baja thj. város hivatásos és önkéntes tűzoltóságának emlékkönyve
baja thj. város hivatásos és önkéntes tűzoltóságának emlékkönyve
baja thj. város hivatásos és önkéntes tűzoltóságának emlékkönyve
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
BAJA THJ. VÁROS<br />
HIVATÁSOS ÉS ÖNKÉNTES<br />
TŰZ OLTÓ SÁGÁNAK<br />
• • ft<br />
EMLÉKKÖNYVE.<br />
"\.<br />
1932.<br />
Kovács Bencze Albert k3nyvnyomdája, Baja.
BAJA THJ. VÁROS<br />
HIVATÁSOS ÉS ÖNKÉNTES<br />
TŰZOLTÓSÁGÁNAK<br />
EMLÉKKÖNYVE.<br />
1111111111111111111111111111111111111111<br />
D5380053126<br />
Ady Endre VárOSi Könyvtllr Baja<br />
1932.<br />
kovács Bencze Albert könyvnyomdája, Baja.<br />
• • f', "1.'<br />
b.
A baj ai <strong>önkéntes</strong> tűzoltótestület története.<br />
1872-1932.<br />
Amikor a <strong>baja</strong>i ön kén te s tüzol tóte stüle t választmán ya a te stüle<br />
t 60 éve s történe téne k me gíratását határozta el , azt látta szüksége<br />
sne k, hogy az immár több, min t fél évszázados mul tra vissza te kin tő te stüle t történ ete az utókor számára össze fogl al tassék an nál<br />
is in kább, me rt a te stüle t életéne k fon tosabb mozzan atai egyuttal rávil ágitan ak <strong>város</strong>un k egykori gazdasági, társadal mi <strong>és</strong> kul turál is<br />
he lyze tére is.<br />
A krón ikásn ak azon ban igen ne héz a he lyze te , me rt azok az<br />
adatok, amel yek a te stüle t irattárában <strong>és</strong> je gyzőkön yve iben tal ál <br />
hatók, ne m haszn álhat ók fel teljes össze sségükben min de n tov ábbi<br />
nélkül , hane m azokat el őbb bizon yos kritik ai sze mmel ke ll felülvizsgáln<br />
i.<br />
Igen nagy se gítségül szol gál t a te stüle t hat évtize des krón ikáján<br />
ak me gírásán ál Buday István akkori egyleti titkárn ak a te stüle<br />
t 20 év e s jubi le uma al kal mával össze áll ított emlékkön yve.<br />
Mig azon ban a régi bol dog béke vi l ág viszon yaira jelle mzően<br />
az il ye n emlékkön yvbe n in kább az egyén i érde me k kie me l <strong>és</strong>ére <strong>és</strong><br />
a jelen tőse bb al kal makkor el han gzott díszbe széde k szósze rin ti közl<strong>és</strong>ére<br />
fordított a történe tíró kül ön öse bb gon dot, addig a mai ne héz<br />
viszon yok köze pette in kább az érde ke l be nn ün ket, vajjon van-e<br />
re mén yün k arra, hogy a sok viszon tagság közt több, mint fél<br />
évszázadon ke re sztül sike rrel müködő te stüle t nyugodtan te kin the<br />
t-e a jöv őbe . Me g tud-e majd feleln i magasztos hiv atásán ak<br />
akkor, amikor ma min de n hol közön y, ne mtörődömség, r<strong>és</strong>zvétlen <br />
ség az, amivel a köz érde kében ön ze tlen ül dol gozó egyén <strong>és</strong> te stüle<br />
t min de n ütt tal ál kozik? Erre a felve te tt kérd<strong>és</strong>re azon ban az<br />
adatok bizakodó felele te t adn ak.<br />
Ma a te stüle t he lyze te azt muta tja ugyan is, hogy a hivatal os<br />
<strong>város</strong> me gértő támogatása, ava ros pol gárság án ak an yagi se gitsége<br />
<strong>és</strong> a müködő tagok lel ke s <strong>és</strong> buzgó mun kássága ele gen dő biztositékot<br />
nyujtan ak e szép "in tézmén y további fenn maradására. A<br />
jövőbe ve te tt teljes hittel nyugodtan re mél hetjük azt, hogy a mai<br />
ne héz napok el mul tával , a..:,gazdas ági válság en yhül <strong>és</strong>ével a te stüle<br />
t továbbhal ad a 6 évtize des mult ál tal kitüzött utakon s ne m<br />
"fogja hiába igén ybevenn i a' <strong>város</strong> közön ségéne k an yagi <strong>és</strong> erkölc si<br />
támogatását . Ezért a támogatásért - min t a mul tban is - fokozottabb<br />
mértékben sie t a le gborzasztóbb ele m, a tűzv <strong>és</strong>z ál tal ve -
- 4 -<br />
szélye zte te tt embe rtá rsai se gitségére . Me gérti majd a fe jlőd<strong>és</strong> köve<br />
tke ztébe n kibőv ülő embe rbará ti má s tevéke nységek hiv ó szavá t<br />
is: az önkénte s tűzoltó minde nütt ott le sz, ahol se gíthe t.<br />
A jövőbe n azonban az bízhat igazá n, ak i a mult tö rténe tét<br />
ne m lek icsinylő mosolygá ssal, hane m a korsze lle m te lje s me gért<strong>és</strong>éve<br />
l együtt já ró józan me git él<strong>és</strong>se l lapozgat ja azért, hogy az abban<br />
talá lhat ó hibá ból ok ulá st, az erények ből köve te ndő példak ént álló eszményt alak ítson magá nak .<br />
A te stüle t tö rt éne te a köve tke zők épe n tagozódik:<br />
a) A te stüle t me galak ulá sá tól a hiv atásos t ízoltósá g me gsze<br />
rve z<strong>és</strong>éig, ille tve a vilá ghá ború kitö r<strong>és</strong>éig te rje dő időre (18 72-<br />
1914 .)<br />
b) A vilá ghá ború <strong>és</strong> a sze rb me gszá llá s korszaká ra (1914-<br />
1921 .)<br />
c) A sze rb me gszá llá s alól való fe lszabadulá stól napjaink ig<br />
te rje dő időre (1921 -1932.)<br />
a) Az első időszak története.<br />
Amik or a te stüle t me galak ulá sá nak időpontjá tól az első időszak<br />
alatt elte lt idő eseménye it fe lvázoljuk , önkényte le n ül is vissza ke ll tekinte nünk az 1848 -4 9.- i szabadsá gharc <strong>és</strong> az utá na köve tke<br />
ző idők eseménye ire .<br />
Fe le sle ges volna sok at foglalk ozni azzal, hogy mit je le nte tt<br />
a magyar ne mze t tö rténe tébe n Vilá gos, mit ve szíte ttü nk akk or,<br />
amik or az "A radi 13" a má rtirhalá lt sze nv e dte . Tudjuk azt is,<br />
hogy milye ne k voltak a viszonyok az elnyomatá s szomorú év e ibe n<br />
hisze n ennek a vá rosnak a polgá rsá ga a sze rb me gszá llá s alatt i�<br />
ére zhe tte azt, amit apá ink a Bach-k orszak szomoru ide jébe n átéltek .<br />
A magyar alk otmá nyos éle t 18 67. utá ni kibontak ozó korsza ká ra nyulik vissza te stüle tünk tö rténe tének első időszak a.<br />
Me gá llapitható, hogy te stüle tünk szüle t<strong>és</strong>e arra az időre esik amik or a magyar te re mtő Géniusz nagy léptekke l tö rt elő, hog;<br />
szá zados mulasztá sok at he lyre hozzon. A magyar hősk orból a<br />
48 -4 9-e s nagy idők embe re iből me gmaradt ve ze tők irányitá siv al<br />
ke zdődik �eg az európai kulturéle t fe ltéte le inek me gte remt<strong>és</strong>e ,<br />
ekk or ke zdik me g a tűzoltósá g intézménye inek a me galak itá sát is,<br />
me lyek fe jlőd<strong>és</strong>e azonban összee sik a XIX. <strong>és</strong> XX . szá zad nagy<br />
kulturprogrammjá nak fe jlőd<strong>és</strong>éve l.<br />
A nagy fe llendül<strong>és</strong>be n, me ly az 18 67. év i kiegye z<strong>és</strong> utá n<br />
ke zdődik , orszá gsze rte minte gy 350 ilye n egye süle t ke le tke zik .<br />
Ebbe n az időbe n, amik or a ne mze ti sze lle m re ne sszá nsza köve tke zik<br />
be , a Bach-k orszak lidércnyomá sa alól fe lszabadult magyar polgá ri<br />
tá rsadalom a tüzoltóe gyleteke t talá lta le galk almasabbnak a tö mö <br />
rül<strong>és</strong>re. Ezen egye süle tek önfe lá ldozó le lke sültségge l az egyéni <strong>és</strong><br />
a kö zv agyon véde lmére alak ulnak . A me galak ult egye süle tek kö zt<br />
-5-<br />
ige n sok vidék i vá rost· me ge lőzve<br />
te stüle t is.<br />
az elsők kö zt talá lha tó a <strong>baja</strong>i<br />
Alig hangzottak �I Budape ste n az orszá gos tűzoltószöve tség<br />
elnö k ének , Széche nyi Odön grófnak buzdító szav ai, a vá ros polgá<br />
rsá ga nyomban me gragadta az eszmét, me rt be lá tta azt, hogy a<br />
tűzv <strong>és</strong>z elle n védeke znie ke ll.<br />
A vá ros polgá rsá gának e le lkese d<strong>és</strong>e - mint azt e füze t<br />
tartalmá b ó I lá thatjuk - ne m volt múló szalmalá ng. A tűzoltósá g<br />
tö rténe te azt mutatj a, hogy a polgá rsá g a mai napig is szive se n<br />
tá mogatta az önze tle nül dolgozó te stüle tet. Ez a tény pe dig annak<br />
a bizonyiték a, hogy vá rosunk polgá rsá ga a polgá ri éle tre ére tt,<br />
me rt hisze n e te stüle t éle te is a tö rv énye s kénysze r nélk üli ön kormá nyz ati élet. Itt az autonómia ne m a tö rv ények parancsoló<br />
szavá ra ke le tke ze tt, hane m az a kö zjóért le lke se dő szivek összedobbaná<br />
sából fak adt.<br />
A mai női fe lsőke re sk e de lmi isk ola he lyén állott régi Bá rá nyszá<br />
lló nagyte rmébe n 18 71. év i ok tóbe r hó 15-én Loósz Zsigmond<br />
ak ori főbiró elnök le te alatt a vá ros polgá rsá gának szine- jav a a<br />
tüzoltósá g sze rv ez<strong>és</strong>e ügyébe n érteke zle tet tartott. Az érteke zle t<br />
elnöke utalt arra, hogy a me gbe szél<strong>és</strong>t azért hív ta egybe , hogy a<br />
vá ros polgá rai "homlokuk verítékével szerzett vagyonukat a tűz<br />
ellen biztosítani iuyekezzenek, párt, vallási <strong>és</strong> nemzetiségi melléktekintetek<br />
nélkül fogjanak egybe <strong>és</strong> haladjanak a kitűzött cél<br />
felé". E ('él elér<strong>és</strong>ére mondják ki a "T űzoltó egyle t" me galak ulásá<br />
nak szük sége sségét, vá lasszanak 24 tagu ide igle nes bizottmá ny t<br />
a me galak ulá shoz szük sége s munká latok elvégz<strong>és</strong>ére , végül érte sítsék<br />
erről a vá rosi hatósá got, "honnan is kéressék ki a kitüzött cél<br />
elér<strong>és</strong>ére megfelelő pártfogás."<br />
A bizottmá ny munká latá t 14 nap alatt e lvége zte , s így az<br />
alapszabá lyok at a m. kir. Be lügyminiszte riumhoz fe lte rje szte tték ,<br />
ahonnan azok , be mutatá si zá radékk al e llá tv a 1509-18 72. sz. alatt<br />
érke ztek vissza.<br />
Ne m le sz fe le sle ges ide ik tatni az e lső re ndes kö zgyűl<strong>és</strong> á ltal<br />
me gv á lasztott tisztik ar név sorá t, v alamint azok ne ve it, ak ik az e lső<br />
vá lasztmá nyi tagok voltak , ugyszintén az e lső mükö dő tagok névje<br />
gyzék ét. Ma élő polgá rtá rsaink bizonyá ra me ghatottsá ggal fogják<br />
lá tni a név sorban v alame lyik ősük ne v ét. Jól e sik majd olv asniok<br />
ezeke t a ne veke t s lá tni azt, hogy ősapá ik me nnyire le lke sültek<br />
s me nnyit á ldoztak a kö zjóért.<br />
Elnök <strong>és</strong> fő parancsnok: Polle rmann Be rtalan gyógysze r<strong>és</strong>z.<br />
Ale lnök <strong>és</strong> alparancsnok: Dö mö tö r Zuá rd ügyv éd. Titkár: Erdélyi<br />
Gyula. (Ma is él, Baja vá ros ny. polgá rme ste r he lye tte se .) Pénztá<br />
ros: Ecke rt Istvá n tak arék pénzt� . ri főkö nyve lő. Orvosok: Sztruhá<br />
k Istvá n dr., Ladá nyi Mór dr. Ugy<strong>és</strong>z : Dö mö tö r Zuá rd ( ale lnök<br />
<strong>és</strong> alparancsnok .)<br />
V álasztmá nyi tagok: Loósz Zsigmond főbiró, Osztoics Sime on
- 6 -<br />
<strong>város</strong>i tisztviselő, Popovics Döme <strong>város</strong>i főjegyző, Allaga Ottó<br />
ügyvéd, Vidovich Bonaventura főgimn. tanár, Brigly józsef kéményseprő,<br />
Hunyadi Antal épit<strong>és</strong>z, Klenáncz jános kereskedő, Koller<br />
Hugó banktisztviselő, Schőn M. B. kereskedő, Spitznagel Lőrinc<br />
ácsmester, Reich Ignác kereskedő, Pilaszánovics Antal földbirtokos,<br />
Hüttl Ede malom igazgató, Saly Imre dr. orvos, Szohner Antal<br />
gőzhajózási ügynök, Ivánovics Pál orvos, Radány Kálmán gabonakeres�edő,<br />
. Kois Alajos ny. községi jegyző, Leopold jános bádogos,<br />
Dregan Peter szolgabíró, Szohner Rezső kereskedő Babócs Endre<br />
füszerkereskedő, Varga jános épit<strong>és</strong>z, Rosenkranz Ödön postatiszt.<br />
. Re�des �űködő tagok: Brigly Lajos kéményseprő, Bogovics<br />
L�J ? s mez�sbabos mester, Berger Gusztáv, Bözer Dániel kalapos,<br />
Balmt Istvan esztergályos, Cserba Ferenc járásbíró, Csapláros Ferenc<br />
szabó, Czinderi Sándor pék, Czanik jános kereskedő, Csukás<br />
Károly fakereskedő, Dlopolszky Lajos diák, Dudás László asztalos,<br />
De � ts . ch �uk !:<br />
Dömötör Zuárd ügyvédsegéd, Erdélyi Gyula vá<br />
rosI hsztVISelO, Eckert István takarékpénztári főkönyvelő Fejes<br />
István I. magy. ált. biztosítási főnök, Freidich Gyula mol�ár, id.<br />
Frankenb � rger Ferenc kőfaragó, Fábik János iparos, Fiszter Ernő,<br />
Fra �, ek janos . a , ranyműve � , Füstösi Pál, Gruber Mór gabonakeresk<br />
: do, Guel n:u no Ferenc Iparos, Gurics Ferenc postaaltiszt, Gibicz<br />
jozsef m ? ln ? r, Ge��ardt G � sztáv , takarékpénztári tisztviselő, Györfi<br />
Antal kemenysepro, Horvath jozsef pék, Hock Károly kádár,<br />
Hec?tl Fer , enc , sz � gkovács � H�lschein jakab sírkőaranyozó, Helschem<br />
Ign . a : slrkoaranyozo, jIlk Gyula könyvnyomdász, Kühnel<br />
F � renc, KlraIy
-8 -<br />
rö l. Helyét az elnök ségben Tury Má tyá s, a fö paran csn ok i ti sztségben<br />
pedi g Frank en berger Feren c alparan csn ok , majd Eck ert István<br />
főparan csn ok foglalta el. E derék vezetők alatt tűzoltósá gunk igen<br />
jól megfelelt hivatá sán ak s szeren csére az előző év ek ben tapasztalt<br />
kö zön yö sség nem ébred fel ujra.<br />
18 8S- ben olyan kedv ező a testület an yagi helyzete, hogy a<br />
szertá ri felszerel<strong>és</strong> gyarapi tására majdn em 800 forin tot tudn ak fordí<br />
tani; Eck ert István főparan csn ok sürgeté sére pedi g 750 forin t<br />
kö ltséggel gyak orlótorn yot áll itan ak fel, mely összegből 400 forin <br />
tot a vá rosi hatósá g vá llalt magá ra.<br />
Nev ezetes mozzan at az egyesület életében ez év ben még az<br />
is, hogy a vá rosi hatósá g az önk ént es tűzoltó k jut almazá sá ra 250 forin tot szav azott meg. Ezen összegből két ti szt 1-1 aran yat, a<br />
legén ység kö zül az arra legérdemesebbek 20 forinU ól 5 forin ti g<br />
terjedő összegű jutalmat kaptak érdemeik arán yá ban . "Eme kitűntet<strong>és</strong><br />
- írja a te stület egyik krón iká sa - mindinkább fokozta a<br />
fialalságban azon ambiciót, hogy tűzoltóvá legyen."<br />
Mi g az előző év ek ben ugyani s a műkö dő tagok szá ma 2 5-<br />
30 v olt, most má r ez a sz á m 52 -re emelk edett.<br />
Az 18 90. év ben a Feren cren di ek torn yában lev ő őr torn yot a<br />
lak tan yáv al 'magánh aszná latú telefonn al kö tik össze.<br />
Az 18 91. év ok tóber hó 18 -án Schei bn er Gyula elnök lete,<br />
Odry An dor főparacsn oksága alat t ün n epelte az egylet fenná llá <br />
sá nak 20. év fordulójá t. Ez alk alommal ren dezett ün n epség le gszebb<br />
pon tja Pollerman Bertalan egyk ori elnök- főparan csn ok arck épén ek<br />
leleplez<strong>és</strong>e v olt. Ugyan ekk or alak ult meg a testüle t zen ek ara is.<br />
Az 18 93. év i jelen t<strong>és</strong>ek ből i smét k edv ezőtlen képet alak íthatunk<br />
magunkn ak a testület an yagi helyzetéről. A váro s kö zön sége<br />
nem tá mogatja k ellő megért<strong>és</strong>sel a t űzoltósá got. Enn ek ok át azon <br />
ban nem a testület i rán ti kö zön yben , han em inká bb az i par é,s<br />
keresk edelem ak kori pan gásában kell keresni .<br />
18 94 - ben Kossuth Lajos halá la alk almáv al gyá sz űl<strong>és</strong>t tartott<br />
a testület <strong>és</strong> a temet<strong>és</strong> n apján minden tűzolt ó fek ete k arö v et vi selt.<br />
A mi llen ari s év ben a testület má r megalapi tá sá n ak 25 év es<br />
év fordulójá t ün nepli . Ez alk alommal a vá rmegyei tűzoltószöv etség<br />
vá rosunk ban tartotta év i kö zgyűl<strong>és</strong>ét, amelyen az eg<strong>és</strong>z vá rmegye<br />
tűzoltósá gain ak képvi selői talá lkoztak vá rosun k talai kö zö tt.<br />
Az ezután köv etk ező év ek ben testületünk belső életében nevezetesebb<br />
esemén y nem fordult elő. Képvi seltette magá t a testület<br />
az orszá g különbö ző vá rosai ban tartott orszá gos tűzoltó kong resszusok on, így: Szegeden , Szabadkán , Brassóban <strong>és</strong> Szatmá rn émeti<br />
ben , versen yek en azon ban nem szerepelt.<br />
An ná l inkább kiv etté k r<strong>és</strong>zük et tűzoltóink az oltá s <strong>és</strong> men t<strong>és</strong><br />
munká já ból. Ez utóbbi téren legjelen tősebb <strong>és</strong> leghatá sosabb volt a tűzol tólegén ység azon műkö d<strong>és</strong>e, amelyet az Erzsébet ki rá lyn é-<br />
-9-<br />
úton , a mai Rosen feld- féle há z helyén állott, M<strong>és</strong> záros-féle há zn ak<br />
beomlá sa alk almáv al fejtett ki.<br />
