Az elfeledett kapcsolat újjáélesztésére - Gombaszög és Szilvásvárad SKHU

A KOLOSTOR FENNÁLLÁSÁNAK CSAKNEM
KÉT ÉVSZÁZADA AZ OKLEVELEK TÜKRÉBEN
1396-ban jelentős adományt kapott a kolostor a Bebek családtól,
ekkor a Borsod vármegyei Szentpéter mezővároshoz tartozó nagy
kiterjedésű szőlőbirtokot és présházat (melyet már korábban is
a gombaszögi szerzetesek műveltek) kapták meg. 1428-ban,
1446-ban és 1449-ben a Bebekek újabb szentpéteri, illetve Szentpéter-környéki
szőlőbirtokokat adományoztak a pálosoknak.
Ugyanebben az évben Zsigmond király felszabadította a gombaszögi
pálosokat a birtokaikat sújtó adók, valamint vám fizetése alól.
Utóbbi valószínűleg a bor kivitelére vonatkozott. A feltételezések
szerint ez a rendelet is a kolostor patrónusai, a Bebekek közbenjárásának
volt köszönhető.
1397-ből fennmaradt egy, az első név szerint is ismert gombaszögi
pálos szerzetes nevét tartalmazó okirat. Ezt IX. Bonifác pápa
adta ki és benne engedélyezi Miklós Péternek, hogy saját kérésére
átléphessen egy másik szerzetesrendbe, azzal a feltétellel,
hogy annak regulája a pálosokénál szigorúbb. Ez ekkoriban csak
a kartuziánus rend lehetett. Az okirat felhívja a figyelmünket egy,
a 14. század végén meglehetősen elterjedt jelenségre, miszerint
néhány pálos szerzetes különböző indokokkal elhagyta kolostorát
és szerzetesi öltözetben járta az országot, vagy enyhébb fegyelmű
rendekbe lépett át.
1406-ban Bebek György unokái a kolostornak adományozták
az általuk két évvel korábban megvásárolt, Borsod és Abaúj megyék
határán lévő települést, Kemejt. Ma már ez a település nem
létezik, a 16-17. századi harcok során elpusztult és bár később
pusztaként újratelepült, a 20. század során teljesen eltűnt a föld
színéről. Ma csak a Kemelyi-erdő neve őrzi az emlékét.
1446-ban a kolostor Szalóc faluban megkapta Bebek Imre vajda
teljes birtokrészét, majd 1470-ben Bebek György adományaként
jutott újabb birtokrészhez. Ez annak a jellemző folyamatnak volt
a része, melynek során a kolostorhoz közel eső településeken
a pálosok egyre több birtokrészhez jutottak, így fokozatosan akár
egész falvak kerülhettek a kezükre. Szalóc mellett nagyarányú
volt a tulajdonrészük a szomszédos Borzova faluban is.
1462-ben a Rigómezőnél elesett Bebek Imre erdélyi vajda özvegye,
Veronika állította ki a kolostor kiváltságlevelét, melynek összeállításával
és megírásával magát a kolostort bízta meg. Ekkoriban
a huszita megszállás miatt a kolostor nehéz anyagi helyzetbe jutott.
A kiváltságlevél felmentette Szalóc falu lakóit a szintén Veronika
birtokában lévő Berzétén fizetendő vám alól – nemcsak a kolostor
jobbágyait, hanem a faluban birtokrésszel rendelkező pelsőci Bebek
György és Csetneki András fennhatósága alatt álló lakókat is.
Utóbbiakra viszont a vámmentesség csak azzal a feltétellel vonatkozott,
ha többé nem élnek a pálosok nyújtotta szolgáltatásokkal.
Valószínűleg a pálosok által szolgáltatott misékről és temetési
szertartásokról volt szó. Az oklevél egyértelműen bizonyítja, hogy
20
Gombaszög