You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
CHÝRNIK7. ročník 7. číslo júl 2010 cena 0,50 €Novozámocký mest<strong>sk</strong>ý internetový portál nájdete na adrese: www.<strong>izamky</strong>.<strong>sk</strong>.– Program kultúra národnostných menšín - 2010“KUPUJTE NAŠE SLOVENSKÉ VÝROBKY!<strong>Čaj</strong> <strong>priamo</strong> z <strong>pralesa</strong>Meno profesora Thomasa Dávida chvália tisícky ľudí na celom svete.Jeho vynález bedrovej platničky sa stal svetovým patentom, ale jehoživot pred niekoľkými desiatkami rokov v Južnej Amerike nabral novýsmer. Práve tam mu indiáni ukázali rastliny, ktoré sú potencionálnymprírodným liečivom proti rakovine.„Pred mnohými rokmi sme sa stalivlastníkmi svetového patentu, ktorýznamenal chirurgické riešenie vykĺbenínbedrového kĺbu. Moja vý<strong>sk</strong>umná<strong>sk</strong>upina dostala pozvanie na demonštráciudo každej známej ortopedickejnemocnice po celom svete, čím sme sadostali aj do Južnej Ameriky, kde smeoperovali indián<strong>sk</strong>e dieťa. Po úspešnejoperácii mi starý indián venoval ichrastliny. Brazíl<strong>sk</strong>i kamaráti mi povedali,čo mám s nimi robiť. Povedali mi,že yanomam<strong>sk</strong>í indiáni sú mimoriadneuznávaní fytoterapeuti, ktorí sa už predniekoľkými tisíckami rokov preslávilisvojimi farmakognostickými a farmaceutickýmipoznatkami. Rastliny smevzali domov do Viedne, kde sme ich dôkladnevyšetrili. Dosiahli sme výbornévýsledky pri pokusoch aplikovať rastlinypacientom s nádorovým ochorením.Pozitívne reakcie sme zaznamenali pri9 druhoch nádoru a účinok bol dokázanýu niekoľkých tisíckach ľudí.“Kontakt: e-mail: dataplan@<strong>izamky</strong>.<strong>sk</strong>, tel: 035/6422197Na úvod slovo šéfredaktoraVážení čitatelia! Od dnes budeme vychádzať na 24 stranách, akosme už avizovali v predchádzajúcom čísle našich novín, s osemstranovoukultúrnou prílohou. Predpokladáme, že to uvítate, pretožeak si už nič pre vás zaujímavé nenájdete na našich ostatných stránkach,iste si nájdete a radi prečítate v Literárnej prílohe. Okremmateriálov z poézie a prózy, budú stránky obsahovať aj aktuálnesatiricko-humoristické príspevky od renomovaných autorov nielenzo Sloven<strong>sk</strong>a, ale aj zo susedných krajín Vyšegrad<strong>sk</strong>ej štvorky...v rámci spoločnej EÚ. A tak je tu príležitosť realizovať sa a prezentovaťsvoju tvorbu pre všetkých vás, ale najmä mladých ľudí,začínajúcich autorov, vrátane žiakov a študentov škôl, ktorých si ajtouto cestou dovolíme osloviť a požiadať o spoluprácu tak, aby našeokresné noviny boli čoraz čítanejšie. Prvú literárnu prílohu zaraďujemeuž dnes. Prajeme vám príjemné čítanie!Mgr. Jozef HatalaNaše obce najviacpostihli záplavy...Ako čaj účinkuje na organizmusa na rakovinové bunky?V čom sa <strong>sk</strong>rýva jeho blahodarnýúčinok a sila?Profesor Thomas Dávid„Indiáni nám z vďaky prezradili, čoje tá zvláštna tekutina, ktorú tam každýpil. Pitím tohto čaju pripravenéhoz rastlín predchádzajú chronickýmchorobám. Ako vý<strong>sk</strong>umník som bol<strong>sk</strong>eptický. Musím sa priznať, že somsa mýlil. Niekoľkotisícročné <strong>sk</strong>úsenostia obrov<strong>sk</strong>é vedomosti indiánov potvrdiliaj vý<strong>sk</strong>umníci ocenení Nobelovoucenou. <strong>Čaj</strong> má vplyv na konečný metabolizmusbuniek. V mitochondriách,ktoré sú energetickou továrňou bunky,je vždy prítomný ubichinóm / koenzýmQ10/. Koenzým Q 10 nie je možnézí<strong>sk</strong>ať energiou spaľovaním živína telo nie je schopné správne fungovať.U osôb s chronickým ochorením je jehokoncentrácia veľmi nízka alebo lenmálo vykázateľná. Účinkom čaju satáto koncentrácia zvýši o 27 %. Ak nášmuorganizmu teda chýba koenzým Q10, potom v energetickej rovnováhe bunieknastanú poruchy a môžu sa prejaviťrôzne choroby ako napr. rakovina.Indiáni teda už pred mnohými rokmimali pravdu, keď tvrdili, že čaj pijú preto,aby predišli chronickým chorobám.“Lekár<strong>sk</strong>a veda tvrdí, že ajv zdravom organizme sa tvoria rakovinovébunky.„Deformované bunky vznikajú vovšetkých z nás, ale naprogramovanýmodumretím pomocou zodpovednéhogénu sa za krátku dobu zničiaalebo ich silný imunitný systém rozpustíprotolýzou. Ak sa však objavíkombinácia účinkov poškodzujúcichgény, potom naprogramované(pokračovanie na str. 2)Do zaplavených oblastí nášho regiónu pricestoval aj premiér Sloven<strong>sk</strong>ej republiky RóbertFico, ktorý si v sprievode starostu obce Mojzesovo Emila Gábriša prezrel zaplavené oblastia prisľúbil pomoc.V obci Hul bolo vodným živlom takto zničených aj niekoľko rodinných domov.jul.indb 1 12. 6. 2010 13:49:26
2<strong>Čaj</strong> <strong>priamo</strong> z <strong>pralesa</strong>...(dokončenie zo str. 1)odumieranie buniek nezačne. Vtedysa vytvoria zdeformované bunky, rozmnožiahuby, ktoré sa neobmedzenemnožia a keď dôsledkom rôznychfaktorov oslabne aj imunitný systém,potom je cesta na vytvorenie rakovinyvoľná. Nádor sa chirurgicky odstráni,ale v organizme sa naďalej nachádzacandida albicans a miliardy buniekv rôznom predrakovinovom štádiu.Aj keď pacient dostáva chemoterapiu,v takýchto prípadoch zaberá už lenna 2 %. Ak aj diagnóza poukazuje narakovinu, nemusí byť beznádejnýmprípadom. Ak sa negatívne vplyvyodstránia, chorý zmení svoje nesprávnestravovanie a svoj imunitný systémpostaví na nohy, je tu nádej na prežitie.K tomu je ale potrebné prečisteniea alkalizácia organizmu. SvetoznámyÚstav Maxa Plancka dokázal, že pitímčaju sa ešte aj u smrteľne chorýchzosilní imunitný systém. Behom 14 týždňovsa aktivita imunitného systémuzosilnila o 95 % a počet prirodzenýchživých buniek stúpol, čiže sila a aktivitaimunitného systému kvantitatívnenarástli. Vý<strong>sk</strong>umníci Harvard MedicalSchool dokázali, že čaj zabráni tvorbežíl na tých miestach, ktoré vedú k metastázama rakovinovým bunkám.“Vedecké vý<strong>sk</strong>umy a početnémnožstvo vý<strong>sk</strong>umných laboratóriíuž dokázali liečivý účinok čaju,ale aké sú doterajšie praktické<strong>sk</strong>úsenosti a výsledky?„Naše doterajšie praktické <strong>sk</strong>úsenostisú výborné. Vieme pomôcť aj ťažkochorým. Takýto chorí ľudia majú plnometastáz, rakovinových buniek, sú malátni,majú depresie. Našim pacientomvďaka COD – systému a COD – protokoluv prípade 9 rakovinových ochorenívo veľmi veľkých percentách zmizlimetastázy behom šiestich resp. ôsmychmesiacov alebo 1 roka. Dôležitou súčasťouje aj zmena životosprávy, hlavneobmedzenie negatívnych faktorovako fajčenie, prehnané pitie alkoholu,nesprávne stravovanie. Treba vedomevylúčiť negatívne vplyvy, zdravo a prirodzenesa stravovať a mať vyrovnaný,šťastný rodinný život. Aj indiáni v JužnejAmerike žijú takto. My, Európaniamôžeme tiež nasledovať ich príklad.“Odkaz ľudstvu odStanislava ŠtepkuVážené prítomné luctvo, povedzmesi to prámo: človek dokáže <strong>sk</strong>orovšetko. Urobit dýru do sveta, aleaj do ozónu, urobit si pekný domi peknú hanbu, oduševnene kričathurá i fuj, vyzírat jako pekný hrdyna,ale aj jako pekný idiot, nýkedydokáže byt aj sto rokov na svete, aleany tri minúty pod vodu, ví dobrehrat na klavíri a na nervy, operúvatsrcco a v tyle neprátela, <strong>sk</strong>ákato tyči a do reči, a tuším viacejmyslet na dalšé generácie počítačovjako maturantov.No človek by si až tak mnohonemav namýšlat, lebo je len človek!Any pri najlepšéj vóli nedokáže preletetv petmetrovej výške z námestaCHÝRNIKMiestna a menšinovákultúraVláda SR, spoločne s Ministerstvomkultúry SR si uvedomuje,že ciele kultúrnej politiky nie jemožné dosiahnuť bez podporya rozvoja miestnej a menšinovejkultúry. Preto zintenzívňuje dialógs územnou a miestnou samosprávoua ich organizáciamio otázkach kultúry a adresnejpodpory kultúrnych aktivít občanovna miestnej a regionálnejúrovni. Podporuje metodickúa konzultačnú pomoc kultúrnyminštitúciám zo strany príslušnýchodborných pracoví<strong>sk</strong> v rámci svojejpôsobnosti.Prostredníctvom grantovéhosystému zabezpečuje aj podporukultúry národnostných menšína etnických <strong>sk</strong>upín a znevýhodnených<strong>sk</strong>upín obyvateľstva, akoi rozvoj sloven<strong>sk</strong>ej kultúry na jazykovozmiešaných územiach. Ajvďaka tejto podpore vychádzajúnaše okresné noviny.(redakcia)Hraničárov na Kolárové námestýany za ideálnych poveternostnýchpodmínek.Nedokáže vonat ako lipa a lentak sa rozmnožúvat po vetre. Todokáže božá príroda. A preto bysi mav človek celkom <strong>sk</strong>romne povedat:až tak mnoho toho nevím,a preto sa tu na svete budem račejčuduvat, jako svet menit. Pri čuduvánýtotyž nelítajú trí<strong>sk</strong>y a nekapúryby, rastú stromy a padá snaha šecko je na svojom míste a v porádku,jako tedy, ked je na jar naozajjar, v lete leto, na jablony jabĺčko,na človekovi hlava a v človekovisrce.Stanislav ŠtepkaNedávne parlamentné voľby prebehli hladko, kultivovane a dôstojne aj v obciach a mestáchnášho regiónu.jul.indb 2 12. 6. 2010 13:49:27
CHÝRNIK 3Pochovaní legionári v Nitrian<strong>sk</strong>omHrádkuPísal sa rok 1919, po vznikuČe<strong>sk</strong>o – Sloven<strong>sk</strong>ej republiky sana území bývalého Uhor<strong>sk</strong>a usadilimaďar<strong>sk</strong>é vojen<strong>sk</strong>é jednotky,ktoré na príkaz svojej, t.j. uhor<strong>sk</strong>ejvlády nechceli uznať novovzniknutýštát. Nechceli pristúpiťnajmä na dohodu a uznať hranicevtedajšieho novovzniknutéhoČe<strong>sk</strong>o – Sloven<strong>sk</strong>a, ktoré vzniklona základe rozhodnutia mocností,ktoré ukončili víťazne prvúsvetovú vojnu. Po ich zasadanív Trianone sa rozhodlo o rozpadeRakú<strong>sk</strong>o – Uhor<strong>sk</strong>a a určeníhraníc medzi jednotlivými novovzniknutýmištátmi. Sloven<strong>sk</strong>í,dovtedy ešte uhor<strong>sk</strong>í vojaci spolus če<strong>sk</strong>ými a srb<strong>sk</strong>ými vystupovalina frontoch prvej svetovej vojnyv uniforme Rakú<strong>sk</strong>o – Uhor<strong>sk</strong>ejarmády. Toto priviedlo našich vtedyvedúcich politikov (Masaryk,Beneš, Štefánik…) k myšlienke navytvorenie armády novo sa tvoriacehoštátu. Začali vznikať vojen<strong>sk</strong>éjednotky pod názvom „Légie“.V Nitrian<strong>sk</strong>om Hrádku (vtedajšomMalom Várade) bola jednaz jednotiek „Legionárov“, taktiežbola jednotka aj v Dolnom Ohajia v Bánove (vtedajšej Bánov<strong>sk</strong>ejKesy). V južne položených dedináchv obciach Bešeňov, Dvorynad Žitavou (Udvard)…boli jednotkymaďar<strong>sk</strong>é vo veľkej presilea preto „Legionárom“ prišlavlakom na pomoc posila z Levíc,na železničnú stanicu Úľany nadŽitavou (vtedy Fedýmeš). Pre zlúkomunikáciu medzi príchodzímia tu usadenými voj<strong>sk</strong>ami prišlo pripresune legionárov k prestrelke,pri ktorej bolo zabitých veľa vojakov,dodnes ich nezistený počet.Viacerí z nich sú pochovaní aj nacintoríne v Nitrian<strong>sk</strong>om Hrádku.A tak na podnet primátora mestaŠurian Imricha Váradyho a bývaléhoprimátora Jozefa Šutku sakonala v rím<strong>sk</strong>okatolíckom kostolev Nitrian<strong>sk</strong>om Hrádku pri príležitosti90. výročia tejto nešťastnejudalosti zádušná svätá omša. Pojej <strong>sk</strong>ončení šurian<strong>sk</strong>y primátorpoložil ku krížu, ktorý sa na miestehromadného hrobu zachovaldodnes, veniec, za prítomnostiposlancov a občanov Nitrian<strong>sk</strong>ehoHrádku. Po slávnostnomkladení venca Mgr. František Tamaškovičvýstižnou prednáškouoboznámil prítomných v krátkosti,no podrobne o historickýchudalostiach, ktoré sa udiali predi po vzniku Če<strong>sk</strong>o-Sloven<strong>sk</strong>ej republiky.Po prednáške bol krátkykultúrny program, v rámci ktoréhočlenovia klubu dôchodcovv Nitrian<strong>sk</strong>om Hrádku zaspievalisloven<strong>sk</strong>é ľudové piesne a panieHalásová a Lucka Brezíková prednieslibásne. Celú akciu kladeniavencov ako i prednášku zabezpečilo,na podnet exprimátora JozefaŠutku šurian<strong>sk</strong>e Mest<strong>sk</strong>é kultúrnestredi<strong>sk</strong>o.Otto Malíknepoznanápo všetky roky spolužitiazostávaš záhadnou bytosťouktorá búrlivé sny ukladádo komnát vnútorného svetadnes počas celého večerasi znovu nápadne mlčalakým Tvoje oči vyzývalik zdolávaniu tajomných hlbíntúžobne čakám na okamihkedy vkĺznem medzi útesyaby som konečne objavilženu doteraz nepoznanúJaroslav LiptayINZERCIAPonúkame ubytovaniev súkromnej chate v NízkychTatrách - Krpačovo.tel.: 0903 553 256e-mail:ubytovanie@slovanet.<strong>sk</strong>jul.indb 3 12. 6. 2010 13:49:28