1901. év i ápri lis hó 6-án d. u. I h3-k or óriá si robajjal beomlott<br />
a vá rosn ak ak k or ezen egyetlen kétemeletes épülete, amelyn ek<br />
romjai alól tűzoltóink 5 személyt élve men tettek ki , mi g 7 embernek<br />
má r csak a holttestét á shatták ki a tö rmelék ek kö zül.<br />
A tűzesetek kö zül említ<strong>és</strong>t érdemel az 1904 . év i júl ius hó<br />
17- én a Rák óczi Feren c- utcá ban düh3n gö tt tűzv <strong>és</strong>z, amelyn él 5 há z<br />
<strong>és</strong> szá mos mellék épület esett áldozatul. Az 1905. év i má jus hó 2-án este a Flei schmann- féle pin cerobbaná<br />
s - amelyn ek áldozata két emberélet volt - adott nagy <strong>és</strong> nehéz munká t tűzoltóinkn ak .<br />
Még ki sem pi hen ték ezen tűzv <strong>és</strong>z fá radalmai t, 4-én ki sebb<br />
tűzhö z, majd 6-án a Szá llá sv á rosban oly nagyszabá sú tűzhö z vonul tak ki , mely emlék eztetni kezdett az 18 40. nagy tűzv <strong>és</strong>zre, amely<br />
tudv alev ően majdn em az eg<strong>és</strong>z vá rost elhamv asztotta. Ezen tűzn él<br />
a Szá llá sv á ros tekin télyes r<strong>és</strong>ze, 42 há z <strong>és</strong> 26 mellék épület, igen<br />
sok há ziá lattal <strong>és</strong> ren geteg tak armánn yal, valamin t kertiv etemén ynyel<br />
pusztult el.<br />
Ugyan ezen év júl ius hó 26-án éjjel vi llá mcsapá s köv etk eztében<br />
ki gyulladt <strong>és</strong> teljesen leégett a régi vá rosi bérhá zn ak - amelyben<br />
ak k or a postahiv atal nyert elhelyez<strong>és</strong>t - tetőzete <strong>és</strong> így leszak adtak<br />
az össze s táv író- <strong>és</strong> telefonv ezeték ek . Ezen tűzn él súlyos szeren<br />
csétlen ség érte a testület kivá ló szertá rnoká t Pfei ffer Feren cet.<br />
A leomló tűzfal súlyosan megsebesítette <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>z életére nyomo rékká tette ezt a derék férfi út. A testület vá lasztmán ya meleghan gú<br />
lev élben fejezte ki r<strong>és</strong>zv étét <strong>és</strong> Pfei ffer Feren c érdemei t jegyzőkön<br />
yv ben örök ítette meg.<br />
A nagyobb tűzeset ek fej so rolá sá n ak befejez<strong>és</strong>eül megemlíten dő<br />
még az 1909. év i szept ember havá ban az Erzsébet ki rá lyn é- úton<br />
levő fon ógyá r rak tárépületében <strong>és</strong> a mellette levő lak óhá zban dühö<br />
n gő tűzv <strong>és</strong>z, majd pedi g 1910. év i má jus hó l- én a Bruszt-féle<br />
gőzmalomn ak, 1911. februá r havá ban pedi g a Kőszegi talajműv elő<br />
gépgyá rn ak az ég<strong>és</strong>e. A fon ógyá r megmaradt főépülete, a megmen<br />
tett Kőszegi- féle gyá r, a Bruszt malomtól 4 métern yi re lev ő<br />
gabon arak tá r s a leégett épülettel összeépített <strong>és</strong> megmen tett géphá<br />
z, minden kor fén yes bi zon yi ték ai leszn ek tűzoltóink kivá ló műkö<br />
d<strong>és</strong>én ek.<br />
Kö zben azon ban nagyobb személyi vá ltozá sok is tö rtén tek a<br />
testületben .<br />
A testület 1907. év i júl ius hó 28 -án tartott kö zgyűl<strong>és</strong>én dr.<br />
Nyi raty Ján os elnök- főparan csn ok ugyani s meleg szav akk al par en <br />
tá lja el Lengyel An dort, a testület hosszú időn át volt kivá ló elnök<br />
ét, kin ek nagy érdemei t <strong>és</strong> emlék ét a kö zgyűl<strong>és</strong> jegyzőkön yv ében<br />
örök ítette meg.<br />
Az 1910. év végén ismét vá ltozá s állott be a testület veze-
10 -<br />
t<strong>és</strong>ébe n. Kivá ló <strong>és</strong> szakk épze tt főparancsnok a, dr. Nyiraty Já nos,<br />
ki 18 95. óta á llt a tűzoltósá g élén , min t főparan csn ok - ille tően<br />
Le ngye l Andor halál a óta, mint elnök- főparan csnok - elfoglaltsá<br />
ga miatt le mondott tiszt ségéről. A kö zgyűl<strong>és</strong> dr. Nyi rat y Já n os<br />
érde me it je gyzőkö nybe foglal ja, őt pe dig ö rökö s tiszte le tbe li e lnö k <br />
főparancsnokká vá lasztja.<br />
Az el nök ségben Bajay Péte r, a te stüle t egyik le grégibb <strong>és</strong><br />
le gérde me se bb tagja, a főparan csnok i tisztségbe n pe dig Fe hér<br />
Lőrinc dr. , a te stüle t fi atal <strong>és</strong> ambiciózus titká ra köve tte őt. EInök<br />
ünk azon ban ne m soká ig vise lte tisztségét, me rt az 1911. év i<br />
júl ius hó 30-án tartott kö zgyűl<strong>és</strong>e n le mon dott, amel y Bajay Péte rnek<br />
örökö s tiszte letbe li elnökk é tö rtént me gv á lasztá sa után he lyére<br />
Ertl Istvá nt, a bá csi tűzoltósá g me gsze rv e zőjét <strong>és</strong> elnök- főparan csnoká<br />
t vá lasztja.<br />
Ú jból ke ll itt han gsulyoznunk dr. Nyiraty Já nQ snak <strong>és</strong> Bajay<br />
Pé te rn ek a tűzoltósá g kö rül kife jte tt munká ssá gá t. Ok vol tak azok ,<br />
ak ik a má r- má r fe loszlóban lév ő egyle te t erős kézze l össze tartották<br />
<strong>és</strong> fenntartották abban az éle te t.<br />
Az 1912 . év januá r hó 30-á n tartott valasztmán yi ül<strong>és</strong>e n dr.<br />
Fe hér Lőrin c főparancsn ok be je len ti, hogy a Be lügymin isz térium a<br />
hiv atá sos tűzoltósá g sze rve z<strong>és</strong>éről szóló szabál yren de letet jóvá hagyta<br />
<strong>és</strong> a vá ros kö zön ségének áldozatk <strong>és</strong>zségéért elisme r<strong>és</strong>ét kife je zv e ,<br />
fe lhatalmazta a tö rv ényhatósá got, hogy a sze rve z<strong>és</strong>t sajá t hatá sk ö <br />
rében hajtsa végre. Ezze l a be je lent<strong>és</strong>se l, ille tően an nak végre hajtá sá v al uj korszak<br />
ke zdődik a te stüle t éle tébe n. Mig ugyanis eddig a vá ros tűzvéde<br />
lm ét le gn agyobb r<strong>és</strong>zben az önk én tes tűzoltók lá tták el, most<br />
a he lyze t ak k ép vá ltozik me g, hogy bá r hiv atalosan a vá rosi t ízoltósá<br />
gnak a fe ladata a tűzv éde le m, mégis ezen fe ladatán ak kis<br />
létsz ám á ra <strong>és</strong> egye tle n tiszt jére való tek in te tte l csak is úgy képe s<br />
me gfe le ln i, ha ebben az önk én tes te stüle t ke llők épen tá mogatja.<br />
Enek köve tke ztében vá rosunk ban a he lyze t úgy alak ult , hogy az<br />
új hiv at á sos tűzoltósá g, me ly vége re dménybe n az önk én tes tűzoltó<br />
te stüle tből fe jlődö tt ki, ezze l tö bbé-kev <strong>és</strong>bbé össze forrt. E tényből<br />
önk én t köve tke zik , hogy az együtte s műkö d<strong>és</strong> köve tke ztében a két tűzoltói alak ulá s tö rténe te csak nem egybevá g. É pe n ezért e tö rté<br />
�e t ele jén kö zö lt taglalá s tová bbi r<strong>és</strong>ze iben csak az ok at a moz zanatok<br />
at fogjuk kiemelni, ame lyek spe ciá lisan az önk én tes te stüle t<br />
be l ső éle tére vonatk oznak. Az önkénte s tűzoltók külső sz erepl<strong>és</strong>éről<br />
, fők ént pe dig a tűze se tekn él való kö zre műkö d<strong>és</strong>ek ről e füze t<br />
abban a r<strong>és</strong>zében talá lhat bőve bbe t az olv asó, me ly a hiv atá sos<br />
tűzoltósá g tö rténe tét tartalmazz a.<br />
Az 1912 . év be n a vá lasztmá ny t . <strong>és</strong> parancsnok ságot' sok at<br />
fogl alk oztatja a tüz oltóze ne k ar ügye . Altalán os a pan asz , hogy a<br />
ze ne karban nin cs me g a kel lő re nd <strong>és</strong> fe gye lem s ezért a paran csnok<br />
ság ze nek ari szabál yzat elk<strong>és</strong>zí t<strong>és</strong>ét tartja sz ük sége sn ek . E fe-<br />
-11<br />
ladattai Ol tván yi Istvá n dr. titká rt <strong>és</strong> Kozacsek Istvá n ze ne gondnokot<br />
bízzák me g.<br />
A má jus l l-én tartott parancsnok sági űl <strong>és</strong>en dr. Fe hér Lőrin c<br />
főparancsnok be je len ti, hogy a hiv atá sos tűzoltóleg énység létszá <br />
má t az uj sze rv ez <strong>és</strong>i szabá lyren de le tnek me gfe le lőe n kieg<strong>és</strong>zíte tte<br />
<strong>és</strong> kéri a tisz tik art, hogy a le génység szá má nak szaporodá sá v al<br />
fe lgyüle mle tt munk a elv égz<strong>és</strong>ében őt tová bbra is tá mogassa.<br />
Hogy a vá ros az <strong>önkéntes</strong> tűz ol tóte stüle t sze repét a vá ros<br />
tűzv éde lmén él mily fon tosnak tartotta, mi se m bizon yítja jobban,<br />
mint az a tény, hogy a vá ros a te stüle tnek eddigi 150' -k orona<br />
év i se gélyét 2.500 koroná ra emelte fe l azon kö te le ze ttséggel , hogy<br />
ezen össze ge t tűzoltósze rek be szerz<strong>és</strong>ére fordítsa. Ezze l kel lők épe n<br />
honorá lta a hiv atalos vá ros a te stüle t műkö d<strong>és</strong>ének jelen tőségét,<br />
ame ly fők ép abban nyilvá nult, hogy a hiv atá sos tűzol tósá g me gte <br />
re mt<strong>és</strong>éhe z elők <strong>és</strong>zíte tte a tal ajt, annak létre jöve te lébe n se gédke ze tt<br />
<strong>és</strong> az t anyagi <strong>és</strong> sze le mi erejéve l tá mogatta.<br />
Ú gylá tszik , hogy a hiv atá sos tűzol tósá g fe lál lítá sá v al a re gl ,<br />
talá n kissé me glazul t fe gye le m is újból he lyreál l. Ne héz fe ladat<br />
le he te tt ez, me rt még ezen év nove mbe r 17-i parancsnok sá gi űl<strong>és</strong>én<br />
tá rgyalják azt a pan asz t, me ly sz erin t a hiv atá sos tűzoltósá g<br />
őrparan csnok a szigorúan bá nik a le gén ységge l. Dr. Fe hér Lőrinc<br />
azon bá n a kihal lgatá sok során me gá ll apítja, hogy ez a szigorúsá g<br />
a me gk öve te len dő katoná s fe gyele m élér<strong>és</strong>éhe z fel tétlen ül szük sége s.<br />
Ugyan ak k or me gá llapítja a parancsn okság azt is, hogy a le gén ység<br />
panasza az egyik hiv atá sos tűz oltó bujtogatá sá ra ve ze the tő vissza, miért is fe lte rje sz t<strong>és</strong>t te sz a főparan csn ok a vá ros polgá rme ste réhe<br />
z a tűzoltó azon ali el bocsá tására.<br />
A vá rostól élve ze tt nagyobb se gély birtoká ban a te stüle t<br />
most má r a mode rne bb sze rek be sz erz<strong>és</strong>ére is gon dolhat. Az 1913. év i má rci us hó l- én tartott parancsn oksági iíl<strong>és</strong> motorfe csken dő<br />
be sze rz<strong>és</strong>ének kérd<strong>és</strong>éve l foglalk oz ik <strong>és</strong> elhatá rozza ezen ügynek<br />
ál landóan napiren de n való tartá sát. Ne msoká ra ez utá n tá rgyalnak a<br />
tűzoltósá g me gfe le lő elhe lye z<strong>és</strong>éről is <strong>és</strong> szó van arról, hogy 17.000<br />
koroná ért há zat ve sz a te stüle t. Kö zben azonban úgylá tszik mégis<br />
sike rül az addigi lak tan ya tulajdonosáv al újabb me gá llapodá st léte síten i, me rt a há zv étel ügye ne m ke rül tö bbe t fe lszin re .<br />
Még ugyane ze n év augusztus hó 9- én tartott vá lasztmá nyi<br />
űl<strong>és</strong>en a te stüle t boldoge mlék ű főparan csn ok á nak, Pol le rman Be rtalan<br />
fián ak , dr. Polle rman Artur te stüle ti orv os indítván yá ra ki mon dja a vá lasztmán y, hogy me n tőosztá lyt sze rve z <strong>és</strong> me gk eresi<br />
a Vö rö sk ereszt <strong>baja</strong>i fiók ját l drb. me n tők ocsi áten ge d<strong>és</strong>ére , a<br />
vá rosi taná csot pe dig 1 pá r lón ak ily célra való be sze rz<strong>és</strong>ére . A<br />
le génységnek me n t<strong>és</strong>re való kiképz<strong>és</strong>e me g is tö rtént, azonban,<br />
mive l se m kocsit, se m pe dig el őfogatot hozzá ne m sike rült kapn i,<br />
a me ntőszolgá latot egye lőre csak hordá ggyal tel je síte tték . Az ok <br />
tó be r hó 20-án tartott vála sztmá nyi űl<strong>és</strong>sel kapcsolatban má r a<br />
be sze rze tt motorfe cske ndőt mutatták be , ame lynek nagy te lje sí t-
- 12 -<br />
ménye a megjelentek sorából nagy tetsz<strong>és</strong>t váltott ki. Ezen nagyarányú<br />
beszerz<strong>és</strong> nehéz kérd<strong>és</strong>ét a testület akkép tudta megoldani,<br />
hogy vételárára 3 évre lekötötte a <strong>város</strong>tól kapott fentiekben már<br />
említett felemelt évi segélyt.<br />
Az 1913. évi november hó J9-én tartott közgyííl<strong>és</strong>en az elnöklő<br />
Ertl' István bejelenti, hogy Ofelsége Bajay Péter tiszteletbeli<br />
főparancsnoknak, Prigly Károly volt főparancsnoknak, továbbá<br />
Gíbic József <strong>és</strong> Sebők János tűzoltóknak a 25 éves szolgálati királyi<br />
díszérmet adományozta <strong>és</strong> a kitüntet<strong>és</strong>eket buzdító szavakkal<br />
adta át az érdekelteknek.<br />
b) A világháború <strong>és</strong> a szerb megszállás korszaka.<br />
Az 1914. év nyarán kitört világháború az <strong>önkéntes</strong> tűzoltó-testület<br />
működő tagjainak is nagy r<strong>és</strong>zét fegyverbe szólította úgy,<br />
hogy helyettesít<strong>és</strong>ükről a mozgósításkor a szünidőző tanulóifjúság<br />
soraiból toborzott úgynevezett diáktűzoltók gondoskodtak. A lelkes<br />
fiatalság komolyan vette a rájuk bízott feladatot, s több tűzesetnél<br />
értékes tevékenységet fejtett ki. A tanév megkezd<strong>és</strong>ével<br />
azonban a diáktűzoltók működ<strong>és</strong>üket nagy általánosságban befejezték.<br />
Az 1914. évi december hó 20-án tartott rendes közgyűl<strong>és</strong><br />
egyhangú lelkesed<strong>és</strong>sel a testület régi, érdemekben gazdag tagját,<br />
Prigly Károlyt választotta elnökké. Talán a sors különös akarata<br />
volt az, hogy e válságos időkben olyan férfiú kerüljön az elnöki<br />
székbe, aki nemcsak az ügyszeretet, hanem több évtized tapasztalatát<br />
is hozta magával.<br />
A világháború eseményei pedig követik egymást, a megmaradt<br />
<strong>önkéntes</strong> tűzoltó k közül is egyre többen vonulnak be<br />
katonai szolgálatra, mig a testület választmánya a hazafias cél előmozdítására<br />
2. 000 korona értékű hadikö!csönt jegyez a betegsegélyző<br />
alapból.<br />
A háborús évek súlyos gondjai felismerhetők a teslület<br />
jegyzőkönyvéből is, amennyiben több, mint egy évig választmányi<br />
ül<strong>és</strong>t sem tartanak.<br />
Az 1916. évi júniusi választmányi űl<strong>és</strong>en jelenti be az<br />
elnök, hogy Bajay Péter lemondott főparancsnoki tisztségéről. A<br />
választmány a bejelent<strong>és</strong>t sajnálattal veszi tudomásul <strong>és</strong> a főparancsnoki<br />
teendők ellátásával dr. Oltványi István alparancsnokot<br />
bízza meg.<br />
A tanácskozásokban újra nagy szünet következik. Csak<br />
1918. május 3-án hívja egybe Prigly Károly elnök a testület választmányát,<br />
hogy a közgyűl<strong>és</strong>t elők<strong>és</strong>zítse. A jelenvoltak névsorát<br />
olvasva bizony azt látjuk, hogy ekkor már csak az 50 éven felüli<br />
férfiak voltak jelen, a többieket a háború fegyverbe szólította.<br />
E közgyűl<strong>és</strong>re Oltványi István akkori főparancsnok rövid<br />
beszámolót k<strong>és</strong>zített a testUlet háború alatti működ<strong>és</strong>éről. Megem-<br />
- 13 -<br />
Hti a diáktűzoltókat, szól a népfelkelői szolgálatra alkalmatlanokból<br />
behívott köteles tűzoltók működ<strong>és</strong>éről. Elmondja azt, hogy a<br />
nagyobb tűzesetek től a háború alatt a sors <strong>város</strong>unkat . szinte megkímélte.<br />
Az egyetlen nagyobb tűz csak az 1915. éVI augusztus<br />
20-i kincstári szalma ég<strong>és</strong>e volt. Itt jelenti be a parancsnok, hogy<br />
a testület addigi Cirfusz Ferenc-utcai helyiségéből, amelyben a<br />
tűzoltóság évtizedeken át volt elhelyezve, a Bárány-száIlóba költözött.<br />
Érdemes megfigyelni azt a fejlőd<strong>és</strong>t, melyen a tűzoltóság<br />
elhelyez<strong>és</strong> szempontjából átment.<br />
. .<br />
Az <strong>önkéntes</strong> tűzoltóság megalakulasakor a varosI bérházban<br />
kapott ideiglenes otthont. Ez a megoldás azonban nem � olt<br />
tökéletes, mert sem a legénységi helyiségek, sem a szertarak<br />
nem voltak kielégítők.<br />
1882. táján a Bartsch-féle telken lévő helyiségbe költözik<br />
át a tűzoltóság.<br />
Az akkori viszonyok szerint megfelelő elhelyez<strong>és</strong> a tűzoltóság<br />
fejlőd<strong>és</strong>ével egyre mostohábbnak látszik s í � y nagy fejlő :<br />
d<strong>és</strong>t jelent az előbbiekben említett 1918. május 3-I .. paran � s ? okI<br />
bejelent<strong>és</strong>, mely szerint a tűzoltóság a Bartsch-teleprol a Baranyszállóba<br />
