Gyógyhír - 2007/4.sz. - Hungaropharma ZRt.

More documents

Recommendations

Info

krónika – Jelenleg hány gyógyszerész elnökeként vezeti a kamarát? – Április 15-én rögzítettük azt, hogy a nyilatkozatok alapján a Magyar Gyógyszerész Kamarának 6235 tagja maradt a korábbi 8481-bôl. Ez 74%-ot jelent, ami szerintem nagyon szép eredmény. Ezekbôl a számokból én azt a szándékot és akaratot olvasom ki, hogy a gyógyszerészek továbbra is jogot formálnak a szakmai önkormányzásra, a szakmai érdekvédelemre – ha úgy tetszik, önvédelemre. Továbbra is szervezett formában kívánjuk megjeleníteni a nemzet elôtt társadalmi szerep- és felelôsségvállalásunkat, s ennek fórumaként tekintünk a jövôben is a köztestületi Magyar Gyógyszerész Kamarára. – Ön szerint a kívülmaradókat mi motiválta? – Úgy gondolom, hogy sokan közülük a munkakörük miatt kötôdnek kevésbé a kamarához. Nem titok, hogy a mintegy 1000 fôt kitevô orvos- és patikalátogató kollégáink közül sokan nem tartották fontosnak a tagsági jogfolytonosság fenntartását. Ráadásul munkáltatóik – a korábbiaktól eltérô módon – nem kívánják átvállalni kamarai tagdíjukat. Vannak persze néhányan, akik klasszikus gyógyszerészi munkát végezve sem érzik szükségét annak, hogy bent maradjanak a kamarában, indokként gyakran az országos vagy megyei kamarai vezetés munkájával kapcsolatos elégedetlenségüket szokták felhozni. Én nagyon remélem, hogy a májusi küldöttközgyûlés után rövid idôn belül sikerül bebizonyítanunk számukra is a kamara létjogosultságát, aminek eredményeként ismét körünkben üdvözölhetjük ôket. – Vagyis nem úgy gondolkodik, hogy ez a háromnegyedes létszám is szép eredmény, aki nem tag, azzal a továbbiakban nem kell foglalkozni? – Nem, szó sincs errôl. A mindenkori kamarai vezetésnek – azon túl, hogy a teljes gyógyszerésztársadalom érdekeinek képviseletére kell törekednie – mindent meg kell tennie azért, hogy a lehetô legteljesebb legyen a köztestületi kamara tagsága. Ebbe a kamarába folyamatos a tagfelvétel! – Vannak, akik szerint a köztestületi kamara kötelezô tagság nélkül fából vaskarika... – Van ebben igazság. Ha ugyanis egy bizonyos szakma önrendelkezés útján, önszabályozó módon végzi a nemzet szá- 2 www.hungaropharma.hu A kamarába folyamatos a tagfelvétel A Magyar Gyógyszerész Kamara a jelek szerint „megfogyva bár, de törve nem” került ki az elmúlt egy év kormányzattal vívott szakmai-politikai háborújából. Az új törvények jelentôsen visszavetették ugyan a gyógyszerészek gazdasági-szakmai-érdekvé- delmi pozícióit, ám a jelek szerint folyik a sorok újrarendezése. De hogyan tovább? Ezt firtattuk Horváth Tamással, az MGYK elnökével folytatott beszélgetésünk során. mára hasznos és fontos munkáját, akkor e mûködés keretei, a szakmai-etikai-fegyelmi szabályok mindenki számára kötelezôek kell, hogy legyenek. Ez a kötelezô tagság értelme, ami így – a közjót tekintve – igenis jelentôs érték. – De ez most elveszett… – Valóban. Az önrendelkezô, önszabályozó Gyógyszerész Kamara szabályai – például az új Etika Kódex – a jövôben „csak” a kamarai tagokra nézve lesznek kötelezôek. De – mi legalábbis így reméljük – a többiek számára is irányadóvá válnak. Ha ugyanis a gyógyszerészek túlnyomó többsége kamarai tag, akkor meggyôzôdésünk szerint a kívülmaradók is igazodni fognak hozzájuk. – Aki továbbra is tag maradt, az ezt már nem kényszerbôl teszi, hanem valószínûleg azért, mert vár valamit a kamarától. De mit? Honnan lehet ezt tudni? – Azért eddig is többféle módja volt annak, hogy a tagok az igényeiket, elvárásaikat, kritikájukat megfogalmazzák, közöljék a kamara vezetôivel. Mi ebbôl a szempontból a korábbiakhoz képest aktívabb tagságra számítunk, hiszen pontosan kell ismernünk az igényeket ahhoz, hogy a szellemi és – az eddigiekhez képest valószínûleg szûkösebb – anyagi erôforrásainkat, kapacitásainkat a leghatékonyabban tudjuk mûködtetni. Egyébként a tagság elvárásai most is ismertek számunkra, hiszen az elmúlt 4 hónapban áttekintettük azt a helyzetet, amibe a gyógyszerforgalmazás került