46/9 - Egyetem TÃ©r

HÍREK 

XIII. debreceni kardiológiai napok ----------------------------------------------------------------------- 4 

Kitüntetettek ------------------------------------------------------------------------------------------------- 4 

Te ki választanál? ------------------------------------------------------------------------------------------- 4 

Sikeres négyoldalú együttműködés ---------------------------------------------------------------------- 4 

Pszichológia szakhét --------------------------------------------------------------------------------------- 5 

Ünnepi megemlékezés ------------------------------------------------------------------------------------- 5 

Chiba Egyetem --------------------------------------------------------------------------------------------- 5 

HÁTTÉR 

A munkaerő-piaci igények és a DE ---------------------------------------------------------------------- 6 

DE Közalkalmazotti Tanács ------------------------------------------------------------------------------ 6 

Versenyképesség nemzetközi porondon ---------------------------------------------------------------- 7 

DExam ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 8 

Versenygyőztes debreceni hallgatók -------------------------------------------------------------------- 8 

IGEN, köszönjük! ------------------------------------------------------------------------------------------ 9 

Hogyan lehetek tanár bolognai rendszerben? ---------------------------------------------------------10 

Értékünk az ember ----------------------------------------------------------------------------------------10 

EuroSkills 2007 informatikai verseny --------------------------------------------------------12 

ZOOM 

Báltavasztalat ----------------------------------------------------------------------------------------------13 

Csak viccből öregek ---------------------------------------------------------------------------------------14 

A világháló medikusa -------------------------------------------------------------------------------------15 

SZÉP-SZELET 

Áfra János versei ------------------------------------------------------------------------------------------17 

NÉZŐPONT 

Az érzések technikája -------------------------------------------------------------------------------------18 

Lesz-e pénzünk az egyetem után? -----------------------------------------------------------------------19 

Ne csináld a feszót (Tele-trip) ----------------------------------------------------------------------------20 

A „modern” hagyományok útján ------------------------------------------------------------------------21 

Elhúzni a csíkot --------------------------------------------------------------------------------------------21 

DE-FICIT 

Amikor már a levegőért is fizetni kell ------------------------------------------------------------------23 

ELÁN SPORT 

Fizikai egészség =szellemi egészség --------------------------------------------------------------------25 

Idén is lesz Medikus Kupa! ------------------------------------------------------------------------------26 

Sportnap ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 

Futballdrámák ----------------------------------------------------------------------------------------------27 

GENDER KÜLÖNSZÁM -------------------------------------------------------------------- 30 

BALU ----------------------------------------------------------------------------------------------- 38 

Love Me 

Gender... 

Hajnali Árpád nevéhez 

illően egy szűrt fényekkel 

szórt hajnalon dúdolta az 

egykori Elvis-sláger némileg 

elferdített verzióját. Árpád 

igazi úriemberként tisztelte 

és szerette a nőket, nemhiába 

választottuk éppen őt mostani 

beköszöntőnk alanyának. A 

nemzetközi nőnap ugyan már 

mögöttünk van, de érdemes 

megemlíteni, milyen ötlettel 

rukkolt ki pár évvel ezelőtt e 

lelkes egyetemista ezen jeles 

esemény alkalmából. 

Egy ízben éjszaka a főtérre 

lopózott, megvárta, míg 

az Aranybika Szálló utolsó 

fényei is kihunynak, aztán a 

gyengébb nem iránti rajongását 

kifejezendő, nekilátott 

felfújni vérvörös festékkel 

az egyik közeli hirdetőoszlopra, 

hogy: Éljenek a Nők! 

Másnap reggelre a hölgyek 

szíve megdobbant a sommás 

és vidám mondat olvastán, 

akárcsak a közterület-fenntartóké, 

akik ádáz hajszát 

indítottak a gaz fújkáló után. 

Ne találgassák fölöslegesen 

mi történt, Hajnali Árpádot 

felismerte egy közeli házban 

lakó, álmatlansággal küzdő 

szemtanú, és megbírságolták. 

Igaz, azt mondják, a fizetendő 

összeg jelképes volt, 

mert a fiatalember ügyében 

egy szigorú, ámde igazságos 

tisztviselőnő döntött, akinek 

szíve meglágyult, látva a 

helyszínen készült fotókat. 

Nem tudott haragudni a lovagias 

diákra, aki azóta is jó 

szívvel emlékszik vissza a 

történtekre. 

Salamon Péter 

Egyetemi Élet, a Debreceni Egyetem lapja 

– A Debreceni Egyetem megbízásából kiadja a Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft. – Felelõs kiadó: Dr. Fésüs László rektor – 

Fõszerkesztõ: Ölveti László – Lapmenedzser: Bánfalvi Gyõzõ – Fotó: Campus Fotó – Állandó munkatárs: Szabó Ivett, Szabó Laci – 

Korrektor: Kovács Éva – Tördelõ: Barna Ildikó – Levilágítás: AppleScan – Nyomda: Vider-Plusz Bt. – Terjesztés: Meló-Diák – ISSN 

0230 7731 – Megjelenik kéthetente 4000 példányban – A szerkesztõség levélcíme: Pont Szolgáltató Központ, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 

– A szerkesztõség telefonszáma: (52) 512-900/ 22884 – A szerkesztõség e-mail címe: egyetemielet@pszk.unideb.hu – www.egyetemter.hu 

Hirdetésfelvétel: 06-(30)-680-9528 E-mail: bgyozo@puma.unideb.hu 

2008. MÁRCIUS A TARTALOMBÓL 

EGYETEMI ÉLET 3

XIII. debreceni kardiológiai napok 

Immár tizenharmadik alkalommal rendezték meg március első hétvégéjén 

Debrecen legnagyobb orvoskongresszusát, a debreceni kardiológiai napok 

továbbképző konferenciát a Kölcsey-központban. A találkozót 1995-ben Édes 

István professzor és Czuriga István főorvos indította el, a Debreceni Egyetem 

Kardiológiai Klinikája és a Debreceni Járóbeteg Kardiológiai Intézet közös 

szervezésében. A szervezők eredeti szándéka a folyamatos kardiológiai továbbképzés 

biztosítása és a legújabb szakmai ismeretek naprakész átadása volt az 

Északkelet-magyarországi régió orvosai számára. A gyorsan népszerűvé váló 

rendezvény hamar túlnőtte a regionális kereteket, és mára az egyik legrangosabb 

hazai posztgraduális kardiológiai fórummá vált. Az idei konferencia kiemelt témája 

a koszorúér-betegség volt, de szót ejtettek többek között az őssejtkezelésről, 

és bemutattak egy új, nem invazív koszorúereket vizsgáló módszert, amelyet 

elsőként az országban Debrecenben vezettek be a szakemberek. A kongresszus 

két napjának délutánján a továbbiakban a kardiológiai gyógyszerek gyártásában 

élenjáró gyógyszergyárak tartottak szakmailag magas színvonalú szimpóziumokat, 

hazai és külföldi előadókkal. 

Pszichológia szakhét 

Március 10-13. között rendezték 

meg a Pszichológia szakhetet, amely a 

tartalmas kikapcsolódáson túl szakmai 

találkozóként is jelentős esemény. A 

harmadéves hallgatók által szervezett 

négynapos szakhéten a helyi szakemberek 

mellett olyan országosan is 

ismert pszichológusok, a pszichológia 

határterületén mozgó szakemberek 

tartottak előadásokat, akik tudományos 

kutatásaik ismertetésével szélesítették 

az egyetemisták látókörét. Idén márciusban 

Popper Péter jelenléte is erősítette 

a Pszichológiai szakhetet, az Auditórium 

Maximumban a lelkes hallgatók az 

előadás után alig akarták elengedni a 

neves pszichológust. 

Te kit választanál? 

A Debreceni Egyetem Természettudományi 

és Technológiai Kar Evolúciós 

Állattani Tanszékén működő 

Viselkedésökológiai Kutatócsoport 

egyetemisták párválasztási szokásainak 

tanulmányozását kezdte meg 

március végén az egyetemen. A nagyobb 

egyetemi épületekbe kihelyezett 

gyűjtőládákba névtelenül kitöltött kérdőívek 

bedobásával segíthetik jelenleg 

is az egyetemisták a kutatócsoportot, 

melynek célja, hogy sok hallgatótól 

gyűjtsön adatokat, hogy aztán analizálhassa 

a párválasztási döntéseket/ 

aktivitást befolyásoló tényezőket. A 

vizsgálat eredményeit és a gyűjtött 

adatokat a kutatáson kívül nem használják 

fel, az adatok feldolgozása 

névtelenül történik. A kutatócsoporttal 

és a vizsgálattal kapcsolatban a http:// 

vocs.unideb.hu oldalon találhatók 

bővebb információk. 

Sikeres négyoldalú 

együttműködés 

A Debreceni Egyetem Orvosés 

Egészségtudományi Centrumának 

koordinálásával lezárult a 

Magyarország négy orvosképző 

egyetemét érintő humánerőforrás-fejlesztési 

program. A projekt 

a HEFOP keretében az oktatók 

minőségközpontú képzésének 

megvalósítását, valamint a humánerőforrás 

összehangolt, rendezett 

és tervszerű fejlesztését tűzte ki 

célul. „A felsőoktatás szerkezeti 

és tartalmi fejlesztése” című 

pályázaton a budapesti, pécsi és 

szegedi intézmények a Debreceni 

Egyetem Orvos- és Egészségtudományi 

Centrumának vezetésével 

konzorciumban vettek részt. A 

projekt során olyan tématerületek 

kapcsán történt jelentős előrelépés, 

mint a nem orvosdiplomások át- és 

továbbképzése, a minőségügyi 

képzések szerepének növelése 

az orvosképzésben, az egységes 

szintfelmérő vizsga feltételeinek 

kidolgozása, valamint az oktatási 

technológia és menedzsment. 

4 www.egyetemter.hu HÍREK 

2008. MÁRCIUS

Kitüntetettek 

A Parlamentben adták át március 15-én a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint 

a Magyar Köztársasági Érdemrend különböző fokozatait. A kitüntettek 

Sólyom László köztársasági elnöktől, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől és 

Szili Katalintól, az Országgyűlés elnökétől vehették át a díjakat. A Debreceni 

Egyetemről Széchenyi-díjat kapott dr. Gergely Pál, az MTA levelező tagja, az 

OEC tudományos elnökhelyettese, a biokémiai és molekuláris biológiai sejtkutatás, 

valamint a hormonális szabályozás kérdéseinek vizsgálatában nemzetközileg is 

kiemelkedő tevékenységéért és az eredmények gyakorlati alkalmazásáért. Szintén 

Széchenyi-díjat vehetett át iskolateremtő munkásságáért, az izomsejtek fiziológiás 

és kóros működésének megismerésében elért kiemelkedő eredményeiért dr. 

Kovács László, az MTA rendes tagja, az OEC egyetemi tanára. 

További díjazottak: A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét 

vehette át dr. Udvardy Miklós egyetemi tanár, OEC. A Magyar Köztársasági 

Érdemrend Lovagkeresztjét vehették át: dr. Furka István egyetemi tanár, OEC 

és Kecskés Gábor gazdasági igazgató, OEC és dr. Somogyi Gábor egyetemi 

docens, OEC. A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkeresztet kapott dr. Nemes 

Zoltánné osztályvezető, TEK. Batthyány Strattmann László-díjat kapott dr. 

Gergely Lajos egyetemi tanár, OEC. Pro Sanitate-díjat vehetett át dr. Tóth Judit 

egyetemi adjunktus. OEC. Márciusi Ifjak díjban részesült dr. Szántó Attila egyetemi 

tanársegéd, OEC. 

Ünnepi megemlékezés 

Az 1948/49-es forradalom és szabadságharc 

160. évfordulóján ünnepi 

megemlékezést tartottak március 15-én 

a Debreceni Egyetem Aulájában. Ünnepi 

beszédet mondott dr. Debreczeni 

Attila tudományos rektorhelyettes és 

Kovács Gyula Máthé a Hallgatói Önkormányzat 

elnöki megbízottja. Ezután 

a megemlékezésen részvevők irodalmi 

és zenei műsorokat tekinthettek meg. 

Eltűnt! 

Chiba Egyetem 

A diplomások továbbképzési lehetőségeiről, valamint a bolognai folyamat és 

az úgynevezett mobilitási programok tapasztalatairól tárgyalt a Chiba Egyetem 

Kertészettudományi Karának képviselője, Kazuyuki Inubushi professzor és 

prof. dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok 

Centrumának elnöke. Chiba Japán egyik legfontosabb üzleti központja. Az ottani 

egyetem számos külföldi intézménnyel tart fenn együttműködési kapcsolatot. A 

Debreceni Egyetemmel még 1996-ban kötöttek kölcsönös együttműködési szerződést, 

amelynek legfőbb célja az oktatói-kutatói-hallgatói mobilitás támogatása, 

közös kutatási projektek szervezése volt. A mostani találkozón a posztgraduális 

együttműködési lehetőségek bővítéséről tárgyaltak a felek március 9-én. 

2008. MÁRCIUS HÍREK 

Győri István 23 éves 172 cm magas, 

55 kg, barna hajú, barna szemű, végzős 

vegyész szakos egyetemista. Eltűnésének 

időpontja: 2008. március 8. Eltűnésekor 

barna, csípőig érő szövetkabátot, 

rojtos aljú, világosszürke farmernadrágot, 

és barna velúr cipőt viselt. Aki 

bárhol látta, vagy bármilyen információval 

rendelkezik, kérjük, jelentkezzen 

az alábbi telefonszámokon: 

06/30-566-2046, 06/30-568-0744. 

EGYETEMI ÉLET 5

A munkaerő-piaci igények 

és a Debreceni Egyetem 

Együttműködési szándéknyilatkozatot 

írt alá a Debreceni 

Egyetem, az Észak-alföldi Regionális 

Munkaügyi Központ és 

a Debreceni Regionális Képző 

Központ. Erről tájékoztatott 

dr. Fésüs László rektor, Miskó 

Istvánné főigazgató és Gerő Ildikó 

igazgató március 6-án. 

Az együttműködés elsődleges célja a 

munkaerő-piaci igények és az egyetemi 

képzés közelítése. A megállapodás 

fontos szerepet tölthet be az északalföldi 

régió foglalkoztatási helyzetének 

javításában, a munkaerő-piaci 

esélyegyenlőség megteremtésében. A 

gazdaság és a munkaerőpiac változása 

ugyanis folyamatos alkalmazkodást 

kíván a munkavállalóktól, a képzési 

piac szereplőitől és a munkaadóktól 

egyaránt. 

A változások követése regionális 

együttműködések révén még hatásosabb 

lehet. A Debreceni Egyetem 

egyik legfontosabb célkitűzése, hogy 

felnőttképzési tevékenysége bővüljön, 

alkalmazkodjon a piaci igényekhez. 

Az egyetem tárgyi infrastruktúrája 

és személyi feltételei biztosítják, 

hogy a felnőttképzés egyik hazai bázisintézménye 

legyen a jövőben. Az 

Észak-alföldi Regionális Munkaügyi 

Központtal és a Debreceni Regionális 

Képző Központtal együttműködve 

minél jobban igyekszik kihasználni a 

felnőttképzési pályázatokban rejlő lehetőségeket. 

A megállapodás azonban 

nem új keletű, hiszen az Észak-alföldi 

Regionális Munkaügyi Központ és a 

Debreceni Regionális Képző Központ 

jelenleg is számos módon dolgozik 

együtt az egyetem különböző karaival. 

Ezeket a kapcsolatokat az intézmények 

szabályozni és fejleszteni kívánják. 

Az egyetem arra törekszik, hogy még 

szorosabb kapcsolat alakuljon ki az említett 

intézményekkel a munkaerő-piaci 

igényfelmérés egységes rendszerének, 

a pályaorientáció rendszerének tartalmi 

és módszertani fejlesztése, a regionális 

képzési hálózat kialakítása, valamint a 

felnőttképzési szolgáltatások fejlesztése 

területén. 

Az egyetem továbbá a felnőttképzési 

stratégiájába beépítené azokat az igényeket, 

amelyek az Észak-alföldi Regionális 

Munkaügyi Központtal történő 

együttműködés során megfogalmazódnak. 

Ezen túl közös szociológiai, terület- 

és vidékfejlesztési kutatásokat is 

folytatnának a jövőben, amelyek révén 

tovább erősödne az együttműködés. A 

munkaügyi központ az általa gyűjtött, 

rendszerezett munkaerő-piaci adatok, 

igények és a keresett szakképesítések 

ismeretében kiválóan hozzájárulhat 

az egyetem képzési struktúrájának 

fejlesztéséhez. 

Debreceni Egyetem 

Közalkalmazotti Tanács 

Az előző számában tájékoztattunk 

a Debreceni Egyetem Közalkalmazotti 

Tanácsa 2006-2007-es tevékenységéről. 

Hetek óta folyó, igen munkaigényes, körültekintő 

előkészítés után 2008. február 

14-én érvényesen és eredményesen lezajlott 

az új testület választása, melyben 

elévülhetetlen érdemek illetik – a nagy 

számban érvényesen szavazó közalkalmazottakon 

kívül – a folyamatot sikeresen 

irányító Választási Bizottságot és 

annak elnökét, dr. Szabó Máriát. 

Február 28-án dr. Fésüs László 

akadémikus, rektor úr jelenlétében 

megtartotta a testület első ülését, s 

titkos szavazással elnökévé választotta 

dr. Mikita Jánost, a II. Belgyógyászati 

Klinika docensét. A megújult összetételű 

KT első határozatával állandó 

meghívotti státust biztosított Andrássy 

Gézának, az AMTC nyelvtanárának. 

Záró információként bemutatjuk a 

Debreceni Egyetem Közalkalmazotti 

Tanácsát, mely az érvényes és eredményes 

voksolást követően három évre 

kapott mandátumot. 

Elnök: 

Dr. Mikita János – OEC Belgyógyászati 

Intézet II. Belgyógyászati 

Klinika 

Tagok: 

Bozsváriné Vetési Ágnes – TEK Fizikai 

Kémiai Tanszék 

Dániel Ernő – OEC Belgyógyászati 

Intézet I. Belgyógyászati Klinika 

Dudics Pál – TEK Kossuth Lajos Gyakorló 

Gimnázium 

Élesné Tóth Katalin – OEC Immunológiai 

Intézet 

Haramura Gizella – OEC Klinikai 

Kutató Központ 

Kissné Mona Erika – OEC Tüdőgyógyászati 

Klinika 

Pető Istvánné – OEC Gyermekgyógyászati 

Klinika 

Petrányi Miklósné – OEC Urológiai 

Klinika 

Dr. Rapcsák Mariann – OEC Egészségügyi 

Főiskola 

Dr. Szabó Edit – TEK Ókortörténeti 

Tanszék 

Szegény Jánosné – OEC Kardiológiai 

Intézet Szívsebészeti Központ 

Zsámboki Judit – OEC Szülészeti és 

Nőgyógyászati Klinika 

6 www.egyetemter.hu HÁTTÉR 

2008. MÁRCIUS

A DExam sikere 

Lassan már egy éve sikeresen működik 

a DExam nyelvvizsgarendszer 

a Debreceni Egyetemen. A 

tapasztalatokról, jövőbeni tervekről, 

esetleges fejlesztésekről Dr. 

Vad Kálmánnét, az Idegennyelvi 

Központ igazgatóját kérdeztük. 

– Az Idegennyelvi Központ DExam 

Vizsgaközpont 2007. áprilisában nyerte 

el a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testülettől 

az engedélyt a DExam vizsgarendszerrel 

államilag elismert általános 

angol nyelvvizsgák lebonyolítására. 