költözött.<br />
Ez a tény a tűzvédelem szempontjából azért is fontos,<br />
mert itt már a helyiségek tágasabbak, a tűzoltóság parancsnoka <strong>és</strong><br />
a szolgálatvezető <strong>és</strong> egy családos kocsis term<strong>és</strong>zetbeni lakást kap.<br />
A szerb megszállás alatti szomorú idők alaposan megviselték<br />
testületünket is. Gyülekez<strong>és</strong>i lehetőségek teljes megszün<strong>és</strong>e,<br />
dr. Oltványi István <strong>önkéntes</strong> helyettes parancsnok bebörtönöz<strong>és</strong>e,<br />
majd k<strong>és</strong>őbbi kiutasítása, dr : Mó�er . Géza hivat � sos . f ? parancs �? k<br />
elmozdítása, majd Jakovlyevlts MJlorad szerb fokapltany � a� tu , zo!tópanrancsnokká<br />
való kinevez<strong>és</strong>e majdnem teljesen megbemtottak<br />
a testület működ<strong>és</strong>ét.<br />
A hála <strong>és</strong> elismer<strong>és</strong> szavával kell e helyen is megemlékezni<br />
Prigly Károly akkori elnöhől, aki nagy ü p szeretettel, k . ellő<br />
eréllyel nemcsak az <strong>önkéntes</strong> testület legénységet, hanem a <strong>hivatásos</strong><br />
tűzoltósagot is igyekezett összefogni. Az ö szívó s munkásságának<br />
köszönhető az is, hogy a tüzoltók a szereket eléggé karbantartották<br />
s így - habár meglehetősen megrongálódtak - még<br />
sem mentek teljesen tönkre.<br />
c) Az utolsó 10 év története.<br />
De elmultak a megszállás szomorú évei is. A <strong>város</strong> hazatérő<br />
vezetöi azonban üres pénztárt, mindenütt elkesered<strong>és</strong>t, pu�ztulá�t, romokat találtak. Nem volt szerencs<strong>és</strong>ebb helyzete Oltvanyi Istvan<br />
dr. rendőrtanácsosnak sem, akit <strong>hivatásos</strong> főparancsnok ká nevezett<br />
ki a <strong>város</strong> polgárnwstere <strong>és</strong> parancsnokká választott az <strong>önkéntes</strong><br />
testület közgyűl<strong>és</strong>e. Dr. Oltványi IS �<br />
, ván nagy . ügyszeretettel fogott<br />
a testület rendbehozásához. Jellemzo az akkOrI vIszonyokra, hogy<br />
'
- 14-<br />
� ehéz . fe�ada�á . nak meg� alósí tá sá �lOz a régi kipróbált legénységi<br />
allomanYI ba]t arsakon ki vül senkI sem jöt t tá mogatá sá ra. Főt örek<br />
� <strong>és</strong>e volt - mi ként . a . hi � at ásos tűzolt ósá gná l is - a régi rend et<br />
es fegyelmet hel yrealh tam, a nagy mért ékben elhasznál ód ott <strong>és</strong><br />
megf ? gyat kozot t �f ls<br />
.<br />
zerel<strong>és</strong>t pedi g ismét rendbehozni . Mu nkájában<br />
.<br />
csup an a� 1922 . eV I au gu sztu s ho 6-á n megt art ot közgyűl<strong>és</strong>tő l<br />
�ezd ve tamaszkodhatot t az alap szabá lyok szeri nt megvál as zt ott ti sztI�ar<br />
se��t � . é&:�re .<br />
.<br />
Ez a kö� gyűl �s a ti szt ségéről lemond ott Prigly<br />
.<br />
�arolyt orokos tI szteletbeh elnokké vá laszt ja az előbbi ekben má r<br />
Ismertetet t érd emei elismer<strong>és</strong>éü! .<br />
t:z 1 ?2 3. �vi . má rc i � s . hó 4- é ? tart ott értekezl et en Szent Já <br />
nos varosresz tu zbI ztonsaganak kerd <strong>és</strong>ével foglalkozva Sc hi avon<br />
� . en . ri k akkori ba!ai révkapi tá ny i ndit vá nyár a ki mondjá k: hogy az<br />
eJl eh tel efonszol gal at elrend el<strong>és</strong>ét illetékes helyen szorgalmazni<br />
fogjá k.<br />
.. . Az ..<br />
1�24 . évi szep tember hó ll- én tart ot t paranc snoksá gi<br />
ulesen kozh a paranc snok, hogy dr. Mari novic s Imre h. államtit <br />
ká r, sZ 0vet ségi alel � ök az önk ént es test ületet megszemlélve a ta pasztalatok felet t dIc séretét fejezt e ki .<br />
. . A tűzoltósá � szemp ontjá ból az 1925. év igen nagy jelent ősegu:<br />
Eb ben az evben a tűzolt ósá g a Bá rá ny- szá llóból a mai modern,<br />
szép lakt anyá já ba költözi k. Bá r, mi nt má r előbb is eml itett ük<br />
a szerb � egs� ál lá s utá n a vá ros vezet ői üres pénztá rt <strong>és</strong> alap osa�<br />
megrongalt kozep , ület eket talá ltak, mégi s a vá ros r<strong>és</strong>zéről való első<br />
nagyobb ép ítkez<strong>és</strong> a tű�? I!ólaktanya emel<strong>és</strong>e volt. Helyesen gondolt<br />
a el varosu nk vezetosege azt , hogy a modern tűzvéd eImi cé<br />
I<br />
,<br />
� knak me ?" fele lő lakt anya létesít <strong>és</strong>e jó befektet <strong>és</strong> les z. A tá gas,<br />
U] la �tanyaban nemc sak az önként es test ület szere i nyertek megfele<br />
lo<br />
.<br />
e�h ,<br />
,<br />
7Iyezes�, ?anem a test ület ot t kü lön paranc snoki <strong>és</strong> külön<br />
legenysegl szobat IS<br />
.<br />
kapot . Bi zonyá ra nem kell külön ha ngsúl yoznu<br />
nk azt , hogy milyen nagy előnyt jelent önként es tűzoltói nk szá má ra az, �ogy<br />
.<br />
a<br />
.<br />
lakt anyá ban valóban jól érezheti k magu kat. Legszebben<br />
bIzonyIt] a ezt az a körülmény, hogy az önként es tűzolt ó k<br />
a re�, d : s gy akor��tok id ején �i vül is -<br />
.<br />
különösen vasá rnap onként<br />
- su ru n latogat] ak a laktanyat <strong>és</strong> ottam szobái kban napi - <strong>és</strong> szaklap<br />
ok ol vasgatá sá v al, szórakoztató tá rsasj:ít ékokkal tölti k idej üket .<br />
Igy megszeret ve a lakt anyá t nemc sak a hi vatá sos tűzoltó kkal való<br />
? � jt� � rias szd lemet áp ol ják, hanem azá ltal, hogy délu tá n a rend es<br />
.<br />
eJJeh ugr elet es szolgá lat on ki vül is még egy- két önként es tűzolt ó<br />
rend szen nt bent van a laktanyá ban, ne mc sak Híz eset én hanem a<br />
m� nt<strong>és</strong>e� nél is . �indi g lehet egy pá r önként es bajtá rsra<br />
..<br />
' szá mitani ,<br />
mIne� kov� tkezteb<br />
.<br />
en ok az ará nylag ki s szá mú vá rosi tűz oltósá gnak<br />
al l and oan segi tsegére , vannak.<br />
, Az .19�7 .. év ismét nagy vá lt ozá st jelent a testület él etében.<br />
Ez ev mar : lU �s ban dr. Oltványi Ist ván lemond ugy hi vatá sos fő<br />
..<br />
p ,<br />
.? ran : s�okl .'<br />
mm t onkent<br />
.<br />
� s paranc snoki ti szt ségéről. A hi vatá sos<br />
tu zoltosag elere dr. Borbi ro . Ferenc polgármester Horvá th Ivá n okI.<br />
15 -<br />
gép <strong>és</strong>zmérnököt, a vol t sá rvan műsel yemgyá ri tűzoltószakasz pa ranc snoká t nevezi ki , mi g az önként es tűzolt ótest ület közgyűl<strong>és</strong>e<br />
a testület paranc snoki teendői nek ellá tá sá val vi téz Losonc zi Györgyöt,<br />
a testül et volt ti tká rát bí zza meg, ki t eme ti sztségébena<br />
vonat kozó mi ni szt eri rendel et értel mében - a vá ros polgá rmestere<br />
is megerősit ett . Ugyanakkor az elnöki ti sztséget dr. F ehérvá<br />
ry Dezső lemondá sa folytá n, dr. Knézy Lehellel tölti be. Mi vel<br />
a há ború <strong>és</strong> a szerb megszá llá s alatt teljesen leroml ott tűzolt ói felszerel<strong>és</strong><br />
javitá sá nak, illetően korszerű pótlá sának szükségességét<br />
a vá ros vezet ősége telj es mértékben feli smert e, a hi vatá sos tűzoltósá<br />
g élére Horvát h Ivá n személyében nemc sak tűzoltó szakembert ,<br />
hanem techni kai kérd<strong>és</strong>ek megoldá sá ra is kellő müszaki felk<strong>és</strong>zültséggel<br />
bi ró alkalmas embert talá lt. Az <strong>önkéntes</strong> test ület sajá t haszná<br />
ra ol ymód on értékesi tet te ezt a szerenc s<strong>és</strong> helyzet et, hogy alap <br />
szabál yai nak megfelel ő mód osi tá sá val ki mondta, hogy tá rselnöki<br />
állá st szervez, mely ti szt ség vi sel ője ellá tja a testület műszaki<br />
felügyeletét , illetve irányi tá sá t is. A tá rsel nöki ti sztségre a hi vatá<br />
sos tűzoltósá g főp aranc snoká t, Horvá th Ivá nt vá lasztot ta, ami nek<br />
következtében a két Hí zolt ói alaku lás, mely nek végső célja a vá ros<br />
tűzvédel mének mi nél gond osabb ellátá sa, most még szorosabb kapcsolatba<br />
került egymá ssal.<br />
Az előbbi ekben vá zol t személyi vá ltozá sok utá n két igen fontos<br />
célt igyekezett a vezet őség elérni: a hi vatal os vá ros tá mogatásá<br />
nak kie szközl<strong>és</strong>ét , majd pedi g a működ ő tagok szá manak szaporítá<br />
sá t, illetve a szükséges fegyelem <strong>és</strong> ki kép z<strong>és</strong>bel i al ap ossá g<br />
helyreá ll ítását.<br />
A vá laszt mány 1927. évi má ju s hó 25-én tart ott űl<strong>és</strong>én megjeleni<br />
k dr. Borbí ró Ferenc polgá rmester is, hogy személyesen tá jékozód<br />
hassék a test ül et helyzet e felő! . Az alap os, mi nd en r<strong>és</strong>zlet re<br />
ki terjed ő érdeklőd <strong>és</strong> utá n a- vá laszt mány tagjai megnyu gvá ssal ála l<br />
pít já k meg, hogy a vá ros vezetősége valóban szi vén vi sel i a testület<br />
ügyei t. Igéret et tett a polgá rmester arra, hogy az egyesületnek<br />
szerbeszerz<strong>és</strong>i segélyét újból folyósí tani fogja, ha a test ület<br />
megfelel ő eredményes működ <strong>és</strong>t fog folytatni , azzal, hogy ezen<br />
pénzből ki zá róan tűzolt ószereket vá sá roljanak, de igéretet tett arra<br />
is, hogy a tűzoltósá g tová bbi fejleszt<strong>és</strong>ére ál landóan gond ja lesz.<br />
Az így vá sá rolt tűzoltószerek a vá ros leltá rában fognak szerep<br />
el ni , ami a test ületre nézve azonban azzal az el őnnyel já r, hogy<br />
ezeknek fenntartá si költ ségeit is a vá ros vi sel i . Ilymód on a testület<br />
költségvet<strong>és</strong>ét hatalmas összeggel teherment esí ti k, vi szont a<br />
testület szemp ontjá ból tel jesen közömbös az, hogy melyi k tíízolt ószer<br />
ki nek a tu lajdonát kép ezi, mi vel mi nd en tűzolt ó egyformá n<br />
gyakorlat ozi k <strong>és</strong> dol gozi k valamen nyi tűzolt ósz errel .<br />
1927. au gu sztu s 28-á n r<strong>és</strong>zt vesz a testület a bá csalmá si tűzolt<br />
óversenyen, ahol az első dí jnál a halasi akkal teljesen egyenl ő<br />
pont ozá st érve el sorshúzá s út já n kap tá k csak a má sodi k dí jat.<br />
1928. má rciu s hó 12- én jelenti be Horvá th Ivá n tá rselnök a
- 16 -<br />
vá laszt mánynak a "Budap est 1." gép ezet es tolólét ra megérkez<strong>és</strong>ét<br />
<strong>és</strong> kéri a paranc snoksá got , hogy a test ület legénységének kikép <br />
z<strong>és</strong>i programmjá ba a toló lét rá nak a szerel<strong>és</strong>ét is vegye be. Ugyanezen<br />
év szept ember 25-én tart ott vá laszt má nyi űl<strong>és</strong>en 15 tűzjelző állomá s felá llí tá sát , illet ve 15 olyan magá n telefoná llomá snak "T űzielző<br />
állomás" felirat ú tá blá val való ellátá sá t hatá roztá k el, amely<br />
eknek tu lajdonosai felajá nlottá k azt , hogy k<strong>és</strong>züléküket éjnek<br />
idején is tűzjelz<strong>és</strong>í célokra bá rmi kor k<strong>és</strong>zséggel rendelkez<strong>és</strong>re bocsájtják.<br />
Ezen tá blá knak az elhelyez<strong>és</strong>ével sikerült a közönséget<br />
hozzá szokt atni ahhoz, hogy különösen a kü lvá rosokban, ahol kevesebb<br />
telefoná llomá s van, tu djá k, hogy hol lehet - éjjel is -t üzet<br />
bejelent eni.<br />
A dec ember 14 - i vá laszt mányi űl<strong>és</strong>en Konkoly Ist ván pénztá<br />
ros má r nemc sak arról számol be, hogy a régi vezelőségt ől ál vet t összes tartozá sokat kiegyenlit et t ék, hanem má r 474'-pengő k<strong>és</strong>zp énzzel is rendelkezi k a testület úgy, hogy lassanként meg<br />
lenet kezdeni a legénység egyéni felszerel<strong>és</strong>einek a kieg<strong>és</strong>zít <strong>és</strong>ét<br />
is. Ugyanez alkalommal jelent i be a tá rselnök, hogy a vá ros ta ná c sa a sp ortt elep nek tíÍzolt ói gyakorlótérül kijelölt r<strong>és</strong>zén má sz ótornyot<br />
lét esí t. Kivá nat osnak tart ja a lakt anya riaszt óc sengő berendez<strong>és</strong>ét<br />
a má szóhá zra is kit erjeszt eni <strong>és</strong> kéri a paranc snoksá got ,<br />
hogy a jövő évi ki kép 7.<strong>és</strong>i programmba má r a horoglét rá kkal st b. <br />
vel való gyakorlat ozá s t is illessze be, hogy a legénység a magasban<br />
való mozgá sban is kellő gyakorlat ra lehessen szert .<br />
Az 1929. évi februá r hó 14 -én tart ott vá laszt mányi űl<strong>és</strong> ki <br />
mondja egy teljesen újszerű v<strong>és</strong>zvonat i mozdonyfec skendő beszerz<strong>és</strong>ének<br />
a szükségességét <strong>és</strong> megkeresi a vá rosi taná c sot , hogy a<br />
test ület 1928 . <strong>és</strong> 1929. évi zenekari segélyét arravaló tekint ettel,<br />
hogy a zenekar ezidőszerint nem működik, viszont ezen tűzolt ószerre<br />
má r éget ő szükség volna, ennek beszerz<strong>és</strong>i költ ségei nek<br />
r<strong>és</strong>zbeni fedez<strong>és</strong>ére ut alja ki , viszont a test ület ugyane �en két évre<br />
eső szerbeszerz<strong>és</strong>i segélyét a moz donyfec skendő beszerz<strong>és</strong>ére ajá nlja<br />
fel.<br />
Az áp ri lis 22- i vá laszt mányi űl<strong>és</strong>en elhatá rozzá k, hogy a<br />
tűzolt ó k <strong>és</strong> kéménysep rők védszent jének, szent Flóriá nnak ünnep ét<br />
minden évben má ju s 4-én, illet ve az ezen nap hoz legközelebb eső<br />
vasá rnap megünnep lik olymódon, hogy úgy a vá laszt má ny, mint<br />
az összes legénység a kéménysep rő ip art est ület tagjaival együtt<br />
test ület ileg vonu l ki a belvá rosi plébá ni a temp lomba a Flóriá n mi sére.<br />
Elhatá rozzá k ugyanekkor azt is, hogy ' evvel kapc solat ban a<br />
belvá rosi plébá nia temp lom mellett lévő szent Flóciá n szobrát szent<br />
Flóriá n nap előest éjén virá gokkal feldi szí t ve kivi lágít já k <strong>és</strong> ot t a<br />
testü let legénysége díszőrséget áll.<br />
A vá laszt má ny e hatá rozatá val tu lajdonkép en a test ület régi<br />
szoká sá t elevenít ett e fel. Vá rosu nkban bizonyá ra régebben is ünnepelt<br />
ék szent Flóriá n nap ját , de különösen 18 40. évi má ju s elseje<br />
utá n áldozt ak nagy tiszt elett el emlékének.<br />
- 11 -<br />
Ez a dá tu m ugyan jóval megelőzi a test ület megalakí tá sá nak<br />
időp ont ját , de szent eljünk pá r sort ama borzalmas tűzv<strong>és</strong>z emlékének,<br />
mely a vá rost teljesen elhamvaszt ott a. Pént eken délutá n a<br />
Felvégen kigyu lladt egy há z s a közben kelet kezett orká nszerű szél<br />
felgyu jtott a perc ek alatt az eg<strong>és</strong>z vá rost . Megbízhat ó adat ok szerint<br />
12 82 lakóhá z, 6 temp lom, a kórhá z, a gi mná ziu m <strong>és</strong> a GrassaIkovic<br />
h kast ély - a mai vá rosi székhá z -pu sztu lt el. A borzalmas<br />
kat aszt rófa 78 ember élet ébe került .<br />
E nagy t űzv<strong>és</strong>z emlékét őrzi a t űz utá n újjá ép ít et belvá rosi<br />
plébá niép ület homlokz at á n ma is olvashat ó régies nyelvezet ű felírá s.<br />
Ugyanc sak a nagy t űzv<strong>és</strong>z emlékére minden p ént eken délutá n 1122<br />
órakor a belvá rosi t emp lomban harangoznak.<br />
Az 1929. évi szept ember ll-i vá laszmá nyi ül<strong>és</strong>en Horvát h<br />
Ivá n tá rselnök örömmel közli, hogy a Vá rmegyék <strong>és</strong> Vá rosok Orszá<br />
gos Ment őegyesület e Bajá n a vá rosi tűzolt ósá g kebelében fiókegyesület<br />
et állít ott fel, amely működ<strong>és</strong>ét au gu sztu s 23-á n megkezdt e.<br />
Kéri a vá laszt mány t <strong>és</strong> a bajtá rsakat , hogy ezen, a vá ros <strong>és</strong> vá rmegye<br />
közeg<strong>és</strong>zségí szolgá latá ban valóban hézagp ót ló int ézményt<br />
szeret ett el karoljá k fel <strong>és</strong> a ment <strong>és</strong>i mu nká ban a lehet őség szerint<br />
az önként es test ület legénysége is vegye ki a r<strong>és</strong>zét .<br />
A követ kező év má rc ius hó 23-á n tart ott ki?,zgyűl<strong>és</strong>en a pénz tá ros má r 94 2'23 P. k<strong>és</strong>zp énzről tesz jelent <strong>és</strong>t . Orömmel veszi ezt<br />
a közgyűl<strong>és</strong> tu domá sul anná l is inkább, mert az előző évben a<br />
modern v<strong>és</strong>zvonat i mozdonyfec skendő beszerz<strong>és</strong>én kivül az egyéni<br />
felszerel<strong>és</strong>ek <strong>és</strong> ru há zat i ci kkek pótlásával a test ület szertá át r is<br />