4Deň radosti v areáli SOŠ stavebnej„Aké je milé a krásne, keď bratiažijú pospolu“ – slovami Sv. Písmazačal sv. omšu vdp. FrantišekBogdan v areáli SOŠ stavebnejv sobotu 22. mája pre žiakov, pedagogickýzbor, rodičov a priateľovCirkevnej ZŠ Antona Bernoláka.Podujatie s názvom Deňradosti sa tu konalo druhýkrát.Organizátori mali oblečené červenétričká s bielou kresbičkoudievčaťa a chlapca, nad ktorou savynímal nápis DEŇ RADOSTIa pod ňou názov školy. Prítomnísa zúčastnili sv. omše, zapájali sado rôznych športových súťaží –podľa počtu žetónov mohli vyhraťcez hrudník O. Dömeho prevalili170-kg pneumatiku. Moderátorkato komentovala takto: „Nechsa páči, poďte sa pozrieť ako siláciidú duby váľať! Pozrite sa, ako imto ide dobre! Už vieme, kto budeprenášať <strong>sk</strong>rine v škole! Výborne!Beriem si vás do školy!“ Na Sloven<strong>sk</strong>uje už dobre známe, že O.Döme vyniká nejakou magickousilou, keďže sa na jeho tele udržalikamene, <strong>sk</strong>lenená tabuľa, fľaša,príbory, či iné materiály. Moderátorho nazval „sloven<strong>sk</strong>ý Copperfield“.Prevaľovanie pneumatikysi mohli vy<strong>sk</strong>úšať i dobrovoľníci.Akcia sa podarila i pánu učiteľoviAJ na SOŠ Rudolfovi Habrdovi –otcovi piatich detí, bývalému riaditeľoviCZŠ A. Bernoláka.Pán farár František Bogdan vosv. kázni vyzdvihol človeka akospoločen<strong>sk</strong>ého tvora, o čom hovoriluž aj Aristoteles. Ďalej poukázalna veľký význam zorganizovaniatakéhoto dňa: Život nie je leno ťažkostiach, ale aj o radostiach,a preto aj pokoj máme užívať akodar. Máme si nájsť čas na radosťa oddych. Preto je veľmi pekné,ale aj povzbudzujúce, keď sa kresťaniastretajú pri sv. omši, ale ajmimo sv. omše; stretajú sa ako putujúcacirkev, ale aj mimo kostola– v podobných stretnutiach akoje toto. Aj pri kňaz<strong>sk</strong>ej vysviackebi<strong>sk</strong>up odovzdáva slová posolstva– o dobrom diele. Takéto dielozačína aj pri tejto škole. Kňaz citovalaj slová zo Skutkov apoštolov:„Množstvo veriacich malo jednumyseľ a jednu dušu.“ Do prosiebbola zahrnutá mládež i všetciprítomní. Celú sv. omšu doprevádzalspev detí a mládeže. DEŇRADOSTI po sv. omši slávnostneotvoril hlavný organizátor Pšenáka zástupkyňa SOŠ stavebnej KatarínaTöröková. Jeden z organizátorovPeter Kraslan odovzdával- hneď pod veľkým transparentoms nápisom DEŇ RADOSTI – lístkyk občerstveniu. Zaujímavosťouje, že na CZŠ A. Bernoláka vyučujútri Jany: pani zástupkyňa J.Šimunková, pani učiteľka TV, AJa iných predmetov J. Kálmanováa pani učiteľka 1. stupňa J. Mičeková.Nad stánkami nechýbalipekné, niekedy i vtipné, nápisy,napr.: Obchodík u peknej Danky,Jedálnička u chutnej lyžičky, Kaviareňu sladkej Moniky, DielničkaA – je – to (kde deti maľovalina rôzne veci i vyrábali pohľadnicea iné veci). Žiaci 1. ročníka SOŠna Jesen<strong>sk</strong>ého Martina Procházkováa Peter Svetlý predvádzalicarvingfruit – umelecké vyrezávaniedo ovocia a zeleniny. Prítomnísa mohli pokochať na ružiachv melóne, na nápise SOŠ v tekviciatď. Medzi učiteľmi, pripravujú-CHÝRNIKcimi rôzne súťaže nechýbal aniučiteľ AJ na domácej SOŠ stavebnejRudolf Habrda s manželkou,starajúci sa o <strong>sk</strong>ok vo vreci. CZŠnavštevuje ich syn Bori<strong>sk</strong>o a nechýbalatu ani ich dcéra Olinka.Žiaci i pani učiteľka Jana Kálmanovápredvádzali chodenie nachodúľoch, <strong>sk</strong>ákali na švihadlách,behali cez prekážky, strieľali s lukom,zhadzovali s loptou fľaše, čis hadicou plechovky.Na nástenkách sa prezentovalaSOŠ stavebná a aj „OCEĽOVÝSILÁK“ Ondrej Döme svojimidiplomami, oceneniami a niektorýmičlánkami v regionálnychnovinách. Okrem predstaveniamoderátorom sme si mohli ajprečítať, že zí<strong>sk</strong>al: 2. miesto v MajstrovstváchSloven<strong>sk</strong>a v tlaku nalavičke, 1. miesto na Európ<strong>sk</strong>omšampionáte POWERLIFTING,1. miesto na MajstrovstváchSloven<strong>sk</strong>a v silovom trojboji, 2.miesto na svetovom šampionáteatď. Pred účastníkmi z CZŠ sa takmohol prezentovať nielen svojoutelesnou, ale aj duchovnou silou,ktorú reprezentovalo tetovanies motívom Panny Márie na ľavompleci.Jana Slobodníkovározmanité darčeky, bola tu i prezentáciahasič<strong>sk</strong>ého zboru s tromaautami, či policajné auto a silácis rôznymi atrakciami, z nich najsilnejšíOndrej Döme svojim telomodtiahol i kamión, čo snímalaznáma sloven<strong>sk</strong>á TV. O hudbu sapostaral Imrich Cibulka – manželznámej TV moderátorky DenisyCibulky, ne<strong>sk</strong>ôr i Country kapelaPARNÍK. Všetci sa mohli občerstviťmalinovkami od sponzorai pochutiť si na dobrom guláši (divinovomi Jókaiho guláši), na Hotdogu, grilovanom mäse, dreni,zmrzline, záku<strong>sk</strong>och, káve a inýchdobrotách. Hral sa futbal, volejbal,vybíjaná a niektorí sa tešili i spoločnémuERKO tancu. Atrakciesilákov komentoval moderátorBalázs Rec<strong>sk</strong>a a fotografovalFrantišek Procházka. Stredobodomcelej akcie boli siláci OndrejDöme, Alexander Gál a LadislavCzuczor. Tí prevaľovali 280 – kilogramovékoleso, zdvíhali nad sebaniekoľkokrát 70-kg pivový sud,jul.indb 4 12. 6. 2010 13:49:28
CHÝRNIK 5Gbelce majú bohatú ale aj rozporuplnú a zaujímavú históriuDôležitá obchodná tzv.soľná cesta...Význam tejto oblasti vzrástolv XI. storočí, pretože krížom viedlaveľmi dôležitá obchodná cestanazývaná „soľná cesta“. Na územívedľa „kamennej studne“ založilikráľov<strong>sk</strong>ý hospodár<strong>sk</strong>y majer. Túto„Osadu vedľa kamennej studne“v XIII. storočí nazývali v <strong>sk</strong>ratkeKöbölkút, čiže v preklade „Studňaz kameňa“ V roku 1245 osaduGbelce dostal od kráľa do daru TordaPeter, ktorý okolie vidieka Gbelceosídlil svojimi vojakmi a pozvalaj sloven<strong>sk</strong>ých a nemeckých usadlíkov.Námestie.Gbelce sa ne<strong>sk</strong>ôr dostali do majetkovéhovlastníctva rodiny predkovForgácsovcov (Hontpázmánnb. Ivánku). Turci po prvýkrátv roku 1543 obsadili Ostrihoma v roku 1552 v dobyvačnýchvojnách zí<strong>sk</strong>ali obrov<strong>sk</strong>é územia.V rokoch 1594-95 prišli urputnévojny pri oslobodzovaní Ostrihomua Štúrova. Hoci sa oslobodenieu<strong>sk</strong>utočnilo, vojny priniesli neznesiteľnúchudobu okolitému obyvateľstvu.V roku 1599 sa Ostrihom a Štúrovoznovu dostali do rúk Turkov,čo takto trvalo ešte ďalších 140 rokov.Územie Gbeliec za toto obdobiebolo miestom viacerých bitiek.Až rok 1685 bol rokom úplnéhooslobodenia Štúrov<strong>sk</strong>ého okresuod tureckej nadvlády. Od roku1701 bol zemepánom celého okoliaJános Bottyán. Povstanie FrantiškaRákócziho II. v roku 1703 saveľmi rýchlo rozširovalo aj v našomokolí. V Štúrove sa už 25. septembraobjavilo 13 kuruckých práporov.Roku 1706 sa cisár<strong>sk</strong>a obranavzdala a hrad Ostrihom odovzdalapovstalcom. Strata Ostrihomuznamenala veľký úder pre cisár<strong>sk</strong>evoj<strong>sk</strong>á, pretože mesto sa dostalodo rúk Kurucov a títo mohli ľahšienadviazať kontakt s ostatnými povstalcamiza Dunajom. Z toho dôvodusa snažili zí<strong>sk</strong>ať naspäť Ostrihom.Po jednotýždňovom zajatí saOstrihom dostal znovu späť do rúkcisár<strong>sk</strong>ej armády. Od nešťastnejtrenčian<strong>sk</strong>ej bitky (3. august 1708)hviezda Kurucov začala čoraz viacblednúť. Dňa 27. septembra 1709Bottyán vo vojen<strong>sk</strong>om tábore zomrel.Jeho smrť znamenala pre celépovstalecké kurucké hnutie definitívnyúder, pretože on bol dušouvšetkej aktivity. Od tejto chvílezačal pomaly odumierať celý životkuruckého sveta. Dlhotrvajúca vojnauž vyčerpala všetkých, pričomo veľkú biedu sa pričinil aj rozširujúcisa mor. Nakoniec boj Kurucovsa <strong>sk</strong>ončil Satmár<strong>sk</strong>ym mierom.Nečudo, že obyvatelia z obcí saradšej presťahovali na bezpečnejšiemiesta. Boj za slobodu pre maďar<strong>sk</strong>ýnárod priniesol popri tragickýchnásledkoch aj celospoločen<strong>sk</strong>ýrozvoj a patril k významnýmudalostiam. Cisár František Jozefbol nútený v roku 1849 zrušiť poddanstvo,čo sa v celej krajine a tedaaj v Gbelciach ihneď prejavilo. VeľkostatkárPállfy stratil vlastnýchpoddaných a pozemky odovzdalpoľnohospodár<strong>sk</strong>ym rodinám.Knieža rozdelil na južnej časti formujúcejsa dediny svoju záhraduna výstavbu rodinných domov,hospodár<strong>sk</strong>ych budov, maštalí.S rozvojom dediny sa znovu začalorozvíjať aj vinohradníctvo. V životeobyvateľov Gbeliec bola významnouudalosťou v polovici 19. storočiavýstavba železnice medzi Budapešťou,Bratislavou a Viedňou(1851). Gbelce sa stali v tom časevýznamným železničným uzlom.Po prvej svetovej vojne a po rozpadeRakú<strong>sk</strong>o-Uhor<strong>sk</strong>a, Maďar<strong>sk</strong>oako porazenecká krajina kolaborujúcas Hitlerom stratila časť svojhoúzemia. Gbelce a jeho okolie bolosúčasťou Če<strong>sk</strong>osloven<strong>sk</strong>a, ktorébolo ustanovené dňa 28. októbrav roku 1918. Pozemky MikulášaPállfyho vymerali presídlenýmče<strong>sk</strong>ým kolonistom. Vtedy vznikla„Kolónia“, moderná domováštvrť. Počas rokov prvej Če<strong>sk</strong>osloven<strong>sk</strong>ejrepubliky aj pôvodná časťdediny sa rozšírila. Počet obyvateľovuž vtedy dosiahol 2100 osôb.Na základe prvého Vieden<strong>sk</strong>éhorozhodnutia Južné Sloven<strong>sk</strong>o najeseň roku 1938 bolo pričlenenék Maďar<strong>sk</strong>u. Obec Gbelce pričlenilik Ostrihom<strong>sk</strong>ej župe. Občanias nadšením prijali novú situáciu.Žiaci sa mohli učiť v materin<strong>sk</strong>omjazyku. Po maďar<strong>sk</strong>y sa mohlo hovoriťaj v úradoch.Na životnú úroveň veľmi nepriaznivovplýval blížiaci sa vojnovýfront. Roku 1944 Nemci obsadiliMaďar<strong>sk</strong>o, Rusi dobyli Kišiňova Odesu. V septembri roku 1944 ajv Gbelciach pobrali židov<strong>sk</strong>é rodiny,transportovali ich do koncentračnýchtáborov. Koncom tohotoroku východný front sa priblížil ažk hraniciam Gbeliec. Na Štedrý deňNemci vyhodili do vzduchu mostMárie Valérie v Štúrove. Gbelce sana 42 dní dostalo do zovretia prifrontovej čiare. Veľmi časté boliletecké útoky, obyvateľstvo sa muselostiahnuť do pivníc. Vtedy zaobeť padlo mnoho obyvateľov dediny.Aj kostol trafila jedna bomba,ktorá zruinovala vežu a loď kostola.Gbelce boli oslobodené 25. marca1945. Po druhej svetovej vojne sav dedine pomaly prinavracal život.V Če<strong>sk</strong>osloven<strong>sk</strong>ej republike saobnovilo celé okolie Gbeliec. Naddedinou, v ktorej drvivú väčšinutvorilo maďar<strong>sk</strong>é obyvateľstvo, savznášala neistota a strach. Nemciboli vo vojne porazení a s nimi ajMaďari – 2. svetovú vojnu prehrali.Sen mnohých politikov, vytvoriťz Če<strong>sk</strong>osloven<strong>sk</strong>a národný štáta odstrániť z neho nemecky a maďar<strong>sk</strong>yhovoriace obyvateľstvo sastal realitou.Začalo sa vysťahovanie Nemcov,a podľa Benešových dekrétov ajvýmena maďar<strong>sk</strong>ého obyvateľstva.Likvidáciu Maďarov mienili riešiťtromi spôsobmi: reslovakizáciou,Kostol.núteným vysťahovaním (z Gbeliecsa malo vysťahovať 55 rodín a 208občanov) čo sa napokon v Gbelciachnezrealizovalo. Toto bolo 10.júna 1948 úplne zastavené, dovtedysa totiž dedina nedostala nazoznam, hoci už rozdali v 186 rodináchvyznačenú tzv. „bielu listinu“na presídlenie. Za toto omeškanietreba poďakovať Sándorovi Hinorovi,rodákovi z Gbeliec, ktorý sadostal do presídľovacej organizačnej<strong>sk</strong>upiny. Vďaka svojej funkciimohol ovplyvniť zaradenie Gbeliecdo presídľovacieho zoznamu.Keď už ďalej nemohol odkladaťpresídľovanie, našťastie toto konaniezastavili. Sándor Hinora, ktorýne<strong>sk</strong>ôr žil v Maďar<strong>sk</strong>u, je pochovanýna miestnom cintoríne v Gbelciach.–komlosi-jul.indb 5 12. 6. 2010 13:49:28