Azóta az Idegennyelvi Központ DExam 

Vizsgaközpontban két teljes és egy 

kisebb vizsgaidőszak volt. Ez idő alatt 

örvendetesen nőtt a vizsgázók száma. 

A legnépszerűbbek a középfokú B2 

vizsgák, ide jelentkeztek a legtöbben. 

Az eredmények egyébként megfelelnek 

azoknak a szakmai elvárásoknak, amelyeket 

akkreditációs pályázatunkban 

terveztünk. Feltételezem, hogy a nyelvvizsgánkat 

használók is elégedettek, 

úgy, mint egyetemünk vezetői is, akik 

egyébként megrendelői voltak vizsgarendszerünknek. 

EÉ: — Most indulnak a tavaszi tanfolyamok, 

illetve, ha jól tudom a tavaszi 

DExam Hétvégék. 

– Igen, a vizsgarendszerünkkel egy 

évre három vizsgaidőszakot álmodtunk 

meg. Van egy január végi, február eleji 

úgynevezett téli vizsgaidőszakunk, ezt 

követi a május végi, június eleji tavaszi 

vizsgaidőszak, majd a harmadik, az őszi 

vizsgaidőszak november, december környékén. 

Ez a három vizsgaidőszak zárja 

le tulajdonképpen az előttük zajló tanfolyamainkat. 

A két hosszabb, tavasszal és 

ősszel indított tanfolyamainkat DExam 

Hétvégéknek neveztük el. Jelen pillanatban 

a tavaszi DExam Hétvégék zajlanak. 

De vannak rövidebb intenzív nyelvtanfolyamaink 

is: januárban és augusztusban. 

A három vizsgaidőszakot tehát összekötik 

ezek a nyelvtanfolyamok, melyek célja az, 

hogy a DExam vizsgák típusfeladataira 

felkészítsék a résztvevőket, a későbbi 

vizsgázókat. 

EÉ: — Miben nyújt mást, vagy többet 

a hallgatóknak a DExam a „hagyományos” 

nyelvvizsgákhoz képest? 

– Vizsgarendszerünk fő sajátossága a 

modulválasztási lehetőség. A vizsgázók 

természetes humán-, vagy reálérdeklődésüknek 

megfelelően választhatnak 

humán-, illetve reálmodul feladatsort 

nyelvtudásuk mérésére. Nézzünk néhány 

statisztikai adatot. 2007-ben a vizsgázók 

több mint 60%-a teljesítette a DExam 

vizsga követelményeit. 2008-ban eddig 

átlagosan 69%-os eredményesség 

tapasztalható a szóbeli, és 62%-os az 

írásbeli vizsgáinkon. Feltételezhetően az 

eredményességhez a jó modulválasztás is 

hozzásegítette a vizsgázókat. 

EÉ: — Lehet-e újításokra számítani 

a jövőben, esetleg bekerülhetnek-e új 

nyelvek a rendszerbe? 

– A DExam egynyelvű angol vizsgarendszer. 

Elképzelésünk, hogy ezt a 

rendszert angolból az álmainknak, a pályázatban 

leírt elveknek és feltételeknek 

megfelelően a legmagasabb színvonalon 

működtessük. Jelenleg gyűjtjük a tapasztalatokat, 

ezért egyelőre még nem gondolkodunk 

más irányú fejlesztésekben. 

Bővebb információ: www.dexam. 

unideb.hu 

Szabó Ivett 

Versenygyőztes debreceni hallgatók 

A Debreceni Egyetem Zeneművészeti 

Kar márciusban is az országos 

versenyekre koncentrál. Az 

immár ötödik alkalommal megrendezett, 

és idén Dohnányi Ernő 

nevét felvevő Országos Kamarazene 

Találkozó és Verseny látványos 

debreceni sikerekkel zárult. 

A Zeneművészeti Kar vonósnégyese, 

Ambrus Anett-hegedű, Tálas Anna-hegedű, 

Tóth Árpád-mélyhegedű, Antal 

Barbara-gordonka Kiemelt nívódíjban 

részesült és a Debreceni Egyetem Rektorának 

Különdíját kapta. Ugyancsak 

Kiemelt nívódíjat kapott az Ambrus 

Anett-hegedű, Antal Barbara-gordonka 

és Sári Gergő-zongora alkotta trió is. 

Nagy Sándor-klarinét, Tetézi Borókagordonka 

és Domsi Géza-zongora nívódíjban 

részesült. 

Ugyanezen a hétvégén a Zeneművészeti 

Kar hallgatói a budapesti Zeneakadémián 

rendezett országos karvezető 

versenyen (Fiatal Karvezetők Versenye 

Lantos Rezső emlékére) is remekeltek: 

Tihanyi Imre 2. díjat nyert és a KÓTA 

különdíját, amely 2009-ben előadás megtartására 

kéri fel a díjazottat a következő 

versenyen. Baliga Ádám a verseny 3. 

díját nyerte. 

A versenyeredmények komoly felkészítő 

munkát – és nem utolsó sorban mind 

a versenyzők, mind tanáraik tehetségét 

– feltételezik. A köszönet ezért megilleti 

mindazokat, akik a felkészítésben 

kulcsszerepet játszottak, így Molnár 

Zsolt gordonkaművészt, Martos László 

karmestert, Nagy Csaba oboaművészt, 

Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagyot, 

Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagyot, 

Dr. Molnárné Török Ágnes karnagyot. 

A friss szakmai eredmények olyan 

pillanatban születtek, amikor a zenei 

felsőoktatás éppen átalakuláson megy át 

és felértékelődnek azok a szakmai eredmények, 

amelyek a képzés maradandó 

értékeit gyarapítják. Mindkét verseny 

szakmai döntései különösen fontosak, 

hiszen elfogulatlan zsűrik hozták meg 

azokat. 

A tavasz tehát debreceni sikerekkel 

kezdődött, a jövőt pedig az jelenti, hogy 

a fentiek mellett egyre több mesterképzés 

akkreditációja történt meg, illetve 

van jelenleg is folyamatban a Debreceni 

Egyetem Zeneművészeti Karán. 


2008. MÁRCIUS

Több mint 3,3 millió választópolgár 

(az érvényesen szavazók 82,22 %-a) 

mondott „Igen”-t a képzési hozzájárulás 

(tandíj) eltörlésére vonatkozó 

kérdésre a március 9-i népszavazáson. 

A tandíj elleni országos megmozdulásról, 

a népszavazás várható 

következményeiről beszélgettünk 

Körösparti Péterrel, a Debreceni 

Egyetem Hallgatói Önkormányzatának 

(DEHÖK) elnökével, a Hallgatói 

Önkormányzatok Országos Konferenciája 

(HÖOK) alelnökével. 

EÉ: — Számítottál ilyen eredményre? Hol 

töltötted a népszavazás estéjét? 

– A HÖOK országos központjában, 

Budapesten, az elnökség többi tagjával 

együtt vártuk az eredményeket. Az előzetes 

közvélemény-kutatások többsége azt 

jelezte, hogy a tandíjra vonatkozó kérdés 

– a szavazáson feltett három kérdés közül 

egyedüliként – nem biztos, hogy elnyeri a 

választók legalább 25 %-ának „igen” szavazatát. 

Ehhez képest az összes választópolgár 

több mint 41 %-a szavazott „igen”-nel, ami 

elsöprő győzelem a HÖOK számára – és 

úgy gondolom, minden, a felsőoktatásban 

tanulmányokat folytató hallgató számára 

is. Magam mindvégig bíztam abban, hogy 

a választópolgárok túlnyomó többsége 

egyetért a HÖOK-kal abban, hogy a tandíj 

nem a megfelelő eszköz a felsőoktatás 

színvonalának emelésére. A magas szavazati 

arány egy kicsit számomra is meglepő volt, 

de nagyon örülök neki. 

EÉ: — A Magyar Rektori Konferencia 

(MRK) elnöke, Molnár Károly, a Budapesti 

Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 

rektora már a népszavazás másnapján 

felvetette, hogy meg kellene szüntetni az 

államilag támogatott és a költségtérítéses 

képzés közötti különbségtételt, és a tanulmányi 

átlaga alapján mindenki fizetne 

valamennyit, a gyengébbek többet, a jobbak 

kevesebbet. 

– Ez a javaslat nem lenne más, mint a 

népszavazás eredményének semmibe vétele. 

A kormány egyrészt nagyon helyesen 

benyújtotta a javaslatát a tandíjra vonatkozó 

törvényi rendelkezések azonnali hatályon 

kívül helyezésére, így – noha a népszavazás 

csak a tandíj 2009. január 1-jei megszüntetését 

írta elő – már április 1-jétől megszűnik a 

képzési hozzájárulás fizetési kötelezettség. 

IGEN, köszönjük! 

Beszélgetés Körösparti Péter DEHÖK-elnökkel, a HÖOK alelnökével 

2008. MÁRCIUS HÁTTÉR 

Ez azt jelenti, hogy 2008. szeptembertől 

decemberig sem kell fizetni. 

Az MRK javaslatát viszont a magam 

részéről elutasítom. Felháborítónak tartom, 

hogy miután a szavazók 82 %-a kijelentette, 

hogy nem kíván tandíjat, megjelenik egy 

olyan javaslat, amely más néven vissza 

akarja csempészni ugyanazt az intézkedést. 

A Felsőoktatási Kerekasztal március 12-i 

ülésén abban meg tudtunk állapodni, hogy 

fennmarad a képzési formák közötti átsorolás 

rendszere, vagyis a leggyengébben 

teljesítő finanszírozott hallgatók helyére a 

legjobb költségtérítéses hallgatók léphetnek. 

Ez a minőségi képzés erősítését szolgálja. 

EÉ: — Mi lesz a kieső bevételekkel? 

– Nincsenek kieső bevételek. A népszavazás 

másik két kérdésével már létező 

és beszedett díjakat töröltek el. A tandíjat 

először 2008. szeptemberben kellett volna 

fizetni, tehát ez egy olyan díj volt, amit 

sohasem szedtek be. Az intézmények most 

készítik a 2008. évi belső költségvetésüket. 

Mivel már tudják, hogy nem lesz tandíj, 

nem számolnak a tandíjbevételekkel, így 

nem lehet „kieső” bevételről beszélni. A 

Debreceni Egyetem eddig is az ország talán 

legkiválóbban gazdálkodó felsőoktatási 

intézménye volt, mindig jelentős összeget 

tudott fejlesztésre fordítani. Valószínűleg 

így lesz ezután is. Nagyobb probléma, 

hogy a hallgatói térítésekről és juttatásokról 

szóló kormányrendeletben a tanulmányi és a 

szociális ösztöndíjak rendszere a tandíjhoz 

van kötve. Mivel a tandíjbevételek felét tanulmányi 

ösztöndíjra kellett volna fordítani, 

a rendelet szerint a hallgatói normatívából 

a tanulmányi ösztöndíjra fordítható rész 

három év alatt fokozatosan csökken, míg 

a szociális ösztöndíjakra fordítható rész 

fokozatosan emelkedik. Mivel nem lesz 

tandíj, ezt a rendeletet is módosítania kell a 

kormánynak. Ha változatlan maradna, az a 

tanulmányi ösztöndíjrendszer összeomlását 

jelentené. Ha visszaállítanák a tanulmányi 

ösztöndíjak tandíj előtti arányát, akkor a 

szociális ösztöndíjak rendszerét kellene 

átalakítani, mert a rendelet jelenleg olyan 

sok hallgató számára írja elő nagy összegű 

szociális ösztöndíj kifizetését, amit egy 

kisebb arányú szociális ösztöndíjkeretből 

nem igazán lehet finanszírozni. Gondolom, 

a tavasszal elkészül a rendelet módosítása. 

A HÖOK természetesen véleményezni 

szeretné majd a tervezetet, és csak a hallgatók 

érdekeit szolgáló módosításhoz járul 

hozzá. 

EÉ: — A kampány alatt volt probléma? 

Pécsett valaki a népszavazás eredményének 

megsemmisítését kérte a Választási Bizottságtól, 

mert szerinte a HÖOK, azzal, hogy 

plakátokat helyezett ki az egyetemen, politikai 

tevékenységet folytatott, ami tilos. 

– Hallottam erről az esetről. Meg arról 

is, hogy volt olyan intézmény, ahol nem 

engedélyezték a HÖOK plakátjainak kihelyezését. 

Az Országos Választási Bizottság 

az említett panaszt elutasította, mert a Pécsi 

Tudományegyetem vezetésének, mint az 

ingatlan kezelőjének kellett volna fellépnie, 

ha nem ért egyet a plakátok kihelyezésével, 

de nem tette. Szerencsére a Debreceni Egyetem 

vezetése mindvégig igen konstruktívan 

állt a plakátok kérdéséhez, elsődlegesnek 

tekintették a véleménynyilvánítás szabadságát. 

Noha a tandíj ügyében nem értettünk 

egyet, emellett minden területen kiválóan 

tudtunk és tudunk együtt dolgozni, partneri 

a kapcsolat. 

EÉ: — A HÖOK elmúlt kétéves története 

lényegében a tandíj elleni küzdelemről 

szólt. Mit fog csinálni ezután az országos 

szervezet? 

– Azért ez egy kicsit túlzás. A médiában 

lehet, hogy ez jelent csak meg, de a HÖOK 

folyamatosan képviselte a hallgatók érdekeit 

minden területen. Említhetem például az 

utazási kedvezmények ügyét, amelyben 

az eredeti kormányzati tervekhez képest a 

hallgatók számára jóval kedvezőbb megoldás 

született. Részt veszünk a felsőoktatási 

intézmények akkreditációs folyamatában, 

az intézmények munkáját felmérő látogatóbizottságokba 

a HÖOK is egy-egy tagot 

delegál. Széles külkapcsolati rendszerrel 

rendelkezünk, jelentős szerepet vállalunk az 

európai országok hallgatói érdekképviseleteit 

összefogó ESIB munkájában. Emellett 

természetesen rengeteg, a hallgatókat érintő 

kérdést véleményezünk. 

A HÖOK életében most talán egy kicsit 

nyugalmasabb időszak következik. Március 

12-én már összeült a Felsőoktatási 

Kerekasztal, amelynek tagjai a felsőoktatásban 

működő érdekvédelmi szervezetek, 

köztük a HÖOK, és a minisztérium képviselői. 

Visszaülünk tehát a tárgyalóasztalhoz, 

és tovább gondolkodunk a felsőoktatás 

reformjának lépéseiről. 

Ölveti László 

EGYETEMI ÉLET 9

Hogyan lehetek tanár a bolognai rendszerben? 

A megváltozott képzési rendszerben 

az alap- és mesterképzések megjelenésével 

sokak számára talán bonyolultabbnak 

tűnhet a tanári képesítés 

megszerzése. Ezért tartanak a 

karokon, és a közelmúltban centrum 

szinten a Tudományegyetemi Karon is 

tájékoztatókat a hallgatók számára a 

képzés rendszeréről. 

A TEK elnökhelyettese, prof. dr. Gaál 

István tájékoztatón mutatta be a tanárképzés 

menetét. A Természettudományi Karon, a 

Bölcsészettudományi Karon és az Informatikai 

Karon is felmerülnek a hallgatókban 

és az oktatókban is ezek a kérdések, bizonytalanságok, 

amelyre igyekeznek kielégítő 

választ adni az oktatási dékánhelyettesek is. 

A kétszintű rendszerre már átálltak az intézmények, 

a mesterképzés területén vannak még 

fehér foltok. Az alapképzésekkel ellentétben 

a mesterképzések indítása – beleértve a tanári 

mesterképzési szak számos szakképzettségét 

– többnyire az egyetemekre lesz jellemző. A 

Debreceni Egyetemen több mint nyolcvan 

éve folyik tanárképzés, az országban az egyik 

legmagasabb színvonalon biztosítják a szakemberek 

utánpótlását. 

A tanárképzés igazodik a kétfokozatú 

rendszerhez, de az alapképzés elvégzése még 

nem jogosít fel tanításra, tanár csak a mesterdiploma 

megszerzése után lehetsz. Tehát csak 

a mesterképzés elvégzése után vagy jogosult 

tanítani. A diplomával a kezedben, amiért 

ugyan eggyel több, tizenegy félévet kell teljesítened, 

ötödiktől tizenkettedik osztályban 

taníthatsz. A tizenegy félévet azért vezették 

be, mert plusz egy félév tanítási gyakorlatot 

iktattak be a rendszerbe. A képzésben 

nagyobb figyelmet kapnak a pedagógiai és 

pszichológiai tárgyak, illetve a tanítási gyakorlattal 

még inkább a képzés színvonalát 

szeretnék emelni. 

A tanulmányokat tanárképzésben kétszakosként 

végezheted. A diszciplináris mesterképzési 

szakkal párhuzamosan vagy amellett 

egy szakon is lehet tanári szakképzettséget 

szerezni, a tanári modult költségtérítéses 

formában elvégezve. Az iskolák általában a 

többszakos tanárokat keresik, egyszakos tanárokra 

csak nagyobb iskolákban, jellemzően az 

érettségi tárgyak esetén lehet szükség. 

Ha valaki a tanári pályát választja, az 

alapképzésének szakja mellé 20-féle második 

tanári szakképzettséget választhat. Vannak 

olyan szakok, amelyek csak második tanári 

szakképesítésként funkcionálhatnak, pl. az 

ábrázoló geometria és műszaki rajz, hon- és 

népismeret, illetve a könyvtár-pedagógia. 

A tanárképzés menete pontosan így működik: 

Elsőként természetesen elkezded a 

tanulmányaidat az alapképzésen, egyszakosként. 

A második félévben kell dönteni arról, 

hogy tanár leszel-e, és meg kell választanod a 

másik szakodat, a szakpárodat. Az alapképzés 

következő féléveiben, tehát a harmadiktól 

az alapdiplomáig a tanári tárgyak mellett, 

amelyet 10 kredit értékben kell teljesíted, 

felveszed a másik szakod 50 kreditjét is. 

Ezután megszerzed az alapdiplomádat, és 

felvételt kérsz mesterképzésre, kétszakos 

tanári szakképzettség céljából. A mesterképzésben 

a két szakodon a tanulmányokat tehát 

folytatod tovább, csak most már a második, 

minor szak tárgyai kerülnek túlsúlyba, így 

mindkét szakodon megfelelő szakmai tudásra 

tehetsz szert. 

Az alapképzésben részt vevő első éves 

hallgatóknak 2008. április 15-ig kell eldönteniük, 

hogy a tanári pályát választva egy másik 

szakot vesznek-e fel, vagy egyszakosként 

szakirányt, illetve specializációt választanak. 

Mindenkinek jó mérlegelést kívánunk! 

További információt találhattok a www. 

detek.unideb.hu oldalon, a Tanárképzés menüpontban 

illetve a Tanárképzési Csoporttól is 

kérhettek tájékoztatást és tájékoztató füzetet a 

főépületben a földszinti 17/1-es irodában. 

Boros Judit 

ÉRTÉKÜNK AZ EMBER — 300 milliós pályázatot nyert a DE AMTC 

A Debreceni Egyetem Agrár- és 

Műszaki Tudományok Centrum 

Mezőgazdaságtudományi Kara, környezetgazdálkodási 

mérnöki, illetve 

a természetvédelmi és vadgazda 

mérnöki alapképzési (BSc) szakok 

képesítési követelményeinek kidolgozására, 

valamint a szakok beindítására 

több mint 300 millió forint 

támogatást nyert el a közelmúltban — 

számolt be lapunknak Prof. Dr. Kátai 

János, a Mezőgazdaságtudományi 

Kar dékánja. 