megfelelő állap ot ba sikerült hozni. Ezen közgyűl<strong>és</strong>en mondjá k ki<br />
azt, hogy a szorgalmas működ ő tagokat cipősegélyben is r<strong>és</strong>zesít ik.<br />
A há rom évi működ<strong>és</strong> utá n alap szabá lyszerűen lemondó tisz tikarró! nyu godt lélekkel volt megá llap íthat ó, hogy jó mu nkát végzett<br />
. Si került a test ület anyagi ügyeit rendbehozni, a működő ta gokat rendes ru há val <strong>és</strong> felszerel<strong>és</strong>sel ellát ni, a test ület nek ismét<br />
tekint élyt szerezni úgy, hogy most má r nyu godt an nézhet az egyesület<br />
a jövő elé. Ezen nagy mu nkával já ró eredmény elér<strong>és</strong>ében<br />
nagy érdeme van dr. Borbíró Ferenc polgá rmest ernek, aki minden<br />
tényked<strong>és</strong>ével bebizonyít ott a azt , amit 1927-ben a vá laszt mányi<br />
ül<strong>és</strong>en kijelent et t : Ha komoly <strong>és</strong> közhasznú mu nkát tapaszt al a<br />
test ület nél, ugy azt a hivat alos vá ros teljes mért ékben fogja tá mogat<br />
ni. A közgyűl<strong>és</strong> há lá já nak a kifejez<strong>és</strong>éül dr. Borbíró Ferenc<br />
polgá rmest ert tiszt elet beli tagjáu l vá laszt ott a. Az erről szóló határozat<br />
ot ünnep élyes külsőségek közt szerett ék volna át adni, a pol gá rmest er azonban mi nden ünnep l<strong>és</strong>t elhá rít va azt közölt e az elnök<br />
út já n a test ülett el, hogy annak bec sület es <strong>és</strong> közérdekű önzet len<br />
mu nká ját tová bbra is k<strong>és</strong>zséggel fogja tá mogat ni.<br />
A lelép ő tiszt ikart a közgyűl<strong>és</strong> 3 évre �g,yhangúan újból<br />
megvá laszt ja.<br />
�� "-,-<br />
A júniu s l-én tart ot t vá laszt mányi űl<strong>és</strong>e ozgonyfec sl€e dő<br />
.<br />
-<<br />
(1.JJó{
- 18 -<br />
beszerz<strong>és</strong>ével azonos módon annak előkocsija beszerz<strong>és</strong>ét hatá rozza<br />
el a vá lasztmá ny.<br />
Az <strong>önkéntes</strong> tűzoltó k kieg<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ére a testnevel<strong>és</strong>i felügyelőség<br />
leventéket bocsá jt a testület rendelkez<strong>és</strong>ére. Igaz u gyan, hogy<br />
ezen ifjak nehezen bará tkoznak meg az itt megkövelelt fegyelemmel,<br />
de viszont, akik itt hevá ltak, azok legnagyobb r<strong>és</strong>zben szorgalmas<br />
működő tagok maradtak akkor is, amikor má r a leventeköteles<br />
koron tu l vannak.<br />
Az 1930. évi au gu sztu s 29-én megtartott zá rógyakorlaton<br />
mu tattá k meg tűzoltóink azt, hogy a testület újjá szervez<strong>és</strong>ével a<br />
kikép z<strong>és</strong>ben is elju tottak addig a fokig, amelyet el kell érni, hogy<br />
az <strong>önkéntes</strong> tűzoltók v<strong>és</strong>z esetén sikerrel segédkezhessenek a hivatá<br />
sos bajtá rsaknak.<br />
Az 1931. évi má rciu s hó 14-én az elnök javaslatá ra dr.<br />
Szabovlyevits Du sá n alispá n megkeres<strong>és</strong>e folytá n kimondja a<br />
vá lasztmá ny, hogy a legteljesebb örömmel üdvözli a vá rmegyei<br />
tűzoltószövetség megalakítá sá ra vonatkozó tervet, melynek keresztülvitelét<br />
minden tőle telhető eszközzel tá mogatni fogja. Sajnos ez<br />
ügyben az első kezdeményező lép <strong>és</strong>nél több intézked<strong>és</strong> nem történt,<br />
legalá bb is a testületet ily értelmű mu nká lkodá s tá mogatá sá ra<br />
eddig még nem keresték meg.<br />
Ugyanezen év má rciu s hó 2 . nap Jan tartott közgyűl<strong>és</strong><br />
tá rgysorozatá ba dr. Knézy Lehel elnök indítvá nyá ra a rendes adminisztratív<br />
tá rgysorozat letá rgyalá sán kívül még egy gá zvédelmi<br />
előadá st is illesztenek be. Stich Ná ndor á llami taní tókép zőintézeti<br />
taná r nagy felk<strong>és</strong>zültséggel tartott értékes előadá sá t igen szép<br />
szá mú közönség mindvégig nagy érdeklőd<strong>és</strong>sel hallgatta meg.<br />
A júliu s 27-én tartott vá lasztmá nyi űl<strong>és</strong> kívá natosnak<br />
tartja az évi zá rógyakorlatot a legteljesebb nyilvá nossá g előtt megrendezni.<br />
A megjelent nagyközönség, valamint a helybeli sajtó elismer<strong>és</strong>sel<br />
adózott tűzoltóink ezen zá rógyakorlaton bemu tatott ügyes<br />
mu nká já nak.<br />
Az ez alkalommal megtartott há zi versenyen szerep el<br />
először a beolvadá s előtt á lló <strong>baja</strong>szentistvá ni <strong>önkéntes</strong> tűzoltósá g<br />
legénysége, amelynek felk<strong>és</strong>zültségét a zsüri több szép díjjal ju talmazta.<br />
Szép sikerrel szerep el versenycsap atu nk a Bonyhá don<br />
ez év szep tember 8 -án megtartott kerületi tűzoltóversenyen, ahol<br />
a má sodik díjat nyerte el. Vezénylő nk u gyanekkor érték� s emléktá<br />
rgyat kap ott.<br />
1932 . februá r 14-én jelenti be Horvá th Ivá n tá rselnök<br />
a vá lasztmá nynak. hogy a <strong>baja</strong>szentistvá ni <strong>önkéntes</strong> tűzoltótestület<br />
egyesületünkbe beolvadni kí vá n <strong>és</strong> szeretné ennek módozatait előzetesen<br />
r<strong>és</strong>zletesen letá rgyalni.<br />
Mielőtt azonban az egyesül<strong>és</strong> következtében beá llott új<br />
- 19<br />
helyzetről beszélnénk, emlékezzünk meg néhá ny szóval erről, a<br />
most má r <strong>baja</strong>ivá lett testület történetéről is.<br />
Má r a 9�-es években próbá lkoztak Bajaszentistvá non<br />
<strong>önkéntes</strong> tűzoltósá g szervez<strong>és</strong>ével, azonban csak az 1902 . évben<br />
alaku l meg a testület <strong>és</strong> kezdi működ<strong>és</strong>ét 16 taggal. A működő<br />
tagok legnagyobb r<strong>és</strong>ze ip arosokból á ll <strong>és</strong> a vilá ghá ború kitör<strong>és</strong>éig<br />
szép en működik ez a testület is. Igaz, hogy voltak tagjai közt<br />
ap rócsep rő su rlódá sok, de mindezek kisebb, személyes termeszetűek<br />
levének, hamar megszünt ek. A há ború kitör<strong>és</strong>ével a felmentetteket<br />
kötelezik a tűzoltói szolgálat ellá tására <strong>és</strong> igy a tűzoltósá g<br />
kötelezett tűzoltósá ggá alaku l. A szerb megszállá s alatt csak igen<br />
nehezen sikerült a legénységet összetartani s a felszabadu lá s utá n<br />
eg<strong>és</strong>z 192 4-ig tu lajdonkép en nem is működik a testület. Végre<br />
1924. má ju sá ban Diká n Luká cs bíró <strong>és</strong> Hausler Lajos tanító az<br />
ifjúsá g bevoná sával próbá ljá k életrekelteni e szép intézményt. Fá <br />
radozá su k sikerrel já rt s ez időtől kezdve Bogá r Vazu l alparancsnok<br />
bu zgó közreműköd<strong>és</strong>ével eleven, lüktető élet folyik a testületben.<br />
Dr. Tantos Gyula akkori szentistvá ni plébá nos, jelenlegi<br />
kanonok figyelemmel kiséri nevezettek mu nká ssá gá t <strong>és</strong> az erkölcsi<br />
tá mogatá son kívül nagy anyagi hozzá járulással siet a testület segítségére.<br />
Há lá ja jeiéü l az egyesület közgyűl<strong>és</strong>e dr. Tantos Gyulát<br />
örökös díszelnökké vá lasztja.<br />
1928 . eV l október hó 4-én Bá tyá n já rá si versenyen vesz<br />
r<strong>és</strong>zt a testület s ott minden versenyszá mban első helyez<strong>és</strong>t nyer.<br />
Ez a szép siker újabb <strong>és</strong> újabb jelentkezőket von azu tá n a tűzoltósá<br />
g tá borá ba.<br />
1932 . januá r 24-én Szentistvá non, má rciu s 6-án pedig a<br />
<strong>baja</strong>i <strong>önkéntes</strong> túzoltótestület közgyűl<strong>és</strong>én mondjá k ki a két testület<br />
egyesül<strong>és</strong>ét s azóta igazi bajtá rsi megért<strong>és</strong>sel <strong>és</strong> a legnagyobb<br />
egyet�rt<strong>és</strong>sel dolgoznak a szentistvá ni bajtá rsak a <strong>baja</strong>i bajtá rsakkal<br />
együtt olymódon, hogy a volt szentistvá ni <strong>önkéntes</strong> tűzoltótestület<br />
addigi szerve zetében, mint a <strong>baja</strong>i tűzoltósá g szentistvá ni kü<br />
Jönít ménye szerep el sajá t p arancsnokai vezet<strong>és</strong>ével, akik term<strong>és</strong>zetesen<br />
a <strong>baja</strong>i testület vá lasztmá nyá nak <strong>és</strong> p arancsnoksá gának is<br />
tagjai <strong>és</strong> Szentistvá non való tűz esetén öná llóan kivonu lnak <strong>és</strong> működnek<br />
mindaddig, mig a közp onti tűzőrség ki nem érkezik, viszont<br />
a tu lajdonkép eni vá ros területén lévő tűzhöz is kivonu lnak<br />
szereikkel az esetben, ha segítségükre szükség van.<br />
A szentistvá ni testület beolvadá sával a régi . alap szabályainkat<br />
;s á t kellett dolgoznu nk, aminek megtörtént e után azokat<br />
felterjesztettük a Belügyminiszteriu mba jóvá hagyá s céljá ból.<br />
1932 . má ju s 5-én kerül nap irendre a ju bileu m kérd<strong>és</strong>e.<br />
A vá lasztmá ny u gyanekkor kimondja, hogy a nehéz gazdasá gi viszonyok<br />
ellenére is ju bileu munkat méltókép en kell megünnep elnünk,<br />
hogy ezen ünnep ségekből lelkesed<strong>és</strong>t <strong>és</strong> kitartá st tu dju nk meriteni<br />
a jövő küzdelmeire. Elnökünk inditvá nyá ra szűkebb körű albizottsá<br />
got küldenek ki a főp arancsnok t>lnöklete mellett a kerületi ver-
- 20 -<br />
sennyei kapc solat os ju bilári s ünnep ség progjammjáT)ak kidolgozására<br />
<strong>és</strong> megrend ez<strong>és</strong>ére. A bizott ság megalaku lása ót a legalább<br />
het enként űl<strong>és</strong>ezett <strong>és</strong> a lehet őség hat árai n belül igyekezett feladatát<br />
t ökélet esen elvégezni.<br />
Nem volna teljes beszámolónk, ha rá nem mu t at nánk<br />
rövid en azokra az okokra, amelyek miat a test ület nek ninc sen saját<br />
zenekara. Már az előzőkben is érint ett ük azokat a nehézségeket<br />
, amelyekkel a zenekar felállit ása, illet ve fennt art ása járt . A<br />
jelenlegi vezetőség még 1927. máju s 7-én tart ot t választmányi űl<strong>és</strong>en<br />
ki mond ja, hogy a zenekar fennt art ását közérd ekűnek tart ja <strong>és</strong><br />
kilát ásba helyezi azt , hogy megfelelő működ <strong>és</strong> esetén segélyben is r<strong>és</strong>zesít i, miért is a zenekar a test ület anyagi támogatásával ez év<br />
őszén meg is kezd i működ <strong>és</strong>ét. A követ kező év janu árjában azonban<br />
már ki sebb egyenet lenségek, su rlód ások kelet kezt ek a zenekari<br />
tagok között <strong>és</strong> úgy a karvezet ő, mint a tagok - anélkül, hogy<br />
valami konkrét ered ményt mu tat hatt ak volna fel - olyan követ el<strong>és</strong>eket<br />
támaszt ott ak a test ülett el szemben, amelyeknek teljesit <strong>és</strong>e<br />
nagy anyagi áld ozat ot jelent ett volna. A választ mánynak azonban<br />
az vol t az állásp ont ja, hogy a test ület anyagi <strong>és</strong> erkölc si támoga tását elsősorban tűzol t ási célokra kell fordit ani <strong>és</strong> a zenekart csak ad d ig a mért ékig szabad támogat ni, ameddi g az tényleg a tűzol tás céljait szolgálja, de semmieset re sem szabad a zenekarra te kint élyesebb összeget ford it ani akkor, ha az inkább egyéb érd ekeket<br />
szolgál. Mivel pedi g a zenekar semmiféle garanc iát nem tud ott<br />
nyujt ani arravonat kozóan, hogy a választ mány ált al kép visel t szellemben<br />
fejlőd jék, helyesebbnek tart ott a a test ület vezetősége a<br />
<strong>város</strong> költ ségvet <strong>és</strong>ébe felvett zenekari segélyeket inkább tűzolt ószerek<br />
beszerz<strong>és</strong>ére ford itani .<br />
Még 1932 - ben is újra napirend re került a zenekarnak<br />
a kérd <strong>és</strong>e, a választ mány azonban nehogy a t est ület tekint élye sérelmet<br />
szenved jen - r<strong>és</strong>z ben a mu lt ak tap aszt alat ai alap ján i s _"<br />
csak biz onyos kiköt <strong>és</strong>ek t eljesit <strong>és</strong>ének eset ére helyezte kilát ásba<br />
erkölc si t ámogat ását. Ugylát szi k azonban, hogy ez a körülmény<br />
nem elégit et e ki a vállalkozók számit ását , mert a zenekar ügye<br />
többé nem került felszi nre.<br />
Hogy azonban a teki ntélyes értéket kép viselő hangsz ereink<br />
ne heverienek szert áru nkban kihasz nálat lanu l, azokat az itt eni<br />
test nevel<strong>és</strong>i vezet őség kérelmére, annak teljes anyagi felelőssége<br />
mellett a helybel i levent e zenekarnak ad tu k ki használat ra. Kikötött<br />
ük azonban, hogy nagyobbszabású test ület i ünnep ségek alkalmával<br />
a zenekart di jment esen boc sássák rend elkez<strong>és</strong>ünkre. A test <br />
nevel<strong>és</strong>i vezet őség e ki köt <strong>és</strong>nek mind ed di g eleget is tett .<br />
A test ület működ <strong>és</strong>ével kapc solat ban megeml it end ő még<br />
az is, hogy sok eset ben fordu lt ak hozzánk más emberbarát i <strong>és</strong><br />
ku ltu rál is célokért dolgozó egyesület ek is anyagi, eset leg erkölc si<br />
támogat ásért . A kérelmeket mi nd en esetben gond os birálat tár-<br />
- 2 1<br />
gyává tett e választ mányu nk s ahol szükségét láttu k <strong>és</strong> anyagi erőnk<br />
is megengedt e, ott segit ett ünk is.<br />
Most , hogy beszámolónk végére ért ünk, hangsu lyozni kell<br />
azt , amit a bevezet őben emlit ett ünk : Beszámolónk talán nem<br />
eléggé tökélet es, eset leg nem is elégit i ki mi nd enki nek a ki vánságát<br />
. Mi it a rendelkez<strong>és</strong>re álló - meglehet ősen szűkreszabott<br />
anyagi eszközeink miatt - a 60 éves tört énet nek csak nagy vázlat<br />
át ad tu k. Lehet , hogy az ut óbbi id ők tört énet e talán nem eg<strong>és</strong>z<br />
en objekti v, de hiszen a tárgyi lagosságot bi zonyos id ők távlat a<br />
ad ja csak meg.<br />
Az elmu lt hat évt ized tört énet éből mind eneset re leszűrődi k<br />
azonban az a tanu lt ság, hogy mi nd annyiszor, amikor a test ület élén<br />
arra hi vat ott , hozzáért ő, lelkes <strong>és</strong> önzet len férfiak állt ak, akik mi nden<br />
egyéni érd eket figyelmen ki vül hagyva egyed ül a <strong>város</strong> �? lgársága<br />
vagyoni <strong>és</strong> test i ép ségének megvéd <strong>és</strong>ét tart ott ák szemelott ,<br />
a test ület élt , vi rágzott <strong>és</strong> fejlőd ött egyr<strong>és</strong>zt azért , mert a működ ő<br />
tagok is követ end ő péld át <strong>és</strong> lelkesed <strong>és</strong>t látt ak vezet őikben, viszont<br />
úgy a <strong>város</strong> közönsége, mint a hivat alos <strong>város</strong> is lát ván az<br />
ered ményeket, ami ket a test ület prod u kált , örömmel jött ek annak<br />
támogat ására.<br />
Különösen szép péld áját lát ju k ennek az ut olsó 5 év tört énet<br />
ében, ami kor a <strong>baja</strong>i önként es tűzolt ótestü let követ <strong>és</strong>re �élt ó<br />
péld áját ad ta annak, hogy a közös cél elér<strong>és</strong>ének érd ekében milyen,<br />
szi nte id eáli snak mond hat ó együtt működ <strong>és</strong>t lehet a hi vat ásos tűz ol tósággal ki fejt eni. Ez pedi g a tűzolt óságra nézve azon nem eléggé<br />
hangsúlyozhat ó <strong>és</strong> megbec sülhet etlen ered ménnyel járt , hogy úgy<br />
a közönség, mi nt a <strong>város</strong> vezet ősége teljes bizalommal lévén a<br />
test ület vezet ősége iránt , ezen aránylag rövid id ő alatt olyan mértékben<br />
fejleszt ett e a tűzol tói intézményt , amekkora f�jlőd <strong>és</strong>t az a<br />
mu lt ban talán több évt ized alatt sem tud ott felmutat nI.<br />
Hazánk helyz ete most sivár <strong>és</strong> örömt elen <strong>és</strong> igy lehet séges,<br />
hogy a fejlőd <strong>és</strong> üt eme egy id őre meglassu l. Teki nt etünket azonban<br />
a mu lt ak tanu lságainak szemelőt tart ásával a jövő felé kell lra nyi tanunk, mert a 60 éves ese��nye�ben<br />
.<br />
gazd al[ t �rt éne� eg<br />
. �<br />
szebb bold ogabb jövő persp ekhvaját IS ad ja. Az onkent es tu zolt o<br />
a leg�agyobb veszed elemben mu t at ja meg az igazi polgárerény<br />
legszebbjét : Az önzet lenséget .<br />
A hat évt i zed es mu ltú test ület zászlajára irt jelmond at legyen<br />
a követ kező id ők jelmond ata IS : "Istennek dic sőség, egymásnak<br />
segít ség l"<br />
.<br />
vitéz Losonczi György.
