Computerworld magazin 2021.08.04. LII. évfolyam 15. szám

2021. augusztus 4. • LII. évfolyam 15. szám 

BARTHA 

LEVENTE 

Ügyvezető igazgató, 

Netlife Robotics Kft. 

DIGITÁLIS ASSZISZTENSEK 

ÚJ DIMENZIÓBAN 

9 770587 151006 21015 

Ára: 495 Ft 

2021. augusztus 4. / LII. évfolyam 15. szám

Ideje újra 

vitorlát bontani! 

2021. szeptember 22-23. 

(szerda-csütörtök ) 

BALATONFÜRED, 

FLAMINGÓ WELLNESS ÉS 

KONFERENCIA HOTEL 

Felsorolni is nehéz minden olyan területet, amelyben egy vitorlásverseny és a 

cégvezetés hasonló. A sikerhez közös munka, tökéletes összhang és nyílt, határozott 

kommunikáció szükséges. A pandémiás helyzetből is azok jöttek ki győztesen, akik 

képesek voltak a kemény idők alatt is változni, változtatni, átalakítani és alkalmazkodni. 

ÉPP EZÉRT ITT AZ IDŐ ARRA, HOGY ÚJRA VITORLÁT BONTSUNK: 

AZ ÜZLETBEN ÉS A VÍZEN EGYARÁNT. 

A COMPUTERWORLD ENNEK SZELLEMÉBEN SZERVEZI MEG 

AZ ELSŐ COMPUTERWORLD REGATTÁT. 

KI NEVEZHET? 

Bármilyen IKT-hez köthető vállalkozás, amely 

szeretné megmérettetni magát, bemutatni 

tudását, versenyszellemét egy vitorlás irányításában 

is. 

TERVEZETT PROGRAM: 

A verseny mellett szakmai 

kerekasztal is várja a 

vendégeket, így az üzletről 

is szó eshet, ezen felül 

állófogadás, valamint este 

koktélparty segít levezetni a 

vitorlázás izgalmait. 

HOGYAN ZAJLIK A VERSENY? 

• Minden nevező cég négy fős csapatot állíthat 

ki. Nem kell, hogy profi hajósok legyenek: 

egy órás elméleti oktatáson megtanulhatják a 

vitorlázás alapjait. 

• Az oktatást követően a csapatok pályaversenyen 

mérkőznek meg. 

• A biztonság és a siker érdekében minden hajón 

egy profi oktató is helyet foglal, aki felügyeli a 

csapatokat, tanácsokkal segíti a versenyzőket. 

• A több fordulós verseny egyes szakaszaiban 

egyszerre öt darab hajó teljesíti a versenypályát. 

• A versenyt és a regattát az a csapat nyeri, aki a 

legrövidebb idő alatt ér végig a kijelölt pályán. 

Ajánlatunkért érdeklődjön kapcsolattartójánál vagy küldjön levelet az ajanlat@project029.com címre. 

ComputerworldHUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

TARTALOM | 2021. augusztus 4. 

/ IMPRESSZUM 

KIADJA A PROJECT029 

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT. 

1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9. 

HU ISSN 0237-7837 

Internet: project029.com 

FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető 

OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika 

mbabinecz@project029.com 

MARKETING MENEDZSER: Kovács Judit 

jkovacs@project029.com 

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET: 

Keskeny és Társai 2001 Kft. 

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6. 

Ügyvezető: Keskeny Árpád 

SZERKESZTŐSÉG 

Lapigazgató: Bozsoki Dániel Róbert 

dbozsoki@computerworld.hu 

Computerworld kiemelt szakértők: 

Hatvani István, RPA, GRC szakértő 

Kulcsár Alexandra, erp-consulting.hu 

Lengré Tamás, ASC Kft. 

Sebastian Tamas, RocketShepherd.com 

Szota Szabolcs, hellocristo.hu 

Tartalomigazgató: Urbán Anikó 

aurban@computerworld.hu 

Vezető szerkesztő: Sós Éva 

esos@computerworld.hu 

Szerkesztőség: 

Mallász Judit, Kis Endre, 

Meixner Zoltán, Móray Gábor 

Olvasószerkesztő: Pál Attila 

pattila@computerworld.hu 

Tördelő grafikus: Király Zoltán 

zkiraly@computerworld.hu 

Videó: Gojdár Ákos, Bajusz Bence 

Fotó: Doba Zoltán 

Ügyfélszolgálat: Fekete Ákos 

afekete@project029.com 

Telefon: +36 1 445 0930 

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM 

HIRDETÉSFELVÉTEL 

Lapreferens: Rodriguez Nelsonné 

irodriguez@computerworld.hu 

Telefon: +36 1 577 4311 

Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea 

abohn@project029.com 

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274 

e-mail: info@project029.com 

ajanlat@project029.com 

1132 Budapest, Visegrádi u. 31. 

tel.: +36 1 577 4316 

Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei 

szerint gondozza, de nem vállalja azok visszaküldését, 

megőrzését. A COMPUTERWORLD-ben 

megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy 

fordításban), minden megjelent képet, táblázatot 

stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos 

terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk 

kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet. 

A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb körültekintéssel 

kezeli, ám azok tartalmáért felelősséget 

nem vállal. 

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI, 

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK 

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és 

egyes számítástechnikai szak üzletek terjesztik. 

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán, 

az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között), 

a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu, 

fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft, 

fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft. 

A Computerworld az IVSZ hivatalos 

médiapartnere. 

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését 

az ESET biztonsági programokkal végezzük, 

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója, 

a Sicontact Kft. biztosít számunkra. 

4 

14 

4 | Vélemény | dr. Rab Árpád 

Emlősök és dinoszauruszok | 

A mesterséges intelligencia nem 

egy technológia. 

6 | Hírmozaik 

8 | Aktuális | PC-t a felhőből | 

Windows 365 felhőalapú operációs 

rendszerével a Microsoft teljes 

értékű, személyre szabott PCélményt 

ígér bármilyen digitális 

eszközön. 

10 | Adatban kicsi az új nagy | 

A szervezetek hetven százalékánál 

2025-re a big data helyett a kicsi 

és széles adat kerül a figyelem 

középpontjába – jelezte a Gartner. 

12 | Mesterséges Intelligencia | 

Emberi robotok | Bár az emberi 

képzeletet a humanoid robotok 

ragadják meg a leginkább, a piacot 

egészen másfajta gépek uralják, 

derül ki rendre a Nemzetközi 

Robotikai Szövetség jelentéseiből. 

14 | Gyógyító intelligencia | 

A mesterséges intelligencia (MI) 

térhódítása feltartóztathatatlan. 

12 

18 

16 | Az MI nem a jövő, hanem 

a jelen lehetősége | Az MI Koalíció 

megalakulása világos üzenet a 

nagyvilágnak 

18 | Autógyártól pékségig | 

Nyáron több műegyetemi 

kapcsolódású fejlesztés mutatkozott 

be a BME-n, az MI Koalíció 

rendezvényén, nemrégiben pedig 

az ELTE bejelentette, hogy ipari 

résztvevővel leltározó robotot készít. 

20 | Elveszi a munkánkat a 

mesterséges intelligencia? | 

A téma aktualitása miatt 

megkérdezték azokat a mai 

egyetemistákat, akik később 

potenciálisan döntéshozói szerepet 

fognak betölteni a szakmájukban. 

22 | A mesterséges intelligencia 

és az alapjogok 

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI 

Netlife .............................................. 5 

P029 ......................................2, 23, 24 

Webshippy .......................................17 


VÉLEMÉNY 

Emlősök 

és dinoszauruszok 

Sosem volt még ennyi lehetőségünk, ennyi eszközünk, és sosem voltak még ilyen nagy 

kihívásaink sem - gondoljunk akár a fenntartható fejlődésre, életszínvonalunk megtartására 

vagy a transzhumanizmus mindennapjainkat formáló erejére. 

DR. RAB 

ÁRPÁD 

BCE egyetemi docens, 

NKE ITKI 

tudományos főmunkatárs 

Megvan az eszköztárunk a 

kihívások megoldására, de 

ez nem azt jelenti, hogy 

megnyugodhatunk, csak azt, hogy 

el tudjuk végezni a munkát. 

Az ásó megvan, de a kertet még 

fel kell ásni vele. A mesterséges 

intelligencia az egyik legfontosabb 

ásója az emberiségnek. 

Rendkívül izgalmas időket élünk, 

döbbenetes sebességű és mélységű 

események, lehetőségek, kihívások 

zajlanak egyéni és társadalmi 

szinten is. 

A mesterséges intelligencia nem 

egy technológia. Gyűjtőfogalom, 

mely rengeteg, milliónyi technológiai 

innovációt, számításkapacitást, 

új lehetőséget hordoz magában. A 

mesterséges intelligencia tenger, 

melyen hajózni lehet, és rajtunk 

múlik, hogy egy kis lélekvesztővel 

vagy büszke vitorlással hasítunk 

rajta. Akik a parton rekednek, ott 

maradnak, könnyes szemmel vagy 

mosolyogva veszünk tőlük búcsút. 

Akik a tengeren vannak, de a kis 

csónakjuk eresztékein beömlő víz 

kimeregetésével telnek napjaik, 

azok is elsüllyednek előbb-utóbb. 

Nem elég csinálni, jól kell csinálni. 

Mindez sokkal könnyebb, ha 

megértjük, hogy nem az ember 

van a technológiáért, hanem a 

technológia segíti az embert. 

Nincs egyetlen mesterséges intelligencia, 

minden vállalkozásnak, 

folyamatnak, egyénnek saját 

intelligenciája, és így saját mesterséges 

intelligenciája van. Nincs egy 

földönkívüli értelem, mely gombnyomásra 

jobbá teszi az életünket. 

Technológiák gyorsan fejlődő 

összessége van, melyekből nekünk 

kell kiválasztanunk, hogy melyek 

tesznek képessé többre, mint 

amire mi eddig képesek voltunk. 

Mert többre tesznek képessé, ez 

kétségtelen. 

Miért kell tengerre szállnunk? 

Mert a világ megváltozott. A globalizáció 

és a globális kihívások miatt 

rendkívül összetett környezetekben 

kell boldogulnunk, ráadásul rendkívül 

gyorsan. Ilyen még sosem 

volt az emberiség történetében. 

Olyan tényezőket kell kezelnünk, 

melyek kívül esnek biológiai látóhatárunkon, 

százszor, ezerszer annyi 

változót, eseményt kell kezelnünk 

egyszerre, mint egy száz évvel 

ezelőtti üzletembernek. Mindezt 

olyan gyorsan, hogy nemhogy a 

napok, és órák, de még inkább a 

percek, másodpercek is számítanak. 

Ezt oldja meg a mesterséges 

intelligencia. 

A mesterséges intelligencia két 

dologban segít bennünket. Az egyik, 

hogy megnyerjük a részleteket, 

apróságokat is, mert a globalizáció 

korában ez dönti el a versenyt. 

Megnyerjük a feleslegesen kidobott 

időt, a nem megtérülő döntéseket, 

azt a milliónyi kis csatát, amely 

összességében a háborút nyeri 

meg nekünk. A másik, hogy rugalmassá 

tesz bennünket, gyorsan és 

jól tudunk reagálni a változásokra. 

Az emlősök ezzel a rugalmassággal 

maradtak életben ott, ahol a dinoszauruszok 

kihaltak. 

Azt kívánom minden hazai 

cégvezetőnek, hogy fogalmazza 

meg, találja meg magának a saját 

mesterséges intelligenciáját, éljen 

át izgalmas szellemi kalandokat 

vele, és tegye vele sikeresebbé mind 

a vállalkozását, mind pedig saját 

életét. 

4 | | 2021.08.04.

R O B O T I C S 

NETLIFE ROBOTICS 

Digitális asszisztensek új dimenzióban 

Léna, a Netlife Robotics friss fejlesztése 3D animációs arcot és testet ad a cég magyar 

nyelven is beszélő digitális asszisztens megoldásának, amelyet az ügyfelek call centerekben, 

ügyfélszolgálatokon, recepciókon, információs pultokon és más alkalmazásokban eddig 

minimális hardveren, hangszóró és mikrofon segítségével, de akár humanoid robotba építve is 

használhattak. 

Anépszerű digitális asszisztenseket, 

az Alexát, a Sirit, a Google Home-ot 

és a Cortanát azonban napjainkban 

leggyakrabban számítógépen, telefonon 

vagy speciális eszközökön, például okoshangszórókon 

használjuk. A mesterséges 

intelligenciával támogatott beszéd és hangfelismerő 

technológia piaca dinamikusan 

nő, mérete a Markets and Markets előrejelzése 

szerint 2024-re eléri a 21,5 milliárd 

dollárt, ami a 2018-ban regisztrált 7,5 

milliárd dollárhoz képest évente átlagosan 

19,18 százalékos növekedést ígér. Bartha 

Leventét, a Netlife Robotics ügyvezetőjét 

Léna születéséről és jövőjéről kérdeztük. 

Bartha Levente, 

ügyvezető, 

Netlife 

Robotics 

Computerworld: Mit nyer meglévő 

voicebot megoldásuk azzal, hogy digitális 

avatárt kap? 

Bartha Levente: A hangalapú információszolgáltatás 

digitális megoldásainak 

elterjesztésével az emberek életét tesszük 

könnyebbé. Minthogy az ember érzelmileg 

is jobban kapcsolódik a megszemélyesített 

dolgokhoz, érdemes a megfoghatatlan 

szoftvernek is testet vagy legalább arcot 

adni. 

Megszemélyesített gép és ember 

kapcsolatának élményét három éve a 

Pepper robottal nyújtjuk ügyfeleinknek. De 

amíg egy humanoid robotba csak a tehetősebb 

cégek tudnak beruházni, addig egy 

digitális avatár, amely hasonló élményt 

szerez, már szélesebb körben hozzáférhetővé 

válhat. Ezért döntöttünk úgy, hogy 

meglévő, mesterséges intelligencia-alapú 

szoftverünknek a fizikai robottest mellett 

virtuális testet is adunk. 

CW: Mikor és milyen képességekkel 

érkezik az új fejlesztés? 

BL: Léna szeptemberben fog bemutatkozni 

olyan digitális avatárként, amely a 

szemünkbe néz, amikor közelebb lépünk 

hozzá, kellemes női hangon üdvözöl, és 

megkérdi, miben segíthet. Kérdéseinket 

pedig ugyanúgy megválaszolja, mint adott 

helyzetben egy élő recepciós vagy eladó 

tenné. 

Az avatár, a megjelenítő kijelző beépített 

speciális kameráival, valamint a háttérben 

futó algoritmusaival felismeri az emberi 

alakot, észleli az arcokat, az életkort, a 

felhasználó nemét, és az arckifejezésből 

következtet a felhasználó érzelmi állapotára, 

hangulatára. Ha rámosolygunk, akkor 

visszamosolyog, ha grimaszokat vágunk, 

akár el is nevetheti magát. 

