minden megjelent képet, táblázatot<br />
stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos<br />
terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk<br />
kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet.<br />
A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb körültekintéssel<br />
kezeli, ám azok tartalmáért felelősséget<br />
nem vállal.<br />
TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,<br />
ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK<br />
A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és<br />
egyes <strong>szám</strong>ítástechnikai szak üzletek terjesztik.<br />
Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán,<br />
az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között),<br />
a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu,<br />
fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft,<br />
fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft.<br />
Olvassa online is a <strong>Computerworld</strong> szaklapot!<br />
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését<br />
az ESET biztonsági programokkal végezzük,<br />
amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,<br />
a Sicontact Kft. biztosít <strong>szám</strong>unkra.<br />
Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult<br />
4 | Vélemény | Lencsés Tamás,<br />
ügyvezető, EOS Magyarország |<br />
2015-ös szintre esett vissza a fizetési<br />
fegyelem Magyarországon<br />
5 | Címlapon | A Blockchain Koalíció<br />
eddigi lépései, jövőbeni célok,<br />
tervek • Interjú a Blockchain<br />
Koalíció szakmai vezetőjével,<br />
Czeglédi Tamással.<br />
6 | Aktuális | Hírmozaik<br />
8 | Fujitsu ActivateNow 2022 –<br />
Transzformáció fenntarthatóan<br />
| Kvantum<strong>szám</strong>ítógép-szimulátortól<br />
kezdve zöld processzortechnológián<br />
át a mobilhálózatok szénlábnyomát<br />
csökkentő, okos virtualizációig<br />
fenntarthatóságot növelő<br />
megoldásokat vonultatott fel éves<br />
konferenciáján a Fujitsu. Elindult<br />
a vállalat CaaS-szolgáltatása is,<br />
amely szuper<strong>szám</strong>ítógépekhez ad<br />
hozzáférést a felhőben.<br />
10 | OpenText World 2022 – Információs<br />
felhőtitán | A Cloud Editions<br />
új verziójában átfogó, varratmentesen<br />
integrált információmenedzsmentmegoldásokat<br />
mutatott be az Open-<br />
Text éves konferenciáján. Core Content<br />
nyilvános felhőben elérhető tartalomszolgáltató<br />
platformját a vállalat<br />
a Google Workspace kollaborációs<br />
szolgáltatásaival is összekapcsolja a<br />
hibrid munkavégzés támogatásához.<br />
12 | A hatékonyan együttműködő<br />
csapat felépítése | Vajon a Scrum<br />
Masterek és Product Ownerek miként<br />
tudnak egy valóban hatékonyan<br />
együttműködő, igazi csapatot<br />
felépíteni, ahol a légkör családias,<br />
a munka azonban professzionális?<br />
Mert a kettő működhet együtt.<br />
Marton Péter – aki jelenleg<br />
szoftverfejlesztési területen tölt be<br />
vezető pozíciót – válaszolt az ezzel<br />
kapcsolatos kérdéseinkre.<br />
14 | Hogyan védje szellemi<br />
tulajdonát egy vállalat? | A szel -<br />
lemi alkotások jogállásáról, vállalaton<br />
belüli menedzseléséről, illetve az<br />
IT területén felmerülő esetekről<br />
dr. Dudás Ágnes szerzői és iparjogvédelmi<br />
szakértőt kérdeztük.<br />
16 | Technológia | Hét<strong>szám</strong>jegyű fizetés<br />
a logisztikai menedzsereknél<br />
| Ma már a második menedzservonalban<br />
kapnak helyet a logisztikai<br />
vezetők. Magas szintű képzésük épp<br />
annyira fontos, mint az őket alkalmazó<br />
vállalatok támogató magatartása.<br />
Néhány anomália felszínre került a<br />
Coviddal, a tanulságok a gazdasági<br />
válság idején is kamatoztathatóak.<br />
A korszerű informatikai eszközök óriási<br />
segítséget nyújtanak a logisztikai<br />
vezetőknek.<br />
18 | Márkus Norbert: Áttekintés a<br />
web-akadálymentesítés helyzetéről<br />
az Európai Unióban | Az elmúlt<br />
két évben a pandémia miatt sok száz<br />
millió ember mindennapjainak vált<br />
részévé a távmunka, az elektronikus<br />
ügyintézés vagy a távoktatás, és egy<br />
időre szinte minden tudományos, kulturális<br />
és sportrendezvény közönségének<br />
is át kellett költöznie az online<br />
térbe. Ezzel együtt az akadálymentességi<br />
problémák is fokozottabban<br />
jelentkeztek, hisz egyre több fogyatékkal<br />
élő vagy idős ember kezdett el<br />
olyan digitális lehetőségeket használni,<br />
amelyek helyett korábban más<br />
megoldásokat választott.<br />
21 | IDC – Infrastruktúra felhőollóban<br />
| Hagyományos telepítésű<br />
szerverek és tárolók helyett felhőinfrastruktúrára<br />
költenek egyre többet a<br />
szervezetek, derül ki az IDC legújabb,<br />
negyedéves jelentéséből. Szolgáltatók,<br />
vállalatok és kormányzatok világszerte<br />
szélesre nyitották pénztárcájukat<br />
– le<strong>szám</strong>ítva egyetlen régiót.<br />
22 | Fizetési megoldásokkal kísérletezik<br />
a Meta | Gyűlnek a viharfelhők<br />
a közösségimédia- és üzenetküldési alkalmazások<br />
körül. Mint az lenni szokott,<br />
a gazdasági visszaeséseket elsősorban<br />
a marketingbüdzsék sínylik meg. Márpedig<br />
a Facebook, Twitter és társaik<br />
egyik legfőbb bevételi forrását a felületeiken<br />
megjelenő reklámok adják.<br />
23 | Tömegeket segít hitelhez<br />
a fintech szektor | A jelenlegi gazdasági<br />
környezetben a hitelezési piac<br />
szereplői egy nagy dilemmával találják<br />
magukat szembe. A lakossági és a<br />
vállalati szektornak egyaránt nagyobb<br />
szüksége van külső forrásokra a<br />
megélhetési és a működési költségek<br />
emelkedése miatt. Ezzel egy időben<br />
az általános hitelképesség romlik és<br />
a hitelek drágulnak, amelynek következtében<br />
visszaesik a hitelezés. Erre a<br />
problémára nyújt megoldást a fintech<br />
szektor.<br />
<strong>Computerworld</strong>HUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary
VÉLEMÉNY<br />
2015-ös szintre esett<br />
vissza a fizetési fegyelem<br />
Magyarországon<br />
A<br />
2019-ig<br />
LENCSÉS<br />
TAMÁS,<br />
az EOS Magyarország<br />
ügyvezetője<br />
javuló tendencia után a<br />
pandémia és az energiaválság<br />
következtében jelentősen nőtt a<br />
késedelmes fizetések és a behajthatatlan<br />
adósságok aránya. Az emelkedő fizetési<br />
határidők ellenére is csökkent az időben<br />
fizetők aránya minden szegmensben.<br />
A <strong>szám</strong>lák 76%-át fizetik pontosan a<br />
magyarországi ügyfelek, amely nagyjából<br />
azonos a közép- és kelet-európai<br />
aránnyal, ám 3 százalékponttal elmarad<br />
teljes Európa átlagához képest (79%).<br />
Ez az arány nagyjából a 7 évvel ezelőtti<br />
fizetési fegyelemnek feleltethető meg.<br />
Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő<br />
vállalata, az EOS Csoport 2019 után ismét<br />
átfogó kutatásban vizsgálta a lakosság<br />
és a vállalati szektor fizetési szokásait.<br />
A kutatásban 16 ország mintegy 3200<br />
döntéshozóját kérdezték meg a vállalati<br />
és magánszemély-ügyfelek fizetési<br />
szokásairól.<br />
Lényeges változás látszik a magyarországi<br />
fizetési határidők tekintetében is:<br />
míg 2019-ben a magyarországi vállalatok<br />
a lakosság felé átlagosan 30 napos fizetési<br />
határidővel <strong>szám</strong>láztak, 2022-re ez a<br />
<strong>szám</strong> 33-ra emelkedett, a B2B-<strong>szám</strong>lák<br />
fizetési határideje pedig 39 napról 43<br />
napra nőtt. Ezekkel az arányokkal 5 (B2C)<br />
és 2 nappal (B2B) hosszabbak a magyarországi<br />
fizetési határidők a régiós átlagnál.<br />
Ám sajnos a hosszabb fizetési határidők<br />
sem elegendőek ahhoz, hogy ellensúlyozzák<br />
a válságok hatásait, mivel a<br />
vállalatoknak még így is növekvő késedelmekkel<br />
kell szembenézniük. 2019-hez<br />
képest jelentősen, 5 százalékponttal,<br />
15-ről 20%-ra nőtt a késedelmesen<br />
fizetett <strong>szám</strong>lák aránya, amely 2 százalékponttal<br />
magasabb az európai átlagnál<br />
(18%).<br />
A behajthatatlan követelések aránya<br />
megegyezik a legutóbb mért értékkel,<br />
a Magyarországon kiállított <strong>szám</strong>lák<br />
4 százalékát nem fizetik ki egyáltalán,<br />
ám a szakértők szerint ebben jelentős<br />
romlás várható, mivel az utóbbi fél<br />
év hatásai következtében nem fizető<br />
ügyfelek csak később jelennek majd meg<br />
a statisztikákban.<br />
Erre utal az is, hogy a megkérdezett<br />
magyarországi vállalatok körében kifejezetten<br />
pesszimista hangulat uralkodik.<br />
Míg 2019-ben csak 15 százalékuk látta<br />
pesszimistán a fizetési szokások alakulását,<br />
mára már minden negyedik cég<br />
szerint (25%) jelentősen romlani fog az<br />
ügyfelek fizetési hajlandósága a következő<br />
2 év során, míg javulásra mindössze 18%<br />
<strong>szám</strong>ít.<br />
Az idei kutatás rámutat arra, hogy a<br />
válságok sajnos nem múlnak el nyom<br />
nélkül, és hatásuk pontosan lekövethető<br />
a statisztikai adatok alapján. A követeléskezelés<br />
szerepe ezekben a nehéz<br />
időkben felértékelődik, hiszen egy vállalat<br />
<strong>szám</strong>ára már nemcsak a profitabilitás,<br />
hanem egyenesen a túlélés múlhat azon,<br />
hogy meg tudja-e tartani a likviditását. Az<br />
európai vállalatok mindössze 1 százaléka<br />
szerint csökkent a munkamennyiség a<br />
kintlévőség-kezelés területén a világjárvány<br />
óta, míg 31 százalékuk <strong>szám</strong>olt be<br />
jelentősen több munkamennyiségről a<br />
területen.<br />
4 | | <strong>2022.10.19.</strong>
CÍMLAPUNKON<br />
A Blockchain Koalíció<br />
eddigi lépései, jövőbeni<br />
célok, tervek<br />
Interjú a Blockchain Koalíció szakmai vezetőjével,<br />
Czeglédi Tamással.<br />
<strong>Computerworld</strong>: Hogyan jellemezhető<br />
a blockchain ismertsége<br />
Magyarországon?<br />
Czeglédi Tamás: Ez mindig szubjektív,<br />
ráadásul nehéz megmondani, hogy egy technológiának<br />
mennyire kell ismertnek lennie,<br />
egyáltalán létezik-e olyan mérő<strong>szám</strong>, ami<br />
ezt kifejezi. Az biztos, hogy a blockchain egy<br />
komplex és nehezen megérthető technológia,<br />
ami olyan ígéreteket hordoz, amelyek<br />
szerint sok létező kihívást lehet sokkal<br />
hatékonyabban kezelni általa, és mint a<br />
körülöttünk zajló negyedik ipari forradalom<br />
egyik meghatározó technológiája, egyben<br />
drasztikusan át is alakíthatja életünket.<br />
Eközben a technológia maga is alakul, és<br />
keresi a helyét. Ezt abban lehet a legjobban<br />
leszűrni, hogy amikor 5 ember blockchaint<br />
mond, 5 különböző technológiára, működési<br />
logikára gondolnak valójában. Ettől<br />
függetlenül sajnos azt kell kijelenteni, hogy<br />
Magyarországon az ismertség nemzetközi<br />
összehasonlításban alulmarad. A technológiai<br />
szakemberek körében növekszik, de<br />
szélesebb körben ez nincs még meg. Ez<br />
pedig főleg az üzleti életből hiányzik.<br />
CW: Ki az elsődleges célcsoportja az<br />
edukációnak?<br />
CzT: A magyar egyetemeken elég széles<br />
körben és változatosan folyik oktatás a<br />
témában. Ennek pontos felmérése egyébként<br />
éppen az egyik aktuális feladat a<br />
koalíció <strong>szám</strong>ára. Az Edutus Egyetemen<br />
mi éppen az üzleti döntéshozók, illetve<br />
döntés-előkészítők <strong>szám</strong>ára optimalizáltuk<br />
a tananyagot. Ez azt jelenti, hogy nem technológiai<br />
fókuszú. Természetesen nem lehet<br />
a technológia megismerése nélkül blokkláncról<br />
tanulni, ennek megfelelően alapos<br />
informatikai, matematikai betekintést is<br />
kapnak a hallgatók, de inkább arra keressük<br />
a választ, hogy mire, mint hogy pontosan<br />
hogyan.<br />
CW: Mit tesz a szervezet az ügyfélbiztonság<br />
és pénzügyi tudatosság fejlesztésének<br />
érdekében?<br />
CzT: Az ügyfélbiztonság és pénzügyi tudatosság<br />
érzékeny és súlyos témák, és a<br />
tagjaink valószínűleg sok erőforrást fordítanak<br />
is rájuk, gondoljunk csak az MNB-re<br />
vagy a kereskedelmi bankokra, de a koalíció<br />
kiemelten nem foglalkozik a témával, egyelőre.<br />
Ez nem jelenti, hogy egyáltalán nem,<br />
hiszen az akciótervünkben szerepel egy<br />
megbízható blockchain szolgáltató minősítés<br />
létrehozása, de azért az igazsághoz<br />
hozzátartozik, hogy a hazai közegben<br />
jelenleg több energia megy az alapozásra.<br />
CW: A felmérési eredmények alapján<br />
növekszik a nők érdeklődése a téma<br />
iránt. Terveznek-e kifejezetten nők felé<br />
célzott kampányt, kommunikációt?<br />
CzT: Az irány természetesen érdekes,<br />
de ahogy mondtam, még nem tartunk ott,<br />
hogy szegmentált kampányokban tudjunk<br />
gondolkodni. A feladat jelenleg a jogszabályi<br />
környezet kialakításának támogatása, a<br />
piaci szereplők és az államigazgatás releváns<br />
szervei közötti kommunikáció katalizálása<br />
és a nagyobb hazai projektek szélesebb<br />
körű megismertetése, illetve az edukáció<br />
fejlesztése.<br />
CW: A Blockchain Koalíció alapvető<br />
célja, hogy közreműködjön a hazai<br />
gazdasági hasznosítás lehetőségeinek<br />
kijelölésében, a megfelelő jogszabályi<br />
keretrendszer kidolgozásában. Ez hol<br />
tart most?<br />
CzT: A munka jelenleg folyik. A koalíció<br />
párhuzamosan több irányban dolgozik. Erre<br />
garancia és ennek módja egyben a munkacsoportok<br />
által menedzselt és végzett<br />
munka. A főbb csapásirányokra külön<br />
munkacsoportok – oktatási, jogi, pénzügyi,<br />
nemzetközi és ellátási lánc – jöttek létre,<br />
Czeglédi Tamás<br />
A Blockchain Koalíció szakmai<br />
vezetője, az Edutus Egyetemen az<br />
Általános Blokklánc Szakember<br />
képzés szakmai vezetője, a<br />
Blockchaineum/THINKOology<br />
társalapítója és stratégiai vezetője.<br />
amelyek a koalíció stratégiájához idomulva,<br />
a saját maguk által kijelölt célok mentén<br />
kezdték meg a munkát. Sok tekintetben<br />
többéves lemaradást kell behozni, így azért<br />