CHÝRNIK 7K pripravovanej, alebo aj - do pripravovanej knihy o futbale v ŠuranochMilan Kupecký „Každý z nás tovidí a vníma ináč...“(pokračovanie z predchádzajúcehočísla)V Šuranoch som začínal registrovaneako žiak (mali smetiež triedne družstvo, a ne<strong>sk</strong>ôr ajpodnikové), potom som hral akobenjaminec, dorastenec a potomako dospelý. Prešiel som tedavšetkými rôznymi vekovými kategóriami.Prvým mojim trénerombol Michal (Miško) Urban, podktorého vedením trénovali veľmitalentovaní hráči, spolužiaci,kamaráti. V tejto súvislosti sa mivybavila v pamäti jedna zaujímaváudalosť, ako pán Urban, ktorýnás mal nesmierne rád, ako vlastnédeti, nás učil spievať a povinnezaspievať vždy pred zápasom pieseň,ktorá znela: „Na šurian<strong>sk</strong>omhrišti futbal len tak piští, krídladobre centrujú, spojky dobrestrieľajú...“atď...Bolo to veľmi dojímavé,verím že pre všetkých nás,veľmi pekné a nezabudnuteľnéobdobie. Živo si pamätám aj namnohé mená vtedajších vrstovníkovz ktorých už mnohí nežijú čiodsťahovali sa. Boli to spoluhráčia zároveň kamaráti ako – Jožo Matunák,Štefan (Ičko) Hozlár, JožoVeselka (prezývaný Charo), JanoÚspešne obstáli...(dokončenie zo str. 6)laureátom súťaže.Vo večerných hodinách každáz kapiel zahrala na spoločnejslávnosti, ktorá pokračovala Galaprogramvíťazov. Potom nasledovalspoločný koncert všetkýchdychoviek, na ktorom zazneli povinné<strong>sk</strong>ladby ako Veselica Tanza Det<strong>sk</strong>á polka a známa pieseňOkolo Súče v podaní 300 muzikantov.Na záver zaznel Prvý pochodod Karola Pádivého.Je známe, že nie iba jeden človektvorí úspech, čo dvojnásobneplatí v prípade a bánov<strong>sk</strong>ých muzikantov.A ani jeden sólista netvorícelú kapelu. Inými slovami,tento kolektív hudobníkov z Bánovaopäť raz potvrdil svoju silua ukázal, kde sa v svete sloven<strong>sk</strong>ejdychovky nachádza.Ondrej MelišPilek, Imro Váradi, Jožo Stano,bratia Jano a Juro Selickí, Viliama Miro Herdoví, Domino Michalko,Béla Vendégh, Marián Banáš,brat Karol, Béla Mentel, RudoFilaga, Elo Nógly, Štefan Krajčík,s ktorými som striedavo hrával ajv doraste, kde sme vtedy mimochodomzohrali aj taký dvojzápasv Tvrdošoviach, keď sme súťažnenastúpili proti bratom Jožovi a LacoviMóderovcom, Gyurekovi, JurajoviSzikorovi...ne<strong>sk</strong>ôr slávnymia známymi futbalistami. Bola tovtedy <strong>sk</strong>utočne silná futbalová generácia.A ne<strong>sk</strong>ôr si pamätám aj natú staršiu garnitúru vynikajúcichfutbalistov, z ktorých mnohí právevtedy končili, keď som ja začínal- Jano Danko, hral aj za vtedajšievojen<strong>sk</strong>é ATK Praha, Štefan Hradňan<strong>sk</strong>ý,prezývaný Bulla - pôsobilnapríklad v Trnave, bratia Ostrožlíkoví,Lehockí, brankár FeroMentel (otec slávnejšieho MiraMentela), Vlado Fábry, Pavol Benčostarší, Fero Bobota, Dodo Bóna,bratia Ján a Štefan Bóžikoví, TónoZajíček, Fero Tekely, Pišta Hozlár,Karol Ostrožlík, Palo Buran<strong>sk</strong>ý,Laco Ištvánik a niektorí ďalší.V doraste, pod vedením trénerovLaca Čeryho a Pištu-báčiho Nagyasom toho veľa neodohral, aniv A-mužstve pod vedením trénera,tréner<strong>sk</strong>ej legendy nielen Sloven<strong>sk</strong>a,Pavla Domonkoša (Domi báčiho),pretože som futbal hral viacmenejpre zábavu. I napriek tomumalo o mňa záujem Partizán<strong>sk</strong>e,Piešťany, ne<strong>sk</strong>ôr Palárikovo, (kdesom odohral iba jednu sezónu)ktoré ako jediné dedin<strong>sk</strong>é mužstvohralo v kraj<strong>sk</strong>ej súťaži a meralosi sily s takými mužstvami akoboli v tom čase - Dunaj<strong>sk</strong>á streda,Petržalka, ČH Bratislava, Levice,Nové mesto na Váhom, Hlohovec,Senica a prebojovali sa do nej ne<strong>sk</strong>ôraj Šurany, a kde sa v súvislostiso mnou udiala jedna kuriozita,na ktorú dodnes mnohí pamätnícispomínajú. V drese Palárikova,v derby zápase so Šuranmi somdal hneď po úvodnom hvizde, asiv tretej sekunde, nepozornémubrankárovi Šurian Jožkovi Stanovigól z polovice ihri<strong>sk</strong>a. Čiže protisvojim rodákom a hneď z výkopu!Zo susednéhoOstrihomuOstrihom je rodi<strong>sk</strong>om uhor<strong>sk</strong>éhokresťanstva. Obetavé životné dielokráľa Svätého Štefana ožarujeOstrihom, prvé hlavné mesto i užšiuvlasť s bohatou minulosťou.Prvý svätý kráľ sa tu narodil a odtej doby je to sväté mesto: „svätéa bezmocné”.Ostrihom si zaslúžil vždy zvýšenúpozornosť v maďar<strong>sk</strong>ej histórii.V dobe Árpádovcov to bolo hlavnémesto, ako sídelné mesto ostrihom<strong>sk</strong>éhoarcibi<strong>sk</strong>upa a stredi<strong>sk</strong>om ka-Vyhrali sme tesne 2:1. Mnohí Šurancimi to doteraz nevedia zabudnúť,hoci po rokoch je to úsmevné,no sotva by sa to hodilo do pripravovanejknihy.Možno iba tak pre zaujímavosť,hrával i trénoval som istý čas susednýKostolný Sek, kedy sme saprebojovali do vyššej súťaže a tiežv Nitrian<strong>sk</strong>om Hrádku, kde somabsolvoval veľa sústredení, tréningov,víťazstiev i prehier.Najviac mi počas môjho aktívnehopôsobenia prekážali zákulisné„boje“ ťahy a machinácie, manipulácies kartami, podplácanie, naktorom si väčšina rozhodcov „urobila“živnosť. Určite aj to ovplyvnilomôj štart v oficiálnych súťažiach.A tieto negatívne poznatkyby sa iste tiež nehodili na publikovanie,hoci by boli možno zaujímavejšieako popisný antikvariát.Zažil som aj také momenty, keďšurian<strong>sk</strong>y tréner nepostavil dozákladnej zostavy kľúčového hráčalen preto, že sa na neho prišlipozrieť lanári z prvoligovej Nitry.Alebo domáci funkcionári nebolischopní povedať <strong>priamo</strong> trénerovi,že s ním nerátajú, ale napísalimu list, aby neprišiel na tréning.Smiešne? Zbabelé? Že? Posúďte..Aj takí sme boli...(dokončenie v budúcom čísle)Milan Kupeckýtolíkov Uhor<strong>sk</strong>a.Aj kvôli nádhernej polohe a jedinečnejatmosfére mesta na Dunajipriťahuje návštevníkov.Tamojší pokoj takmer obkolesíkaždého prichádzajúceho cestovateľaa tento pokoj nenaruší ani mrviacasa masa ľudí v Bazilike, anipremávka na moste Márie Valérie.Naša myseľ sa upokojí, duša sioddýchne a stane sa otvorenou poprijatí krásy starobylého mesta.László Szilas ml.jul.indb 7 12. 6. 2010 13:49:30
8Významné ocenenieTERMÁL Podháj<strong>sk</strong>aV rámci V. ročníku če<strong>sk</strong>osloven<strong>sk</strong>ýchdnů 2008 v Plzniproběhlo dne 23.10.2008 slavnostnívyhlášení Cen Dět<strong>sk</strong>éhonadačního fondu Majáky 2008v reprezentačních prostoráchPlzeň<strong>sk</strong>ého Prazdroje. Jednuz těchto prestižních výročních cenpřevzal z rukou velvyslance Sloven<strong>sk</strong>érepubliky v Če<strong>sk</strong>é republiceJ.E. Ing.Petera Brňa a z rukoupředsedkyně Dět<strong>sk</strong>ého nadačníhofondu Plzeň paní VlastimilySochorové JUDr.Jozef Zaťko,který s fondem spolupracuje narealizaci klimatických léčebnýchpobytů, které se každoročně pořádajív lázních Podháj<strong>sk</strong>a. DoktorZaťko se také mimořádnýma příkladným způsobem podílí narozvoji če<strong>sk</strong>o-sloven<strong>sk</strong>ých vztahůa če<strong>sk</strong>o-sloven<strong>sk</strong>é spoluprácea ve prospěch této aktivity odvedlvelké množství dobrovolné práce.Předání prestižní ceny JUDr.Zaťkovibyli přítomni další významnéosobnosti z Če<strong>sk</strong>é a Sloven<strong>sk</strong>érepubliky: hejtmanka Plzeň<strong>sk</strong>éhokraje Doc.MUDr.Milada Emmerová,Arcibi<strong>sk</strong>up Trnav<strong>sk</strong>ý Mons.Sokol, Bi<strong>sk</strong>up Plzeň<strong>sk</strong>ý Mons.Radkov<strong>sk</strong>ý, Prezident Sdruženízahraničních Slováků Mgr.Skal<strong>sk</strong>ý,předsedkyně Sloven<strong>sk</strong>o-če<strong>sk</strong>éhoklubu Praha Mgr.Vokušová,místopředsedkyně RegionálníObce Slováků Plzeň<strong>sk</strong>ého krajepaní Čermáková, předsedaAsociace nestátních nezi<strong>sk</strong>ovýchorganizací Plzeň<strong>sk</strong>ého krajeBc.Krajdl, místopředseda Svazudůchodců ČR pan Egermaier, vedoucíodboru cestovního ruchua prezentace Plzeň<strong>sk</strong>ého krajeIng.Kotora a další. Ceny Dět<strong>sk</strong>éhonadačního fondu Majáky sekaždoročně udělují významnýchosobnostem z Če<strong>sk</strong>é a ze Sloven<strong>sk</strong>érepubliky, jež se mimořádnýmzpůsobem angažovali pro realizacihumanitárních projektů Dět<strong>sk</strong>éhonadačního fondu Plzeň.–zať-Blahoželanie jubilantomMilá slávnosť ku DňuučiteľovAj v obci Tvrdošovce patričneoslávili aj tento rok Deň učiteľov.Oslavy sa konali vo veľkej sálešportového klubu. Pedagógovzo základných a mater<strong>sk</strong>ých škôlprivítali - PaedDr. Iveta Mészárosová,predsedníčka komisie školstvaa vzdelávania a Ing. MagdalénaZsilinszká, vedúca oddeleniaVVS, financií a školstva.PaedDr. Mészárosová poďakovalasamospráve obce a všetkýmtým, ktorí sa pričinili o to, abytvrdošov<strong>sk</strong>ý Deň učiteľov prebiehalv tak príjemnej atmosfére.Ing. Zsilinszká vyslovila poďakovanievšetkým učiteľom za ichprácu a popriala im veľa úspechovk ich profesii. Pedagógov srdečnepozdravil aj starosta obce Paed-Dr. György Juhász PhD., ktorýTrieda Slniečokv mater<strong>sk</strong>ej školeV Mater<strong>sk</strong>ej škole v Nitrian<strong>sk</strong>omHrádku existuje triedaSlniečok. Na plese, ktorý zorganizovali,sa akoby šibnutím čarovnéhoprútika deti zmenili nakrásne princezné, vílu, čertíka,šaša, muchotrávku, rybára i Mikuláša.Z ríše zvierat sa predstavilamačička, žabka, kráľ zvierat– lev. Mickey Mouse sa predstavilz rozprávky Walta Disneyho.Všetky ma<strong>sk</strong>y chcel ochraňovaťpolicajt, Zorro, Spider Man, vojaks plnou výzbrojou. Po karnevalovejpromenáde sa deti zapojilido veselého šantenia. VšetciCHÝRNIKvo svojom príhovore vyzdvihol,že učiteľstvo nie je prácou, aleposlaním. Učiteľ žiakov nielenučí, ale zároveň aj vychovávaa formuje ich osobnosť. Kultúrnyprogram tvorili - hra na gitarev podaní Patrika Brenkusa, žiakamiestneho hudobného kurzu,recitácia žiačok základných škôlJ.A. Komen<strong>sk</strong>ého a brušný tanecžiačok zo ZŠ K. Szemerényiho.Gratulácie patrili aj jubilujúcimučiteľkám na dôchodku, ktorésa v tomto roku dožívajú 75, 70a 60 rokov. Sú to Angela Pintérováa Terézia Vitková zo ZŠ J. A.Komen<strong>sk</strong>ého, Zuzana Mojzesovázo ZŠ K. Szemerényiho, HelenaSzikorová z MŠ s vyučovacím jazykomsloven<strong>sk</strong>ým a MagdalénaHrabov<strong>sk</strong>á z MŠ s vyučovacímjazykom maďar<strong>sk</strong>ým. Jubilantkámzvlášť zablahoželali aj riaditeľkyoboch základných škôlMgr. Jana Micsinaiová a PaedDr.Silvia Tóthová a popriali im, abyešte dlho zbierali plody svojejpráce v zdraví, obklopení lá<strong>sk</strong>ousvojich najbližších. Zároveň impoďakovali za prácu, ktorú vykonalipre žiakov a pre svojich kolegov.Po slávnostnom prípitkustarosta obce osobne zablahoželalvšetkým pedagógom k ichkrásnemu sviatku a obdaril ichkrásnou ružou.Pollak J .Základná organizácia Zväzupostihnutých s civilizačnými chorobamia telesne postihnutých vTvrdošovciach pozvala na na slávnostnéposedenie všetkých svojichčlenov, ktorí v roku 2010 osláviaokrúhle 70 a 60 narodeniny.Milé podujatie sa u<strong>sk</strong>utočnilov CVČ, kde jubilantov pozdravilVincent Boros, predseda zväzu.Ku gratulácií sa pripojil aj starostaobceGyorgy Juhász, ktorý poprialoslávencom veľa zdravia a šťastiado ďalších rokov života. Oficiáltancovali,spievali a mali dobrúnáladu. Detičky si s radosťoupochutnávali aj na „maškrtnomstolíku“, ktorý zabezpečili ichmamičky. Pri príležitosti mesiacaknihy, navštívili deti - triedaSlniečok knižnicu. Privítala ichteta knihovníčka, Vierka. Porozprávalaim na čo slúži a čo všetkoknižnica ponúka. S veľkým záujmomsi deti poprezerali leporelá,knihy, encyklopédie a plnénových dojmov odchádzali zasprievodu pani učiteliek späť doškoly.Mária Okošiována časť sa <strong>sk</strong>ončila odovzdávanímdarčekov. Jubilanti si prevzali karafiáta farebné osušky. Jubilantomzväzu invalidov srdečne blahoželámeaj naša redakcia! Všetko najlepšieprajeme zvlášť 70-ročnémuFrantiškovi Budovi a 60-ročnýmčlenom - Tatiani Ludašovej, IdeKárpátyovej, Kataríne Szárazovej,Márii Vinczeovej, Ladislavovi Janegoviale i ostatným, ktorí neboliprítomní. Sú to: Zuzana Csányiová,Katarína Mayerová a MonikaPapová.-zoli-jul.indb 8 12. 6. 2010 13:49:31
júl 2010CHÝRNIKLiterárna prílohaNa úvod slovo šéfredaktora Literárnej prílohya editora novínVážení čitatelia! Od dnes, každý mesiac budeme vychádzať už na 24 stranách, ako sme už avizovali v predchádzajúcom čísle našich novín,s osemstranovou kultúrnou prílohou. Predpokladáme, že to uvítate, pretože ak si už nič pre vás zaujímavé nenájdete na našich ostatných stránkach,iste si nájdete a radi prečítate v Literárnej prílohe. Okrem materiálov z poézie a prózy, budú stránky obsahovať aj aktuálne satirickohumoristicképríspevky od renomovaných autorov nielen zo Sloven<strong>sk</strong>a, ale aj zo susedných krajín Vyšegrad<strong>sk</strong>ej štvorky... v rámci spoločnej EÚ.A tak je tu príležitosť realizovať sa a prezentovať svoju tvorbu pre všetkých vás, ale najmä mladých ľudí, začínajúcich autorov, vrátane žiakova študentov škôl, ktorých si aj touto cestou dovolíme osloviť a požiadať o spoluprácu tak, aby naše okresné noviny boli čoraz čítanejšie. Prvúliterárnu prílohu zaraďujeme už dnes. Prajeme vám príjemné čítanie!Mgr. Jozef HatalaNostalgické spomienkyDo rodnej dediny Eva zavítauž iba niekedy. Keď bola mladšianerobilo jej to nič prejsť bicyklompár kilometrov. Teraz je rada, keďju niektorí z jej synov prevezie autom.A tak pri pohľade na rodnúdedinu spomína.Tu niekde bol ich domček.O dva ďalej bývala jej kamarátkaIluška. Skoro oproti je „krčma“.V nej za mlada pracovala jej nebohámatka. Majiteľ „krčmy“ malrovnako starú vnučku Zitu akoEva. Eva so Zitou chodili vždyrovnako oblečené v matrózkach,mali ich viacero farieb. Boli akodvojičky. Aj v škole veľakrát spoluvystupovali v rôznych scénkacha tancoch.Keď prechádzajú autom miestom,kde stála voľakedy ich základnáškola, zosmutnie. Všetkoje preč, všetko sa zmenilo. Miestoškoly stojí nový penzión pre staršíchľudí. Za jej mladosti tu bolveľký škol<strong>sk</strong>ý dvor, kde ako malédievčatká ich staršie spolužiačkycez prestávky učili rôzne tančekya piesne. Napríklad, Neráňaj,neráňaj zelene padajú..., Jednejdcéry mamka..., Elišku... a iné, priktorých tancovali drobné tance.Dnes už všetko akoby sa stratilo.Oproti fary, pri Síku, bývalamešťanka, čo sa aj tam navyvádzali.Boli to radostné a šťastnédet<strong>sk</strong>é chvíle. Vedľa Šíku je cestičkaku kostolu a cintorínu, kde Evaspomína na svojich najbližších aleaj niektorých spolužiakov. Eva sarozlúči s cintorínom a ešte raz pozriena „horný Geríb“. Čas utekáa s ním aj roky idú ako prúd rieky.Druhá cesta pod Šíkom vediek družstvu. Pracovalo tam veľaľudí aj spolužiačky Katky otec -„Jóži báči“. Prezývali ho „trigazda“.Chodil na traktore. Traktoristimuseli kŕmičom dobytka ráno navoziťsena a pomôcť vyviezť hnoj.No, ale to sa nášmu „Jóži báčimu“veľmi nechcelo, lebo musel ráno<strong>sk</strong>oro vstávať. Tak aj zootechnikovipovedal, že ich je jeden gazdaa „trigazda“ a všetci by mu lenrozkazovali. Tak sa kŕmiči dohovorili,že mu niečo vykonajú. Keď„Jóži báči“ ráno o štyroch hodináchišiel do práce okolo cintorína,jeden z kŕmičov si dal na sebabielu plachtu a tak ho vystrašil,že „Jóži báči“ ani nevedel ako dobeholdomov s krikom „IštenemPavlínka (tak sa volala jeho žena)už prišla smrťka pre mňa, schovajma“. Od toho času už „Jóži báči“nehundral a chodil poctivo dopráce.Ej, keby sa tak tie roky vrátili.Keď na škol<strong>sk</strong>om dvore povečeroch mávali nácvik chlapciz dychovky, pod vedením pánaKarola Demu. Tam sa veľakrátvytancovali, keď začali hrať „Zahájičkom za zeleným ...