Mint megtudtuk, a pályázat kidolgozására 

a DE AMTC Mezőgazdaságtudományi 

Kara és a Pannon Egyetem Georgikon 

Mezőgazdaságtudományi Kara közösen 

pályázott. 

A projekt keretében a két intézmény karai 

a környezetgazdálkodási agrármérnöki és a 

természetvédelmi mérnöki BSc alapszakok 

tantárgyi programjait, a tantárgyak előadás 

anyagainak fejlesztik ki. A pályázat feladatai 

keretében kidolgozták a két BSc alapszakhoz 

kapcsolódó felsőfokú szakképzések (hulladékgazdálkodási 

technológus, gyógy- és 

fűszernövény termesztő és feldolgozó technológus) 

új Országos Képzési Jegyzék szerinti 

dokumentumait, elkészítették a szakmai 

és vizsgakövetelményeket. Az átjárhatóság 

érdekében meghatározták a felsőfokú szakképzések 

és a BSc alapszakok között a kredit 

beszámíthatóságot (hulladékgazdálkodási 

technológus – környezetgazdálkodási agrármérnök, 

gyógy- és fűszernövény termesztő 

technológus – természetvédelmi mérnök), 

valamint az egyéb intézményekben folyó 

képzések közötti átjárhatóságot. 

Az ország intézményeiben meghirdetett 

szakokon közösen használható, valamint 

szakspecifikus tananyagok is kidolgozásra 

kerülnek, összesen 14 tankönyv készült el 

eddig, melyek a későbbi magas színvonalon 

folyó oktatást alapozhatják meg. 

A programpontban E-learning tananyagokat 

és azok technikai kivitelezését végezték el. 

Az elkészített e-learning tananyagok kaput 

nyitnak a távoktatásban folyó képzés felé. Az 

oktatási infrastruktúra fejlesztésére is sor kerül: 

korszerű szaklaborok és előadók épülnek, 

kialakítják terepgyakorlatok háttérét, illetve 

fejlesztik az eszközállományt, új eszközöket 

vásárolnak (a könyvtár fejlesztése mellett). 

A pályázat felméri, értékeli és fejleszti 

a szakokhoz szükséges kompetenciákat 

(a hulladékgazdálkodási technológus és a 

gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó 

technológus felsőfokú szakképzések, 

valamint a környezetgazdálkodási agrármérnöki 

és a természetvédelmi mérnöki BSc 

alapszakoknál). 

A képzési programok minőségirányítási 

rendszerét az ISO 9001:2001, az ISO 

14001:2004, valamint az EFQM modell 

alapján kívánják kidolgozni, utóbbi minőségirányítási 

tanúsítványok megszerzésének 

a céljából. 

Az Európai Felsőoktatási Térséghez 

történő hatékonyabb csatlakozás céljából, 

a pályázatban vállalt feladatok teljesítése 

megalapozhatja és tovább erősítheti a Karon 

a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel 

kapcsolatos képzés oktatási és 

kutatási feltételrendszerét. 


2008. MÁRCIUS

Utazás és Szabadidő 2008 Kiállítás és Vásár néven, március 28-30. között ismét jelentkezik 

Debrecenben az Észak-alföldi régió hagyományos idegenforgalmi szakkiállítása, amelyet 

ezúttal új helyszínen, a Kölcsey Központban rendeznek meg. 

Az idén tizennyolcadik alkalommal megszervezett esemény a Kálvin téren kezdődött, majd 

az Aranybika hotelben talált otthonra, ám az elmúlt években mind a kiállítók, mind a látogatók 

részéről jelentkezett a nagyobb hely iránti igény, így idén már Debrecen modern rendezvényés 

konferenciaközpontjában kapott helyet az országosan is neves utazási vásár. 

A„bikához” képest háromszoros terület minden beépíthető négyzetcentiméterét kihasználja 

majd a több mint 100 kiállító, amelyek között az utazási irodák, idegenforgalmi képviseletek, 

szállodák, panziók és gyógyfürdők csakúgy megtalálhatók, mint a Magyar Turizmus Zrt. 

régióképviselői, a különböző nyelvoktatást kínáló szervezetek, a Tourinform Irodák vagy a 

turisztikai látványosságaikra büszke önkormányzatok. 

A debreceni idegenforgalmi nagyrendezvényen évek óta hagyomány, hogy bizonyos régiók, 

országok díszvendégként mutatják be értékeiket a közönségnek. Idén március végén a belföldi 

turizmust Közép-Dunántúl képviseli, míg külföldi vendégként az egyetemisták körében is 

népszerű Horvátország csábíthatja tengerpartjaira a magyar utazókat. Ebből is látszik, hogy 

az Utazás és Szabadidő 2008 Kiállítás és Vásáron az érdeklődők egyaránt találhatnak belföldi, 

illetve külföldi utazási lehetőségeket, ráadásul a Kölcsey Központban a legvonzóbb ajánlatokra, 

szervezett utakra már a helyszínen lesz lehetőség jelentkezni. 

2008. MÁRCIUS HIRDETÉS 

EGYETEMI ÉLET 11

EuroSkills 2007 

informatikai verseny 

A versenyt a Microsoft és a Cisco 

a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési 

Intézettel együttműködésben 

szervezte 18–24 éves diákok 

részére, hogy kiválasszák azt a 

négyfős csapatot, amely képviselheti 

Magyarországot a 2008 szeptemberében 

Rotterdamban megrendezendő 

európai döntőn. A Debreceni 

Egyetemről két csapat is nevezett, a 

felkészülést dr. Almási Béla egyetemi 

docens segítette. 

Az elődöntő során a feladat egy vállalkozás 

alapítása volt, és el kellett készíteni a 

cég indulásához szükséges dokumentumokat 

(pl. név, logó, jelmondat, prezentációsablon, 

levélpapír, weblap stb.), valamint 

meg kellett tervezni a cég irodájának 

fizikai kialakítását és informatikai infrastruktúráját. 

Ezenfelül ki kellett választani 

a szükséges hardvereket és szoftvereket 

(lehetőleg költséghatékonyan), és árajánlatot 

kellett tenni. A feladatok beküldési 

határideje 2007. október 28. reggel 8 óra 

volt, és a csapatok hajnalig tartó munkája 

meghozta az eredményét, hiszen a HTTP 

Team és az Exception Team is bejutott a 

közel 300 induló közül a legjobb 25 csapat 

közé (a névválasztásnak minkét esetben 

története van :-). 

A középdöntőt megelőzően minden csapatból 

két fő egy oktatási napon vett részt a 

Microsoft budapesti központjában, amiről 

az ember azt hinné, hogy nagyon könnyű 

megtalálni, de a várakozással ellentétben 

csak egy ablakba kitett tábla jelezte, hogy 

hova is kellene menni. Itt körvonalazták 

a várható feladattípusokat és a verseny 

további lebonyolítását, és meglepetésünkre 

az egyik előadást egy budapesti csapat tagja 

tartotta. December 6–7-én a csapatok a még 

épülő Népliget Center második emeletén 

folytatták a versenyt. A megérkezés utáni 

rövid köszöntőn hangzott el először a később 

oly sokat ismételt „Egyenlő pályák, 

egyenlő esélyek!” szlogen, ami többé-kevésbé 

meg is valósult. A gyors balesetvédelmi 

oktatás után megismerkedhettünk a 

helyszínnel, majd elkezdődött a verseny. 

A kiadott feladatokat szét kellett osztani a 

csapattagok között, mindenkinek volt mit 

csinálnia. Gyakorlati munkát igazán csak 

a szervertelepítés és a munkaállomások 

szerverhez kapcsolása jelentett, ezek mellett 

adatelemzést, kiadványszerkesztést és 

hálózati problémák elemzését kellett végrehajtani. 

A nagy munka közepette még egy 

mikuláslány is megjelent, hogy a közelgő 

ünnep alkalmából egy kis ajándékkal kedveskedjen 

a versenyzőknek, természetesen 

pont akkor, amikor mindenki a legnagyobb 

munkában volt. Az első nap végén mindkét 

csapatban maradt egy kis hiányérzet a 

feladatok megoldását illetően, a másnap 

azonban kivételesen jól sikerült. Ebéd 

után néhány órás várakozás következett, 

ami alatt egy igen izgalmas, a szörfösök 

mindennapjait bemutató filmet vetítettek 

(így sokan inkább a környék megismerését 

választották programnak), majd sor került 

az eredményhirdetésre. A döntőbe az egyetem 

csapatai mellett még két debreceni, egy 

budapesti és egy győri csapat jutott. 

A január végi háromnapos döntő a 

budapesti Hegyhát Általános Iskolában 

került megrendezésre, mely speciális 

szakiskola, diákotthon és gyermekotthon 

is egyben. A versenyfeladatok itt már 

„valóságszagúak” voltak, ugyanis minden 

csapat kapott routereket, switcheket, és az 

összekötésükhöz szükséges kábeleket is a 

versenyzőknek kellett elkészítenie. Fontos 

volt, hogy a csapattagok összedolgozzanak, 

hiszen a hálózatépítési és a szerveres feladatok 

nagymértékben egymásra épültek. 

A nap végén beadandó feladatok mellett 

egy háromnapos projektmunka keretében a 

csapatoknak meg kellett terveznie a Hegyhát-iskola 

hálózatát. A versenyen kívüli 

feladatok során a szervezőkkel közösen 

vezeték nélküli hálózatot építettek ki a diákok, 

a működéshez szükséges szervereket 

telepítették, és elkészítették az iskolaújság 

különszámát. A három nap feladatai annyi 

munkát igényeltek, hogy az előre tervezett 

időkeret nem volt elég, így az utolsó nap 

előtti éjszaka minden csapat dolgozhatott a 

még hátralevő projektmunkáján (nem is volt 

alvás). Ennek része volt egy prezentáció 

elkészítése is, amit utolsó feladatként magyarul 

és angolul kellett előadni a zsűrinek. 

Sajnos a verseny során a HTTP Teamnek 

többször is meggyűlt a baja a technika 

ördögével, hiszen még a munka elején a 

laptopjuk hálózati kártyája nem működött, 

rossz kábelt kaptak a feladatmegoldáshoz, 

később pedig egy telepítést nem lehetett 

elvégezni a helyszínen kapott CD-vel. 

Szervezői részről mindössze a következő 

reakciót kapták: „Ilyen az élet…” 

A verseny jó lehetőség volt arra, hogy 

kipróbáljuk magunkat szakmailag, megnézzük, 

mennyire tudunk csapatban dolgozni és 

az egyetemen szerzett elméleti tudásunkat 

a gyakorlatba átültetni. A jutalmak mellett 

sokat ér a tapasztalat, és a döntős részvétel 

álláskereséskor sem rossz ajánlólevél. 

A csapatok döntős helyezése: 

4. hely: Exception Team – Mile Tamás, 

Nemes Sándor, Oláh Zsolt, Zabán Tamás 

6. hely: HTTP Team – Csősz Ignác, Kovács 

Zoltán, Mezei Zsolt, Terdik Sándor 

Zabán Tamás 

12 www.egyetemter.hu 

ZOOM 

2008. MÁRCIUS

Március 7-én hagyományteremtő 

szándékkal rendezték meg a Debreceni 

Egyetem főépületében az első 

Tavaszköszöntő Hallgatói Bált, ahol 

az Egyetemi Élet gazdag báltapasztalattal 

rendelkező újságírója igen 

kellemesen érezte magát. 

A csili-vili báli ruhába öltözött 

lányok és az összepecsételt 

nyakkendőjüket kicsit kiengedve 

viselő fiatalemberek eddig 

az őszi gólyabál-időszakban 

voltak nagy számban jelen az 

egyetem főépületében és a Lovardában, 

de ezentúl a tavaszi 

félév elején is sokan megmutathatják, hogy egyáltalán nem tudnak 

báli zenére táncolni. Na de ne szaladjunk ennyire előre. 

Nagy gólyabáljárókként az I. Tavaszköszöntő Hallgatói Bált 

beharangozó plakátok első olvasatakor eldöntöttük, hogy ott a 

helyünk, nem hagyjuk ki ezt a bulit. Szóval álltunk a plakát előtt, beszéltük, 

hogy elmegyünk, ám mikor azon kezdtünk el gondolkozni, 

hogy hol is fogunk bálozni, akkor zsákutcába jutottunk. A helyszínt 

lehagyták a plakátról. Ez olyasmi, mint mikor a karácsonyra kapott 

ruhautalványon nincs rajta, hogy hol tudom levásárolni. Mert 

azért nem mindegy, hogy a kispiacon vagy a plázában. Telefonos 

segítséget kértünk – mivel a közönség, vagyis a többi plakátolvasó 

szintúgy sötétben tapogatózott, felezni a nullát pedig nem szokás–, 

s pár perc múlva örültünk, hogy a főépületben lesz az esemény, 

végtére is ott a falon vannak számítógépek, lehet küldeni a netről 

ingyen sms-t az otthon tanuló barátnőnek. És még az sem feltűnő, 

hogy félreütöm, meg lehet magyarázni: „olyan zsíros volt már az 

az érintőképernyő, hogy az oldalt is alig tudtuk behozni”. 

Este nyolc után érkeztünk a helyszínre, kapunyitás és megnyitó 

között félúton, ahogy kell. Azt nem mondhatnám, hogy tömegek 

vártak a ruhatárnál, de azért volt egy-két megkésett gólyaforma 

egyetemista. Aztán eljött a kilenc és a tíz óra, és még mindig nem 

voltak elegen, pedig az orvosi gólyabálról megismert Pesty Party 

Showband tényleg jól nyomta, volt Afrika, Charlie, talán még 

Michael Jackson is. Valahogy aztán tizenegy fele sokan lettek, 

benépesült a díszudvar, mindenhol emberek nyüzsögtek, és nem 

foghattuk a screwdriverekre. 

Ez az az időpont, amikor már elkezdünk minden ismerőssel 

összefutni. Vannak azok az arcok, akik ott vannak a legtöbb 

gólyabálon, komolyan, cimborám általános iskolai osztálytársába 

évek óta beleszaladunk, aztán el. Mert tizenegy körül még lehet 

Báltavasztalat 

vele kommunikálni, mutogatja a 

csajokat, mosolyog, energikus a 

mozgása. Órákkal később azonban 

picit meg szokott fáradni, ha 

meglát, akkor csak néz, aktívabb 

hullámában int is egyet, néha 

odajön, vállunkra teszi a kezét 

és úgy néz, vagy úgy int egyet. 

Legizgalmasabb találkozásom 

idén a Mr. Hungary-vel való volt, 

aki Dél-Koreában a Mr. and Mrs. 

University International versenyen 

képviselte országunkat. Igazán 

mázlista a srác, hiszen mikor meglátott három-négy távol-keleti 

lányt, akkor odaballagott hozzájuk, s a Dél-Koreában felszedett 

nyelvi alapjaival bemutatkozott nekik, s választ is kapott, ugyanis 

pont onnan érkeztek a hölgyek. Egyébként nem is gondolt bele, hogy 

esetleg kínaiak is lehetnek, bár azért annak a néhány alapmondatnak 

a fordítására kíváncsi lennék. Én például a nyáron Bulgáriában felszedett 

bolgár nyelvtudással így tudnám megszólítani a bolgárokat: 

köszönöm igen nem sör. Mr. Hungary azért annyira mégsem volt 

sikeres, mert másnap elárulta, hogy csupán annyi baja volt a bállal 

kapcsolatban, hogy minden csaj párban érkezett… 

Na de ott hagytam abba, hogy megvoltak a nagy találkozások, 

nézelődtünk, húztuk a csavarokat (screwdriver). Ekkor történt, 

hogy lepillantottunk az első emeletről a táncoló sokaságra, s azt vettük 

észre, hogy mindenki úgy táncol, mintha legalább a CAMPUS 

Partyn lenne, húzzák a margóvágó kart, szeletelnek, forgatják a 

gömböt. Én sem vagyok egy Fred Astair, de azért próbálkozom a 

társastánccal, még ha le is taposom a partner cipőjét. 

Az estének ezen a részén már Marót Viki és zenekara volt a 

színpadon, műsorukat többen végigénekelték, sokan próbáltak 

rokizni. Mi ekkor már csöndes beszélgetésbe mélyedtünk, a büfé 

előtt a talponállókat támasztottuk, majd két-három óra társalgás 

után – jó szokásunkhoz híven – az utolsókként távoztunk. Jól 

éreztük magunkat. 

A tavaszköszöntő hallgatói bál még felfutó időszakában van, 

de úgy érzem, hogy van rá igény, több száz embert meg tud mozgatni 

a kikapcsolódás eme fesztelen, ám mégis kulturált formája. 

Ráadásul ha az egyetemi oktatóknak, dolgozóknak van több ilyen 

rendezvényük az év elején, akkor illő, hogy a hallgatók is bálozhassanak 

ilyenkor az impozáns főépületben. 

Szabó Laci 

2008. MÁRCIUS ZOOM 

EGYETEMI ÉLET 13

Csak viccből öregek 

Március 15-én a Quimby zenekar 

színházi műsorával lépett 

fel a Lovardában. A zsúfolásig 

megtelt rendezvényközpontban 

igen szélsőséges véleményeket 

is lehetett hallani, hiszen sokan 

tombolni, táncolni akartak, ám 

ezt a nézőtér székes berendezése 

nem engedte meg. A buli után 

Varga Líviusszal, a Himnuszt 

elkongázó zenekar-alapítóval beszélgettünk 

a tapasztalatokról. 

EÉ: — Véleményem szerint legalább 

harmadik korszakát éri a Quimby 

csapata. Mennyire vagytok megújuló 

zenekar? 

– Mindig van valami újítás a zenekarban, 

ez a legfrissebb Quimbyteátrum 

programunk szintén olyan 

dolog, ami régóta lappang, egy búvó 

patak volt eddig, hiszen benne vannak 

a próbatermi hülyéskedések, de a 

koncertek bizonyos pillanatában megszülető 

érdekességek is. A zenekarral 

régóta nagyon jó hangulatban játsszuk 

a Vízkereszt, vagy amit akartok című 

Shakespeare-darabot a Vidám Színpadon, 

ahol tulajdonképpen színházi 

zenészek vagyunk. Fenn zenélünk a 

színpadon, de csak bizonyos utalások 

szintjén vagyunk benne a dramaturgiában, 

néhány színész reagál ránk, mi 

meg rájuk. Az előadások alatt folyamatosan 

ülepedett bennünk ez a színpadi 

megjelenés, s azt gondoltuk, hogy mi 

lenne, ha beletennénk a saját ötleteinket, 

a marháskodásokat, s gyúrnánk 

belőle egy színházi műsort, játszanánk 

színházakban, egy versekkel, mini jelenetekkel 

dúsított koncerttel álljunk ki 

a közönség elé. A programot jól elneveztük 

teátrumnak, hogy különbözzön 

az ugrálós buliktól. 

EÉ: — A Kispál és a Borznak volt 

több „csöndesülős” bulija, ahol az volt 

a tapasztalat, hogy a legtöbb ember 

legszívesebben táncolt és tombolt volna, 

hiszen egy évben max. kétszer játszottak 

Debrecenben. Kispálék ezért régen csütörtök-péntek 

bontásban duplakoncertet 

tartottak, egy ülőset és egy pörgőset. 

Ilyenbe nem gondolkoztatok? 