arra is kell idő, amíg a kommunikáció hatékonyan<br />
be tud indulni, de a tagjaink <strong>szám</strong>a<br />
növekszik, és egyelőre megvan a lelkesedés.<br />
Dolgozunk az állami intézmények,<br />
egyetemek és piaci szereplők által felvázolt<br />
célok összehangolásán, készülnek munkatervek,<br />
és bízunk benne, hogy ősszel már<br />
tudunk konkrét eredményekről is be<strong>szám</strong>olni.<br />
Emellett a koalíció aktívan részt vesz<br />
az európai kezdeményezésekben, hogy a<br />
magyar szereplők is részesei lehessenek<br />
az EU saját blockchain-kezdeményezésének<br />
(European Blockchain Services Infrastructure<br />
– EBSI) és a piaci szereplők <strong>szám</strong>ára<br />
ilyen tematikájú források is elérhetővé<br />
váljanak.<br />
CW: A nemzetközi kapcsolatok kiépítésére<br />
milyen lépések vannak?<br />
CzT: Az említett EU-s részvétel mellett<br />
aktívan jelen vagyunk a nemzetközi rendezvényeken<br />
résztvevőként és előadóként,<br />
több hasonló ernyőszervezettel dolgozunk<br />
konkrét együttműködéseken, és igyekszünk<br />
tovább mélyíteni ezeket a magyar szereplők<br />
<strong>szám</strong>ára is lehetőséget és piacot nyitva.<br />
Erős az ilyen irányú érdeklődés például<br />
Dél-Kelet-Ázsia irányában.<br />
CW: Mik a jövőbeni célok, tervek?<br />
CzT: A cél egy működő és tőkeerős hazai<br />
szektor és támogató szabályozói környezet<br />
kialakulásának elősegítése. A tervek pedig<br />
ezt igyekeznek elősegíteni, a fentebb említettek<br />
szerint.<br />
<strong>2022.10.19.</strong> | | 5
AKTUÁLIS<br />
Átadták a félvezetőket<br />
gyártó Infineon ceglédi<br />
beruházását<br />
Hírmozaik<br />
ceginfo.computerworld.hu<br />
és alap-IT-infrastruktúrájának fejlesztését<br />
célzó fejlesztés pénzügyi alapját a<br />
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív<br />
Program (KEHOP) 2014–2020 közötti, vissza<br />
nem térítendő uniós forrás szolgáltatta.<br />
A 4iG adásvételi<br />
megállapodást<br />
kötött a Honeycomb<br />
többségi tulajdonának<br />
megvásárlásáról<br />
A 4iG Nyrt. adásvételi megállapodást kötött<br />
a Honeycomb Hungary és Central Europe<br />
vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének<br />
megvásárlásáról – tette közzé<br />
a tőkepiaci társaság a Budapesti Értéktőzsdén.<br />
A Honeycomb rendelkezik a Brisk<br />
szoftver és az erre épülő Brisk médiatechnológiai<br />
platform kizárólagos felhasználási<br />
jogával. A Brisk magas szintű digitális mé -<br />
Átadták a félvezetőket gyártó Infineon Technologies<br />
Cegléd Kft. új, 6,4 milliárd forintos<br />
kormányzati támogatással felépült gyárépületét.<br />
A kormány vissza nem térítendő támogatással<br />
járult hozzá a 31,9 milliárd forint<br />
összértékű beruházáshoz, amellyel 275 új<br />
munkahely jön létre.<br />
A cég Magyarországon olyan terméket<br />
készít, amelyre világszinten van kereslet,<br />
hiszen az itt előállított termékek majdnem<br />
száz százaléka exportra készül. Jól jellemzi<br />
a vállalat világgazdaságban betöltött helyét,<br />
hogy a 2020–2021-es üzleti évben csoportszinten<br />
több mint 11 milliárd euró volt a<br />
nettó árbevétele és 50 ezer munkavállalót<br />
alkalmaz.<br />
Hárommilliárdos uniós<br />
forrásból fejleszti<br />
térinformatikai<br />
és IT-rendszerét az OVF<br />
Hárommilliárd forintos uniós forrásból<br />
fejlesztheti vízgazdálkodási információs<br />
rendszerét (VIZIR) az Országos Vízügyi<br />
Főigazgatóság (OVF). Az OVF térinformatikai<br />
A közbeszerzési eljárásokat 2021-ben<br />
hirdették meg, a szerződéseket idén márciusban<br />
megkötötték, a fejlesztésekkel 2023<br />
végéig, a pénzügyi el<strong>szám</strong>olás előtt kell<br />
végezniük a vállalkozóknak. A projekt célja a<br />
vízügyi ágazat támogatása geodézia, távérzékelési<br />
adatgyűjtéssel és az ezt kiszolgáló<br />
IT-infrastruktúra fejlesztésével, amelyek<br />
elengedhetetlenek a vízgazdálkodás és az<br />
éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatára.<br />
diaszolgáltatásokat nyújt Magyarországon<br />
és Kelet-Közép-Európa több országában.<br />
Az akvizíciót követően a nyugat-balkáni<br />
piacon – ahol ilyen vagy ehhez hasonló<br />
szolgáltatás jelenleg még nem elérhető<br />
– megkezdődhet a rendszer értékesítése<br />
a hirdetői piac szereplői <strong>szám</strong>ára, szoros<br />
együttműködésben a régió kiemelt televíziós<br />
társaságaival.<br />
Egyre népszerűbb<br />
az Ügyfélkapu+<br />
2022 nyarának kezdetén elindult a NISZ<br />
Zrt. emelt szintű, kétlépcsős azonosítási<br />
szolgáltatása, az Ügyfélkapu+. A Központi<br />
Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül elérhető<br />
új azonosítási szolgáltatás előnye, hogy<br />
a kétlépcsős védelemnek köszönhetően<br />
illetéktelen személyek még az ügyfélkapus<br />
felhasználónév és jelszó ismeretében sem<br />
tudnak bejelentkezni egy adott személy<br />
ügyfélkapus azonosításával az elektronikus<br />
ügyintézési felületekre. Az indulástól <strong>szám</strong>ított<br />
4 hónap alatt már a húszezret is meghaladta<br />
az Ügyfélkapu+ segítségével történt<br />
azonosítások <strong>szám</strong>a.<br />
Új, vízalapú áramkör<br />
Egy fizikusokból álló csapat sikeresen<br />
kifejlesztett egy ionos áramkört, egy olyan<br />
processzort, amely<br />
nem a szilárd félvezetőben<br />
lévő elektronok,<br />
hanem a vizes<br />
oldatban lévő töltött<br />
atomok és molekulák<br />
mozgásán alapul.<br />
Autonóm gazdálkodás<br />
Az Illinois államban működő, Moline-ban<br />
található John Deere a következő évtizedben<br />
a világ egyik<br />
vezető mesterséges<br />
intelligencia és robotikai<br />
vállalatává válhat<br />
a Tesla és a Szilícium-völgyi<br />
technológiai<br />
óriások mellett.<br />
EV-k töltése<br />
Az elektromos járműveket (EV) a tulajdonosaik<br />
többnyire otthon töltik éjszaka,<br />
hogy reggel gond<br />
nélkül használhassák<br />
őket. Egy újonnan<br />
közzétett tanulmány<br />
szerint azonban ez a<br />
jövőben nem kis problémákat<br />
okozhat.<br />
6 | | <strong>2022.10.19.</strong>
AKTUÁLIS<br />
A Digitális Magyarország Ügynökség<br />
irányítása alatt működő NISZ Zrt. folyamatosan<br />
keresi azokat az újgenerációs, más<br />
területeken már bizonyított technológiákat,<br />
amelyek megkönnyíthetik és még biztonságosabbá<br />
tehetik az e-közigazgatási szolgáltatások<br />
használatát. A 2022 júniusában<br />
elindított emelt szintű, kétlépcsős azonosítás<br />
célja, hogy tovább növelje az elektronikus<br />
azonosítás és az online ügyintézés<br />
biztonságát, valamint támogassa a biztonságtudatos<br />
felhasználók igényeit.<br />
Az Ügyfélkapu+ szolgáltatás bevezetésével<br />
olyan elektronikus szolgáltatások és<br />
szakrendszerek is elérhetővé válhatnak,<br />
ahol a szolgáltató bejelentkezéskor megköveteli<br />
a magasabb azonosítási szintet.<br />
A kétlépcsős azonosítás lényege, hogy a<br />
széles körben elterjedt és általánosan használt<br />
jelszóalapú, egyfaktoros azonosítási<br />
módot kiegészíti egy következő faktorral,<br />
amely kizárólag az adott felhasználó<br />
birtokában lévő mobileszközhöz köthető.<br />
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felhasználónak<br />
bejelentkezéskor az ügyfélkapus<br />
felhasználónéven és jelszón kívül egy<br />
harmadik adatot, a mobiltelefonjára vagy<br />
tabletjére telepített hitelesítő (authenticator)<br />
alkalmazás által előállított, egyszer használatos,<br />
30 másodpercenként frissülő kódot<br />
is meg kell adnia. A hitelesítő alkalmazás<br />
használatához nincs szükség internetre,<br />
az alkalmazás az ideiglenes kódot a saját,<br />
belső ideje alapján generálja.<br />
Az Ügyfélkapu+ szolgáltatás ingyenesen<br />
vehető igénybe, használatához Ügyfélkapuregisztráció<br />
és egy olyan – lehetőség szerint<br />
kamerával rendelkező – mobileszköz szükséges,<br />
amely képes futtatni a független<br />
hitelesítő alkalmazásokat. Ilyen alkalmazás<br />
például az Android- és az iOs-platformon<br />
is díjmentesen elérhető NISZ Hitelesítő,<br />
de <strong>szám</strong>talan más, ingyenes alkalmazás is<br />
megfelel a célnak. Az emelt szintű azonosítási<br />
szolgáltatás igénylése az ugyfelkapu.<br />
gov.hu felületen történő bejelentkezést<br />
követően – az ügyfélkapus felhasználónév<br />
és jelszó megadása után – kezdeményezhető.<br />
A felhasználó először kiválasztja az<br />
Ügyfélkapu+ igénylése menüpontot, majd<br />
a „Tovább az Ügyfélkapu+ igényléshez”<br />
gombra kattintva tudja párosítani az eszközeit<br />
a szolgáltatással.<br />
Olyan gyorsan hoztak létre<br />
vállalatirányítási rendszert<br />
Magyarországon, amire<br />
még nem volt példa az<br />
áramkereskedők piacán<br />
Az energiapiac bonyolult, adatkapcsolatokra<br />
épülő digitális világában egy új vállalatirányítási<br />
rendszer kialakítása iparági tudást<br />
és évtizedes tapasztalatot követel meg. Az<br />
időtényező azonban korábban soha nem<br />
volt annyira fontos, mint most. A piacon<br />
több mint 20 éve működő ERP Consulting<br />
most záródott projektje viszont bizonyítékul<br />
szolgál arra, hogy akár 12 hónap alatt,<br />
a nulláról indítva elérhető egy komplex<br />
áramkereskedői SAP-bevezetés. A cég az<br />
E.ON magyar versenypiaci elektromos áram<br />
üzletágát felvásárló, spanyol székhelyű, ma<br />
már 9 országban jelen levő Audax vállalatcsoport<br />
<strong>szám</strong>ára hozta létre a működéséhez<br />
elengedhetetlen rendszert. A kialakított<br />
architektúra, hazánk első, felhőben futó SAP<br />
S4/HANA IS-U alapú megoldása.<br />
Az időnyomás és a sikeres projekt<br />
nem feltétlenül járnak kéz a kézben,<br />
főleg komplex informatikai rendszerek<br />
bevezetése esetében. Az ERP Consulting<br />
munkatársainak azonban nem volt választása.<br />
Megbízójuk, az Audax olyan rendszer<br />
kiépítést kérte tőlük, ami megfelel az<br />
összetett tevékenységüknek, leköveti a<br />
hazai árampiaci szabályokat és kezeli a<br />
versenypiaci tarifákat. Magyarán ki kellett<br />
találniuk a hazai árampiacra frissen<br />
belépő Audax Renewables jövőbe mutató<br />
és a cég egyre bővülő üzleti folyamatait<br />
kiszolgálni képes „tévedhetetlen” informatikai<br />
rendszerét, a semmiből, a lehető<br />
legrövidebb idő alatt.<br />
„A projektben SAP S/4HANA core, CRM<br />
és IS-U modulokat vezettünk be. Életre<br />
hívtunk ügyfélszolgálati és portálfunkciókat,<br />
megvalósítottuk a külső rendszerek integrációját,<br />
illetve többévnyi adatot migráltunk<br />
át a régi rendszerekből. A projekt nemcsak<br />
a hazai, de a nemzetközi Audax életében is<br />
újdonságnak <strong>szám</strong>ított. Ez volt a vállalatcsoport<br />
első sikeres SAP bevezetése is” –<br />
monda Gyimesi Áron, az ERP Consulting key<br />
account menedzsere. A szakember hozzátette,<br />
hogy a rengeteg kihívás ellenére nagy<br />
segítségükre volt a munkájukban a saját<br />
fejlesztésű, előkonfigurált Utility Template<br />
rendszerük. Ez a közműcégeknél tesztelt,<br />
a funkcionalitása és a magyar jogszabályokat<br />
szorosan lekövető felépítése révén<br />
jelentősen felgyorsította a vállalatirányítási<br />
rendszer bevezetését. Agilissá, dinamikussá<br />
tette a projekt végrehajtását, ami a megkezdésétől<br />
<strong>szám</strong>ított 1 év elteltével szinte hiba<br />
nélkül indult el százezres ügyfélkört hatékonyan<br />
és gyorsan kezelő megoldásként.<br />
Ezzel az Audax lett az első, a saját informatikai<br />
útját járó, sikeres leválást megvalósító<br />
vállalat az átalakuló piacon.<br />
<strong>2022.10.19.</strong> | | 7
KIS<br />
ENDRE<br />
AKTUÁLIS<br />
FUJITSU ACTIVATENOW 2022<br />
Transzformáció fenntarthatóan<br />
Kvantum<strong>szám</strong>ítógép-szimulátortól kezdve zöld processzortechnológián át a mobilhálózatok<br />
szénlábnyomát csökkentő, okos virtualizációig fenntarthatóságot növelő megoldásokat<br />
vonultatott fel éves konferenciáján a Fujitsu. Elindult a vállalat CaaS-szolgáltatása is, amely<br />
szuper<strong>szám</strong>ítógépekhez ad hozzáférést a felhőben.<br />
A<br />
gazdaság, a társadalom és a környezet<br />
fenntarthatóságának elérése mára kulcsfontosságú<br />
prioritássá vált, a vezetőknek<br />
mindinkább figyelembe kell venniük üzleti döntéseik<br />
és tevékenységük globális környezetre gyakorolt<br />
hatását – mutatott rá idei tanulmányában<br />
(Technology and Service Vision 2022) a Fujitsu.<br />
A vállalat technológiai és szolgáltatási jövőképét<br />
ismertető jelentés az első közreadása óta eltelt tíz<br />
évben többek között olyan koncepciókat népszerűsített,<br />
mint az emberközpontú innováció és a<br />
bizalom erősítése – és napjainkban ezek az elgondolások<br />
valóban fontos témaként térnek vissza a<br />
szervezetek digitális átalakulásában.<br />
Tanulmányának legfrissebb kiadásában a Fujitsu<br />
a digitális innovációval elért fenntartható transzformációt<br />
a következő tíz év legfontosabb vállalatvezetési<br />
és technológiai prioritásaként mutatja be.<br />
A szervezetek ugyanis a technológia segítségével<br />
alakíthatják át működésüket, hogy tevékenységük az<br />
üzleten, a gazdaságon túl a természeti környezetre<br />
és a társadalom egészére is kedvezőbb hatással<br />
legyen.<br />
Alátámasztja ezt a vállalat legutóbbi felmérése<br />
(Fujitsu Future Insights Global Sustainability<br />
Transformation Survey Report 2022) is, amelyet a<br />
Forrester Consulting készített kilenc országban,<br />
1800 üzleti vezető és döntéshozó megkérdezésével,<br />
mondta az ActivateNow 2022 konferencia nyitó előadásában<br />
Takahito Tokita, a Fujitsu vezérigazgatója.<br />
A válaszadók 41 százaléka a menedzsment három<br />
legfontosabb prioritása közé sorolta a fenntarthatóságot,<br />
és 21 százalékuk az erre irányló vállalati<br />
kezdeményezések első eredményeiről is be tudott<br />
<strong>szám</strong>olni.<br />
Ugyanakkor a megkérdezett vezetők mindössze<br />
5 százaléka mondta, hogy kezdeményezéseik<br />