Társalgás közben érezzük Léna figyelmét, 

finom gesztusaival olyan érzést kelt, mint - 

ha egy élő személlyel beszélgetnénk. Egy 

fizikai robotnál jóval nagyobb szabadságot 

ad, mert a társas kommunikációt sokkal 

mélyebb szinten tudjuk vele szimulálni. 

A kutatások is alátámasztják, hogy a személyes 

kommunikáció 60-80 százalék - 

ban testbeszédből áll. Ráadásul egy 

3D-s animációban a nonverbális jelek 

megjelenítésére korlátlanok a lehetőségek. 

CW: Milyen alkalmazási területekre 

ajánlja Lénát a Netlife Robotics? 

Netlife Robotics: Léna 

BL: Avatárban testet öltő voicebot megoldásunk 

elsősorban olyan szervezeteknél 

talál majd alkalmazásra, amelyek jelenleg 

élő munkaerővel szolgálják ki a tájékoztatás 

rutinszerű feladatait: recepciók, ügyfélszolgálatok, 

turisztikai információs pontok, 

bevásárló központok, kormányablakok, 

üzletek, telefonközpontok. Egy digitális 

asszisztens ott tud a legtöbbet segíteni, 

ahol sablonos kérdések tömegére sablonos 

válaszokat kell adni. Semmiképpen nem 

következik ebből, hogy az ügyfélszolgálatosok, 

bolti eladók, infópultosok elvesztik a 

munkájukat, Léna a rájuk nehezedő terhet 

csökkenti azzal, hogy térben és időben plusz 

kommunikációs csatornát nyit. Egy éjszakai 

műszak egy vidéki panzióban például tökéletes 

munkahely Lénának, senki nem fogja 

tőle sajnálni ezt a posztot. 

Távlati terveink szerint az ügyfélélményt 

egészen fantasztikussá tennénk. 

Hiszünk abban, hogy eljön az idő, amikor 

olyan megoldást használhatunk, amilyet 

mondjuk a Star Wars-ban Leia hercegnő 

hologramja jelenített meg először a nagyközönségnek. 

Léna egy újabb lépcső, 

amely közelebb visz az ilyen rendszerek 

kifejlesztéséhez. 

2021.08.04. | | 5

AKTUÁLIS 

Hírmozaik Személyi hírek 

ceginfo.computerworld.hu 

computerworld.hu/karrier 

Az ISG a Fujitsu 

három digitalizációs 

esettanulmányának is 

kiemelkedő minősítést 

adott 

globális rizskereskedelmi platform és a 

komplex repülőalkatrészek gyártásának 

automatikus minőségellenőrzését megvalósító 

program. 

A SUSE megoldásai 

peremhálózati 

környezetben is jók 

intelligens energiamenedzsment megoldások 

területén. 

A Fujitsu három digitalizációs esettanulmánya 

is kiemelkedő minősítést kapott az 

Information Services Group (ISG) globális 

technológiai kutató és tanácsadó cégtől 

a 2021. évi Digital Case Study Awards 

díjprogramban. Az esettanulmányok 

között szerepel egy, az autóbalesetek 

utáni kárigények feldolgozását gyorsító 

MI-projekt, egy blokklánccal támogatott 

Bővül 

PortfoLion 

csapata 

Befektetési banki és tőkepiaci területéről 

érkezik új partner a PortfoLion Capital 

Partnershez: a korábban a TritonLife-nál, 

az UniCreditnél és a CAIB-nél is vezető 

pozíciókban dolgozó Gidófalvy Elemér 

az idei évtől az érett fázisú befektetések 

és felvásárlások területén segíti a cég 

munkáját. Az új partner érkezésével az 

Alapkezelő évtizedes tőkepiaci és M&A 

tranzakciós tapasztalattal egészíti ki 

menedzsmentjét, ezzel a kockázatitőketranzakciók 

mellett komplexebb pénzügyi 

struktúrák lehetőségével fokozza jelenlétét 

a tradicionális ágazatokban. 

A SUSE szakértői szerint a szervezeteknek 

érdemes igénybe venniük a kifejezetten 

peremhálózati környezetekre 

szánt infrastruktúrákat, hogy a bonyolult 

üzemeltetési és felügyeleti feladatok 

helyett a saját üzleti tevékenységeikre 

koncentrálhassanak. 

A SUSE egy teljes, kifejezetten a peremhálózati 

feltételekre optimalizált infrastruktúrával 

segíti a szervezeteket az edge 

technológiák előnyeinek kihasználásában. 

Speciális eszközeivel rendkívül egyszerű 

a fejlett technológiai megoldások üzembe 

helyezése, működtetése és karbantartása, 

így a cégek e feladatok helyett a 

saját tevékenységükre koncentrálhatnak. 

Mindennek az alapja a SUSE Linux Enterprise 

Micro, egy könnyűsúlyú operációs 

rendszer, amely mégis a SUSE-tól 

megszokott, vállalati szintű biztonságot 

és megbízhatóságot nyújtja. 

Új normákat állít fel 

a Siemens az energiahatékonyság 

területén 

A cég 2010-ben, Bécs északi részén átfogó 

intelligens rendszert hozott létre telephelyén 

az energia és a fűtés kezelésének 

optimalizálása érdekében. A projekt azért 

is volt kiemelkedő, mert előremutató az 

A 2020 őszén befejeződött projekt, a 

Siemens Campus Microgrid, egy olyan 

intelligens rendszert biztosít, amely 

optimalizálja az energiagazdálkodást. 

A mikrogridhez csatlakozik a Siemens 

Desigo épületfelügyeleti rendszer is. A 

mért adatokat a Siemens IoT-platform 

gyűjti össze, és az adatelemző megoldások 

segítségével nagymértékben hozzájárul 

a fogyasztásmenedzsment optimalizálásához. 

A projekt azért is különleges, mert 

egy meglévő infrastruktúrára épült, valamint 

kombinálja a napenergiát, az akkumulátoros 

energiatárolást, a mikrogridszabályozást, 

a terhelésmenedzsmentet, 

és figyelembe veszi az elektromobilitáshoz 

szükséges töltési kapacitásokat is. 

Kaspersky: minden hatodik 

felhasználót doxoltak már 

kapcsolatkeresés közben 

A Kaspersky csapata által készített 

felmérés az online társkeresés során a 

felhasználókra leselkedő főbb veszélyeket 

6 | | 2021.08.04.

AKTUÁLIS 

és a félelmeiket tárja fel. A felmérés eredményei 

alapján a vállalat szakemberei 

megállapították, hogy minden hatodik 

felhasználót doxoltak már az online 

társkeresés során. 

Az MI új korszakot nyit a 

biztosítási szektorban is 

A biztosítás mindig is adatvezérelt iparág 

volt. Az MI-t pedig az adatok működtetik 

és éltetik. Ezért a haladó gondolkodású és 

technológiailag felkészült biztosítótársaságok 

egyre gyakrabban MI-rendszereket 

és -megoldásokat vesznek igénybe működési 

költségük csökkentése, bevételük 

növelése, a biztosítási csalások visszaszorítása, 

valamint az átlátható ügyfélélmény 

megvalósítása és tökéletesítése terén. 

A Fujitsu MI nem az egyetlen, de kétségkívül 

egyedülálló MI-megoldás a piacon. 

Valódi emberi kihívásokra összpontosítanak, 

és ezekre fejlesztik MI-megoldásokat 

– ezt nevezzük emberközpontú 

mesterséges intelligenciának. 

Megérkeztek Fujitsu 11. 

generációs asztali gépei 

és munkaállomásai 

A Fujitsu frissen bemutatott új generációs 

asztali gépei és munkaállomásai az agilitást, 

teljesítményt és rugalmasságot igénylő 

home office felhasználóknak készültek. 

A továbbfejlesztett, 11. generációs Fujitsu 

ESPRIMO asztali gépek és CELSIUS munkaállomások 

mindegyike a legújabb Intel 

lapkakészlettel és 11. generációs Intel Core 

processzorokkal dolgozik, és kisebb energiafogyasztás 

mellett nyújt nagyobb teljesítményt. 

Szintén újdonság a CELSIUS W5011, 

a világ egyik legjobban bővíthető belépő 

szintű asztali munkaállomása. 

KFC: a gyorséttermi 

élmény újrafogalmazása 

világjárvány idején 

Nitin Chaturvedi, a KFC Global digitális és 

technológiai vezérigazgató-helyettese szerint 

a koronavírus-világjárvány minden CIO 

számára kihívásokkal járt. A világ második 

legnagyobb gyorsétteremlánca, a 145 piacon 

24 ezer éttermet üzemeltető Kentucky Fried 

Chicken (KFC) számára a kihívások legyőzéséhez 

nagyszabású technológiai és üzleti 

átalakulásra, új kereskedelmi modellek és 

munkastílus bevezetésére volt szükség. 

KFC-nek világszerte jelentősen meg 

kellett változtatnia üzleti modelljét, 

működését, éttermei kialakítását és 

technológiai infrastruktúráját a világjárvánnyal 

kapcsolatos különböző megszorításokra 

és biztonsági intézkedésekre 

reagálva. Kiváló példa erre a szinte teljes 

átállás az érintésmentes fizetésre. A 

vállalat globális jelenléte miatt a különböző 

országokban gyakran nagyon eltérő 

szemléletre volt szükség. A KFC saját 

digitális csatornáit is továbbfejlesztette. 

A webes rendelés és az éttermen kívüli 

átvétel népszerűségének erősödésével a 

vállalat webes alkalmazásának forgalma 

is jelentősen megugrott. A változásokra 

reflektálva Nitin Chaturvedi véleménye 

szerint az új vállalati kultúra és gondolkodásmód 

hosszabb távon erősebbé teszi a 

szervezetet. 

Marketing 

az újragondolt jövőben 

A marketing vezérigazgató-helyettesek 

szerepét – és befolyását – jelentősen megnövelték 

az elmúlt néhány évben elérhetővé 

vált fejlett technológiák. A digitális technológia 

és a fejlett adatanalitika ütőképes 

kombinációja óriási átalakulást indított el a 

marketing világában az elmúlt évek során. 

A szervezetek nagy volumenben kezdik 

alkalmazni egyebek mellett a tömeges 

testre szabás, az automatizáció, a közösségimédia-elemzés 

(social listening) és 

az adatgyűjtés technikáit. Ráadásul - más 

üzleti trendekhez hasonlóan - ezt a váltást 

is rendkívüli mértékben felgyorsították a 

Covid-19 világjárvány által elindított nagyszabású 

társadalmi változások. 

Tehetségháború 

készülődik 

A felhő-ismeretekre 

nagy igény mutatkozik 

az ügyfelek részéről, 

különösen azoknál, 

akiknek nincs saját 

szakembergárdájuk, 

vagy még nem 

képezték ki őket a 

felhőre. A UBS pénzügyi konglomerátum 

jelentése szerint azonban Amazon, a Microsoft 

és a Google felhőit az IT-tehetségek 

hiánya fenyegeti. 

Az EU-nak sokba kerülhet 

az MI törvényjavaslat 

A mesterséges 

intelligencia európai 

szabályozását célzó 

új törvény a következő 

öt évben 31 milliárd 

euróba kerülhet az EU 

gazdaságának - derül 

ki a washingtoni 

székhelyű Center for Data Innovation nevű 

agytröszt jelentéséből. A Bizottság viszont 

közölte, hogy nem ért egyet a jelentés 

megállapításaival, és hogy azok hibásnak 

tűnnek. 

Egy újszerű hőkezelő 

anyag hűvösen tartja 

a számítógépeket 

Az UCLA mérnökei 

bemutatták egy újszerű 

félvezető anyag sikeres 

integrálását a nagy 

teljesítményű számítógépes 

chipekbe, 

hogy csökkentsék 

a processzorok 

hőmérsékletét és javítsák teljesítményüket. 

A bór-arzenid eszközök sokkal nagyobb 

működési teljesítményt képesek elviselni, 

mint a hagyományos hőkezelő anyagokat 

használó processzorok. 

2021.08.04. | | 7

KIS 

ENDRE 

AKTUÁLIS 

MICROSOFT INSPIRE 2021 

PC-t a felhőből 

Windows 365 felhőalapú operációs rendszerével a Microsoft teljes értékű, személyre szabott 

PC-élményt ígér bármely digitális eszközön. Az Azure Virtual Desktopra épülő szolgáltatás 

ráadásul a vállalati informatikusoktól sem követel virtualizációs szakértelmet. A szoftvercég 

éves partnerkonferenciáján jelentette be Dynamics 365 + Microsoft Teams együttműködő 

alkalmazását is, ugyancsak hibrid munkavégzéshez. 

Nemcsak a nagyvállalatok, hanem 

kisebb vállalkozások is egészen 

újszerűen vezethetik be és használhatják 

a Windows 10 vagy a hónapokon 

belül elérhetővé váló Windows 11 operációs 

rendszert a Windows 365 felhőszolgáltatással, 

amelyet a Microsoft Inspire partnerkonferenciáján 

jelentett be júliusban. A 

Windows 365 a szoftvercég operációs rendszerét 

a felhőbe viszi, ahonnét a Windows 

teljes felhasználói élményét – az alkalmazásokat, 

az adatokat és a beállításokat 

– a munkavállalók saját vagy vállalati tulajdonban 

levő digitális eszközeire streameli. 

A szolgáltatásként elérhető, virtualizált 

íróasztal bizalmat nem előlegező (zero 

trust) kialakítású, nem az eszközön, hanem 

a felhőben tárol és véd minden információt. 

Segítségével a szervezetek a felhő és 

a személyi számítógép erősségeit ötvöző, 

személyre szabott Windows-élményt, 

biztonságos és hatékony munkakörnyezetet 

adhatnak minden felhasználónak, függetlenül 

attól, hogy milyen szerepkörben vagy 

helyszínen dolgozik, honnét jelentkezik be. 

– A Windows 365-tel a Cloud PC új 

kategóriáját hozzuk létre – mondta Satya 

Nadella, a Microsoft elnök-vezérigazgatója 

a virtuális eseményként megtartott konferencián. 

– Az alkalmazásokhoz hasonlóan, 

amelyeket szolgáltatásként elérhető szoftverként, 

SaaS modellben vittünk a felhőben, 

most az operációs rendszert is a felhőbe 

költöztetjük, hogy a szervezetek még rugalmasabban 

támogathassák munkavállalóik 

hatékony és biztonságos együttműködését. 

Cloud PC, a hibrid 

személyi számítógép 

A járványhelyzetben a munkavégzés virtuális 

folyamatokkal és távoli együttműködéssel 

alakított, új formája bontakozott ki. 