– Jó ötlet, de itt az működik, hogy 

ráhangolódtunk erre a dologra, s ezt is 

szeretnénk mindenhol előadni. Van, aki 

a punk koncertet szereti, amely szintén 

kivitelezhető, de nem akkor és nem 

ott, amikor azért megyünk játszani, 

hogy egy új arculatot mutassunk. Most 

is előfordult, hogy páran csalódtak és 

„ereszd el a hajam” bulit akartak, ezért 

bekiabálásokkal szétzilálták a többiek 

figyelmét. Lehet egyik félévben színházba 

kellene jönni, másik félévben 

pedig rockolni. 

EÉ: — Ezeket a felhangokat leszámítva 

jól éreztétek magatokat? A 

koncert vége felé már úgy tűnt, mintha 

belesz*rnátok a buliba. 

– Jól éreztük magunkat, már most 

ebből a mai estéből is egy csomó humor 

született. Tanulságos koncert volt, 

ugyanis a helyválasztás a régi ugrálós 

bulikra utalt, de megoldottuk az ügyet: 

A legvégén engedve, nem szívesen, de 

zúztunk egy kicsit. Ez nem volt benne 

a műsorban, úgy éreztük, hogy dobunk 

egy hátast a végére. 

EÉ: — Az elmúlt két évben a nyári fesztiválokon 

a malátabár sátrakban több 

zenekar, például Jamie Winchesterék 

áttértek az akusztikus, üldögélős bulikra. 

Csatlakoztok a Quimby-teátrummal 

ehhez a vonalhoz? 

– Nem döntöttük még el, bár a nagy 

fesztiválokon szerintem semmiképpen 

sem ez lesz a meghatározó, inkább intimebb 

helyeken fogunk játszani ezzel 

a műsorral. A Quimby-teátrum további 

élete folyamatosan alakul, nincs két 

egyforma ebből az előadásból, a mai 

is különösen rendhagyó volt a zúzda 

lezárással. 

EÉ: — A koncert elején Kiss Tibi énekes 

ironikusan bár, de azt mondta, hogy 

öregszik a zenekar, nektek már fáj itt-ott, 

úgyhogy ez a fajta koncertezés a nektek 

való. Mi ebből a vicc, mi az igazság? 

– Inkább arról van szó, hogy mindenféle 

újdonság kipróbálása mellett, 30 

fölött van az emberben egy megnyugvás, 

ami megengedi, hogy ne csak a 

pörgésen járjon az esze, hanem lassabb 

hangvételű helyzetben is szívesen megnyilvánuljon. 

Azt meg a közönségnek 

kell eldönteni, mennyire tetszik ez neki. 

Hogy valóban öregséget éreznénk és 

ezért csinálnák, ez csak vicc. 

EÉ: — Az m1-en Te indítottal el az 

Abszolút című műsort, amelyből azonban 

már kiszálltál. Van most új tévés 

terved? 

– 2007 nyár elején sok lett az elfoglaltságom 

az Abszolútban és a zenekarban, 

így valamelyiktől el kellett búcsúznom, 

és nyilván a Quimby maradt meg. 

Azóta nagyszerű új műsorvezető van, 

és az Abszolút megy tovább. Mindig 

ötletelek új műsorokon, de egyelőre jó 

nekem a két zenekaromra koncentrálni: 

a Kutya Vacsorájával most készítünk 

lemezt, a Quimby-vel is van egy félkész 

lemezünk, a teátrum programjának 

összeállítása pedig az utóbbi időben 

rengeteg energiánkat kötötte le. 

Szabó Laci 

14 www.egyetemter.hu ZOOM 

2008. MÁRCIUS

Az internetes blogok olvasóinak és 

az orvostudomány iránt érdeklődőknek 

bizonyára ismerősen cseng 

Meskó Bertalan neve. Ötödéves 

medikus létére 3 angol blogvilágdíj 

tulajdonosa, a HVG magyar 

blogversenyén kategóriadíjas, nívós 

orvosi szaklapokban publikál és 

előadást tartott már több külföldi 

egyetemen. Hogy mi a sikerének 

titka, arról is faggattuk. 

EÉ: — Elképesztően sok mindennel foglalkozol 

egyszerre, Te minek tartod magad 

elsősorban? 

– Legfőképpen orvostanhallgatónak. Genetikusnak 

készülök, ezért ebben a témában 

végzek kutatásokat TDK munkám keretein 

belül. Ezen kívül több mint egy éve adok 

elő a világháló és az orvoslás kapcsolatáról 

magyar klinikákon, tanszékeken, illetve amerikai 

konferencián is voltam már. Az internet 

igazából csak a hobbim részévé vált, a fő célom 

az, hogy genetikussá válljak, de emellett 

természetesen nagyon sokat dolgozom azon 

is, hogy a világháló új területeit bemutassam 

az orvosoknak akár Magyarországon, akár 

külföldön. 

EÉ: — Ezt igen nagy sikerrel teszed, hiszen 

nagyon olvasottak az e témájú blogjaid. 

– Két blogom van, az egyik egy magyar orvosi 

blog, amin azt a célt tűztem ki magam elé, 

hogy az orvostudományt közelebb hozzam 

az emberekhez. Az angol blogom arról szól, 

hogy a web 2.0, a web új generációja, hogyan 

játszik szerepet az orvoslásban, az orvosi praxisok 

szervezésében, az oktatásban. 

EÉ: — Hányan látogatják a blogjaid? 

– Mivel az angol blogomon inkább szakértőkhöz, 

orvosokhoz, medikusokhoz szólok, 

ott általában 1500-as napi olvasói számom 

van. A magyar blogomat volt már, hogy 

30 ezren látogatták egy nap. Egy év munka 

után a két blogomat összesen nagyjából 1 

millióan olvasták. 

EÉ: — Írsz az egyik blogodban arról is, 

hogy miért nem webesek a doktorok? 

– Olyan mértékű információmennyiségünk 

van, hogy ezt nagyon nehéz „hagyományos” 

módszerekkel feldolgozni. Én a web 

2.0 keretein belül találtam olyan eszközöket, 

amelyek nagyon megkönnyíthetik az orvosok 

számára az információcserét. Éppen ezért 

szinte missziómmá vált, hogy saját költségemen 

járjam a magyar klinikákat, tanszékeket 

és népszerűsítsem az orvosok körében a web 

2.0 eszközeit. Az angol blogomon keresztül 

meghívtak egy kaliforniai konferenciára is 

A világháló medikusa 

előadást tartani, de megosztottam tapasztalataimat 

a hallgatósággal a Yale Egyetemen és 

Greenwich város kórházában, sőt meghívtak 

egy amerikai rádióműsorba is, a Doctor 

Anonymous Showba. Ebből is látszik, hogy 

a blog a földrajzi korlátokat szinte teljesen 

megszüntette. Ezen keresztül hívtak meg az 

Egyesült Államokba, látták, hogy mit dolgoztam, 

hiszen a blogomon minden munkám 

nyilvános mindenki számára. A blogolás 

tehát a kapcsolatépítésre, karrierépítésre is 

tökéletes módszer. 

EÉ: — Ezeken kívül több rangos folyóiratban, 

orvosi szaklapban is megjelent cikked. 

– Cikkem jelent meg, vagy interjúm, vagy 

megemlítették a blogomat például a Nature 

Medicine szaklapban, a The Cell-ben, de a 

Medical Journal of Australia vagy a British 

Medical Journal is többször írt már rólam. 

A Junior Doctor lapjain pedig a Second Life 

virtuális világában végzett orvosi oktatásokról 

és az általam szervezett tudományos 

konferenciasorozatról írtam. 

EÉ: — A másik nagy terület, ahol szintén 

megtalálható a neved, az a Wikipédia. 

– Ez egy lexikon, amit bárki szerkeszthet. 

Én az angol Wikipédián vagyok adminisztrátor 

már két éve. Azon dolgozunk, hogy az orvoslás 

témájában minél több betegségről minél 

megbízhatóbb cikkeket írjunk a laikusok 

számára. Nem arról van szó, hogy ma már 

ez a lexikon teljes mértékben megbízható, 

de éppen azon munkálkodik rengeteg orvos, 

medikus, amerikai akadémikus, hogy minél 

több referenciával töltse fel a Wikipédián 

megjelent cikkeket. 

EÉ: — Mindezek mennyi időt vesznek el 

az életedből? 

– Nagyon sokat. Ahhoz, hogy valaki nyugodtan 

elmondhassa magáról azt, hogy egy 

aktív és jól látogatott orvosi blogot tart fent, 

rengeteg időt kell rászánnia. Én nappal medikus 

vagyok, éjszaka pedig blogger. Ezt márpedig 

mindennap csinálni kell, mert ha egy 

napot az ember kihagy, akkor már fele annyi 

olvasója van. Azért fontos, hogy minél több 

olvasóm legyen, mert ha több olvasóm van, 

akkor több visszajelzést kapok, több e-mailt, 

tippet, javaslatot, és így sokkal jobban tudom 

építeni a saját világomat a weben. 

EÉ: — Mikor pihensz? 

– Ez nekem önmagában pihenés. Az 

információt ilyen módon feldolgozni örömet 

jelent. Emellett aktívan sportolok, fallabdázom 

és a medikus csapatban focizom, semmit 

nem hagyok ki az életből. 

EÉ: — Már említetted, hogy a genetika a 

fő kutatási területed, mi izgat a témán belül 

leginkább? 

– Abban bízom, hogy a genetikának egyre 

nagyobb szerepe lesz a jövő orvoslásában. 

Mostanában van kialakulóban egy új tudományág 

(ha lehet így mondani), a személyre 

szabott genetika. Ez arról szólna, hogy 

bárkinek megmondhatnánk egy egyszerű 

vérvétel után a genetikai elemzéséből, hogy 

milyen betegségekre rendelkezik nagyobb 

hajlammal. Így például, ha valakinél kiderülne, 

hogy a genetikai háttere alapján nagyobb 

rizikóval rendelkezik szívbetegségre, akkor 

megvannak azok a megelőző tényezők, 

amelyek segítségével tudja ezt a kockázatot 

csökkenteni. Engem sohasem a gyógyítás 

érdekelt a legjobban, hanem a megelőzés 

legelső pontja, és ez általában a genetika. 

Nem minden kórképnek van ugyan genetikai 

összetevője, de a kórképek többségénél mégiscsak 

szerepet játszik az öröklődés is. 

EÉ: — Azt írtad magadról, hogy a tudomány 

megszállottja vagy. Mióta érdekel 

ennyire a tudomány? 

– Legalább 6 éves korom óta nem volt 

kérdés számomra, hogy a tudománynak 

szentelem az életem. Kutatónak készültem 

világ életemben. A gimnáziumban ébredtem 

rá, hogy a genetika érdekel a leginkább. Azért 

jöttem orvosi egyetemre, mert azt akartam, 

hogy a tudomány szinte minden diszciplínáját 

valamilyen mértékben tanulhassam és az 

orvosi egyetemen ezt meg is tehetem. 

Mindezekből világosan látható milyen 

sikereket érhetünk el az internet segítségével. 

No meg óriási kitartással, akarással és egy 

kis megszállottsággal. Ha kedvet kapott az 

olvasó, látogasson el a http://mediq.blog. 

hu-ra, vagy a http://scienceroll.com-ra. 

Érdemes! 

Szabó Ivett 

2008. MÁRCIUS ZOOM 

EGYETEMI ÉLET 15

16 www.egyetemter.hu HIRDETÉS 

2008. MÁRCIUS

Áfra János: 

Hideg tél – meleg fény 

Áfra János versei 

Zárt Osztályon 

Megtörtél – a félelemtől letört 

Orvoskilincsek emlékei közt –, 

rád? emlékezünk 

sziklaként, s omlunk le Benned? 

– a gyógyszertől kábultan –, 

szorít bilincsed 

én tőled? szakadtam, fagytam le, 

mellém esve nézel, nem keresed, 

ki vagyok, 

pedig tökvakarászástól elfordult 

gatyában 90°-ban nyit ránk a 

tompa csíktömeg, 

orrában keres mannát, felfordul 

gyomrom? nem, hisz zöld folt 

vagyok csak csíkjaidon, 

lék a fehérre hazudott falakon 

csonttalan emlék a torzult 

időben – torzult idea 

a kopaszon kuporászó néger árny 

hangja csapja csak be a csendet, 

reménnyé fagyok benned? 

„el-v-eszt-ett-em 

azzz i-dő-ér-zé-kem” 

(Tarcsai Péter barátom 

gyógyulása reményében) 

Az Egyetemi Élet 

folyamatosan várja 

verseiteket, prózáitokat 

a szepszelet@gmail.com-ra 

vagy a szerkesztõség címére! 

Aki a könyvben él tovább 

(HOMMAGE TORNAI) 

Paradicsom madár 

a porban keresett… 

A Holdba repült, leesett. 

Az égigérő föld 

porában egy gránát alma 

álmában Jársz és kiáltasz … 

Aranykapu!- szól a válasz 

Időtlen idő előtt mikor csak állsz, 

a szóra vigaszt találsz… 

A bálványok neve! 

Kiszakadva a Tényből, lépsz és látsz. 

Naptánc velem, még a tested tervezem… 

Tizenhét ábrándozás, 

mely épít és felkészít a létre. 

Az akarat! 

Fejem alatt telihold halad. 

Te már élsz? Én felkelek,– 

nyikorgó Veres Péter-énekek… 

Semmiből semmibe száll. 

A többszemélyes én rádtalál. 

Ajándékozások 

és sokan mások: a hang. Továbbélnek… 

Távolodunk 

Mezítláb, énekelve. 

Keresve a titkos utat, 

hisz ott van a Pünkösdi lobbanás 

rejtve Ádám és Éva oltára alatt… 

De Leszálltam 

anyám öléből. 

Vége! 

Végre. 

Áfra János, 2007. július 17. 

Ő és én 

Egyek vagyunk mind. 

Én és Ő, 

a világ fenekén 

önamgát 

felező 

TEREMTŐK 

Egyek vagyunk mind 

– mint akik holtak –, 

mind akik élőnek 

tartják a holtat, 

és sorban hagyják 

elfonnyadni 

az anyaggá dermedt 

emlékeket… 

Akikbe beleszáradt 

a földi szeretet. 

Ők is bennem 

a fényes 

kapu előtt félve 

lapuló, 

és onnan 

is leeső 

vérző térddel 

eleső 

sírva sírját kutató, 

kereső, 

mindenben magát 

szerető 

emberek, 

akik világukba 

engedik rólam 

az emlékeket– 

Ők is egyek velem, 

mert semmi 

nem létezne 

nélkülem! 

Egyel kevesebb atom 

és isteni oldalsó 

bordámmá 

magam változom. 

2008. MÁRCIUS SZÉP-SZELET 

EGYETEMI ÉLET 17

Az érzés a technikában ölt testet: 

ezért válik a dj szakma művészetté. 

Dj-nek lenni ma sokkal több, mint 

számok egymás utáni lejátszása: 

komoly műszaki-számítástechnikai 

hozzáértést és – akár – zsenialitást 

igényel. Minél komolyabb egy 

dj ezen ismerete, annál színvonalasabb 

partit képes összehozni. Ma 

nemcsak a disc-ek, bakelitek, de a 

technika zsokéi is ezen emberek. 

Március 5-én volt a dj-k világnapja, 

az ő munkásságuk előtt tisztelgünk 

e napon. 

Az első dj-szett 1932-ben született meg, 

bizonyos Martin Block nevű úr által, az 

Egyesült Államokban. Block úr egy rablási 

kísérletről szóló előadást tartott, mialatt zenéket 

kevert be a szöveg alá. A hallgatóság 

számára báltermi élményt nyújtott a dolog, a 

szöveg mögött a legjobb amerikai tánczenék 

játszódtak le. 

A dj szakma ma ismert fogalma széles 

körű zenei repertoárt takar. A hip-hop-on és 

a drum and bass-en át a techno-ig mindenki 

az, aki bakelit-, CD- vagy esetleg DVDlemezek 

mixelésével szórakoztat bizonyos 

számú közönséget. A lemezeket lovagolja 

meg, tereli, utasítgatja azt: olyan a bakelitvagy 

CD-játszó felett, mint zsoké a lovak 

felett. Nemhiába kapta meg a disc jockey, 

tehát lemezlovas nevet. 

Bakelit, CD és DVD: a dj szakma nem 

jöhetett volna létre Edison, az ipari forradalom 

és a technika fejlődése nélkül. Ez 

a 20. század és az új évezred művészete, 

ami a leginkább rá van utalva a technika 

fejlődésére. 

„Minél korszerűbb a technológia, amivel 

a dj-k dolgozhatnak annál magasabb 

lesz a szórakoztatás színvonala is” – vallja 

Az érzések 

technikája 

Sterbinszky Károly, alias Dj Sterbinszky. 

Az 1932 óta ismert bakelit az utóbbi tíz 

évben frenetikus gyorsasággal váltott át a 

compact disc-es (CD) technikába. A CD 

széles körben átvette a bakelit szerepét a 

dj-knél, de a technika feljődése ennél is 

előrébb tart: adathordozók között léteznek 

olyan lejátszók is, melyek dvd-t vagy akár 

pendrive-ot (mp3) képesek befogadni 

(illetve olyan dj-k is, akik már ilyeneket 

használnak). Keverők között a nagy, több 

csatornás készülékek kompaktabbá váltak, 

létezik már zsebben hordozható, magas 

színvonalú keverő is. 

„Számítástechnika nélkül a zenekészítés, 

a producerkedés ma már elképzelhetetlen. A 

karrierkezdés lehetőségét adó remixeket is a 

legjobb szoftverprogramok segítségével készítik 

el” – számol be nekünk Dienes Gábor, 

ismertebb nevén Gabriel, aki az első magyar 

(internetes) trance rádió a trancetream.fm 

rezidense (egyetemünk programtervező 

matekos hallgatójának szerdánként 18 órától 

állandó mixműsora is van a rádióban). 

Ma a dj-k léte elképzelhetetlen az internet 

nélkül. „Az interneten rengeteg olyan cikkre 

és írásra találtam rá, ami segített felépíteni 

számomra a dj-skedés elméleti alapjait” – 

mondja Dj Andry (Vásári András – képünkön 

jobbra), az egyetemünkön is ismert djcsapat, 

az UniDjTeam (Egyetemi Élet, 2007. 

október) alapító tagja. Tény: a dj-k számára 

az internet új lehetőségeket nyitott meg. A 

világhálónak köszönhetően olyan emberek 

számára vált nyitottá a szakma, akiknek a 

technikai feltételek és a kapcsolatok hiánya 

jelentette a legfőbb akadályt a pályára jutáshoz. 

„Az első mixer programot is a netről 

töltöttem le” – újságolja nekünk Schweitzer 

Balázs, művésznevén Dj Swaccer (az 

UniDjTeam legfiatalabb tagja). 

Sokan leírják a dj-k szakmáját, és azt 

mondják: két lemezt egymás után bekeverni 

bárki tud. „A zenéket nagyon jól kell ismerni, 

a ritmusukat, az ütemüket, egyszóval 

mindent tudni kell minden egyes számról. A 

keverőpult gombjainak és potjainak (amiket 

a dj-k csavargatnak zenéléskor – szerk.) a 

funkcióit is ismerni kell, csak úgy hébe-hóba 

nem tekergethetsz bármit” – számol be nekünk 

Camp Laslo (Veres László – képünkön 

balra) az UniDjTeam tagja. A muzikális 

érzék, kiváló hallás és a technikai ismeret 

nélkül nem létezik jó dj. 

Előbb említett technikai tudás és összhangra 

törekvés még semmi ahhoz képest, 

amit a világ leghíresebb dj-i – pl. Tiesto, 

Paul van Dyk, Paul Oakenfold, Sasha – egyegy 

fellépésen produkálnak. Keverőpult, 

CD-lejátszó, szintetizátor, két laptop: van, 

aki ezeket egyszerre használja a partikon. 