összehangolásához átfogó, vállalati szintű fenntarthatósági<br />
stratégiát dolgoztak ki, amelynek<br />
megvalósításával jelentős eredményeket érnek el.<br />
Összehasonlításképp a válaszadók 54 százaléka<br />
jelezte, hogy vállalatuknál még nem tudtak szervezeti<br />
szintű fenntarthatósági stratégiát kidolgozni és<br />
bevezetni.<br />
Takahito Tokita,<br />
vezérigazgató, Fujitsu<br />
Számítás mint szolgáltatás<br />
Bőven van még hová fejlődni eszerint a fenntartható<br />
transzformáció terén, és a megkérdezett vezetők<br />
kétharmada (67 százaléka) is úgy látja, ebben a<br />
további digitális átalakulás segítheti a legjobban<br />
vállalatukat. Október elején online eseményként<br />
megtartott ActivateNow 2022 konferenciáján a<br />
Fujitsu fejlett technológiákat és innovatív megoldásokat<br />
mutatott be Uvance portfóliójában, amelyekkel<br />
a szervezetek felgyorsíthatják nagyobb fenntarthatóságot<br />
célzó programjaik megvalósítását.<br />
Vivek Mahajan, a Fujitsu technológiai igazgatója<br />
például bejelentette a vállalat CaaS (Computing<br />
as a Service) szolgáltatásának októberi indulását.<br />
A digitális átalakulás felgyorsításához a Fujitsu a<br />
CaaS révén olyan fejlett technológiák kereskedelmi<br />
felhasználását segíti elő, amelyek – a megfizethetetlenül<br />
magas beruházási költségek, valamint a bevezetés<br />
és az üzemeltetés nehézségei miatt – eddig<br />
szinte kizárólag akadémiai környezetben voltak<br />
alkalmazhatók.<br />
Az eredetileg idén áprilisban bemutatott, új<br />
szolgáltatás olyan fejlett <strong>szám</strong>ítási erőforrásokhoz<br />
ad hozzáférést a felhőben, mint például a Fujitsu<br />
kvantum-ihletésű Digital Annealer technológiája<br />
és a Fugaku – a világ egyik leggyorsabb szuper<strong>szám</strong>ítógépének<br />
– feldolgozási technológiája, továbbá<br />
mesterséges intelligenciára és gépi tanulásra épülő<br />
szoftveralkalmazásokat is széles körben elérhetővé<br />
tesz.<br />
8 | | <strong>2022.10.19.</strong>
AKTUÁLIS<br />
– CaaS portfóliónk a Fujitsu csúcstechnológiáihoz<br />
ad zökkenőmentes hozzáférést<br />
a nyilvános felhőben, hogy a vállalatok<br />
gyorsan használatba vehessék a növekvő<br />
<strong>szám</strong>ítási igények kiszolgálásához szükséges<br />
erőforrásokat – mondta Vivek<br />
Mahajan. – A jövőben újabb technológiákkal,<br />
például kvantum<strong>szám</strong>ítógépekkel is bővíteni<br />
fogjuk felhőszolgáltatásaink kínálatát. Nagy<br />
lépést teszünk ezzel a szuper<strong>szám</strong>ítógépes<br />
feldolgozás és a kvantum-<strong>szám</strong>ítástechnika<br />
demokratizálása felé. Felhőszolgáltatásainknak<br />
fontos szerepet szánunk a világ<br />
fenntarthatóbbá tételében, a társadalomba<br />
vetett bizalom erősítésében és az innováció<br />
gyorsításában, amit küldetésünknek<br />
tekintünk.<br />
A Fujitsu októberben elstartolt CaaS szolgáltatásai<br />
elsőként a japán piacon lesznek<br />
elérhetők, de a vállalat ezt követően kiterjeszti<br />
őket a világ más régióira, közöttük<br />
Európára is.<br />
39 qubit és 2 nanométer<br />
Kvantum<strong>szám</strong>ítógép-szimulátorának teljesítményét<br />
39 qubitre növelte, jelentette be a<br />
Fujitsu a konferencián. A vállalat eredetileg<br />
idén márciusban tette közzé, hogy kifejlesztette<br />
a világ akkor leggyorsabbnak mondott<br />
kvantum<strong>szám</strong>ítógép-szimulátorát, amely<br />
36 qubites kvantumáramköröket kezel<br />
egy Fujitsu Supercomputer PRIMEHPC<br />
FX 700 szerverekből kialakított klaszterrendszeren.<br />
A kiszolgálók ugyanazokat<br />
az A64FX processzorokat tartalmazzák,<br />
amelyekre a Fugaku szuper<strong>szám</strong>ítógép is<br />
épül.<br />
A Fujitsu kvantumszimulátora a Qulacs<br />
kvantumszimulációs szoftver párhuzamos<br />
futtatásával és a <strong>szám</strong>ítási műveletek<br />
egyidejű végrehajtását – a memória<br />
sávszélességének maximális kihasználását<br />
– lehetővé tevő SVE (Scalable Vector<br />
Extension) parancskészlet alkalmazásával<br />
érte el kimagasló teljesítményét az A64FX<br />
processzorokon. De a vállalat már akkor<br />
bejelentette, hogy a kvantum<strong>szám</strong>ítógép-szimulátor<br />
teljesítményét szeptemberre<br />
40 qubitre növeli. Egy qubit híján<br />
ezt elérte, de ennél izgalmasabb, hogy a<br />
Fujitsu a Riken laboratóriummal közösen<br />
kvantum<strong>szám</strong>ítógépet is fejleszt, amelynek<br />
teljesítményét 2026-ra ezer qubitre<br />
növelnék. Készül továbbá egy munkaterhelés-bróker<br />
szoftvermegoldás is, amely<br />
a kvantum<strong>szám</strong>ítógépes és a klasszikus<br />
szuper<strong>szám</strong>ítógépes munkaterhelések<br />
együttes kezelését teszi majd lehetővé<br />
egyetlen keretrendszerben.<br />
Várhatóan már a közeljövőben gyakorlati<br />
alkalmazásra találnak a kvantum-<strong>szám</strong>ítástechnikai<br />
alkalmazások, amelyek<br />
fejlesztése előtt utat nyit az új kvantumszimulátor.<br />
A vállalatok ehhez a Qiskit<br />
eszközkészletét, az egyik legismertebb<br />
fejlesztőkörnyezetet használhatják,<br />
miközben a Fujitsu is közös kutatási-fejlesztési<br />
projektben használja a kvantumszimulátort<br />
ügyfeleivel, többek között a<br />
pénzügyi szolgáltatások és a gyógyszeripar<br />
területén. Az ActivateNow konferencia<br />
előadásai egyébként az űrszemét-eltakarítás<br />
optimalizálásától kezdve a szénmentesítés<br />
gyorsításán át a társadalom digitális<br />
ikerpárjának létrehozásáig izgalmas<br />
esettanulmányokkal szemléltette a fenntartható<br />
digitális átalakulást gyorsító technológiák<br />
alkalmazását.<br />
Újított egyébként a Fujitsu a klaszszikus<br />
processzortechnológia terén is.<br />
A társadalom digitális átalakulásával<br />
a legnagyobb fogyasztók közé tartozó<br />
adatközpontok energiaigénye is egyre<br />
növekszik, ezért kialakításukhoz és<br />
üzemeltetésükhöz fenntarthatóbb megoldásokra<br />
lesz szükség. Kifejlesztésük<br />
előmozdításához Japánban a NEDO (New<br />
Energy and Industrial Technology Development<br />
Organization) indított zöld innovációs<br />
programot. A kezdeményezés célja, hogy<br />
2030-ra a szigetországban működő adatközpontok<br />
a jelenleginél legalább 40 százalékkal<br />
nagyobb energiahatékonysággal<br />
működjenek.<br />
A projektben részt vevő vállalatok közül<br />
a Fujitsu az alacsony fogyasztású proceszszorok<br />
és a programozható, fotonikus<br />
hálózati kártyák (SmartNIC-ek) fejlesztését<br />
vezeti. A vállalat maga tervezi saját mikroarchitektúráját,<br />
ami kulcsszerepet játszik<br />
a processzorok teljesítményében és energiahatékonyságában.<br />
A Fugaku szuper<strong>szám</strong>ítógép<br />
is ennek a technológiának<br />
köszönheti, hogy a világ legnagyobb <strong>szám</strong>ítási<br />
teljesítményét és energiahatékonyságát<br />
szinte egy időben érte el (azaz került<br />
először a Green500, majd a TOP500 lista<br />
élére, előbbi pozícióját fél évig, utóbbit két<br />
éven át tartotta). Következő generációs zöld<br />
adatközpontokba szánt, Monaka kódnevű<br />
processzorát a Fujitsu a legfejlettebb 2<br />
nanométeres technológiával és mesterséges<br />
intelligenciával fejleszti, mondta a<br />
konferencián Vivek Mahajan.<br />
Korábban a vállalat egy új vRAN<br />
(virtualized radio access network) szoftvertechnológiát<br />
is bejelentett, amelyet<br />
a távközlési szolgáltatók <strong>szám</strong>ára<br />
fejlesztett. Az 5G Standalone (SA) mobil<br />
kommunikációs technológiát és az Open<br />
RAN nyílt hálózati architektúrát támogató<br />
virtualizációs megoldás a Fujitsu kvantum-ihletésű<br />
Digital Annealer technológiájával<br />
és mesterséges intelligenciájával<br />
optimalizálja a <strong>szám</strong>ítási erőforrásokat,<br />
így a hagyományos vRAN szoftvereknél<br />
lényegesen nagyobb teljesítményt nyújt<br />
alacsonyabb energiafogyasztás mellett. A<br />
Fujitsu szerint virtualizációs megoldásával<br />
a távközlési cégek már 2025-re a mostani<br />
felére csökkenthetik bázisállomásaik<br />
szénlábnyomát, miközben nagy sebességű<br />
és jó minőségű, megbízható hálózati<br />
eléréssel segítik a társadalom további<br />
fenntartható digitális átalakulását.<br />
<strong>2022.10.19.</strong> | | 9
KIS<br />
ENDRE<br />
AKTUÁLIS<br />
OPENTEXT WORLD 2022<br />
Információs felhőtitán<br />
A Cloud Editions új verziójában átfogó, varratmentesen integrált információmenedzsmentmegoldásokat<br />
mutatott be az OpenText éves konferenciáján. Core Content nyilvános felhőben<br />
elérhető tartalomszolgáltató platformját a vállalat a Google Workspace kollaborációs<br />
szolgáltatásaival is összekapcsolja a hibrid munkavégzés támogatásához.<br />
Nyilvános és magánfelhőben egyaránt elérhető,<br />
friss képességeivel a Cloud Editions<br />
(CE) 22.4 a felgyorsult változások kezeléséhez<br />
ad eszközöket, megoldásokat és nagyobb<br />
megbízhatóságot, információbiztonságot a vállalatoknak.<br />
– Digitális átalakulásukban segítjük, a mind<br />
összetettebbé váló üzleti követelmények teljesítésére<br />
készítjük fel a szervezeteket, amelyeket a<br />
munkavégzés modern modelljei, a mesterséges<br />
intelligencia alkalmazásai, valamint a fenntarthatósággal,<br />
a társadalmi egyenlőséggel és az<br />
irányítással kapcsolatos elvárások támasztanak<br />
velük szemben – mondta nyitó előadásában Mark<br />
J. Barrenechea, az OpenText vezérigazgatója. – A<br />
Cloud Editions 22.4 fontos mérföldkő felhőalapú,<br />
teljes körű és integrált információmenedzsmentplatformunk,<br />
a Titanium kialakításában. Következő<br />
generációs felhőplatformunk a vállalatok felhőalapú<br />
transzformációját és jövőbeni AI alkalmazásait<br />
egyaránt gyorsítani fogja.<br />
Tartalomáradat helyett releváns<br />
kommunikáció<br />
A Las Vegasban október elején személyes és virtuális<br />
részvétellel, hibrid eseményként megtartott<br />
OpenText World konferencián debütáló CE 22.4<br />
többek között az alkalmazotti és az ügyfélélmény<br />
átalakításához vonultat fel új képességeket.<br />
Két évvel ezelőtti felmérését (Information Overload<br />
Survey, 2020) idén megismételve az OpenText<br />
megállapította, hogy a megkérdezett felhasználók<br />
80 százaléka (tíz válaszadó közül nyolc) információs<br />
túlterheltségtől szenved. A vállalatok egyedül<br />
azzal enyhíthetik a zajos és zűrzavaros környezet<br />
nyomását, hogy minden webes és kommunikációs<br />
élményt személyre szabnak, a megfelelő időben és<br />
a megfelelő csatornákon keresztül mindig a megfelelő<br />
tartalmat nyújtják ügyfeleiknek.<br />
A 22.4-es verzióban az OpenText Experience Cloud<br />
két új megoldással teszi gyorsabbá és egyszerűbbé<br />
a relevancia, a következetesség és a válaszkészség<br />
növelését a teljes ügyfélút mentén, mondta a szoftvercég.<br />
A dobozból kivehető és alkotóelemeiből<br />
összerakható platform egységes környezetébe<br />
illeszkedő Customer Experience Management és<br />
Digital Experience Management olyan OpenText<br />
alkalmazások kulcsfontosságú képességeit ötvözi a<br />
digitális élmény átalakításához, mint az Exstream, a<br />
TeamSite, a Media Management, az Experience CDP<br />
és a Core Experience Insights.<br />
Közülük több szintén új fejlesztésekkel gyarapodott.<br />
Az Exstream például a Core Signature<br />
részeként megjelenő, integrált elektronikusaláírás-feldolgozással<br />
és az OpenText InfoArchive-ba<br />
történő, automatikus archiválással gyorsítja a<br />
csatornákon és formátumokon átívelő digitális<br />
kommunikációt. A TeamSite és a Google BigQuery<br />
közötti integráció pedig mesterséges intelligenciával<br />
és gépi tanulással (AI/ML) támogatja a<br />
webfejlesztőket és a tartalomkészítőket a releváns<br />
ügyfélélmény és a személyre szóló kommunikáció<br />
kialakításában.<br />
Okos megoldásokkal segíti a CE 22.4 az alkalmazottakat<br />
is a modern munkavégzésben. Az Open-<br />
Text Core Content és a Microsoft új integrációjával<br />
például egyszerűbbé vált a tartalomhoz való hozzáférés,<br />
ahol és amikor az szükséges. A felhasználók<br />
mostantól közvetlenül a Microsoft Office Desktop<br />
alkalmazásokból nyithatnak meg vagy menthetnek<br />
dokumentumokat a Core Contentbe, és azokat<br />
kollégáikkal közösen megtekinthetik vagy szerkeszthetik<br />
– így tovább növelhetik a termelékenységet,<br />
miközben a dokumentumok integritását is<br />
megőrizhetik.<br />
További újdonság, hogy az OpenText Extended<br />
ECM tartalomkezelő megoldása az SAP S/4HANA<br />
OpenText World 2022:<br />
Mark J. Barrenechea<br />
vezérigazgató nyitó<br />
előadása<br />
10 | | <strong>2022.10.19.</strong>
AKTUÁLIS<br />
Muhi Majzoub<br />
alelnök, OpenText<br />
Harmonized Document Management támogatásával<br />
szabványosítja és gyorsítja tovább az integrációk<br />
kialakítását, üzletifolyamat-könyvtára pedig ezúttal<br />
az ingatlankezelőknek kínál újabb sablonokat. Az<br />
OpenText Business Network Cloud Foundation<br />
részeként szintén most bejelentett Microsoft Dynamics<br />
365 Business Central Order to Cash Adapter<br />
Kit segítségével az EDI (electronic data interchange)<br />
képességekben nem bővelkedő középvállalatok<br />
is könnyebben és biztonságosan megoszthatják<br />
partnereikkel elektronikus dokumentumaikat a<br />
rendeléstől a fizetésig ívelő folyamat mentén. Az<br />
új megoldással a középvállalatok lényegében egy<br />
skálázható B2B platformot kapnak, amely varratmentesen<br />
illeszkedik a Microsoft Dynamics 365<br />
felhőalapú ERP-rendszeréhez.<br />
A CE 22.4 nem utolsósorban az információmenedzsment<br />
biztonságát is olyan fejlesztésekkel<br />
növeli, mint az OpenText EnCase Forensic és EnCase<br />
Endpoint Investigator alkalmazásokban megjelenő,<br />
új felhőkonnektorok a Facebook Messenger, a<br />
Slack és a Microsoft 365 Archive szolgáltatásokhoz,<br />
valamint az EnCase Endpoint Security szokatlan<br />
VPN-használatra figyelmeztető anomáliaészlelő<br />
képessége.<br />