Az alkalmazottaknak az eddiginél sokkal 

inkább elosztott környezetben, különböző 

helyszínekről és eszközökről kell hozzáférést 

kapniuk a vállalati erőforrásokhoz, 

miközben kulcsfontosságú, hogy ezeket az 

erőforrásokat a szervezetek a mind súlyosabb 

kiberfenyegetésekkel szemben is 

hathatósan védjék. A Microsoft friss felmérésből 

(2021 Work Trend Index) kiderült, 

hogy a dolgozók 73 százaléka a továbbiakban 

is igényt tart a távmunka rugalmasságára, 

67 százalékuk ugyanakkor több 

személyes találkozást és együttműködést is 

szeretne a pandémia múltán. Az egymással 

szembemenő elvárások a hibrid munka 

paradoxonával szembesítik a vállalatokat, 

amelyeknek így otthon, az irodában és a 

kettő között mindenütt biztosítaniuk kell a 

munkavégzéshez szükséges erőforrások 

elérését. 

Satya Nadella, 

elnök-vezérigazgató, 

Microsoft 

– Gyökeresen átalakul a technológia szervezeteknél 

betöltött szerepe a hibrid munka 

hatására – mondta Jared Spataro, a Microsoft 

alelnöke. – A munkaerő még sohasem 

volt annyira elosztott, mint napjainkban, 

ezért a szervezeteknek az eddiginél nagyobb 

változatossággal, ugyanakkor egyszerűen 

és biztonságosan kell támogatniuk az 

alkalmazottak hatékonyságát. A Cloud PC 

a hibrid személyi számítógép izgalmas, 

új kategóriája, amely bármilyen eszközt 

személyre szabott, hatékony és biztonságos 

munkakörnyezetté változtat. A Windows 365 

bejelentése csupán a kezdete annak, ami 

az eszköz és a felhő közötti határ további 

feloldásával a jövőben lehetővé válik. 

A Windows 365 segítségével a vállalatok 

valójában megválaszolhatnak egy sor olyan 

kihívást is, amellyel már jóval a mostani 

világjárvány előtt találkoztak. Az idénymunkásokat 

például sokkal gyorsabban adhatják 

hozzá csapataikhoz, és ugyanilyen egyszerűen 

léptethetik ki őket, mivel ehhez nem 

kell új hardvert beszerezniük és kiutalniuk, 

vagy személyi tulajdonban levő eszközök 

megfelelő védelméről gondoskodniuk. A 

csúcsidőszakokban így logisztikai bonyodalmak 

nélkül, rugalmasan reagálhatnak 

a megváltozott igényekre. A felhőszolgáltatással 

a kreatív, analitikai, mérnöki vagy 

tudományos munkakörökben dolgozó kollégáknak 

is egyszerűen és könnyen adhatnak 

speciális munkakörnyezet, nagyobb számítási 

kapacitást és biztonságos hozzáférést a 

kritikus alkalmazásokhoz. 

Nemcsak a végfelhasználók, hanem a 

szervezetek, a vállalati informatikusok 

8 | | 2021.08.04.

AKTUÁLIS 

Jared Spataro, 

alelnök, 

Microsoft 

életét is megkönnyíti a személyi számítógép és a 

felhő erősségeit ötvöző Windows 365, mondta a 

szoftvercég. A végfelhasználókat például a bejelentkezést 

követően azonnal elérhető Cloud PC-jük, 

személyre szabott munkakörnyezetük – minden 

alkalmazásukkal, adatukkal és beállításukkal együtt 

– következetesen elkíséri még akkor is, ha munka 

közben eszközt váltanak. Belépéskor ott folytathatják, 

ahol kilépés előtt abbahagyták. 

Az Azure Virtual Desktop megoldásra épülő 

Windows 365 szolgáltatás a szoftvercég szerint 

rendkívüli módon leegyszerűsíti a desktop-virtualizációt. 

A Microsoft Endpoint Manager felügyeleti 

felületéről a Cloud PC-k egyenként vagy csoportosan 

is percek alatt létrehozhatók, konfigurálhatók 

és hozzárendelhetők a különböző szerepkörökben 

dolgozó vagy csoportokhoz tartozó felhasználókhoz, 

amit a vállalat házirenddel is szabályozhat. 

A Windows 365-tel ezért nemcsak a nagyvállalatok, 

hanem a virtualizációs szakértelemmel nem feltétlenül 

rendelkező kis- és középvállalatok is könnyen 

létrehozhatják és menedzselhetik saját felhőalapú, 

hibrid munkakörnyezetüket. A Microsoft emellett 

továbbfejleszti Azure Virtual Desktop megoldását 

is a virtualizációban jártas, nagyobb szervezetek 

számára, amelyek nagyobb rugalmasságot 

igényelnek az íróasztali munkakörnyezet testre 

szabásához. 

Partnerei is újabb innovációs lehetőséghez 

jutnak a Cloud PC-vel, mondta a Microsoft, mivel 

a független szoftverfejlesztők alkalmazásaikat, az 

eredeti eszközgyártók pedig termékeiket kapcsolhatják 

össze a szolgáltatással, a tanácsadók és 

a menedzselt szolgáltatásokat adó szereplők 

pedig a hibrid munkakörnyezet tervezésében, 

bevezetésében, szabályozott és biztonságos 

működtetésében segíthetik a szervezeteket. A 

felhasználónként, havonta előfizethető Windows 

365 augusztus 2-án, egy nappal azelőtt vált általánosan 

elérhetővé, hogy cikkünk nyomtatásban 

megjelent. 

Dynamics 365 plusz 

Microsoft Teams 

A Microsoft együttműködő, kollaborációs appoknak 

nevezi a modern alkalmazásokat, amelyek az 

emberek, az üzleti folyamatok és tartalmak összekapcsolásával 

fizikai és online környezetben 

– tárgyalókban, csevegőszobákban, közösségi 

csatornákon és videokonferenciákon – egyaránt 

gazdag felhasználói élményt adnak a hatékony, 

hibrid munkavégzéshez. 

Kínálatukat a szoftvercég a Dynamics 365 + 

Microsoft Teams appal bővíti, amely a két megoldás 

képességeit ötvözi, de az olyan járulékos licencköltségek 

nélkül, amelyek a vállalatokat korábban 

visszatarthatták a hasonló integrációk kialakításától. 

A Teams felhasználói így mostantól pluszköltség 

nélkül, közvetlenül érhetik el a vállalatuknál 

bevezetett Dynamics 365 funkcióit, például közvetlenül 

a csevegésből meghívhatják bármely kollégájukat, 

hogy együtt dolgozzanak az ügyféladatokkal. 

Az értékesítők üzleti lehetőségekről, ügyféltörténetekről, 

a kapcsolatok állapotáról és a kontaktokról 

oszthatnak meg információkat, az ügyfélszolgálaton 

dolgozó kollégák pedig hasonló módon intézhetnek 

ügyeket, oldhatnak meg problémákat, vagy dolgozhatnak 

az utánkövetés feladatain. A Dynamics 365 

felhasználói az új kollaborációs appban Teams 

megbeszélést adhatnak a létrehozott találkozókhoz, 

így a megbeszélés alatt hozzáférnek a kulcsfontosságú 

ügyfél-információkhoz, és a Teams hívás alatt 

készített jegyzeteket automatikusan a vállalatirányítási 

megoldásban kezelt ügyféltörténet idősávján 

menthetik el. Minthogy a hozzáférésre, az adatok és 

információk kezelésére jogosult személyeknek nem 

kell különböző alkalmazások és adatforrások között 

váltogatniuk, sokkal gyorsabban és hatékonyabban 

intézkedhetnek, mondta a Microsoft. 

A kollaborációs alkalmazással várhatóan kollégák 

szélesebb köre fog dolgozni az ERP-rendszerben 

lévő adatokkal, ezért kulcsfontosságú, hogy értesüljenek 

azok változásairól. A Dynamics 365 + 

Microsoft Teams appban ezért kiválasztható, hogy 

az érintettek milyen csatornákon, hogyan és milyen 

gyakorisággal kapjanak automatikus értesítéseket 

az adatok és információk frissítéseiről. Az értesítés 

típusának függvényében specifikus, adaptív kártyák 

is küldhetők, amelyekkel a munkafolyamatok még 

jobban összekapcsolhatók. 

További újdonság, hogy a Microsoft partnerei, 

a független szoftverfejlesztők Dynamics 365-höz 

készített appjaikat hamarosan a Teamsben is értékesíthetik, 

ahol azokat vállalatuk nevében az ITadminisztrátorok 

közvetlenül megvásárolhatják 

vagy előfizethetik. 

2021.08.04. | | 9

KIS 

ENDRE 

AKTUÁLIS 

GARTNER 

Adatban kicsi az új nagy 

A szervezetek hetven százalékánál 2025-re a big data helyett a kicsi és széles adat kerül a 

figyelem középpontjába. Az előrejelzést adó Gartner szerint a fordulat annak tudható be, hogy 

a felhasználók igyekeznek mélyebb kontextusba helyezni elemzéseiket, miközben az adatéhes 

mesterséges intelligenciát is szeretnék diétára fogni. 

Felforgató erejű változások idején, 

amilyennek a COVID-19 is bizonyult, 

a múlt állapotot tükröző, történeti 

adatok gyorsan elavulnak, ami a 

mesterséges intelligencia (AI) és a gépi 

tanulás (ML) sok, éles üzemben alkalmazott 

modelljét használhatatlanná teszi – 

mondta Jim Hare, a Gartner kutatásvezető 

alelnöke. Ráadásul mostanra az emberi 

döntéshozás AI-támogatása is bonyolulttá 

és erőforrás-igényessé vált, mert túl nagy 

mértékben épít a mélytanulás adatéhes 

módszereire. 

A vállalati adatvagyon kezeléséért és 

hasznosításáért felelő D&A- (data and 

analytics) vezetők ezért új analitikai technikák 

felé fordulnak, amelyek kis adat (small 

data) és széles adat (wide data) néven váltak 

ismertté. A két módszer együttes alkalmazásával 

a szervezetek hatékonyabban 

használhatják adataikat – mutatott rá az 

elemző –, akár az AI-modellek tanításához 

szükséges mennyiséget csökkentenék, akár 

értékesebb felismeréseket nyernének nem 

strukturált, változatos adatforrásokból. 

Robusztusabb 

analitika és AI 

A kis adat olyan megközelítés, amelylyel 

kevesebb adatból is hasznos betekintés 

kapható, többek között idősoros 

analitikai technikákat vagy pár lépésben 

történő (few-shot) tanulást, szintetikus 

adatokat vagy önfelügyelt (self-supervised) 

tanulást alkalmaz. A széles adat 

pedig – amely a különböző kis és nagy, 

strukturálatlan és strukturált adatforrások 

összevonását és együttes elemzését 

teszi lehetővé – úgynevezett X-analitikát 

alkalmaz az adatforrások közötti kapcsolatok 

feltáráshoz, valamint a változatos 

adatformátumok kezeléséhez, beleértve a 

táblázatos, szöveges, képi, audiovizuális, 

hang-, hőmérsékleti, vagy akár szagészlelési 

és vibrációs szenzoradatokat. Mindkét 

megközelítéssel növelhető az analitika és 

a mesterséges intelligencia robusztussága, 

azaz megbízhatósága, a szervezet 

így kevésbé lesz ráutalva a nagy adatra (big 

data), mégis teljesebb helyzetfelismerő 

képességre, 360 fokos rálátásra tesz szert, 

és az elemzések alapján jobb döntéseket 

hozhat – mondta Jim Hare. Az adat- és 

analitikai vezetők mindkét technikát eredménnyel 

vethetik be, ha kevesebb adat áll 

rendelkezésükre az AI tanításához, vagy 

változatos adatok felhasználásával robusztusabb 

modelleket építenének. 

A kis és széles adat potenciális alkalmazási 

területe lehet például a kereskedelemben 

az előrejelzés vagy a valós idejű 

viselkedés- és hangulatelemzés az ügyfélszolgálaton, 

a szolgáltatások testreszabásában 

és az ügyfélélmény tökéletesítésében. 

A két módszer jól alkalmazható továbbá a 

fizikai (létesítmény)védelemben, a csalásészlelés 

területén, valamint olyan adaptív, 

önvezérlő rendszerekben, mint a robotok, 

amelyek a szenzoraikról érkező adatokat 

elemezve folyamatosan tanulnak az események 

időbeli és térbeli összefüggéseiből. 

Adatszövet és 

a felruházott infófogyasztó 

Előrejelzésében a Gartner az adattechnológiai 

és analitikai piacot formáló tíz legfontosabb 

trend (Top 10 Data and Analytics 

Technology Trends for 2021) egyikeként 

emelte ki a kis és széles adat fókuszba 

kerülését. A listán szereplő technológiák 

és módszerek hozzásegítik a szervezeteket 

a változások megválaszolásához, a piaci 

bizonytalanság kezeléséhez és az új üzleti 

lehetőségek kiaknázásához. A D&A-vezetőknek 

ezért az alábbi kilenc trendet is 

érdemes úgy tanulmányozniuk, mint az 

üzlet szempontjából kritikus fontosságú 

beruházások lehetséges területét. 

Okosabb, felelősségteljes és méretezhető 

AI – Mesterséges intelligenciával és gépi 

tanulással a vállalatok akkor érhetnek el 

nagyobb üzleti hatást, ha okosabb, kevésbé 

adatéhes, etikus, felelősségteljes és állóképesebb, 

megbízhatóbb AI megoldásokat 

eredményező, új technikákat alkalmaznak. 

Ilyen megoldásokkal ugyanis gyorsabban 

tanuló algoritmusokat és értelmezhetően 

működő rendszereket építhetnek, 

amelyekkel rövidebb idő alatt nagyobb 

értéket teremthetnek. 

Összeállítható (composable) adat- és 

analitikai környezet – A nyílt és konténerezett 

analitikai architektúrákon könnyebben 

és rugalmasabban állíthatók össze a 

kívánt analitikai képességek. Különböző 

adatforrásokból, analitikai eszközökből 

10 | | 2021.08.04.

AKTUÁLIS 

és AI-megoldásokból a szervezetek így gyorsan 

építhetnek felhasználóbarát, intelligens alkalmazásokat, 

amelyek az elemzésekkel nyert felismeréseket 

összekapcsolják az intézkedésekkel. 

Minthogy az adatuniverzum gravitációs középpontja 

a felhőbe kerül, az összeállítható analitika válik 

az alkalmazásépítés felhőalapú piacterekkel, 

low-code és no-code eszközökkel támogatott, 

agilis módszerévé. 

Alapozó adatszövet (data fabric) – A digitalizáció 

mind fokozottabban érezteti hatását, a felhasználók 

is egyre rátermettebbek és önállóbbak, egyre több 

D&A vezető ezért adatszövettel kezeli a sokszínűség, 

az elosztás, a méretezés és az összetettség kihívásait 

a vállalat adatkörnyezetében. Az adatszövet 

az analitikát hívja segítségül az adatfelhasználás 

folyamatos monitorozásához, dinamikusan összehangolja 

a komponenseket a hibrid és többfelhős 

környezeteken át, és a különböző adatintegrációs 

stílusok kombinálásával, újrahasznosításával a 

tervezés és a bevezetés átfutási idejét 30-30 százalékkal, 

a karbantartás időigényét 70 százalékkal 

csökkenti. 

