baja thj. város hivatásos és önkéntes tűzoltóságának emlékkönyve

Recommendations

Info

- 28 amennyiben a koc sifec skendőn és 4 vizeslajton kivül c sak még egy haszná lható kisebb mozdonyfec skendővel rendelkeztek. Csak az 1913. évben lá tta el a vá ros először ru há zattal és egyéni felszereléssel a 11 főnyi legénységet, majd u gyanebben az évben szerzett be 2 00 m. nyomótömlőt, kihu zólétrá t és horoglétrá kat, tová bbá kisebb bontóeszközöket. Az 1914 . f-V elején dr. Fehér Lőrinc főp aranc snokot Zomborban p olgá rmesterré vá lasztottá k meg, minek következtében dr. Móder Géza vá rosi tanác snok lép ett a helyébe, aki a főp aranc snoki tisztséget egészen 1919-ig viselte. A vilá ghá ború alkalmá val kettő hijjá n az összes vá rosi tűzoltók katonai szolgá latra vonu ltak be és Kis Istvá n segédc sővezető kivételével, ki a harc téren hősi halá lt halt, az 1918 . év végén valamennyi hazajött és elfoglalta állá sá t. T ávollétükben azonban egyrészt azért, mivel a folyton rosszabbodó gazdasági viszonyok következtében nem volt elegendő pénz a fenntartá sokra és pótlá sokra, má srészt pedig, mivel a kisegitő tűzoltószemélyzet sem tu dta a szereket kellőkép gondozni, az egész tűzoltói felszerelés igen siralmas álJap otba ju tott. A szerb megszá llá s alatt, mikor a közszolgá lati alkalmazottak nagy része különféle okok folytá n helyét elhagyni volt kénytelen, csakis az önkéntes tüzoltó testület agilis elnökének, Prigly Ká rolynak előrelá tó gondossá gával sikerült a tűzoltó legénységet akkép összetartani, hogy a felszereléseit .is megőrizhesse. Az 1919. évben menesztett dr. Móder Géza főp aranc snok helyébe ugyanis Jakov Iyevic s Milorad akkori rendőr-főkap itá ny t nevezték ki, ő azonban a tűzoltósá ggal nem sokat törődött. Az 1921. év őszén a megszá llá s megszűntével dr. Oltvá nyi Istvá n rendőrtanác sos lett főp aranc snok, aki nagy felbu zdu lá ssal és lelkesedéssel próbá lta a vá rosi tűzoltósá got újjá szervezni, illetve ott ismét a régi rendet és fegyelmet meghonosítani és a há ború és a szerb megszá llá s alatt nagy mértékben megrongá lódott és tönkrement felszerelést ismét helyrehozni, illetve kip ótolni. Programmjá t azonban nem sikerült teljesen megvalósí tani és talá n a vá ros anyagi ereje sem engedett meg nagyobb befektetést, mivel csak az 1925. évben tu dtak 300 m. nyomótömlőt , 1 drb oxigénes lélegzőkészüléket és bizonyos mennyiségű személyi felszerelést beszerezni. Ez az év azonban egyéb szemp ontból jelent hatá rkövet a tűzoltósá g történetében: beteljesedett ugyanis a tűzoltósá g és ezen intézmény lelkes hí veinek azon régi vá gya, hogy elkészült a teljesen öná lló, a korszerü igényeknek megfelelő tá gas és kényelmes új tűzoltólaktanya. Az 1925. év nyará n költözött be a tűzoltósá g az új laktanyá ba, amely tá gas szertá rból, egy nagyobb legénységi há lóból, tová bbá főp aranc snoki, önkéntes tiszti és önkéntes legénységi, - 29 - napp ali, figyelő, altiszti szobá ból és fürdőszobá ból á llott, azonkivül pedig egy kétszobá s laká sból a szolgá latvezető szá mára. A tűzoltólaktanya mellett foglal helyet a vá ros gazdasá gi udvará nak istá llója, közvetlen kijá rattal a tűzoltólaktanya u dvará ra abból a c élból, hogy riadó esetén a lovak a legrövidebb u ton legyenek a szertá rban lévő szerekhez vezethetők. A tá gas istá llókban állandóan legalá bb 6 pá r ló állott rendelkezésre, amelyek közül naponként mindig má s és má s pá r ló, mint tűztartalék felhá mozva volt c sakis a tűzoltósá g szá má ra. A vá ros anyagi ereje u gyanis nem engedte azt meg, hogy kizá róan a tűzoltósá g szá mára tartson 6 pá r lovat á llandóan készenlétben, ezért a tŰ70ltófogatok kérdését a vá ros a gazdasá gi udvará val kapc solatban oldotta meg. Ezért foglal közvetlenül a tűzoltólaktanya mellett helyet a vá ros gazdasági u dvara, amely a vá ros szá má ra többek közt a fogatokat is szolgá ltatja, amellett pedig a hordójelző hivatal, ahonnan a tűzoltószerek a nagyobb mennyiségű vizet kap já k. Azá ltal, hogy a lótartá s így c sak részben terheli a tüzoltósá got, lehetséges c sak