“. To bývalajej pesnička, ale aj tá dychovka,ktorá chodievala zahrať na sviatkypo domoch svojim spoluobčanom.Preto Eva, keď dnes počujedychovku, srdce jej pod<strong>sk</strong>očía v očiach sa zaligocú slzy radosti.Roky už prešli, ale spomienky ožijú,keď počuje svojho najmladšiehosyna Karola hrať v šurian<strong>sk</strong>ejdychovke, vtedy sa cíti znovu akoza dievčen<strong>sk</strong>ých čias. Hoci nohyuž poznačili roky, ale tú radosťz mladosti jej prinesú piesne znovudo srdca.Anna HalásováBruno HoreckýAspoň nejaký úžitok...Letná búrka ma zastihla počas roboty v mojej malej záhradkeza mestom. Ble<strong>sk</strong>y križovali oblohu, onedlho začali kropiť okoliedažďové kvapky, až napokon sa spustil ľadovec. Krúpy, ako vlaš<strong>sk</strong>éorechy mi začali bubnovať padajúc na strechu mojej chatrnej chalupy,ktorá sa podobá tej na stračej nôžke.Onedlho búrka ustala ako keby uťal a prestali padať aj krúpy.Napokon sa rozišli aj mračná na zatiahnutej oblohe a slniečko sasnažilo predrať cez husté mraky. Vzduch sa onedlho tiež prečistila lepšie sa dýchalo.Vykuknem z chalupy, reku, akú škodu mi ten živel napáchal. A veruže,zelenina uľahnutá k zemi, plody na ovocných stromoch akobypokmásané, pokrývka na streche narušená, porozbíjaných bolo zopárškridiel tak, že strechu bude treba trocha zreparovať, aby nezatekalo.A navyše, kapota na mojej starej škodovke, na ktorú som sazmohol ešte za totáča, bola mierne zdeformovaná.Čo teraz? - dumám! Keby som aspoň tú poondiatu poistku bolplatil. A tak som dlaňou porozhŕňal na zemi napadané ľadové krúpya vložil do nich zopár fľašiek piva. Aby sa mi ochladilo, pokýmvyjdú na oblohu letné hrejivé slnečné lúče. Nech je aspoň na chvíľuz tej búrky dajaký úžitok!Ján Heinrichjul.indb 1 12. 6. 2010 13:49:31
2 LITERÁRNA PRÍLOHALietadlo padlo do mora. Jeden z pasažierov sa pýta letušky:-Prosím vás, neletíme príliš nízko?-Prečo?-Predchvíľou som zazrel v okne chobotnicu.Do cukrárne príde matka s chlapcom:-Akú si prajete zmrzlinu? Vanilkovú, čokoládovú, citrónovú...-To je jedno, - vraví matka chlapca. -Aj tak mu vždy padne na zem.Do krčmy vojde chlap s puškou a pýta sa hlasito:-Nevideli ste tu náhodou takého veľkého psa s čiernym obojkom?-Nie. Takého tu nemá nikto.-Dofrasa, tak potom som zastrelil farára...Veľdielo-Na čo tak utkvelo pozeráte, pán Olovo? Predstavujete si speváčkuMadonu, ako by vyzerala, keby bola oblečená? Alebo ako obyčajneupierate svoj inteligentný pohľad len tak, do blba?-Ani jedno, ani druhé, pán Kyseľ, neuhádli ste, ako vždy. Obdivujemzápad slnka a prebúdzam v sebe umelecké, maliar<strong>sk</strong>e cítenie.-Vy a umelec! Tým ste teda ešte neboli, pán Olovo. Akýmže to maliaromvlastne túžite byť?-Insitným , abstraktným a zároveň naivným surrealistom.-Tým naivným už ste, ale čo tie ostatné smery? Necítite v sebe <strong>sk</strong>lonyvyjadriť v maliarstve smer Dada?-Da, da, i eto ja chaču. Ale prečo zrazu po ru<strong>sk</strong>y, pán Kyseľ? Veď vrajto u nás už vyšlo z módy!-Čo vás nemá, všetko ru<strong>sk</strong>é u nás do módy ešte iba prichádza. AleDada je veľmi nádejný umelecký smer. Dnes mu u nás hovoria Blabla,alebo Gloglo.-To už viem, tú prvú verziu pestujú v parlamente, tú druhú v krčme.Ale ja som naozajstným umelcom. Jeden obraz som už aj vytvoril.-Nože ukážte!-No, neviem, či vy porozumiete modernému umeniu, pán Kyseľ. Veďvy ste nevychodili ani len umeleckú osobitnú školu, ako by ste mohlichápať záhadné zákutia premoderny?-Nože sa neondejte, pán Olovo, ukážte, čo za hrôznosť ste to spáchali.Nebodaj to od vás ešte aj kúpim!-Pozrite!-Čo ste to vytvorili, pán Olovo? Veď je to iba štvorec čistého bielehoplátna!-Vidno, nerozumiete modernému umeniu ani zbla. Ale ešte aj taký nedouk,akým ste vy, pán Kyseľ, by mal vedieť, že v modernom umení musíkonzument dielo dokončiť, dotvoriť, doriadiť podľa vlastných predstáv.-Ale veď si na tom čistom plátne môžete predstaviť čokoľvek!-O to práve ide. Vy si to plátno umelecky dotvoríte celkom podľavlastných nevykvasených predstáv. Zato mne za môj umelecký výtvorvysolíte zaň rovných päťtisíc!G. HocmanFero BojničanUderením po hlaveo Naša demokracia je v plienkach. Preto prebaliť by sa ju občas zišlo.o Doporučenie: Správy zo služobných ciest píšte husto, aby sa nedaločítať medzi riadkami.o Niektorí z nás sú presvedčení, že aj slnko vychádza na západe.o Sťažnosť: Všetci ma opustili, len tie dlhy mi zostali.o Keď je treba, aj nebo vládne s tichou podporou pekla.o Ak vám dal Pán krídla, neznamená to, že musíte hneď každémunaletieť.o Zo zápisnice: Menovaný bol zadržaný pri pokuse o útekz hrobárovej lopaty.o Hoci trest smrti bol zrušený, robiť kata je stále výnosné remeslo.o Ak vás klame zrak, <strong>sk</strong>úste si pričuchnúť...o Netrpím erotickými predstavami. Naopak, je to moje jedinépotešenie.J. Heinrich-Pán hlavný, v guláši som našiel náušnicu.-Vďaka vám, kuchárka sa poteší, už ju hľadá márne dva týždne.Príde chlapík k očnému lekárovi, ktorý sa ho pýta:-Koľko riadkov na tabuli viete prečítať?-Na akej tabuli?U veštkyne:-Pani zajtra vám zomrie manžel.-Dobre...a pozrite sa ešte, či ma zatvoria...Peter ZifčákPýta sa turista Indiána:-A koľkože dreva potrebujete na dymové signály?-To záleží na tom, či ide o miestny, alebo medzimest<strong>sk</strong>ý hovor,-vraví Indián.Manželka pri raňajkách hovorí manželovi:-Predstav si, niekto včera zavraždil pána Nováka, čo nás sobášil.-Hm. Nejaká sviňa ma predbehla...jul.indb 2 12. 6. 2010 13:49:31
LITERÁRNA PRÍLOHADebilné otázky,debilné odpovedeRada by som si vypočula úprimný názor o mojej osobe. Čo mámurobiť?-Stačí vytočiť ľubovoľné číslo z telefónneho zoznamu o tretej hodineráno.Ako sa volá triatlon po cigán<strong>sk</strong>y?-Názorne vám to vysvetlíme takto: Keď cigáň ide na kúpali<strong>sk</strong>o pešoa naspäť sa vracia na bicykli.Aké sú posledné slová elektrikárov?-Chyťte smelo do ruky ten koniec drôtu, je to nulka...Ako zistia e<strong>sk</strong>imáci, že mrzne?-V zákrutách sa im lámu psy.Kedy je kleptoman vyliečený?-Ak počas poslednej návštevy ordinácie vráti lekárovi pero.Aký rozdiel je medzi šéfom a slepým črevom?-Žiadny. Obaja sú podráždení a zbytoční.Kto by mal byť podľa vás vedúcim turistov?-Ten, kto zje najviac turistickej salámy.Kto by podľa vás najlepšie obstál v znalostiach o bývalom Soviet<strong>sk</strong>omzväze?-Agenti CIA.Aký rozdiel je medzi sloven<strong>sk</strong>ou ekonomikou a Titanicom?-Titanic dostal Oscara.Aký rozdiel je medzi telesnou výchovou kedysi a dnes?-Kedysi sa cvičilo viacmenej šplhanie a podliezanie, dnes padanie nahubu.Prečo sú Záhoráci takí škaredí?-Pretože po narodení ich nedali do inkubátora, ale do demižóna.Kedy je najsmutnejšia prostitútka?-Keď jej gynekológ zatvorí prevádzku.Prečo zdravotné sestričky nechodia v čiernom?-Pretože by ich lekári v noci nenašli.Ktorý vták nestavia hniezda a prečo?-Kukučka. Pretože stále vysedáva v hodinách.Ako začína blondínka eseme<strong>sk</strong>u?-Prepáčte mi to škaredé písmo...Aký rozdiel je medzi drevom a Rómom?-Drevo občas pracuje.Aký rozdiel je medzi UFO-m a múdrou blondínkou?-Žiadny. Počuť o nich, no nikto ich ešte nevidel.Drahoslav MikaFarmár vyjde ráno na dvor a hodí sliepkam za hrsť žita . Vtompostrehol ako kohút, ktorý predtým bežal za sliepkou, nechal jua rozutekal sa zobať zrno. Farmár si vydýchol a tichým hlasom riekol:- Dočerta, tak hladný som ešte nikdy nebol...Matka, po prvý raz večer púšťa svoju šestnásťročnú dcéru na randes priateľom. Samozrejme, dáva jej výstražné pokyny a ponaučenia, abyna seba dávala pozor.Keď sa v ne<strong>sk</strong>orších hodinách vráti dcéra domov, nedočkavá matkasa jej zvedavo vypytuje, čo s priateľom robili. Dcéra celá vzrušená informujematku:-Mamička, neviem čo sme s Ferkom robili. Neviem čo to bolo, alebolo to velice fajn, a odteraz to bude mojim koníčkom...Peter ZifčákChlapík sa chválil medzi kamarátmi, že proste vie uhádnuť, ktorážena má menzes. Po stávke s priateľom, ako tak idú, potľapká po plecináhodnú dámu na ulici a pýta sa jej:-Slečna, máte menzes?-Tá sa začervená a vraví:-Dočerta, ako to viete?-Náhoda! Vraví mu priateľ.-A tak, ako tak idú ďalej, vidia húf dám idúcich z práce, z neďalekejfi r m y.-Opäť mladík osloví jednu z nich a položí jej tú istú otázku.-Máte menzes?Opäť dáma prikývla.-To nie je možné, vraví mu priateľ. Ak sa ti to ešte raz podarí, stávkusi vyhral.A tak obaja si náhodne vybrali neďaleký vežiak. Zastavia sa prijednom z vchodov, a zazvonia. Dvere otvorí robustný, bradatý chlapa pýta sa čo si želajú.-Ak dovolíte iba takú malú otázočku, - má vaša manželka menzes?Domáci chlapík za<strong>sk</strong>očený otázkou zostal ako zarezaný a... odpovedáotázkou:-Prosím vás, a vidieť mi to na brade?!3jul.indb 3 12. 6. 2010 13:49:31
4 LITERÁRNA PRÍLOHASTARÁ MÚDROSŤZásadu tú vyriekoldávno múdry ktosi:Nesmie strácať hlavuten kto jarmo nosí!SPIEVANKYSpievanky, spievankykdeže ste sa vzali?Idú také vtipy čapujú vás z pípynalievajú z fľaše tie pesničky našepomalé aj chytré sú ich hektolitre.MODLITBADajže Bože dajže stratunech nemusím platiť štátunech mi pokoj na dušizdaňovaním neruší.Ján HeinrichJán HeinrichHAJUŠKYHaja, haja hajuškyišli páni na hruškyteraz majú všetci strachže ich chytia na hruškách.CenaSláva to bola preveľká. Udeľovalasa umelecká cena. Odbornákomisia, ktorú tvorili vyslúžilíumelci a zaslúžilí kritici Mordaľ,Pa<strong>sk</strong>udáková a Prznič sa jednohlasnezhodli, že si cenu zaslúživýkvet umelcov národa majsterHajzlov<strong>sk</strong>ý. Veď na jeho výtvoryuž sadá prach vo všetkých <strong>sk</strong>ladochpo celej krajine! Po odovzdávaníceny nasledovalo bohaté pohostenieprirodzene na účet štátu.K cene pre majstra Hajzlov<strong>sk</strong>éhopribudla, pochopiteľne, aj tučnáobálka. Štát si svojich umelcov vieoceniť. Prípitky nebrali konca.Neuplynulo ani pol roka odudelenia slávnej ceny a už sa chystaloďalšie. Ocenenie NárodnéhoUmeleckého Diela tentokrát pozásluhe pripadlo majstrovi Mordaľovi,na ktorom sa jednohlasnedohodla nezávislá odborná porotav zložení Pa<strong>sk</strong>udáková, Przniča Hajzlov<strong>sk</strong>ý. Veď jeho mohutnékovové diela boli jednoznačnýmprínosom aj pre Zberné suroviny,ktoré ich po čase výnosne zhodnocovali,ako druhotné suroviny.Ocenené zásluhy majstra Mordaľapodčiarkla aj okrúhla suma zoštátnej kasy, ktorú di<strong>sk</strong>rétne obdržalv drobnej, zastrčenej kanceláriihneď po <strong>sk</strong>ončení ceremónií.Nasledovala, prirodzene, menšiaoslava, na ktorej sa ale nešetrilopevným i tekutým občerstvením,za čo patrí vďaka štátnej správe.Trvalo do <strong>sk</strong>orého rána, kým oslávenec,porota a ich hostia dokázali<strong>sk</strong>onzumovať a vypiť všetky ponúkanédobroty.Po istom čase, na výročieštátneho sviatku sa Kultúra rozhodlauznať prínos výnimočnýchumelcov Záslužným Ocenením.Pripadla po právu majsterke Pa<strong>sk</strong>udákovej,ktorú na Ocenenienavrhli členovia Výboru nezávislýchumelcov Mordaľ, Hajzlov<strong>sk</strong>ýa Prznič. Niektoré jej diela predsazaradili do povinného čítaniaškol<strong>sk</strong>ej mládeže, ostatné vyradiliz knižníc a kníhkupectiev. Okremslávy a tučnej obálky s finančnýmohodnotením jej nemalých zásluhSpráva kultúry pre ňu, Výbor a ichhostí pripravila banket. Oplývalhojnosťou špecialít šéfkuchára avýberom najlepších mokov, takžeprítomní hostia mali čo robiť,aby všetko jedlo a pitivo statočnezvládli.Onedlho však nastali Slávnostiľudového umenia, ktorých zlatýklinec tvorilo zhodnotenie celoživotnéhodiela majstra Przničana dobre preoranom poli kultúry.O tom, že slávne ocenenie pozásluhe pripadlo práve majstroviPrzničovi rozhodla kriticko-umeleckáporota zložená z Hajzlov<strong>sk</strong>ého,Pa<strong>sk</strong>udákovej a Mordaľa. Veďpredsa ľudové umenie aj vo formeprofesionálneho insitníctva trebazhodnotiť! Ako zvyčajne, ani tátoslávnosť sa neobišla bez potriasaniarúk, tučnej obálky pre konečnedoceneného Majstra, bohatéhopohostenia zakúpeného <strong>priamo</strong> zfondov Ministerstva a falošnýchúsmevov, ktorými každý obdarovávalkaždého.Po týchto nevšedných udalostiachsa zišiel ad hoc Výbor napodporu kultúry. Schválili jednohlasnepožiadavku Umeleckéhozväzu adresovanú Ministerstvu,v ktorej sa sťažujú na nedostatokprostriedkov na kultúru a požadujúod štátnych úradníkov s doživotnoudefinitívou pridelenie ďalších,dodatočných a ešte vyššíchprostriedkov na kultúru. Petíciujednohlasne podpísali všetci členoviaVýboru – majstri Mordaľ,Pa<strong>sk</strong>udáková, Hajzlov<strong>sk</strong>ý a Prznič.G. HocmanPeter HradeckýTraja priatelia, idúc z krčmy sa hádajú, kto má najškaredšiu manželku.-To ja keď idem po ulici, všetci si nás obzerajú, taká je škaredá,-vraví prvý.-To ja zasa nemôžem s ňou nikam ísť, taká je škaredá, -vraví druhý.-Chlapi, to je nič, škaredosť mojej starej, tá sa nedá opísať, to chcevidieť.Slovo dalo slovo a zašli ku kamarátovi.-A kde ju máš?-pýtajú sa ho.-Nuž kde?-Schovanú v pivnici.Kamarát pootvorí dvere pivnice a zakričí:-Mara, poď sem hore!Ale neber si ma<strong>sk</strong>u. Nebudeme sa milovať, chcem ťa iba ukázať...jul.indb 4 12. 6. 2010 13:49:32