Információ és integráció<br />
a felhőben<br />
Ugyancsak a konferencián jelentette be az Open-<br />
Text, hogy nyilvános felhőben elérhető Core Content<br />
tartalomszolgáltatási platformját összekapcsolja<br />
a Google Workspace együttműködést támogató<br />
szolgáltatásaival. A két felhőalapú megoldás jövőbeli<br />
összekapcsolásával a felhasználók az üzleti<br />
tartalmat például több eszközre szinkronizálhatják<br />
majd, és azt offline is elérhetik, digitalizálhatják<br />
és felgyorsíthatják a munkafolyamatokat, továbbá<br />
dokumentumaikhoz más üzleti alkalmazásokból is<br />
hozzáférhetnek, azokat szerkeszthetik. Mindez a<br />
távoli és hibrid csapatok együttműködését és termelékenységét<br />
is javítani fogja, mondta a szoftvercég.<br />
– A távmunka és a hibrid munka hosszú távon velünk<br />
marad, a digitális folyamatok keretében történő<br />
tartalomkezelés és -szerkesztés képessége ezért<br />
nélkülözhetetlen lesz a modern munka sikeréhez<br />
– mondta Muhi Majzoub, az OpenText alelnöke és<br />
vezető termékmenedzsere. – Az OpenText Core<br />
Content és a Google Workspace közötti integrációval<br />
a felhasználók például az SAP S/4HANA<br />
Public Cloud, SuccessFactors és Salesforce alkalmazásokban<br />
végzett munka során közvetlenül<br />
elérhetik és szerkeszthetik majd a tartalmat, valamint<br />
zökkenőmentesen automatizálhatják a kritikus<br />
információk kezelését.<br />
Másrészt a partneri együttműködés arra épül,<br />
hogy a Google Cloud a Core Contenthez hasonló<br />
nyilvános felhőalkalmazások mellett az OpenText<br />
alkalmazások magánfelhőben történő telepítését<br />
is támogatja egyszerre több – földrajzilag akár<br />
egymástól távol eső – helyszínen, és mindenütt<br />
biztosítja a törvényi szabályozás követelményeinek<br />
teljesítését is. Felhasználói oldalon a vállalatok így<br />
az országon vagy régión belüli adatrezidenciára<br />
vonatkozó követelményeket is könnyebben<br />
teljesíthetik, megbízhatóan, biztonságosan és<br />
következetesen tarthatják magukat a megfelelés<br />
szabványaihoz.<br />
Az OpenText idén februárban jelentette be,<br />
hogy Core Content platformját elérhetővé teszi<br />
a Google felhőjében. A Core Content az OpenText<br />
több-bérlős (multi-tenant) SaaS termékcsomagjához<br />
és API-szolgáltatásaihoz ad hozzáférést a<br />
Google Cloudon, lehetővé téve a vállalatoknak<br />
az információmenedzsment-alkalmazások és<br />
-képességek biz tonságos és gyors bevezetését<br />
és méretezését. Együttesen az OpenText és a<br />
Google Cloud egy nagy teljesítményű SaaS tartalomszolgáltatási<br />
platformot alkot, amely alacsony<br />
késleltetésű és biztonságos hozzáférést ad az<br />
elosztott csapatoknak.<br />
Várhatóan további lendületet ad majd a Titanum<br />
platform építésének, hogy az OpenText augusztus<br />
végén bejelentette, felvásárolja az angliai székhelyű<br />
Micro Focust, a világ egyik legjelentősebb – és<br />
Európa második legnagyobb – szoftvervállalatát,<br />
amely fejlett technológiákkal segíti a szervezeteket<br />
informatikai környezetük korszerűsítésében és<br />
működésük digitális átalakításában.<br />
– Az akvizíció lezárultával az OpenText a világ<br />
egyik legnagyobb szoftver- és felhőszolgáltatója<br />
lesz, hatalmas ügyfélkörrel, globális léptékkel és<br />
átfogó piaceléréssel – mondta Mark J. Barrenechea.<br />
– Az OpenText és a Micro Focus ügyfelei olyan partnerre<br />
támaszkodhatnak majd, amely információs<br />
eszközeik és alaprendszereik teljes értékét felszabadítva<br />
még hatékonyabban segíti őket digitális<br />
átalakulásuk felgyorsításában.<br />
A mintegy 6 milliárd dollár értékű akvizíció a<br />
tervek szerint 2023 első negyedévében zárul.<br />
<strong>2022.10.19.</strong> | | 11
AKTUÁLIS<br />
A hatékonyan<br />
együttműködő csapat felépítése<br />
Vajon a Scrum Masterek és Product Ownerek miként tudnak egy valóban hatékonyan együttműködő,<br />
igazi csapatot felépíteni, ahol a légkör családias, a munka azonban professzionális?<br />
Mert a kettő működhet együtt.<br />
Marton Péter – aki jelenleg szoftverfejlesztési<br />
területen tölt be vezető pozíciót – válaszolt<br />
az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.<br />
<strong>Computerworld</strong>: Mennyire látható probléma<br />
egy szervezetnél, hogy nem hatékony az<br />
együttműködés?<br />
Marton Péter: Véleményem szerint egyáltalán nem,<br />
vagy legalábbis csak nagyon nehezen visszavezethetőek<br />
a szervezetben megjelenő nehézségek egy<br />
konkrét gyökérokra, mint például az együttműködés<br />
hatékonyságának hiánya.<br />
Ennek én sokkal inkább csupán a tüneteit<br />
véltem felfedezni az eddigi munkám során,<br />
melyek jelentős része valóban a kollégák/<br />
csapatok közti kommunikáció hiányából, vagy<br />
annak nem megfelelő szintű gyakorlásából<br />
eredtek. Csapatmunka esetén alapkövetelmény,<br />
hogy az együtt dolgozó kollégák (pro)aktívan<br />
és folyamatosan kommunikáljanak egymással,<br />
hiszen csak ezzel biztosítható, hogy egy irányba<br />
haladunk, és mindannyian azért az eredményért<br />
dolgozunk, ami az ügyfelünk <strong>szám</strong>ára a legnagyobb<br />
értéket hordozza magában.<br />
Meglátásom szerint a nem hatékony együttműködés<br />
jelei például, ha:<br />
a. egy csapaton belül rendszeresen „eldolgoznak<br />
egymás mellett” a kollégák,<br />
b. nincs pontos tervünk az egyes kollégák által<br />
kidolgozott részek összeillesztésére (integráció)<br />
– márpedig külön-külön nem teljes<br />
értékűek a megoldások,<br />
c. nem tudjuk, hogy a velünk egy csapatban<br />
dolgozó kollégák mivel is járulnak hozzá tevékeny<br />
módon a céljaink eléréséhez, és<br />
d. mi hogyan kapcsolódunk hozzájuk?<br />
CW: Mik azok a pontok, ahol észre tudja venni<br />
a vezető, hogy jó vagy rossz?<br />
MP: Számomra az a praktika vált be, hogy folyamatosan<br />
keresem a tüneteket és a kollégák véleményét<br />
is rendszeresen kikérem a csapatmunkáról a „1to1<br />
beszélgetéseink” során. Egy vezető fontos feladata<br />
a csapatmunka elősegítése és annak támogatása.<br />
De hogy konkrét példákat is említsek azokra a tünetekre,<br />
melyek biztosan megrázzák azt a bizonyos<br />
képzeletbeli sárga zászlót:<br />
a. Ha nincs közös vízió, cél és stratégia ezek<br />
eléréséhez.<br />
b. Ha nem tiszták a szerepkörök a csapatban, azaz<br />
hogy ki mit csinál, miért felel.<br />
c. Ha a delegálás fogalma is ismeretlen a<br />
szervezetben.<br />
d. Ha a kollégák nem tudják megfogalmazni, hogy<br />
mi motiválja őket a napi munkában.<br />
e. Nincs rendszeres feedback egymás munkájára,<br />
melyre építeni tudunk.<br />
f. A kollégáknak nincsenek konkrét és egymáshoz<br />
is kapcsolódó „SMART” célkitűzéseik.<br />
12 | | <strong>2022.10.19.</strong>
AKTUÁLIS<br />
Bemutatkozás<br />
Marton Péter vagyok, 15 éve dolgozom<br />
az IT-szakmában. A pályámat szoftverfejlesztőként<br />
kezdtem, majd elég hamar<br />
a projektmenedzsment felé fordultam,<br />
mert erős késztetést éreztem arra, hogy<br />
„end-to-end” átlássam a folyamatokat,<br />
és megértsem az ügyfelek igényeinek<br />
hátterét, összefüggéseit is, ezzel<br />
biztosítva, hogy valóban a <strong>szám</strong>ukra<br />
legnagyobb értéket teremtő megoldásokat<br />
legyünk képesek megalkotni a<br />
kollégáimmal.<br />
Eddigi karrierem során megfordultam<br />
néhány fős szoftverfejlesztő cégnél<br />
fejlesztőként és projektmenedzserként,<br />
nemzetközi szolgáltatóközpontokban ITIL<br />
folyamati szakemberként, illetve piacvezető<br />
telekommunikációs cégnél is Scrum<br />
Masterként/Agile Coachként. Jelenleg<br />
szoftverfejlesztési területen tölt be vezető<br />
pozíciót.<br />
Ami minden eddigi munkahelyemen<br />
közös pont volt, az a valódi és folyamatos<br />
értékteremtés melletti elkötelezettségem,<br />
melyhez tapasztalataim szerint<br />
kiváló segítséget nyújthat az agilis<br />
megközelítés, illetve az agilis keretrendszerek<br />
alkalmazása. Persze kizárólag<br />
akkor, ha hatékonyan alkalmazzuk<br />
ezeket.<br />
Főállásom mellett egy sikeres egyéni<br />
vállalkozást vezetek, melynek keretében<br />
a jövő agilis szakembereinek képzéséhez<br />
és az ebben a szakmában manapság<br />
jellemző munkaerőhiány mérsékléséhez<br />
igyekszem aktívan hozzájárulni, Scrum<br />
Masterek és Product Ownerek mentorálásával,<br />
illetve a munkaerőpiacon történő<br />
minél gyorsabb elhelyezkedésének segítésével,<br />
melyhez egy teljes körű karrierprogramot<br />
hoztam létre ScrumXpert<br />
márkanév alatt.<br />
Emellett IT és agilis témájú kon -<br />
ferenciák előadójaként is rendszeresen<br />
feltűnök, úgymint ITFest, AgiCon,<br />
ITBusinessClub.<br />
Meggyőződésem, hogy agilis környezetben<br />
a szervezetben helyet kapott<br />
csapatok együttműködése is hatékonyabbá<br />
tehető, és online tréningek<br />
keretében igyekszem ehhez gyakorlati<br />
tanácsokat adni, a napi munkában<br />
valóban alkalmazható konkrét praktikákat<br />
megosztani a résztvevőkkel.<br />
CW: Hogyan néz ki a hatékony<br />
együttműködés?<br />
MP: Erre valószínűleg nincs egységes,<br />
teljes körű, egymondatos válasz,<br />
így én is csak körbeírni fogom tudni,<br />
hogy <strong>szám</strong>omra milyen a hatékony<br />
együttműködés.<br />
Az egészen biztos, hogy kell lennie<br />
egy közös víziónak, azaz egy olyan<br />
ideális képnek, ahova közösen el szeretnénk<br />
jutni, illetve ezt mindannyian<br />
ugyanúgy fessük le, ha rákérdeznek.<br />
Szükség van még konkrét célokra<br />
(SMART célokra), melyek mentén<br />
visszamérhető lesz, hogy valóban a<br />
tervezett irányba haladunk-e. Ezt támogatnia<br />
kell egy szintén közösen megalkotott<br />
stratégiának, melyben azt írjuk le,<br />
hogy melyik csapat hogyan fogja támogatni<br />
a cél elérését, mit fog tenni ezért<br />
a napi munkája során. Megemlíteném<br />
még a szerepkörök tisztázását, hogy<br />
biztosan ne essenek a földre feladatok,<br />
illetve a fent is részletezett delegálást,<br />
mert ez mind tehermentesítésre, mind<br />
motiválásra kiváló eszköz. Én ezekkel<br />
kezdeném a hatékony együttműködés<br />
felépítését.<br />
CW: Miben jó az agilis módszertan?<br />
MP: Van egy olyan tippem, hogy erre<br />
a kérdésre annyiféle válasz születne,<br />
ahány szakembert megkérdezünk, de<br />
aminek a válaszokban közös pontként<br />
meg kell jelennie, az 2 dolog:<br />
a. Az agilitás egy nagyfokú rugalmasságot<br />
biztosít <strong>szám</strong>unkra, azaz az<br />
általunk választott agilis keretrendszer<br />
hatékony alkalmazásával<br />
képesek leszünk gyorsan és rugalmasan<br />
alkalmazkodni a gyorsan<br />
változó piaci körülményekhez és<br />
az ügyfelek változó igényeihez,<br />
melynek köszönhetően versenyképesebbek<br />
leszünk a piacon.<br />
b. Az agilitás egy nagyon erőteljes<br />
transzparenciát fog hozni a napi<br />
működésünkbe. Azok a problémák<br />
is felszínre kerülnek majd,<br />
melyekről a korábbi, klasszikus<br />
működésben adott esetben nem<br />
is volt tudomásunk. Az agilis<br />
módszertanok rendszeres csapatszintű<br />
eseményei, mint például a<br />
Scrum esetében a daily stand-up<br />
és a sprint tervezés közös nevezőre<br />
hozza majd az egy csapatban<br />
dolgozó kollégákat a napi munkát<br />
illetően, erősíti a fókuszt, az<br />
együttműködést, egymás szakmai<br />
segítését.<br />
CW: Mibe „kerül” egy komplett agilis<br />
átállás?<br />
MP: Rengeteg időbe és energiába. Ezen a<br />
ponton emelném ki azt a tévhitet, hogy az<br />
agilis átállásra/transzformációra projektként<br />
érdemes tekinteni, azaz egyszer<br />
elkezdem, és egy előre meghatározott<br />
dátumon vége is lesz. Az agilis átállás<br />
egy folyamatos munka, sosincs vége,<br />
mindig lehet fejleszteni, optimalizálni. A<br />
várva várt „Nirvána-állapot” valószínűleg<br />
sosem fog eljönni, de sokat tehetünk<br />
azért, hogy minél közelebb kerüljünk a<br />
vágyott környezethez. Agilis átállás esetén<br />
alapfeltétel a vállalat vezetésének elköteleződése<br />
és teljes támogatása, feltétlen<br />
szakmai bizalma a napi értékteremtő<br />
munkát végző kollégák felé. Legalább<br />
ugyanennyire fontos, hogy a kollégák is<br />
teljes mellszélességgel be tudjanak állni<br />
az agilis átállás mögé és lássák ennek<br />
potenciális előnyeit, legyenek nyitottak<br />
rá, keressék benne a lehetőséget, és<br />
ne szegjék kedvüket a felmerülő kihívások.<br />
Ehhez elengedhetetlen az „agilis<br />
mindset”, melynek elsajátításában – és az<br />
agilis átállás támogatásában is – mindenképp<br />
érdemes tapasztalt szakemberhez<br />
fordulni, gondolok itt harcedzett Scrum<br />
Masterekre és Agile Coachokra.<br />
CW: Mindezt oktatja is, az IIR Hungary<br />
szervezésében tréningeket is tart. Aki<br />
részt vesz ezeken a programokon,<br />
milyen tudással gazdagodik?<br />
MP: A 2 nap során szó van a biztonságos<br />
környezet kiépítéséről az agilis csapatokban,<br />
a szerepkörök tisztázásának<br />
fontosságáról és egy konkrét, ezt elősegítő<br />
gyakorlatról, a feedback adásáról<br />
és fogadásáról, mert a visszajelzés a<br />
leghitelesebb forrás a hatékony együttműködés<br />
felépítéséhez, illetve olyan elterjedt<br />
gyakorlatokkal is megismerkednek<br />
a résztvevők, mint a SMART célkitűzés,<br />
a Delegation Poker és a Moving Motivators<br />
gyakorlat. Ezek összességét a napi<br />
munkába beépítve sokat tehetünk azért,<br />
hogy nemcsak hatékonyabb, de élvezhetőbb<br />
is lesz majd a kollégák <strong>szám</strong>ára<br />
a munkahelyen töltött idő – legyen az<br />
személyes vagy online jelenlét.<br />
<strong>2022.10.19.</strong> | | 13
AKTUÁLIS<br />
Hogyan védje<br />
szellemi tulajdonát egy vállalat?<br />
A szellemi alkotások jogállásáról, vállalaton belüli menedzseléséről, illetve az IT területén<br />
felmerülő esetekről dr. Dudás Ágnes szerzői és iparjogvédelmi szakértőt kérdeztük.<br />
Aki szellemi tulajdonnal rendelkezik, annak<br />
