A Poétai harmonistika koncepciójának forrásai és - Irodalomtörténeti ...
A Poétai harmonistika koncepciójának forrásai és - Irodalomtörténeti ...
A Poétai harmonistika koncepciójának forrásai és - Irodalomtörténeti ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
26<br />
ItK<br />
<strong>Irodalomtörténeti</strong> Közlemények<br />
200�. CX. évfolyam ���. szám<br />
be. 67 Abrams végül romantikus sajátságként szerepelteti filozófia <strong>és</strong> irodalom minden<br />
más időszakban tapasztaltnál erősebb összefonódását. 68<br />
2. 1. 3. A neohumanizmus fogalmáról<br />
Csetri Lajos számos esetben intett óvatosságra a romantika kifejez<strong>és</strong> használatával<br />
kapcsolatban, s nem véletlenül, hiszen Lovejoyra hivatkozva, de még az övénél is erősebb<br />
szkepticizmussal konstatálta az európai romantika közös alapra nem hozható sokféleségét.<br />
69 A bevett stílus- <strong>és</strong> irányzattörténeti kategóriákat elnagyoltnak, „sok vonatkozásban<br />
használhatatlannak” 70 tekintő Csetri a gyakorlatban mellőzte is a romantika terminus<br />
jelző nélküli irányzatmegjelölő használatát, olyan történetibb s megfoghatóbb<br />
jelent<strong>és</strong>körű fogalmakat vezetve be helyette, mint a Szauder Józseftől átvett neoklasszicizmus,<br />
vagy a Berzsenyi esztétikai nézeteinek, hellenizmusának magyarázatára alkalmazott<br />
„neohumanizmus”.<br />
Ez utóbbi fogalomnak egy, a hagyományosan használtnál időben némileg tágabb értelmű<br />
változatát alkalmasnak tartom arra, hogy kiváltsa a Lovejoy–Abrams szerinti értelmű<br />
romantikát. A művelőd<strong>és</strong>- <strong>és</strong> pedagógiatörténet a német neohumanizmus példaanyagát<br />
az 1730-as évektől kezdve s a weimari klasszikával bezárólag vonultatja föl, 71<br />
kizárva tehát a koraromantikusokat, míg az abramsi széles romantikafogalom példatára a<br />
koraromantika mellett tartalmazza a hagyományos értelmű neohumanizmus központi<br />
alakjait is: Lessinget, Goethét <strong>és</strong> Schillert. A most bevezetendő neohumanizmus-fogalom<br />
a két, egymással amúgy is jelentős átfed<strong>és</strong>ben lévő, s összemérhető, hiszen hasonló<br />
szempontok alapján (itt elsősorban a kalokagathia-eszmény érvényesül<strong>és</strong>ére kell gondolni)<br />
képzett halmaz egyesít<strong>és</strong>ével jön létre. A koraromantika Lovejoy–Abrams szerinti<br />
antikvitás-orientált leírása teszi lehetővé, hogy az oda tartozó szerzőket (így Schellinget<br />
<strong>és</strong> Novalist) is bevonjuk a neohumanizmus körébe. A neohumanizmus elnevez<strong>és</strong> ebben a<br />
formában ráirányítja a figyelmet a Herdertől a weimari klasszikán át Hölderlinig <strong>és</strong><br />
Schellingig terjedő – s term<strong>és</strong>zetszerűleg számos heterogén jegyet is felmutató – spektrumhoz<br />
tartozó filozófiai <strong>és</strong> poétikai rendszerek közös genealogikus mozzanatára, az<br />
1730-as években a göttingai, majd a jénai egyetemen indult neohumanista (avagy „újkori<br />
humanista”) pedagógiai programra.<br />
Mint az elnevez<strong>és</strong> is mutatja, e program lényege a klasszikus szerzők felé orientálódó<br />
reneszánsz humanizmus hagyományának elmélyültebb folytatása, immár az antik auktorok<br />
közvetlen (az eredeti forrásokat kereső) <strong>és</strong> újító szellemű recepciójának igényével. 72<br />
67 Uo., 187–190.<br />
68 Uo., 192–195.<br />
69 CSETRI 1990, 305.<br />
70 Uo., 236.<br />
71 Vö. DÉNES Magda, A neohumanizmus <strong>és</strong> a német idealizmus pedagógiája, Bp., Tankönyvkiadó, 1971.<br />
72 Ernst CASSIRER, Naturalistische und humanistische Begründung der Kulturphilosophie, Göteborgs<br />
Kungl. Vetenskaps- och vitterhets-samhälles handlingar, Femte följden, Ser. A, Band 7, No. 3, Göteborg, Elan-
Change language