az új törvényi szabályozás következében, s ezt követôen minden megyében elôadásokat tartottunk, és konzultáltunk a helyi gyógyszerészekkel. Javaslataik alapján már be is indítottunk egy jogsegélyszolgálatot, s tervezünk egy hasonló, de gazdasági jellegû szolgáltatást is, ami a kamarai tagok részére gazdálkodási, számviteli, vállalatirányítási tanácsokat adna, természetesen ingyenesen. – Ez elsôsorban a gyógyszertár-tulajdonosoknak, vezetôknek szól, nem? – Nem, véleményem szerint bármelyik gyógyszerész kollégánk kerülhet olyan helyzetbe, hogy jogi és/vagy gazdasági tanácsokra van szüksége, ráadásul olyan forrásból, amelyhez bizalommal fordulhat. De ugyanígy mindenki profitálhat azokból a kamara által szervezett közös – árukra és szolgáltatásokra vonatkozó – beszerzési lehetôségekbôl, amelyek célja a kamarai tagság elônyben részesítése az individuális vásárlókhoz képest. Ilyen például a Vodafone-nal
www.hungaropharma.hu mint mobilszolgáltatóval kötött megállapodás, vagy például a gépkocsivásárlásoknál elônyös flottakedvezmény. A magam részérôl a klasszikus szakmai érdekvédelem mellett a kamara részérôl a tagoknak nyújtott ilyen típusú szolgáltatásokat is nagyon fontosnak tartom, s a jövôben bôvíteni is szeretném. Teljesen nyitott vagyok az ilyen típusú ötletekre, igényekre. – Ezek szerint Horváth Tamás elnöki filozófiájában inkább az „alulról” jövô kezdeményezések figyelemmel kísérése és megvalósítása szerepel, s nem a lánglelkû vezetô nagyívû vízióinak tûzön-vízen keresztüli valóra váltásának vágya munkál… – A személyiségemhez valóban az áll közelebb, hogy az engem bizalmukkal megtisztelô kollégák elképzeléseinek valóra váltását szolgáljam. Megjegyzem, véleményem szerint az önkéntes tagság intézménye, az önkéntes tagdíjfizetés is inkább ezt a típusú gondolkodásmódot igényli majd a jövôben. – Önnek van már választási programja? – Az elmúlt fél évben minden energiánkat az elôállt helyzettel, – ami talán egy nem várt nagyságú árvízhez hasonlítható – kapcsolatos „válságmenedzselésre” fordítottuk. Nyilvánvalóan a küldöttközgyûlés elé kell tenni azt a programot, ami a következô 4 év tennivalóira, idôbeosztására vonatkozik, s ez meg is fog történni. Jövôképet kell nyújtanunk a gyógyszerészeknek az alapkérdések áttekintésével s a megfelelô szakmai, jogi, gazdálkodási stratégiák kidolgozásával. Ezt a munkát tisztességgel elvégeztük. – Mi lehet ennek a jövôképnek a legfontosabb vonása? Eléggé elgondolkodtató hírek érkeznek az uniós országokból a pénzügyi befektetôk által felvásárolt patikákról, patikaláncokról. Állítólag hazánkban is várhatók ilyen folyamatok, de ismert a <strong>Hungaropharma</strong> Partnerpatika Programja is, ami éppen az ilyen felvásárlási hullámokkal szembeni közös fellépést szorgalmazza. Ön hogyan látja ezeket a tendenciákat? – Azt le kell szögezni, hogy a patikák tulajdonjoga továbbra is a gyógyszerészek kezében kell, hogy maradjon. El kell kerülnünk, hogy külsô befektetôk felvásárolják és „láncra fûzzék” a hazai gyógyszertárakat. Mindent meg kell tennünk az ellen, hogy a gazdasági körülmények romlása miatt ez maradjon az egyetlen kiút a gyógyszertár-tulajdonosok számára. Meg kell tartanunk a tulajdonosi pozíciónkat! Ehhez valóban szükség van az együttmûködésre, amire több lehetôség is kínálkozik. Ilyen módszer lehet a beszerzésre létrehozott szövetség, és nyilván a <strong>Hungaropharma</strong> említett programja is. Szóba jöhet emellett egy olyan gazdasági egyesülés, amelyben – egy megfelelô tömeg létrehozása után – együtt mozognak a patikákat mûködtetô vállalkozások az összes gazdálkodási kapcsolatrendszer vonatkozásában, ami komoly tárgyalási pozíciókat jelenthet. Ennek elvi kidolgozásában a kamara is szerepet vállal. Ezek mellett fontos a gyógyszerészi tulajdonú nagykereskedések fenntartása is. Nyilván valamennyi említett megoldás célja a gyógyszerészkézben lévô patikák gazdasági pozíciójának, potenciáljának növelése abból a célból, hogy az idegen felvásárlások elkerülhetôk legyenek. – Vagyis a jövô az individualizmus helyett egyértelmûen az együttmûködésé, szervezettségé, közös fellépésé? – Igen, ami a gazdasági, gazdálkodási célszerûséget, hatékonyságot illeti. Ugyanakkor nem gondolom azt, hogy ezzel együtt mondjuk uniformizálni kellene a patikák arculatát, officinai megjelenését. 