tudnia kell, hogyan érdemes kezelnie és<br />
védenie azt, hiszen ez nemcsak az alkotók<br />
miatt, hanem a vállalkozások, a munkahelyek<br />
szempontjából is fontos. A Szellemi Tulajdon<br />
Nemzeti Hivatala (SZTNH) adatai szerint a szellemi<br />
tulajdonjoggal rendelkező vállalkozások ugyanis<br />
termelékenyebbek: a többi céghez képest ezeknél<br />
19 százalékkal, ezen belül a szabadalommal bíró<br />
vállalkozásoknál 53 százalékkal többet keresnek a<br />
munkavállalók. Mindezt alátámasztják a nemzetközi<br />
trendek is, amelyek azt mutatják, hogy a szellemi<br />
tulajdonjogot nem védő gazdaság lemarad az<br />
élmezőnytől. Bár az Európai Szabadalmi Hivatal és<br />
az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala 2021.<br />
évi kutatása is kiemelte, hogy Magyarországon van<br />
előrehaladás az innováció hasznosításában, még<br />
mindig nem egyértelmű a vállalatoknak, hogy miért<br />
és hogyan használhatják a szellemi tulajdonjogokat<br />
cégük erősebbé, versenyképesebbé és ellenállóbbá<br />
tételéhez. A legfontosabb, IT-szektort is érintő<br />
kérdésekről beszélgettünk a BME FIEK iparjogvédelmi<br />
vezetőjével, aki emellett szoftverjogász és<br />
rendszeresen tart szemináriumokat a témában az<br />
IIR Hungary szervezésében.<br />
<strong>Computerworld</strong>: Miért fontos a szellemi<br />
tulajdon védelme, mennyire jellemző az<br />
ezzel kapcsolatos jogi vita a hazai vállalatok<br />
életében?<br />
dr. Dudás Ágnes: A szellemi tulajdon – érték.<br />
Konkrétan vannak olyan vállalkozások, melyek<br />
egy-egy formát öltött ötletre (ami lehet többek között<br />
szerzői mű, szabadalom vagy használati minta)<br />
alapulnak. Ha startupokat nézünk, ott kiemelt jelentősége<br />
tud lenni az „IP”-nak (Intellectual Property), a<br />
befektetők sokkal nagyobb lelkesedéssel ruháznak<br />
be egy olyan cégbe, ami szellemi tulajdont tud<br />
felmutatni.<br />
Szintén kiemelt jelentősége van az iparjogvédelemnek<br />
<strong>szám</strong>os kutatás-fejlesztési projektben, ahol<br />
a szabadalom benyújtása önmagában egy fontos<br />
indikátor. Emellett <strong>szám</strong>os olyan cég, vállalkozás<br />
van, ahol nem a klasszikus értelemben vett „nyilvántartott”<br />
iparjogvédelem hatálya alá tartozó megoldásokról<br />
beszélünk, hanem a szerzői jog hatálya alá<br />
tartozó művekről... gondoljunk csak a szoftverekre.<br />
Minden fejlesztőcéget, minden szoftvert megrendelő<br />
vállalkozást érint ez a téma.<br />
Ami a jogvitákat illeti, ez egy érdekes kérdés. Az<br />
ügy<strong>szám</strong>ok tekintetében nem mondanám, hogy<br />
kiemelkedően sok ügyet találhatunk a bírósági<br />
határozatok között, melyek a szabadalmi törvényre<br />
vagy a szerzői jogi törvényre alapozva indulnak.<br />
De ennek az az egyik oka, hogy a keresetlevelet<br />
benyújtó ügyvédek nagy része nem is gondol bele,<br />
hogy a jogvita, ami a felek között van, valójában szellemi<br />
tulajdonon alapul. Tehát például egy bebukott<br />
szoftverfejlesztési projekt az esetek nagy részében<br />
mint gazdasági jogvita kerül a bíróság elé, holott<br />
azt valójában a szerzői jogi törvény alapul vételével<br />
(„jövőben megalkotandó mű”) kellene elbírálni.<br />
Az Ítélőtáblákon létezik egyébként olyan speciális<br />
tanács, amely jellemzően a szerzői jog, iparjogvédelem<br />
területére tartozó ügyeket tárgyalja.<br />
Az ő ítéleteiket érdemes időnként olvasgatni.<br />
A jogviták jelentős része azonban jellemzően nem<br />
dr. Dudás Ágnes,<br />
szerzői és iparjog,<br />
védelmijogi szakértő<br />
Az ELTE-n végzett 2004-<br />
ben, 2007-ben szerzett<br />
felsőfokú iparjogvédelmi<br />
szakképesítést, 2008-<br />
tól 2014-ig jellemzően<br />
informatikai jogi területen<br />
ügyvédként dolgozott.<br />
Emellett majdnem egy<br />
évtizeden át volt szoftverfejlesztési<br />
projektmenedzser,<br />
startupper és foglalkozott<br />
online kutatásokkal. 2019<br />
óta a SkillX Zrt. csapatát<br />
erősíti szoftverjogi szakértőként<br />
és tanácsadóként,<br />
valamint 2022 augusztusa<br />
óta a BME Felsőoktatási<br />
és Ipari Együttműködési<br />
Központjának iparjogvédelmi<br />
vezetője.<br />
14 | | <strong>2022.10.19.</strong>
AKTUÁLIS<br />
jut el a perlekedésig, hanem a felek valamilyen<br />
egyéb módon megegyeznek. Mivel egy-egy bírósági<br />
eljárás 3–5 éves program és alsó hangon 3-4 milliós<br />
költség, érdemes átgondolni, hogy belevágnak-e a<br />
felek.<br />
CW: Mikor érdemes elindítani a szellemi<br />
tulajdon védelmét egy cégnek?<br />
DÁ: A szerzői jogi oltalom a mű megalkotásától<br />
fogva illeti a szerzőt, és ha ő munkaviszonyban<br />
dolgozik, akkor az alkotás vagyoni jogosultja az<br />
esetek legnagyobb részében a munkáltatója lesz.<br />
Tehát egy fejlesztő által írt szoftver valójában a<br />
cégnél realizálódik szellemi termékként és innen<br />
indulhat meg a hasznosítása (értékesítése licenc<br />
vagy szolgáltatás formájában.).<br />
Iparjogvédelem területén egy-egy brand bevezetését<br />
megelőzően érdemes a kapcsolódó védjegyet<br />
bejelenteni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához<br />
(illetve előzetesen felmérni, hogy maga a védjegyterv<br />
más – már oltalom alatt álló – védjegyet nem<br />
sért-e.)<br />
A legizgalmasabb kérdés a szabadalmi terület.<br />
Egyre gyakrabban találkozom azzal, hogy a nagy<br />
cégek – amennyiben saját maguk hasznosítanak<br />
egy szolgálati találmányt – a szabadalmi eljárást<br />
nem folytatják le és voltaképpen üzleti titokként<br />
őrizve végzik a találmánnyal összefüggő gyártásokat,<br />
további fejlesztéseket. Teszik ezt azért, mert<br />
ha a szabadalmi bejelentésre sor kerül, az oltalom<br />
tárgya – egy idő után – bárki <strong>szám</strong>ára megismerhetővé<br />
válik. Arról nem is beszélve, hogy ha nem<br />
csak magyarországi oltalmat szeretne valaki,<br />
annak nagyon jelentős (milliós nagyságrendű)<br />
ügyvivői, illetve eljárási költsége is van, a fenntartási<br />
időszakban pedig egy évről évre exponenciálisan<br />
emelkedő „kötelezően fizetendő” díjról beszélünk.<br />
Nyilván a valóságban senki nem kötelez arra, hogy<br />
egy szabadalmi oltalmat bárki fenntartson, viszont<br />
ha az már nyilvánosságra került, akkor a díjfizetés<br />
elmaradása azt eredményezi, hogy a találmány<br />
maga bárki <strong>szám</strong>ára ingyenesen hasznosítható<br />
közkinccsé válik.<br />
Ez pedig egy csapdahelyzet. Ha valaki túl korán<br />
jelent be egy oltalmi igényt, amikor még nem látja,<br />
hogy milyen piaci szereplőkkel, milyen módon<br />
fog együttműködni és végső soron hogyan lesz a<br />
szabadalmából bevétel, könnyen kezdhet veszteséget<br />
termelni. A valóság az, hogy megfelelő üzleti<br />
modellt felállítani és ténylegesen értékesíteni egy<br />
találmányt majdnem olyan nehéz – ha nem nehezebb<br />
–, mint maga a „feltalálás”. Ráadásul a legritkább<br />
esetben van a feltaláló megáldva olyan üzleti<br />
vénával, amire szükség lenne, viszont – és ezt fontos<br />
látni – ez nem is a feltaláló feladata, ezért kell mellé<br />
egy csapat, ami pont az üzletfejlesztésben, értékesítésben<br />
járatos.<br />
CW: Amikor stratégiáról beszélünk, mit kell ez<br />
alatt érteni, milyen elemei vannak, ki segít egy<br />
cégnek ebben?<br />
DÁ: Iparjogvédelmi stratégia megalkotásában<br />
jellemzően egy iparjogvédelmi szakértő, illetve egy<br />
üzletfejlesztési tanácsadó tud segíteni. Előbbi a jogi<br />
lépéseket, kapcsolódó feladatokat, utóbbi pedig a<br />
potenciális hasznosítás menetét vázolhatja fel. Ha<br />
a cég döntése szerint szabadalmazási eljárást indítanak,<br />
a találmány függvényében érdemes szabadalmi<br />
ügyvivő segítségét is igénybe venni.<br />
CW: Az IT területén milyen szellemi alkotásokról<br />
beszélhetünk?<br />
DÁ: Ezen a területen jellemzően szoftverek, adatbázisok<br />
kerülnek létrehozásra, amelyek a szerzői jog<br />
hatálya alá tartoznak.<br />
CW: Hogyan veheti észre egy vállalat, ha a<br />
szellemi tulajdonát sérelem éri?<br />
DÁ: Megtalálja a saját termékét az AliExpressen...<br />
vagy valahol a világhálón. Több olyan esetet is<br />
ismerek, ahol kínai vagy orosz területen történt<br />
engedély nélküli felhasználás – de a végén jogi lépésekre<br />
nem került sor. Se energiája, se pénze nem<br />
volt a jogosultaknak, hogy az ügyben érdemi lépéseket<br />
tegyenek.<br />
CW: Szoftverfejlesztési szerződés – mit takar<br />
ez pontosan?<br />
DÁ: Ez egy szerzői jogi törvényen alapuló megállapodás,<br />
amely a felek döntése szerint hordozhat<br />
vállalkozási, illetve megbízási elemeket. Valójában<br />
a fejlesztés menetét, a keletkezett szoftverekkel<br />
(művekkel) kapcsolatos jogokat és ezek ellentételezését<br />
szabályozza. Szerencsés esetben mindkét fél<br />
érdekeit szolgálóan.<br />
<strong>2022.10.19.</strong> | | 15
MALLÁSZ<br />
JUDIT<br />
TECHNOLÓGIA<br />
Hét<strong>szám</strong>jegyű fizetés<br />
a logisztikai menedzsereknél<br />
Ma már a második menedzservonalban kapnak helyet a logisztikai vezetők.<br />
Magas szintű képzésük épp annyira fontos, mint az őket alkalmazó vállalatok<br />
támogató magatartása. Néhány anomália felszínre került a Coviddal, a tanulságok<br />
a gazdasági válság idején is kamatoztathatóak. A korszerű informatikai eszközök<br />
óriási segítséget nyújtanak a logisztikai vezetőknek.<br />
Milyen ma egy logisztikai menedzser<br />
presztízse, és ez miként mutatkozik<br />
meg ezen szakemberek piaci<br />
árfekvésében? A kérdés önmagában is<br />
érdekes, de az informatikusok helyzetével,<br />
anyagi elismertségével összevetve<br />
további figyelemre méltó tényezőkre világít<br />
rá. Így tette ezt Lakatos Péter, az Edutus<br />
Egyetem docense, aki a Magyar Logisztikai<br />
Egyesület konferenciáján adott elő a<br />
témában, majd válaszolt a <strong>Computerworld</strong><br />
kérdéseire, saját életútja és tapasztalatai<br />
alapján.<br />
<strong>Computerworld</strong>: Ön egyaránt dolgozott<br />
katonai területen és a civil<br />
gazdaságban. A logisztika mennyire<br />
szektorfüggő?<br />
Lakatos Péter: Tapasztalataim szerint a<br />
logisztika alapvetően szektorfüggetlen, de<br />
teljesen ez sem állja meg a helyét, az egyes<br />
területeknek azért vannak sajátosságaik.<br />
Mindenképpen szektorfüggetlen abból a<br />
szempontból, hogy a logisztika úgynevezett<br />
7M, azaz megfelelőségi elvárása (megfelelő<br />
árut, megfelelő minőségben, megfelelő<br />
állapotban, minőségben, mennyiségben<br />
stb.) ugyanúgy érvényes a hadseregben,<br />
a gyógyszeriparban vagy az FMCG-területeken.<br />
Mindig az a lényeg, hogy gördülékenyen<br />
menjenek a folyamatok, a józan<br />
paraszti ész logikáját kövessük, és ne pazaroljunk.<br />
Ebben segítséget nyújtanak a lean<br />
menedzsment és a korszerű informatika<br />
eszközei is.<br />
CW: Van Magyarországon elég<br />
felsőfokú végzettségű logisztikai<br />
menedzser?<br />
LP: Mondhatnám azt, hogy van, de mondhatnám<br />
azt is, hogy nincs. A szektorfüggetlenség<br />
azt is jelenti, hogy a logisztikusok és<br />
az informatikusok között mindkét irányban<br />
elég nagy az átjárhatóság, azaz lehet valaki<br />
informatikus hátterű logisztikai menedzser,<br />
és logisztikai hátterű informatikai vezető. A<br />
különböző menedzsmentterületek tehát ma<br />
már nem annyira szakosodnak, nem annyira<br />
különülnek el egymástól. Ha azonban<br />
nemcsak a logisztikáról, hanem a teljes,<br />
a cég összes dolgozóját magában foglaló,<br />
óriási, komplex rendszereket tartalmazó<br />
ellátási láncról beszélünk, akkor csak úgy<br />
érhető el win-win helyzet, ha a különböző<br />
területek együttműködnek. Ez újfajta szemléletet<br />
igényel: bizonyos helyzetekben nem a<br />
vezetői akaratnak, a kialakult szokásoknak<br />
kell dominálniuk, hanem elengedhetetlen az<br />
érintett dolgozók gyors reagálása, proaktív<br />
beavatkozása. Ha ezeket a szempontokat<br />
nézzük, sok helyen kimutatható a rendszer<br />
hibája, a megfelelő szakemberek hiánya.<br />
CW: Hol helyezkednek el a logisztikai<br />
szakmában a középfokú végzettségű<br />
logisztikai szakemberek?<br />
LP: Ahhoz, hogy valaki logisztikai menedzser<br />
legyen, ma már jellemzően nem elég<br />
a középfokú (korábban OKJ-s) végzettség.<br />
Egy menedzsernek legalább BSc-szintű<br />
diplomára van szüksége, hiszen nagyon<br />
nagy a felelőssége. Mindazonáltal ismerek<br />
olyan embert, aki akár OKJ-s képzés nélkül,<br />
rátermettsége alapján jutott el a logisztikai<br />
menedzseri posztra. Egy biztos: mindenképpen<br />
szükség van a tanulásra, az ismeretszerzésre,<br />
és ehhez jó iskolák, jó tanárok és<br />
jó szakemberek kellenek. Emellett nagyon<br />
fontos a vállalatok részéről is a támogatás.<br />
Így akár kétkezi dolgozók is megszerezhetik<br />
azt a tudást, amivel profitálhatnak a munkaerőpiacon,<br />
és átnyergelhetnek a logisztika<br />
területére.<br />
CW: Az informatikusok között sokan<br />
vannak, akik más szakmából, valamilyen<br />
tanfolyamot elvégezve érkeznek.<br />
Mennyire jellemző, hogy valaki egész<br />
más területről nyergel át a logisztikára?<br />
LP: Sok példát nem tudok rá, saját praxisomban<br />
nem sok ilyen pályaváltást láttam.<br />
Inkább a fordított gyakorlat fordul elő, tehát<br />
16 | | <strong>2022.10.19.</strong>
TECHNOLÓGIA<br />
az, hogy a logisztikus szépen kinövi magát<br />
egy más területen. Ha az illető kellően<br />
rátermett, a logisztikáról akár a beszerzés,<br />
a tervezés vagy a kereskedelem területére is<br />
átnyergelhet.<br />
CW: Egy logisztikusnak mennyire<br />
kell értenie az általa használt informatikai<br />
rendszerekhez? Mi tekinthető<br />
optimálisnak?<br />
LP: Én magam komoly rendszereket használtam,<br />
volt közöttük magyar fejlesztésű,<br />
de voltak világszintűek is. Őszintén szólva<br />
nem nagyon szerettem bóklászni ezekben<br />
a rendszerekben. Az a véleményem, hogy a<br />
vezető szempontjából időpazarlás a mélyebb<br />
rendszerismeret megszerzése. Természetesen<br />
