A Poétai harmonistika koncepciójának forrásai és - Irodalomtörténeti ...
A Poétai harmonistika koncepciójának forrásai és - Irodalomtörténeti ...
A Poétai harmonistika koncepciójának forrásai és - Irodalomtörténeti ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
ItK<br />
<strong>Irodalomtörténeti</strong> Közlemények<br />
200�. CX. évfolyam ���. szám<br />
Ez a kívánalom már a mozgalom kezdeti szakaszában (ez az ún. „filológiai neohumanizmus”)<br />
jelentkezik, s eredményeként a megújuló klasszika-filológiai képz<strong>és</strong>ben az<br />
alaki-nyelvi szempontokkal szemben a tárgyi-tartalmiak kerülnek előtérbe. 73 Az új szemlélet<br />
új hermeneutikai eljárásai (korábban kötött módon kezelt szövegek történeti olvasatainak<br />
létrehozása) 74 megnyitják az utat az antik világ szellemének átsajátításához.<br />
E folyamat egyik következményeként válik lehetővé, hogy a nevel<strong>és</strong> visszatérjen a görög<br />
paideia művelőd<strong>és</strong>i eszményéhez, vagyis az összes emberi adottság, képesség harmonikus<br />
kiművel<strong>és</strong>ének kívánalmához.<br />
Ez utóbbi, az antik görög kalokagathiában gyökerező ideálnak a jegyében szerveződött<br />
a göttingai egyetem 75 <strong>és</strong> ezt az eszményt szolgálta az ott beindult holisztikus tudományos<br />
program, 76 melynek jellemz<strong>és</strong>ére – Bék<strong>és</strong> Vera megállapítása szerint – alkalmazhatók<br />
Lovejoy romantikadefiníciójának kritériumai, hiszen azok „a Göttingában<br />
kifejlődő tudományokkal együtt születtek meg, illetve bennük konkretizálódtak”. 77 Bék<strong>és</strong><br />
Vera azért vetítheti vissza ezeket az ismérveket a göttingai programra, mert ugyanaz<br />
az identitásfilozófiai (azaz szubjektum <strong>és</strong> objektum lényegi egységét valló) indíttatás<br />
sejlik fel a göttingai tudományok <strong>és</strong> a koraromantikus nemzedék különböző variációkban<br />
<strong>és</strong> eltérő elméleti szinteken megfogalmazódó világszemléletében. Ez a kartéziánus világképpel<br />
összemérhetetlen alapképzet működik a tudományágak egységét valló, közöttük<br />
affinitásszférákat feltételező, organikus nézetű kutatói attitűd hátterében csakúgy,<br />
mint a k<strong>és</strong>őbb kifejlesztett elvont-elméleti rendszerekben, például a Schlegeleknél vagy<br />
Schellingnél. Arról van szó, hogy egy, már a legkülönfélébb tudományterületeken gyakorlatilag<br />
hasznosított <strong>és</strong> számos filozófiai előzményre is visszatekintő rendszer utólag<br />
kapott lételméleti igazolást. A szakirodalom is megkülönbözteti a neohumanizmus különböző<br />
elméleti elmélyültségű mozzanatait; a Gesner–Ernesti–Heyne-féle egyetemi<br />
mozgalmat az „elők<strong>és</strong>zítő” fázisba, a Herder–Humboldt–Goethe–Schiller nevével (s<br />
mint láttuk, ide tartozik a „koraromantika” is) fémjelzett teoretikusabb megközelít<strong>és</strong>eket<br />
pedig az „érett” szakaszba sorolva. 78 A két szakasz elkülönül<strong>és</strong>ében alig túlbecsülhető<br />
szerepet játszottak Kant kritikái, s ilyen értelemben joggal beszélhetünk pre- illetve<br />
posztkantiánus neohumanizmusról is. A kanti dualista rendszer bírálata ugyanis a neohumanizmus<br />
érett szakaszának meghatározó jellemzője. Az irányzat több képviselője, így<br />
ders, 1939, 15; Friedrich PAULSEN, Geschichte des gelehrten Unterrichts auf den deutschen Schulen und<br />
Universitäten vom Ausgang des Mittelalters bis zur Gegenwart: Mit besonderer Rücksicht auf den klassischen<br />
Unterricht, Leipzig, Veit & Comp., 1897, II, 197.<br />
73<br />
DÉNES 1971, 11.<br />
74<br />
Bék<strong>és</strong> Vera J. D. Michaelis példája alapján ír az új szövegfeltárási technológiáról: BÉKÉS 1997, 64–67.<br />
A filológia fordulatáról lásd még TÓTH Sándor [Attila], A latin humanitas poétikája: A studia humanitatis<br />
iskolás poétikájának elméleti kérd<strong>és</strong>ei a magyar irodalmi nyelvújítás korszakáig, I, Szeged, Gradus ad<br />
Parnassum, 1998, 36.<br />
75<br />
Vö. BÉKÉS 1997, 52–58; PAULSEN 1897, 214.<br />
76<br />
Ennek r<strong>és</strong>zletes ismertet<strong>és</strong>e: BÉKÉS 1997, 58–72.<br />
77<br />
Uo., 64.<br />
78<br />
DÉNES 1971, 20–69.<br />
27
Change language