XOps, hatékonyság mindenben – Az XOps-megközelítés 

célja (beleértve a DataOps-, MLOps-, 

ModelOps- és PlatformOps-megközelítést), hogy a 

DevOps jó gyakorlatát követve újrahasznosítással 

és ismételhetőséggel az analitikában is növelje a 

hatékonyságot és a gazdaságosságot, méghozzá a 

megbízhatósággal együtt. Minthogy kerüli a technológiák 

és a folyamatok duplikálását, az XOps egyúttal 

az automatizálást is elősegíti az adatkörnyezetben. 

Sok analitikai és AI projekt azért fut zátonyra, mert 

a vállalatok utólag, a fejlesztést követően foglalkoznának 

a műveleti hatékonyság kérdéseivel. A 

D&A-vezetők az XOps segítségével elkerülhetik ezt 

a buktatót, mert vállalati szintre terjeszthetik ki az 

analitikai és AI-eszközök ismételhetőségét, követhetőségét, 

integritását és összekapcsolhatóságát. 

Döntésintelligencia mérnöki megtervezése 

– Egy-egy döntés meghozatalának támogatása 

helyett ez a tervezés döntések sorozataira irányul, 

amelyeket csoportosít és üzleti folyamatokba illeszt, 

vagy akár kibontakozó döntések és következmények 

hálózataiba rendez. A döntések egyre inkább 

automatizálttá válnak, ezért a folyamat kiterjedtebb 

megtervezésével a D&A-vezetők növelhetik a 

döntéshozás pontosságát, ismételhetőségét, átláthatóságát 

és követhetőségét. 

Adat és analitika, mint üzleti alapfunkció – 

Másodlagos foglalatosságból mindinkább üzleti 

alapfunkcióvá lép elő a vállalatoknál az adatokkal 

és analitikával összefüggő minden tevékenység. A 

központi és az elosztott D&A-csapatok jobb együttműködésével 

lebomlanak a meglévő technológiai 

silók, az eszközökön a szervezet egésze osztozik, így 

azokat eredményesebben állíthatja az üzleti teljesítmény 

szolgálatába. 

Mindent összekapcsoló gráf – A modern adat- és 

analitikai képességek alapját a gráfok alkotják, 

amelyek változatos adatállományokon keresztül 

is feltárják az emberek, helyek, dolgok és események 

közötti kapcsolatokat. Gráfok segítségével a 

D&A-vezetők olyan bonyolult üzleti kérdéseket is 

gyorsan megválaszolhatnak, amelyekhez szükséges 

a kontextus ismerete, a kapcsolatok természetének 

értelmezése. A Gartner előrejelzése 

szerint 2025-re az adat- és analitikai innovációk 80 

százalékában megjelennek a gráftechnológiák, ami 

ugrásszerű növekedést ígér az idei 10 százalékhoz 

képest, és hatalmas lendületet fog adni a szervezeti 

döntéshozásnak. 

A felhatalmazott infófogyasztó – Az üzleti 

felhasználók többsége ma még előre elkészített 

digitális műszerfalakat használ, vagy kézi úton 

tár fel adatokat, ami téves következtetésekhez és 

rossz döntésekhez vezethet. A jelenlegi gyakorlatot 

azonban fokozatosan kiszorítja majd az automatizált, 

párbeszédalapú kezelőfelületen elérhető, mobil 

analitika, amely a felhasználó egyedi igényei szerint, 

dinamikusan létrehozott elemzéseket végez, és a 

felismeréseket a fogyasztás helyére szállítja. A trend 

hatására az információfogyasztó mindinkább olyan 

analitikai képességek kap, amelyekhez korábban 

csak a professzionális elemzők és a polgári adatkutatók 

(citizen data scientists) fértek hozzá. 

Adat és analitika a peremhálózaton – A szervezetek 

működését támogató adat-, analitikai és más 

technológiák mind nagyobb számban vándorolnak 

a peremhálózatokra (edge computing), a fizikai 

világban működő eszközök közelébe, az IT osztály 

hatáskörén kívülre. A Gartner szerint 2023-ban a 

D&A-vezetők elsődleges feladatainak több mint fele 

már olyan adatokra fog kiterjedni, amelyek peremhálózati 

környezetben keletkeznek, és menedzselni, 

elemezni is ott kell őket a valósidejűség és az automatizálás 

igényeinek megfelelően. Az adatfelügyeletnek 

és -irányításnak ehhez rugalmasabbá és 

gyorsabb reagálásúvá, ugyanakkor állóképesebbé 

kell válnia. 

2021.08.04. | | 11

KIS 

ENDRE 

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA / IFR 

Emberi robotok 

Bár az emberi képzeletet a humanoid robotok ragadják meg a leginkább, a piacot 

egészen másfajta gépek uralják, derül ki rendre a Nemzetközi Robotikai Szövetség 

jelentéseiből. A gyárakat, raktárakat, kórházakat és háztartásokat benépesítő robotok 

sokszínű serege ezzel együtt mind emberibb képességekkel bír, de azokat a 

hatékonyság és a fenntarthatóság érdekében célirányosan szelektálja és kiterjeszti. 

Pepper humanoid robotjának gyártásával 

már tavaly felhagyott a Soft- 

Bank – robbantott a hírrel június 

végén a Reuters. A 2014-ben bemutatott 

szolgáltató robotból így összesen 27 ezer 

darab készülhetett, írta az ügyet ismerő 

három forrása és a látott dokumentumok 

alapján a hírügynökség. 

A SoftBank Robotics hivatalos közleményben 

azóta sem erősítette meg az 

értesülést, de nem is cáfolta. Partnereinek 

küldött, július végi levelében – amelyet mi 

is láttunk – viszont arról írt, a szünetelő 

Pepper-gyártás és a robotikai üzletág pá - 

rizsi központjában zajló, jelentős létszámcsökkentés 

ellenére nem tervezi, hogy 

felhagy humanoid robotjainak értékesítésével 

és támogatásával. A Pepperhez és a 

NAO-hoz adott felhőalapú, ügyfélszolgálati 

és karbantartási szolgáltatások változatlanul 

elérhetők, minden meglévő szerződés 

továbbra is érvényes, a két humanoid automatikus 

beszédfelismerő képességével 

(ASR) összefüggésben pedig most kötött 

újabb, több évre szóló megállapodást. 

Levelében a SoftBank Robotics úgy 

fogalmaz, a Pepper 1.8-as modelljének 

gyártásán az előrejelzések miatt kellett 

„változtatnia”, amelyek szerint a jelenlegi 

keresletből kiindulva a már meglévő készlet 

másfél évre elegendő lehet az igények 

kiszolgálásához. Egy-másfél év múlva dönt 

majd arról, hogy újraindítja-e a Pepper 

Neura Robotics: önvezérlő mobil kobot az okosgyár logisztikájában 

1.8-as gyártását, a kereslet függvényében, 

írta a cég, jelezve, hogy az már erősödött a 

tavalyi szinthez képest. 

Az elmúlt évek jelentős beruházásainak 

köszönhetően a Pepper és a NAO ma már 

kiforrott termék, tette hozzá a SoftBank 

Robotics, így adott a lehetőség, hogy újabb 

szolgáltató robotok fejlesztésére összpontosítson, 

amelyek előnyösen bővíthetik a 

humanoid termékvonalat. A gyártó ennek 

részleteiről szeptemberben, európai találkozójukon 

tájékoztatja majd partnereit. 

Mindenesetre a SoftBank tavaly decemberben 

1,1 milliárd dollárért eladta az elképesztő 

motorikus képességekkel bíró humanoidjáról 

is ismert Boston Dynamicsban 

meglévő 80 százalékos részesedését a 

Hyundainak. Továbbra is érdekelt marad 

ugyanakkor a robotika és az automatizálás 

területén SB Logistics üzletágán, valamint 

a logisztikai és raktári robotokat fejlesztő 

Berkshire Grey és AutoStore cégekben 

meglévő részesedésén keresztül, ahogyan 

arra a Reuters rámutatott, illetve Whiz 

néven maga is fejleszt mesterséges intelligenciával 

felruházott, de nem humanoid, 

professzionális takarító robotot. 

Hódító kobotok 

De szükséges-e felépítésében is az emberre 

hasonlítania a robotnak ahhoz, hogy elfogadják, 

és sikerrel töltse be szerepét, azaz 

hatékonyan segítsen bennünket? Az esetek 

zömében aligha, olvasható ki a Nemzetközi 

Robotikai Szövetség (IFR) legfrissebb piaci 

elemzéseiből is, amelyek a robotok elterjedése 

mellett a fejlesztés irányairól is átfogó 

képet adnak. 

Az IFR legutóbbi jelentése (World Robotics 

2020) szerint egyértelműen az ipari 

robotok és a professzionális szolgáltató 

robotok, azaz a csúcstechnológiás, nagy 

értékű gépek uralják a piacot. A szövetség 

adatai alapján 2019-ben 2,7 millió ipari 

robot dolgozott a gyárakban világszerte, 12 

százalékkal több, mint egy évvel korábban, 

évente értékesített darabszámuk pedig 2010 

és 2019 között megháromszorozódott, így 

elérte a 373 ezret. 

Darabszámot tekintve Ázsia továbbra is 

az ipari robotok legnagyobb piaca, telepített 

bázisuk Kínában 2019-ben 21 százalékos 

növekedéssel elérte a 783 ezret, Japánban 

pedig a piaci átlaggal megegyező 12 százalékkal 

a 355 ezret. Európában ennél visszafogottabb 

(7 százalékos) bővüléssel 580 

ezerre kúszott fel az telepített ipari robotok 

száma. Közülük 221,5 ezer darab Németországban 

található, nagyjából háromszor 

annyi, mint Olaszországban (74,4 ezer), és 

ötször annyi, mint Franciaországban (42 

ezer). 

Változik a rangsor, ha a gyártóipari 

robotsűrűséget nézzük, amely az IFR 

januárban közreadott számai szerint 10 

ezer alkalmazottra vetített 113 darabbal új 

globális csúcsot állított fel. Régiós összehasonlításban 

itt már Nyugat-Európa vezet 

225 darabbal, amelytől az észak-európai 

országok robotsűrűsége (204 darab) sem 

marad el sokkal. Utánuk Észak-Amerika 

(153 darab) és Délkelet-Ázsia (119 darab) 

következik a gyártást leginkább automatizáló 

térségek mezőnyében. Nagyságrenddel 

nagyobb robotsűrűséggel 

büszkélkedik azonban az éllovas autóipar 

– Németországban 1311, az Egyesült 

Államokban 1287, Japánban pedig 1248, 

12 | | 2021.08.04.

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA / IFR 

ABB PixelPaint: autófestés egy lépésben, két robotkarral 

míg Kínában 938 darabon állt tavaly ez a 

mutató. Egyre erősebb trend az ember-gép 

együttműködésében szintet lépő kobotok 

– kooperatív robotok – térhódítása ezen 

a piacon, installált bázisuk 2019-ben 11 

százalékkal nőtt. Az abban az évben értékesített 

373 ezer ipari robot közül 18 ezer 

kobot volt, így piaci részesedésük elérte 

a 4,8 százalékot. Bár ez még mindig nem 

túl nagy, az IFR kiemeli, hogy az emberek 

mellett dolgozó, együttműködő robotok 

szegmense gyorsan bővül, és a jövőre 

nézve hatalmas potenciállal bír. 

A professzionális szolgáltató robotok 

piacmérete 2019-ben világszinten 32 százalékkal 

11,2 milliárd dollárra nőtt, és további 

lendületes bővülés elé néz, mivel a járványhelyzetben 

többek között a fertőtlenítő, a 

logisztikai, a raktári és a csomagszállító 

robotok minden eddiginél keresettebbé 

váltak. Értékalapon a teljes piac 43 százalékát 

az egészségügyi robotok adják, ami 

nagyrészt a legdrágábbnak számító sebészeti 

rendszereknek tudható be. Az egészségügyi 

robotok forgalma a jelzett évben 

28 százalékkal 5,3 milliárd dollárra emelkedett, 

ami az IFR szerint új csúcsnak számít, 

de 2022-re még ez is több mint kétszeresére, 

11,3 milliárd dollárra bővülhet. 

Meggyőzően duplázott viszont már 2019- 

ben a logisztikai robotok piaca, amely 110 

százalékkal 1,9 milliárd dollárra növelte 

értékét. Az eladásból vagy lízingelésből 

befolyó szállítói bevételeket szinte kizárólag 

a beltéri logisztikai robotok hozták. Míg az 

autonóm, önvezérlő mobil robotokat a vállalatok 

kezdetben a raktárakban használták, 

azokat ma már az okosgyárak különböző 

folyamataiban is alkalmazzák. A logisztikai 

robotok piacmérete 2022-ben így már a 8,2 

milliárd dollárt súrolhatja. 

De még a lakossági felhasználásra szánt 

robotok 20 százalékkal 5,7 milliárd dollár - 

ra bővült piacán is a házimunkát végző 

– például porszívó, padlótisztító, fűnyíró – 

gépek domináltak 2019-ben. Nagyságrenddel 

nagyobb az értékesített háztartási 

robotok száma (18,6 millió), mint a szórakoztató 

robotoké (4,6 millió), ráadásul a két 

szegmens eltérő sebességgel nő: 2022- 

ben 39 millió háztartási robot találhat 

gazdára, míg szórakoztató robotból 6,1 

millió kelhet el. 

Olyan piaci szegmenseket emel ki jelentéseiben 

az IFR, amelyekben nem találkozunk 

humanoid robotokkal, és ez nem véletlen. 

Jellemzően programozást, kutatást-fejlesztést 

támogatnak, vagy protokolláris, 

kapcsolattartó, tájékoztató szerepkörben 

találnak alkalmazásra a humanoidok, így 

a robotpiac szűk szeletét alkotják. Ahhoz, 

hogy egy robot autót szereljen össze a 

gyárcsarnokban, alkatrészeket szedjen 

ki a raktárban, a műtőben segítse a sebészek 

munkáját vagy kórházi szobákat 

fertőtlenítsen, nem kell emberszabásúnak 

lennie – sőt, a humanoid kialakítás akadályozná 

a hatékonyságban, a megoldást 

anyag- és energiapazarlóvá tenné. Ugyanez 

elmondható a háztartási robotokról is, a 

fejlesztések irányát legjobban leíró három 

kulcsszó itt is a célszerűség, a hatékonyság, 

és a hasonlóan fontos követelménnyé 

váló fenntarthatóság. 