LITERÁRNA PRÍLOHA5TajomstvocestovateľovŠťastní sú ľudia, ktorým nie jeustavične zima na nohy. No eštešťastnejší sú tí, ktorým je na ichdolné končatiny ustavične zima.Podľa medzinárodného štatistickéhoúradu takmer 85 percentsvetoznámych cestovateľov bolinapospol ľudia, ktorých dolnékončatiny boli ustavične studené.V novom objavenom denníkuKrištofa Kolumba je záznam,ktorý de facto odhaľuje <strong>sk</strong>utočnépohnútky jeho cestovateľ<strong>sk</strong>ej vášne.Dňa 24. januára 1489 sa v ňomna strane tri píše: „Márne chodímz izby do izby, márne sa túlam ponábreží od Anjel<strong>sk</strong>ého hradu ažpo fontánu Di Trevi, stále je mizima na nohy. Nech robím čokoľvek,zohriať si ich nemôžem.Asi budem musieť odcestovať doIndie...“Historik Pietro de Goméz ayMagnasca urobil podrobné vý<strong>sk</strong>umydenníkov mnohých slávnychcestovateľov, vrátane RomualdaAmundsena a Vasilija Vereščagina,inak aj svetoznámeho maliara,u ktorého naďabil na vetu,ktorá mu vzala dych. Majster paletytotiž kňažnej Izmajlovovejvo svojom liste zo dňa 14.1.1869píše: „Drahá kňažná! Celé Ru<strong>sk</strong>osi napospol myslí, že odchádzamdo Turkestanu a Indie, predovšetkýmpreto, aby som rozšírilslávu jeho cestovateľov. To je zásadnýomyl! Ako dôvernej priateľkevám musím s hanbou povedať,že v <strong>sk</strong>utočnosti sa na tieto cestyvydávam predovšetkým preto, abysom si aspoň trochu zohrial svojedve ustavične studené nohy...“A úzkostlivo dodáva: „Nezmenísa po tomto priznaní váš vzťah kumne?...“Profesor Enzo Carlatti, ktorýsa problematikou studených nôhzaoberá už tridsaťpäť rokov, nasvojom prednáškovom turné poštáte Oklahoma v USA univerzitnýmštudentom v meste Tulsapovedal: „Aj keby ste mali nohyako ľadové cencúle, nezúfajte! Istez vás budú slávni cestovatelia!“M. ZelinkaBruno HoreckýFero Bojničan-Oco, pôjdeme si aj dnes opekaťdo lesa slaninu?-Áno, synak, ale naj<strong>sk</strong>ôr musia zlesa odísť požiarnici.-Stará, zakry mi nohy, ťahá mi nane.-Starý, ovládaj sa, nie sme doma,ale v kine...Colník vraví blondínke:-Slečna, budete si musieť predĺžiťpas.Ona na to:-A vmestí sa mi potom do kabelky?Prídu Rómovia do hotela a pýtajúsi izbu. Recepčný sa ich pýta:-A máte rezerváciu?-A čo sme Indiáni?-protestujúRómovia.-Janko, koľkokrát ti mám vravieť,aby si sa nehral so zápalkami!-Ja sa nehrám, mami, ja si zapaľujemiba cigaretu.TrávniceHrabala, hrabalav tvrdej branži popunahrabala kopu!( Len tak medzi nami )nehrabe hrabľami...***Pokiaľ bola dievka malákosáčikom hú<strong>sk</strong>am žalauž je žiačka (vravel ktosi)už spolužiakom trávu nosí...***Slniečko horúcenepáľ že ma nepáľ!Nový frajer tu je ten maopaľuje!***Sadaj, slnko, sadajza tie kopce špinyjedného čert už vzalzajtra príde iný.Sadaj, slnko, sadajza haldy odpadudám si pivo s rumomzlepší mi náladu.J. Heinrichjul.indb 5 12. 6. 2010 13:49:33
6 LITERÁRNA PRÍLOHAUchádzačKomisia pozostávala z ľudí,ktorých kamenná tvár, vypúlenérybie oči a absolútny nedostatokzmyslu pre humor priam predurčovalina vysoké, riadiace miestav spoločnosti. Kandidát však sedelpred konkurznou komisiouuvoľnene, uvelebiac sa tak pohodlne,ako sa len dalo na tvrdej,drevenej stoličke, určenej preuchádzačov.Slova sa ujal predseda.-Ehm, naša konkurzná komisiamá za úlohu zistiť, či máte predpokladypre úspešné zastávanievýznamnej a zodpovednej funkcie.Preto vám postupne predložímtri obrázky, a vy sami, vlastnýmislovami popíšte, čo podľavás znázorňujú. Je vám to jasné?-Jasné, - prikývol uchádzač. Ajkeď mu veľmi záležalo na tom,aby ho na uvoľnené miesto prijali,neprejavil trému ani vzrušenie.-Dobre. Nech sa páči, prvý obrázok.Uchádzač sa pozrel na obraz,zatvoril oči a spustil.-Vidím grandiózne veľhory,nad ktorými sa jagá kryštálovočistá obloha. Zasnežené, panen<strong>sk</strong>éštíty vrcholov sa pnú donebotyčných výšav a le<strong>sk</strong>nú sav zlatistých lúčoch zapadajúcehoslnka. Mohutnosť ne<strong>sk</strong>rotenejprírody, ktorá tajomne láka, alezároveň i odradzuje svätokrádežnéhočloveka, ktorý by sa chcelpokúsiť znesvätiť ich vrchol svojounohou...-Ďakujem, stačí. A teraz druhýobrázok.-Z celého obrazu sála sladkýspev tejto okrídlenej bytosti,pozem<strong>sk</strong>ého anjela, ktorý je inšpirácioubásnika. Ladné pohybytohoto kúzelného vtáčatka priamvolajú po štetci umelca, aby samárne pokúšal zvečniť jeho let.Jagavé perie v odtieňoch dúhynaplňuje nevídanou krásou roztúženéľud<strong>sk</strong>é oči, ktorých šťastiespočíva v jedinom zhliadnutí tohotoraj<strong>sk</strong>ého vtáka...-Dosť, ďakujem. No a teraz tretí.-Tento obrázok predstavuje výplodčloveka, jeho tvorivých síla radostného vzrušenia, sústredenostii námahy. Často len s vypätímvšetkých síl a schopnostísa človeku, dokonalému to tvoruprírody podarí vytvoriť takéhodielo. Je to symbol a zároveňi výzva, filozofia aj báseň, živiteľa plod života zároveň...-Ďakujem, to stačí, dosť, - prerušilho naposledy predseda. –Vaše odpovede boli vynikajúce.Od tejto chvíle ste novinárom,spolupracovníkom nášho svetovéholistu. Obstáli ste priam<strong>sk</strong>vele.Celá konkurzová komisia jednohlasnesúhlasne zamrmlala.Uchádzač vstal a <strong>sk</strong>romne prijímalich blahoželania. Predsedazatiaľ pozbieral obrázky predloženéuchádzačovi a uložil ich späťdo veľkej obálky. Znázorňovalidva krtince, vrabca a veľký kúsokľud<strong>sk</strong>ého exkrementu.G. HocmanAndrej MišanekÍveryo Nápis na hrobe zbohatlíka: Nech ti je zem sloven<strong>sk</strong>á lacná!o V deň vyplácania sociálnych dávok krčmy sú plné národnýchbuditeľov.o Návrh na racionalizáciu základných škôl: V lete školav prírode, v zime uhoľné prázdniny.o Prevráťte paragraf naopak a nikto si to ani nevšimne.o Sobáš z rozumu je pekná hlúposť.o Žalúdok je križovatka lá<strong>sk</strong>y.o Stratila zábrany a teraz čaká na poctivého nálezcu.o Mám šťastie na ženy. Všetky sa mi páčia.o Vernosť je cnosť z nedostatku príležitostí.o Rada:Nechcete si dolámať hnáty? Naučte sa šikovne padať nahlavu!Ján HeinrichČašník dohovára hosťovi:-Pane, keď vám to jedlo nechutí, neprehrabávajte sa v ňom. Kto tomá potom po vás jesť?!V pôrodnici listuje mladá dáma v telefónnom zozname. Sestričkasa jej pýta:-Hľadáte pre dieťatko meno?-Ale kdeže, hľadám priezvi<strong>sk</strong>o otca.Manžel rezolútne k manželke:-Drahá, oznamujem ti, že nemienim hrať v našom manželstvedruhé husle!-Súhlasím. Chcela by som ťa však poprosiť, aby si zostal aspoňv našom orchestri.-Dežo, prečo beháš s tým prázdnym fúrikom sem a tam?-Ale, spevnili nám normu a nestačím nakladať.InzerátPredám škrtiča.. Zn. Musíte si ho odmotať z krku mojej svokry.jul.indb 6 12. 6. 2010 13:49:33
LITERÁRNA PRÍLOHAAnjel smrtiNeviem, či každý, ale ja sommal od narodenia svojho anjelastrážneho. Od útleho detstva maochraňoval. Stál pri mne vo dnev noci, poletoval nado mnou,prekážky mi z cesty odpratával,pred každým nebezpečenstvomma včas varoval.Priznám si, nie vždy som ho poslúchol.A vtedy bolo so mnou zle– nedobre. Ale bol to dobráči<strong>sk</strong>o,nepoznal, čo je to zlomyseľnosť,z každej šlamastiky mi pomoholvybŕdnuť.Jedno ešte musím povedať.Nikdy som ho nevidel, len somjeho hlasu načúval ...Ale fugovalo to.Život utekal a mne rôčkovv dobrom zdraví a pohode pribúdalo.A vtedy sa mi konečne zjavil.Nuž, anjel to bol ako z katechizmuvystrihnutý, len sa mi zdal byť akýsiutrápený. A veru aj bol.- Vieš, - hovorí – neviem ako bysom ti to. Po celý tvoj život somťa verne ochraňoval, to mi nemôžešuprieť. Ale teraz, žiaľ ... MámeJeden z totality.Ľubo KotrhaNovinár, reportér kladie otázkuvýhercovi desaťtisícovej sumy:-Ak sa môžem spýtať, ako naložítes výhrou?-Pôjdem na zájazd do Soviet<strong>sk</strong>ehozväzu.-A keby ste vyhrali tridsaťtisíc?-Pôjdem na zjazd do Soviet<strong>sk</strong>ehozväru.-A čo ak ste vyhrali osemdseiattisíc?-Pôjdem na zájezd do Soviet<strong>sk</strong>ehozväzu.-Prosím vás - kladie otázku opäťreportér -a čo vy iný štát nepoznáteako Soviet<strong>sk</strong>y zväz?-Ale áno, ale vás nepoznám!...tam hore svoje predpisy. Skrátkaa dobre, buď si ma budeš platiť,alebo je po ochrane ... A hneď ajcifru vysúkal. Až sa mi hlava zakrútila.- Kdeže ja, úbohý penzista a toľképeniaze ! – zabedákal som . Budemsa ja veru musieť bez tvojichslužieb zaobísť.Anjel zamával peruťami a zmizolv oblakoch.Od tej chvíle to začalo so mnouísť dolu vodou. Chorľavel som,navidomoči chradol, až ma to nalôžko prikväčilo. Už ani neviem,čo sa okolo mňa dialo, keď tu zrazupočujem svoje meno vysloviť.Pozriem, konča peľasti anjel stojí.Ale nie ten môj, toho by som určitespoznal.- Ty si ten nový ? – pýtam sas ne<strong>sk</strong>rývanou nádejou v hlase.- Áno , - odvetil - ale nie ten,ktorého ty čakáš. Ja som anjelsmrti .Ale má to aj výhodu. U mňa tobude grátis.J. HeinrichPredstavujeme našich humoristovDnes: Jaroslav Liptay, alebo:Môj stručný život...opisJaroslav Liptay.Nenarodil som sa. Ani to som nedokázal.Porodila ma vlastná matka.Iná toho nebola schopná. Stalo satak v najkrajšom kúte pozem<strong>sk</strong>éhosveta. V Malohonte, ktorý už neexistuje.Aspoň nie politicky. Historickya geograficky však áno. A tak ajja (možno) jestvujem tiež.Najprv som nič nechápal. BálĽubo Kotrha7som sa, aj som plakal, ale zvykol somsi. Pomohli mi hlavne rodičia. Bolisvetoví, pritom ani nevstúpili doEurópy. Vtedy na to neboli peniaze.Aspoň vzdelanie (za) mnoho nestálo.Najprv som začal chodiť pozaškolu. Tadiaľ, po lávke ponad Rimavu,som to mal najbližšie. Rovno naškol<strong>sk</strong>ý dvor. Potom som sa dostalaj do tried. Vo vyšších ročníkochsom však, vďaka výučbe, s triednymživotom <strong>sk</strong>oncoval. Nakoniec som<strong>sk</strong>oncoval aj s architektonickoutvorbou, ktorú som vyštudoval. Ajkeď to na našej architektúre nie jevidieť. Mnohí ne<strong>sk</strong>oncovali, čo, žiaľ,je vidieť.Teraz som už na (ne)zaslúženomdôchodku. V praxi som sa profesionálnevenoval obnove pamiatok,amatér<strong>sk</strong>y obnove myslenia. Výsledkysú podobné. Stačí si všimnúťniektoré naše pamiatky. Myslímprevažne vo voľnom čase, no niekedyaj na pracovi<strong>sk</strong>u, aj keď viem, žesom vtedy robiť nemal. Viackrát mina to prišli a mal som s tým problémy,najmä za bývalého režimu. Nuž,ale až nedávno sa mi to nevyplatilo.Po dlhej parlamentnej noci ma zamestnávateľodložil do „depozitu“.Nemyslím totiž podľa pravidiel.Myslím často a dlho, až kým niesom namyslený. Takýmto spôsobomsom kedysi v úrade vymyslelmnožstvo koncepčných, teda byrokratickýchmateriálov. Našťastie bolizväčša anonymné. Po „fajrontoch“som vymyslel dve publikácie: o rekonštrukciichalúp, aj o rekonštrukciihistorických miest. O ich kvalitevšak nemôžem nič povedať, leboobidve sa už dávno nepredávajú.Najvýznamnejšie dielo sa mipodarilo vytvoriť začiatkom roku1990. Realizácia trvala deväť mesiacova zrodilo sa bez kolaudačnýchnedostatkov. Tí, čo ho doterazvideli, sa vyjadrovali s obdivom.Manželka je tiež v poriadku. Ostatnípríbuzní žijú trvale doma a nikohonemám ani vonku, ani zavretého. VoViedni nenakupujem, no všetkýchnás potešil vstup do Európy. Jejstred, údajne, je neďaleko môjhorodi<strong>sk</strong>a. Časom si možno našetrímetoľko, že sa na tú Európu pôjdeme ajzblízka pozrieť.Ing. Arch. Jaroslav Liptay,Bratislavajul.indb 7 12. 6. 2010 13:49:34