A Bajai Önkéntes Tőzoltótestület tagjai<br />
a jubiláris évben.<br />
Elnökség : Elnök : Knézy Lehel dr. ügyvéd. Társelnök :<br />
Horváth Iván közüzemi igazgató, <strong>hivatásos</strong> tűzoltó főparancsnok.<br />
Alelnök : Kovács Andor ny. banktisztviselő. Titkár : Detre Gyula<br />
áll. tanító. Pénztáros : Bráde Rezső <strong>város</strong>i számvizsgáló. Ügy<strong>és</strong>z :<br />
M<strong>és</strong>záros Sándor dr. ügyvéd. Orvos : Polgár Lajos dr. orvos.<br />
A számvizsgáló bizottság rendes tagjai : Nyiraty István<br />
magánzó, Schnetzer Ernő kereskedő, V ág jános <strong>város</strong>i főpénztáros.<br />
A számvizsgáló bizottság póttagjai : Kulisics Mátyás<br />
kőművesmester, Matern jános bognár, Püspök jános bognár.<br />
A választmány tagjai : Fogt Ferenc kereskedő, Föidesy<br />
józsef kéményseprő, Füredi Sándor kéményseprő, Hollós Béla<br />
népműv. titkár, Horváth Béla <strong>város</strong>i műszaki tanácsos, Kiss A.<br />
józsef tanítóképző-intézeti tanár, Klein Rezső kereskedő, Pollák<br />
Antal gazdálkodó, Prigly Károly ny. banktisztviselő, örökös tb.<br />
elnök, Scherer Károly földbirtokos, Somogyi Elemér szeszgyáros,<br />
Somos Endre <strong>város</strong>i számvizsgáló, T omasics Gyula ipartestületi<br />
elnök.<br />
Müködó tagok : I. Tisztikar : Parancsnok : vitéz Losonczi<br />
György tanítóképző-intézeti gyakorlóiskolai tanító (1922 .), Hauzler<br />
Lajos tanító (1924 .). Alparancsnok-szertáros : Molnár Antal hiv.<br />
tűzoltó őrparancsnok (1906 .), Bogár Vazul <strong>város</strong>i:tisztviselő (1924 .),<br />
C. alparancsnok-segédtiszt : Babócsay Károly szabó (1909.), Szakaszparancsnok-vizgondn<br />
ok : Müller Antal kereskedő (1915.), Szakaszparancsnok-fecskendőmester<br />
: Himpelmann Dénes vendéglős<br />
(1920.), Ssakaszparancsnok-zenegondnok : Kozacsek István pék<br />
(18 75.), Szakaszparancsnok : Bánhalmy Lajos kádár (188 7.).<br />
II. Altisztek <strong>és</strong> legénység : Őrparancsnok : Bacsich<br />
Károly cukrász (1908 .), Rácz Károly kőműves (1905.), Régeisz<br />
László O. T. B. altiszt (1916 .), Rajvezetök : Burkovics jános földmíves<br />
(1924 .), Hammer jános férfi szabó (1928 .), Pécsi.cs István<br />
földmíves (1932 .), Túsori Imre pályamynkás (1924 .), Orvezetők :<br />
Agatity jános földmíves (1924 .), Bokor Adám kovác;.smester (1928 .),<br />
Tüzoltók : Agatity András földmíves (192 6.), Agoston józsef<br />
kőműves (1930.) Bencsics Antal bognár (1931.) Berger István bútorgyári<br />
munkás (1930.), Berger józsef földmíves (1930.), Czoln<br />
Péter földmíves (1932 .), Dobos jános cip<strong>és</strong>z (1931.), Glavatity<br />
- 23 -<br />
András földmíves (1924 .), Hódos jános földmíves (192 9.), Horváth<br />
András (1929.), juhász Pál földmíves (1932 .), Keszthelyi Antal<br />
földmíves (1924 .), Király jános földmíves (192 6.), Kiss Tihamér<br />
géplakatos (1932 .), Kovács Antal mechanikus (1932 .), Kovács<br />
Gellért földmíves (1932 .), Lévay jános bolti szolga (1931.), Loósz<br />
Lajos kőműves (1931.), Matos Vince cip<strong>és</strong>z (1931.). M<strong>és</strong>záros Ferenc<br />
kőműves (1930.), M<strong>és</strong>záros István földmíves (1930.), Móricz<br />
István zárdai szolga (1931.), Pécsi cs István kovács (1930.), Polacs 'k<br />
józsef asztalos (1931.), Rácz András pék (1931.), Riegler Sándor<br />
földmíves (1928 .), Sámán józsef földmíves (1928 .), Schmidt Péter<br />
földmíves (1931.), Szirtes Mihály kovácsmester (192 4.), Sztanity<br />
István cip<strong>és</strong>z (1929.), Tili józsef földmíves (1931.), Végi józsef<br />
földmíves (1932 .), Wiebel józsef földmíves (1931.).<br />
(A zárójelben lévő számok a működ<strong>és</strong> megkezd<strong>és</strong>ének évét jelentik.)<br />
Pártoló tagok : Alföldi Béla, Alföldi józsef dr. , Amler<br />
Antal, Anker biztosító r. -t., Antal Lajos, Antalffy Ferenc, Arnold<br />
Alajos dr. , Auer Emil, Auth Frigyes, Állatforgalmi r.-t. , Áprily<br />
László, Babocsay Károly, Bacsányi józsef, Bacsó Emil dr. , Bajai<br />
Ipartestület, Bajai Kereskedelmi <strong>és</strong> Iparbank, Bajai Magyar Bank,<br />
Bajai Takarékpénztár, Bajavidéki Közgazdasági bank r.-t. , Balka<br />
Oszkár, Baron Vilmos, Bácskai S. Mátyás, Bárány Károly, Becker<br />
józsef, Bernhardt Ernő dr. , Berger Vilmos, Bessenyqi Miklós, Béldi<br />
Béla dr. , Binder jános, Blum józsef, Blumberger Armin, Bodicsi<br />
Sándor, Bodolay Tibor, Bohner <strong>és</strong> Társa, Boros józsef, Börcsök<br />
jános, Braunberger Béla, Bráde józsef, Bráde Rezső, Bruck Aurél<br />
dr. , Bruszt Adolf, Bruszt Lajos, Bruszt Lázár dr. , Buchmann jakab,<br />
Buchwald jenő dr. , Bugyáki Kálmán, Zákányi Andor dr. , Claren<br />
Richard, Csatai Kálmán, Csábi Károly, Csáki jános, Cserba György,<br />
özv. Csermák Sándorné, özv. Czérnay Imréné, Dávid Lajos, Deák<br />
László, Dely Géza, Dely István dr. , Denneberg <strong>és</strong> Tár � a, Diera<br />
Ben:;' őzv. Dienst Istvánné, Ditelján Sándor, Dodek LaJos, Donhoffer<br />
Szilárd dr., Dömötör Kálmáq dr., özv. Drescher Gyuláné,<br />
Dunagőzhajózási R.-t., Első Magy. Alt. biztosító társaság, özv. Engelmann<br />
Márkné, Ertl József, Éber Sándor, Fajszi Lajos, Farkas<br />
Mihály, Farkas Sándor, Fehérváry Dezső dr. , Fekete Ignác, Fenyvesi<br />
Árúház, Ferencrendi Zárda, Fischer Béla, Fischer jákó dr.,<br />
Fischer Károly, Fischer Simon, Fischoff Samu, Fischoff Zsigmond<br />
dr. Fleischmann Manó, Fogt Ferenc, Földes Mihály dr. , Földesy<br />
Jó�sef Frank Mihály dr. , Frank Vilmos dr. , Frankl Ignác, Freund<br />
Manó ' özv Friedman Mórné, Füller Izidor, Füredi György, Füredi<br />
Sánd�r, Gaál Ferenc, Gaál Lajos, Gács Tibor, Gáspár jános, Gebhardt<br />
Dezső, Gergity józsef, Géczy józsef, Gin�er ján � s, Goldberger<br />
Simon, Goldschmi?t F ; re � c, Goldsc� � ldt Is �va�, �o�dschmidt<br />
Zsigmond, Gonczhk Kalman dr. , Gorogkeleb HIlkozseg,<br />
Grauaug Lipót, Gramling Kornél, Grósz Bernát, Grósz Gusztáv,<br />
Grünhút Aladár, Grünhút Gábor, Grünhút Miksa, Gyarmati Emil
- 24 -<br />
dr., Győri Pá l, Hahn <strong>és</strong> Klau ber, Halmos Géza, özv. Herr Ödönné,<br />
Hermann Aladá r, Hi mp elmann Dénes, Hi nterszer já nos, Hi rmann<br />
Ferenc eJr., Hock Ri za, vi téz Hódy György, Hoffmann Lajos,<br />
Horvá th Akos, Horvá th Ivá n, Horvá th józsef, Hu ber Ká roly,<br />
Iszkei tz Testvérek, Izrael ita Hi tközség, jakab Má rton, jél ics Mi <br />
há ly dr., özv. joós Istvá nné, ju rá tovi cs Ferenc, Kap ocs Ferenc,<br />
Karbu czky jenő, Karagi ty Ká roly, Kari g Emi l, Karsay Elemér,<br />
Katani cs Antal, Kattari nka <strong>és</strong> fi a, Ká das józsef, Kemény Gá bor,<br />
Kemény józs�f, Keller Má tyá s, Kereskedelmi Kaszi nó, Keresztes<br />
já nos, Ki ss A. józsef, Ki ss Ferenc, Klei n Rezső, Klená ncz György<br />
dr., Knézy Lehel dr., Kocsi s Ká roly, Koller Dezső, Koller Imre dr.,<br />
Komlósi já nos, Kósa Ká roly dr., Ková cs Andor, Kozacsek Istvá n,<br />
Köbl ing Testvérek, Kőhegyi Hu gó dr., Kőhegyi Ká roly dr., Krau sz<br />
Gá bor, Krau sz Li pót, Krau sz Pá l, Krá hl Ká roly, Kri ski Sá ndor,<br />
Kru pity Péter, Ku li si ts Má tyá s, Ku lka Sá ndor, Küncz.le r józsef,<br />
Lakner <strong>és</strong> K.l i mó, Lá szló Lá szló, Ledényi Lajos, Lelbach Oszká r,<br />
Lemberger Armi n dr., Li nzer Ká roly, Loósz Mi há ly, �i téz Losonczi<br />
György, Madá r já nos, özv. Magá th Lajosné. Magy. Altalá nos Takarékp<br />
énztá r rA., Magy. Folyam Tengerhajózá si r.-t., Majti nszky<br />
Lajos, Makay Antal, Malagu rszky Ferenc, Mamu zsi cs józsef dr.,<br />
Ma:;chanzker Mi ksa, Matern já nos, Mayer Péter dr., Meskó Ottó,<br />
Méder Ádá m, M<strong>és</strong>zá ros Sá ndor dr., M<strong>és</strong>zöly Mi klós, Mi Boltu nk<br />
R.-t., özv. Mi há lyf y Ferencné, Mi kol ics Mi há ly dr., Mi ttacsek Gá <br />
bor, Molná r Antal, Molná r józsef, Morrner Ferenc, Morrner Lajos,<br />
Müller Antal, Müller józsef, Nacsa Andrá s, Nagy Péter, özv. Natty<br />
józsefné, Ná das józsef, Ná das Sá ndor, Ná tz Já nos, Nemes <strong>és</strong> Strahl,<br />
Nemetz Gyula, Nesselroth Berná t, Németh Igná c, Oláh Béla dr.,<br />
Orbá n jenő, Pap p Lajos, Pá pay Géza, Petri ch <strong>és</strong> Lőwy, Petri ch<br />
Si mon, Petyeri ty já nos. Polhammer Ru dolf, Polgá r Ná ndor, Polgá<br />
ri Olvasó-kör, Pollá k Antal, Pollá k józsef, Prá ger Izi dor, Prei <br />
mayer Pá l, Prei sz Béla, Pu ck Ferenc, Pu mp Ká roly dr., Pu ská s<br />
Dezső dr., Püsp ök józsef, Radó Gyula, Rehá k György, Rei ch Farkas<br />
<strong>és</strong> fi ai , Rei ch Vi lmos, Rei ser Péter dr., Rei ser Vi ktor dr.,<br />
Rei ner. Antal dr., Rei tmann Ferenc, Ri eger Istvá n, Ri esz Ferenc,<br />
Ri pp Armi n, Ri szti cs Szi lá rd. Rollberg Sá ndor, Rollberg Dá vi d,<br />
Róm. Kat. Legényegylet, Róna Dezső dr., Roósz Gyula, özv. Rorá<br />
riu sz józsefné, Rózsa Dezső, Ru mbach Istvá n, Salamon Sá ndor,<br />
Sá má n jakab, Sá ndor Imre dr., Scharp f Andor dr., Scherer Ká roly,<br />
Scherer Ottmá r, Schl<strong>és</strong>i nger Mi ksa, Schmi dt Ferenc, Schnetzer<br />
Ernő, Schőn <strong>és</strong> Bajai , Schu chmacher Fri gyesné, Sku ltéty Endre,<br />
Somogyi Elemér, Somogyi Gyula, Somos Endre, Spi tzná gl já nos,<br />
özv. Stamp fl jenőné, .Stei n Adolf, Stei n józsef, Stellner Zsi gmond,<br />
Su gá r Soma, Szabó Arpá d, Szatmá ri já nos, Szá sz Imre dr., Szentirmai<br />
Ede, Szi eberth Ká roly, Szi lá gyi György, Szi lá gyi Ilona, Szilá<br />
gyi já nos, özv. Szommer józsefné, Szommer Ná ndor, Szu szi cs<br />
já nos, Taká cs Vi lmos, Tá nczos Ernő. Terná k Istvá n, Thassy László,<br />
Tomasi ts Gyula, Tomá cs Istvá n, Tománovi ts György, Topá l<br />
Flóriá n, Török Béla, Trafi kant Ká roly, Tu mbá sz józsef, Űjélet rA.,<br />
- 25<br />
Urbá nyi Lá szló, Utry Pá l fi ai , özv. Utry Sá ndorné, Vancsu ra Pá l,<br />
Vaskereskedelmi r.-t., Vá mos józsef, Versényi jenőné dr., Vi rá g<br />
já nos, Wagner Sá ndor, özv. dr. Walenti n Emi lné. Wagenblalt józsef,<br />
Wei di nger Dezső, Wei sz józsef, Welchner Lőri nc, Wi esel<br />
Sá ndor, Wi lly Péter, Wi szmeg Má rton, Wu nderl ich józsef, Zá dor<br />
Oszká r, özv. Zi ech Henri kné, Zi rci Rendhá z, Zsombori Bertalan.<br />
Baja <strong>thj</strong>. <strong>város</strong> <strong>hivatásos</strong> tűzoltóságá<br />
nak története.<br />
1912-1932.<br />
1905. má ju s hó 6-án Baja vá ros polgá rai a harangok félrever<strong>és</strong>ére<br />
ugrottak fel az ebédjüktől. Az utcá ra érve mi ndenütt<br />
lehetett hallani a v<strong>és</strong>zes hi rt, hogy a Szá lIá svá ros lá ngokban áll. Sajnos ez nem is bi zonyu lt tu lzottnak, mert a vá ros déli r<strong>és</strong>ze<br />
egyetlen óriá si füstfelhő be volt bu rkolva <strong>és</strong> mi nt ilyenkor szoká sos<br />
- főkép a ki vá ncsi ak tömegéből - valósá gos nép vá ndorlá s indu lL<br />
meg a szá llá svá ros felé, Abban az időben a Ki ni zsi Pá l, Bem józsef<br />
<strong>és</strong> Dará zs-u tca há zai modhatni ki vétel nélkül ná ddal voltak<br />
fedve <strong>és</strong> igy nem csodá lható, hogy az egyi k há zban keletkezett<br />
t íz az erős szélben oly gyorsan harap ódzott tová bb, hogy rövi d<br />
időn belül több mi nt 40 lakóhá z <strong>és</strong> szá mos mellékép ület állott<br />
lá ngokban. A ku takból a vi zet hamarosan szi nte az utolsó cseppi g<br />
még a há zbeli ek vagy a szomszédok ki merték <strong>és</strong> ha az <strong>önkéntes</strong><br />
tíízoltósá gnak a rendelkez<strong>és</strong>re álló csekély szá mu <strong>és</strong> ki s teljesítményü<br />
tűzoltószerrel a legnagyobb erőfeszít<strong>és</strong>ek árán si került is a<br />
tüzet lokal izálni a, azonban a ki gyu lIéidt há zakat a nagy vi zhiá ny folytá<br />
n megmenteni má r nem tu dta. E megrendítő szerencsétlenség után a vá ros eg<strong>és</strong>z törvényhatósá gi bi zottsá ga egy érzelembe <strong>és</strong> gondolatba<br />
forr össze : A tűzoltói intézményt sürgősen ki fejleszteni oly<br />
mértékben, hogy hasonló tűzká r a vá rosban pe fordu ljon elő.<br />
Dr. Hegedü s Aladá r polgá rmester elnöklete alatt a törvényhatósá<br />
gi bi zottsá g 14 tagu bi zottsá got küldött ki oly utasítá ssal,<br />
hogy a tűzoltósá g ujjá szervez<strong>és</strong>ére szolgá ló javaslatot dolgozzanak<br />
ki <strong>és</strong> terjesszenek be. A bi zottsá g a kérd<strong>és</strong>t alap osan áttanu lmá <br />
nyozva, a vá rosi hi vatá sos tűzoltó k létszá mát egy parancsnok vezet<strong>és</strong>e<br />
alatt 16 főben javasolta megá llap ítani <strong>és</strong> a tűzoltói intézmény ujjá szervez<strong>és</strong>éhez szükséges dolgokat 54 pontban foglalta össze.<br />
Ezekhez összesen 36.350'- koroná ra lett volna szükség, amelynek<br />
fele egyszersmi ndenkorra szóló beru házás lett volna, fele p C;di g<br />
mi nden évben vi sszatérő ki adá s anélkül azonban, hogy a szükseges<br />
vi zforrá sok költségei ezekben bennfoglaltattak volna,<br />
Mi nthogy a fenti évenként vi sszatérő ki adá sok az akkori vá <br />
rosi pótadónak 1 0% -á t tették volna ki , má r pedi g a vá rosnak nem<br />
állott módjá ban annak i ly nagy r<strong>és</strong>zét a tűzoltói intézmény fejlesz-
- 26 -<br />
t<strong>és</strong>ére ford tani, í a nagy felbu zd ul ás <strong>és</strong> lel kesed <strong>és</strong> egy előre egy éb<br />
ered ménny el nem járt , mint hogy talán ébren tart ott a ezt a problémát<br />
, várva a jobb id őket a szép tervek megvalósít ásához.<br />
Négy év telt el igy már anélkül, hogy ezen ügy valamely est<br />
is el őbbre jutott volna, mid őn dr. Fehér Lőrinc <strong>város</strong>i tb. főjegy ző,<br />
ki tagja volt már az 1905. évben kiküld ött bizott ságnak is, r<strong>és</strong>zlet esen<br />
kid olgozott javaslat ban ismert ett e a bizott ság előtt azon szükséglet<br />
eket , amely ek mu lhat at lanu I szükségesek egy r<strong>és</strong>zt a megel őző<br />
tíízrend <strong>és</strong>zet kellő kifejleszt <strong>és</strong>e céljából, másr<strong>és</strong>zt pedig a tűzvéd elem<br />
megfelelő meg szervez<strong>és</strong>e érd ekében. Dr. Fehér Lőrinc ezen<br />
val óságos tanu l mány nak bei llő javaslat ában r<strong>és</strong>zlet esen kifejt i, hogy<br />
a <strong>város</strong> tűzvéd elmét hivat ásos tüzolt óság nélkül a kor igény einek<br />
megfel elően megold ani nem lehet , miért is szükségesnek tart ja legalább<br />
13 főny i legény ségből ál ló <strong>hivatásos</strong> tűzolt óságnak a megszervez<strong>és</strong>ét<br />
oly mód on, hogy ez volna a keret , amely be azut án a<br />
kev<strong>és</strong>bbé köl tséges önként es tűzolt óság bei l leszt het ő.<br />
Ezt a tűzolt óságot azut án szükséges erre alkalmas lakt any ában<br />
elhely ezni <strong>és</strong> megfelelő tíízolt ószerekkel, úgy mint: mot orfecskend<br />
ővel, tolólét rával, szerkoc sival st b. <strong>és</strong> kellő számu vizeslajtt al<br />
el látni. Lehet ővé kel l tenni azt is, hogy riad ó eset én kellő számu<br />
fogat álljon rend elkez<strong>és</strong>re, mert lehet et lenség fennt art ani azt a régí<br />
ál lap ot ot, amid őn a tlizolt ószerekkel való kivonu lás at t ól vol t függővé<br />
téve, vajjon a tűzjel z<strong>és</strong>re mikor fognak a bérkoc sisok rend <br />
szerint már fáradt lovaikkal a laktany ába érkezni, <strong>és</strong> nem szabad<br />
a jövőben is megt ört énni annak, ami a mu lt ban már anny iszor<br />
megt ört ént , hogy a bérkoc siállomáson nem lévén koc si, a tűzolt óság<br />
öl bet et t kézzel vol t kényt elen ad d ig várni, mig valamely ik bérkocsis<br />
hosszas tanakod ás ut án. rászánt a magát arra, hogy mégis<br />
kihajt son a lakt al1y ába.<br />
Kifejt i továbbá dr. Fehér Lőrinc tanu lmány ában, hogy a kel <br />
lőkép megszervezett <strong>és</strong> felszerelt tűzolt óság mel l ett különös gondot<br />
kell ford ítaní a vizbeszerz<strong>és</strong>re is, mivel viz nél kül a legjobb<br />
tűzolt óság is tehet et len. Mint hogy vizvezet ékről bel áthat ó id őn bel ül<br />
beszélni nem lehet , a kérd <strong>és</strong>t a <strong>baja</strong>i viszony ok mellett úgy kel l<br />
megold ani, hogy elsősorban a Homok- <strong>és</strong> Szállás<strong>város</strong>ban a közkutakat<br />
kimély ít sék <strong>és</strong> újabb kút akat lét esít senek, majd pedig a meglévő<br />
kútak közül évenként leg
- 28<br />
amennyiben a koc sifec skendőn <strong>és</strong> 4 vizeslajton kivül c sak még<br />
egy haszná lható kisebb mozdonyfec skendővel rendelkeztek.<br />
Csak az 1913. évben lá tta el a vá ros először ru há zattal <strong>és</strong><br />
egyéni felszerel<strong>és</strong>sel a 11 főnyi legénységet, majd u gyanebben az<br />
évben szerzett be 2 00 m. nyomótömlőt, kihu zólétrá t <strong>és</strong> horoglétrá<br />
kat, tová bbá kisebb bontóeszközöket.<br />
Az 1914 . f-V elején dr. Fehér Lőrinc főp aranc snokot Zomborban<br />
p olgá rmesterré vá lasztottá k meg, minek következtében dr.<br />
Móder Géza vá rosi tanác snok lép ett a helyébe, aki a főp aranc snoki<br />
tisztséget eg<strong>és</strong>zen 1919-ig viselte.<br />
A vilá ghá ború alkalmá val kettő hijjá n az összes vá rosi tűzoltók<br />
katonai szolgá latra vonu ltak be <strong>és</strong> Kis Istvá n segédc sővezető<br />
kivételével, ki a harc téren hősi halá lt halt, az 1918 . év végén<br />
valamennyi hazajött <strong>és</strong> elfoglalta állá sá t. T ávollétükben azonban<br />
egyr<strong>és</strong>zt azért, mivel a folyton rosszabbodó gazdasági viszonyok<br />
következtében nem volt elegendő pénz a fenntartá sokra <strong>és</strong> pótlá <br />
sokra, má sr<strong>és</strong>zt pedig, mivel a kisegitő tűzoltószemélyzet sem tu dta<br />
a szereket kellőkép gondozni, az eg<strong>és</strong>z tűzoltói felszerel<strong>és</strong> igen<br />
siralmas álJap otba ju tott.<br />
A szerb megszá llá s alatt, mikor a közszolgá lati alkalmazottak<br />
nagy r<strong>és</strong>ze különféle okok folytá n helyét elhagyni volt kénytelen,<br />
csakis az <strong>önkéntes</strong> tüzoltó testület agilis elnökének, Prigly Ká rolynak<br />