Éles szem, puha tapintás, 

gépi intelligencia 

Bár a filmek és regények világát benépesítő 

humanoid robotokkal gyakorlati 

alkalmazásokban ritkábban találkozunk, 

ebből nem következik, hogy a robotok nem 

kapnak egyre emberibb képességeket – 

vagy azokat felülmúló tulajdonságokat – a 

mozgékonyság, az észlelés és a tanulás 

terén. Lemérhető ez a robotika és az automatizálás 

egyik legrangosabb elismerésével, 

az IERA-val (Award for Innovation and 

Entrepreneurship in Robotics & Automation) 

díjazott megoldásokon is, amelyet az IFR és 

az IEEE/RAS (IEEE Robotics and Automation 

Society) közösen ítél oda a leginnovatívabb 

fejlesztésekért. 

A tavalyi IERA-díjas, a pozsonyi székhelyű 

Photoneo nagy felbontású MotionCam-3D 

szkennere például a világ legélesebb 

látásával ruházza fel az ipari robotokat, 

segítségével akár az óránként 140 kilométeres 

sebességgel mozgó tárgyak is 

ellenőrizhetők és osztályozhatók. A 

fejlesztés így a logisztika, a kereskedelem 

és az automatizált házhoz szállítás terén 

növelheti a kiszedés és az összekészítés 

hatékonyságát, de az élelmiszer- és a hulladékfeldolgozásban, 

valamint a mezőgazdaságban 

is hasznos alkalmazásra találhat. 

A díj másik várományosa 2020-ban a dán 

OnRobot RG2-FT intelligens robotkeze volt, 

amely érzékeny tapintásával, közelség- és 

nyomásérzékelőivel még az olyan finom, 

törékeny tárgyakat is biztonsággal kezeli, 

mint az egészségügyi laboratóriumokban 

használt tárgylemezek és más mintatartó 

üvegedények. Az ilyen kifinomult képességekkel 

felruházott, okos robotok az 

ember valódi, együttműködő segítőtársává 

válnak, és speciális robotikai szakértelemmel 

nem rendelkező, kisebb vállalatok 

számára is hozzáférhetővé teszik az automatizálást, 

emelte ki a zsűri a fejlesztések 

méltatásakor. 

Idén júniusban az ABB vehette át az 

IERA-díjat PixelPaint technológiájáért. 

A megoldás két precíziós ipari robotkart 

alkalmaz az autók gyorsabb, rugalmasabb 

és fenntarthatóbb festésében, segítségével 

még a kéttónusú és az egyedi dizájn is egy 

lépésben felvihető. Míg korábban a festék 

20-30 százaléka kárba veszett a túlfújás 

miatt, a PixelPaint a festék 100 százalékát 

a jármű felületére viszi, az egyedi festés 

folyamatát pedig 50 százalékkal lerövidíti, 

idő-, munka- és energiaigényét is megfelezi, 

jelentősen csökkentve a környezet 

terhelését. 

A díjért versengő másik három döntős 

is ipari robot volt. Az InPicker univerzális 

kiszedő és összekészítő rendszert a barcelonai 

Infaimon nevezte be. A berlini Micropsi 

Industries vezérlőrendszere, a MIRAI 

mesterséges intelligenciával segíti az ipari 

robotok gyors alkalmazkodását a gyártási 

folyamat változásaihoz. A dániai odensei 

Mobile Industrial Robots fejlesztése, a 

MiR250 pedig egy felhasználóbarát mobil 

robot, amellyel az anyagmozgatás munkafolyamatai 

optimalizálhatók különböző 

iparágakban. 

2021.08.04. | | 13

MÓRAY 

GÁBOR 

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA 

Gyógyító intelligencia 

A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása feltartóztathatatlan, a technológia újabb és újabb 

alkalmazási területeken veti meg a lábát. Az egészségügyben az elkövetkező néhány évben 

várható az igazi boom. 

Az MI napjainkban a viták kereszttüzében 

áll: szélsőséges nézetek 

csapnak össze, egyesek a környezeti 

katasztrófa felé rohanó emberiség utolsó 

mentsvárának tekintik, mások a fajunkra 

leselkedő legsúlyosabb fenyegetést látják 

benne. Az igazság valószínűleg a két véglet 

között van: a technológia önmagában sem 

elpusztítani, sem megmenteni nem fog 

bennünket, és bár tényleg vannak veszélyei, 

körültekintően használva hatalmas segítséget 

nyújthat az elkövetkező évek globális 

kihívásainak kezeléséhez. 

Ha van terület, amelyre ez fokozottan 

igaz, akkor az a medicina, ahol az MI a szó 

szoros értelmében életeket menthet. A 

következőkben az MI néhány izgalmas, új 

gyógyászati alkalmazását mutatjuk be: 

olyan kutatásokat, amelyek felvillantanak 

valamit a technológiában rejlő hatalmas 

potenciálból. 

Érints meg! 

Minden egyes ujjvégződésünk több, mint 

3000 receptort rejt, amelyek elsősorban 

nyomásra érzékenyek. Ezek az érzékelők 

elképesztően pontos képet adnak mindazon 

dolgok minőségéről, amelyeket ujjainkkal 

megérintünk, és az általuk közvetített információk 

kulcsszerepet játszanak a tárgyhasználatunkban. 

Az ilyen típusú érzékelés 

hiánya rendkívül megnehezíti azok életét, 

akik elveszítették kezüket, és testpótlással 

élnek. Bár ma már többfajta, rendkívül 

kifinomult technológiájú végtagpótlás 

létezik, az érintés érzékelése valamennyiből 

hiányzik, és visszajelzés híján a 

protézis viselője könnyen elejtheti, vagy 

összetörheti a tárgyakat. 

A Florida Atlantic University kutatói ezért 

azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy egy 

olyan, az emberi érzékeléshez közelebb 

álló felületet dolgoznak ki, amelyet a 

mesterséges kezeken lehet alkalmazni. 

A szenzorok kialakításakor – a szakterületen 

elsőként – a folyékony fémek - 

hez fordultak, amelyeket szilíciumalapú, 

rugalmas kapszulákba ágyaztak. Ez a 

technológia számos előnyt kínál a hagyományos 

érzékelőkhöz képest, ugyanis 

nyugtható, ruganyos, nagyon jó vezető, és 

a hierarchikus, többujjas taktilis (tapintási) 

érzékelés integrációjával új szintre emeli a 

mesterséges kezek intelligenciáját. 

A kutatók egyedi ujjvégződéseket használtak 

a testpótláson, hogy megkülönböztessék 

a tapintási mozdulat sebességét a 

különféleképpen texturált felületeken. Négy 

különböző alaptexturát definiáltak, és ezek 

érzékeléséhez négy gépi tanulási algoritmust 

tanítottak be, amelyeket tíz, 

a négy alaptípust véletlenszerűen variáló, 

összetett felületen treníroztak. 

Versengő algoritmusok 

A teszteredmények azt mutatták, hogy a 

négy ujjvégződésen helyet foglaló folyékony 

fémes szenzorok együttes munkával 

a bonyolult, vegyesen texturált felületekkel 

is jól elboldogultak, ami a kutatók szerint 

azt jelenti, hogy a hierarchikus intelligencia 

új formája született meg. Ennek az intelligenciának 

kulcseleme volt a gépi tanulási 

algoritmus, amely mindegyik ujjon nagy 

pontossággal tudott különbséget tenni a 

különböző tapintási sebességek között. 

A fejlesztés gyakorlati alkalmazása még 

odébb van, de az eredmények azt ígérik, 

hogy a mesterséges intelligenciával meg - 

támogatott új technológia belátható időn 

belül az érintés élményével ajándékozhatja 

meg az amputáltakat. 

A kutatás egyik érdekes hozadéka, hogy 

a tudósok a négy különböző gépi tanulási 

algoritmus képességeit is össze tudták 

hasonlítani abból a szempontból, melyik 

milyen hatékonysággal segíti a felületek 

osztályozását. A szakemberek a „legközelebbi 

szomszéd” (KNN), a „tartóvektor gép” 

(SVM), a „véletlen erdő” (RF) és „neurális 

hálózat” (NN) algoritmusokat használták: 

a leggyorsabbnak és legmegbízhatóbbnak 

a textúrák felismerésében az NN bizonyult, 

amely 99,2 százalékos pontossággal tudott 

különbséget tenni a tíz bonyolult felület 

között, amikor a néhány ujj érzékelőről egyidejűleg 

érkeztek a jelek. 

Matuzsálem titka 

Más, nem kevésbé fontos területen is értek 

el jelentős sikert a University of Surrey 

kutatói, akik olyan kémiai anyagok felkutatására 

használták a mesterséges intelligenciát, 

amelyek lassítják az öregedést, és 

végső soron az emberi élet meghosszabbításának 

kulcsát jelenthetik. 

14 | | 2021.08.04.


A kémikusokból álló kutatócsoport 

a DrugAge adatbázisának információin 

alapuló gépi tanulási modellt hozott létre 

annak megállapítására, hogy egy vegyület 

meghosszabbítja-e a Caenorhabditis elegans 

nevű áttetsző, féregszerű kis lény 

életét (amelynek anyagcseréje hasonlít az 

emberére, viszont az életciklusa sokkal 

rövidebb, így jól tanulmányozható rajta 

a kémiai anyagok hatása). 

Az MI három olyan vegyületet talált, 

amely nyolcvan százalékos valószínűséggel 

meghosszabbította a kísérleti alanyok 

életét. Ezek az anyagok a következők: 

– flavonoidok (növényekben található 

antioxidáns pigmentek, amelyek a szívés 

érrendszer működését segítik) 

– zsírsavak (például az omega-3) 

– szerves oxigén (szén-oxigén kötéseket 

tartalmazó anyagok). 

A tudósok szerint az öregedést a modern 

gyógyításban egyre inkább betegségek és 

rendellenességek sorának tekintik, és a 

korszerű digitális technológiák, köztük az MI 

segíthet megelőzni vagy lelassítani ezeknek 

az öregséghez kapcsolódó problémáknak a 

kialakulását. A modellértékű kutatás valódi 

jelentősége nem is elsősorban az öregedést 

gátló vegyületek néhány csoportjának 

azonosításában rejlik (a feltárt összefüggésekkel 

az orvosok eddig is tisztában 

voltak), hanem inkább abban, hogy egy 

izgalmas, új szakterületre terjeszti ki az 

MI alkalmazási körét. 

A legjobb diagnoszta 

A betegségmegelőzés mellett a közvetlen 

gyógyításban is nagy jövő előtt áll az MI: 

ezt bizonyítja az az ausztrál fejlesztés, 

amely a prosztatarák ellen indítja harcba a 

technológiát. 

Ez a ráktípus a daganatos betegségek 

között világszerte az egyik leggyakoribb 

halálozási ok a férfiak körében, holott, ha 

korai stádiumában diagnosztizálják, jól 

gyógyítható. A férfiak azonban szeretik 

elhanyagolni a fizikai kontaktussal járó, 

nem épp kellemes szűrővizsgálatokat, és a 

betegséget sok esetben már csak túl későn 

ismerik fel. 

Az ausztráliai RMIT University kutatói 

most egy olyan MI programot fejlesztettek 

ki, amelynek segítségével egy rutinszerű 

CT-vizsgálattal kiszűrhető a probléma. A 

technológia, amelynek kifejlesztésében a 

melbourne-i St. Vincent Hospital orvosai 

is részt vettek, a CT-képet kielemezve 

felkutatja a prosztatarák olyan apró 

jeleit, amelyek még egy jól képzett orvos 

figyelmét is elkerülnék. 

A CT nem alkalmas rendszer rákszűrésre, 

mert jelentős mennyiségű sugárzással 

terheli meg a szervezetet, viszont 

az ausztrál kutatók MI megoldását akkor 

is alkalmazni lehet, ha a pácienst más 

okból vizsgálják az eszközzel. 

A CT kiváló eszköz a csontrendszerrel 

kapcsolatos problémák detektálására, de 

a prosztata daganatának felismerése a 

képeken még a radiológusok számára sem 

egyszerű feladat. A szoftvert viszont úgy 

tanították be, hogy azt is kiszúrja, amin az 

emberi szem átsiklik. 

A betanítási ciklus végére a program 

tudása olyan szintre fejlődött, hogy a 

legprofibb radiológusokat is lepipálta 

pontosságban, ráadásul sokkal gyorsabban 

dolgozott emberi vetélytársainál, 

és néhány másodperc alatt képes volt 

felismerni a korai stádiumban lévő daganatot. 

Sőt öntanuló képességének hála 

minden egyes CT-kép kielemzése tovább 

gyarapította tudását. 

A gépi tanuláson alapuló diagnosztikai 

megoldás további előnye, hogy rendkívül 

adaptív, és másfajta képképző eszközökkel 

(MRI, DEXA stb.) is integrálható. 

Az MI tehát felkészült arra, hogy ezernyi 

módon segítse a gyógyító munkáját. De 

vajon az egészségügyi rendszer felkészült-e 

rá, hogy ezt a jövőbe mutató technológiát 

beillessze a meglévő keretek 

közé? 

Robbanás előtt 

A COVID-19 világjárvány előtt borúlátóbb 

választ adtunk volna a fent megfogalmazott 

kérdésre, a pandémia azonban – más 

területekhez hasonlóan – az egészségügyben 

is kikényszerítette a változásokat, 

és felpörgette a digitális átalakulás 

folyamatát. Az elkövetkező években 

robbanásszerű fejlődésre számíthatunk, 

ami megmutatkozik a költésekben is: 

egy felmérés szerint míg 2019-ben az 

egészségbiztosítás és a gyógyszerészet 

területén mintegy 500 millió dollárt 

fordítottak mesterséges intelligenciára, 

2024-re ez az összeg várhatólag kétmilliárd 

dollárra nő! 

A világjárvány arra is rávilágított, milyen 

fontos az egészségügy gyors reagálóképessége: 

az MI projektek ebből a szempontból 

is minőségi javulást ígérnek. 

A COVID-19 válság ugyanakkor az MI 

alkalmazásának jelenlegi korlátait is 

feltárta. Kiderült, hogy az algoritmusokat 

tápláló adatok gyenge minőségűek, az 

adatforrások megbízhatatlanok, és sok 

helyütt nincs meg a technológia alkalmazásához 

szükséges szakértelem. Az MI 

integrálásának legnagyobb akadálya nem 

technológiai: hiányzik az adatok összegyűjtésére 

és elemzésére szolgáló infrastruktúra, 

és az a szabvány-halmaz, amely 

az adatok kompatibilitását biztosítja. 

Ahhoz, hogy az MI az egészségügyben 

is befuthassa azt a pályát, ami potenciálisan 

benne rejlik, mindenütt az adatvezérelt 

megközelítésre kell átállni, és 

olyan robusztus, átlátható modelleket kell 

létrehozni, amelyek kedvet ébresztenek a 

technológia alkalmazásához. 