8 LITERÁRNA PRÍLOHAV malej krajinepod horamiV malej krajine Pod horami vládolkráľ. On vlastne ani nevládol,iba kraľoval, lebo tá krajina, o ktorejje reč, bola konštitučnou monarchiou.V <strong>sk</strong>utočnosti tam vládligangstri, grázli a mafiáni, ktoríkrajinu od nepamäti rozkrádalia ožobračovali, takže im vlastnepatrila.Kráľ mal , ako to už býva, radcov.Nie preto, že by bol bohvieako hlúpy, ale tak to vyžadovalprotokol. Ich úlohou bolo jednakradiť kráľovi, hlavne však udržiavaťspojenie medzi kráľov<strong>sk</strong>ýmdvorom a majiteľmi kráľovstva.Však viete, o koho ide.Aby som nezabudol, v tej krajinežil aj ľud, ale ten nestál nikomuani za reč, takže o ľude až ne<strong>sk</strong>oršie.Radcovia, tí svojmu remeslurozumeli. Organizovali audiencie, recepcie, bály a iné šaškárne, čoboli vlastne oficiálne príležitostina stretnutia dvora kráľov<strong>sk</strong>éhos podsvetím. Kráľ tam lá<strong>sk</strong>avoprijímal dary vecné aj finančné.V podstate šlo o zbytky, ktoréne<strong>sk</strong>ončili v bezodných vreckáchradcov kráľov<strong>sk</strong>ých.Keď sa kráľovi zamálilo, hneďbola rada naporúdzi. Treba ľuďomdane zvýšiť. Samozrejme, len týmpospolitým, lebo o tých je terazreč.A čo ľud? Len hlavy <strong>sk</strong>láňala reptal. V krčmách pri pive a pálenke.Fungovalo to perfektne. Ale lendovtedy, kým sa raz kráľ nečakanea neohlásene medzi ľud pospolitýnevybral- Som zhrozený, som pohoršený,- zvestoval radcom , ktorýchnarýchlo k sebe povolal - národ salen po krčmách povaľuje a pri pálenkena pomery nadáva. Robteihneď niečo ! – prikázal.I dali hlavy dohromady múdriradcovia. Dumali, dumali, až poradilikráľovi v krajine prohibíciunariadiť.Stalo sa. A odo dňa platnostitoho kráľov<strong>sk</strong>ého nariadenia začalichľastať aj abstinenti.J. HeinrichO troch kameňochNa ceste ležia tri kamene. Ležia tam dávno, zdá sa že od nepamäti.Až nastal ten zázračný čas a kamene prehovorili.- Ja som Základný kameň, – ozval sa ten prvý – som z vás najdôležitejšía preto chcem, aby ste mi prejavovali úctu !- Daj sa mi svete, - vraví druhý – ja som Kameň mudrcov ! Mne saklaňajú najmocnejší a najmúdrejší...Len tretí kameň mlčal a tváril sa náramne tajomne.- A ty si kto ? – došla tým dvom trpezlivosť.- Ja som Kameň úrazu – prehodil mrazivo.Tak sa stalo, že kamene opäť onemeli.J. Žilin<strong>sk</strong>ýĽubo KotrhaPRE STROMY NEVIDIEŤ LESBolo by chyboua pohromou,nevidieť Cigáňov pre Rómov!Fajčiar<strong>sk</strong>a nefajčiarkaNefajčiť je normálne,fajčiť taktiež - orálne.Viem že nič nevie...Súhlasí s filozofom helén<strong>sk</strong>ym.Vie, že je v tom,žiaľ, nevie s kým.ZVIDITEĽNILA SA SVETUUkázala zadok, rebierka...Veď je umelecká striptérka.A. MišanekĽubo KotrhaČRIEPKYKubko s Maťkom fajčia marihuanu.Pristúpi k nim pánBoh, ktorý chvíľu s nimi pofajčieva.-A ty si kto? - pýta sa Kubkopána.-Ja som pán Boh!-Výborne, prisilná, ale dobrá! -konštatuje Kubko.-Fero, čo si dal manželke k výročiusvadby?-Podnos.-Podnos ? Skoro ako ja. Ja somjej dal pod bradu.Malý Jožko kričí na mamičku:-Mami, môžem vylízať misu?-Nie Jožko. Radšej ju spláchni.o Ak vám nie je práve do spevu, zarecitujte si!o Väčšina zázrakov sa udiala tak, že sme si to ani nevšimli.o Do histórie sa možno zapísať i so spiatočnou platnosťou.o Často rozhoduje mienka tých, ktorí vôbec nemyslia..o Skúsenosť: Hlbokým vedomostiam na dno nedosiahneš!o Vykopávky sa na vek nepýtaj!o Muž zahne, keď má príležitosť. Žena si ju nájde.o Skoro všetko na svete sa dá kúpiť. To ostatné ukradnúť.o Smola je, kopať si sám hrob a potom sa utopiť uprostred oceánu.J. HeinrichAko sa rýchlo pretransformovaťPred niekoľkými rokmi somzačal podnikať. Ilúzie o rýchlomzbohatnutí ma pobalamutili. Alečo<strong>sk</strong>oro som zistil, že to nie jemed lízať. Splácať pôžičku, staraťsa o výplaty pre zamestnancov,dane, odvody, poistky, priznania...V bezsenných nociach ma prenasledovalimory. Neuhradenéfaktúry, konto ide do mínusu.O zi<strong>sk</strong>u ani nechyrovať.Vtedy ma osvietila spásonosnámyšlienka. Vyhlásil som bankrot.Netrvalo dlho a založil som Nezi<strong>sk</strong>ovúorganizáciu.-heno-jul.indb 8 12. 6. 2010 13:49:34
8 HÍRNÖKSzent László-szobrotavattak UdvardonNagy napra virradtakUdvardon. június 6-án Udvardközség polgármestere, önkormányzata,a CSEMADOK, illetvea Rákóczi Szövetség UdvardiAlapszervezete rendezésébenés szervezésében ünnepélyesenfelavattuk és felszenteltük SzentLászló szobrát, az udvardi származásúLebó Ferenc győri szobrászművészalkotását.A helyi falumúzeum előtt felállítottszobor avatásán beszédetmondott Medgyesy S. Noberttörténész, egyetemi adjunktus.A mindnyájunk által nagyra becsültlovagkirályunknak személye<strong>sk</strong>ötődése is van Udvardhoz,hiszen történelmi forrásokbóltudjuk, hogy EsztergombólNyitrára jövet-menet, többszöris időzött itt vadászat közbenSzent Márton dombi vadászlakában,amely a mai Kálváriadombhelyén állt.-zoli-- Mit csinálsz, ha majd nyugdíjba mész?- Az első három héten csak ülök a hintaszékemben.- És azután?- Azután elkezdek lassac<strong>sk</strong>án hintázni..Párkányi Városi Múzeumtisztelettel meghívja Önt és kedves családjátifj. Szilas László esztergomi magángyűjtőRendvédelmi szimbólumok a világbanc. kiállításának ünnepélyes megnyitójára2010. június 19-én (szombat) 17. 00 óráraA kiállítást megnyitja:Juhász Gyula, múzeumvezetőKözreműködnek:Liszt Ferenc MA pedagógusai és diákjai, PárkányA kiállítás látogatható:2010.6.19 – 2010.9.10.Vámház köz 2, PárkányMinden érdeklődőt szeretettel várunk!Margita BerényiováJoszef atilla verseiÖsszetört szívem...Összetört szívem bús kesergőjeCsókot kért tőled, néma halott,Szunnyadsz te régen, nem hallsz felőle,Boldogan virulsz, ahol vagy, ott.Oh! ha leszállnál a magas égbőlS lelkem akarnád vídítani,Könnyem, mely most hull sűrűn szememből,Nem volna tovább mért ontani.Vagy ragadjál ki, hő szerelmeddelFöldi posványság csápjaibul,Várlak epedve, kedvesem! jöjj el!Szánd meg a könnyem, mely egyre hull.Összetört szívem bús kesergőjeCsókot kér tőled, néma halott.Nem szeretsz már te, nem hallsz felőle,Nem kellesz nékem, oh! átkozott!1921. márc. 28.Majd megöregszelMajd megöregszel és bánni fogod,hogy bántasz, - azt, amire büszke vagy ma.A lelkiismeret majd bekopogs nem lesz emlék, melyben magadra hagyna.Lesz vén ebed s az melléd települ.Nappal pihensz majd, széken szunyókálva,mert éjjel félni fogsz majd egyedül.Árnyak ütnek a rezgő anyókára.Az öreg kutya néha majd nyafog,de a szobában csend lesz, csupa rend lesz;hanem valaki hiányozni foga multból ahhoz a magányos csendhez.Majd tipegsz: s ha eleget totyogottrossz lábod, leülsz. Fönn aranykeretbenáll ifju képed. Hozzá motyogod:„Nem öleltem meg, hiszen nem szerettem.”„Mit is tehettem volna?” - kérdezed,de fogatlan szád már nem válaszolhat;s ki a nap előtt lehunyod szemed,alig várod, hogy feljöjjön, a holdat.Mert ha elalszol, ugrál majd az ágy,mint a csikó, hogy a hámot levesse.S a félelem tünődik, nem a vágy,a fejedben: Szeress-e, ne szeress-e.Magadban döntöd el. Én fájlalom,hogy nem felelhetek, ha kérded: él-e.Mert elfárad bennem a fájdalom,elalszik, mint a gyermek s én is véle.1936. okt. - nov.jul.indb 8 12. 6. 2010 13:49:37
HÍRNÖKLeleplezték „az első szlovák király”szobrát a pozsonyi vár udvaránNagyszabású, látványos ünnepségkeretében ma este lelepleztéka pozsonyi vár udvarán“az első szlovák király”,Svätopluk lovasszobrát, JánKulich szobrászművész monumentálisalkotását. Az ünnepibeszédet Robert Fico kormányfőmondta, Ján ChryzostomKorec bíboros üdvözlő-áldóüzenetét pedig Dušan Jamrichszínművész tolmácsolta. Jelenvolt a szoboravatón IvanGašparovič államfő és PavolPaška házelnök is. Mind Korecbíboros, mind a kormányfő aztemelte ki üzenetében, hogyCirill és Metód hittérítők melletta Svätopluk-hagyományőrzése és ápolása lehet a szlovákállamiság második sarkköve.Robert Fico elmondta,Svätopluk, az ó-szlovákok elsőkirálya sokkal hamarabb élt eterületen és igazgatta virágzóbirodalmát, mint Szent Vencelvagy Szent István, a pozsonyivárról – mint történelmi helyszínről– pedig úgy emlékezettmeg, hogy az vetekszik a krakkóiWawellel vagy a prágaiHradzsinnal. MegemlékezettSvätopluk hadvezéri nagyságáról,amikor Pozsony alól,a Dunán átkelve csapataivalelfoglalta a területeket egészenKarintiáig, s figyelmeztetetta nép körében élő legendákra,melyekre szerinte a modernállamiság idején is építenikell. Arra szólította fel a szlováknépet: legyen Svätoplukkirály szobra minden szlovákokzarándokhelye, épüljenek,erősödjenek általa. Felidézte,milyen fontos szerepet játszottSvätopluk a szlovák nemzetimegújhodás idején, a szlovákokemancipációs küzdelmeibenés a Štúr-i<strong>sk</strong>ola munkásságában.A megújult pozsonyivár e pompás királyszoborralméltán lehet a szlovák államiságékköve, mondta.Ján Chryzostom Korec kardinálisrégi pápai iratokból idézvePekáre Juraj Oremus, spol. s r. o.Pri <strong>sk</strong>ladoch 1, Nové Zámky, tel./fax: 035/642 60 25, exp.: 035/642 60 13Pekáre Juraj Oremus, spol. s r.o. vznikla v septembri roku 2000. Do okresu Nitraza ala svoje výrobky dováža v januári 2001. Zo za iatku zásobovala iba nieko ko predajníobchodnej siete Nitrazdroj. Dopyt po výrobkoch sa však stále zvyšoval, a pretopribudli aj v iacerí súkromní o dberatelia a obchodná s ie B illa. Pekáre v o svojichza iatkoch v yrábala približne 10 druhov c hlebaa 30 druhov rôzneho slaného a sladkého pe iva.V sú asnej dobe sa však výroba rozšírila už na 25rôznych druhov chleba, z ktorých pšeni no-ražnýbol k oncom r oka 2004 ocenený z latou medailouSlovak G old ako p rvý pekáren<strong>sk</strong>ý výrobok naSloven<strong>sk</strong>u. Tento chlieb dostal tiež zna ku kampanezdravie – ervené srdce, ktorá sa nachádzana etiketách. Ocenenie Slovak G old zaväzujevyrába chlieb vo vysokej kvalite zd havou tradi -nou t echnológiou, k torá zaru uje kvalitu chlebas výživovými vlastnos ami a organoleptickýmiznakmi. alej s a v pekárni vyrába v iac ako 20druhov slaného a 40 druhov sladkého pe iva. Neustále rastúci dopyt po výrobkoch pekárne iba potvrdzuje slováprezidenta Nadácie Slovak Gold o všeobecnom trende konzumácie potravín, ktoré neobsahujú rôzne prídavnékonzerva né látky a stabilizátory, farbivá a prísady. V pekárni Juraja Oremusa sa pe ú výrobky, ktoré sp ajútieto požiadavky a sú ve mi chutné.7azt emelte ki, hogy Svätoplukbefogadta a szláv hittérítőket,Konstantint és Metódot, s nekiköszönhetően jutott el országaoda, hogy Nyitra székhellyela pápa egyházmegyét alapította szlovákoknak. Korec üzenetébena kereszténység és az államiságszoros egységére helyeztea hangsúlyt, amely a szlávnépességben fennmaradt egészena 12. századig, s csak eztkövetően vette át helyét a hivatalosSzent István-i egyház ésállameszme.A szobor talapzatában elhelyeztéka szlovákiai megyéküzenetét, Korec bíboros levelétés a szoborállításról szólóokiratot, majd a három legfőbbközjogi méltóság három szőlővesszőtkötözött egybe nemzetiszínű szalaggal, s egyszerre átfogvaazt mintegy fogadalmattett a nemzeti összetartás ésegység megőrzése mellett.-pollák-jul.indb 7 12. 6. 2010 13:49:37
6 HÍRNÖKCsupa csokiRéteges részeges krémesHozzávalók a tésztához: 7 tojásfehérje, 20 dkg porcukor, 15 dkg daráltdió, 4 ek. liszt, 1 cs. sütőpor. A krémhez: 7 tojássárgája, 2 cs. vaníliáspudingpor (főzős), 6 dl tej 1 ek. étkezési keményítő, 20 dkg margarin, 20dkg porcukor, 1 cs. háztartási keksz, 1 dl rum, 15 dkg csokoládéElkészítés: A sütőt 180 fokra előmelegítjük. A tésztához a tojásfehérjéketa cukorral habbá verjük, majd hozzáadjuk a diót és a sütőporralelkevert lisztet. A masszát tepsibe simítjuk, kb. 35 percigsütjük. Közben elkészítjük a krémet. Ehhez a tojások sárgáját simárakeverjük a pudingporral, és a deci vízben feloldott keményítőt, ezzelis összeforraljuk, majd kihűtjük. A margarint habosra keverjüka porcukorral, eldolgozzuk a kihűlt pudinggal, majd a krém egyikfelét a tésztára kenjük, tetejére, sorba rövid időre rumba áztatott kekszetteszünk. Felolvasztunk 10 deka csokoládét, hozzáadjuk a maradékkrémhez, rásimítjuk a kekszes rétegre, végül a tetejére reszeljüka maradék csokoládét.Pandolin ésfergeteges Históriablues GútánA Csemadok Komáromi TerületiVálasztmánya főszervezésében,a Via Nova ICS társrendezésébenzajlott idén a hagyományosArt Fesztivál. A szervezők az áradásmiatt kénytelenek voltak azutolsó pillanatban a malom helyetta Leonor Szálló kerthelységébentartani a bulit.A sörkert székei megtelteka Pandolin együttes koncertjére,majd a helyi Csemadok sortáncosaimutatták be jellegzetes gútaitáncukat. A História együtte<strong>sk</strong>oncertje igazi blues élményt biztosította megjelenteknek, akika hajnali órákig buliztak a retropartyn. Az idén minisztériumitámogatások elmaradása miattegynaposra zsugorodott ArtFesztivál is bizonyította, hogya Csemadok, kellő szándékkala mai napig meg tudja mozgatnia fiatalokat. Ezen felül azt is tanúsítjákezek a rendezvények, hogyjárásunkban is vannak olyan zenekarok,akik színvonalas zenéveltudnak tömegeket mozgatni.A szervezők ezúton mondanakköszönetet a Leonor Szálló tulajdonosának,aki helyet biztosította koncerteknek, illetve rendezvényttámogató Com-thermKFT-nek és Gúta város polgármesterének,akik nélkül nem valósulhatottvolna meg az idei ArtFesztivál.