előnyös, ha a logisztikai menedzser<br />
bizonyos információkat önállóan ki tud<br />
nyerni a rendszerekből, de előnyösebbnek<br />
tartom, ha a feladatokat delegálni tudja a<br />
megfelelő embereknek. Sosem éreztem<br />
fontosnak, hogy 100 százalékig tisztában<br />
legyek az általam használt rendszerekkel,<br />
de azt igen, hogy belefolyjak az innovációba,<br />
netán javaslatokat tegyek, az nálam is prioritás<br />
volt, már csak a folyamatos fejlesztés<br />
és javítás iránti igényem miatt is. Mindenkit<br />
arra a helyre kell tenni, amihez ért, amit<br />
szeret.<br />
CW: Milyen ma a logisztikai menedzser<br />
presztízse, árfekvése? Volt-e változás<br />
ezen a téren az utóbbi években?<br />
LP: Volt változás, és jó irányban, ezt hosszú<br />
szakmai pályafutásom alapján mondom;<br />
az elmúlt 40 évben dolgoztam világcégeknél<br />
és magyar vállalatoknál is. Egy friss<br />
felmérés is alátámasztja saját tapasztalataimat.<br />
Eszerint a logisztikai menedzserek<br />
fizetése ma már mindenütt hét<strong>szám</strong>jegyű,<br />
és ezzel bekerültek a második menedzsmentvonalba,<br />
egy szintre a beszerzést,<br />
az értékesítést, a pénzügyeket vagy a<br />
HR-tevékenységet irányítókkal. Ez így van<br />
jól, hiszen mindannyian az ellátási lánc<br />
szereplői, vezetői, mindannyiuknak nagy<br />
a felelősségük. Szerencsés fordulat, hogy<br />
Magyarországon is megszűnt a fizetéseket<br />
övező korábbi titkolózás, ma már a<br />
pályázati kiírások is tartalmazzák a kínált<br />
összeget. Ugyanakkor azt is szeretném<br />
megjegyezni, hogy az informatika vagy<br />
egyre inkább technológia kiemelt terület,<br />
vezetői akár a dupláját is megkereshetik<br />
a második menedzsmentvonal többi<br />
szereplőjének.<br />
CW: Változtatott-e a logisztikával, a<br />
logisztikai menedzserekkel szemben<br />
támasztott igényeken, követelményeken<br />
a Covid?<br />
LP: Hogyne. A Covid berobbanásakor egy<br />
magyar kis-középvállalatnál voltam. Rá<br />
kellett jönnöm, hogy a cégeknél dolgozók<br />
általában nem szeretik, ha megmondják<br />
nekik, mit csináljanak, viseljenek maszkot,<br />
kesztyűt, vagy meghatározott turnusokban<br />
ebédeljenek. Voltak, akik komolyan vették<br />
ezeket az előírásokat, de voltak, akik nem.<br />
Honvédségi hátterem a segítségemre volt,<br />
kénytelen voltam egyfajta parancsos felépítésű<br />
rendszert bevezetni, eleinte finomabb,<br />
aztán komolyabb szankciókat alkalmazni.<br />
Kérdés, hogy vajon egy bölcsész hátterű<br />
logisztikus is jól megoldotta volna-e a problémát,<br />
de az biztos, hogy nekem a katonai<br />
hátterem nagy segítségemre volt. A Covid<br />
jól rámutatott az ellátási lánc sérülékenységére,<br />
hiszen akár a cég egy-két hetes bevétele<br />
is elúszhatott, ha a szigorú biztonsági<br />
intézkedéseket figyelmen kívül hagyták. A<br />
rendkívüli helyzetek, akár a Covid, akár a<br />
háború vagy az energiaválság próbára teszi<br />
a menedzsereket a logisztika területén is.<br />
CW: Az e-kereskedelem, a házhozszállítás<br />
felpörgése új munkahelyeket,<br />
illetve új logisztikai feladatokat, pozíciókat<br />
teremtett, nem?<br />
LP: Ilyen esetben mindig vizsgálandó<br />
kérdés, hogy az éppen felnövő terület<br />
honnan szívja el a munkaerőt. Az online<br />
kereskedelem térhódítása egyértelmű,<br />
növekedése két<strong>szám</strong>jegyű, vagy annál<br />
is nagyobb. Az elszívó hatás ideig-óráig<br />
érezteti hatását, de aztán megtörténik<br />
a kiegyenlítődés. A folyamatok azonban<br />
azt is mutatják, hogy a logisztika, az áruk<br />
fizikai kézbesítése, átadása még a digitális,<br />
elektronikus világban sem úszható meg,<br />
nagy szükség van tehát a jól szervezett<br />
logisztikára, a képzett, hozzáértő logisztikai<br />
menedzserekre.<br />
CW: Lát olyan új trendet, új eszközt az<br />
informatikában, ami nagy mértékben<br />
befolyásolja a logisztikai iparág fejlődését,<br />
jövőjét?<br />
LP: Ma már elsősorban oktatok, de sok éven<br />
át gyakorló logisztikai menedzser, igazgató<br />
voltam. Mindkét minőségemben az a tapasztalatom,<br />
hogy az okoseszközök és az azokat<br />
használó okos emberek lényegesen felgyorsítják<br />
a munkánkat. Fontos tehát, hogy a<br />
logisztikával foglalkozók is kamatoztassák<br />
a digitalizációban rejlő lehetőségeket. Ha<br />
például tudok egy applikációt használni egy<br />
tanfolyam meghirdetésére és a jelentkezők<br />
regisztrálására, majd a vizsgáztatásra,<br />
azzal nagyban megkönnyítem a dolgom.<br />
Különösen igaz ez akkor, ha a hallgatók nem<br />
Magyarországon élnek. Esetemben erre<br />
is van példa, egy Kínában lévő csoportot is<br />
oktatok. Az okostelefon és az appok mellett<br />
feltétlenül említést érdemelnek a különböző<br />
üzletiintelligencia-rendszerek, amelyek<br />
segít ségével nagyon gyorsan és egyszerűen<br />
kinyerhetőek és megtalálhatóak azok<br />
az információk, amikre szükségünk van.<br />
Ilyen megoldásokra én is támaszkodom<br />
Réger Béla kollégámmal együttműködve,<br />
aki mondhatom a 4.0 megoldások alkalmazásának<br />
és oktatásának egyik ismert és<br />
elismert személyisége. Nemrégiben, amikor<br />
egy vállalatnál logisztikai vezető voltam,<br />
névre szólóan, tehát emberre lebontva,<br />
online követhettem a munkatársak teljesítményét.<br />
Ez talán kicsit utópisztikus, és<br />
lehet, hogy a dolgozókban ellenérzéseket<br />
vált ki, de sokkal pontosabb képet ad a vállalatnál<br />
folyó munkáról, mint az utólag készített<br />
jelentések, Excel-táblák. Az okostelefon<br />
és a BI-megoldások az üzlet világában óriási<br />
segítséget nyújtanak a logisztikai menedzsereknek.<br />
Korábban éppen informatikus szakemberekkel,<br />
Sebestyén Pállal és Hampell<br />
Mártával jegyeztünk tudományos cikkeket<br />
a jó logisztikai vezető ismérveiről. Ezek<br />
ma is időtállóak, idézem: „A jó logisztikai<br />
vezető nem egy idealizált típus, hanem egy<br />
olyan ember, olyan menedzser, parancsnok<br />
vagy főnök, aki a rá nehezedő felelősséget<br />
és mindennapi nyomást képes az emberei<br />
bevonásával és mozgósításával elviselni,<br />
illetve ellensúlyozni. A szervezetekben az<br />
erőforrásokért folytatott harc, egyidejűleg<br />
a profit vagy más célkitűzések, a környezeti<br />
hatások, a szabályok és előírások béklyójában<br />
csakis az empátiával és az érzelmi<br />
intelligenciával is megáldott vezető képes<br />
helytállni. Ehhez kell a rátermettség, elhivatottság,<br />
persze a megszerzett és alkalmazott<br />
tudás, ami inkább a józan észen és nem<br />
a hideg <strong>szám</strong>ításon alapul.” Összességében<br />
el kell ismerni, hogy az informatika élen jár<br />
az innovációban, és a logisztika, akárcsak<br />
a többi szakterület, megpróbálja követni<br />
azt és kihasználni a benne rejlő lehetőségeket,<br />
már csak azért is, mert egyre inkább<br />
felhasználóbarát az újabb és újabb technológia.<br />
<strong>2022.10.19.</strong> | | 17
MÁRKUS NORBERT,<br />
Informatika<br />
a Látássérültekért Alapítvány<br />
TECHNOLÓGIA<br />
Áttekintés a web-akadálymentesítés<br />
helyzetéről az Európai Unióban<br />
Az elmúlt két évben a pandémia miatt sok száz millió ember mindennapjainak vált részévé<br />
a távmunka, az elektronikus ügyintézés vagy a távoktatás, és egy időre szinte minden<br />
tudományos, kulturális és sportrendezvény közönségének is át kellett költöznie az online<br />
térbe. Ez a hirtelen megnövekedett igény egyrészt felgyorsította a digitalizáció folyamatát,<br />
másrészt nagyon sok ember éppen emiatt került kapcsolatba a <strong>szám</strong>ítástechnikával és volt<br />
kénytelen új technológiákkal megismerkedni. Ezzel együtt az akadálymentességi problémák<br />
is fokozottabban jelentkeztek, hisz egyre több fogyatékkal élő vagy idős ember kezdett el olyan<br />
digitális lehetőségeket használni, amelyek helyett korábban más megoldásokat választott.<br />
Az Európai Unióban éppen ezen a<br />
nyáron megnövekedett figyelem<br />
irányult főként a digitális akadálymentesség<br />
egységes szabályozására,<br />
ezen a területen különösen mozgalmas<br />
időszaknak lehettünk tanúi. Lezárult a<br />
közszférabeli szervezeteket érintő európai<br />
web-akadálymentességi irányelv (WAD)<br />
tagállami alkalmazásának közel másfél<br />
évig tartó felülvizsgálata az Európai<br />
Bizottság <strong>szám</strong>ára, valamint ezzel szinte<br />
egy időben elérkezett a jóval szélesebb<br />
alkalmazási körre kiterjedő, új európai<br />
akadálymentességi irányelv (EAA) nemzeti<br />
jogrendekbe való átültetésének határideje,<br />
egyúttal dolgozni kezdtek az új irányelvhez<br />
kapcsolódó hat európai szabványon is. Az<br />
alábbiakban a két irányelvvel kapcsolatos<br />
legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze<br />
és kiemeljük a két direktíva közti leglényegesebb<br />
különbségeket. Remélhetőleg<br />
néhány éven belül az életünk <strong>szám</strong>os olyan<br />
területén tapasztalhatunk majd átfogó<br />
javulást az akadálymentesség helyzetében,<br />
ahol korábban csak elszigetelt és részleges<br />
megoldásokkal találkozhattunk.<br />
WAD és EAA, avagy az<br />
EU akadálymentességi<br />
irányelveiről röviden<br />
Az Európai Unióban eddig két olyan irányelv<br />
került elfogadásra, mely a nem épített<br />
környezet akadálymentességével (is)<br />
foglalkozik. Az első a 2016-ban elfogadott<br />
web-akadálymentességi irányelv vagy<br />
direktíva, angolul Web Accessibility Directive<br />
(WAD), mely a közszférabeli szervezetek<br />
honlapjainak és mobilalkalmazásainak<br />
akadálymentességét írja elő. Az irányelvet<br />
2018-ig ültették át a tagállamok a jogrendjükbe,<br />
majd 2019 és 2021 között három<br />
lépcsőben terjedt ki az érvényessége az<br />
érintett honlapokra és mobilalkalmazásokra.<br />
Ez a direktíva tehát már évek óta<br />
hatályban van és a gyakorlati alkalmazásáról<br />
<strong>szám</strong>ottevő tapasztalat gyűlt össze az<br />
uniós országokban.<br />
A másik a 2019-ben elfogadott európai<br />
akadálymentességi irányelv vagy direktíva,<br />
angolul European Accessibility Act (EAA),<br />
mely egyes – főként digitális – termékek<br />
és szolgáltatások akadálymentességének<br />
biztosítását célozza, és nem korlátozódik<br />
a közszférára, illetve a weboldalakra és<br />
mobilalkalmazásokra. Ez év júniusáig<br />
kellett átültetni a nemzeti jogrendekbe, de<br />
ez mindössze négy tagállamban történt meg<br />
határidőre. A Magyar Közlönyben például<br />
július 22-én jelent meg a jogszabály. Az<br />
irányelv gyakorlati alkalmazásának 2025.<br />
júniusi megkezdését egy hároméves felkészülési<br />
időszak előzi meg az egész unióban.<br />
A hatályba lépését követően több érintett<br />
terület haladékot vagy mentességet kap<br />
akár egészen 2030-ig, ezért az új irányelv<br />
alkalmazása mintegy nyolc év múlva válik<br />
teljes körűvé. Mivel a vonatkozó EU-joganyag<br />
jelentős része magyar nyelven nem,<br />
vagy csak gépi fordításban érhető el, ezért<br />
az irányelv többféle rövid megnevezése is<br />
megtalálható az interneten. Hivatkoznak rá<br />
európai akadálymentesítési irányelvként, de<br />
európai akadálymentesítési intézkedéscsomagként<br />
is. Az irányelv fenti közkeletű rövid<br />
angol elnevezése alapján az EU hivatalos<br />
weboldalain magyarul Európai Akadálymentességi<br />
Törvényként is említik.<br />
A két irányelv közhasználatú rövid<br />
nevének hasonlósága és a magyar elnevezések<br />
bizonytalanságai miatt az alábbiakban<br />
az egyértelműség érdekében az<br />
angol rövidítésükkel hivatkozunk rájuk: a<br />
közszférát érintő irányelv rövidítése WAD, a<br />
termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó<br />
irányelvé pedig EAA.<br />
A WAD-ről bővebben<br />
Az unió a webes akadálymentesség jogi<br />
szabályozását a közszférával kezdte. Ezzel<br />
18 | | <strong>2022.10.19.</strong>
TECHNOLÓGIA<br />
a céllal született az (EU) 2016/2102 irányelv<br />
a közszférabeli szervezetek honlapjainak<br />
és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről.<br />
Ezt röviden európai web-akadálymentességi<br />
irányelvnek vagy direktívának<br />
nevezik, angolul Web Accessibility Directive<br />
(WAD). Az irányelv a magyar jogba a 2018.<br />
évi LXXV. törvény révén lett átültetve. A<br />
tagállamokban az irányelvet 2019 szeptembere<br />
óta kell alkalmazni. Az irányelv<br />
szorgalmazza többek között a web-akadálymentesítési<br />
képzések elősegítését, és<br />
az EU-n belül a szabványok harmonizációját<br />
is célozza, így a nemzeti jogszabályok<br />
követelményei jelenleg egységesen az<br />
IKT-termékek és szolgáltatások közbeszerzésével<br />
kapcsolatos akadálymentességi<br />
követelményekről szóló új európai szabvány,<br />
azaz az EN 301 549 v3.2.1 (2021-03)<br />
harmonizált európai szabvány A. mellékletén<br />
alapulnak.<br />
Az irányelv <strong>szám</strong>os kivételt enged meg,<br />
így mentesülhetnek az alkalmazása alól<br />
többek között a műsorközlők, az oktatási<br />
intézmények és a non-profit szervezetek,<br />
valamint nem szükséges akadálymentesíteni<br />
az élő hang- és videótartalmakat<br />
sem.<br />
Az érintett honlapokon és mobilalkalmazásokban<br />
rendszeresen akadálymentességi<br />
nyilatkozatot kell közzétenni. A<br />
nyilatkozatnak egyebek közt leírást kell<br />
tartalmaznia arról, hogy a felhasználó<br />
miként jelentheti az akadálymentességi<br />
problémákat, illetve hogyan kérelmezheti<br />
a <strong>szám</strong>ára hozzáférhetetlen információt.<br />
Az elégtelen válasz esetén igénybe vehető<br />
panaszkezelési mechanizmusra mutató<br />
linket is tartalmaznia kell az akadálymentességi<br />
nyilatkozatnak.<br />
Tagállamonként ellenőrző hatóságokat<br />
állítottak fel, melyek a direktívához elfogadott<br />
végrehajtási határozatban előírt<br />
módszertan szerinti gyakorisággal és<br />
mintavételezéssel ellenőrzik a honlapokat<br />
és mobilalkalmazásokat, és segítik a<br />