2021.08.04. | | 15


Az MI nem a jövő, 

hanem a jelen lehetősége 

A Mesterséges Intelligencia Koalíció alapítóinak szándéka, hogy közösen határozzák meg a 

mesterséges intelligencia hazai fejlesztésének irányait és kereteit. Az iparági szereplőknek 

állandó fórumot biztosító MI Koalíció szakmai vezetőjét, Boa Lászlót kérdeztük a Koalíció 

munkájáról és az iparág változásairól. 

Computerworld: Mi volt a Mesterséges 

Intelligencia Koalíció (MI 

Koalíció) alapítóinak szándéka a 

szakmai közösség létrehozásával? 

Boa László: Az MI Koalíció létrehozásának 

fő motivációja az volt, hogy hazánk az 

Ml-fejlesztések terén az európai élvonalba 

tudjon kerülni. Ahhoz, hogy ezt elérjük, az 

MI alapú fejlesztések számosságát növeljük. 

A fejlesztésekbe be kell vonni az egyetemeket, 

startupokat, kkv-kat és a nagyvállalatokat 

is. Mivel minden MI-fejlesztés 

elengedhetetlen része és alapja az ADAT, 

kiemelten fontos, hogy az állam a nemzeti 

adatvagyon átgondolt hasznosításával, 

illetve az Ml-megoldások felhasználójaként 

maga is vegye ki a részét az Mlökoszisztéma 

fejlesztéséből. 

CW: Magyarország milyen szerepet 

tölt be ön szerint most a nemzetközi 

terepen, és mik a célok ezzel kapcsolatban 

a jövőben? 

BL: Számos vállalat és egyetem fejleszt 

jelenleg is világszínvonalú megoldásokat 

hazánkban, ahol a magyar kollégák meghatározó 

szereplői a szakmai munkának. 

Példaként említhető az autonóm közlekedés 

és telekommunikáció, ahol minden 

szerénység nélkül a világ élvonalába 

sorolhatjuk a hazánkban fejlesztett megoldásokat. 

Egyértelmű cél e pozíció megtartása 

és amennyiben lehetséges további 

erősítése. 

Emellett természetesen szinte minden 

iparágban találunk kiemelkedő hazai megoldásokat. 

Fontos, hogy a hazai szereplők 

aktív részei legyenek a nemzetközi szakmai 

közösségnek, ezért folyamatosan építjük a 

külföldi kapcsolatokat hasonló szervezetekkel, 

egyetemekkel, figyelemmel kísérjük 

a pályázati lehetőségeket. 

CW: Az MI Koalíció részt vett Magyarország 

MI-stratégiájának kialakításában, 

amit a Digitális Jólét Program 2020 

szeptemberében mutatott be. Mik a 

legfőbb rövid- és hosszútávú stratégiai 

pontok? 

BL: A Stratégia kijelölte a legfontosabb 

iparági szektorokat, meghatározott fő 

célokat és mérőszámokat az egyes területekhez. 

A feladat a Stratégia végrehajtása, 

ami a megoldandó feladatok, igények definiálásától 

a konkrét megvalósításig is tart. 

Rövidtávú cél a feladatokat elvégezni, a releváns 

szereplők, szervezetek azonosítása, 

szükség esetén létrehozásuk, valamint az 

iparági projekttervek elkészítése volt. 

CW: Hatással volt-e a világjárvány az 

MI Koalíció szakmai munkájára? Meglátása 

szerint a magyar szektor hogyan 

reagált a pandémiás helyzetre? 

BL: A koronavírus miatt sajnos sok tagnak 

nem maradt ideje a koalíciós szakmai 

munkára. Érthető módon a napi üzletmenetüket 

próbálták fenntartani. Szerencse a 

szerencsétlenségben, hogy olyan területen 

jelentkeztek jellemzően a nehézségek, ahol 

az MI hatékony támogatást tud nyújtani 

(pl.: ügyfélszolgálat-automatizálás, előrejelzések 

stb.), így ezen a területen a világ 

fejlődése kényszerből ugyan, de nagyobb 

tempóban haladt előre az átlagosnál. Így 

volt ez itthon is. Telekommunikációs cégek, 

felhőszolgáltatók, lokális IT-rendszereket 

üzemeltetők olyan kihívásokkal kerültek 

szembe egyik pillanatról a másikra, 

amilyeneket korábban tesztelni sem volt 

lehetőségük. 

Abban az időszakban még én is multi 

cégnél próbáltam segíteni a helyzeten MI 

megoldások fejlesztésével, így testközelből 

éreztem, hogy a kényszer mennyire fel tud 

gyorsítani együttműködéseket, szakmai 

döntéseket. 

Az IT-szektorban az otthoni munkavégzés, 

távoli munkamegbeszélések, kollaborációs 

eszközök használata mindennapos, így 

ez – azt gondolom – nagyobb nehézséget 

Boa László, 

MI Koalíció, 

szakmai vezető 

nem kellett okozzon, de sok vállalat, intézmény 

nem volt felkészülve erre a helyzetre 

munkaszervezés szempontjából. A 

további nehézségeket nem sorolnám; fogat 

összeszorítva végigküzdöttük, reméljük, 

több ilyen nem lesz. 

CW: Mik az MI Koalíció legfontosabb 

célkitűzései, projektjei 2021-ben? 

BL: Ha röviden és frappánsan szeretném 

megválaszolni, akkor azt mondanám, hogy 

elkezdünk végre kézzelfogható „termékeket” 

szállítani. Közösségi projektek 

formájában a magyar nyelvi támogatást 

segítjük, kis- és középvállalatoknak biztosítunk 

MI-megoldások bevezetésének 

támogatását, iparági igényeket kiszolgáló 

projektek indulnak, amelyekhez csatlakozni 

lehet. 

16 | | 2021.08.04.

A legmodernebb robottechnológia 

a webáruházak szolgálatában 

A hibamentes és automatizált rendeléskiszolgálást a Webshippy saját fejlesztésű logisztikai 

szoftvere biztosítja. 

Atech startupként számon tartott 

Webshippy alig néhány évvel ezelőtt 

jelent meg a piacon, mégis óriási 

léptekkel halad afelé, hogy régiónk meghatározó 

logisztikai vállalatává váljon. Egy sor 

más előremutató fejlesztés mellett az idei 

év legjelentősebb innovációja, hogy teljesítési 

központjukban ugyanazzal a robottechnológiával 

szolgálják ki ügyfeleiket, mint az 

Amazon. 

Suhanó robotok segédkeznek 

A Webshippy fóti 7500 négyzetméteres 

raktárában 1500 webáruház teljes rendeléskiszolgálása 

zajlik. Havonta 100-150 

ezer csomagot kézbesítenek, a webáruházak 

kiszállított csomagjai által generált 

árbevétel az elmúlt egy évben több mint 11 

milliárd forintot tett ki. 

A lenyűgöző volumen mögött számottevő 

technológiai újítások állnak. A hibamentes 

és automatizált rendeléskiszolgálást a 

Webshippy saját fejlesztésű logisztikai 

szoftvere biztosítja, mely 2019-ben elnyerte 

az ITM által kiadott Innovációs különdíjat. 

A most felállított robot warehouse 

management rendszerrel eddig 1500 m 2 -es 

területet robotizáltak, ahol jelenleg 24 robot 

összesen 250 polcot mozgat és menedzsel. 

A robotok figyelemre méltóan produktívak, 

együttes erővel naponta 8000 rendelés 

kiszolgálására is képesek. 

35%-kal hatékonyabb 

A legmodernebb goods to person picking 

technológia felgyorsítja és optimalizálja a 

leginkább időigényes munkafolyamatot, a 

termékek összegyűjtését. 

Ezzel a megoldással a „A hegy jön Mohamedhez, 

és nem Mohamed megy a hegyhez”, 

azaz a csomagolásra szánt termékeket 

a robotok odaszállítják a kollégákhoz, és 

nem pickereknek kell begyűjteniük azokat 

a hagyományos módon, akár napi 30 kilométer 

gyaloglás árán. 

A termékek elhelyezkedését, eloszlását 

szintén öntanuló mesterséges intelligencia 

szabályozza, aminek eredményeképpen a 

folyamatok minden eddiginél gyorsabbak és 

hatékonyabbak. A pickerek számára eddig 

fenntartott sétaútvonalak megszüntetésével 

a Webshippy teljesítési központjának kapacitása 

hamarosan 20%-kal is megnövekedhet, 

ami ígéretesen cseng mindazon e-kereskedelmi 

vállalkozások számára, amelyek 

kiszerveznék logisztikai feladataikat. 

Hogyan dolgoznak 

a robotok? 

A Webshippy logisztikai központjában 

mobil tárolópanelek végeláthatatlan sorain 

tárolják a termékeket. A robotok vezeték 

nélküli hálózaton keresztül kommunikálnak 

a rendeléseket kezelő szoftverrel, és amikor 

új rendelés fut be, késlekedés nélkül a 

megfelelő tárolópanelhez gurulnak, hogy 

az operátor munkaállomásához vigyék az 

árucikkeket. Abban a pillanatban, hogy a 

tárolók megérkeznek az adott kollégához, 

egy „pick by light” rendszer megvilágítja 

azokat a polcokat, ahonnan ki kell vennie a 

termékeket. Ezt követően nincs más dolga, 

mint lecsipogni őket a vonalkódolvasóval, és 

belehelyezni azokba a ládákba, amelyeket 

szintén a rendszer jelöl ki számukra. A 

folyamat a végletekig letisztult, pontos és 

optimalizált. 

A különféle méretű termékeket tartalmazó 

megrendelések összekészítése 

és párosítása sem állítja kihívások elé a 

csúcstechnológiás csomag-összekészítő 

rendszert, mivel a Webshippy egyedülálló 

hatékonysággal kezeli az ilyen jellegű 

igényeket is. A Geek+ robotizált picking 

szoftverét a Webshippy WMS rendszerébe 

integrálva a fejlesztői csapat sikeresen 

kombinálta a hagyományos és az automatizált 

komissiózási eljárásokat. 

Túlmutat a logisztikán, 

ez a jövő 

Perényi András, a Webshippy CEO-ja az 

aktuális fejlesztésekkel kapcsolatban így 

nyilatkozott: 

„Tudom, hogy forradalmi pillanathoz 

érkeztünk a Webshippy életében. Eddig 

is azon munkálkodtunk, hogy jövőbemutató 

fejlesztésekkel valami igazán maradandót 

alkossunk Magyarországon. A 

járványhelyzet ellenére is tovább tudtunk 

növekedni, munkánk eredményeként 

mára robotok szaladgálnak a tömött 

polcok között, és talán már a közeljövőben 

egy még lélegzetelállítóbb fejlesztéssel 

rukkolhatunk elő. Hiszem, hogy nemcsak 

egy egyszerű iparági fejlesztésről van szó, 

hanem a jövőt építjük.” 

Célban 

a nemzetközi piacok 

A Webshippy az e-kereskedelem felgyorsult 

növekedésével lépést tartani akarók – 

gyártók, kereskedők, logisztikai kiszolgálók, 

online eléréssel rendelkezők – számára 

logisztikát, tudást, technológiát és piacot 

biztosít. A rendszer skálázhatóságát 

és megbízhatóságát mi sem bizonyítja 

jobban, mint hogy olyan márkák bízták a 

Webshippyre raktárkészleteik kezelését, 

mint a Helia-D, a Butlers, a Retro, az Ilcsi 

Naturkozmetikumok, a Kreatívjáték vagy a 

Fressnapf. 

Az idén elérhetővé vált Webshippy 

szoftver licencének első piaci megrendelője 

pedig a Praktiker lett, amely így saját 

raktárában valósíthatja meg azt a kiemelkedő 

színvonalú és hatékonyságú rendeléskiszolgálást, 

amelyet a Webshippy rendszere 

tesz lehetővé. 

A robotizáció révén elért nagyfokú automatizáció 

tovább növeli a szolgáltatás 

eredményességét, segíti a tervezhetőséget, 

és megalapozza a Webshippy további növekedését. 

A tulajdonosok 2022-ben lengyelországi 

nyitást terveznek, és az ezt követő 

3 évben még 5 másik országban terjeszkednének. 

2021.08.04. | | 17

MALLÁSZ 

JUDIT 


Autógyártól pékségig 

Ha az új, mély hálókat használó mesterséges intelligencia-technológiák beépülnek 

az ipari robotokba – márpedig beépülnek –, leegyszerűsödik az alkalmazásuk, 

biztonságosabbá válik a működésük, és munkatársakként számíthatunk 

rájuk. Várhatóan új üzleti modellek is hozzájárulnak majd, hogy a kis- és 

középvállalkozások is alkalmazhassanak új technológiájú robotokat. 

Magyarország 2020 szeptemberében 

bejelentett Mesterséges Intelligencia 

(MI) Stratégiája célul tűzte 

ki, hogy 2030-ig egymillióan jussanak 

jobban fizető álláshoz a mesterséges intelligencia 

segítségével. Miközben folyik az 

MI-ben rejlő lehetőségek társadalmi tudatosítása, 

a szakmai műhelyek – például a 

BME és az ELTE kutatóközpontjai, tanszékei 

– nyomon követik a trendeket, és nagy 

erőket fordítanak az MI-5G-robotika témájú 

fejlesztésekre. Nyáron több műegyete - 

mi kapcsolódású fejlesztés mutatkozott 

be a BME-n, az MI Koalíció rendezvényén, 

nemrégiben pedig az ELTE bejelentette, 

hogy ipari résztvevővel leltározó robotot 

készít. 

Ha döntésképtelen 

az önvezető autó… 

A BME-n tartott rendezvényen egy modellautó 

segítségével demonstrálták, hogyan 

lehet 5G hálózaton keresztül távolról, 

immerzív módon felügyelni vagy akár vezérelni 

egy járművet. Az autó szenzorokkal 

(például lézer- vagy ultrahang-technológiával) 

pásztázza a környezetét, képes 

felismerni a szabad parkolóhelyeket, illetve 

autonóm módon parkolni. Az események 

az autóra szerelt kamera segítségével a 

távolból is követhetők valós időben. A jármű 

kezelője egy VR-sisakot visel, amely a valós 

idejű kameraképet mutatja, miközben 

érzékeli a fejmozgást, és azzal szinkronban 

mozgatja az autón lévő kamerát. A VR-sisaknak 

és az alacsony késleltetési idejű 5G 

hálózatnak köszönhetően a járműkezelő úgy 

érezheti, mintha benne ülne az autóban. Az 

MI és az 5G eredményeit ötvöző fejlesztés 

– amelyet a BME VIK Automatizálási és 

Alkalmazott Informatikai Tanszék (AUT) 

vezet – jelentősége az lehet a gyakorlatban, 

hogy az önvezető autó döntésképtelensége 

esetén az irányítást át lehet adni egy távoli 

operátornak. 

Az emberek és a mesterséges intelligencia 

együttműködése etikai kérdéseket 

is felvet, például az önvezető autókkal 

kapcsolatban, de még hangsúlyosabban az 

egészségügy, az élettudományok területén. 