-koml-SakktáblatortaHozzávalók: 1 db kakaós pi<strong>sk</strong>óta tortalap, 2 dkg zselatinpor, 5 ek.konyak, 25 dkg túró, 1 dl tej, 25 dkg mascarpone sajt, 20 dkg porcukor,2 cs. vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja és leve, 5 dl tejszínElkészítés: A pi<strong>sk</strong>ótatortát vízszintesen három lapba vágjuk, a zselatintfél deci vízbe áztatjuk, a torta alsó lapját tálra helyezzük, meglocsoljuka konyakkal, a másik két lapot egymásra illesztjük, majdkívülről befelé haladva egymás után a tetejükre fektetünk és körbevágunk öt különböző 20, 16, 12, 8 és 4 centi átmérőjű kistányért,végül egy 2 centis pogácsaszaggatóval a közepét is kiszúrjuk. A túrót,a tejet összeturmixoljuk, apránként hozzáadjuk a cukrokkal habosrakevert sajtot, citromhéjat és levet, végül a felolvasztott zselatint.Vízfürdőben kihűtjük, amikor sűrűsödni kezd, beleforgatjuk a keményhabbá vert tejszínt, s csőrös habzsákba szedjük. Az egész laprarátesszük a kívülről számított első, harmadik és ötödik tésztagyűrűt,a közöttük lévő árkot vastagon kitöltjük a krémmel, erre tesszüka második és a negyedik gyűrűt, valamint a középső kis korongot,feltöltjük a krémmel, s így folytatjuk tovább. A maradék krémmelbesimítjuk a torta tetejét és oldalát, az oldalára darabolt kekszbőlmorzsát készítünk, beszórjuk, a tetejére mintát vágunk, leszórjukkakaóporral. 12 órát hűtőszekrényben dermesztjük.Duna Menti FesztiválKöbölkúton, tavaszihangulatbanCHÝRNIK – HÍRNÖK. Vydáva vydavateľstvo H+S. Vychádza ako mesačník v obciacha mestách novozámockého regiónu. Povolené: OVS OÚ, reg. č. 265/2003. Redakčnárada: Mgr. Jozef Hatala, šéfredaktor, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, Ján Nagy,Milan Kupecký, Zoltán Komlósi. Adresa: Redakcia CHÝRNIK – HÍRNÖK, Várdayho č.21, 940 01 Nové Zámky. E-mail: m.kupecky@chello.<strong>sk</strong>. Tel.: 0915/667 036 , 0907/905537. Nevyžiadané príspevky redakcia nevracia, ani ich nehonoruje. Tlač: Necarte Komárno.Grafická úprava: Finding.CHÝRNIK – HÍRNÖK. Kiadja a H+S kiadó. Havilapként jelenik meg az érsekújvárirégió falvaiban és városaiban. Engedélyezve: OVS OÚ, 265/2003 reg. szám alatt. Szerkesztőség:Mgr. Jozef Hatala, főszerkesztő, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, JánNagy, Milan Kupecký, Zoltán Komlósi. Cím: Chýrnik – Hírnök szerkesztősége, Várdayho21, 940 01 Érsekújvár. E-mail: m.kupecky@chello.<strong>sk</strong>. Telefonszám: 0915/667 036,0907/905 537. A nem igényelt írásokat a szerkesztőség nem küldi visszaés nem honorálja.Nyomda: Necarte Komárom. Grafikai megjelenítés: Finding.Igazi tavaszi hangulat jellemeztea Csemadok Érsekújvári TerületiVálasztmányának hagyományosrendezvényét, a Duna Menti fesztivált,melyet idén IX. alkalommalrendeztek meg Köbölkúton, június5-én. A régió rangos eseményénekszámító fesztiválon felléptekaz alapszervezetek folklórcsoportjai,néptánccsoportok, továbbánéhányan a Tompa Mihály versésprózamondó verseny országosgyőztesei közül. A verséneklőGondola zenekar Szepsiből, valaminta Silver Uragan rockegyüttesKürtről nagy sikert aratott. Az estfőkoncertjeként a nagyszínpadonBalázs Fecó élő előadását élvezhettea közönség. Az idén rendhagyómódon a kézművesség melletta perbetei Szürkefarkas íjászcsoportjóvoltából mindenki kipróbálhattaaz íjászatot. A délutánfolyamán Kovács-Csomor Endretartott bemutatót a honfoglalá<strong>sk</strong>ori magyar viseleti kultúráról ésa hadtörténetről.-zoli-jul.indb 6 12. 6. 2010 13:49:37
HÍRNÖKEsztergomi Bazilika ésFőszékesegyházi KincstárAz esztergomi Várhegy első székesegyházát Szent István király építtette a Nagyboldogasszony és SzentAdalbert tiszteletére. A háborúkkal és várostromokkal terhes évszázadok a nyomát is eltörölték az egykoriSzép templomnak, amely méltó párja lehetett a párizsi Notre Dame bazilikának.Az Esztergomi BazilikaAz altemplom több száz sírfülkéjébena Bazilika építői ésfőpapjai nyugszanak. A látogathatórészben került elhelyezésreMátyás király kancellárjának,Vitéz Jánosnak és Hunyadit kormányzóváválasztó Széchy Dénesérseknek síremléke.Bazilika méretét tekintve azország első, Európa harmadiklegnagyobb temploma. Magasságaa kriptától a keresztig 100m, hossza 118 m, szélessége 49m. A kupola átmérője 33,5 m,az altemplom falai 17 m vastagságúak.Az oltárkép MichelangeloGrigoletti munkája, a világlegnagyobb, egyetlen vászonrafestett oltárképe (13,5 * 6,6 m),mely Mária mennybevételét ábrázolja.Az altemplom több száz sírfülkéjébena Bazilika építői ésfőpapjai nyugszanak. A látogathatórészben található többekközött Mátyás király kancellárjának,Vitéz Jánosnak és Hunyaditkormányzóvá választó SzéchyDénes érseknek a síremléke.Itt helyezték örök nyugalomraMindszenty József hercegprímástis.A közel 80 méter magasanlevő kupola-kilátóról tiszta időbena Tátra csúcsai is látszanak.A Bazilika déli tornyábanmegtekinthető az 5800 kg-osNagyboldogasszony harang,amely hazánk harmadik legnehezebbharangja.A mai katedrális építésétRudnay Sándor prímás kezdte1822-ben, szerette volna, ha Esztergomismét az ország egyháziközpontjává emelkedik. A dómbalépve a monumentális méreteknyűgözik le a látogatót.Az oltárkép MichelangeloGrigoletti munkája, a világ legnagyobb,egyetlen vászonrakészült oltárképe. A templomfelszentelésére írt EsztergomiMisét 1856-ban maga, Liszt Ferencdirigálta.A templom baloldali kápolnájaeredetileg Bakócz Tamás érseksírkápolnájának készült 1507-ben. Csodával határos módontúlélte a török megszállást és azúj székesegyház építésekor PachJános építőmester beépítette azúj főtemplomba, megmentveezzel az eljárással az utókornakEurópa legészakibb, épen maradtreneszánsz kápolnáját.A prímások sírboltja az esztergomiérsekek temetkezési helye.Végakaratának megfelelően itthelyezték örök nyugalomra a hősiességemiatt világszerte elismerthercegprímást, MindszentyJózsefet is.Az egyházi szertartásokhozhasznált liturgikus eszközök általábana templom sekrestyéjébenkerültek elhelyezésre, innen vettékelő használatra.Székesegyházakban, ahol a felszerelésminőségében, kivitelébentükrözi a hely rangját, ezt azőrzőhelyet kincstárnak nevezték.5Eredetileg a kiállított öszszestárgyat istentiszteleti ésájtatatossági használatra szereztebe az Egyház.Megszenteltségükön kívül művészi,történelmi és anyagi értékükmiatt mindig megkülönböztetettgonddal őrizték.A múzeumi jelleg kialakításacsak Simor János prímás által,1886-ban vált lehetővé, aki ezeketa műkincseket a látogatókszámára megtekinthetővé tette.A kincstárat mindig az esztergomikáptalan felügyelte, s etestület gondosságának köszönhető,hogy a tizenháromszor költöztetett,menekített, többszörmegrabolt műkincs együttesalkotja ma Közép-Európa egyikleggazdagabb egyházi műtárgygyűjteményét.Az esztergomi Várhegyenuralkodó Bazilika nemcsak azország legnagyobb temploma,de kincstára a leggazdagabb liturgikusműkincs gyűjteményt isőrzi. Közel 400 darab ötvöstárgyés textília látható állandó kiállításán,a főszékesegyház emeletitermeiben.A XII-XIX. század között készültötvöstárgyak között olyanremekművek találhatók, minta Bizánci sztauroteka, Corvin-szarvserleg,a Suki-kehely,Szelepcsényi-úrmutató és a koronaután Magyarország legértékesebbműtárgya, a Mátyás-kálvária.A kiállított textíliák között nevesfőpapok liturgikus ruházataimellett különleges szövetplasztikákkoronázási klenódiumok- azaz a király koronázásakora szertartást végző főpap általhasznált kegyszerek - is láthatók.-pollák-jul.indb 5 12. 6. 2010 13:49:37
4 HÍRNÖKÖlvecky András...(folytatás az 3. oldalról)Szűts István ötvenedik születésnapjaalkalmából. Hatalmasörömmel és büszkeséggel tölt el,hogy Koltay Gergellyel és SzűtsIstvánnal dolgozhattam együtt, ésáltalam nagyon tisztelt és elismertzenészekkel énekelhetek a lemezeken.A kultúra terén nem csak azéneklés terén gyűjtöd a trófeákat,hanem a vers- és prózamondóversenyek résztvevői is jól emlékezhetnekrád. Pl. a Tompa Mihálynevével fémjelzett versenyekenrendszeresen arattál. Ez akáregy színészi pályára is feljogosíthatna.Gondolkodsz ebben?Ha nem is jogosítna fel színészipályára, nagyon jó ez a „barátimérkőzés”, tapasztalatgyűjtés é<strong>sk</strong>apcsolatépítés terén egyaránt.Ötször sikerült az említett versenyekrőlsikerrel hazatérnem. Úgygondolom, érdemes foglalkozniaz irodalommal. Én mindig csaka magyar írók tollából születettszövegeket vittem magammal.Visszatérve a kérdéshez, feltett ésféltett vágyam életem nagy részétprofi színházban eltölteni.A Felvidéki Rockszínház oszlopostagja vagy. Hogyan kerültélbele a Karkó Henriett vezette társulatba,és mit jelent számodra eza csapat?Karkó Henivel már nagyonrégóta ismerjük egymást. Amiteddig elértem, azt mind neki köszönhetem.Ő volt az, aki öt évvelezelőtt azt mondta a Napba öltözöttleány rockopera bemutatójaelőtt, hogy szeretné, ha énekelnéka rockszínházukban. Akkor mintgyerek a szárnyai alá kerültem, ésvezetgetett a zenei pályán. Máraigyekszem levenni válláról a technikainehézségeket. Úgy gondolom,a Felvidéken nincs még egyolyan ember, aki annyit tett volnaa magyar kultúráért, mint KarkóHenriett. Nagyon sokat jelentnekem a Felvidéki Rockszínház,és a legjobb döntésem volt csatlakoznihozzájuk.Megkérdeztük Karkó Henriettet,a Felvidéki Rockszínházvezetőjét is:Több felvidéki zenész nekedköszönheti kibontakozását.Volt, akit jó nevű együtteshez„csempésztél” be. Andrást miértnem?Bandi érettségi előtt áll, ésmeggyőződésem, hogy azt követőena színművészeti fői<strong>sk</strong>olánvan a helye. Óriási tehetség, akihezez mellé szerénység és egysor további kiváló emberi tulajdonságpárosul. Bízom benne,hogy mindaz, ami benne van,nem kallódik el, és ha ehhez csakegy kicsit is hozzá tudok járulni,az nagy öröm a számomra.-pollák-Földtaniértékeket mutatnakbe a magyar-szlovákgeoparkbanA szlovák-magyar területenhúzódó Novohrad-NógrádGeopark is csatlakozik az EurópaiGeoparkok Hetéhez, és rendezvényeivela földtudományi értékekmegőrzésére kívánja felhívni a figyelmet.Koruhely Tamás, a NógrádiGeopark Nonprofit Kft. vezetőjeelmondta az MTI-nek, hogyEurópa geoparkjai minden nyáronmegrendezik éves fesztiváljukata térségek népszerűsítésére. Ehhezcsatlakozik a 63 magyarországiés 28 szlovákiai települést érintőNovohrad-Nógrád Geopark,amely márciusban nyert tagságotaz európai geoparkok közösségébe,majd áprilisban vált a globálishálózat tagjává.A geopark azon alapul, hogya földtudományi, természeti,kulturális és történelmi örökségfelfedezése és bemutatása nyújtjaa turizmus és a gazdaság fejlesztésénekúj irányát a térségekben. Errőllesz szó a szerdai beszélgetésenSalgótarjánban, majd csütörtökönSzécsényben. Mindkét helyszínenbemutatják a határon átnyúló te-Búcson újjáalakult a Csemadokhelyi szervezeteJúnius 2-án Búcson újjáalakulta Csemadok helyi szervezete.Már hat éve,hogy a búcsiCsemadok szervezet nem működőszervezetként volt nyilvántartva.Pethő Attila a CsemadokKomáromi Területi Választmányánakelnöke üdvözöltea bcsiak igényét a szervezet felélesztésére,ugyanis korábbanez az egy kultúrális közösségvolt az, ami összetartott emberikapcsolatokat és barátságokat,ésami meghatározta a búcsi emberekkultúrális identitását, valamintközösségmegtartó erejét.A szervezetben több területenis elkezdődött a műhelymunka.Nagy lelkesedéssel vállaltakalelnöki tisztségeket azok azemberek,akik a szervezeten bévülkülönböző korosztályú ésérdekeltségű tevékenységeketkívánnak és vállalnak folytatni.rület értékeiről forgatott filmet is.Csütörtökön a szlovákiai Fülekvárában zajlik az Ősi világ határoknélkül című program, ennekkeretében előadást, vetélkedőt é<strong>sk</strong>iállítás-megnyitót szerveznek.A program Ipolytarnócon folytatódikaz Ősmaradványok TermészetvédelmiTerületen, ahola résztvevők látványos kísérletekkeltarkított műsort láthatnaka vulkánokról, és foglalkoznak azizlandi vulkánkitörésekkel is.Pénteken és szombaton vezetetttúrákon kereshetik fel az érdeklődőka geoparki helyszínekközül Somo<strong>sk</strong>ő és Salgó várát,Salgóbányát, Eresztvényt és azipolytarnóci geológiai tanösvényt.Koruhely Tamás közölte,hogy júniusban Füleken,Ipolytarnócon, Salgótarjánban,Szécsényben és Bátonyterenyénnyitnak meg vándorkiállításta Mindennapi útjaink és a Kislépések Földünk jövőjéért címűtabló- és plakátkészítési versenymunkáiból.-zk-A szervezet elnöke GrajszkiSzabó Szilvia,az egykori ifjúságivezető és kultúrfelelőslett. A Csemadok nyugdíjasszervezetének vezető szerepéta volt nyugdíja<strong>sk</strong>lub vezetőjeKétyi Erzsébet tölti majdbe. Új színfoltja is lett a helyiszervezetnek,ugyanis HatyinaJózsef a Búcsi Hegyközség szervezésénekfeladatait vállalta magára.Csenger Árpád, a Mentsükmeg a kultúrházat petíciós bizottságelnöke és a bizottság tagjaiSánta József ,valamint Pu<strong>sk</strong>ásAttila továbbra is a kultúrházmegmentésének ügyét szolgálják,hogy az elvégzett szervezőiés szellemi munka sok-sok évután újra otthonra lelhessena búcsi kultúrház épületében.Karkó Henriett a kulturálisprogramok szervezésében szorgo<strong>sk</strong>odikmajd. Velmovszki Kingapedig a szervezet pénztárositisztségét tölti be. -zoli-jul.indb 4 12. 6. 2010 13:49:36