Bárki gyakorlat nélkül képes lenne erre? 

Miért kell laptop, szintetizátor is (vagy 

akár szimfonikus zenekar, esetleg gyermekkórus)? 

Hogy a dj legjobb élményt nyújtsa a 

közönség számára. Mert a dj-ből a zenélés 

során az érzelmeket a közönség hozza ki, 

ők adják az ihletet egy új produkcióhoz: 

ezért őket a lehető legjobb színvonalon 

kell a partikon kiszolgálni, a zenéről mint 

művészetről nem megfeledkezve. 

Mert amit ezek az emberek végeznek a 

technikával, az művészet. És érzéskifejezés: 

a technika érzésének, az érzés technikájának. 

Koterle Gábor 

18 www.egyetemter.hu NÉZŐPONT 

2008. MÁRCIUS

Lesz-e pénzünk az egyetem után? 

II. rész 

Pénz: vagyis a szükséges plusz az 

egyetem elvégzéséhez. Jó, ha van, 

de mindig több kell belőle. Ezért 

dolgozunk, diákhitelt veszünk 

fel, mert valahogy sosem elég, 

ami van. Nem mindegy, pénzünket 

mire fordítjuk: a mindennapokban 

való túlélésre vagy a 

pillanatok örömeinek a fokozott 

kihasználására, esetleg a jövőnk 

megalapozására. Szabó Krisztián, 

pénzügyi tanácsadóként is 

tevékenykedő hallgatótársam 

segítségével annak jártam utána, 

hogyan lehet az 1,2 millió forintos 

diákhitel-tartozásunkból 

3 millió forintos megtakarítást 

csinálni? 

„A diákhitel az egyik legbiztosabb 

befektetési forrás a fiatalok számára” 

– mondta nekem beszélgetésünk során 

Krisztián. Szkeptikusan tekintettem 

felé: egy hitelből, ami tartozást jelent 

számomra, hogy tudok olyan befektetést 

kihozni, amiből pozitívan jövök ki? 

Nem mindegy, kikről beszélünk, 

amikor a megtakarítást boncolgatjuk. 

A diákhitelt mindenki másként használja 

fel. Van, akinek sajnos a túlélés 

záloga: szerényebb szülői támogatás 

miatt ebből finanszírozza a kollégiumi 

költségeket, a tömegközlekedési 

bérletét, az utazását, a könyveket és 

egyéb mást. Vannak olyan hallgatók is, 

akiknek a szükséges pluszt szolgálja: a 

szülők az ő alapmegélhetését (kollégium, 

utazás, közlekedési bérlet) képesek 

finanszírozni, de szórakozásra és jobb 

körülmények között élő hallgatótársai 

közötti megfelelés miatt ruházat és 

egyéb eszközök megvételét szolgálja 

a hitel összege. Tehát nem elsősorban 

tanulmányi, hanem jóléti fenntartást 

jelent számára a hitel: a módszer hasonló 

a Kádár-korszak filozófiájához, 

ahol ugyanez volt a jólét fenntartásának 

a módja (ettől ment át Magyarország 

gazdasága a rendszerváltás után „torkos 

borzba” – szerk.). 

Az egyetemi évek után senki nem 

szeretné „torkos borzként” kezdeni az 

életét. 

„Vegyük azt, hogy az egyetemistának 

nincs szüksége a diákhitelre, mert mindent 

megkap otthonról, ami elegendő a 

létfenntartásához. Ekkor havi 30 ezer 

Ft-os összeggel számolva 4 év alatt 

1.200.000 Ft diákhitelt vesz fel. Ha ezt 

a pénzt minden hónapban befekteti, és 

nem költi el, akkor a negyedik év végére 

ebből az összegből 1.600.000 Ft-ja lesz” 

– számol be nekem Krisztián. 

Ha ez így van, akkor 400 ezer Ft 

pluszban vagyok! Hűha: ebből egy cool 

laptop és mobiltelefon, valamint pár jó 

minőségű ruhadarab is kijön! Sőt akár 

egy izgalmas utazásra is futja belőle! 

Hacsak nem gondoljuk meg magunkat, 

és tovább forgatjuk pénzünket a 

diploma megszerzését követően. 

Az egyetem elvégzése után a diplomásoknak 

járó minimálbér (138 000 

Ft) 6%-át kell fizetnünk a diákhitel 

havi törlesztőrészleteként. Ez havi 

szinten körülbelül 8000 Ft-ot jelent. 

Az 1.600.000 Ft-unk havi hozama egy 

biztonságos befektetéssel 16 ezer Ft-ot 

jelent havonta. 

A diákhitel visszafizetési konstrukciója 

a harmadik év után jövedelemarányosan 

van kiszámítva: pályakezdő 

fizetésünk éves összegének és annak hat 

százalékának az 1/12-ed része. Ha fizetésünk 

250 ezer forint havonta, akkor 

ez éves szinten 3.000.000 Ft jövedelmet 

2008. MÁRCIUS NÉZŐPONT 

jelent, tehát a törlesztésünk 15 ezer Ft 

lesz havonta. Ekkorra már a három 

évig havi 16 ezer forintos hozammal, 

alaptőkénk 2.176.000 Ft-ra duzzadt. 

Ez 21.760 Ft-ot termel havonta. A 250 

ezer forintos fizetés mellett a diákhitel 

törlesztőrészlete is kifizethető, sőt ha 

ügyesek vagyunk, még marad pénzünk 

további visszaforgatásra. 

A negyedik évben tőkénk 2.437.120 

Ft-on áll, havonta 24.370 Ft-tal növekszik. 

Fizetésünk mondjuk 280.000 Ft-ra 

emelkedett: törlesztésünk összege így 

16.800 Ft. 

Az ötödik évre tőkénk 2.729.560 

Ft-ra nőtt. Úgy, hogy közben a fizetésünkből 

folytattuk a törlesztést, emellett 

a hozam már 27.295 Ft lett. Így hatodik 

évre tőkénk összege eléri a 3.057.100 

Ft-ot! 

És mindezt úgy, hogy a fizetésünkből 

egy fillért sem költöttünk megtakarításra. 

Ha abból is félreteszünk egy kicsit, 

és befektetjük, akkor még nagyobb 

pénzösszeget takaríthatunk meg, és nagyobb 

tőkét halmozhatunk fel, rövidebb 

idő alatt. 

Nem is olyan rossz felvenni azt a 

diákhitelt… 

…megyek és beadom az igénylést! 

De előtte még felkeresek egy független 

pénzügyi tanácsadót (amilyen 

Krisztián is), aki ajánl számomra egy 

olyan pénzintézetet, ahol a legjobban 

fog kamatozni a diákhitelem! 


EGYETEMI ÉLET 19

Ne csináld a feszkót (Tele-trip) 

Nosztalgia nélkül élni lehet, de nem 

érdemes. Ki ne emlékezne viszsza 

szívesen ártatlan gyermek- és 

ifjúkorára, amikor még úgy tűnt, 

az élet kimeríthetetlen lehetőségek 

tárháza? Az elmúlt évtizedek 

slágerei bizton röpítenek mindenkit 

vissza az időben. Az emberekben 

megbúvó kollektív múltba révedési 

vágyra játszik rá az MTV 1 Csináljuk 

a fesztivált című műsora, melynek 

immár második szériája indult 

el február 29-én este nyolc óra tíz 

perckor. 

Untig hallott sztori, hogy a hatvanas 

években indított Táncdalfesztiválok élő 

adásainak idején kiürültek a nagy- és kisvárosi 

utcák, kevesebben estek egymásnak 

a szeszes italt árusító helyiségekben, s a 

betöréses lopások száma is csökkent. Egy 

ország figyelte lélegzet-visszafojtva, milyen 

merészen vonaglik és gajdol Szörényi Levente, 

milyen dögös rucit visel az a helyre 

kis Zalatnay Cini, s hogyan csillan a fény 

Németh Lehel gondosan brillantinozott 

haján. Cirkusz volt ez a népnek, a nép 

pedig hálásan kajálta az odavetett Konczot, 

Kovács Katit és Harangozó Terit. 

Az emlékek mindent megszépítenek, de 

józanul szemlélve a dolgot, meg kell állapítanunk, 

hogy a több éven át nagy sikerrel 

futó sorozattá terebélyesedett fesztiválon 

díjazott dalok többsége úgy rossz, ahogy 

van. Gyakorlott zeneszerzők érvelhetnek 

azzal, micsoda pazar hangszerelésekkel 

bolondították meg az egynyári zöngeményeket, 

de az Illés Fáj minden csók-ján és 

a szintén általuk prezentált Amikor én még 

kissrác voltam-on kívül nem sok maradandó 

értéket hordozó szerzeményt említhetnénk a 

bőséges kínálatból. Esetleg még az 1981-es 

mezőnyből messze kiemelkedő KFT-dalt, 

a Bábu vagy-ot. 

A Magyar Televízió egyes csatornája 

nem elégedett meg azzal, hogy konzervműsorokkal 

bombázza a nagyérdeműt, a lejárt 

szavatosságú szocreál kabarétréfák és egykori 

szilveszteri mulatságok felelevenítése 

után leporolta kissé a Táncdalfesztivált is. 

Az egykori dalokat mai előadók adják elő, a 

magyar slágerek közül már megtaláltatott a 

legjobb – csak azt ne kérdezzék, melyik volt 

az! –, s most a külföldieken a sor. 

Az első szériába csak bele-belepillantottam, 

de úgy tűnik, e mostani második 

láthatóan nem változtat a jól bevált sikerrecepten. 

A dizájn kellőképpen gagyi, 

egyszerűségében is ronda, tehát méltó egy 

ilyen jellegű programhoz. A főcím alatt futó 

képek, bevágások hűen idézik a hetvenesnyolcvanas 

évek akkori csúcstechnológiáját, 

s olyan nagy volumenű műsorokra hajaznak, 

mint az Egymillió fontos hangjegy 

vagy a Pulzus. 

A műsor körül bábáskodó ötletgazdák 

számára fontos kritérium lehetett még az, 

hogy minél idétlenebb konferansziék szórakoztassák 

a nézőtéren szellősen kipakolt 

asztalokhoz ültetett harminc embert. A slágerkirály 

Korda Gyuri leköszönt, helyette 

a lemezlovas társadalom doyenje, Dévényi 

Tibi bácsi került a láthatóan kényelmetlen 

és kissé magas bárszékbe. Tibi bácsi 

karrierje merő rejtély, nem különösebben 

szimpatikus egyéniségként gyerekek hadát 

sikerült beőrjítenie a Három kívánság című 

marhasággal, aztán a kilencvenes évekre 

szép lassan jól megérdemelt feledésbe 

merült. Pár éve megtalálták, kiásták, és 

azóta a reneszánszukat élő táncdalénekesekkel 

együtt újra a reflektorfényben 

sütkérezik. Társáról, aki Harsányi Levente 

névre hallgat, hiányos bulvármédia-beli 

ismereteim miatt az égvilágon semmit sem 

tudtam korábban. Egyik kedves kollégám 

világosított fel, hogy e nagymellényű fiatalember 

vezetett már műsort kereskedelmi 

tévében, sőt még egy hanglemezt is kiadott. 

Nos, ezen ifjú tehetség valószínűleg a legidegesítőbb 

jelenségek egyike, viccesnek 

szánt beszólásai, idétlenkedései folyományaként 

legszívesebben elküldenénk őt 

egy melegebb éghajlatra. Az, hogy nála 

idősebb társát állandóan cikizi, már csak 

hab a tortán, Tibi bácsiban mondjuk, nem 

sok tisztelnivaló van a korán kívül, de azért 

mégiscsak gáz, hogy egy ilyen kis nyikhaj 

állandóan beszólogat neki. 

A külföldi számok versenyét versenyen 

kívüli, annak idején magyar nyelven sikert 

aratott szerzeményekkel vezették be. A mélyebbre 

süllyedni már nem képes Csipa az 

Isten Károly által sikerre vitt Lady Karnevált 

tátogta el nagy átéléssel. Nem vagyok 

benne biztos, hogy mindenki playbackezett, 

olybá tűnt, hogy Tóth Vera valóban énekelte 

az Indián nyár című dalt. Ő például meg 

tudta tölteni tartalommal a vokális részeket, 

de amikor mondania kellett a szöveget, 

körülbelül annyira volt hiteles, mint Kovács 

Aranka, második bé osztályos tanuló az 

iskolai szavalókórusból. 

Bereczki Zoltán a nálunk Szécsi Páltól 

ismert Kismadár előadását vállalta. Vele 

kapcsolatban a legszimpatikusabb az volt, 

hogy rájöttem, ha messziről mutatja a 

kamera, eléggé hasonlít David Bowie-hoz. 

A jobb sorsra érdemes dzsesszista, Emilio 

nagy svunggal kérte Istent, hogy nézzen le 

rá. Mi meg arra ébredhettünk rá, hogy csak 

volt valami abban a Zámbó Jimmy nevű 

énekesben, mert ő bizony sokkal jobban és 

hatásosabban adta elő ezt a borzalmat. Miller 

Zoltán a Sír a telefonnal csalt könnyeket 

az elvált, gyermekes apák szemébe, míg a 

Pély–Galambos páros vidáman vezette fel 

a Sandokan-t, bár Barna ajkára időnként 

ráfagyott az erőltetett mosoly. 

Nem részletezem tovább, aki látta, látta, 

aki hallotta, ne adja át! Pár rész még hátra 

van, az új széria legalább megnyugtathat 

bennünket, nemcsak nálunk születtek és 

születnek gagyi popdalok. Levi továbbra is 

osztja majd az észt, Tibi bácsi valószínűleg 

sokszor elérzékenyül még, mint az első 

részben, és az is lehet, hogy lehetőséget 

kap majd Én, a lemezlovas című dalának 

előadására. Egyszóval, fokozódik a drámai 

feszültség. 

- gyanta - 

20 www.egyetemter.hu NÉZŐPONT 

2008. MÁRCIUS

A „modern” hagyományok útján 

Losonczi József 

kiállítása 

A Motörhead főnökéről, 

elindítójáról, énekes-basszusgitárosáról, 

Lemmyről 

mindent állíthatunk, csak 

azt nem, hogy kifinomult és 

visszafogott stílusáról lenne 

ismert. Tavaly nyáron megjelent 

önéletrajzában, mely 

a Fehércsíkláz címet viseli, 

elkalauzolja olvasóit a rock 

kulisszák mögé. 

A civilben még a Kilmister 

vezetéknevet is hordozó sokat 

megélt művész gyermekkora 

olyan hányatott volt, hogy nem 

csoda a kemény zenék iránti vonzódása. 

Persze, ne gondolja senki, 

hogy ő már ilyen hosszú, loncsos 

hajjal, nagy barkóval és kezében 

a védjegyévé vált Rickenbacker 

basszusgitárral jött a világra. Kezdetben 

amolyan helyre kis helyi 

jampi volt, kortársaihoz hasonlóan 

ő is az ős rock and rollerek zenéjére 

kattant rá először, majd kicsit 

Losonczi József (1973–) festőművész igen 

sokszínű képanyagából 2008. március 1-jén 

nyílt kiállítás dr. Csedreki László szobrászművész 

megnyitásában, az Élettudományi 

Épületben. 

A törökszentmiklósi születésű, de Kisújszálláson 

élő autodidakta festőművész saját 

elmondása szerint a grafikai megoldásoktól 

indulva jutott el a festészetig, a realista próbálkozásoktól 

pedig fokozatosan a nonfiguratív 

képépítés technikájának alkalmazásáig. 

Ahogy a kiállítás képanyaga mutatja, igen 

sokrétűen használja ki a már letaposott utak 

nyújtotta lehetőségeket… Fogalmazásmódjában 

olyan mesterek hatása mutatkozik meg, 

akik az avantgárd irányzatok hazai meghonosítói 

voltak, úgymint Kassák Lajos, Korniss 

Dezső, Bortnyik Sándor. 

A konstruktivista megformáltság, azaz a 

gépi technológiákra emlékeztető szerkezetek 

alkalmazása mutatkozik meg Losonczi jelen 

kiállításán látható képeinek többségén. Olyan 

témák keretébe ágyazva mutatkoznak meg a 

vonalkapcsolatok, mint az épületek, lépcsők 

szerkezeti vizsgálata („Tetők I–II.”, „Lépcső”, 

„Lépcsőforduló”); vagy épp a bolygók mozgását 

idéző formák alkalmazása („Lent-fent”, 

„Körforgás”), de előtűnnek egyszerűen összeszerkesztett 

kétdimenziós formák halmazai is 

(„Térkonstrukció”). 

Festészetének egyediségét azonban éppen 

festői ars poeticája alapozhatja meg: „Az alkotások 

középpontjában az érzelem áll.” Ez a 

gondolat képes a kifejezetten technicista elvű 

stílust szabadabb kontextusba emelni festészetében. 

Az „Emlék”, „Tükörkép” és „Két 

Elhúzni a csíkot 

megérintette a korai beatzene. 

Azon kevesek közé tartozik, aki 

elmondhatja, még látta élőben a 

Beatlest híres-neves törzshelyén, 

a liverpooli Cavern Clubban. 

Lemmy végigvezet bennünket 

életének zökkenőktől csöppet sem 

mentes állomásain. Hányatott 

gyermekkorát hasonlóan zaklatott 

ifjúkor követte, a rockba a 

Hawkwind nevű bandában belekóstoló 

ifjonc belevetette magát a 

zenészéletmóddal járó örömökbe, 

és nagykanállal falta az élvezeteket. 

Ekkori fotóin már nagyjából 

úgy néz ki, mint manapság, bár 

arca még kisimultabb, a későbbi 

bibircsóknak sincs nyoma, 

már-már jóképűnek mondható. 

Igaz, elmondása szerint minden 

lehetséges módon próbált minél 

hamarabb megöregedni. 

Élete főművének, a 

Motörheadnak elindulása és lassan 

felívelő, majd stagnáló pályája 

adja az élvezetes mű gerincét. 

Lemmy – egy tapasztalt újságírónő 

segítségével – keresetlen, ám 

roppant szórakoztató stílusban 

ontja magából a durvábbnál durvább 

sztorikat. Csak a leggyanakvóbb 

olvasó gondolhat arra, hogy 

az igazán húzós dolgokat le sem 

írta. Zenekarának munkásságát 

lehet szidni, lehet értük rajongani, 

egy valamit el kell ismernünk, a 

Motörhead letett néhány jelentős 

albumot az asztalra, azaz a lemezjátszókra. 

Bár jelentőségük az 

utóbbi időben már elhalványulni 

látszik, máig megbízhatóan nyomják 

továbbra is a pofonegyszerű 

rock and rollokat. 

Az egész könyv egy eszement 

ámokfutással ér fel, közben azon 

törhetjük a fejünket, miként emlékszik 

vissza ennyi mindenre 

ez az ember, aki legális és illegális 

tudatmódosítók intenzív 

fogyasztásával töltötte élete jó 

részét. Valami titkos rekesz lehet 

a fejében, amibe a végtelen turnék 

arc” című képei vagy épp „Tánc” című pasztellsorozata 

az előbbiektől még kifejezőbben 

példázza, miként ragadható meg az érzelem a 

vonalak közé zárt, egymástól élesen elhatárolt 

színfoltok kapcsolatrendszerében. A szemlélő 

feladata felfedezni az asszociációs kapcsolatok 

mélyen gyökerező, rejtett hálózatát, melyek saját 

emlékeinkből erednek és lépnek reakcióba 

a képpel, mindnyájunknál másképp. 