az, hogy kedvező viszonyok mellett legalá bb 6 pá r ló á ll a tűzoltósá g rendelkezésére, viszont a kedvezőtlenebb esetekben, amikor esetleg c sak a tűztartalék van kéznél, a hiá nyzókat telefonon behívott bérkoc sis lovakkal p ótoljá k. Az eddigi tap asztalatok azt bizonyítjá k, hogy ez a 6 pá r ló gyakorlatilag elengedő, mivel a déli órá kban, azonkí vül éjtszaka rendszerint valamennyi fogat bent van az istállóban, nap közben is a tűztartaiékon kívül egy-két pá r még á ltalá ban véve rendelkezésre szokott á llni úgy, hogy a tűzoltósá g azonnali kivonu lása megfelelő szá mú szerrel még nagyobb tűz esetén is biztosí tva volt. Meg kell még jegyezni azt is, hogy közvetlenül az istá lló mellett vannak a kocsislaká sok is, miá ltal riadó esetén, minthogy az istállóban és a koc sislakásokban is vannak riasztó csengő k, a tízoltólegénység riasztá sa a koc sisokkal egyidejűleg történik úgy, hogy mire a tűzoltók felszereli k magu kat és a szertá rkapu kat kinyitják, a koc sisok már ott is vannak a felszerszá mozott lovakkal. Az 1927. év tavaszá n dr. Oltvá nyi Istvá n főp aranc snok úgy hivatá sos főparanc snoki, mint az önkéntes tűzoltótestületben viselt paranc snoki tisztéről lemondott. Dr. Borbí ró Ferenc polgá rmester teljesen á tértvén annak szükségességét és fontossá gát, hogy a há ború és a szerb megszállá s alatt, tová bbá az azu tá ni nehéz időkben teljesen leromlott tűzoltói felszerelés alap os javí tásra és fejlesztésre szorul, tová bbá szemelőtt tartva azt, hogy a tűzoltá s elsősorban mí íszaki p robléma, hivatá sos főp aranc snoku l Horvá th Ivá n okleveles gép észmérnököt, a vá rosi közüzemek igazgatójá t nevezte ki. Az 1927. év így a tec hnikai fejlődés szemp ontjá ból jelent ujabb hatá rkövet a tűzoltósá g történetében. Ez év nyará n szerzi be
- 30 - a város közönsége ... már r�� .')ta hiányzó locsolóautót, amely, ha elsősorban köztisztasági teendo:'et is végez, mégis csak a legfontosabb tűzoltószernek tekinthető és mint ilyent a város teljesen a tűzoltóság kezelésébe is adott át. A Teudloff-Dittrich cég által szállított ezen tűzoltó locsolóautó 4 m3-es víztartánnyal rendelkezik és kitűnő 55 lóerős motorjával képes valamilyen megfelelő vízforrásból szívni és akár a tartányát tölteni, akár pedig a sugárcsövet táplálni 7·5 atmoszféra nyomásig percenkénti 500 liter teljesítményig, avagy a sugárcsövet táplálni a saját tartányából, végül pedig a saját tartányából a saját szivattyújával mintegy 14 m szélességben az utcát locsolni. Minthogy a tulajdonképeni utcalocsolási idény csak a három nyári hónapra szorítkozik, viszont az őszi és tavaszi hónapokban az utcák locsolása csak kisebb mértékben történik, a !ocsolóautó végeredményben az év nagyobbik felében mondhatni kizáróan tűzvédelmi célokat szolgál és így joggal minősíthető a legfontosabb tűzoltószernek. Ha meggondoljuk azt, hogy a tűzoltás elsősorban víz kérdés, már pedig nem kell külön bizonyítani azt, hogy Baja városnak - ahol vízvezeték ezidőszerint még nincsen - különösen külső városrészei megfelelő vízforrásokban mennyire szegények és ha még tekintetbe vesszük azt is, hogy egy vizeslajttal csak mintegy 5- 600 liter víz szállítható egyszerre, úgy nem kell külön kiemelni annak fontosságát, hogy mit jelent az, amikor egyszerre 4 m3-nyi vízmennyiség szállítható a tűz helyszínére akkép, hogy a nyomólegénység teljes kiküszöbölésével a sugárcső, vagy sugárcsövek táplálása egy megfelelő teljesítményű turbinaszivattyúval történik. A tűzoltóság technikai fejlődésének további igen fontos támpontot adott a villamosáramszolgáltatásnak ugyanezen év kora tavaszán való megkezdése is, amely a vízszolgáltatást az egész városban egyszerre teljesen új alapokra fektette. Legelőször is a hordójelző hivatal padlásán lévő összesen 10 m3 teljesítményű víztartánynak a táplálására szereltetett fel a város tanácsa egy elektromotorral közvetlenül kapcsolt turbinaszivattyút, amellyel a tűzoltószerek a gazdasági udvaron lévő tűzcsap segélyével közvetlenül is tölthetők, ami a régi megoldáshoz képest a vízbeszerzést lényegesen olcsóbbá és