A BME-n ilyen témájú kutatások is folynak. A 

VIK Méréstechnika és Informatikai Tanszék 

(MIT) – többek között – azzal foglalkozik, 

hogyan használható fel az MI a biztonságos 

autonóm rendszerek tervezésénél, hiszen 

azok napjainkban kezdenek kilépni a laboratóriumi 

körülmények közül. 

Egy másik kutatásban a MIT munkatársai 

arra alapoznak, hogy a fehérjék termelődését 

kívülről is lehet befolyásolni. MI 

eszközökkel próbálják megtalálni azokat 

az anyagokat, gyógyszercélpontokat és 

hatóanyagjelölteket, amelyeknek előnyös 

hatásuk lehet a gyógyításban. 

Projektek az MI-5G-robotika 

határterületein 

A mesterséges intelligencia a robotikát 

is forradalmasítja. Lehetővé teszi, hogy a 

robotok kiköltözzenek a gyárakból, és olyan 

helyeken is megjelenjenek, ahol a környezet 

előre nem ismert, és dinamikusan változik, 

ahol emberekkel működnek együtt. Az ilyen 

típusú felhasználáskor az MI-nek kettős 

szerepe van. Az egyik maga az ember-gép 

interfész, tehát az a mód, ahogy a robotok 

interakcióba lépnek a felhasználóval, a 

másik a robotok által ellátott intelligens 

funkciók. 

A robotikai alkalmazásoknál nagy jelentőséggel 

bír az 5G-hálózatok nagy sávszélessége, 

valamint alacsony és garantált 

reakcióideje. Ez utóbbi tipikusan a biztonsági 

előírások betartásához elengedhetetlen. 

– Tanszékünk, akárcsak a VIK többi 

tanszéke, főként az MI-5G-robotika határterületeihez 

tartozó projektekben vesz 

részt. Az egyik téma, amikor a robot a kör - 

nyezetében elhelyezett érzékelők adataira 

reagál. A mikrofonok, kamerák stb. jeleit 

az 5G hálózat továbbítja a robot felé. Egy 

másik projektben több mobilis robot működik 

együtt. Feladatuk például egy meghatározott 

terület lefedése járőrhálózattal, 

illetve védelme a külső behatolóval 

szemben. Szintén robotikai alkalmazással 

keresünk megoldást arra, hogy a drónok ne 

hatolhassanak be a kritikus infrastruktúrák 

18 | | 2021.08.04.


fölé. Kutatásaink célja a drónok időbeni 

észlelése, majd a megfelelő ellenlépés 

megtétele, tipikusan a drón fedélzeti 

berendezéseinek zavarása – tájékoztat 

Kiss Bálint egyetemi docens, az Irányítástechnika 

és Informatika Tanszék vezetője. 

Robotok kicsiknek is – 

szolgáltatásként 

Az egyik, már ma látható trend a gyártásautomatizálásban 

az ipar 4.0-hoz is 

kapcsolódik; ennek az 5G, a robotika, az 

MI úgynevezett enabler technológiái. Ezen 

a területen a gyártás rugalmasságának 

növelése, valamint további automatizálása 

várható. A cél, hogy akár egy komplex 

gyártósort is gyorsan át lehessen állítani 

egyik termékről egy másikra. Mindehhez 

könnyen, különösebb szakértelem nélkül 

újraprogramozható robotokra van szükség. 

Az 5G lehetővé teszi, hogy ezeket a műveleteket 

akár távolról, valós időben is el 

lehessen végezni. 

– A robotika korábban a nagy cégek 

vadászterülete volt. A hatalmas autógyárakban 

például sok-sok éve százával 

dolgoznak robotok. Napjainkban azonban 

– részben az MI-nek és az 5G-nek köszönhetően 

– már a közepes és kisebb cégek 

számára is elérhető a robotizáció. A robotgyártók 

olyan robotcellákat kínálnak, 

amelyek sokféle, akár komplex műveletekre 

is egyszerűen betaníthatóak, így 

használatuk költséghatékonyabb. Ilyen 

feltételekkel egy kisebb cégnek is megéri 

robotokat alkalmazni – fogalmaz Kiss 

Bálint. 

Egy másik trend, hogy folytatódik a 

robotok kiköltözése a gyártósorok mellől, 

illetve beköltözése az otthonokba, az áruházakba, 

a kórházakba és egyéb szolgáltató 

helyekre. 

– Egyre inkább érvényesül az a tendencia, 

hogy ne kelljen speciális szakértelem a 

robotok betanításához. Ha valaki néhány 

évvel ezelőtt egy robotot akart üzemeltetni, 

tanfolyamon kellett elsajátítania a szükséges 

ismereteket. Az új típusú robotok 

betanítása leegyszerűsödött, biztosított, 

hogy a robot sem a betanítójában, sem a 

környezetében ne tehessen kárt. Ahogy a 

robotok kikerülnek a kisebb vállalatokhoz, 

várhatóan új üzleti modellek jönnek létre. 

Egy péknek például valószínűleg nem kell 

megvennie a kenyérsütésben segédkező 

robotot, hanem szolgáltatásként veheti 

majd igénybe a robotfunkciókat. A szolgáltatásba 

beletartozik a robot beprogramozása, 

szervizelése, valamint új generációra 

való cseréje is – mutat rá az egyetemi 

docens. 

Piacvezérelt innováció – 

leltároz a robot 

Új robotikai fejlesztésbe fogott az ELTE. 

Konzorciumi partnerével, a Martin Metal 

Product Kft.-vel 574,5 millió forint vissza 

nem térítendő támogatást nyert el az NKFI 

Alapból egy 964,2 millió forint összköltségvetésű 

beruházáshoz, amelynek keretében 

mesterséges intelligenciával támogatott, 

gépi látáson alapuló, automata raktárleltározó 

robotrendszert fejlesztenek. A 

projekt eredményeképpen létrejövő MOBOT 

a nyersanyag- és félkésztermékeket 

raktározó cégek munkáját segítheti a jövőben: 

ha a tárolt árucikkek jól láthatóak és 

megközelíthetőek, leltározásuk teljesen 

robotizáltan történhet. 

A kialakítandó rendszer egy meglévő 

robotplatformra épülő, a projektben kifejlesztendő 

új leltározó robotegységből, 

egy központi vezérlőegységből és egy 

telefonos applikációból áll. A leltározást a 

kezelő az app segítségével előre meghatározott 

időpontra ütemezheti, vagy ad 

hoc módon indíthatja. A robotegység az 

előre beprogramozott útvonalon, teljesen 

automata módon bejárja a raktárteret, 

miközben folyamatosan kommunikál a 

központi egységgel. Az egyes raktári 

tárolóhelyeknél a polcrendszer látható 

pontjaira felragasztott azonosító jelek 

segítségével áll pozícióba, majd indítja a 

gépi látással támogatott leltározási folyamatot. 

A leltározás történhet a beprogramozott 

termék típusától függően cső, 

szelvény, lemez, bála megszámlálásával 

vagy automatikusan a vonalkód felismerésével 

és leolvasásával. 

Vonalkód híján 

képi felismerés 

– A raktárban, polcokon álló áru felismerésének 

és leltározásának nehézségét 

részben az eltérő csomagolás adja. Még 

az azonos beszállítótól érkező csomagok 

is mutathatnak eltérést, egyazon termék 

különböző cégtől érkező csomagjai viszont 

teljesen eltérőek is lehetnek. Ha a raktárban 

egy termékből bontatlan csomagot találunk, 

akkor ott a legpontosabb adatot az szolgáltatja, 

ha a csomagoláson levő vonalkódot 

olvassuk le, hisz ahhoz pontos termékleírás 

tartozik. Ha azonban a kiszerelés bontott, 

akkor nem támaszkodhatunk erre az információra, 

hanem a kamerakép alapján kell 

felismernünk és megszámolnunk a kívánt 

terméket – fogalmaz Pólik Marcell, az ELTE 

tudományos segédmunkatársa. 

A projekt szakterületi jelentősége, hogy 

a robotrendszer egy új területen, a fémtermékek 

raktáraiban nyújt megoldást az 

eddig csak emberi erőforrással leltározható 

termékek, például a vonalkód nélküli 

árucikkek felismerésére és megszámlálására. 

– A fejlesztés vége még messze van 

(2023. november 30.), de örülnénk neki, ha 

olyan termék lenne az eredménye, amely 

alkalmas más raktárakban is a gyors és 

pontos leltározásra – emeli ki Pólik Marcell. 

Mindezekre alapozva a konzorcium tagjai 

a MOBOT iránti nagy érdeklődésre számítanak 

mind a hazai, mind a nemzetközi, 

nyersanyagot és félkészterméket raktározó 

cégek részéről. 

2021.08.04. | | 19

JÓSÁR PETRA, 

PODOBNI PÉTER, 

BORSOS BALÁZS 


BUSINESS IT CLUB – CORVINUS 

Elveszi a munkánkat 

a mesterséges intelligencia? 

A Corvinus hallgatói nem aggódnak, hogy a szakmájukban kiválthatók lesznek az MI által. 

Mesterséges intelligencia (MI) – manapság 

egyre többet halljuk ezt a 

kifejezést. Néhány éve még csak 

a kutatólaborokban és sci-fi filmekben 

volt fellelhető, és ha egy átlagos ember 

hallott is róla, nem számított rá, hogy a 

mindennapi életét befolyásolják ezek az 

algoritmusok. Mára ez teljesen megváltozott. 

Hirdetések tömkelegében használják 

megkülönböztető tényezőként, 

üzleti konferenciákat rendeznek arról, 

hogy hogyan tudja növelni az MI a profitot, 

és kormányok alkotnak stratégiákat arról, 

hogy kihasználják ezt a feltörekvő technológiát. 

A téma népszerűsége és aktualitása 

miatt érdekesnek tartották a cikk szerzői 

megkérdezni azokat a mai egyetemistákat, 

akik később potenciálisan döntéshozói 

szerepet fognak betölteni a szakmájukban, 

hogy mit gondolnak az MI és az emberek 

kapcsolatáról, jövőjéről. Így végül 101 

corvinusos hallgató véleményét vizsgálták 

meg három nagy témakörben: a mesterséges 

intelligencia általános hatásai az 

emberek életére, befolyása a gazdaságra 

és a munkaerőpiacra, valamint a társadalmi 

rendszereinkre. 

Válaszadóik átlagosan 2,87-re értékelték 

tájékozottságukat az 1-től 5-ig 

terjedő skálán (a cikk további részeiben 

is erre a skálára hivatkoztak az átlagok 

megnevezésénél), ami egyezett a várakozásaikkal, 

hogy többségük inkább laikus 

a témában. Ennek ellenére érdekes 

megvizsgálni, hogy az MI témakörében 

főként átlagosan tájékozott kitöltőbázisuk 

milyen, az életüket befolyásoló döntéshez 

használnák szívesen az MI nyújtotta lehetőségeket, 

illetve melyek azok a szituációk, 

ahol kevésbé bíznák a döntést a 

különböző algoritmusokra. 

Mint kiderült, hogy az igazán fontos, 

nagy befolyással bíró döntéseket – mint 

a párválasztás, országgyűlési választások 

– nem szívesen hagynák az MI-re, 

ugyanakkor a kisebb jelentőségű, 

gyakran mindennapi döntéseknél – étrend 

összeállítása, bevásárlás, sport, 

útvonaltervezés – nyitottak lennének az 

automatizálásra. Ami pedig az egészséget 

illeti, érdekes megfigyelés, hogy 

a testi egészséggel kapcsolatos döntéseket 

a hallgatók többsége kis vagy teljes 

mértékben rábízná az MI-re, ugyanakkor 

a mentális egészségük kapcsán már 

kevesebb bizalmat adnának a különböző 

algoritmusoknak. Ez nem is olyan 

meglepő, hiszen a mentális egészség 

témakörét említve gyakran olyan szavak 

is eszünkbe juthatnak, mint az együttérzés, 

empátia, elfogadás, amelyek az 

emberekben igen, de a gépekben esetleg 

sohasem lesznek fellelhetőek. 

A sci-fi filmekből már jól ismert a 

kérdésfelvetés, hogy a mesterséges intelligencia 

fejlődésében elérkezhet-e az az 

időszak, hogy öntudatra ébred, és esetleg 

az emberiség ellen fordul. A válaszadók 

többsége szerint nem valószínű, hogy ez 

valaha is be fog következni. A hallgatók 

többségének ugyanakkor az a véleménye, 

hogy a mesterséges intelligencia már 

jelenleg is komoly befolyással bír az 

emberekre mindennapi döntéseik meghozatala 

során. Ha jobban belegondolunk, 

már most is gyakran az alapján döntjük 

el, hogy honnan rendeljünk ebédet, milyen 

filmet nézzünk meg, melyik útvonalat 

válasszuk, hogy ezek az algoritmusok 

milyen ajánlásokat dobtak fel nekünk 

a rólunk korábban begyűjtött adatok 

alapján. Állandó jelenlétüknek köszönhetően 

pedig akarva-akaratlanul is figyelembe 

vesszük „véleményüket” különböző 

döntéseink meghozásakor. Mivel ezen 

ajánlások sokszor nagyon megkönnyítik 

életünket és döntéseinket, talán éppen 

ezért gondolja szintén úgy a válaszadók 

többsége, hogy az MI elterjedésével javulni 

fog az emberek életminősége. Érdemes 

megemlíteni, hogy véleményük szerint 

ez a jövőben viszont magával hozhatja 

akár azt is, hogy ez emberek butábbak 

és lustábbak lesznek, mert túlságosan 

függenek majd az algoritmusoktól. 

Az MI az emberek mindennapi életére 

tett hatásának kettőssége alapján pedig a 

kérdőívet kitöltött hallgatók többségükben 

úgy vélték, hogy kedvezőbb hatással 

lesznek a társadalomra az MI fejlesztések 

(3,63), de erről az állításról nem voltak 

annyira meggyőződve, mint arról, hogy az 

20 | | 2021.08.04.


emberek életminőségén alapvetően javít 

az MI (4,01). 

A robotok elveszik 

a munkánkat? 

Az mesterséges intelligencia térnyerése 

várhatóan nagy hatással lesz a munkaerőpiacra, 

egyesek szerint gyökeresen 

megváltoztatja. A megkérdezett hallgatók 

90%-a azt az álláspontot kép viselte, hogy 

a munkaerőpiac jelentős változáson fog 

átesni. 

A gazdasági növekedés terén a többség 

arra voksolt, hogy a mesterséges intelligencia 

vezérelte automatizáció inkább 

elősegíti a gazdaság fejlődését, mint 

hátráltatja. Kimutatható, hogy a férfiak 

szerint nagyobb mértékben segíti a növekedést 

ez az új technológia, valamint akik 

szerint pozitív hatással lesz a társadalmunkra, 

azok szerint a gazdaságot is 

élénkíti. 