hiányosságok kijavítását.<br />
A direktíva értelmében a tagállamoknak<br />
2021. december 23-ig jelentést kellett<br />
küldeniük az Európai Bizottságnak a vizsgálatok<br />
eredményével, a tapasztalatokkal<br />
és tanulságokkal, valamint a képzési és<br />
tájékoztatási tevékenységekre vonatkozó<br />
információkkal. A jelentésnek továbbá<br />
tartalmaznia kellett az érdekelt felekkel<br />
(a fogyatékossággal élő személyek vagy<br />
idős személyek szervezeteivel, a társadalmi<br />
partnerekkel, az ágazattal és más<br />
felekkel) folytatott konzultációra, valamint<br />
az akadálymentességgel kapcsolatos szakpolitika<br />
terén történt fejlemények közzétételére<br />
szolgáló eljárások leírását is. Az összes<br />
jelentés tartalmát akadálymentes formában<br />
közzé kell tenni.<br />
A Bizottság által megbízott konzorcium<br />
2022. június 23-ig elvégezte az irányelv<br />
unión belüli alkalmazásának felülvizsgálatát.<br />
Ennek nyomán a jövőben maguk<br />
a követelmények, de akár az ellenőrzés<br />
módszerei is módosulhatnak vagy bővülhetnek.<br />
A bizottsági felülvizsgálat eredményéről<br />
és megállapításairól egy további<br />
cikkben <strong>szám</strong>olunk be.<br />
Az EAA-ről bővebben<br />
Az unió a közszféra után nem közvetlenül<br />
a kereskedelmi szektor akadálymentességének<br />
jogi szabályzását tűzte napirendre.<br />
Ehelyett a jellemzően hosszú ideje megoldatlan<br />
vagy részlegesen, illetve eltérő<br />
módon megoldott akadálymentességű,<br />
főként digitális termékek és szolgáltatások<br />
<strong>szám</strong>ára kívánt az EU területén egységes<br />
követelményrendszert teremteni, tekintet<br />
nélkül arra, hogy milyen típusú szervezet<br />
állítja elő a terméket vagy biztosítja a szolgáltatást.<br />
Ezt a célt szolgálja a (EU) 2019/882<br />
irányelv a termékekre és a szolgáltatásokra<br />
vonatkozó akadálymentességi követelményekről,<br />
melyre röviden európai akadálymentességi<br />
direktívaként, angol rövidítéssel<br />
EAA-ként hivatkozunk. Az irányelv a magyar<br />
jogba a termékekre és a szolgáltatásokra<br />
vonatkozó akadálymentességi követelményeknek<br />
való megfelelés általános szabályairól<br />
szóló, 2022. évi XVII. törvény révén<br />
lett átültetve. A tagállamokban az irányelvet<br />
2025. június 28-tól kezdve kell majd<br />
alkalmazni.<br />
Az EAA az akadálymentesség szempontjából<br />
egységes szabályozású belső piac<br />
megteremtését célozza, amivel elősegíti az<br />
akadálymentes termékek és szolgáltatások<br />
határokon átnyúló kereskedelmét és igénybevételét.<br />
Az eltérő nemzeti jogszabályok<br />
megszűnésével nagyobb piachoz juthatnak<br />
az érintett vállalkozások, ami versenyképesebb<br />
árakat eredményezhet, ez pedig<br />
előnyös a fogyatékkal élő és idős emberek<br />
<strong>szám</strong>ára, ugyanakkor hozzájárulhat a<br />
munkalehetőségek bővüléséhez is.<br />
Az EAA egyebek között az alábbi<br />
termékekre vonatkozik: <strong>szám</strong>ítógépek és<br />
operációs rendszerek; fizetési terminálok,<br />
pénzkiadó automaták, jegykiadó és utasfelvételi<br />
automaták, interaktív önkiszolgáló<br />
információs terminálok stb.; okostelefonok<br />
és egyéb távközlési berendezések; digitális<br />
TV-készülékek; és az e-olvasók.<br />
Az EAA továbbá az alábbi szolgáltatásokra<br />
is vonatkozik: telefonszolgáltatások; audiovizuális<br />
szolgáltatások; a légi, autóbuszos,<br />
vasúti és vízi közlekedéssel kapcsolatos<br />
szolgáltatások, mint például a webhelyek,<br />
mobilszolgáltatások, elektronikus jegyek<br />
és a tájékoztatás, beleértve az információs<br />
képernyőket; lakossági bankolás, illetve az<br />
e-kereskedelem céljára szolgáló honlapok<br />
és mobilalkalmazások; e-könyvek; és a<br />
112-es segélyhívó telefon<strong>szám</strong>.<br />
Az akadálymentességi követelmények<br />
kiterjednek a termékhez vagy szolgáltatáshoz<br />
kapcsolódó dokumentumokra, így<br />
például az elektronikus <strong>szám</strong>lákra és a<br />
használati utasításokra is. Az EAA továbbá<br />
lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra,<br />
hogy megköveteljék az épített környezet<br />
<strong>2022.10.19.</strong> | | 19
TECHNOLÓGIA<br />
megfelelőségét is az akadálymentesség<br />
feltételeit teljesítő szolgáltatásokkal.<br />
Az Európai Bizottság kezdeményezte az<br />
akadálymentességgel kapcsolatos, már<br />
meglévő európai szabványok (az EN301549,<br />
az EN17161 és az EN17210) kibővítését és<br />
három új szabvány kidolgozását (a nemdigitális<br />
információkról, az ügyféltámogatásról<br />
és szolgáltatási központról, valamint a<br />
112-es segélyhívó <strong>szám</strong>ról) az uniós szabványügyi<br />
szervezeteknél, például az Európai<br />
Szabványügyi Bizottságnál (CEN) és más,<br />
érintett szabványügyi hatóságoknál (ETSI,<br />
CENELEC). Ezt követően az EAA alkalmazását<br />
támogató európai szabványokat<br />
a nemzeti szabványügyi hatóságok honosítják<br />
(hazánkban a Magyar Szabványügyi<br />
Testület).<br />
Nem kell megfelelniük az EAA követelményeinek<br />
a honlapokon és a mobilalkalmazásokban<br />
a harmadik fél tulajdonában lévő<br />
tartalmaknak, valamint az elérhető online<br />
térképeknek és térképszolgáltatásoknak,<br />
viszont a navigációs célú térképekhez az<br />
alapvető információkat akadálymentes digitális<br />
formában kell rendelkezésre bocsátani.<br />
Mentesülnek továbbá a 2025. június 28. előtt<br />
készített videók, diák és más irodai formátumú<br />
anyagok, valamint azok az archivált<br />
tartalmak is, melyeket 2025. június 28. után<br />
már nem frissítenek vagy szerkesztenek.<br />
Az EAA követelményeinek teljesítése<br />
alól mentesülnek a szolgáltatásokat nyújtó<br />
mikrovállalkozások is, tehát az olyan, tíz<br />
főnél kevesebb személyt foglalkoztató<br />
vállalkozások, amelyek éves árbevétele vagy<br />
mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió<br />
eurót. Továbbá indoklási és jelentési kötelezettség<br />
mellett bizonyos mértékű mentességet<br />
kaphatnak azok az üzemeltetők,<br />
amelyekre aránytalanul nagy terhet ró a<br />
teljes körű akadálymentesség biztosítása.<br />
A tagállamok elhalaszthatják a 112-es<br />
segélyhívó <strong>szám</strong>ra vonatkozó követelmények<br />
teljesítését 2027. június 28-ig. A<br />
közelmúltban elfogadott 2022. XVII. törvény<br />
alapján úgy tűnik, hogy Magyarország nem<br />
él ezzel a lehetőséggel.<br />
2030. június 28-áig a szolgáltatók<br />
továbbra is nyújthatnak szolgáltatásokat<br />
olyan, az EAA követelményeinek nem<br />
megfelelő termékek felhasználásával,<br />
amelyeket 2025. június 28-a előtt jogszerűen<br />
használtak hasonló szolgáltatások nyújtására,<br />
és eddig az időpontig a 2025. június<br />
28-a előtt már érvényben lévő szolgáltatási<br />
szerződések is érvényben maradhatnak.<br />
A 2025. június 28-a előtt jogszerűen<br />
működő, nem megfelelő akadálymentességű<br />
önkiszolgáló terminálok is üzemben<br />
maradhatnak a cseréjükig, de legfeljebb<br />
a használatba vételüket követő húsz évig.<br />
Mentesülnek továbbá a személyszállító<br />
járművekbe gyárilag beépített utasterminálok<br />
is.<br />
Az EAA is előírja az érintett szervezetek és<br />
vállalkozások <strong>szám</strong>ára akadálymentességi<br />
nyilatkozat közzétételét, valamint visszajelzési<br />
és panaszkezelési mechanizmus<br />
biztosítását. Egy, az EU-ban nemrég lezárult,<br />
és egy másik, jelenleg is zajló felmérés<br />
szerint sok felhasználó egyáltalán nem tud<br />
az akadálymentességgel összefüggő hibabejelentési<br />
és panasztételi lehetőségekről,<br />
illetve ha tud is róluk, csekély jelentőséget<br />
tulajdonít nekik. A következő évek fontos<br />
feladata lesz a szóban forgó mechanizmusok<br />
fontosságának tudatosítása, mivel<br />
az ellenőrző hatóságok leginkább az ilyen<br />
bejelentéseknek a révén értesülhetnek a<br />
problémákról és szankcionálhatják a hibák<br />
késedelmes vagy nem megfelelő javítását.<br />
Az EAA alkalmazásának kezdetétől az<br />
unióban csak az irányelvvel összhangban<br />
lévő termékek tervezhetőek, gyárthatóak,<br />
importálhatóak és hozhatók forgalomba,<br />
valamint csak ilyen szolgáltatások biztosíthatóak.<br />
A gyártóknak, az importőröknek,<br />
a forgalmazóknak és a szolgáltatóknak<br />
– saját megfelelőségi eljárás lefolytatásával<br />
– meg kell győződniük arról, hogy a<br />
termékeik és szolgáltatásaik megfelelnek<br />
az akadálymentességi követelményeknek.<br />
Meg nem felelés esetén kötelesek értesíteni<br />
az érintett tagállamok ellenőrző hatóságait.<br />
A gyártóknak, az importőröknek és a forgalmazóknak<br />
azonnal intézkedniük kell, ha egy<br />
termék már nem felel meg a jogszabálynak.<br />
Az importőrök elsődleges feladata annak<br />
megakadályozása, hogy az unión kívülről az<br />
akadálymentességi követelményeknek nem<br />
megfelelő termék kerüljön a belső piacra.<br />
Az ilyen termékekről tájékoztatniuk kell a<br />
gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat.<br />
Minden tagállamban ellenőrző hatóság<br />
ellenőrzi, hogy a jogszabály hatálya alá<br />
tartozó termékek és szolgáltatások megfelelnek-e<br />
az akadálymentességi követelményeknek.<br />
Figyelemmel kíséri, hogy a<br />
panaszok vagy a meg nem felelésről szóló<br />
be<strong>szám</strong>olók nyomán a piaci szereplők a<br />
hiányosságokat a határidőn belül orvosolják-e.<br />
Akár jogi eszközökkel, szükség esetén<br />
büntetésekkel (például pénzbírsággal,<br />
illetve a terméknek vagy a szolgáltatásnak<br />
a piacról történő kivonásával) kikényszeríti<br />
a panasszal érintett követelmények<br />
teljesítését. Az ellenőrző hatóság tehát a<br />
piaci szereplő önkéntes bejelentése vagy<br />
a felhasználó panasza, illetve az ellenőrző<br />
hatóság vagy bíróság előtt indított eljárás<br />
révén értesül az irányelvnek való meg nem<br />
felelésről, így ezekben az esetekben tud<br />
intézkedni. Az ellenőrző hatóság együttműködik<br />
a fogyatékos személyekkel és a<br />
fogyatékos személyek érdekeit képviselő<br />
szervezetekkel.<br />
A tagállamok először 2030. január 31-ig,<br />
ez után pedig ötévente jelentést küldenek<br />
az Európai Bizottságnak a jogszabály<br />
alkalmazásáról. A bizottság pedig először<br />
2030. június 28-ig, majd ötévente elvégzi<br />
az irányelv unión belüli alkalmazásának<br />
felülvizsgálatát, és az erről készített jelentést<br />
megküldi az Európai Parlamentnek,<br />
az Európai Tanácsnak és más uniós<br />
testületeknek.<br />
Az európai akadálymentességi direktívával<br />
(EAA) kapcsolatban jelentősebb fejleményekre<br />
jogszabályi és gyakorlati téren<br />
legközelebb 2025 nyarán lehet <strong>szám</strong>ítani.<br />
20 | | <strong>2022.10.19.</strong>
TECHNOLÓGIA<br />
KIS<br />
ENDRE<br />
IDC<br />
Infrastruktúra felhőollóban<br />
Hagyományos telepítésű szerverek és tárolók helyett felhőinfrastruktúrára költenek egyre<br />
többet a szervezetek, derül ki az IDC legújabb, negyedéves jelentéséből. Szolgáltatók, vállalatok<br />
és kormányzatok világszerte szélesre nyitották pénztárcájukat – le<strong>szám</strong>ítva egyetlen régiót.<br />
A<br />
felhőben telepített <strong>szám</strong>ítási és<br />
tárolási infrastruktúra-termékekre<br />
fordított költés – a dedikált<br />
és megosztott IT-környezeteket egyaránt<br />
beleértve – 2022 második negyedében<br />
22,6 milliárd dollárra nőtt, ami éves alapon<br />
22,4 százalékos bővülést mutat az International<br />
Data Corporation (IDC) friss jelentése<br />
(Worldwide Quarterly Enterprise Infrastructure<br />
Tracker: Buyer and Cloud Deployment)<br />
szerint.<br />
Bár a költés eközben az infrastruktúra-piac<br />
nem felhős szegmensében is<br />
jelentős mértékben, 15,2 százalékkal<br />
növekedett, elérve a 17,3 milliárd dollárt,<br />
az adatok igazolják, hogy a szervezetek<br />
továbbra is felhőinfrastruktúrára költenek<br />
többet. Az infrastruktúra-frissítés ciklusai,<br />
az emelkedő árak, az előző negyedévek<br />
lemaradását behozó rendszerszállítások,<br />
valamint az elkövetkező negyedévekben az<br />
IT-beruházásokat esetlegesen befolyásoló,<br />
keményebb gazdasági körülményekkel<br />
kapcsolatos aggodalmak az elemző szerint<br />
mind hozzájárultak a költés szokatlanul<br />
gyors növekedéséhez a piac mindkét<br />
szegmensében.<br />
Pénzeső a dedikált<br />
felhőben<br />
Megosztott felhőalapú infrastruktúrára 15,6<br />
milliárd dollárt költöttek a szervezetek 2022<br />
második negyedében, ami éves alapon 18,9<br />
százalékos növekedést jelez. Az IDC szerint<br />
a kereslet ebben a szegmensben a továbbiakban<br />
is erős marad, így jövőre az itteni<br />
költés önmagában nagyobb lesz, mint a nem<br />
felhőalapú infrastruktúrára fordított összeg.<br />
A dedikált felhőalapú infrastruktúra piaca<br />
a második negyedévben 30,9 százalékkal<br />
7 milliárd dollárra bővült – és a vásárolt<br />
termékek 46,3 százalékát a szervezetek<br />
saját telephelyükön vezették be.<br />
Az elemző meghatározása szerint a<br />
megosztott felhőinfrastruktúrát egymástól<br />
független vállalatok és fogyasztók használják,<br />
a szolgáltatók azt nem egy-egy<br />
ügyfél, hanem a széles piac <strong>szám</strong>ára építik.<br />
A dedikált felhőinfrastruktúra ennek ellentéte,<br />
egyetlen vállalat(csoport) használja,<br />
erőforrásai és szolgáltatásai felett sokkal<br />
nagyobb irányítást gyakorolva annál, ami<br />
a nyilvános felhőben lehetséges – de a<br />
környezetet, illetve annak felügyeletét<br />
és üzemeltetését harmadik félhez is<br />
kihelyezheti.<br />
Előrejelzésében az IDC a teljes 2022-es<br />
évre 88,9 milliárd dollár költést és ennek<br />
alapján 17 százalékos növekedést vár a<br />
felhőalapú infrastruktúra piacán, vagyis a<br />
tavaly mért 10 százalékos éves bővülésnél<br />
szembetűnően nagyobb teljesítményre<br />
<strong>szám</strong>ít. A prognózis szerint a nem felhőalapú<br />