3 krónika Ezen a téren én továbbra is az önállóság, egyediség mellett teszem le a voksomat. Szerintem ugyanis az egy jelentôs eredmény, hogy az elmúlt években európai színvonalú, de egyedi megoldású, kialakítású, arculatú gyógyszertárak jöttek létre Magyarországon. Egyébként pedig szerintem minden társulás akkor jó, ha mellette megôrizhetô a függetlenség, önállóság, s ha abba nemcsak belépni lehet, de ki is lehet lépni belôle. – Az összefogásra irányuló törekvések mellett mintha azért régi – és új – törésvonalak is lennének a gyógyszerésztársadalomban. Az elôbbire talán a „zártforgalmú-közforgalmú” konfliktus, az utóbbira pedig a liberalizációt követôen megnyíló és a „régi” gyógyszertárak közötti konfliktus szolgáltat példát… – A közforgalmú és a zártforgalmú patikák vonatkozásában egyértelmû az álláspontunk: azonos szolgáltatást nyújtó gyógyszertárakra ugyanazon elôírások, elvárások, követelmények kell, hogy érvényesüljenek a hatóságok részérôl. Ami a patikanyitás liberalizációját illeti, sajnos megállapítható, hogy a kormányzat interpretációjával ellentétben elsôsorban nem a lakossági szolgáltatások színvonalának növekedése következett be. Egyértelmûen a nagy forgalmi gócpontokra koncentrálódik az új patikák megnyitása – vagyis a régóta itt mûködôkre való „rányitás” történik –, ami elsôsorban nem a lakosság, hanem a pénzügyi befektetôk érdeke. Azt mondanom sem kell, hogy esetükben ügyelet, hosszabb nyitva tartás nem lett szempont. Ez nyilván konfliktusokat generál a gyógyszerésztársadalmon belül, de azért azon ezeknek a befektetôknek és a velük szövetkezô személyi jogos gyógyszerészeknek is el kell gondolkodniuk, hogy hosszú távon milyen kapcsolatokat alakítanak ki a szakmával, a kamarával. A gyógyszerforgalmazás területén ugyanis – tetszik, nem tetszik – érdekközösség áll fenn valamennyi gyógyszertár-tulajdonos és -vezetô között. Erre véleményem szerint ôk is hamarosan rá fognak jönni. A magam részérôl mindannyiukat várom a kamarába, hogy egyeztessük a jövôre vonatkozó elképzeléseinket. – Milyen információk vannak az újonnan létesülô patikák számáról? – Korábbi prognózisunk – mely szerint 2 év alatt mintegy 200 új patika létesül – az eddigi fejlemények tükrében továbbra is reálisnak látszik. – Az „árvíz” után milyenek a kamara kapcsolatai a meghatározó hatóságokkal, intézményekkel? – Nagyon korrekt és nyitott a kapcsolatunk az OTH-val, az új országos tisztifôorvos úrral. Ô azt ajánlotta, hogy – mivel az OTH-nak joga van jogszabály-változtatást kezdeményezni – adjuk be a javaslatainkat, s ha azzal egyébként ôk is egyetértenek, vállalják az államigazgatásban a kezdeményezô fellépést. Az utóbbi idôben tapasztalataink szerint az OEP is készségesen és korrekten együttmûködik a gyógyszerészekkel a napi problémák megoldásában, velük is jó kapcsolat van kialakulóban. Ami az Egészségügyi Minisztériumot illeti, köztudott, hogy a kamara nyilatkozatban üdvözölte Molnár Lajos távozását. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a társadalommal és a szakmával olyan mértékû konfliktusba keveredett, amit csak a távozásával lehetett megoldani. Nagyon reménykedünk abban, hogy a minisztérium új vezetése végre visszatér az érdemi szakmai egyeztetések módszeréhez. -h-
Page 1: Tisztelet és megbecsülés 70 évb
Page 6 and 7: krónika Simon Zoltán - Hálózati
Page 8 and 9: krónika PONTSZERZÔ 6 www.hungarop
Page 10 and 11: krónika - Úgy gondoljuk, hogy sik
Page 12 and 13: tájoló Annyi bizonyos, hogy a tur
Page 14 and 15: tájoló A skótok mindig odafigyel
Page 16 and 17: Szín-Vonal - Mindig friss gyümöl
Page 18: Gyógyhír Kérjük, hogy megfejté

Gyógyhír - 2007/4.sz. - Hungaropharma ZRt.

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?