baja thj. város hivatásos és önkéntes tűzoltóságának emlékkönyve

- 4 -
szélye zte te tt embe rtá rsai se gitségére . Me gérti majd a fe jlődés köve
tke ztébe n kibőv ülő embe rbará ti má s tevéke nységek hiv ó szavá t
is: az önkénte s tűzoltó minde nütt ott le sz, ahol se gíthe t.
A jövőbe n azonban az bízhat igazá n, ak i a mult tö rténe tét
ne m lek icsinylő mosolygá ssal, hane m a korsze lle m te lje s me gértéséve
l együtt já ró józan me git élésse l lapozgat ja azért, hogy az abban
talá lhat ó hibá ból ok ulá st, az erények ből köve te ndő példak ént álló eszményt alak ítson magá nak .
A te stüle t tö rt éne te a köve tke zők épe n tagozódik:
a) A te stüle t me galak ulá sá tól a hiv atásos t ízoltósá g me gsze
rve zéséig, ille tve a vilá ghá ború kitö réséig te rje dő időre (18 72-
1914 .)
b) A vilá ghá ború és a sze rb me gszá llá s korszaká ra (1914-
1921 .)
c) A sze rb me gszá llá s alól való fe lszabadulá stól napjaink ig
te rje dő időre (1921 -1932.)
a) Az első időszak története.
Amik or a te stüle t me galak ulá sá nak időpontjá tól az első időszak
alatt elte lt idő eseménye it fe lvázoljuk , önkényte le n ül is vissza ke ll tekinte nünk az 1848 -4 9.- i szabadsá gharc és az utá na köve tke
ző idők eseménye ire .
Fe le sle ges volna sok at foglalk ozni azzal, hogy mit je le nte tt
a magyar ne mze t tö rténe tébe n Vilá gos, mit ve szíte ttü nk akk or,
amik or az "A radi 13" a má rtirhalá lt sze nv e dte . Tudjuk azt is,
hogy milye ne k voltak a viszonyok az elnyomatá s szomorú év e ibe n
hisze n ennek a vá rosnak a polgá rsá ga a sze rb me gszá llá s alatt i�
ére zhe tte azt, amit apá ink a Bach-k orszak szomoru ide jébe n átéltek .
A magyar alk otmá nyos éle t 18 67. utá ni kibontak ozó korsza ká ra nyulik vissza te stüle tünk tö rténe tének első időszak a.
Me gá llapitható, hogy te stüle tünk szüle tése arra az időre esik amik or a magyar te re mtő Géniusz nagy léptekke l tö rt elő, hog;
szá zados mulasztá sok at he lyre hozzon. A magyar hősk orból a
48 -4 9-e s nagy idők embe re iből me gmaradt ve ze tők irányitá siv al
ke zdődik �eg az európai kulturéle t fe ltéte le inek me gte remtése ,
ekk or ke zdik me g a tűzoltósá g intézménye inek a me galak itá sát is,
me lyek fe jlődése azonban összee sik a XIX. és XX . szá zad nagy
kulturprogrammjá nak fe jlődéséve l.
A nagy fe llendülésbe n, me ly az 18 67. év i kiegye zés utá n
ke zdődik , orszá gsze rte minte gy 350 ilye n egye süle t ke le tke zik .
Ebbe n az időbe n, amik or a ne mze ti sze lle m re ne sszá nsza köve tke zik
be , a Bach-k orszak lidércnyomá sa alól fe lszabadult magyar polgá ri
tá rsadalom a tüzoltóe gyleteke t talá lta le galk almasabbnak a tö mö ­
rülésre. Ezen egye süle tek önfe lá ldozó le lke sültségge l az egyéni és
a kö zv agyon véde lmére alak ulnak . A me galak ult egye süle tek kö zt
-5-
ige n sok vidék i vá rost· me ge lőzve
te stüle t is.
az elsők kö zt talá lha tó a bajai
Alig hangzottak �I Budape ste n az orszá gos tűzoltószöve tség
elnö k ének , Széche nyi Odön grófnak buzdító szav ai, a vá ros polgá
rsá ga nyomban me gragadta az eszmét, me rt be lá tta azt, hogy a
tűzv ész elle n védeke znie ke ll.