A munkaerőpiac potenciális változása 

ellenére a válaszadók csekély hányadánál 

volt szempont, hogy a továbbtanulásnál 

olyan szakmát válasszanak, amely 

kevés bé automatizálható. Jellemzően 

azok a túlnyomó többségben gazdaságinformatikus 

hallgatók vették inkább 

számításba ezt a faktort (29%), akik 

tájékozottabbak az aktuális technikai 

fejlesztések terén, és úgy érzik, hogy a 

mesterséges intelligenciának már ma 

is jelentős hatása van az életükre. Ezzel 

párhuzamosan a megkérdezettek nem is 

aggódnak amiatt, hogy a szakmájukban 

robotok válthatják ki őket. Az eredmény 

nem feltétlenül meglepő, hiszen várhatóan 

magas szintű képzettséget igénylő 

szakmák automatizációját kevésbé 

veszélyezteti az MI fejlődése. Ennek 

ellenére a különböző szakmákat egészen 

eltérő mértékben befolyásolja majd, és 

becslések szerint az Egyesült Államok 

munkahelyeinek 47%-a lehet veszélyben 

a következő két évtizedben. 

Érdekes eredmények születtek azzal 

kapcsolatban, hogy mely területeken 

látnák szívesen, ha az embert felváltaná 

a mesterséges intelligencia. 

A kitöltések további elemzése alapján 

megállapítható, hogy inkább azok támogatják 

a mesterséges intelligencia bevezetését, 

akik jártasabbak a témában, 

valamint akik úgy érzik, hogy a mesterséges 

intelligencia kevésbé befolyásolja a 

mindennapjaikat. 

Konkrét munkahelyekre vonatkozólag 

eléggé megoszlik, hogy mely válaszadók 

ragaszkodnának emberi jelenléthez, vagy 

engednék át a mesterséges intelligenciának 

a munkát. A laikus válaszadók 

általában jobban ragaszkodnak az emberi 

jelenléthez a megnevezett területeken. 

Apró érdekesség továbbá, hogy a pénzügy 

és számvitel területén tanuló kitöltők 

fele tudja legkevésbé elképzelni az 

emberi erőforrás elhagyását a könyvelés 

folyamatából. 

Az egyik legmegosztóbb kérdés az volt, 

hogy a mesterséges intelligencia vajon az 

embereket vagy inkább a nagyvállalatok 

érdekét szolgálja. A válaszokat vizsgálva 

megállapítható, hogy a megkérdezettek 

szerint inkább a nagyvállalatokat szolgálja, 

viszont minél tájékozottabbnak 

tartja valaki magát a témában, annál 

inkább hajlik az emberi érdekek előtérbe 

helyezése felé. 

Milyen hatással lehet az 

MI a társadalomra és a 

demokráciára? 

A kérdőív utolsó részében néhány, az MI 

térnyerése kapcsán vitatott társadalmi és 

etikai kérdéssel kapcsolatban fejthették 

ki véleményüket a hallgatók. Többségük 

úgy gondolta, hogy az MI az ajánló algoritmusokon 

és közösségi médián keresztül 

károsan hat a demokratikus döntéshozatalra, 

ezért valamilyen formában érdemes 

lenne szabályozni a működésüket, és hogy 

milyen tartalmak kerülhetnek ki ezekre az 

oldalakra. Ezt támasztja alá az is, hogy a 

válaszadók szerint a különböző algoritmusok 

fokozhatják a politikai polarizációt 

– ami szintén a demokrácia sérüléséhez 

vezethet – valamint hozzájárulhatnak új 

típusú bűncselekmények kialakulásához. 

A politikai polarizáció kapcsán érdekes 

megemlíteni, hogy gazdaságinformatikus 

kitöltőinket átlagosan kevésbé aggasztja 

(3,60) ezen ellentétek kialakulása, mint 

egyéb szakok hallgatóit (4,00). 

Szintén érdekes, hogy a harmadik 

témakör válaszai alapján kis mértékben 

ugyan, de különbséget fedezhetünk fel 

az egyes nemek véleménye között. A női 

vá laszadók ugyanis jellemzően bizalmatlanabbak 

az MI-vel társadalmai és etikai 

kérdéseket illetően. Szerintük erősebben 

kellene szabályozni a közösségi médiát, 

jobban zavarja őket, hogy ezen oldalak 

rengeteg adatot gyűjtenek felhasználóikról, 

valamint sokkal kevésbé bíznának 

fontos döntéseket algoritmusokra (2,18), 

mint a férfiak (3,06). 

Végül pedig arról kérdezték a válaszadókat, 

hogy mely társadalmi és etikai 

szituációkban tartanák jó ötletnek az MI 

felhasználását. 

Mint kiderült, a legtöbb társadalommal 

és etikával kapcsolatos kérdésben rossz 

ötletnek tartják az MI túlzott térnyerését, 

kivéve azon tevékenységeknél, amelyek 

az emberek biztonságát szolgálhatják. 

Leginkább az MI katonai célú felhasználásában 

nem értenek egyet, szinte 

egyenlő arányban szavaztak minden 

válaszlehetőségre. 

„A mesterséges intelligenciában rejlő 

lehetőségek miatt jelenleg rengeteg 

kérdésünk van a jövővel kapcsolatban, 

válaszok nélkül. Ebből a bizonytalanságból 

fakadóan azonban még fontosabb, 

hogy feltegyük ezeket a kérdéseket, és 

feltérképezzük a lehetséges válaszokat. 

Ez a rövid kutatás betekintést nyújthatott 

abba, hogy a corvinusos kitöltők hogyan 

vélekednek a napjainkban gyakran feltett 

kérdésekről” – írták a szerzők a gyakorlati 

projekt kapcsán született cikkről, 

amelynek projektvezetője Borsos Balázs, 

a szervezet korábbi elnöke, jelenlegi 

felügyelő bizottsági tagja. Balázs a 

Vrije Universiteit Amsterdam elsőéves 

mesterszakos hallgatója, aki az egyetem 

Mesterséges Intelligencia szakán mélyíti 

el tudását. A projekt tagjai Jósár Petra és 

Podobni Péter voltak. Petra másodéves, 

Péter pedig elsőéves alapszakos gazdaságinformatikus 

hallgatója az egyetemnek, 

és emellett a diákszervezet életében is 

aktív szerepet vállalnak, mint a Business 

Development Team tagjai. 

A kutatásról 

A Business IT Club – Corvinus felmérése 

2021. április 18. és 26. között készült 

kérdőív formájában, a Budapesti Corvinus 

Egyetem hallgatóinak megkérdezésével. A 

felmérésre 101 kitöltés érkezett, melyben 

főként gazdaságinformatikus hallgatók 

(60 fő) vettek részt, rajtuk kívül főként az 

első- és másodéves alapszakos hallgatók 

képviseltették magukat. Emiatt a minta 

nem tekinthető reprezentatívnak a teljes 

hallgatóságot tekintve, azonban így is 

hasznos információval szolgál arról, 

hogy milyen lehet az átlagos vélekedés 

a diákok között. 

2021.08.04. | | 21

ŐRI 

ANDRÁS 


A mesterséges intelligencia 

és az alapjogok 

Hiánypótló tanulmánykötetet jelentetett meg nemrégiben Török Bernát és Ződi Zsolt 

szerkesztésében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete 

„A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai” címmel. A kiadvány alcíme még többet 

árul el: „Tanulmányok a mesterséges intelligencia és a jog határterületeiről”. A szerzők 

célja, hogy tudományos szempontok felvetésével segítsék a szabályozási kérdések vitáját. 

AMesterséges Intelligencia (MI) már 

annyira az életünk részévé vált, 

annyira ott van a mindennapjainkban, 

hogy az emberek nagy része már 

szinte észre sem veszi a jelenletét. Ott van 

az agráriumban, a városok és falvak élhetővé 

tételében, környezeti és gazdasági 

fenntarthatóságában, de ott van a pénzügyi 

szektorban, sőt a bel- és külkereskedelemben 

egyaránt, hogy a médiáról ne 

is beszéljünk. Lényege, hogy a kívánt célt 

a rendelkezésre álló erőforrások hatékony 

felhasználása mellett az információk 

gyűjtésével, feldolgozásával, a szükséges 

műveletek automatizálásával és robotizálásával 

érje el. 

Hazánk is élenjár a bevezetésben, 

hiszen tavaly ősszel közzétették Magyarország 

Mesterséges Intelligencia (MI) 

Stratégiáját. Ennek egyik kiemelt célja, 

hogy 2030-ra a magyar kis- és középvállalkozások 

termelékenysége az MI technológiáknak 

köszönhetően, a mostanihoz 

képest mintegy 26%-kal növekedjen. 

Az MI használata felvet nem kevés 

erkölcsi, de ugyanakkor jogi kérdéseket 

is. Ha az EU Alapjogi Chartájára vagy a 

magyar Alaptörvényre gondolunk, akkor 

bizony jó néhány alkalmazás esetében 

vetődik fel a dilemma: ha lehet, akkor 

szabad is? Ha valami technológiai - 

lag megoldható, akkor vajon jogilag 

megengedhető-e? 

Annál is inkább, mert a mesterséges 

intelligencia alkalmazása által felvetett 

társadalmi és jogi-szabályozási kérdések 

döntő többségére ma még nincs egyértelmű 

vízmértéknek vagy legalább is 

stabil kiindulópontnak tekinthető jogi 

állásfoglalás. 

A fenti kérdésekre kereste a választ, 

ehhez próbált kapaszkodót adni a Nemzeti 

Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom 

Kutatóintézete, az Alkotmánybíróság, 

valamint a Nemzeti Adatvédelmi 

és Információszabadság Hatóság által 

még a pandémia előtt, tavaly februárban 

közösen megszervezett A mesterséges 

intelligencia alkalmazásának hatása az 

alapjogokra elnevezésű konferenciája. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 

Oktatási Központjában lezajlott szakmai 

eseményen 48 előadó fejthette ki a gon - 

dolatait. Az előadások választott témái 

közel teljes képet adtak az MI kapcsán 

fel merülő alapjogi összefüggésekről. 

Elhangzott, hogy a Föld lakosságának 

59, benne hazánk 62 %-a aktív közösségi 

felhasználó. Ezen a területen szabályozó 

szerepkörben már magánszereplők is 

megjelentek, amely főleg az alapjogok 

területén igénylik az eddigieknél gyorsabb 

reagálást. De szó volt arról is, hogy 

a mesterséges intelligencia egy sor új 

viszonyrendszert hozott létre. Ma online 

platformok léteznek például a szólásszabadság 

ellenőrzésére. Az Alkotmánybíróság 

elnöke kijelentette, hogy a legújabb 

generációs adatvédelemnek már a személyiség 

autonómiáját is védeni kell, hiszen 

a technológia fejlődésével az emberek 

életének minden pillanata láthatóvá vált. 

A tavalyi előadásokra alapozva a 

közelmúltban jelent meg A mesterséges 

intelligencia szabályozási kihívásai című 

tanulmánykötet Török Bernát és Ződi 

Zsolt szerkesztésében, amely hat nagy 

témakörre bontva, 29 szerző 22 munkáját 

tartalmazza. 

„A kötet célkitűzése nem az, hogy a 

jogalkotás előtt álló feladatokról teljes 

képet nyújtson, hanem az állam szerepvállalását, 

akár a szabályozó általános 

megközelítését, akár pedig egyes szabályozási 

területeket illetően azokat a 

tudományos szempontokat vesse föl, 

amelyeknek meggyőződésünk szerint meg 

kell határozniuk a szabályozási elképzelésekről 

folyó szakmai vitát.” – áll a könyv 

ajánlásában. 

A kötet a Ludovika Egyetemi Kiadó 

webshopjában vásárolható meg. 

22 | | 2021.08.04.

A COMPUTERWORLD CAFÉ CÉLJA, HOGY EGY KELLEMES 

KÁVÉZÁS KÖZBEN MEGISMERJÜK A SIKERES CÉGEK MÖGÖTT ÁLLÓ 

VEZETŐKET ÉS SZAKÉRTŐKET. 

A műsorban megérthetjük, mi motiválja vendégeinket a mindennapokban, és 

megismerhetjük szakmai életútjukat. Ezzel a tartalmas, egyben jó hangulatú 

eszmecserével igyekszünk inspirálni a szektor képviselőit. 

erp-consulting.hu • Kulcsár Alexandra 

OTRS Magyarország Kft. • Gyaraki László 

IdomSoft Zrt. • Karlócai Balázs 


NAGY NYÁRI 

PC WORLD- 

ELŐFIZETŐI 

AKCIÓ! 

TOTÁLIS VÉDELEM PC-DNEK 

EGY TELJES ÉVEN ÁT NEGYEDÉVES 

PC WORLD ELŐFIZETÉSED MELLÉ 

Fizess elő három hónapra a PC World magazinra, 

és mi a számtalan előny mellett egyéves Bitdefender 

Internet Security licenccel ajándékozunk meg! 

Exkluzív negyedéves 

PC World-előfizetői ajánlat 

5985 forint 

Az előfizetés előnyei 

AMÍG A KÉSZLET TART 

• A PC World 3 hónapig egyenesen házhoz jön 

• 1 évig védi számítógépedet a díjnyertes Bitdefender Internet Security csomag 

• 6 darab teljes verziós, exkluzív felhasználói szoftvert kapsz 

• 3 teljes PC-játékkal lepünk meg 

• Előfizetőként beleszólhatsz a magazin készítésébe, tagja leszel a 

PC World külső tanácsadói testületének 

• Teljes reklámmentességet élvezhetsz a PC World online felületén, 

amint aktiválod aktuális havi Plus tagságodat 

Megrendelhető: www.pcworld.hu/elofizetes 

Jelen előfizetői akció a készlet erejéig vagy 2021. 08. 31-ig tart. Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés nem mondható fel, más akcióval nem vonható össze. A Bitdefender 

IS csomag aktiválásához szükséges egyedi kódot az előfizetési díj befizetése után e-mailben küldjük a megadott e-mail-címre. Nem most jár le előfizetésed? Semmi gond! 

Ha még élő előfizetéssel rendelkezel, akkor is élhetsz a nagy nyári PC World-előfizetői akció előnyeivel, meglévő előfizetésedet 3 hónappal meghosszabbítjuk. További információért 

hívd a 06-1/445-0930-as, nem emelt díjas telefonszámot, vagy írj a terjesztes@pcworld.hu e-mail-címre. Megrendelésed egyben önkéntes adatközlés is. Az adatközlő 

hozzájárul, hogy közölt adatait a kiadó az előfizetői névjegyzékében nyilvántartsa, és számára előfizetésekkel, akciókkal kapcsolatos tájékoztatókat küldjön. Megrendeléseddel 

továbbá hozzájárulsz, hogy a kiadó tájékoztató és

Computerworld magazin 2021.08.04. LII. évfolyam 15. szám

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?