előrelá tó gondossá gával sikerült a tűzoltó legénységet akkép<br />
összetartani, hogy a felszerel<strong>és</strong>eit .is megőrizhesse. Az 1919. évben<br />
menesztett dr. Móder Géza főp aranc snok helyébe ugyanis Jakov<br />
Iyevic s Milorad akkori rendőr-főkap itá ny t nevezték ki, ő azonban a tűzoltósá<br />
ggal nem sokat törődött.<br />
Az 1921. év őszén a megszá llá s megszűntével dr. Oltvá nyi<br />
Istvá n rendőrtanác sos lett főp aranc snok, aki nagy felbu zdu lá ssal<br />
<strong>és</strong> lelkesed<strong>és</strong>sel próbá lta a vá rosi tűzoltósá got újjá szervezni, illetve<br />
ott ismét a régi rendet <strong>és</strong> fegyelmet meghonosítani <strong>és</strong> a há ború<br />
<strong>és</strong> a szerb megszá llá s alatt nagy mértékben megrongá lódott <strong>és</strong><br />
tönkrement felszerel<strong>és</strong>t ismét helyrehozni, illetve kip ótolni. Programmjá<br />
t azonban nem sikerült teljesen megvalósí tani <strong>és</strong> talá n a<br />
vá ros anyagi ereje sem engedett meg nagyobb befektet<strong>és</strong>t, mivel<br />
csak az 1925. évben tu dtak 300 m. nyomótömlőt , 1 drb oxigénes<br />
lélegzők<strong>és</strong>züléket <strong>és</strong> bizonyos mennyiségű személyi felszerel<strong>és</strong>t beszerezni.<br />
Ez az év azonban egyéb szemp ontból jelent hatá rkövet a tűzoltósá<br />
g történetében: beteljesedett ugyanis a tűzoltósá g <strong>és</strong> ezen<br />
intézmény lelkes hí veinek azon régi vá gya, hogy elk<strong>és</strong>zült a teljesen<br />
öná lló, a korszerü igényeknek megfelelő tá gas <strong>és</strong> kényelmes<br />
új tűzoltólaktanya.<br />
Az 1925. év nyará n költözött be a tűzoltósá g az új laktanyá<br />
ba, amely tá gas szertá rból, egy nagyobb legénységi há lóból,<br />
tová bbá főp aranc snoki, <strong>önkéntes</strong> tiszti <strong>és</strong> <strong>önkéntes</strong> legénységi,<br />
- 29 -<br />
napp ali, figyelő, altiszti szobá ból <strong>és</strong> fürdőszobá ból á llott, azonkivül<br />
pedig egy kétszobá s laká sból a szolgá latvezető szá mára.<br />
A tűzoltólaktanya mellett foglal helyet a vá ros gazdasá gi<br />
udvará nak istá llója, közvetlen kijá rattal a tűzoltólaktanya u dvará<br />
ra abból a c élból, hogy riadó esetén a lovak a legrövidebb u ton<br />
legyenek a szertá rban lévő szerekhez vezethetők. A tá gas istá llókban<br />
állandóan legalá bb 6 pá r ló állott rendelkez<strong>és</strong>re, amelyek<br />
közül naponként mindig má s <strong>és</strong> má s pá r ló, mint tűztartalék felhá<br />
mozva volt c sakis a tűzoltósá g szá má ra.<br />
A vá ros anyagi ereje u gyanis nem engedte azt meg, hogy<br />
kizá róan a tűzoltósá g szá mára tartson 6 pá r lovat á llandóan k<strong>és</strong>zenlétben,<br />
ezért a tŰ70ltófogatok kérd<strong>és</strong>ét a vá ros a gazdasá gi<br />
udvará val kapc solatban oldotta meg. Ezért foglal közvetlenül a<br />
tűzoltólaktanya mellett helyet a vá ros gazdasági u dvara, amely a<br />
vá ros szá má ra többek közt a fogatokat is szolgá ltatja, amellett<br />
pedig a hordójelző hivatal, ahonnan a tűzoltószerek a nagyobb<br />
mennyiségű vizet kap já k.<br />
Azá ltal, hogy a lótartá s így c sak r<strong>és</strong>zben terheli a tüzoltósá<br />
got, lehetséges c sak az, hogy kedvező viszonyok mellett legalá bb<br />
6 pá r ló á ll a tűzoltósá g rendelkez<strong>és</strong>ére, viszont a kedvezőtlenebb<br />
esetekben, amikor esetleg c sak a tűztartalék van kéznél, a hiá nyzókat<br />
telefonon behívott bérkoc sis lovakkal p ótoljá k.<br />
Az eddigi tap asztalatok azt bizonyítjá k, hogy ez a 6 pá r ló<br />
gyakorlatilag elengedő, mivel a déli órá kban, azonkí vül éjtszaka<br />
rendszerint valamennyi fogat bent van az istállóban, nap közben is<br />
a tűztartaiékon kívül egy-két pá r még á ltalá ban véve rendelkez<strong>és</strong>re<br />
szokott á llni úgy, hogy a tűzoltósá g azonnali kivonu lása megfelelő<br />
szá mú szerrel még nagyobb tűz esetén is biztosí tva volt.<br />
Meg kell még jegyezni azt is, hogy közvetlenül az istá lló<br />
mellett vannak a kocsislaká sok is, miá ltal riadó esetén, minthogy<br />
az istállóban <strong>és</strong> a koc sislakásokban is vannak riasztó csengő k, a<br />
tízoltólegénység riasztá sa a koc sisokkal egyidejűleg történik úgy,<br />
hogy mire a tűzoltók felszereli k magu kat <strong>és</strong> a szertá rkapu kat kinyitják,<br />
a koc sisok már ott is vannak a felszerszá mozott lovakkal.<br />
Az 1927. év tavaszá n dr. Oltvá nyi Istvá n főp aranc snok úgy<br />
hivatá sos főparanc snoki, mint az <strong>önkéntes</strong> tűzoltótestületben viselt<br />
paranc snoki tisztéről lemondott. Dr. Borbí ró Ferenc polgá rmester<br />
teljesen á tértvén annak szükségességét <strong>és</strong> fontossá gát, hogy a há <br />
ború <strong>és</strong> a szerb megszállá s alatt, tová bbá az azu tá ni nehéz időkben<br />
teljesen leromlott tűzoltói felszerel<strong>és</strong> alap os javí tásra <strong>és</strong> fejleszt<strong>és</strong>re<br />
szorul, tová bbá szemelőtt tartva azt, hogy a tűzoltá s<br />
elsősorban mí íszaki p robléma, hivatá sos főp aranc snoku l Horvá th<br />
Ivá n okleveles gép <strong>és</strong>zmérnököt, a vá rosi közüzemek igazgatójá t<br />
nevezte ki.<br />
Az 1927. év így a tec hnikai fejlőd<strong>és</strong> szemp ontjá ból jelent<br />
ujabb hatá rkövet a tűzoltósá g történetében. Ez év nyará n szerzi be
- 30 -<br />
a <strong>város</strong> közönsége ... már r�� .')ta hiányzó locsolóautót, amely, ha<br />
elsősorban köztisztasági teendo:'et is végez, mégis csak a legfontosabb<br />
tűzoltószernek tekinthető <strong>és</strong> mint ilyent a <strong>város</strong> teljesen a<br />
tűzoltóság kezel<strong>és</strong>ébe is adott át.<br />
A Teudloff-Dittrich cég által szállított ezen tűzoltó locsolóautó<br />
4 m3-es víztartánnyal rendelkezik <strong>és</strong> kitűnő 55 lóerős motorjával<br />
képes valamilyen megfelelő vízforrásból szívni <strong>és</strong> akár a tartányát<br />
tölteni, akár pedig a sugárcsövet táplálni 7·5 atmoszféra<br />
nyomásig percenkénti 500 liter teljesítményig, avagy a sugárcsövet<br />
táplálni a saját tartányából, végül pedig a saját tartányából a saját<br />
szivattyújával mintegy 14 m szélességben az utcát locsolni.<br />
Minthogy a tulajdonképeni utcalocsolási idény csak a három<br />
nyári hónapra szorítkozik, viszont az őszi <strong>és</strong> tavaszi hónapokban<br />
az utcák locsolása csak kisebb mértékben történik, a !ocsolóautó<br />
végeredményben az év nagyobbik felében mondhatni kizáróan tűzvédelmi<br />
célokat szolgál <strong>és</strong> így joggal minősíthető a legfontosabb<br />
tűzoltószernek.<br />
Ha meggondoljuk azt, hogy a tűzoltás elsősorban víz kérd<strong>és</strong>,<br />
már pedig nem kell külön bizonyítani azt, hogy Baja <strong>város</strong>nak -<br />
ahol vízvezeték ezidőszerint még nincsen - különösen külső <strong>város</strong>r<strong>és</strong>zei<br />
megfelelő vízforrásokban mennyire szegények <strong>és</strong> ha még<br />
tekintetbe vesszük azt is, hogy egy vizeslajttal csak mintegy 5-<br />
600 liter víz szállítható egyszerre, úgy nem kell külön kiemelni<br />
annak fontosságát, hogy mit jelent az, amikor egyszerre 4 m3-nyi<br />
vízmennyiség szállítható a tűz helyszínére akkép, hogy a nyomólegénység<br />
teljes kiküszöböl<strong>és</strong>ével a sugárcső, vagy sugárcsövek<br />
táplálása egy megfelelő teljesítményű turbinaszivattyúval történik.<br />
A tűzoltóság technikai fejlőd<strong>és</strong>ének további igen fontos támpontot<br />
adott a villamosáramszolgáltatásnak ugyanezen év kora tavaszán<br />
való megkezd<strong>és</strong>e is, amely a vízszolgáltatást az eg<strong>és</strong>z <strong>város</strong>ban<br />
egyszerre teljesen új alapokra fektette. Legelőször is a<br />
hordójelző hivatal padlásán lévő összesen 10 m3 teljesítményű víztartánynak<br />
a táplálására szereltetett fel a <strong>város</strong> tanácsa egy elektromotorral<br />
közvetlenül kapcsolt turbinaszivattyút, amellyel a tűzoltószerek<br />
a gazdasági udvaron lévő tűzcsap segélyével közvetlenül<br />
is tölthetők, ami a régi megoldáshoz képest a vízbeszerz<strong>és</strong>t<br />
lényegesen olcsóbbá <strong>és</strong> gazdaságosabbá tette. Ezen vízállomás teljesítőképessége<br />
az elektromos turbinaszivattyúval való felszerel<strong>és</strong>ével<br />
lényegesen megnövekedett <strong>és</strong> amellett, hogy a hordójelzőt is<br />
könnyen látja el a szükséges vízmepnyiséggel, nemcsak a tűzből<br />
bevonult tűzoltószerek tölthetők ott fel, hanem ha a tűzoltóIaktanya<br />
környékén van a tűz, úgy a tűzoltóságnak vízzel való ellátásában<br />
is igen fontos szerepet játszik.<br />
A 26.700 P. költséggel beszerzett locsoló tűzoltóautóval<br />
egyuttal mintegy 400 méternyi új nyomótömlőt is szereztek be,<br />
azonkívül pedig az addigi 11 főnyi tűzoltólegénység számát a 10csolóautóhoz<br />
szükséges tűzoltósoffőrrel 12-re növelték.<br />
- 31 -<br />
Az új locsolóautó mint a tűzoltóság legnagyobb teljesítményű<br />
tűzoltószere, term<strong>és</strong>zetesen megfelelő elhelyez<strong>és</strong>t is igényelt, miértis<br />
szükségessé vált a tűzoltószertárnak kellő kibővít<strong>és</strong>e, továbbá az<br />
is, hogy a gépkocsivezető tűzoltó a laktanya közvetlen közelében<br />
legyen elhelyezve, hogy szükség esetén mint szabadnapos is azonnal<br />
rendelkez<strong>és</strong>re cili hasson. Ez a lehetőség egyébként általános<br />
tűzoltói szempontból is igen jelentős, mivel a <strong>város</strong> terjedelméhez<br />
képest aránylag kis létszámú tűzoltólegénységnél különös fontossággal<br />
bir az, hogy tűz esetén a szabadnapos tűzoltók is azonnal<br />
rendelkez<strong>és</strong>re álljanak.<br />
Minthogy a tűzoltófőparancsnok számiÍra a tűzoltóságnak külön<br />
lakásról nem kellett gondoskodnia, a közvetlenül a tűzoltó<br />
Iaktanya mellett lévő <strong>város</strong>i tulajdont képező - eredetileg tűzoltófőparancsnoki<br />
lakásnak szánt - házat sikerült olymódon átalakítani,<br />
hogy abban két tűzoltói lakás is létesíthető volt <strong>és</strong> így az<br />
1928. év végére az új második szertárral együtt a szolgálatvezetői<br />
lakáson kívül még két soffőrlakás is rendelkez<strong>és</strong>re állott.<br />
A fejlőd<strong>és</strong>ben azonban még mindig nemcsak, hogy megállás<br />
nincsen, hanem még csak az ütem sem lassúbbodott.<br />
A Róna-szanatórium ég<strong>és</strong>e intő például szolgált arra, hogy<br />
különösen nagyobb éjtszakai tüznél milyen nehéz helyzetbe kerülhet<br />
a <strong>hivatásos</strong> tüzoltóság akkor, ha -- nem lévén megfelelő mód<br />
az <strong>önkéntes</strong> tüzoltók riasztására - úgyszólván tisztán csak a saját<br />
erejére van utalva. Ezt a fonák helyzetet nemcsak a <strong>város</strong> tanácsa,<br />
hanem a <strong>város</strong> polgárai is felismerték <strong>és</strong> igy, főkép a <strong>város</strong> anyagi<br />
támogatásával még ez év július l-én sikerült az éjjeli, tehát a 24<br />
órás megszakitásnélküli telefonszolgálatot bevezetni, amelyre egyébként<br />
- mint a k<strong>és</strong>őbbiekben majd látjuk - a mentőszolgálat megfelelő<br />
elláthatása, illetve kifejleszthet<strong>és</strong>e szempontjából is igen nagy<br />
szükség volt.<br />
Ugyan zen évben a Ferenc-rendiek templomának tatarozás á<br />
val kapcsolatban a <strong>város</strong> átalakíltatja az őrtornyot olymódon, hogy<br />
a toronyőri szoba falait a korszerű igényeknek megfelelően átépít<br />
teti, azonkívül pedig a figyelőfolyosót akkép képezteti ki, hogy az<br />
teljes eg<strong>és</strong>zében fedve legyen, miáltal lényegesen megkönnyíti <strong>és</strong><br />
így biztosabb á is teszi a toronyőröknek a szolgálatát.<br />
Ugyanebben az évben 16.200 P. költséggel a <strong>város</strong> beszerzi a<br />
"Budapest I." tipusú 24 méteres tolólétrát, amellyel végre megszüntek<br />
azok az eddigi áldatlan állapotok, amikoris emeletes házak<br />
ég<strong>és</strong>e esetén a tetőzetet nem lehetett megfele1öen megközelíteni<br />
<strong>és</strong> így nem is lehetett a tűzoltóságnak kellő eredményes munkát<br />
produkálni.<br />
Még 1928-ban a <strong>város</strong>i sporttelepen a <strong>város</strong> tanácsa kétemeletes<br />
mászóházat építtetett a tűzoltóság számára, amire annál is<br />
inkább nagy szükség volt, mivel mászóház nélkül már hosszú évek
- 32 -<br />
óta nem . v � lt lehetősé ?" arra, hogy a tűzoltólegénységet a magasban<br />
valo bIztos mozgasban keuokép begyakoroltathassák.<br />
A locsolóautó úgy köztisztasági, mint tiízollói hivatásának<br />
a �� nban . csak a�kor tud ig � zán megfelelni, hogyha alkalmas töltoallomasok<br />
. kal IS rendelkezl�. Ilyenekben pedig Baja sohasem bőv<br />
: lkedett, hl � z, ha az ember vIsszaemlékezik a háború előtti nagyobb<br />
tuzesetekre IS, úgy az eg<strong>és</strong>z tűzoltás alatt a "nincs víz" h�ngoztatása<br />
szerepelt legtöbbet.<br />
A. <strong>város</strong>nak magának megfelelő vízállomása egyáltalában nem<br />
volt, mIvel olyan kút, amelyből egyszerre 4 m3 viztt ki lehet szívni<br />
már ritkaság számba megy, azonban megfelelő intenzív locsolá�<br />
mel�ett naponta akár huszonötször is meg kell ezt tenni, vagy<br />
pedIg nagyobb tűz esetén egymásután öt-hatszor is ' viszont a<br />
Kamarás-Dunából való tölt<strong>és</strong>, különösen kis vízállásnál a nehéz<br />
hozzáférhet<strong>és</strong> k vetk ; ztében � endkívül körülményes lett volna. Igaz,<br />
h ?�y r ; ndelke � e � re allt a Spltzer-féle szeszgyár udvarán több bő<br />
VIZU ku t, a ba)al hengermalom udvarán pedig egy nagyobb vízmedence,<br />
ezeknek azo ��an a . z elér<strong>és</strong>e meglehetősen körülményes<br />
volt, azonban a kapacItasuk IS korlátozott. A vasútállomás vízvezetékéből<br />
.�á: l � het � tt � g x an . e . legendő vízrnennyiséget kapni, azonb<br />
� n az elobbl ket klseglto vIzallomással együtt avval a hátránnyal<br />
bIrt, hogy meglehetősen a <strong>város</strong> szélén tehát excentrikusan feküdt<br />
<strong>és</strong> így utcalocsolásnál, különösen, ha a �áros déli r<strong>és</strong>zéről volt szó<br />
rendkívül sok volt a holtmenet, miáltal az egyetlen locsolóautÓ<br />
nem volt kellőkép kihasználható ; viszont tűz esetén adott körül<br />
: nények kö�t ige� �ávol v ? l� <strong>és</strong> így a szivattyú szempontjából is<br />
Igen nagy )elentoseggel bIro ezen tűzoltószert a tölt<strong>és</strong>nek ily hosszú<br />
tartama alatt sokáig kellett nélkülözni.<br />
. . Ép ; n �zér� n�gyon kivánatos volt a <strong>város</strong> szivében olyan<br />
vIzallomast letesItem, amely azonkívííl hogy mindenhonnan aránylag<br />
.<br />
könnyen megk�zelíthető, még megfelelő kapacitással is rendelkeZIk,<br />
amellett pedIg annyira szem előtt van ' hogy igen könnyen<br />
ellenőrizhető is.<br />
. A. v�ros taná�sa ecélból tehát még az 1928. év végén a vároSI<br />
szek�az u�varan oly kutat furatott, amely a föld felszinére<br />
cea 600 hter VIzet volt képes percenként szállítani. Az ehhez szükséges<br />
kom�resszor � v�rosi sz�kház I?incéjé?,en foglal helyet akkép,<br />
h�gy . kezelese a szekha� keletI oldalan a 3 -os belvilágú tűzcsap<br />
kozeleben elhelyezett fahszekrényben lévő k<strong>és</strong>zülékekkel történik. Ha<br />
e ; e� tű zc<br />
. .<br />
�ap . ot le�árjuk, ugy � kompresszor a <strong>város</strong>i székház padlasan<br />
levo vlztartanyba nyomja a vizet, amely viszont a Deák FerI<br />
; nc-utcában felállított 2"-os tűzcsap ot <strong>és</strong> utcai hidránst táplálja<br />
vIzzeI. A locsolóautó tölt<strong>és</strong>e a 3" -os tűzcsapról közvetlenűl a<br />
k�mpressz ? rral történik, mig a Deák Ferenc-utcai 2" -os tűzcsapboi<br />
a tartanyboI . az esetben is vételezhető víz, ha véletlenűl áramszünet<br />
volna, vagy pedig, ha az előbbi tűzcsapból épen az öntözőautót<br />
töltik.<br />
- 33<br />
Az 1929. évben ismét fontos szerrel bővült a tűzoltóság felszerel<strong>és</strong>e,<br />
t. i. az <strong>önkéntes</strong> lűzoltótestületnek szerbeszerz<strong>és</strong>i <strong>és</strong><br />
zenekari segélyének a felhasználásával a <strong>város</strong>i tűzoltószerek fenntartására<br />
felvett hitelösszegnek még rendelkez<strong>és</strong>re álló r<strong>és</strong>zével<br />
együtt sikerült egy teljesen korszerű Fráter-Köhler-féle v<strong>és</strong>zvonatnak<br />
második r<strong>és</strong>zét, egy 100 mim hengerbőségű mozdonyfecskendőt<br />
beszerezni,<br />
Ugyanezen évben alakult meg a Vármegyék <strong>és</strong> Városok<br />
Országos Mentőegyesületének <strong>baja</strong>i fiókegyesülete is a <strong>város</strong>i tiízoltóság<br />
kebelében. Augusztus hó 23-án volt a fiókegyesület alakuló<br />
közgyűl<strong>és</strong>e, melyen elnökül dr. Róna Dezső kórházi igazgatót választották<br />
meg, űgyvezető igazgatóul Horváth Iván tűzoltófőparancsnokot,<br />
pénztárnokul Somos Endre számvizsgálót. Ugyanaznap<br />
kezdte meg a mentőegyesület a működ<strong>és</strong>ét is, amellyel kapcsolatban<br />
a <strong>város</strong> a tűzoltóság létszámát két gépkocsivezető tűzoltó beáliításával<br />
14 főre emelte fel. A mentőegyesületi központ által leküldőtt<br />
két autó közül az egyik Baja <strong>város</strong>, a másik pedig Csonka-Bácsmegye<br />
ment<strong>és</strong>i <strong>és</strong> betegszállítási szükségleteit volt hivatva<br />
ellátni, míg a régi, még az 1922. évben alkalmilag szerzett, lófogatú<br />
mentőkocsi használata csakis ragályos betegek szállítására<br />
szorítkozott.<br />
Minthogy a <strong>hivatásos</strong> tűzoltóságnak minden egyes tagja az<br />
elsősegélynyujtásban már addig is teljes kiképz<strong>és</strong>t nyert <strong>és</strong> megfelelő<br />
gyakorlattal rendelkezett, a mentőszolgálatot épúgy, mint a<br />
mentőgépkocsivezetői szolgálatot is a <strong>hivatásos</strong> tűzoltóságnak mindig<br />
a szolgálatban lévő tagjai látták el, mig a fiókegyesület szolgálatvezetői<br />
teendőit Molnár Antal <strong>hivatásos</strong> törzsőrmester.<br />