De a kiállításon látható posztkonstruktivista 

alkotásoktól érzékenyebb megformáltságot 

mutatnak hullámzó, szecessziós vonalak vázára 

felépített, kontrasztos színeket egymás 

mellé applikáló kompozíciói. Ez az álomszerű 

érzelmesség leginkább a „Született formák”, 

az „Elképzelt táj” és a „Kapcsolat” című 

képén mutatkozik meg. 

Nem mehetünk el észrevétlenül expresszív, 

de kevésbé magas színvonalú tájképei, valamint 

a fényhatások játékát már tudatosabban 

értelmező „Fénytörés” című olajképsorozata 

mellett sem. Fontos tehát látnunk, hogy egy 

sokrétű, még fiatal, útjának megtalálásához 

épp elérkező festőről van szó, aki eddig kiválóan 

alkalmazta a hagyomány adta lehetőségeket, 

s megvan az esélye, hogy túl is lépjen ezen. 

Kiállítása március 14-ig volt megtekinthető az 

Élettudományi Centrumban. 

Áfra János 

és őrült lemezfelvételek közepette 

gondosan elraktározott mindent. 

Sztorijainak olvastán egy oldalra 

átlagban öt-hat nevetés jut, 

képtelenség rezzenéstelen faarccal 

végigvágtatni a fejezeteken. 

Mindenki megkapja a magáét, 

politikusok, vallási fanatikusok, 

a zenéből bizniszt csináló kiadók, 

de azért a dolgok túléléséhez nagy 

segítséget nyújtó önirónia sem 

hiányzik. 

Azoknak is kihagyhatatlan 

alapmű, akik még soha egy hangot 

sem hallottak Lemmytől. 

Lemmy Kilmister-Janiss Garza: 

Fehércsíkláz, Cartaphilus, 2007 

Szakasztott Péter 

2008. MÁRCIUS NÉZŐPONT 

EGYETEMI ÉLET 21

22 www.egyetemter.hu HIRDETÉS 

2008. MÁRCIUS

A mostani cikkben a környezetszennyezésre és tágabb értelemben minden olyan külső gazdasági 

hatásra szeretném felhívni a figyelmet, amely egy vállalat vagy személy tevékenységének (véletlen) 

mellékhatásaként befolyásolja egy másik vállalat vagy személy profitját, illetve jóléti szintjét. Valamint 

bemutatni, hogy a közgazdasági gondolkodás milyen megoldásokat kínál erre a problémára. Visszajelzéseket, 

bírálatokat és kommentárokat továbbra is örömmel várunk a muhely@dex.unideb.hu elektronikus 

postacímen. 

Amikor már a levegőért is fizetni kell 

Külső gazdasági hatás, más néven 

externália akkor keletkezik, amikor a 

termelés, vagy a fogyasztás költségeket, 

vagy előnyöket okoz másoknak, mégpedig 

úgy, hogy azokat okozóik nem fizetik meg. 

Viszonylag egyszerű a definíció. Viszont 

ha egy kicsit jobban elgondolkodunk rajta, 

feltűnik, hogy a „nem fizetik meg” a dolog 

legproblémásabb része. Nézzük, miről is 

van itt szó tulajdonképpen! A gazdasági 

tranzakcióknak szinte mindig vannak 

külső hatásai. Ezek lehetnek negatívak és 

pozitívak is. 

Negatív externália például egy vegyi 

üzem által kibocsátott szennyezés, de a 

dohányzás is. Amikor megvásárolsz egy 

doboz cigarettát, azt nevezzük gazdasági 

tranzakciónak, a vásárlásban részt veszel te 

és az eladó. Viszont amikor olyan helyen 

gyújtasz rá, ahol mások is vannak, akik történetesen 

nem szeretik a dohányfüstöt, ezáltal 

rontod az ő jóléti szintjüket. Ráadásul 

ezért nem is kárpótolod őket semmivel. 

Találkozhatunk pozitív externáliákkal 

is, ilyen a fertőző betegség elleni védőoltás, 

a kutatás-fejlesztés, vagy akár a szomszéd 

virágoskertje. Tankönyvi példaként azt a 

hatást említik, amit a méhész szomszédsága 

okoz a gyümölcsös tulajdonosának azáltal, 

hogy a méhek beporozzák a gyümölcsfák 

virágait is. 

Azért alakulhat ki externália, mert a 

külső gazdasági hatásokkal termelő és fogyasztó 

gazdasági szereplők nincsenek tisztában 

a tevékenységük összes költségével. 

Ugyanis vannak olyan költségek, amelyek 

náluk sohasem jelentkeznek. Például a 

Rába habzása miatt kieső bevételről nem 

fog a szentgotthárdi kemping tulajdonos a 

számlával kopogtatni a folyót szennyező 

osztrák bőrgyár kapuján. 

De mit is jelent ez a vállalatok szempontjából? 

Azt feltételezzük a vállalatokról, 

hogy racionálisan cselekszenek, céljuk a 

lehető legnagyobb nyereség elérése. Ha így 

tekintünk a vállalatra, akkor érthető, hogy 

amíg az általa kibocsátott szennyezés nem 

jelenik meg nála költségként, addig nem 

törekszik a szennyezés visszaszorítására. 

Itt térnék vissza arra az előbb említett 

„nem fizetik meg”-re. Hogyan lehet vajon 

a szennyezést számszerűsíteni, árat 

szabni neki? A pénzbeli kifejezés nehéz, 

de nem lehetetlen, és egy közelítő érték is 

jobb, mintha nem lenne semmilyen érték. 

A környezeti katasztrófák nagyságának 

meghatározására használják az ún. feltételes 

értékelést. Ilyenkor azt kérdezik meg 

az emberektől, hogy mennyit fizetnének 

bizonyos feltételes helyzetben, a természeti 

adottságok sértetlen állapotának fenntartásáért. 

Szemléltetésként képzeljünk el egy 

szennyezett tavat, amely elriasztja a horgászokat 

és a fürdőzőket, és az elveszített 

pihenési lehetőségek értéke megbecsülhető: 

mennyit fizetnének az emberek a pihenés 

ennek megfelelő formájáért? 

Mit kell tennünk, hogy a vállalatok 

érdekeltté váljanak az általuk kibocsátott 

szennyezés csökkentésében? A környezetszennyezés 

szabályozásáról szóló elméletek 

számos módszert javasolnak a környezetszennyezésből 

származó társadalmi károk 

elfogadható mértékűre csökkentésére. Az 

tehát hiú remény, hogy teljesen megszüntessük 

meg a vállalatok környezetszennyező 

tevékenységét. Ez lehetetlen. Képzeld el, 

hogy neked kellene lemondanod például 

a dohányzásról, vagy arról, hogy autóval 

közlekedj. Ugye elképzelhetetlen ez a 

szituáció!? 

Ezzel szemben a reális cél az, hogy 

a társadalom által elfogadható szintűre 

csökkentsük a káros anyagok környezetbe 

juttatását. Ezt úgy érhetjük el, ha a külső 

gazdasági hatások a vállalat számára belsővé 

válnak (ezt nevezzük az externália 

internalizálásának). Szennyezéskor a termelés 

negatív externális hatásáról beszélünk, 

olyan hatásról, amelyet kezdetben figyelmen 

kívül hagynak, ezért az adott termékből 

túl sokat állítanak elő, illetve e termékek ára 

túl alacsony a társadalmi szempontból optimális 

helyzethez képest. A cél e szennyező 

termékek megdrágítása és/vagy termelésük 

visszaszorítása a társadalmi optimumnak 

megfelelően. A továbbiakban ezekkel a 

lehetséges megoldásokkal foglalkozom. 

A környezetszennyezés csökkentésére 

természetesen szükség van az államra, hiszen 

egyedül ő léphet fel kényszerítő erőként 

a vállalatokkal szemben. Az viszont vita tárgyát 

képezi, hogy az államnak vajon mekkora 

szerepe is legyen a szabályozásban. 

1. Közvetlen szabályozás 

(Reguláció) 

Ekkor az állam a piactól minden feladatot 

magához ragad, és minden vállalat 

számára részletesen meghatározza a 

környezetvédelemmel kapcsolatos fel- 

2008. MÁRCIUS DE-FICIT 

EGYETEMI ÉLET 23

tételeket. Így a kibocsátható szennyezés 

mennyisége kézzelfoghatóvá válik, és 

azokat a vállalatokat, amelyek túllépik a 

határértéket súlyos pénzbüntetéssel sújthatnak. 

Ezeket a szabványokat ún. emiszsziós 

normának nevezik. Vonatkozhatnak 

ilyen előírások a vállalat által alkalmazott 

technológiára is. 

Ugye milyen jól hangzik? Máris kaptunk 

egy árat a szennyezésre. Ez lenne a tökéletes 

megoldás? Nem. Ez a módszer ugyanis csak 

arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ne lépjék 

túl az előírt normát. Az nem lesz érdekük, 

hogy a lehető legkisebb mértékre csökkentsék 

a szennyezőanyag-kibocsátásukat. 

2. A szennyező termelés adóztatása 

Ebben az esetben a szennyezés (emiszszió) 

egységeire vetünk ki adót, így az 

állam mintegy meghatározza a korábban 

ingyenesen kibocsátott szennyezés árát, és 

a vállalatok az adófizetés és a szennyezés 

csökkentése között saját költség-haszon 

viszonyaik alapján, azaz piaci alapon 

választhatnak. Ez úgy is működhet, hogy 

a hatóság nem adót vet ki a kibocsátott 

szennyezés minden egységére, hanem támogatást 

ajánl fel az elhárított szennyezés 

minden egysége után. 

Az adók növelik a vállalatok költségeit. 

Ez arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a 

szennyezést addig csökkentsék, ameddig 

csak lehet, új környezetbarát technológiákat 

dolgozzanak ki, kevésbé szennyező termelési 

eljárásokat vezessenek be. Tehát ez 

megoldás megteremti a vállalatok érdekeltségét 

a szennyező anyagok kibocsátásának 

csökkentésére. 

3. Forgatható kibocsátási 

engedélyek / kvóták 

Az állam meghatározza a társadalmilag 

hatékony szintet és annak megfelelő számú 

engedélyt bocsát a vállalatok rendelkezésére. 

Minden egyes engedély egységnyi 

kibocsátást tesz lehetővé a vállalat számára. 

A meghatározott maximális szennyezés fölötti 

mennyiséget a vállalatoknak meg kell 

akadályozniuk. Ha egy vállalat hatékonyan 

nagyon alacsonyra tudja csökkenteni a 

káros anyag kibocsátását, akkor a fennmaradó 

engedélyeit értékesítheti egy másik 

vállalatnak, amely számára gazdaságosabb 

megvenni ezt az engedélyt, mint csökkenteni 

a szennyezőanyag-kibocsátását. Így 

tulajdonképpen mind a ketten jól járnak – 

hiszen létrejön a csere –, és a társadalom is 

jól jár, hiszen végeredményként nem kerül 

több szennyező anyag a környezetbe, mint 

az eredetileg optimálisként kitűzött szint. 

Az adóhoz hasonlóan, ez a megoldás is 

ösztönzőleg hat a kibocsátás regulációnál 

nagyobb csökkentésére, illetve azonos 

szintet kisebb költséggel ér el. 

Eddig ez nagyon szépen hangzik, viszont 

ezt a módszert csak bizonyos feltételekkel 

szabad alkalmazni. Ugyanis ha túl nagy 

területre (pl. egy országra) vonatkozóan 

határozzák meg a maximális kibocsátást, 

a kibocsátási engedélyek nem zárják ki a 

koncentrált szennyezést. Az iparvidékek 

(pl. Ózd) sokkal szennyezettebbek, mint 

más vidékek. Ezért az engedélyeket régiókra 

kell meghatározni és ezek csak régión 

belül forgathatók. Két különböző régió nem 

kereskedhet egymással. 

4. Tulajdonjogok tisztázása 

E szerint az elmélet szerint megfelelően 

tisztázott tulajdonjog esetén elkerülhetővé 

válik az állami beavatkozás szükségessége, 

ha a felek költségmentesen alkudozhatnak 

egymással. Az állam feladata a természetes 

környezet használatára vonatkozó jogok 

meghatározása, utána a piac az alkudozás 

által megoldja az externáliák problémáját. 

A károsultak észlelik, hogy a termelés 

társadalmilag elfogadott szintje fölött 

több a káruk, mint a termelő haszna, ezért 

számukra megéri felkeresni a vállalatot, 

s megfizetni a vállalat kieső hasznát a 

termelés társadalmi optimumba szorítása 

érdekében. Hasonló eredményt érhetünk 

el akkor is, ha a vállalatnak számolnia kell 

azzal, hogy tevékenysége károsultjai jogi 

úton be fogják rajta hajtani a káraikat, ezért 

eleve nem érdemes neki olyan – társadalmi 

optimum feletti – szinten termelnie, ahol 

a várható kártérítési összeg meghaladja a 

termelés hasznát. 

Vegyük a tehénpásztor és a földműves 

esetét. Mindketten ugyanazt a földterületet 

használják, és a tehenek kerítés híján lelegelik 

a földműves növényeit. Tegyük föl, hogy 

az állam a tehénpásztornak ítéli a földet: ha 

a túllegeltetés költsége meghaladja a kerítés 

költségét, akkor a földműves fizetni fog a 

tehénpásztornak, hogy a teheneket távol 

tartsa. Viszont ha az állam a földművesnek 

ítéli a földet (vagyis a tehénpásztornak 

fizetnie kell az okozott kárért), akkor ha a 

tehénpásztor okozta kár meghaladja a kerítés 

költségét, akkor megépíti azt, ellenkező 

esetben a tehénpásztor kompenzálni fogja 

a földművest az okozott kárért. 

Fizetni a levegőért? 

A közgazdaságtan alapelve a rendelkezésre 

álló erőforrások szűkössége. A legjobb, 

amit tehetünk, hogy tisztázzuk ezen 

erőforrások tulajdonviszonyait. 

A levegőnek természetesen még remélem, 

hogy nagyon sokáig nem leszünk 

szűkében. De mit tehetünk, hogy megóvjuk 

a tiszta levegőt? Fizessünk érte? 

Azt hiszem az eddig leírtakból következik, 

hogy a levegőt szennyezőkkel kell 

tudatosítanunk, hogy amit tesznek annak 

ára van. Ezt az árat is figyelembe kell venni 

a termelés költségei között vagy az üzleti 

döntések folyamán. 

Egyébként, ha jobban belegondoltok a 

jó levegőért és az egészséges környezetért 

már most is fizetni kell, nem is keveset. 

Mennyivel drágább, ha nem egy panelben 

szeretnél élni a lakótelepen, hanem egy 

családi házban a város peremén. 

Véleményem szerint a környezetvédelem 

legjobb módja, ha azt egyéni önérdeken 

keresztül valósítjuk meg. Kívánom, hogy 

mindannyian tegyünk érte! 

Rácz Ádám 

DEX Műhely 

24 www.egyetemter.hu DE-FICIT 

2008. MÁRCIUS

Fizikai egészség = szellemi egészség 

Buzánszky Jenő hazánk számára hungarikum, egyetemünkön 

pedig a legfontosabb sportesemény, az egyetemi 

labdarúgó kupa névadója. Véleményére ma is érdemes 

adni: aki 83 éves korában fiatalokat megszégyenítő egészséggel 

és lendületességgel éli az életét, az — ahogy mondani 

szokás — biztos lerakhatott valamit az asztalra eddigi 

élete során (és még a mai napig le is rak, amikor csak 

lehet). Intézményünk segítségével kiadott, Sándor Mihály: 

Vasutasból aranybányász című, a híres hátvédről szóló 

életrajzi könyv Budapesten tartott, országos bemutatójakor 

sikerült a labdarúgó legendát egy rövid interjú erejéig 

megszólítanunk. 

EÉ: — 2004 óta Jenő bácsi nevével fémjelzett egyetemünk egyetemi 

kupája. 

– Nagy megtiszteltetésként ért engem, hogy rólam nevezték el az 

egyetemi tornát. Régebben is voltak az egyetemeknek, középiskoláknak 

különböző futballtornái, bajnokságai. Az egyetemi fiataloknak is 

biztosítva van a lehetőség a sportoláshoz, az egészséges életmódhoz: 

így a mozgáshoz hozzászoknak, nemcsak a padban ülnek. Nemcsak 

szellemileg kell hogy tornáztassák magukat, mellette fizikailag is fel 

kell építeniük magukat. Az egyetemi torna éppen ezért egy olyan dolog, 

amit meg kell valósítani a fiatalok érdekében. Ehhez, hogy engem 

kértek fel, örülök. Remélem, hogy a fiatalok is átérzik a mozgás, a 

testnevelés és a közösségi lét szükségességét, ami a csapatokon belül 

meg kell hogy legyen. Ez elősegíti azt, hogy egy egészséges jövőnemzedék 

épüljön föl, szellemileg, fizikailag egyaránt. 

EÉ: — Egészséges jövő nemzedéknél egy kicsit álljunk meg. Nem 

túl rózsás statisztikák látnak napvilágot a magyar emberek és a 

magyar fiatalok testi-lelki egészségi állapotáról. A könyvbemutató 

alkalmával sokat beszélt a lelki erő fontosságáról. Az egész magyar 

társadalomban elveszni látszó lelki erőt Jenő bácsi szerint hogyan 

lehet visszahozni? 

– A lelki erőt nem lehet belepréselni, belesulykolni egy emberbe. 

Annak a fiatalnak, aki szereti például a sportot vagy bármit, amit művel, 

annak fel kell áldoznia a szabadidejét önmaga érdekében. Utána 

beszélhetünk arról a teljesítményről, amit el akar érni. Nem szabad 

feladnia a lehetőségeket, amit a saját képzése során megkaphat, például 

elmehet pályákra, terembe sportolni, továbbtanulni. A mai „dolce vita” 

életben, világban otthagyni egy randevút, vagy bármilyen más „dolce 

vita”-szerű dolgot (partyzás, shoppingolás, számítógépes játékok 

stb. – szerk.), ahhoz lelki erő kell, hogy felhagyja ezeket, és elmenjen 

sportolni, nekiálljon tanulni, végezze a munkáját. Ha valaki hozzákezd 

valamihez, akkor legyen benne annyi erő, hogy azt maximálisan 

csinálja, a saját érdekében. A lelki erő egy fogalom, ugyanúgy, mint 

a testi erő, amelyiket ápolni kell az élet során, ameddig él az ember. 

E kettő nélkül nem megy az élet. Ahhoz, hogy én felkeljek otthon, 

elmenjek reggel sportolni, vagy késő este megmozgassam egy kicsit 

magamat munka után, akár otthon is, ahhoz is kell lelki erő, hiszen 

akkor az embernek fáradtságérzete van. A lelki erő lényeges kérdése 

az, hogy ha most fáradt is vagyok, randevúm van, meg más egyéb 

dolgom, akkor fogom és magammal foglalkozok, önmagamat szuggerálom, 

ami önmagam életmódjának a megváltoztatásával is jár. Ha 

már egyszer az embernek megváltozott az életmódja, utána már nem 

lesz nehéz évek múlva lemondani arról, vagy természetesnek fogja 

találni azt, hogy fizikailag és szellemileg képezze magát, mert ez az 

én belső sugallatom, belső érzésem, belső akaratom, mert – például 

– egészséges ember akarok lenni. A fizikai egészség pedig együtt jár 

a szellemi egészséggel is. 