gazdaságosabbá tette. Ezen vízállomás teljesítőképessége az elektromos turbinaszivattyúval való felszerelésével lényegesen megnövekedett és amellett, hogy a hordójelzőt is könnyen látja el a szükséges vízmepnyiséggel, nemcsak a tűzből bevonult tűzoltószerek tölthetők ott fel, hanem ha a tűzoltóIaktanya környékén van a tűz, úgy a tűzoltóságnak vízzel való ellátásában is igen fontos szerepet játszik. A 26.700 P. költséggel beszerzett locsoló tűzoltóautóval egyuttal mintegy 400 méternyi új nyomótömlőt is szereztek be, azonkívül pedig az addigi 11 főnyi tűzoltólegénység számát a 10csolóautóhoz szükséges tűzoltósoffőrrel 12-re növelték. - 31 - Az új locsolóautó mint a tűzoltóság legnagyobb teljesítményű tűzoltószere, természetesen megfelelő elhelyezést is igényelt, miértis szükségessé vált a tűzoltószertárnak kellő kibővítése, továbbá az is, hogy a gépkocsivezető tűzoltó a laktanya közvetlen közelében legyen elhelyezve, hogy szükség esetén mint szabadnapos is azonnal rendelkezésre cili hasson. Ez a lehetőség egyébként általános tűzoltói szempontból is igen jelentős, mivel a város terjedelméhez képest aránylag kis létszámú tűzoltólegénységnél különös fontossággal bir az, hogy tűz esetén a szabadnapos tűzoltók is azonnal rendelkezésre álljanak. Minthogy a tűzoltófőparancsnok számiÍra a tűzoltóságnak külön lakásról nem kellett gondoskodnia, a közvetlenül a tűzoltó Iaktanya mellett lévő városi tulajdont képező - eredetileg tűzoltófőparancsnoki lakásnak szánt - házat sikerült olymódon átalakítani, hogy abban két tűzoltói lakás is létesíthető volt és így az 1928. év végére az új második szertárral együtt a szolgálatvezetői lakáson kívül még két soffőrlakás is rendelkezésre állott. A fejlődésben azonban még mindig nemcsak, hogy megállás nincsen, hanem még csak az ütem sem lassúbbodott. A Róna-szanatórium égése intő például szolgált arra, hogy különösen nagyobb éjtszakai tüznél milyen nehéz helyzetbe kerülhet a hivatásos tüzoltóság akkor, ha -- nem lévén megfelelő mód az önkéntes tüzoltók riasztására - úgyszólván tisztán csak a saját erejére van utalva. Ezt a fonák helyzetet nemcsak a város tanácsa, hanem a város polgárai is felismerték és igy, főkép a város anyagi támogatásával még ez év július l-én sikerült az éjjeli, tehát a 24 órás megszakitásnélküli telefonszolgálatot bevezetni, amelyre egyébként - mint a későbbiekben majd látjuk - a mentőszolgálat megfelelő elláthatása, illetve kifejleszthetése szempontjából is igen nagy szükség volt. Ugyan zen évben a Ferenc-rendiek templomának tatarozás á val kapcsolatban a város átalakíltatja az őrtornyot olymódon, hogy a toronyőri szoba falait a korszerű igényeknek megfelelően átépít teti, azonkívül pedig a figyelőfolyosót akkép képezteti ki, hogy az teljes egészében fedve legyen, miáltal lényegesen megkönnyíti és így biztosabb á is teszi a toronyőröknek a szolgálatát. Ugyanebben az évben 16.200 P. költséggel a város beszerzi a "Budapest I." tipusú 24 méteres tolólétrát, amellyel végre megszüntek azok az eddigi áldatlan állapotok, amikoris emeletes házak égése esetén a tetőzetet nem lehetett megfele1öen megközelíteni és így nem is lehetett a tűzoltóságnak kellő eredményes munkát produkálni. Még 1928-ban a városi sporttelepen a város tanácsa kétemeletes mászóházat építtetett a tűzoltóság számára, amire annál is inkább nagy szükség volt, mivel mászóház nélkül már hosszú évek
Page 1 and 2: BAJA THJ. VÁROS HIVATÁSOS ÉS ÖN
Page 3 and 4: A baj ai önkéntes tűzoltótestü
Page 5 and 6: - 6 - városi tisztviselő, Popovic
Page 7 and 8: 10 - tésébe n. Kivá ló és szak
Page 9 and 10: - 14- � ehéz . fe�ada�á . n
Page 11 and 12: - 18 - beszerzésével azonos módo
Page 13 and 14: A Bajai Önkéntes Tőzoltótestül
Page 15: - 26 - tésére ford tani, í a nag
Page 19 and 20: - 34 - felállítása és milyen é
Page 21 and 22: 38 - csak némikép is javu:ni fog,
Page 23 and 24: - 42 - V álasdmány : 3 évre megv
Page 25 and 26: - 46 - s hogy a hivatásos luzoltó

baja thj. város hivatásos és önkéntes tűzoltóságának emlékkönyve

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?