R<strong>és</strong>zint azért, mivel a <strong>város</strong> jellege <strong>és</strong> terjedelme nem tette<br />
indokolttá a főhivatású mentőorvosi állásnak a rendszeresít<strong>és</strong>ét,<br />
r<strong>és</strong>zint pedig, mivel az evvel járó költségeket a fiókegyesulet egyáltalában<br />
nem birta volna el, amennyiben a kivonulásokhoz mentőorvos<br />
is szükséges <strong>és</strong> a fiókegyesület orvosa véletlenül nem lett volna<br />
kéznél, az orvosi szolgálatot ily esetekben a <strong>város</strong>i közkórház ügyeletes<br />
seb<strong>és</strong>zorvosai látták el, akiket a tűzoltólaktanyából telefonon<br />
értesítettek, hogy mire a mentőautó a kórházhoz érkezik, azt már<br />
útrak<strong>és</strong>zen várják.<br />
Baja <strong>város</strong> <strong>és</strong> csonka vármegye mentői szolgálatának megszervez<strong>és</strong>e<br />
ugyanis csakis az erőknek ilymódon való kihasználásával<br />
volt lehetséges, mivel egy önnálló szervezetnek a felállítása akkora<br />
anyagi áldozatot igényelt volna, amely úgy a <strong>város</strong>, mint a megye<br />
teherbiró képességét messze túlhaladta volna.<br />
A <strong>baja</strong>i fiókegyesületnek a felállitása hatalmas lendülettel<br />
fejlesztette ki a ment<strong>és</strong> <strong>és</strong> betegszállítás intézményét nemcsak a<br />
<strong>város</strong>, hanem a csonka-megye területén is, mely utóbbinál ez a<br />
kérd<strong>és</strong> eddig megoldva egyáltalában nem volt.<br />
Hogy mekkora szükségletet jelent a fiókállomásnak Baján való
- 34 -<br />
felállítása <strong>és</strong> milyen életrevaló gondolat volt e kérd<strong>és</strong>t a tűzoltóság<br />
keretén belül megoldani, annak legfényesebb bizonyítéka,<br />
hogy a <strong>baja</strong>i fiókegyesületnek forgalma évről-évre növekszik a<br />
folyton kedvezőtlenebbé váló gazdasági viszonyok ellenére is s<br />
bár a jelenleg meglévő 49 állomás közül sorrendben csak a 39.nek<br />
létesült a <strong>baja</strong>i fiókállomás, a helyzet ma mégis az, hogy a<br />
megalakulás napjától számított összforgalom tekintetében a 49 állomás<br />
közt a <strong>baja</strong>i fiók állandóan a 8-9. helyen áll j messze<br />
maga mögött hagyva számos, Bajánál lényegesen nagyobb <strong>város</strong><br />
korábban létesült fiókállomását <strong>és</strong> az eddigi 3 évi működ<strong>és</strong>ével<br />
nemcsak a <strong>város</strong> <strong>és</strong> a megye közönségének, hanem a mentőegyesület<br />
budapesti központi vezetőségének is osztatlan elismer<strong>és</strong>ét<br />
érdemelte ki <strong>és</strong> a <strong>baja</strong>i fiókegyesületnek vezet<strong>és</strong>ét, illetve működ<strong>és</strong>ét<br />
ismételten mintaképen állították a többi fiókegyesület elé.<br />
A fiókmentőegyesületnek a felállítása szükségessé tette term<strong>és</strong>zetesen<br />
a tűzoltólaktanya ujabb kibővít<strong>és</strong>ét is. A <strong>város</strong> áldozatk<strong>és</strong>zségéből<br />
az 1930. évben sikerült ugyanis tágas autógarázst<br />
kapni 3 kocsiállással, amelyek közül kettőnek javítóaknája is van,<br />
miáltal a locsolóautónak is a megvizsgálása <strong>és</strong> javítása jóval könynyebben<br />
<strong>és</strong> gyorsabban eszközölhető. Sikerült továbbá a gará7s<br />
mellett egy kis javítóműhely t is berendezni, illetve a legszükségesebb<br />
szerszámokkal ellátni <strong>és</strong> igy a tűzoltóság abban a helyzetben<br />
van, hogy nemcsak a <strong>város</strong> tulajdonában levő szereket<br />
<strong>és</strong> az <strong>önkéntes</strong> tűzoltótestületnek a tűzoltószereit, hanem a menti<br />
autókat is a saját műhelyben tudják a soffőrök, akik által ábanvéve<br />
tanult géplakatosok is, javítani . mindaddig, mig olyan<br />
alkatr<strong>és</strong>zek k<strong>és</strong>zit<strong>és</strong>éről, vagy javitásáról nincsen szó, amelyekhez<br />
már kimondott gépműhelyi berendez<strong>és</strong> szükséges.<br />
Ugyanezen alkalommal a <strong>város</strong>i tűzoltóság még egy újabb<br />
legénységi szobát is kapott a mentőállomassal kapcsolatban felvett<br />
két gépkocsivezető tűzoltó számára.<br />
Ugyancsak az 1930. évben ugyanúgy, mint a mozdonyfecskendőnél,<br />
az <strong>önkéntes</strong> tűzoltótestület szerbeszerz<strong>és</strong>i <strong>és</strong> zenekari<br />
segélyének is a felhasználásával beszerez te a <strong>város</strong> a fenti Fráter-Köhler-féle<br />
v<strong>és</strong>zvonatnak az 500 literes viztartánnyal biró előkocsiját<br />
is, miáltal a tűzoltóság végre birtokába ker;}lt az olyan<br />
nagy hiányt pótló első kivonulási szer ül szolgáló v<strong>és</strong>zvonatnak !<br />
amely nemcsak a helyi tüzeknél, hanem különösen a kültelki<br />
tűzeseteknél tett nagyon jó szolgálatokat. Ezen egyetlen szerrel<br />
való kivonulás által ugyanis egyszerre rendelkez<strong>és</strong>re állt a megfelelő<br />
teljesitményű fecskendő, a vizeslajt az oltásnál szük � éges<br />
bontó szerszámok <strong>és</strong> egyéb eszközök. E tűzoltószer kerekeI golyós<br />
csapágyakkal birtak, miáltal még a homokos kültelki utakon<br />
is aránylag könnyííszerrel volt vontatható.<br />
. Ezen év őszén csatolták Bajához Bajaszentistván községet,<br />
amelynek egy kocsifecskendője, egy vizeslajt ja <strong>és</strong> egy kis kézifecskendője<br />
igy Baja <strong>város</strong>, illetve a <strong>város</strong>i tűzoltóság tulajdonába<br />
- 35 -<br />
került. Ezen régebbi rendszerű tűzoltószerek megfelelő át javítás<br />
után a volt <strong>baja</strong>szentistváni községházán nyertek továbbra is elhelyez<strong>és</strong>t<br />
abból a célból, hogy ez � k s � gélyév � l . a .. sz � ntistv� � i ö � <br />
kéntes tűzoltótestület, mely ma mar, mInt a <strong>baja</strong>I onkentes tuzoltotestület<br />
különitménye szerepel, ezen <strong>város</strong>r<strong>és</strong>zben való tűz esetén<br />
a szükséges intézked<strong>és</strong>eket mindaddig meglehesse, mig a <strong>hivatásos</strong><br />
tűzoltóság megfelelő szere!�kel a tűz helyszinére nem érkezik.<br />
Az 1931. évre a <strong>város</strong> mérnökí hivatala az új óvodák <strong>és</strong> iskolák<br />
létesit<strong>és</strong>ével, illetve a régiek kibővit<strong>és</strong>ével kapcsola<br />
.<br />
tban a<br />
tűzoltóparancsnoksággal együtt nagyszabásu programmot dOlgozott<br />
ki a <strong>város</strong> különböző helyein való vizállomások létesit<strong>és</strong>ére. Bár a<br />
<strong>város</strong> törvényhatósági közgyűl<strong>és</strong>e az eg<strong>és</strong>z iskolafejleszt<strong>és</strong>i programmot<br />
megszavazta, kivitelre csak a belv�rosi : Iem . i isk ? la<br />
!<br />
továbbá<br />
a F ehérló-utcai a Madách Imre-utcaI, a kIscsavolYI es a<br />
Damjanich-utcai óvod�k kerültek, amelyek közül azonban az ó�o dák földszintes voltukra való tekintettel az utcán csak egy hldránssal<br />
rendelkeztek.<br />
Ugyanezen programm szerint a szállás<strong>város</strong>i é s józ<br />
. �ef�áros .<br />
i,<br />
valamint a szentistváni iskolákat, illetve a SzeremleI-utcaI ovodat<br />
emelet ráépit<strong>és</strong>sel kibővitették volna, s minthogy épen ezek a<br />
.<br />
<strong>város</strong>r<strong>és</strong>zek<br />
állanak leggyengébben kútak dolgában, valamennYI�ek a padlásán cca 10 m3 ürtartal�u viz!artán�nak az e�helyez<br />
. . ; s� t<br />
vették tervbe olymódon, hogy sZlvattymk avarosI szekhazban le<br />
.<br />
�o, fentiekben emlitett központi vizállomás b<br />
.<br />
erendez<strong>és</strong>é?ez ?as?nloa ?<br />
akár a padláson lévő tartányt, akár pedIg az utcan letesItendo<br />
egységes csavarzatu hidráns segélyével közvetlenül a tűzo�tószereket<br />
táplálhatták volna vizzel. Bár ezen iskolabővít<strong>és</strong>ekre es a veluk<br />
kapcsolatos vizállomások létesit<strong>és</strong>ére s züks�ges hataro .<br />
.<br />
�at ? ka�<br />
a közgyííl<strong>és</strong> meghozta, az ezen év közepen klrobbant penzugyl<br />
válsáo- következtében egyr<strong>és</strong>zt a kultuszkormányzat nem lehetetl<br />
abba� a helyzetben, hogy a megigért hoz�áj�ru!ást folyósí��a, másr<strong>és</strong>zt<br />
pedig a folyton rosszabbodó gazda�a�� vlszon�. ok . kove . tkeztében<br />
a <strong>város</strong>nak sem állott eddig még modJaban a koltsegvetesben<br />
is felvett kölcsönt folyósittatni <strong>és</strong> igy nemcsak a <strong>város</strong> tűzb�zt onsá<br />
. �a, de közeg<strong>és</strong>zségügye szempontjából is annyira fo�tos 4<br />
.<br />
vlzal!omasnak<br />
a létesít<strong>és</strong>e egyelőre kitolódott. Szerbeszerzes tekInteteben a<br />
<strong>város</strong>i tűzoltóság két karbidreflektort <strong>és</strong> két darab füst- <strong>és</strong> gaz .<br />
álarcot tud felmutatni ezen esztendőben.<br />
Az 1932. évben mégjobban kimélyült gazdasági <strong>és</strong> pénzügyi<br />
válság még inkább lefékezte a t?zoltóság t�váb?i fejlőd<strong>és</strong>é�, a<br />
. �on ban még igy is sikerült egy régI vas k?csl�lvaz felhasznalasaval<br />
egy 600 literes vizes lajtot házilag előállttam.<br />
Az utóbbi évtized, de különösen az utolsó 5 év története<br />
beszédes bizonyítéka annak, hogy ha a<br />
.<br />
<strong>város</strong> v : zető<br />
.<br />
ségében megvan<br />
a kellő megért<strong>és</strong>, a <strong>város</strong> szakembereIben ped�g az Igye�ez ; t �rra, hogy egy, a <strong>város</strong> közönségének vagyo ? a �s testI epseg ; nek<br />
megóvására hívatott testületnek a fontossagat�fehsmerve, azt tamo-
- 36 -<br />
gassa, úgy aránylag kev<strong>és</strong> anyagi erőve! is, de az erők megfelelő<br />
összefogásával <strong>és</strong> a lehetőségek kellő kihasználásával mily nagyszerű<br />
teljesítményeket <strong>és</strong> mily lendületes fejlőd<strong>és</strong>t lehet elérni.<br />
Baja <strong>város</strong> ugyanis, mint a törvényhatóságok Benjaminja<br />
kisebb anyagi ereje következtében nem képes ugyanazt produkálni,<br />
mint a mai erős törvényhatósági <strong>város</strong>ok, miértis, ha valahol, úgy<br />
itt van a legnagyobb szükség a leleményességre a rendelkez<strong>és</strong>re<br />
álló lehetőségek kellő kihasználása céljából. Igen sok szakembernek<br />
is az a véleménye pl., hogy a locsolóautó vagy csak<br />
köztisztasági szer lehet, vagy csak tűzoltói szer, de mindkettő semmiesetre<br />
sem. A <strong>baja</strong>i locsolóautó ezen felfogásnak az itteni<br />
viszonyok mellett ép az ellenkezőjét igazolja. Azáltal ugyanis,<br />
hogy a központi vizállomás épen a <strong>város</strong> szivében, közvetlenül<br />
a tűzoltóőrtorony alatt <strong>és</strong> a tűzoltófőparancsnok irodájával, illetőleg<br />
lakásával szemben van, a toronyőr, de maga a tűzoltófőparancsnok<br />
is szinte minden pillanatban tudomással bírhat a locsolóautó<br />
hollétéről, mert hiszen látja mindig, hogy milyen irányban<br />
ment locsolni. Riadó esetén tehát a toronyőr vagy megadja a<br />
laktanyának, hogy a locsolóautó milyen <strong>város</strong>r<strong>és</strong>zben van <strong>és</strong> igy<br />
a laktanyából utána telefonálhatnak, vagy pedig ő maga utasítja<br />
a toronyból való lekiáltással a soffőrt, hogy hová menjen. Hogy<br />
a gyakorlatban ez mennyire bevált, annak a legszebb bizonyitéka<br />
az, hogy a locsolóautó több mint öt évi működ<strong>és</strong>e alatt<br />
még nem volt esett arra, hOIIY riasztás alkalmával a tűz szinhelyére<br />
idejében meg nem érkezett volna.<br />
Nagy segitséget jelentenek a tűzoltóság számára a mentőautók<br />
is, minthogy az egyik tűzoltósoffőr mozgóőrség céljából<br />
a komolyabb tüzekhez mindig mentőautóval vonul ki, rendszerint<br />
azonban ezzel vonul ki a tűzoltófőparancsnok is, miáltal<br />
megszüntek azok a nehézségek, amelyek pl. éjjeli tűz alkalmával<br />
a tíízoltófőparancsnok gyors kivonulását bizonyos esetekben akadályozták<br />
a7által, hogy a tűzoltófőparancsnok lakásának közvetlen<br />
közelében lévő autó- <strong>és</strong> bérkocsi állomáson jármíí egyáltalában<br />
nem volt kint. De szerencs<strong>és</strong> megoldást jelent az is, hogy<br />
a tűzoltófőparancsnok egyuttal a Városi Gáz- <strong>és</strong> Villamosüzemek<br />
igazgatója is <strong>és</strong> igy korlátlanul rendelkezhetik tűz esetén<br />
nemcsak a közüzemek állandó k<strong>és</strong>ziiltségével, hanem annak teljes<br />
személyzetével is ; többek közt a tiizoltást esetleg akadályozó<br />
nagyfeszültségü, vagy szekunder vezetékek kikapcsolását illetőleg<br />
is közvetlenül intézkedik, de közvetlenül tehet m!':g mindjárt<br />
olyan intézked<strong>és</strong>eket is, amelyek általában az elektrocentrifugál<br />
szivattyukra alapitott akadálytalan vizbeszerz<strong>és</strong>sel kapcsolatban<br />
is esetle� szükségesek.<br />
Azáltal, hogy a tŰ7.0ltófőparancsnoknak az irodája <strong>és</strong> lakása<br />
közvetlenül a <strong>város</strong>i székház, az őrtorony, a központi vizállomás<br />
<strong>és</strong> a rendőrség mellett van, igen könnyU az érintkez<strong>és</strong> a hatóságokkal<br />
<strong>és</strong> igen egyszerü az ellenőrz<strong>és</strong>e az őrtoronynak <strong>és</strong> a<br />
- 37 -<br />
központi vizállomásnak, viszont igen könnyü az érintkez<strong>és</strong>e a<br />
tűzoltólaktanyával is, minthogy a laktanyával az őrtornyon keresztül<br />
- állami telefonon kivül - az állami telefonszolgálattól<br />
független külön tűzjelző telefonnal is össze van kapcsolva olymódon,<br />
hogy a tűzjelz<strong>és</strong> esetén - történjék ez akár a toronyőr<br />
r<strong>és</strong>zéről, akár pedig magánosok által a laktanyába - úgy a<br />
főparancsnok, mint az őrség, illetve a toronyőr egyszerre értesíthető.<br />
Hogy az aránylag kis számú legénységgel mégis sokat lehessen<br />
produkálni, a tűzoltóparancsnokság mindig különös gondot fordított<br />
arra, hogy <strong>város</strong>i tűzoltóknak csak arra :úgy testileg, mint<br />
szellemileg teljesen dlkalmas, lehetően olyan egyének vétessenek<br />
fel, akik valamilyen mesterséget is kitanúltak, hogy úgy a tűzoltószerek<br />
fenntartásánál, mint a tűzoltásnál, valamint a tűzoltói munkakörbe<br />
vágó egyéb munkálatoknál, mint pl. ház- <strong>és</strong> csatorna beomlásoknál<br />
stb. szükséges beavatkozásoknál mindig begyakorlottabb<br />
<strong>és</strong> ügyesebb emberek álljanak rendelkez<strong>és</strong>re.<br />
Hogy a ki öregedő tűzoltó k túlkorai nyugdijazásával ne kelljen<br />
a <strong>város</strong>i háztartást felesleges módon megterhelni, de viszont a<br />
már csak kisebb fizikai munka kifejt<strong>és</strong>ére képes öregebb tűzoltók<br />
a tűzoltóság mozgékonyságát <strong>és</strong> munkateljesítményét kedvezőtlenűl<br />
ne befolyásolják, azt a rendszert vezette be dr. Borbíró Ferenc<br />
polgármester, hogy az ily tűzoltókat addig élvezett illetményeik<br />
megtartásával <strong>város</strong>i hajdui, vagy kézbesítői szolgálatra<br />
osztja be <strong>és</strong> így a tűzoltóságnál ezek helye mindig megfelelő fiatal<br />
erőkkel tölthető be.<br />
Ha Baja <strong>város</strong> tüzoltóságának a legutóhbi évtizedre eső fejlőd<strong>és</strong>ét<br />
nézve azt más <strong>város</strong>ok tüzoltóságainak fejlőd<strong>és</strong>ével állit juk<br />
szembe, talán feltünik az, hogy tüzoltóságunknak mindössze csak<br />
egy autós tűzoltószere van, amelynek alkalmazhatása is bizonyos tekintetekben<br />
korlátozott. Szolgáljon azonban errenézve magyarázatul,<br />
hogy a <strong>város</strong>, különösen mióta Bajaszentistvánnal megnagyobbodott,<br />
nemcsak igen sok kövezetlen kül<strong>város</strong>i utcával, hanem aránylag<br />
nagy terjedelm ü kültertilettel is rendelkezik, amelyeknek homokos<br />
utai az éy egy r<strong>és</strong>zében nehéz autós szerekkel egyáltalában nem<br />
járhatók. Epen ezért bizonyos számú lóvontatású tüzoltószerre még<br />
hosszú ideig szükség lesz.<br />
Tagadhatatlan, hogy nemcsak köztisztasági, de főkép tűzoltósági<br />
szempontokból egy második, mintegy 2.000 literes tartánnyal<br />
biró, könnyebb kivitelű tüzoltó locsoló autó igen kivánatos volna <strong>és</strong><br />
ez volna még szükséges ahhoz, hogy az itteni viszonyokhoz mérten<br />
a <strong>baja</strong>i tÜlOltóság felszerel<strong>és</strong>e teljesen a mai kor nivóján legyen <strong>és</strong><br />
habár a <strong>város</strong> törvényhatósági bizottságában évek óta megvan az<br />
igyekezet egy ily locsolóautó beszerz<strong>és</strong>ére, a jelenlegi mostoha<br />
gazdasági viszonyok ezt eddig nem tették lehetővé.<br />
Szeretnénk azonban hinni, hogy amint a helyzet e tekintetben
38 -<br />
csak némikép is javu:ni fog, a <strong>város</strong> vezetősége ennek beszerz<strong>és</strong>ét<br />
fogja tekinteni a legelső feladatok egyikének, mert csakis ennek<br />
birtokában hajthat ják a <strong>város</strong> polgárai fejüket azzal a biztos tudattal<br />
nyugalomra, hogy testi épségük <strong>és</strong> vagyonuk megőrz<strong>és</strong>e biztos<br />
alapokon nyugszik.<br />
Horváth Iván.<br />
A <strong>hivatásos</strong> tűzoltóság fennállása óta előfor<br />
dúlt nagyobb tűzesetek.<br />
Az 1912. év október hó 24-én Dely Géza fatelepén lévő<br />
gépház gyulladt ki, ahol tekintettel az ottani kedvezőtlen helyiviszonyokra<br />
<strong>és</strong> a gép közelében felhalmozott nagymennyiségű faanyagra,<br />
csak nagy erőfeszít<strong>és</strong>sel sikerűlt megakadályozni, hogy a<br />
tűz a többi épületre át ne terjedjék.<br />
1913. február hó 22-én Veszelovszky György, Flórián-utca<br />
57. sz. allatti házában lévő istállóban keletkezett tűz, amely oly<br />
gyorsan terjedt tova, hogy két ló <strong>és</strong> egy tehén az istállóban bentégett<br />
<strong>és</strong> az istállóval összeépitett lakóházat csak igen kemény <strong>és</strong><br />
kitartó munka árán sikerűlt megmenteni.<br />
Ugyanezen év április lO-ik napján Kovács Lajos, Flóriánutca<br />
44. sz. alatt lévő házában ugyancsak az istállóban támadt<br />