EÉ: — Említést tett Jenő bácsi arról, hogy véleménye szerint a magyar 

fiataloknak van jövője. Ugyanakkor a valóságban az ellenkezőjét 

tapasztalhatjuk, ha megkérdezzük őket. Melyek azok a képességek, 

amik Ön szerint megvannak a mai magyar fiatalokban ahhoz, hogy 

világhírű dolgokat vigyenek véghez, hasonlóan az Aranycsapathoz? 

– Ha megnézzük az emberek életét, azt látjuk, hogy mindenkinek 

van valamilyen képessége, istenadta tehetsége, amit először is fel kell 

fedeznie önmagában, másodszor szeretni kell azt. Harmadrészt meg 

kell tennie mindent azért, hogy a képességeiben máról holnapra jobb 

legyen, és fizikailag, egészségileg, valamint akaratilag is képes legyen 

előrelépni. Ha az ember megtalálja azt, amiben érzi, hogy jók a képességei, 

akkor azt szeretni kell, illetve áldozatot kell hoznia. Ha a sportot 

nézzük, akkor az embernek a legszebb fiatal éveket kell feláldozni 

az eredmény elérése érdekében. Diszkók és egyéb más szórakozás 

után sportban másnap eredményt elérni nem lehet. Ahogy mondani 

szokás: a gyertyát a két végénél égetni nem szabad, mert a gyertya 

akkor hamar elég, tehát aki így éli az életét, az nem lesz egészséges 

ember, tehát nincs jövője, nem lesz hosszú az élete (és tovább rontja 

a Magyarországon amúgy sem fényes születéskor várható élettartam 

statisztikáját – a szerk.), nem lesz mire visszaemlékeznie. Így pedig 

egy rozoga ember lesz belőle, nem pedig egy életerős, aki a múltból 

is tud magának erőt szerezni ahhoz, hogy „hú, milyen jót tudtam 

tenni akkor”, és tudok ma is, ha nem is úgy, mint akkor, de ahhoz 

képest kisebb mértékben igen. Az életet mindenkinek önmagának 

kell felépíteni. Kell, hogy legyen fizikai ereje, hogy bírja a strapát, az 

élet gyűrődéseit és azt a sok tanulást, ami például az egyetemistáknál 

gyakran előfordul. Ehhez a fizikai erő mellett meg kell hogy legyen az 

akarata, hogy én holnap többet akarok csinálni, jobbat akarok csinálni. 

És akkor mondhatja azt: „Köszönöm, élet, áldomásaidat.” 


Az egyetem sportja az interneten: www.sport.unideb.hu 

2008. MÁRCIUS ELÁN SPORT 

EGYETEMI ÉLET 25

Idén is lesz Medikus Kupa! 

A Medikus Kupa közel négy évtizedes 

múltra visszatekintő sporttalálkozó, 

melyen a 4 magyarországi 

orvosi egyetem hallgatói mérettetnek 

meg — ezúttal a sportpályákon. 

A rendezvényt 1972 óta évente 

rendezi meg az adott évben soros 

orvostudományi egyetem — tavaly 

itt, Debrecenben láttuk vendégül budapesti, 

pécsi és szegedi hallgatótársainkat. 

Idén pedig Szegedre utazik 

sok száz medikus, hogy a sportpályákon, 

illetve a lelátókon szurkolva 

küzdjenek meg egymással! 

Kézilabda, kosárlabda és röplabda sportágakban 

női és férfi csapatok, míg labdarúgásban 

csak férfi csapatok vetélkednek a helyezésekért, 

és a végső célért: az összesített 

Medikus Kupa megszerzéséért. Az utóbbi 5 

évben ezt a tettet a DEOEC 5-ször hajtotta 

végre! A cél idén sem lehet más! 

A találkozó több mint 400 egyetemi 

hallgató számára nyújt lehetőséget arra, 

hogy tanulmányik végzése során a sportban 

is bizonyíthassák rátermettségüket, sportbeli, 

sportági képzettségüket, versenyzési 

képességeiket. Az esti bulikon pedig kötetlen 

hangulatban lehet megvitatni a sportpályák 

eseményeit, vetélkedőkön lehet 

részt venni, no és persze új ismeretségek, 

barátságok is születnek. 

A tavalyi remek hangulatnak és elsöprő 

sikernek köszönhetően idén is szeretnénk 

megtölteni a lelátókat a DEOEC csapataiért 

szurkolókkal. Ezért a DEOEC Hallgatói 

Önkormányzatok és a DE Sportigazgatóság 

támogatásával – a résztvevő versenyzőkön 

kívül – 100 fő medikus szurkoló számára 

nyújt lehetőséget, hogy a sportolókkal 

együtt elutazzon a Tisza-parti városba. 

A www.aokhok.hu oldalon már megtekinthető 

az erre készült promóciós videó, 

valamint az egységet hangsúlyozandó 

szurkolói póló is készül. Garantáltan nagy 

buli lesz! 

Az utazásra jelentkezni még korlátozott 

számban lehet a DEOEC HÖK irodán 

(Markusovszky Lajos Kollégium 3-as 

épület). További részletek a www.aokhok. 

hu oldalon! 

Lánczi Levente 

Debreceni Egyetemi Sportnap — Április 19. (szombat) 

A DE testnevelésre kötelezett hallgatói számára a következő 

kedvezményt jelenti a sport napon történő AKTÍV részvétel (mint 

tudhatjátok, félévente 10 alkalom kötelező, ebből itt maximum 

kettőt kipipálhattok): 

– részvétel egy sporteseményen (egy testnevelés alkalom 

regisztrálása) 

– részvétel a 2008 méteres futóversenyen (még egy alkalom 

regisztrálása) 

A két napos program dömping a következőkből fog állni (néhány 

kisebb részlet még változhat, valamint a végleges, pontos program 

a következő számban és a www.sport.unideb.hu honlapon) 

Április 18., péntek (este): 

Karok közötti olimpiai vetélkedő! Az eseményre karonként 

háromfős csapatokat várunk. 

Díjak: Az első három helyezett értékes nyereményt kap (pl. 

értékes wellness belépők, éttermi meghívások, sportszerek…). 

Jelentkezés Kulcsár Zsoltnál DE-SI sportverseny referensnél, tel: 

06/30 680-9527, e-mail: kulcsar.zsolt@delfin.unideb.hu 

Április 19., szombat: 

– karok közötti versenyek 

– dolgozók, oktatók részvételével vagy csak kizárólag a részükre 

kiírt események 

– gimnazisták meghívásával zajló programok (pl. floorball, 

streetball, kispályás foci…) 

– próba jellegű programok, bemutatók 

– tömegeket megmozgató programok külső helyszíneken (2008 

méteres futás, úszás) 

Ízelítőül néhány sportág, illetve sport jellegű megmozdulás (a 

teljesség igénye nélkül), amiben összemérhetitek tudásotokat és 

szórakozhattok egy nagyot: 

TÖMEGEKNEK SZÓLÓ RENDEZVÉNYEK: 

íjászat, lábtenisz, floorball, néptánc (táncház-szerű módon), 

tenisz, atlétika (futás), kispályás foci, nemzetközi foci bajnokság 

(Izland, Irán, Izrael, Magyarország, Norvégia, Erasmus válogatottak 

részvételével),mászó fal 

BAJNOKSÁGOK: 

fallabda, teke, bowling, streetball, az Egyetem Legerősebb 

Hallgatója verseny, főzőverseny, röplabda, sakk szimultán (egy 

sakk mester meghívásával), csocsó bajnokság, boksz (pofozó 

nap) – részletek később 

Ezek mellett lesznek prevenciós és színpadi programok, a 

campuson hőlégballon kitelepülés, a Városi Jégcsarnokban és 

a Városi Sportuszodában, korizási és úszási lehetőség (utóbbi 

esetében kari váltóknak verseny is lesz. A fő helyszín a Kassai úti 

Campus területén lesz, ezen kívül az AMTC és a DEAC sporttelepe 

is otthont ad néhány eseménynek. A versenyek már reggel 9 

órától elkezdődnek, a külső szolgáltatások (mert ilyenek is lesznek, 

például ingyenes konditermi edzéslehetőség) 10 és 15 óra között 

vehetők majd igénybe. Eső esetén is készülünk egy rövidített 

programmal, a campus területén egy nagy sátor alatt sok jó ember 

a nagy helyen még jobban el fog férni!!! 

Részletek hamarosan! 

26 www.egyetemter.hu ELÁN SPORT 

2008. MÁRCIUS

Futballdrámák 

(DELAB előadás Sándor Mihálytól) 

A Sportigazgatóság által szervezett 

Labdarúgás elmélete és gyakorlata 

előadás-sorozat kurzusai ebben 

a félévben is népszerűek lesznek 

az egyetemen, ez borítékolható. 

A minden alkalommal neves honi 

sportszemélyiségeket a katedrán 

tudó előadások lassan már 

emblematikussá váló figurája, a 

Buzánszky Jenő életútjáról könyvet 

készítő és nemrég a kiadását is 

ünneplő Sándor Mihály író, újságíró, 

történész egyedi, kissé blazírt 

arckifejezéssel megejtett szemináriumai 

során megannyi érdekes, 

korábban sokak által nem tudott 

vagy éppen rosszul tudott, illetve 

elfeledett dologgal ismerkedhetünk 

meg. A mostani második félévet 

is ő kezdte három előadással. A 

téma mi más lehetett volna, mint a 

munkássága során nagy kedvencévé 

váló jelenség, a fociszurkolók viselkedése, 

a nagy, futballhoz köthető 

világégések, illetve a sokszor ezek 

kapcsolatából is táplálkozó szurkolói 

kultúra. A bőséges ismeretanyag 

diákok elé teregetéséhez több előadás 

szükségeltetett, a külföldi és a 

magyar lelátói történéseket például 

egyértelműen külön kezelte Sándor 

Mihály. 

A mellékelt fotók az ő gyűjteményéből 

valók, és bár nem feltétlenül a megdöbbentés 

a célunk velük, mintsem inkább az 

egyszerű tájékoztatás, a hatásuk vélhetően 

mindenki számára ugyanaz lesz: ez borzalmas. 

Valóban, amikor ezrek gyűlnek 

össze valahol a világ valamelyik eldugott 

vagy akár fényárban úszó szegletében, és 

az a tervük, hogy néhány órára elfeledjenek 

mindent, jól akarják érezni magukat, majd 

ilyen, a felvételeken látható eredménye lesz 

az össznépi gyülekezetnek, elszomorító. 

Másrészt, ez is az életünk része, mivel a labdarúgás 

is az, ezek a jelenségek pedig sajnos 

beletartoznak a fociba már nagyon régóta. 

Ráadásul – az előadások során tételesen 

felsorolta Sándor Mihály – hamar kiderül, 

hogy ezek a katasztrófáknak minősíthető 

esetek megannyi, változatos kiváltó ok 

folyományaként következtek be. 

Nem mindenhol a sportszerű szurkolás 

miatt összesereglett drukkerek „szerencsétlen” 

megmozdulásai vezettek a tragikus 

végkifejlethez. Az esetek nagy részében – s 

ez intő jel – szándékosan akartak valakik 

másoknak fájdalmat okozni. Nem szeretném 

túldramatizálni a dolgot, de amikor például 

egy kivételes, a világon milliókat érdeklő, 

ősi riválisok között lezajló rangadón az egymás 

fölé (!?) ültetett ellenfél-táborok közül 

a magasabban lévő az alant elhelyezkedőre 

tűzözönt bocsát (égő szalagok, fáklyák), 

akkor azt mondom, ezt azért ne! A bent 

rekedtek közül 74-en haltak meg a helyszínen. 

Az eset egyébként a Super Clasicó 

néven aposztrofált Boca Juniors–River Plate 

argentin bajnokin történt, még 1968-ban. 

Ezzel el is érkeztünk a konkrétumokhoz, 

lássuk, milyen érdekes (mert azért ne legyünk 

álszentek, ez mind könyörtelen, de 

amellett tanulságos és érdekfeszítő történet 

is egyben) eseteket gyűjtött össze a hallgatók 

számára Sándor Mihály! 

Előzetesen le kell szögezni, hogy a 

megannyi tragédia felsorolásához – sajnos 

– kevés lenne ez a pár hasáb, ám megpróbálom 

a legfurcsább vagy a legjellemzőbb, 

illetve a legismertebb eseteket kiszemezgetni 

Sándor Mihály előadásából. A fentebb 

említett csata – szó szerint is – egyébként 

vélhetően túlmutat az egyszerű, különböző 

klubok szeretetén alapuló ellenszenven. A 

Boca ugyanis – hallhattuk Sándortól – a nép 

csapata (los Bosteros – a Büdösek, vagy másik 

becenevükön Genovaiak), míg a River 

hovatartozásáról sok mindent elárul a „Milliomosok” 

kitétel. Naná, hogy a „Büdösek” 

hajigálták meg a gazdag csapat drukkereit, 

amibe viszont soktucatnyian belehaltak. 

A politikai, vagy még inkább társadalmi 

ellentétek jellemzően a többi elmaradott 

vagy fejlődő ország élcsapatainál is előfordulnak. 

Az időpont 1980. augusztus 16., a 

helyszín Kalkutta, India. Az előző esettel 

kapcsolatos analógia teljesen nyilvánvaló, 

a nép csapataként tündöklő, 1920-ban 

alapított East Bengals és a pénzes emberekkel 

összekötött Mohun Bagan meccselt 

egymással (ők már 1889-től léteznek, s 

nagy eredményük, hogy elsőként győztek 

le angol gárdát indiaiként). Nos, a sok pénz 

és a kevés pénz itt már a játékosok által 

összecsapott, a szurkolók csupán – haladva 

a megadott csapásvonalon – folytatták azt. 

Természetesen a rendőri erők is beszálltak 

a táncba, olyannyira, hogy Sándor Mihály 

információi szerint a végül „csak” 16 halottat 

eredményező indiai derbin egy ember 

halálát rendőrkutya okozta. 

Még egy ide illő példát ragadnék ki, ez 

időrendben még a dél-amerikai történet 

előtti katasztrófa. 1967. szeptember 17- 

én a törökországi Kayseriben a hazaiak 

a Sivassport fogadták. Itt nem társadalmi 

különbségekről volt szó, hanem történelmiekről. 

A szomszédos települések (ugye, 

milyen ismerős ez nekünk is), már régóta 

ették egymást, egészen a törzsi-nemzetségi 

időkig visszagombolyítható rivalizálást 

említ Sándor Mihály. A színvonal ilyenkor 

ugyebár nem lényeges, esetünkben is a 2. 

ligáról van szó, ahol (ez sem újdonság) 

egy konkrét ítélet nyomán buzdultak neki a 

mérkőzést vélhetően amúgy is vérben forgó 

2008. MÁRCIUS ELÁN SPORT 

EGYETEMI ÉLET 27

szemmel követő szimpatizánsok, aminek 

jó nagy verekedés, késelés, sőt, lövöldözés 

lett a vége (török szokás, ha örül, ha búsul 

az ottani ember, lő – mindegy hova, csak 

durranjon). Az sem egyedülálló dolog 

(lásd Olaszország, 2007.), hogy a meccsen 

kívüli, ám annak folytatásaként felfogható, 

amolyan bosszúállás jelleget öltő erőszakos 

cselekmények később is folytatódtak. A végelszámolásnál 

43 halottról szóltak a hírek, 

és 600 sebesülttel volt tele a sajtó (bocs, 

Lukács Laci), majd amolyan morbid slusszpoénként 

– szép magyarosan mondva – lett 

egy 44. halott is. Legalábbis ezen eseményekhez 

kötik utólag azt a németországi (!) 

gyilkolászást, amely során egy ott dolgozó 

török vendégmunkás a saját ismerősét fojtotta 

meg a mérkőzés idején azon egyszerű 

ok miatt, mert ő a másik faluból származott. 

Kérem, a szenvedély és a butaság – mint 

már kismilliószor igazolódott – nem ismer 

távolságot és határokat! 

1982-ben ősszel a Szpartak Moszkva 

az akkor még jónevűnek számító holland 

Haarlemet fogadta a Luzsnyiki stadionban 

(UEFA kupa). A nép csapata (a Dinamo 

a belügyé, a CSZKA pedig a katonaságé 

volt) 2-0-ra nyert, vagyis a valamelyest 

ellenállónak számító gárda diadala érthetően 

boldoggá tette az egyszerű oroszokat. Ám 

amikor kifelé mentek volna (mondani sem 

kell, hogy ittak a meccs alatt rendesen), a 

rendőrök és a katonák úgy kívánták kiterelni 

a pityókásnál azért sok esetben masszívabb 

embereket, hogy lekapcsolták a reflektorokat, 

mondván, ne örüljenek már annyira 

(megmutatták, hogy ki az úr a háznál). A 

lefagyott talajon ez a futballtörténet legnagyobb 

katasztrófájához vezetett – legalábbis 

ami a halálos áldozatok számát illeti. A 

csúszkáló, egymást agyontaposó, vaktában 

botorkáló oroszok közül ugyanis a TASZSZ 

(saját) hírügynökség első jelentései szerint 

69-en meghaltak egy pusztán stadiont elhagyó 

túra során, majd a szokatlan módon erős 

nyomást gyakorló orosz nép (a hozzátartozók) 

hatására az igazság is kiderült később, 

ami 340 halottat jelentett. Mindez úgy, hogy 

gyakorlatilag nem volt nézőtéri rendbontás 

vagy harc. Volt azonban karhatalom és emberek 

semmibe vétele, rossz döntések. 

Három évvel később Mexikóban (közben 

volt egy nagy trauma Kolumbiában, még 

’82-ből, ahol gyakorlatilag szétszedték a 

stadiont, és a darabjaiból készítettek „fegyvereket” 

maguknak a helyi kemények) 

ismét a halál aratott egy focimeccsen. Egy 

’85-ös UNAM–América meccsen a csodával 

határos módon „csupán” 12-en hunytak 

el, miután a 100 ezer bentihez csatlakozni 

kívánt volna a kinti sok ezer. Az esetnek 

azonban nem lett káros hatása a mexikóiak 

egy évvel későbbi mundiáljára. 

Három nap (!) 

múlva azonban jött 

a Heysel-tragédia. 

Erről szinte mindenki 

hallott már, és bár 

– mint láthattuk – 

nem ez minden idők 

leg-je a halottakat 

számba véve, de talán a leghírhedtebb fociarmageddonja. 

A dél-amerikai sokk még 

egyeseket talán el sem ért, amikor innen, 

Európából csapott arcul mindenkit a felesleges 

és ostoba halálról szóló híráradat. A 

Juventus – Liverpool meccsnek (Brüsszelben) 

volt előzménye, mégpedig az egy évvel 

korábbi mérkőzésük Torinóban, ahol egy 

angolt megkéseltek az olaszok. Mindenki 

félt a revánstól, ám a híresztelésekkel ellentétben 

nem ez okozta a tragédiát (és nem 

is 450-en haltak meg, mint ahogy a túlzó 

morál-zsurnaliszták elkezdték „ordítani”). 

Az angol és olasz drukkerek ugyanis egyes 

belga kocsmákban még együtt is söröztek 

a BEK-finálé előtt. A két nemzet szimpatizánsait 

ráadásul egymástól távol, a stadion 

két ellentétes karéjába ültették. Ám ezzel be 

is fejezhetjük a szervezés és az előtörténet 

pozitív részeit. 

