baja thj. város hivatásos és önkéntes tűzoltóságának emlékkönyve

-8 -
rö l. Helyét az elnök ségben Tury Má tyá s, a fö paran csn ok i ti sztségben
pedi g Frank en berger Feren c alparan csn ok , majd Eck ert István
főparan csn ok foglalta el. E derék vezetők alatt tűzoltósá gunk igen
jól megfelelt hivatá sán ak s szeren csére az előző év ek ben tapasztalt
kö zön yö sség nem ébred fel ujra.
18 8S- ben olyan kedv ező a testület an yagi helyzete, hogy a
szertá ri felszerelés gyarapi tására majdn em 800 forin tot tudn ak fordí
tani; Eck ert István főparan csn ok sürgeté sére pedi g 750 forin t
kö ltséggel gyak orlótorn yot áll itan ak fel, mely összegből 400 forin ­
tot a vá rosi hatósá g vá llalt magá ra.
Nev ezetes mozzan at az egyesület életében ez év ben még az
is, hogy a vá rosi hatósá g az önk ént es tűzoltó k jut almazá sá ra 250 forin tot szav azott meg. Ezen összegből két ti szt 1-1 aran yat, a
legén ység kö zül az arra legérdemesebbek 20 forinU ól 5 forin ti g
terjedő összegű jutalmat kaptak érdemeik arán yá ban . "Eme kitűntetés
- írja a te stület egyik krón iká sa - mindinkább fokozta a
fialalságban azon ambiciót, hogy tűzoltóvá legyen."
Mi g az előző év ek ben ugyani s a műkö dő tagok szá ma 2 5-
30 v olt, most má r ez a sz á m 52 -re emelk edett.
Az 18 90. év ben a Feren cren di ek torn yában lev ő őr torn yot a
lak tan yáv al 'magánh aszná latú telefonn al kö tik össze.
Az 18 91. év ok tóber hó 18 -án Schei bn er Gyula elnök lete,
Odry An dor főparacsn oksága alat t ün n epelte az egylet fenná llá ­
sá nak 20. év fordulójá t. Ez alk alommal ren dezett ün n epség le gszebb
pon tja Pollerman Bertalan egyk ori elnök- főparan csn ok arck épén ek
leleplezése v olt. Ugyan ekk or alak ult meg a testüle t zen ek ara is.
Az 18 93. év i jelen tések ből i smét k edv ezőtlen képet alak íthatunk
magunkn ak a testület an yagi helyzetéről. A váro s kö zön sége
nem tá mogatja k ellő megértéssel a t űzoltósá got. Enn ek ok át azon ­
ban nem a testület i rán ti kö zön yben , han em inká bb az i par é,s
keresk edelem ak kori pan gásában kell keresni .
18 94 - ben Kossuth Lajos halá la alk almáv al gyá sz űlést tartott
a testület és a temetés n apján minden tűzolt ó fek ete k arö v et vi selt.
A mi llen ari s év ben a testület má r megalapi tá sá n ak 25 év es
év fordulójá t ün nepli . Ez alk alommal a vá rmegyei tűzoltószöv etség
vá rosunk ban tartotta év i kö zgyűlését, amelyen az egész vá rmegye
tűzoltósá gain ak képvi selői talá lkoztak vá rosun k talai kö zö tt.
Az ezután köv etk ező év ek ben testületünk belső életében nevezetesebb
esemén y nem fordult elő. Képvi seltette magá t a testület
az orszá g különbö ző vá rosai ban tartott orszá gos tűzoltó kong resszusok on, így: Szegeden , Szabadkán , Brassóban és Szatmá rn émeti
ben , versen yek en azon ban nem szerepelt.
An ná l inkább kiv etté k részük et tűzoltóink az oltá s és men tés
munká já ból. Ez utóbbi téren legjelen tősebb és leghatá sosabb volt a tűzol tólegén ység azon műkö dése, amelyet az Erzsébet ki rá lyn é-
-9-
úton , a mai Rosen feld- féle há z helyén állott, Més záros-féle há zn ak
beomlá sa alk almáv al fejtett ki.
1901. év i ápri lis hó 6-án d. u. I h3-k or óriá si robajjal beomlott
a vá rosn ak ak k or ezen egyetlen kétemeletes épülete, amelyn ek
romjai alól tűzoltóink 5 személyt élve men tettek ki , mi g 7 embernek
má r csak a holttestét á shatták ki a tö rmelék ek kö zül.
A tűzesetek kö zül említést érdemel az 1904 . év i júl ius hó
17- én a Rák óczi Feren c- utcá ban düh3n gö tt tűzv ész, amelyn él 5 há z
és szá mos mellék épület esett áldozatul. Az 1905. év i má jus hó 2-án este a Flei schmann- féle pin cerobbaná
s - amelyn ek áldozata két emberélet volt - adott nagy és nehéz munká t tűzoltóinkn ak .
Még ki sem pi hen ték ezen tűzv ész fá radalmai t, 4-én ki sebb
tűzhö z, majd 6-án a Szá llá sv á rosban oly nagyszabá sú tűzhö z vonul tak ki , mely emlék eztetni kezdett az 18 40. nagy tűzv észre, amely
tudv alev ően majdn em az egész vá rost elhamv asztotta. Ezen tűzn él
a Szá llá sv á ros tekin télyes része, 42 há z és 26 mellék épület, igen
sok há ziá lattal és ren geteg tak armánn yal, valamin t kertiv etemén ynyel
pusztult el.
Ugyan ezen év júl ius hó 26-án éjjel vi llá mcsapá s köv etk eztében
ki gyulladt és teljesen leégett a régi vá rosi bérhá zn ak - amelyben
ak k or a postahiv atal nyert elhelyezést - tetőzete és így leszak adtak
az össze s táv író- és telefonv ezeték ek . Ezen tűzn él súlyos szeren
csétlen ség érte a testület kivá ló szertá rnoká t Pfei ffer Feren cet.
A leomló tűzfal súlyosan megsebesítette és egész életére nyomo rékká tette ezt a derék férfi út. A testület vá lasztmán ya meleghan gú
lev élben fejezte ki részv étét és Pfei ffer Feren c érdemei t jegyzőkön
yv ben örök ítette meg.
A nagyobb tűzeset ek fej so rolá sá n ak befejezéseül megemlíten dő
még az 1909. év i szept ember havá ban az Erzsébet ki rá lyn é- úton
levő fon ógyá r rak tárépületében és a mellette levő lak óhá zban dühö
n gő tűzv ész, majd pedi g 1910. év i má jus hó l- én a Bruszt-féle
gőzmalomn ak, 1911. februá r havá ban pedi g a Kőszegi talajműv elő
gépgyá rn ak az égése. A fon ógyá r megmaradt főépülete, a megmen
tett Kőszegi- féle gyá r, a Bruszt malomtól 4 métern yi re lev ő
gabon arak tá r s a leégett épülettel összeépített és megmen tett géphá
z, minden kor fén yes bi zon yi ték ai leszn ek tűzoltóink kivá ló műkö
désén ek.
Kö zben azon ban nagyobb személyi vá ltozá sok is tö rtén tek a
testületben .
A testület 1907. év i júl ius hó 28 -án tartott kö zgyűlésén dr.
Nyi raty Ján os elnök- főparan csn ok ugyani s meleg szav akk al par en ­
tá lja el Lengyel An dort, a testület hosszú időn át volt kivá ló elnök
ét, kin ek nagy érdemei t és emlék ét a kö zgyűlés jegyzőkön yv ében
örök ítette meg.
Az 1910. év végén ismét vá ltozá s állott be a testület veze-