tűz olyan gyorsan harapódzott el, hogy mire az őrség kiért, már<br />
a 30 m. hosszú cserepes héjjazatú lakóház eg<strong>és</strong>z tetőzete lángokban<br />
állott olyannyira, hogy a tüzet 6 órai kemény munkával<br />
sikerűlt csak eloltani. Igy is azonban két ló égett bent az istállóban.<br />
1914. év február hó 4-én Cinka Miklósné Temető-utca 10.<br />
sz. alatt lévő házában, Cinka Miklósné távollétében a szobában<br />
tűz ütött ki, s minthogy a bezárt három gyermek nem tudott<br />
kijönni, valamennyi korommá égett.<br />
1914. július 23-án a <strong>város</strong>ban óriási vihar dühöngött, amely<br />
sorban csavarta ki a földből a fákat <strong>és</strong> döntötte Össze az épületeket.<br />
A tűzoltóság 12 óra hosszat dolgozott, mig az utcán<br />
kidőlt fákat az útról nagyjából eltávolitotta <strong>és</strong> az összedől t épületeknél<br />
az első szükséges intézked<strong>és</strong>eket megtette.<br />
A következő év augusztus 27-én özv. Fogt Alajosné, Erzsébet<br />
királyné-utcai temetkez<strong>és</strong>i üzemének pincéjében volt komolyabb<br />
tűz, ahol Kollár István <strong>város</strong>i tűzoltó a nagy füstben<br />
elájúlt olyannyira, hogy a diák tűzoltóknak kellett őt kimenteni.<br />
Az 1916. év augusztus 20-án a <strong>baja</strong>i hajóállomásnál a katonai<br />
kincstárnak két uszályrakomány szalmája gyulladt ki, amelynek<br />
az oltásán a tűzoltóság 12 óra hosszat dolgozott. Különösen<br />
dicséretreméltó munkát végzett ez alkalommal Müller Antal<br />
- 39 -<br />
szakaszparancsnok, ki mint katona épen szabadságon volt itthon<br />
<strong>és</strong> a tűznél komolyabb sérül<strong>és</strong>eket is szenvedett.<br />
1921 . március hó 19-én Somogyi Gyula ecetgyáránál volt<br />
nagyobb szabású tűz. A főépületnek megment<strong>és</strong>e, minthogy az<br />
ecetgyár vele összeépitett épületben volt elhelyezve, a tűzoltóságnak<br />
emberfeletti munkájába került, amelynek során három tűzoltó<br />
elájult.<br />
Még ugyanezen év július 28-án Vaskuton dühöngött hatalmas<br />
tűzv<strong>és</strong>z, amellyel kapcsolatban 13 ház égett le. A kivonult<br />
<strong>baja</strong>i tűzoltóság 9 órán át vett r<strong>és</strong>zt az oltásban, miközben annak<br />
több tagja kisebb ég<strong>és</strong>i <strong>és</strong> egyéb sebeket szenvedett.<br />
A rákövetkező év június 8-ik napján az É zsi-féle fatelep<br />
gépháza állott lángokban, amelynek eloltása a tűzoltóság 6 órai<br />
megfeszített munkájába kerűlt.<br />
Az 1925. év február 2-án a Grünhut-féle ház ég<strong>és</strong>ével kapcsolatban<br />
volt nagyobb tűzeset, amely azért volt különösen említ<strong>és</strong>re<br />
méltó, mivel itt lehetett leginkább látni, hogy kellő menynyiségű<br />
viz hijján a tűzoltóság mennyire tehetetlen. A tűz teljes<br />
eloltása 13 órát vett igénybe, miközben Bacsich Károly <strong>önkéntes</strong><br />
tűzoltó őrmester alatt az átégett mennyezet beszakadt,<br />
miáltal ő kisebb ég<strong>és</strong>i sebeket szenvedett.<br />
Ugyanezen év legnagyobb tüze azonban május 26-án volt<br />
a Pollák-féle bútorgyár ég<strong>és</strong>ével kapcsolatban. Különféle oko.}
- 40 -<br />
méltó gyorsasággal <strong>és</strong> pontossággal oldoUák meg a vizbeszerz<strong>és</strong><br />
nehéz feladatát.<br />
Az 1930. év június 17-én az Állatforgalmi <strong>és</strong> Húsfogyasztási<br />
Szövetkezet közvetlenül a vasutállomás mellett lévő épületének<br />
tetőzete gyulladt ki. Nemcsak az épületnek kedvezőtlen fekv<strong>és</strong>e,<br />
de annak tűzvédelmi szempontból hiányos kiképz<strong>és</strong>e <strong>és</strong> r<strong>és</strong>zben<br />
a vizhiány is oka volt annak, hogy az egyébként fagyapottal<br />
teljesen elboritott padlástérben a tüzet megállitani nem Iehetett<br />
<strong>és</strong> igy a tűzoltóságnak 5 óra hosszat való még oly derekas<br />
munkája <strong>és</strong> a katonaság hathatós közreműköd<strong>és</strong>ének ellenére<br />
is magát a tetőzetet megmenteni már nem lehetett.<br />
A fentieken kivűl term<strong>és</strong>zetesen számos kisebb jelentőségíi<br />
tíízeset fordúlt elő, ahol a tűzoltóság igen szép teijesitményeket<br />
produkált, azonban épen kisebb jelentőségükre való tekintettel<br />
r<strong>és</strong>zletes felsorolásuk mellőzhető.<br />
Baja <strong>thj</strong>. <strong>város</strong> <strong>hivatásos</strong> tüzoltóságának<br />
tagjai.<br />
Főparancsnok :<br />
Horváth Iván okI. gép<strong>és</strong>zmérnök.<br />
Szolgálatvezető :<br />
Molnár Antal törzsőrmester<br />
Legénység :<br />
Név Rang Szület<strong>és</strong>i éve Szolgálatba lépett<br />
Családi<br />
állapota<br />
Szakács János csővezető 1888. 1912. V. 1. nős<br />
Szabó István tűzoltó 1891. 1912. IX. 20. "<br />
Jávor Imre " 1886. 1920. VI. 1. "<br />
Sugár Gergely " 1898. 1925. II. 1. "<br />
László István soHőr 1903. 1925. III. 1. "<br />
Magyar Sándor tűzoltó 1905. 1926. VI. 7. "<br />
Szántó János soffőr 1906. 1927. XI. 1. "<br />
Nagy István tíízoltó 1902. 1927. XI. 1. "<br />
Virág János " 1902. 1928. III. 12. "<br />
Galambos Márk " 1903. 1929. II. 25. "<br />
Szabó Lajos soHőr 1909. 1929. IX. 23. "<br />
Bajay János " 1906. 1930. I. 10. "<br />
A Bajai Önkéntes Mentöegylet Tagjai.<br />
Tisztikar :<br />
Védnökök : Dr. Walkó Lajos m. kir. külügyminisztér, Bisztrai<br />
Balku Gyula főispán.<br />
Díszelnökök : Dr. Borbíró Ferenc polgármester, dr. Szabov<br />
Iyevics Dusán alispán.<br />
Elnök : Dr. Róna Dezső e. ü. főtanácsos, kórházi igazgató<br />
főorvos.<br />
Elnöklzelyetles : Dr. Marz Jakab közkórházi osztályos főorvos.<br />
Alelnök : Dr. Makray László gyógyszer<strong>és</strong>z.<br />
Ügyvezető igazgató : Horváth Iván, a Városi Gáz- <strong>és</strong> Villamosüzemek<br />
igazgatója, <strong>hivatásos</strong> tűzoltófőparancsnok.<br />
Pénztárnok : Somos Endre <strong>város</strong>i számvizsgáló.<br />
Szolgálatvezető : Molnár Antal <strong>hivatásos</strong> tűzoltó törzsőrmester.<br />
Ügy<strong>és</strong>z : Dr. M<strong>és</strong>záros Sándor ügyvéd.<br />
Orvos : Dr. Fodor László.<br />
Ellenőr : Fogt Ferenc temetkez<strong>és</strong>i vállalkozó.<br />
Számvizsgálók : Detre István <strong>város</strong>i főszámvevő helyettes,<br />
Ifkovics János O. T. I. számtanácsos, Bráde Rezső <strong>város</strong>i számvizsgáló.<br />
Póttagok : Müller Antal kereskedő, Heneráry Imre keres<br />
kedő, Blumberger Ármin kereskedő.<br />
Igazgatóság :<br />
3 évre megváiasztva : Dr. Antóny Ferenc főorvos, dr. Knézy Lehel<br />
ügyvéd.<br />
2 évre megválasztva Dr. Puskás Dezső polgármester helyettes,<br />
Scherer Rezső vármegyei főjegyző.<br />
1 évre megválasztva Dr. Alföldy József főorvos, dr. Fehérváry<br />
Dezső kir. közjegyző.<br />
Hivatalból tagjai : Dr. DonhoHer Szilárd vármegyei t. főorvos,<br />
dr. Zákányi Andor <strong>város</strong>i t. főorvos, T renka Kálmán rendőr<br />
főtanácsos, Gács Tibor <strong>város</strong>i aljegyző, Kuluncsics Viktor,<br />
dr. Zsigmond Gyula, Koller Oszkár főszolgabirók.
- 42 -<br />
V álasdmány :<br />
3 évre megválasztva : Dr. Gonczlik Kálmán apátplébános, Kemény<br />
Gábor ev. lelk<strong>és</strong>z, Rácz Károly ref. lelk<strong>és</strong>z, Pé ner Míklós<br />
izr. lelk<strong>és</strong>z.<br />
2 évre megválasztva Bessenyői Miklós vezérigazgató, dr. Longauer<br />
Lajos várm. t. orvos, dr. Oláh Béla orvos, Tomasics Gyula<br />
ipartestületi elnök.<br />
l évre megválasztva Klauber Lajos bankár, vitéz Losonczi György<br />
tanitóképzőintézeti gyak. isk. tanitó, Lovasi Ödön gyógyszer<strong>és</strong>z,<br />
dr. Versényi Jenőné t. orvos.<br />
Alapító tagok :<br />
Dr. F ehérváry Dezső kir. közjegyző, Pap Lajos földbirtokos,<br />
Pap II1<strong>és</strong> földbirtokos.<br />
Rendes tagok :<br />
Antalffy Ferenc vállalkozó, dr. Béldi Béla ügyvéd, Dely Géza<br />
fakereskedő, Ertl István földbirtokos, Fenyvesi Károly kereskedő,<br />
dr. Flórián Géza ügyvéd, dr. Geiringer János gyógyszer<strong>és</strong>z, Goldschmidt<br />
Zsigmond malomtulajdonos, Gyarmati Emil gyógyszer<strong>és</strong>7,<br />
Heneráry Antalné <strong>és</strong> Fiai cég, Kollár Agoston könyvkereskedő,<br />
Köbling Testvérek malomtulajdonosok, Kréneisz Géza vaskereskedő,<br />
László László pékmester, Ledényi Lajos állatorvos, Lőwy Manó<br />
kereskedő, Mi Boltunk R. T. cég, Milassin Jenő kir. közjegyző,<br />
Meskó Ottó nagy tőzsd<strong>és</strong>, Nacsa András pékmester, Polgár Lajos<br />
téglagyáros, Rehák György temetkez<strong>és</strong>i vállalkozó, Reich Farkas<br />
Fiai cég, dr. Reiser Antal tanácsnok, dr. Reiser Péter ügyvéd, dr.<br />
Reiser Viktor ügyvéd, Rév<strong>és</strong>z Emil malomtulajdonos, Sándor Lászlóné<br />
szállitási vállalkozó, Schnetzer Ernő kereskedő, Schőn <strong>és</strong> Bajai<br />
cég, Spitzer Károly Fiai cég, Spitznagl János épit<strong>és</strong>z, Szabó Mihály<br />
hentes <strong>és</strong> m<strong>és</strong>záros mester, Székely Leó vaskereskedő, Szilágyi<br />
Sándor bőrkereskedő, Takács Vilmos szálloda tuiajdonos,<br />
Tánczos Ernő kereskedő, Trafikant Károly jéggyáros, Utry Pál<br />
Fiai cég, Utry Sándorné temetkez<strong>és</strong>i vállalkozó, Zádor Antal vendéglős,<br />
dr. Zsigmond Albert törvényszéki biró.<br />
ri!<br />
'C'CS<br />
...,<br />
c'cs<br />
...,<br />
=<br />
E<br />
....<br />
�<br />
;;<br />
...<br />
..;t!<br />
o<br />
rn<br />
' ol<br />
""5<br />
c::<br />
o<br />
><br />
:.;;<br />
.... .<br />
V<br />
N<br />
be<br />
·v<br />
><br />
. �<br />
,... ..<br />
M<br />
'Q<br />
...<br />
v<br />
-O<br />
E<br />
v<br />
u<br />
v<br />
-o<br />
ri<br />
M<br />
0\<br />
,... ..<br />
re;<br />
.... .<br />
I<br />
,... ..<br />
'o<br />
...c:<br />
...<br />
'03<br />
::l<br />
c::<br />
. �<br />
C'Í<br />
,... ..<br />
0\<br />
.... .<br />
'2<br />
:'@<br />
ol<br />
be<br />
'ol<br />
rn<br />
'o<br />
....<br />
ci<br />
N<br />
�::l<br />
....<br />
rn<br />
o<br />
...<br />
'ol<br />
><br />
ol<br />
. ;:;<br />
CO<br />
UdSdZSS<br />
Q<br />
'lt6(';<br />
'Ot61<br />
'6(,;61<br />
'S(';61<br />
'L061<br />
- -<br />
'9(';6 I<br />
- - -<br />
-<br />
'�(,;61<br />
'v(';61<br />
- --<br />
't(';61<br />
r----<br />
'(';(';61<br />
--<br />
-<br />
'1(,;61<br />
'0(,;61<br />
06161<br />
-- ---<br />
'S161<br />
'L161<br />
'9161<br />
'�161<br />
'v161<br />
't161<br />
'(';161<br />
- 43 -<br />
� � � M l/"l 0\ I" r--. 0\<br />
00 N<br />
1.0 I" N M o � 1.0<br />
N .... ..<br />
N ,... .. ,... .. ,... .. M<br />
I N<br />
M N N � 00 l/"l o �<br />
,... ..<br />
..<br />
M N 00 N<br />
,... I"<br />
.. .. ..<br />
1.0 l/"l<br />
,...<br />
r--.<br />
I<br />
o<br />
,...<br />
�<br />
....<br />
N<br />
M<br />
I"<br />
1.0<br />
I"<br />
N<br />
M<br />
-<br />
..<br />
..<br />
N o N N M N ....<br />
N M 1.0 0\<br />
.... �<br />
.. ..<br />
..<br />
N 0\ v') 1.0 00 I" 0\<br />
,...<br />
� ....<br />
.... M<br />
..<br />
..<br />
..<br />
l/"l v') M � N .... 00<br />
,...<br />
� I"<br />
.... N<br />
-<br />
I<br />
�<br />
..<br />
.. .. ..<br />
.. ..<br />
..<br />
..<br />
.. ..<br />
00<br />
....<br />
N<br />
,...<br />
00 o<br />
,...<br />
....<br />
�<br />
,...<br />
00<br />
I"<br />
....<br />
,...<br />
N<br />
r--. N<br />
-<br />
N<br />
o I ,...<br />
N<br />
....<br />
....<br />
- -<br />
.. ,... o<br />
N<br />
0\<br />
I<br />
I ,...<br />
..<br />
.. ..<br />
..<br />
M 00<br />
.... ....<br />
-<br />
,... N<br />
..<br />
.. ..<br />
o N M ,... 00 N<br />
,... ,...<br />
00 1.0<br />
-<br />
.. ..<br />
.. ..<br />
� M .... ....<br />
,... ,...<br />
c")<br />
,... .. r--.<br />
N<br />
..<br />
..<br />
N M<br />
,...<br />
1.0 ,...<br />
..<br />
1.0 ' :iij �o E<br />
J(<br />
rn N '0<br />
·v 'ol<br />
Z s2 � ::r:<br />
...<br />
'v
- 44 -<br />
A <strong>baja</strong>i tűzoltóság fontosabb tűzoltószerei.<br />
bo .<br />
'Ol<br />
;;;<br />
- 46 -<br />
s hogy a <strong>hivatásos</strong> luzoltóság is csak abban a kedvező légkörben<br />
fejlődhetik <strong>és</strong> erősödhetik tovább, amelyet kizárólag az önkórmányzati<br />
érettség tud maga körül létesiteni.<br />
A <strong>hivatásos</strong> tűzoltóság nem ellentéte az <strong>önkéntes</strong> szervezeti<br />
életnek ; hanem annak csak a. haladó korhoz, a megnövekedett<br />
feladatokhoz való fejleszt<strong>és</strong>e. Es hogy mellette jó, hasznos, sőt<br />
szükséges az <strong>önkéntes</strong> szervezetek fenntartása, ezt a <strong>baja</strong>i tanulságok<br />
nagyon élénken bizonyítják. Nemcsak azért, mert érté kes,<br />
másként nem pótolható kisegít<strong>és</strong>t jelent ; hanem főlpg azért, mert<br />
a közönségben fenntartja a tűzoltóság ügye iránti érdeklőd<strong>és</strong>t <strong>és</strong><br />
megért<strong>és</strong>t. Ápolja, fejleszti azt a szép, örökértékű gondolatot,<br />
amelyet az <strong>önkéntes</strong> tűzoltóság kifejez. Ez adja magyarázatát annak,<br />
hogy Baján hivatalos r<strong>és</strong>zről is mindig gond volt fordítva arra, hogy<br />
a <strong>hivatásos</strong> tűzoltás fokozatos fejleszt<strong>és</strong>e mellett, az <strong>önkéntes</strong> szervek<br />
ne sorvadjanak el, hanem tovább működjenek <strong>és</strong> virágozzanak.<br />
Kev<strong>és</strong> szervezet van, amely önkormányzati szempontból oly<br />
sokoldalú értéket jelentene, mint az <strong>önkéntes</strong> tűzoltóság. Mert<br />
demokratikus, az osztatlan társadalmat hivja <strong>és</strong> öleli magába. Mert<br />
szociális a szó legnemesebb értelmében ; megdobban a szive, megmozdul<br />
a karja minden bajba jutottnak érdekében. Mert felül áll<br />
a mindennapi élet jelszavain, torzsalkodásain : nem osztályozza a<br />
polgárokat, nem korlátozza szempontok szerint működ<strong>és</strong>i körét ;<br />
mindenkiben csak a felebarátot látja s így a legtökéletesebb átfogó<br />
<strong>és</strong> összetartó erő.<br />
Aki azonban e történetet átolvassa, lehetetlen, hogy csak a<br />
szép oldalakat <strong>és</strong> a dicséretes eredményeket lássa ; <strong>és</strong>zre kell vennie,<br />
- ha nincsenek is hangsulyozva, - a hiányokat is.<br />
T árgyilagosan azt kell megállapítani, hogy van jogunk ünnepelni<br />
: valóban a lefolyt évek nincsenek értékes eredmények<br />
nélkül. De nem szabad feledni, hogy a fejlőd<strong>és</strong>ben soha sincs megállás<br />
<strong>és</strong> e mellett, - ha sokat is végeztünk - a legnagyobbal<br />
még adósak maradtunk : a vízellátás tökéletes megoldásával.<br />
ldőszerű-e erről ma beszél!li ? Nem lehet-e elhallgattatni a<br />
lelkiismeret meg-megmozduló szavát azzal, hogy háború volt, három<br />
évig idegen járom alatt nyögtünk, aztán ránk köszöntött a<br />
nagy gazdasági összeomlás ; hogy ilyen viszonyok közt valóban<br />
nem lehetett mindent megoldani <strong>és</strong> amit elérn ünk sikerült, az is<br />
nagy teljesítmény s a multhoz képest, jelentékeny fejlőd<strong>és</strong>.<br />
Becsülettel érzem, hogy a <strong>város</strong>nak, ha valahol, ugy a tűzoltás<br />
terén nem kell szégyenkeznIe 'az újabb eredményekkel. De<br />
nagy baj lenne, ha beérné velük; ha a valóban rendkivüli nehézségek<br />
miatt n.::m is foglalkoznék' a problémákkal. amelyek bármily<br />
nagyok, mégis lehető gyorsan megoldandók.<br />
Szeretném a <strong>baja</strong>i tűzoltóság történetének legszebb tanulságára<br />
felhívni a figyelmet. A <strong>hivatásos</strong> tűzoltóságnak a felállítását<br />
- 41 -<br />
az 1905-ik évi nagy szállás<strong>város</strong>i tűz váltotta ki. A modern tolólétra<br />
beszerz<strong>és</strong>e a Róna-szanatórium 1927. évi tetőtűzének "köszönhető."<br />
Minden bajból születhetik valami jó. Akkor, ha a polgárok<br />
a bajt látják, de a baj láttára nem vesztik el önbizalmukat, hanem<br />
azzal bátran szembe nézve összefogott erővel addig fáradoznak,<br />
mig megszületik a közös akarásból a tett.<br />
A nehéz idők az igazi próbakövei a valódi erőknek. Mindig<br />
önmagunkban van a baj, ha a nehézségek elveszik a kedvet, lehangolják<br />
a kedélyeket <strong>és</strong> megbénítják a teremtő erőt.<br />
A polgárság azzal mutatja meg a maga igazi értékét, önkormányzati<br />
érettségét, ha a nagy világég<strong>és</strong> romjain örökösen<br />
nem siránkozik <strong>és</strong> sóhajtozik, hanem a nehézségekkel férfiasan<br />
szembe néz <strong>és</strong> összefogott erővel birokra kel velük.<br />
Szeretném, ha minden olvasó erre kapna ösztönz<strong>és</strong>t a tanulságos<br />
füzet elolvasásakor. Ha mindenkinek lelkét elöntené ez az<br />
érz<strong>és</strong> s a belőle fakadó férfias akarás, akkor lehetnek előttünk<br />
rendkívüli nehézségek, de nem lehetnek legyőzhetetlenek. Ha ébren<br />
tartjuk <strong>és</strong> fokozzuk a polgári összefogás egyedül megváltó<br />
gondolatát, hamarosabban fogjuk valóra váltani feladatainkat, mint<br />
ahogy azt ma egyébként remélhetnénk.<br />
Minden fejlőd<strong>és</strong> elsősorban nem az anyagiaktól függ, hanem<br />
azoktól a lelki erőktől, amelyeket a nagy teladatok szolgálatába<br />
állítunk. Legyen a tűzoltóság ápolója <strong>és</strong> gondozója továbbra is e<br />
szép gondolatnak s akkor méltó n <strong>és</strong> a szebb jövő zálogával ünnepel.<br />
Baján, 1932. Szentistván napján.<br />
Borbíró Ferene.
Tartalomjegyzék.<br />
A Bajai Önkéntes Tűzoltó Testület története 3.<br />
A Bajai Önkéntes Tűzoltó Testület tagjai a jubiláris évben 22.<br />
Baja <strong>thj</strong>. <strong>város</strong> <strong>hivatásos</strong> <strong>tűzoltóságának</strong> története 25.<br />
A hIvatásos tüzoltóság fennállása óta előfordult nagyobb<br />
tűzesetek 38.<br />
Baja <strong>thj</strong>. <strong>város</strong> <strong>hivatásos</strong> <strong>tűzoltóságának</strong> tagjai . 40.<br />
A Bajai Önkéntes Mentő Egyesület tagjai 4l.<br />
A <strong>hivatásos</strong> tüzoltóság fennállása óta előfordult kivonulások<br />
statisztikai táblázata<br />
A <strong>baja</strong>i tűzoltóság fontosabb tűzoltószerei<br />
Zárószó<br />
43.<br />
44.<br />
45.
Change language