HÍRNÖK3Egy könyv, mely akára magyar-szlovák kapcsolatokonis javíthatZávada Pál legújabb könyvévelaz ifjúságot célozta meg, éstalán javíthat valamit a szlovákmagyar kapcsolatokon is. A Harmincháromszlovák népmese egyválogatás, szereplői és történetei,furfangos ifjak, sárkányok, táltosok,egyszerre ismerősek és izgalmasankülönbözőek. Závada PálTótkomlóson született, a Békésmegyei falut nagyszámú szlovákkisebbség lakja, Ez a világ megjelenta leghíresebb regényében,a Jadviga párnájában is, melyegy szlovák-magyar faluban játszódott.Legújabb könyve mégerősebben kötődik a szomszédosország nyelvéhez, kultúrájához.A Harminchárom szlovák népmeseegy válogatás, amely bemutatjaa két világ különbözőségeit és hasonlóságaitúgy, hogy az író a sajáthangján mondja el a történeteket.A kötet célközönsége a négynyolcéves korosztály, számukraa történetek otthonosan ismerősekés lenyűgözően idegenek, dea könyv bemutatóján a Szlovák intézetbenZávada Pál a mesegyűjteményhátteréről is beszélgetettParti Nagy Lajossal.A fő téma természetesen a magyarés szlovák mesevilág különbözőségeiés hasonlóságai voltak.Závada úgy fogalmazott, hogy“ugyanazt a mesét mondták el,csak más nyelven”, még Mátyá<strong>sk</strong>irályról is vannak történeteik,amelyek nem is térnek el nagyona magyar igazságos Mátyáshozkapcsolódó legendáktól.Különösen izgalmasak azoka helyzetek, amikor a szlováknépmesében a magyarok és tótoktalálkoznak, mely esetben a furfangostót legény veri át a magyarurat. A legfontosabb különbségekZávada a két mesevilág között,hogy az északi szomszédoknála történetetek helyszíne általábana hegyvidék, és a furfangos, férfiakatsegítő nők nagyobb szerepetkapnak.Závada nem csak a mesekincsés a történetek megismeréséttartja fontosnak a Harmincháromszlovák népmese kapcsán, hanema nyelvet is, azokat a szavakat,amelyeket hasonló formában vagyjelentésben használnak a magyarokis, így alakíthatja az olvasó magyargyerekek szókincsét.A Harminchárom szlováknépmese könyvbemutatóján ráhangolódá<strong>sk</strong>éntAgócs Gergelynéprajzkutató fejből mondott elegy félórás történetet melybena szegénylegényből király lesz,majd maga a szerző is megismertettea hallgatókat a könyv egymeséjével. A történetek hallgatvalenyűgözőek és szórakoztatóak,és ehhez a Harcminhárom szlováknépmese kötete még hozzá tudtenni, Kun Fruzsina negyvenkétcsodálatos illusztrációja egészíti kia kötetet, amelyek önmagukban ismegállnák a helyüket.A válogatott szlovák népmesékés a lelkes hazai olvasóik révénesetleg a szlovák-magyar kapcsolatis javulhat. Talán még nem egynagy barátság kezdete, de könynyebba mesevilágban közelednielőször egymáshoz, mint a nagypolitikában,és erre a Harmincháromszlovák népmesénél nincsalkalmasabb.-koml-Ölvecky András, a Felvidéki Rockszínházénekese: A lelkemből énekelekBizonyára sokan ismerik azta jelenséget, amikor valamilyenközéleti rendezvényt kultúrműsorralgazdagítanak, és ha a színpadonmegjelennek a szereplők,közvetlenül az előadás megkezdéseelőtt még javában folyik a társalgás.Ám miután felcsendülnekaz első hangok, lecsendesedik a közönség,mert az ember érzi, itt egynem mindennapi produkció tanúilehet. Ölvecky Andrásnak, a FelvidékiRockszínház énekesénekelőadása láttán már többször átélhettükezt.Sokan mondják, egy nem mindennapihanggal megáldott tehetségvagy. Csak úgy magától jön azéneklés, vagy képezed is magad?Tagja vagyok a komáromi művészetialapi<strong>sk</strong>ola diákjainak, járokzongoratanárhoz, és korábban hetenteaz énektanárt is felkerestem,de mára ez háttérbe szorult másteendőim előnybevételével. Erősasztmás voltam, ami sokszor gondotokozott az éneklésben, de a zenei<strong>sk</strong>olábanmegtanultam lélegezni– mi ezt így mondjuk – az egésztestemmel. Az előadásaimon szeretem,ha nem csak a torkomból,hanem a lelkemből is szól az ének.A tehetségedre egy vérbeli profi,Koltay Gergely, a KormoránHIRDETÉSSzállást kínálunk egymagán nyaralóházban AlacsonyTátrában - Krpačovo.tel.: 0903 553 256e-mail:ubytovanie@slovanet.<strong>sk</strong>együttes vezetője is felfigyelt. Ennekeredménye egy közös cédé...Amikor csak tudok, elmegyeka Kormorán koncertjeire. Az egyikenKoltay Gergely megkeresett,szólt, hogy egy lemezt tervez, aminismert magyarországi énekesek észenészek mellett határon túli magyarokis szerepelnek – ezzel isszimbolizálva a magyar nemzetegységét. Mondta, hogy volna ittegy dal, amit ki szeretne próbálni,hogy hangzik az én előadásomban.Egy héten belül megkaptamaz anyagot. Cseh Tamás emlékéreíródott, egy majdnem teljes életpályátfelállító dal Szűts István zenéjével,Télikabát címmel. Elmentema stúdióba, és felénekeltem a dalt.Azóta született még egy lemez,amin közreműködök,(folytatás a 4. oldalon)jul.indb 3 12. 6. 2010 13:49:36
2 HÍRNÖKTeája gyógyítja a ...(folytatás az 1. oldalról)A külföldi orvosok között készítettekegy közvélemény-kutatást.Eszerint 100 orvosból 90 nem kezelnészeretteit kemoterápiával, miveltudják, hogy – a sugárkezelésselegyütt – rákkeltő. Ráadásul csakaz eseteknek bizonyos százalékábanhatásos. Nem tagadom, hogya klinikai orvoslás és az alternatívgyógymódok mellett voksoló orvosokközött igen nagy az ellentét.Hozzám az elmúlt évben 654 orvosfordult – az Onkológiai Intézetbőlis –, hogy mentsem meg az életüket– avat be minket az eredményekbe,miközben asszisztense fejből soroljaa betegeik szívszorító és olykor szintehihetetlen történeteit.Nem létezik csodaszer!Nem vagyunk csodadoktorok!Én csak elhoztam hazámba azta trópusi teakeveréket, amelyet azindiánok már évezredek óta napitáplálékukként fogyasztanak. Nekünkcsak a hatást és a mellékhatástkellett bizonyítanunk. Ez a tea nemcsodaszer, csupán mankó az egészségesélethez, de tudományosan é<strong>sk</strong>linikailag bizonyított, valódi reményegy halálos betegnek. A rákellen jelenleg nem létezik olyanhatásos gyógyszer, amely a betegeknagy százalékának életét jelentősenmeghosszabbítaná emberhez méltó,fájdalom- és kínlódás mentes életetbiztosítva.Emlékszel még?Sikeres operettestÉrsekújváronA Csemadok Érsekújvári Alapszervezetenemrég ünnepeltefennállásának 60. évfordulóját.Ennek tiszteletére az alapszervezetmellett működő színjátszócsoport Záhorszky Elemér rendezésében„Emlékszel még?“ címenaz idei év áprilisában operett estetadott elő, amelyet közkívánatramájus 22-én szombaton megismételtek.Számos amatőr kultúrakedvelőmellett felléptek még DecsiÁgnes és Szeredi Krisztína érsekújváriszületésű hivatásos operaénekesis, valamint a Csemadokhelyi alapszervezet Zenés Színpada,a ViVa tánckar, a perbeteiMargaret mazsorett csoport, a Cirill-Metódutcai óvoda gyerekeiés még sokan mások. BraunnéMojzeš Mária betanításában ésVeszprémi Ferenc vezető karmesterközreműködésével Lehár Ferenc,Kálmán Imre és Huszka Jenőoperettjeiből, valamint számosnépszerű musicalből hangzottakel kedvelt örökzöld dallamok. Azelőadás színvonalát emelték ForróJánosné és Záhorszky ElemérnéErzsébet-jelmezei, Szegheő Gábordíszlete és nem utolsó sorbana Kleinné Szombath Marianna,Vadkerti Viktor és Plichta Tiborkoreográfiájában előadott táncbetétek.Az operettnek hagyományavan„Az előadás sikerét főleg annaktudhatjuk be, hogy az érsekújváriközönség körében sok évtizedeshagyománya van nem csak azoperettnek, de általában a könnyűszórakoztató műfajnak. Már azelső előadás után nyilvánvaló volt,hogy ismétlésre kerül sok, mert sokérdeklődő nem jutott belépőjegyhez“– nyilatkozott Berényi Margit,a Csemadok Érsekújvári Alapszervezeténekelnöke, majd hozzátette:„A hálás érsekújvári közönség ejelentős érdeklődésével fejezte ki elismeréséta produkcióért, amiért ezúton szeretnék köszönetet mondaniminden közreműködőnek, de a tiszteltközönségnek is.“Decsi Ágnes és Szeredi Krisztínakülföldön szereplő operaénekesekvoltak az operettest sztárvendégei.Pályafutásukat mindkettenaz érsekújvári műkedvelők közöttkezdték, és sohasem feledkeztekmeg gyökereikről. Mindig nagyörömmel jönnek vissza szülővárosukbaés énekelnek az itteni hálá<strong>sk</strong>özönségnek.Hatvanéves pályafutásAz operettest megszervezője,rendezője és egyúttal közreműködőjeis Záhorszky Elemér, sok évtizedeslelkes amatőr színjátszó ésműkedvelő volt. „Azt, hogy tiszteletreméltókorom ellenére még mindigaktívan bele tudok kapcsolódniÉrsekújvár kulturális életébe, főlegfeleségemnek köszönhetem. Tevékenységemetkezdettől fogva megértőentámogatta, sőt, sok esetben be i<strong>sk</strong>apcsolódott munkámba” – vallottabe a tapasztalt amatőr színjátszó,majd így folytatta: „Jó érzés, hogya körém csoportosult művészek szinténmegadnak mindennemű támogatástés szívesen működnek együtt.Nagy reményt látok a fiatal tehetségekben,főleg Horváth Tímea unokámban,aki most fog végezni a budapestiLiszt Ferenc ZeneművészetiFői<strong>sk</strong>olán, és aki szintén szerepet kapottaz operettest műsorában.“Szívesen emlékszik visszaArra a kérdésre, hogy az elmúlthatvan év melyik fellépésére emléksziklegszívesebben, ZáhorszkyElemér azt válaszolta, mindegyikre.„Minden egyes rendezvény, amelyeneleinte csak mint közreműködő,később mint rendező is részt vettem,önmagában sajátos volt és sikeresnekmondható. Mindegyikre szívesenemlékezem vissza.“Ami a jövőre vonatkozó terveitilleti, Záhorszky Elemér szeretnéfolytatni életmunkáját és továbbrais foglalkozni az utánpótlással. Ígyvárhatóan még sok szép előadásbanlesz részünk a jövőben.-zoli-A börtönőr odaszól a raboknak:- Van egy jó és egy rosszhírem. Melyiket mondjamelsőnek?- A jót.- Ma szabadultok - mondjaaz őr.- És mi a rossz?- Az, hogy ez nem igaz.Felirat egy kocsmában:„Kérjük ne dobjanak égőcigarettacsikket a földre, mertmegégetheti a távozó vendégeinktenyerét és térdét!”jul.indb 2 12. 6. 2010 13:49:36
AZ ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁS LAKÓINAK ÚJSÁGJAVÁSÁROLJA TERMÉKEINKET !HÍRNÖK7. évfojam 7. szám 2010 július ára 0,50 €TERJESZTVE A ZSITVAKÖZ, NYITRAVIDÉK ÉS A DUNATÁJI RÉGIÓKBANLapunkat támogatja a Szlovák kulturális minisztérium a „nemzeti kissebség kultúrája – 2010“ programjával.Teája gyógyítja a rákot.( Olvasóink különlegesen nagy érdeklődésére való tekint tel közöljük Dr. Dávid Tamás professzor úrfelfedezésének, gyógymódjának bemutatását ).Hány hír röppen fel arról, hogymegtalálták a rák gyógyszerét!A professzor találmányát azonbana világ legnagyobb kutatóintézeteiis elismerik – s ki tudja:hátha éppen nálunk történik mega csoda!Kína, Kalifornia, Bécs, Lébény,Budapest, Marosvásárhely, Pozsonyés Dunaszerdahely közöttingázik a Nemzetközi CoD RákInformációs és Prevenciós Kutatásicsupán a különleges teát fogyasztani.Ennél sokkal többre van szükség.Már több ezer betegnek tudtunkvilágszerte és a hazámban segíteni.Olyanoknak, akikről már lemondtakaz orvosok, akiket hazaküldtekmeghalni. De a tea önmagában nemsegít: radikális táplálkozási szokásokés az életmód radikális megváltoztatásáravan szüksége annak, akifájdalom- és tünetmentesen továbbszeretne élni. Le kell mondaniaa dohányzásról, a tömény alkoholról,kordában kell tartania a stressztés a depressziót, igyekeznie kellmegoldani a súlyos lelki konfliktusokat.Oda kell figyelnie a táplálkozásra,a pozitív gondolkodásra, azoptimizmusra. Ezekben mi is segítségetnyújtunk – figyelmeztet a doktor,aki mindennap iszik a teából.Megdöbbentő tényekKilencféle daganattípusra ésfőleg azok áttéteire hatásos a teakeverék.Így az ország mindenpontjáról és külföldről is érkezneka gyógyulni vágyók. A kutatónakvolt egy hároméves kisfiú pácienseis, akit addig agydaganattal kezeltek.Sikertelenül. A gyógyteának ésa holisztikus biológiai rendszernekköszönhetően 10 hónap múlvaegyszerűen eltűnt a tumor, s a kisbeteg csakhamar teljesen felépült.Professzor Dávid TamásKözpont Alapítvány főigazgatója.Ha pedig éppen nem a betegekensegít, akkor információs előadásttart valahol a nagyvilágban.A klinikai rákkezelés csupántüneti kezelés, de a rákos daganatvészjelzés a szervezet részéről. Arrafigyelmeztet, hogy felborult a testlélek-szellemegyensúlya. Személyreszabott, emberközpontú rákkezelésrevan szükség – magyarázzadr. Dávid Tamás.Katunkától sok szeretettelA történet 1969-ben kezdődött:egy kutatócsoport – melyneka doktor is tagja volt – jártaa világot egy speciális ortopédműtéti eljárásuk kapcsán, amelykésőbb világszabadalom is lett.Ezáltal rengeteg meghívást kaptaka világ minden tájáról. Így jutott elAmazóniába, ahol egy indián törzsfőnök,Katunka unokáján sikerescsípőműtétet hajtottak végre.Hálából kaptam meg annak a különlegesteakeveréknek a receptjét,amelyet az indiánok mindennap isznak.Gyerekek, felnőttek egyaránt.Méregtelenítés, lúgosítás és megelőzéscéljából fogyasztják reggel,délben, este. Az indián sámán ma106 éves, teljesen egészséges és 38éves barátnője van – kezdi az orvosa történetet, hogyan lett ortopédsebészeti kutatóból rákkutató, aki azOsztrák Becsületrend mellett számo<strong>sk</strong>ülföldi kitüntetésben részesült,például Inter-Lyra NemzetköziBékedíjjal és a Vitézi Rend lovagkeresztjével.Az expedíció során magais elkapott egy halálos betegséget,a Dengue -lázat, de a tea segítségévelsikerült meggyógyulnia. A teakeverékhezvaló étrend kiegészítő növényeketszigorú minőségi ellenőrzésután az Amazonas és Délkelet-Ázsiaesőerdőiből hozzák. De nem elégA mesébe illő gyógyulásokból mindenévben könyvet adnak ki, amelyhiteles orvosi, kórházi leletekkel ésgyógyultak beszámolóival tarkítotttörténeteket tartalmaz.(folytatás a 2. oldalon)ORVOSI SZAKTANÁCSADÁSÉS KONZULTÁCIÓI. telefonon - 0911571415 ( magyar nyelven is )• minden csütörtökön: 15.00 – 17.00 óráigII. személyes konzultáció ( találkozó ) szakorvossal• részletesebb tájékoztató telefonon( 0905543194 – Karika Olga )jul.indb 1 12. 6. 2010 13:49:35
Change language