A vá ros polgá rsá gának e le lkese dése - mint azt e füze t
tartalmá b ó I lá thatjuk - ne m volt múló szalmalá ng. A tűzoltósá g
tö rténe te azt mutatj a, hogy a polgá rsá g a mai napig is szive se n
tá mogatta az önze tle nül dolgozó te stüle tet. Ez a tény pe dig annak
a bizonyiték a, hogy vá rosunk polgá rsá ga a polgá ri éle tre ére tt,
me rt hisze n e te stüle t éle te is a tö rv énye s kénysze r nélk üli ön kormá nyz ati élet. Itt az autonómia ne m a tö rv ények parancsoló
szavá ra ke le tke ze tt, hane m az a kö zjóért le lke se dő szivek összedobbaná
sából fak adt.
A mai női fe lsőke re sk e de lmi isk ola he lyén állott régi Bá rá nyszá
lló nagyte rmébe n 18 71. év i ok tóbe r hó 15-én Loósz Zsigmond
ak ori főbiró elnök le te alatt a vá ros polgá rsá gának szine- jav a a
tüzoltósá g sze rv ezése ügyébe n érteke zle tet tartott. Az érteke zle t
elnöke utalt arra, hogy a me gbe szélést azért hív ta egybe , hogy a
vá ros polgá rai "homlokuk verítékével szerzett vagyonukat a tűz
ellen biztosítani iuyekezzenek, párt, vallási és nemzetiségi melléktekintetek
nélkül fogjanak egybe és haladjanak a kitűzött cél
felé". E ('él elérésére mondják ki a "T űzoltó egyle t" me galak ulásá
nak szük sége sségét, vá lasszanak 24 tagu ide igle nes bizottmá ny t
a me galak ulá shoz szük sége s munká latok elvégzésére , végül érte sítsék
erről a vá rosi hatósá got, "honnan is kéressék ki a kitüzött cél
elérésére megfelelő pártfogás."
A bizottmá ny munká latá t 14 nap alatt e lvége zte , s így az
alapszabá lyok at a m. kir. Be lügyminiszte riumhoz fe lte rje szte tték ,
ahonnan azok , be mutatá si zá radékk al e llá tv a 1509-18 72. sz. alatt
érke ztek vissza.
Ne m le sz fe le sle ges ide ik tatni az e lső re ndes kö zgyűlés á ltal
me gv á lasztott tisztik ar név sorá t, v alamint azok ne ve it, ak ik az e lső
vá lasztmá nyi tagok voltak , ugyszintén az e lső mükö dő tagok névje
gyzék ét. Ma élő polgá rtá rsaink bizonyá ra me ghatottsá ggal fogják
lá tni a név sorban v alame lyik ősük ne v ét. Jól e sik majd olv asniok
ezeke t a ne veke t s lá tni azt, hogy ősapá ik me nnyire le lke sültek
s me nnyit á ldoztak a kö zjóért.
Elnök és fő parancsnok: Polle rmann Be rtalan gyógysze rész.
Ale lnök és alparancsnok: Dö mö tö r Zuá rd ügyv éd. Titkár: Erdélyi
Gyula. (Ma is él, Baja vá ros ny. polgá rme ste r he lye tte se .) Pénztá
ros: Ecke rt Istvá n tak arék pénzt� . ri főkö nyve lő. Orvosok: Sztruhá
k Istvá n dr., Ladá nyi Mór dr. Ugyész : Dö mö tö r Zuá rd ( ale lnök
és alparancsnok .)
V álasztmá nyi tagok: Loósz Zsigmond főbiró, Osztoics Sime on