infrastruktúra piaca ugyanakkor lényegesen<br />
szerényebb ütemű, 6,1 százalékos növekedéssel<br />
és 66,4 milliárd dollár költéssel<br />
zárhatja az idei évet. A dedikált felhőinfrastruktúra<br />
szegmense fog gyorsabban<br />
(21,4 százalékkal) nőni 2022 egészében is,<br />
amivel mérete eléri a 27,9 milliárd dollárt.<br />
A megosztott felhőinfrastruktúra piacán<br />
eközben 15,1 százalékos bővülés várható, de<br />
mérete kétszer nagyobb, 61 milliárd dollár<br />
lesz.<br />
Visszatérve az idei második negyedév<br />
adataihoz, a szolgáltatók – felhőszolgáltatók,<br />
távközlési cégek, digitális és menedzselt<br />
szolgáltatásokat adó szereplők – 22,6<br />
milliárd dollárt költöttek felhőalapú infrastruktúrára,<br />
ami éves alapon 19,7 százalékos<br />
növekedésnek felel meg, és a teljes<br />
piac több mint felét (56,7 százalékát) adja.<br />
A nem szolgáltatók – például vállalatok,<br />
kormányzatok – szegmense újabb negyedéves<br />
rekordnak <strong>szám</strong>ító 18,5 százalékos<br />
növekedésével ugyanakkor tartani tudta ezt<br />
a tempót.<br />
Térségünk a háború<br />
árnyékában<br />
Földrajzi bontásban 2022 második negyedében<br />
a felhőalapú infrastruktúrára<br />
fordított költés a világ minden régiójában<br />
növekedett – kivéve Közép-Kelet-Európát,<br />
ahol a piac az orosz–ukrán háború hatásától<br />
szenved. Térségünkben 42,9 százalékkal<br />
esett vissza a költés, miközben a közel-keleti<br />
és afrikai, valamint a (Kína és Japán nélkül<br />
értett) ázsiai és csendes-óceáni régióban<br />
hasonló mértékben (41,6, illetve kereken<br />
40 százalékkal) bővült a piac. Az elemző<br />
minden más térségben is növekedést mért<br />
a tíz-egynéhány és 25 százalék közötti<br />
sávban, így az idei második volt az eddigi<br />
egyik legerősebb negyedév a felhőalapú<br />
infrastruktúra piacán. Az idei év egészére<br />
is hasonlók a kilátások, az IDC Közép-Kelet-Európát<br />
kivéve minden régióban, így<br />
Nyugat-Európában is a költés 20-25 százalékos<br />
növekedését várja.<br />
Hosszabb távon, 2021 és 2026 között a<br />
felhőinfrastruktúra piaca évente átlagosan<br />
12 százalékkal fog bővülni az elemző szerint,<br />
így mérete az előrejelzési időszak végére<br />
eléri a 134 milliárd dollárt, a <strong>szám</strong>ítási és<br />
tárolási infrastruktúrára fordított teljes<br />
költés 67,9 százalékát. Az éves átlagos<br />
bővülés üteme a megosztott felhőinfrastruktúra<br />
szegmensében lesz a leggyorsabb<br />
(12,7 százalék), amit a dedikált felhőinfrastruktúra<br />
piaca 10,4 százalékkal fog követni.<br />
A nem felhőalapú infrastruktúrára fordított<br />
költés azonban 0,2 százalékos éves átlagos<br />
„növekedés” mellett 2026-ra 63,4 milliárd<br />
dollárra csökken.<br />
<strong>2022.10.19.</strong> | | 21
QAYUM DANIEL<br />
tanácsadó,<br />
Peak<br />
TECHNOLÓGIA<br />
A<br />
Meta (korábbi nevén Facebook)<br />
már tavaly októberben jelezte, hogy<br />
irányt szeretne váltani a közösségi<br />
média felől. Ahogy a névváltoztatás is<br />
sejteti, a vállalat új fókusza a metaverzum<br />
lett, ami egy formálódó új digitális világ<br />
ígéretével kecsegtet. A területen az ambíciók<br />
jelenleg túlmutatnak a technológiai<br />
képességeken, így nehéz egyhamar bevételeket<br />
várni. Alternatív megoldásként a Meta<br />
most különböző felületein vezet be fizetési<br />
megoldásokat – eltérő célokkal.<br />
Fizetési megoldások<br />
mint közösségi funkciók<br />
A Facebook Messengerbe már 2015-ben<br />
megérkezett a felhasználók közötti pénzküldés<br />
lehetősége, akkor még csak az<br />
Egyesült Államokban. Később pár évig az<br />
Egyesült Királyságban és Franciaországban<br />
is bevezetésre került, de az alacsony kihasználtság<br />
miatt Európában nem volt hosszú<br />
életű a szolgáltatás.<br />
Most úgy tűnik, igyekszik új életet lehelni<br />
a chatfelület fizetési funkciójába a cég. Még<br />
tavaly év végén érkezett egy megoldás,<br />
amely lehetővé teszi több embernek, hogy<br />
egyszerűen szétosszák egymás között<br />
közös <strong>szám</strong>láikat. Márciusban új, egyszerűen<br />
használható parancsokkal bővültek az<br />
alkalmazás lehetőségei.<br />
Vélhetően ezeken az újításokon keresztül<br />
igyekszik minél jobban kiszolgálni és<br />
ezáltal lekötni a Facebook-felhasználókat<br />
a Meta. Számos neobank ugyanis éppen<br />
a gyors és olcsó fizetések, valamint a<br />
szétosztható <strong>szám</strong>lák miatt népszerű az<br />
ügyfelek körében, mivel ezek a szolgáltatások<br />
szorosan kapcsolódnak a mindennapi<br />
személyes interakciókhoz. A Facebookot<br />
megunó emberek egy részét így ezekkel<br />
a megoldásokkal igyekszik megtartani a<br />
vállalat.<br />
Fizetési megoldásokkal<br />
kísérletezik a Meta<br />
Gyűlnek a viharfelhők a közösségimédia- és üzenetküldési alkalmazások körül. Mint az lenni<br />
szokott, a gazdasági visszaeséseket elsősorban a marketingbüdzsék sínylik meg. Márpedig a<br />
Facebook, Twitter és társaik egyik legfőbb bevételi forrását a felületeiken megjelenő reklámok<br />
adják. Mivel a vállalatok nem várhatnak tétlenül egy újabb gazdasági fellendülésre, többen új<br />
vizekre eveznek.<br />
Hozd a boltot<br />
a felhasználóhoz<br />
Az Instagram már jó ideje nem egy egyszerű<br />
képmegosztó alkalmazás. Amellett, hogy<br />
pezsgő közösségi platform, egyes társadalmi<br />
rétegek első <strong>szám</strong>ú marketingfelülete<br />
is. A platformra feltöltött képeken<br />
egyszerűen meg lehet jelölni a megjelenő<br />
termékeket, majd a hivatkozásra kattintva<br />
könnyen a vásárlási felületen találja magát a<br />
felhasználó. Lényegében nem a felhasználó<br />
megy a bolthoz, mint azt megszokhattuk,<br />
hanem fordítva.<br />
Ezt az összevont marketing- és értékesítési<br />
folyamatot fejlesztette tovább fizetési<br />
funkcióval a Meta. A vásárlók és a kereskedők<br />
az alkalmazás chatfelületén üthetik<br />
nyélbe az üzletet. A részletek tisztázása<br />
után a kereskedő küld egy fizetési kérelmet,<br />
amelyet a vásárló a chatablakból fizethet ki.<br />
Így egy kényelmes, gördülékeny vásárlási<br />
élmény alakul ki, amely serkentheti az<br />
Instagram értékesítési forgalmát.<br />
Új szuperapp születhet?<br />
Akárcsak a Facebook Messenger, a Whats -<br />
App is évek óta rendelkezik már pénzküldési<br />
szolgáltatással. Jelenleg Brazíliában és<br />
Indiában érhető el. Használatához csupán<br />
egy gombnyomásra van szükség a kontaktok<br />
neve mellett.<br />
Az ambíciók viszont nem érnek véget az<br />
egyszerű pénzküldésnél. Augusztusban<br />
kötött megállapodást a WhatsApp az egyik<br />
legnagyobb indiai kiskereskedelmi lánccal, a<br />
JioMarttal. Az együttműködés keretein belül<br />
a felhasználók az üzenetküldő alkalmazáson<br />
belül rendelhetnek a JioMart boltjaiból.<br />
A teljes bolti kínálat elérhető <strong>szám</strong>ukra,<br />
amelyből kiválogathatják a szükséges<br />
termékeket, majd fizethetnek is – végig a<br />
chatfelületen. Kifejezetten kényelmes, hogy<br />
a fizetés India azonnali fizetési rendszerén<br />
keresztül megy végbe. Több ázsiai üzenetküldő<br />
alkalmazás már képes volt egy, a<br />
felhasználók teljes életét befonó szuperappá<br />
kinőni magát. Bár mostanában erősek a<br />
működési modellel kritikus hangok, a Meta<br />
úgy tűnik, hozzájuk hasonlóan szerencsét<br />
próbál a WhatsAppon keresztül.<br />
A Peak kutató és tanácsadó csapata<br />
minden hónapban átfogó körképet<br />
készít a fintech világ mozzanatairól,<br />
azok bankszektorra, biztosítókra,<br />
IT-szektorra és kormányzati szervekre<br />
gyakorolt hatásairól. A tanulmányokban<br />
részletesen foglalkozunk<br />
a telekommunikációs szektor fejleményeivel.<br />
A teljes körképpel vagy annak<br />
egyes elemeivel kapcsolatban felmerülő<br />
kérdéseket a science@peakfs.io<br />
e-mail-címre várjuk.<br />
A Fintech Világa<br />
Heti Hírlevelének<br />
feliratkozási linkje<br />
a QR-kód alatt!<br />
22 | | <strong>2022.10.19.</strong>
TECHNOLÓGIA<br />
QAYUM DANIEL<br />
tanácsadó,<br />
Peak<br />
A<br />
hitelezés egyik kulcsfontosságú<br />
szakasza az ügyfelek hitelképességének<br />
megfelelő felmérése. A<br />
világ különböző tájain többféle módszert<br />
is kidolgoztak. A leggyakoribb elemek a<br />
jövedelmet vagy bevételeket igazoló dokumentumok,<br />
a hiteltörténeti és törlesztési<br />
kimutatások, valamint az ügyfél aktuális<br />
pénzügyi helyzetét bemutató adatok (<strong>szám</strong>laegyenleg,<br />
meglévő hitelek) vizsgálata.<br />
Azonban ezeknél sokkal több információt<br />
is figyelembe lehet venni a különböző hiteltermékek<br />
értékesítése során. Az alternatív<br />
hitelképesség-elbíráló szolgáltatások<br />
éppen ezt teszik.<br />
Digitális lábnyomból<br />
pénzügyi döntések<br />
A lakossági szektorban az egyik legnépszerűbb<br />
megoldás az ügyfelek digitális<br />
lábnyomának elemzése, aminek során<br />
mesterséges intelligencia és gépi tanulás<br />
segít levonni a megfelelő következtetéseket<br />
A Peak kutató és tanácsadó csapata<br />
minden hónapban átfogó körképet<br />
készít a fintech világ mozzanatairól,<br />
azok bankszektorra, biztosítókra,<br />
IT-szektorra és kormányzati szervekre<br />
gyakorolt hatásairól. A tanulmányokban<br />
részletesen foglalkozunk<br />
a telekommunikációs szektor fejleményeivel.<br />
A teljes körképpel vagy annak<br />
egyes elemeivel kapcsolatban felmerülő<br />
kérdéseket a science@peakfs.io<br />
e-mail-címre várjuk.<br />
A Fintech Világa<br />
Heti Hírlevelének<br />
feliratkozási linkje<br />
a QR-kód alatt!<br />
Tömegeket segít hitelhez<br />
a fintech szektor<br />
A jelenlegi gazdasági környezetben a hitelezési piac szereplői egy nagy dilemmával találják<br />
magukat szembe. A lakossági és a vállalati szektornak egyaránt nagyobb szüksége van külső<br />
forrásokra a megélhetési és a működési költségek emelkedése miatt. Ezzel egy időben az<br />
általános hitelképesség romlik és a hitelek drágulnak, amelynek következtében visszaesik a<br />
hitelezés. Erre a problémára nyújt megoldást a fintech szektor.<br />
különböző adatokból. A digitális lábnyom<br />
minden olyan adatot magába foglal, amely<br />
az ügyfél online tevékenységei során keletkezik.<br />
A felhasználó készüléke, e-mail-címe,<br />
valamint az is, hogy milyen portálokon<br />
regisztrált.<br />
Az Apple-készülékek és operációs rendszerek<br />
használata gyakran magasabb bevétellel<br />
rendelkező emberekhez van kötve. A<br />
fizetős e-mail-szolgáltatások használata<br />
ugyancsak vagyonosabb emberekre utal.<br />
De még az is <strong>szám</strong>íthat, hogy a felhasználó<br />
felvállalja-e valódi nevét, ugyanis<br />
ilyen esetekben hajlamosabb lehet az<br />
időbeli törlesztésre hírneve megőrzésének<br />
érdekében.<br />
A hírnévhez fűződik szorosan a közösségimédia-<br />
és egyéb internetes jelenlét.<br />
Egyes portálok használata jelzésértékű –<br />
például a feliratkozás-alapú szolgáltatások<br />
használata pozitív, míg a legnépszerűbb<br />
üzenetküldő felületekről való hiányzás<br />
negatív jel lehet.<br />
A közgazdász Tobias Berg és társai egy<br />
német e-kereskedelmi cégen keresztül<br />
mutatták be egy alternatív hitelképesség-elbíráló<br />
szolgáltatás előnyeit és hatékonyságát.<br />
Kiderült, hogy a hagyományos és az<br />
alternatív megoldások külön-külön hasonló<br />
mértékben jósolták meg a nemteljesítő hiteleket,<br />
együtt viszont még jobb eredményt<br />
produkáltak.<br />
Több céget is<br />
a fintech szektor segít ki<br />
A vállalati szektorban ugyancsak jelentős az<br />
alternatív hitelképesség-felmérés hozzájárulása.<br />
A kis- és középvállalkozások évtizedek<br />
óta alulfinanszírozottak a bankszektor<br />
által, ami részben a súlyos információ -<br />
aszimmetriának köszönhető. A közelmúltban<br />
több fintech cég enyhíteni kezdte a<br />
problémát.<br />
A vállalatok digitális lábnyomában a<br />
lakosságinál egyértelműbb elemek is<br />
feltűnnek. Értelemszerűnek tűnhet például<br />
az online cégértékelések és az őket párosító<br />
kommentek figyelembevétele. Ehhez<br />
kapcsolódva több szolgáltató is átfogó képet<br />
készít <strong>szám</strong>os vállalkozás megbízhatóságáról<br />
az internet több pontján fellelhető<br />
adatok segítségével.<br />
A Nemzetközi Fizetések Bankja nemrég<br />
tett közzé egy kutatást, amiben alátámasztja<br />
a fintech megoldások fontosságát a hitelezési<br />
piacon. A kutatás két szolgáltató, a<br />
Funding Circle és a LendingClub tevékenységét<br />
vizsgálja. Az eredmények alapján a<br />
fintech cégek több hitelt helyeztek ki olyan<br />
területeken, ahol magasabb a munkanélküliség<br />
és több a csődeljárás. Mindemellett<br />
alternatív megoldásaik pontosabban<br />
megjósolták a nemteljesítő hiteleket, mint a<br />
hagyományos rendszerek.<br />
<strong>2022.10.19.</strong> | | 23
ELŐFIZETÉS<br />
12 hó • 11 340 Ft<br />
6 hó • 5 700 Ft<br />
3 hó • 2 865 Ft<br />
Informatika a versenyképességért<br />
piacter.project029.com • terjesztes@project029.com • +36 1 577 4300<br />
<strong>Computerworld</strong>HUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary<br />
Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés nem mondható fel. További információért hívja a 06-1/577-4301,<br />
nem emelt díjas telefon<strong>szám</strong>ot, vagy írjon a terjesztes@project029.com e-mail címre. Megrendelése<br />
egyben önkéntes adatközlés is. Az adatközlő hozzájárul, hogy közölt adatait a kiadó előfizetői<br />
névjegyzékében nyilvántartsa, és <strong>szám</strong>ára előfizetésekkel, akciókkal kapcsolatos tájékoztatókat küldjön.<br />
Megrendelésével továbbá hozzájárul, hogy a kiadó tájékoztató- és reklámanyagokat küldjön, és az itt<br />
közölt adatokat marketingcélból a hozzájárulás visszavonásáig kezelje. Az adatközlés a kiadó címére<br />
(Project029 Magyarország Szolgáltató Kft. 1374 Budapest 5, Pf. 578) írt levéllel bármikor visszavonható.<br />
Minden jog fenntartva!
Change language