A helyiek ugyanis (pedig egy éve egy 

másik meccs kapcsán már leszerepelt a 

Heysel stadion, mégis megkapta a rendezést) 

nem kérték a kőkemény belga 

csendőrség jelenlétét, csak tányérsapkások 

igyekeztek megelőzni az esetleges forrongásokat, 

illetve kezelni azt, ha mégis túllép 

egy bizonyos határt. Ezenkívül balga módon 

nem vették észre (vagy nem akarták), hogy 

az angolok melletti, elvileg belgák által 

feltöltött „Z” szektorba az országukban 

dolgozó temérdek olasz vendégmunkás (bányászok) 

szerzett jegyet. Hogy mi módon? 

A pénzcsinálásban nagy mester vallonok 

ugyanis egyszerűen sokszoros áron eladták 

nekik a maguk bilétáit. Gondolhatták: „A ti 

meccsetek, nézzétek, ha akarjátok!” Nos, 

sokan nem láthattak semmit belőle. 

A meccs előtt az olaszokat felismerő piás 

angolok áttörték a kerítést, és a menekülők 

nekiszorultak a fal egy részének, ami ennek 

hatására úgy 5 méter magasból velük együtt 

leomlott. Csak olasz ember lelte halálát 

abban a pokolban, ám érdekes módon, 

késeléstől sérült szurkoló meg csak egy 

volt mindösszesen, az is angol. A lényeg, 

hogy igazából a várt nagy vérbosszú elvileg 

simán elmaradt volna (mindez alatt a 

megvadult, eredeti helyükről kitörő olasz 

szurkolók a futópályán grasszáltak és dobálóztak), 

ha a szervezők nem hibáznak 

több dologban is óriásit, mert ez esetben 

a szigetországiak, bár hangjuk és elszántságuk 

volt, vélhetően nem tettek volna 

jelentős kárt ellenlábasaikban. Persze ez 

mind csak utólagos feltételezés immár, 

ami történt, azt nem lehet eltüntetni. A 

kezdeti pánikot követően, miután látható 

volt, hogy a helyi rendőrök képtelenek a 

helytállásra, kihívták a csendőrséget, ám 

a teljes felvonulásukig el kellett telnie egy 

bizonyos időnek. No, de honnan nyerjenek? 

A nagy ötlet: lejátszatják a meccset a csapatokkal 

– hullákkal a stadion egyik sarkában. 

Megtették, Boniek egy sima szabadrúgásos 

szituációban beesett a liverpooli tizenhatosra, 

a bíró örült, hogy befújhatja a büntetőt, 

és ebből született az 1-0-s végeredmény: 

BEK-győztes a Juventus. Viva! Képzelheti 

mindenki, mekkora „öröm” volt ez az olasz 

csapatnak és a népnek. A 39 halott és 100 

sebesült túl nagy ár volt azért a serlegért. 

Koppányi Szabolcs 

28 www.egyetemter.hu ELÁN SPORT 

2008. MÁRCIUS

4032 Debrecen, Egyetem tér 1. (Főépület) 

www.egyetemiajandek.hu 

(a főépületben, a büfével szemben) 

2008. MÁRCIUS HJIRDETÉS 

EGYETEMI ÉLET 29

Kedves Olvasó, 

ahogyan azt a borítón láthattad, gender szempontból ellenőrzött mellékletet tartasz a kezedben. De mit jelent ez, 

és főként, miért jó neked? 

Ha még nem találkoztál volna a kifejezéssel: a gender a társadalmi nemet jelenti. Azon női és férfiúi tulajdonságaink, 

szerepeink összességét, amelyeket nem a biológia trükkjei jóvoltából, hanem aktuális környezetünk, kultúránk elvárásainak 

megfelelve hordozunk. Ide tartozik számos olyan sajátság, amit elsőre talán eleve elrendeltnek gondolsz: hogy 

kinek van hosszú haja, ki mutogathatja harisnyás lábát, ki festi az arcát, vagy lyukasztja ki a fülét (gondoljunk csak a 

Napkirály udvarára). De az is, hogy ki mutathatja ki az érzéseit, és kinek kell erős kősziklaként helyt állnia, hogy kinek 

fizetnek többet ugyanazért a munkáért, vagy hogy ki választja ki a mosóport. 

Ami térben és időben folyton változik, az csak kulturális lehet – ennek egyértelműnek kellene lennie. De ma is van 

olyan egyetemi jegyzet, amely a házasodási szokásokban mutatkozó nemi különbségeket a biológiai eltérések közé 

sorolja. Szívesen meghallgatnám a szerzőt, hogy akkor mi a helyzet a többnejűséggel, vagy azokkal a törzsekkel, amelyekben 

azonos neműek házasodnak egy időre. 

Eddig az elmélet – de mindez miért fontos? Az elegáns válaszom, hogy azért, mert emberi jogaink nem függhetnek a 

nemünktől, ahogyan – sok egyéb mellett – a bőrünk színétől vagy az életkorunktól sem. A praktikus válaszom: vélhetően 

nem örülsz annak, hogy amikor majd a diplomád birtokában elhelyezkedsz, férfi kollégáid fizetésének kétharmadát 

fogod megkapni, csak azért, mert nőnek születtél, vagy hogy húszas éveid közepétől egyre gyakrabban érdeklődnek 

a leendő munkáltatók, hogy akarsz-e gyereket, és ha igen, megígéred-e, hogy még két évig nem szülsz. És talán annak 

sem örülsz, hogy ha férfi létedre érdeklődsz a szépségipar iránt, akkor mindenki kíváncsian várja, mikor villan ki térdnadrágod 

alól a csipkés harisnyakötő, meg annak sem, hogy a lányok zöme az autód ára alapján ítél meg – ők már tudják, 

hogy neked kell majd eltartanod őket, mert két-három gyermekkel a nőknek alig több mint egytizede kap munkát. 

Egyelőre nem tudhatjuk, hogy ha a társadalom nem állítana – gyakran fájdalmas – korlátokat a nemek szerint, akkor 

mennyire lennénk különbözőek. Vannak például hormonális különbségek, de van hatalmas, az agyunk majdnem 90 

százalékát kitevő, ellenőrző szerepet játszó kortexünk is, ami képes uralni a hormonális késztetéseket. Annyi bizonyos, 

hogy nagyon hasonló jellemeket találhatunk az ellenkező neműek között is, meg nagyon különböző személyiségeket 

az azonos neműek között is – és fordítva. A cél éppen ez: az egyéniséget, a saját tehetséget értékeljük mindenkiben, 

bármilyen neműnek született. Ebben nálunk előbbre járó államok példája azt mutatja, anyagilag is megéri. K. M. E. 

A Gender különkiadást az FSZH-MOISZ támogatásával 

a Youth 2007-2013-as program keretén belül valósítottuk meg. 

A cikkeket írták, és a programon részt vettek: 

Kovács Edina tréner, Babicz Tibor, Bánfalvi Győző, Enyedi Imre, Gerle Péter, Juhász Nikolett , Kopcsák Jolán, 

Koterle Gábor, Mile Anikó, Mohácsi Gyula, Pécsi Éva, Rékai Ágnes, Szabó Ivett, Szabó László, Tóth György Dániel, 

Tóth Ivett, Vékony Erzsébet 

30 www.egyetemter.hu GENDER ÉS MÉDIA 

2008. MÁRCIUS

Veszélyes vizeken 

Magyarországon már az ötvenes években megpróbálták szabályozni 

a munkahelyi kapcsolatok milyenségét, de nem sok sikerrel jártak. 

Napjainkban is egyre több vállalat etikai kódexében jelenik meg ez 

a téma. De vajon tényleg joguk van előírni, hogyan is folytatódjon a 

kapcsolat, ha az első pillantások az irodai íróasztal mögül indultak? 

A pályakezdő fiatalok nagy része megszállottan a munkájával van elfoglalva, 

s ideje nagy részét az irodában tölti. Éppen ezért azok között keres 

barátokat, netán partnert, akikkel az egész napját együtt tölti. 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok, akik az életben is összetartoznak, 

sokkal rugalmasabban tudnak kezelni bizonyos helyzeteket a munkahelyükön, 

illetve hatékonyabban tudnak összedolgozni. A cégek egy része 

kifejezetten támogatja, hogy a házaspárok együtt dolgozzanak. Máshol 

azonban túlsúlyba kerülnek a negatív vélemények. Felmerülő probléma 

lehet ugyanis, hogy egy pár nem tudja elkülöníteni a magánéleti kapcsolatát 

a munkahelyitől. Aki ilyen szituációba kerül, annak tudomásul kell vennie, 

hogy a munkahelyen a partner elsősorban munkatárs. Nem szerencsés, ha 

a párkapcsolati viták vagy a szerelmi csókcsaták a kollégák előtt zajlanak, 

hiszen ez rosszallást, ellenszenvet, esetleg irigységet is kiválthat. 

Bár A munka törvénykönyve nem tiltja a munkahelyi románcokat, az 

adott cég maga döntheti el, hogyan viszonyul a kérdéshez. Az mindenképpen 

fontos, hogy a főnök az érintettektől értesüljön a dologról, hiszen ha 

pletykákból tudja meg, hogy két beosztottja együttjár, kérdőre vonhatja az 

érintett feleket. 

Ha mégis úgy alakul az életed, hogy a párod egyben a kollégád is, ne 

hagyd, hogy magánéletetek a munkatársak előtt nyitott könyv legyen. Viszont 

a túlzott titkolózás sem célravezető, mert beindulhat egy láncreakció. 

Elkezdenek pletykálni, különböző elméleteket gyártani kettőtökről. Jobb, 

ha már az elején tisztázzátok, mi van köztetek, de az irodában szigorúan 

kollégaként kezeljétek egymást. 

Pécsi Éva 

Bár elméletben a nőknek a munkavállaláshoz 

és a reprodukcióhoz is joguk van, a 

gyakorlatban a munkáltatók nem szeretik 

a gyermekgondozási szabadságra vonuló 

anyukákat. Szívesen írtam volna, hogy 

„és apukákat”, de az utóbbi probléma 

Magyarországon nem létezik: 2006-ban a 

gyermekgondozási ellátásban részesülők 

4 százaléka volt férfi, szemben a németek 

10 százalékos vagy a svédek egyharmados 

arányával. Így aztán a leendő főnökök egyelőre 

csak a huszonéves lányoktól igyekeznek 

megtudni, akarnak-e gyermeket, és ha 

igen, mikor. Mert ha a közeljövőben, akkor 

bizony ugrott az állás… 

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy 

évvel ezelőtt – a munkát keresők és a 

törvényt betartani kívánó munkáltatók 

dolgát megkönnyítendő – állásfoglalást 

adott ki arról, milyen kérdéseket nem 

célszerű feltenni az állásinterjún. Bár 

mindenre kiterjedő felsorolást ők sem 

Család vagy karrier? 

tudtak adni, kimondták, hogy közvetlen 

hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek 

különösen a magánéletre, 

párkapcsolatra, családi életre, tervezett 

gyermekvállalásra, szexuális szokásokra, 

lakóhelyre, származásra, vallási vagy politikai 

meggyőződésre, politikai események 

megítélésére, vagyoni helyzetre, egészségi 

állapotra vonatkozó kérdések. Ilyen 

kérdések lehetnek például az állásinterjú 

alanyához: 

– hány gyermeke van, 

– milyen a családi állapota, 

– milyenek a vagyoni viszonyai, 

– vannak-e kiskorú gyermekei, 

2008. MÁRCIUS GENDER ÉS MÉDIA 

– szeretne-e a jövőben gyermeket vállalni, 

– milyenek a szexuális szokásai, 

– van-e házasságon kívüli kapcsolata, 

– milyen vallású, gyakorolja-e a vallását, 

– tagja-e valamelyik pártnak. 

Ha a munkát kereső úgy érzi, az állást 

azért nem kapta meg, mert a fenti kérdések 

valamelyikére a munkáltatónak nem 

adott választ – vagy éppen, mert nem 

tetsző választ adott – jogorvoslatért a 

munkaügyi bírósághoz vagy az Egyenlő 

Bánásmód Hatósághoz fordulhat. 

K.M.E. 

Foglalkoztatási arányok: 

Gyermektelen nők 

Három vagy annál több 

gyermeket nevelő nők 

Magyarország 78,2% 12,6 % 

Finnország 77,9% 56,2 % 

EGYETEMI ÉLET 31

„Nem rombolunk – 

új tereket nyitunk” 

Beszélgetés Séllei Nórával 

Sajátos módon még ma is divatjelenségnek 

hiszik sokan, ahogy a gender 

szemlélet begyűrűzik a legkülönfélébb 

tudományterületekre. Eközben 

a Debreceni Egyetem Angol-amerikai 

Intézetében egy oktató neve bő 

évtizede összeforrott a feminista 

irodalomtudománnyal. Ő Séllei Nóra 

irodalomtörténész, az egyetem docense, 

aki – szerzőként vagy szerkesztőként 

– olyan köteteket jegyez, mint 

„A feminizmus találkozásai a (poszt) 

modernnel”, „A nő mint szubjektum, 

a női szubjektum”, vagy a „Mért 

félünk a farkastól? Feminista irodalomszemlélet 

itt és most”. 

– Tudható rólad, hogy a feminista irodalomkritika 

iránt az angol Hulli Egyetemen 

kezdtél érdeklődni, szinte a véletlennek 

köszönhetően. Valóban véletlen volt ez, 

vagy inkább a körülmények szerencsés 

összjátékáról beszélhetünk? 

– Az ösztöndíjat, amellyel Hullba mehettem, 

természetesen nem véletlenül 

kaptam. Az akkor „kisdoktorinak” nevezett 

disszertációmat Katherine Mansfieldről 

írtam, s az ösztöndíjra az pályázhatott, 

aki egy nőíró műveivel foglalkozott. Más 

kérdés, hogy a feminista irodalomkritikát 

vagy Virginia Woolf műveinek feminista 

olvasatát a kinn töltött félév alatt 

ismertem meg alaposan, a maga igazi 

mélységében. Úgy éreztem, új ablak nyílt 

előttem a valóságra, mind az oktatásban, 

mind az egyetem szűkebb körein kívül. 

– Miért foglalkoztatott épp Katherine 

Mansfield? 

– Ahogy ez lenni szokott, praktikus 

szempont is vezérelt: az ő életműve jól 

áttekinthető. De még az ilyen gyakorlati 

szempontok mellett is mindig van személyes 

érdeklődés, érintettség: esetemben 

nagyon izgatott a Mansfield által is megírt 

„Új Nő” alakja. Az életében is ezt a formabontó, 

kísérletező új figurát testesítette 

meg, és a műveiben is ilyen alakokról 

szólt. Mindez a férfi-nő kapcsolat újraértelmezését 

is magában foglalja. Már 

amikor foglalkozni kezdtem vele, éreztem, 

hogy van valami többlet, valami más 

a szövegeiben, de ezeket az érzéseket 

nehezen tudtam lefordítani a tudomány 

nyelvére. A feminista olvasat ebben – az 

új rétegek kibontásában – segített. 

– Azaz Hullban rátaláltál valami újra, 

feltöltődtél, és már alig vártad, hogy ezt a 

tudást itthon is hasznosíthasd. Csakhogy a 

kutató lelkesedése nem mindig találkozik 

az intézményvezetők elgondolásaival. 

Esetedben ez hogyan történt? 

– Szinte meseszerűen alakult: épp 

a disszertációval elértem azt a rangot, 

hogy már nemcsak a kötelező tárgyakat 

taníthattam, hanem saját kurzusokat is 

írhattam ki. A választásban senki sem korlátozott, 

így „19. századi írónők” címmel írtam 

ki az elsőt, s ebből sarjadt sok későbbi 

kurzus, 20. századi írónőkről, önéletrajzokról, 

művészregényekről. És létrejött egy 

interdiszciplináris genderkurzus is. 

– Ebben milyen tudományterületeket 

érintesz? 

– Többek között filozófiát, pszichoanalízist, 

természettudományokat, oktatás-módszertant, 

de beszélünk a női test 

reprezentációjáról a nyilvánosságban, így 

a médiában is. Összegzésként természetesen 

eljutunk az irodalom jellemzőihez 

és az irodalomkritikához, de csak az említett 

kitekintést követően. 

– Amikor egy hallgató hozzád jelentkezik, 

mennyire van tisztában azzal, hogy miről 

fog tanulni? 

– Talán az első ilyen kurzus még zsákbamacska 

volt, bár csak részben, hiszen a 

cím alapján sejthették a hallgatók, hogy 

mire számíthatnak. Ma már a korábbi 

kurzusok alapján, vagy a munkáim, az 

érdeklődésem ismeretében egyértelmű 

számukra, hogy mit takar egy-egy 

kurzus címe, és egyre tudatosabban 

választanak. 

– A feminista kritika vagy a gender 

szemlélet a személyes identitást is érinti. Ha 

női vagy férfi szerepeket más nézőpontból 

vizsgálunk, saját viselkedésünkre vagy 

ideáljainkra is rácsodálkozunk, esetleg 

megdöbbenünk. Mennyire tapasztalod ezt 

a hallgatóidnál? 

– Előfordul, hogy valaki még az elején 

igyekszik távolságot tartani a témától, 

magát a szemléletet közhelyesnek nevezi 

– aztán lépésről lépésre egyre inkább 

rájön, mennyire inspiráló lehet a feminista 

olvasat. Ez indíthatja önvizsgálatra, és aztán 

az önismereti úton vagy végigmegy, 

vagy blokkol egy ponton: eddig és ne 

tovább. Az utóbbi sem kudarc: a tudományos 

perspektívát ettől függetlenül képes 

használni, hiszen az elvontabb szint, mint 

a személyes. 

– Milyen a nemek aránya a kurzusaidon? 

Érdeklődnek-e a fiúk is a téma iránt? 

– Az angol szakra eleve kevés fiúhallgató 

jár, talán az összes diák tíz százalékát 

adják. Félévente változó, hogy az én óráimon 

milyen a nemek aránya: előfordult, 

hogy az átlagot felülreprezentálva a hallgatóim 

negyede fiú volt, és az is, hogy a 

csoport csak lányokból állt. Tapasztalom, 

hogy más a dinamika, a kommunikáció, 

ha a csoport vegyes, illetve ha csak azonos 

neműekből áll. Ami viszont nemektől független: 

a későbbi munkáikban, például a 

PhD-kutatásaikban visszaköszön, amiről 

nálam hallottak, akár a témaválasztásban, 

akár a szemléletben. Ez igazán pozitív 

visszajelzés, főként annak fényében, hogy 


2008. MÁRCIUS

ár az Angol-amerikai Intézetben mindig 

támogattak, a magyar irodalmi közélet 

vagy az irodalmi kánon terén már nem 

ilyen rózsás a helyzet. Az egyetemen belül 

sem, de például a középiskolai tanításnak 

sem része, hogy a nőírókról szó essék. 

– Mivel alapvetően nőírókkal foglalkozol, 

megkerülhetetlen kérdés: mit jelent számodra 

a női hang? 

– A kérdés attól összetett, hogy ha minden 

árnyalat nélkül „női hangról” beszélünk, 

akkor magunk is belecsúszunk az – 

egyébként lebontani akart – konvencióba, 

hogy a biológiai nőiséghez automatikusan 

hozzárendelünk egy kulturális megnyilvánulást. 

Ilyen szempontból kérdéses 

lehet néhány elméleti megfogalmazás, 

amely a női írásmódról szól. Ha azonban 

azt vizsgáljuk, hogy a kulturális reprezentációk 

nyelvi vagy szimbolikus szintjeibe 

miképpen íródnak bele a nemiség kódjai, 

akkor azonnal láthatjuk, hogy a kultúra 

területe maga is sokáig férfiproduktum 

volt. Érdemes beszélnünk arról, hogy 

ezeket a nemekre vonatkozó kódokat 

milyen módon fogjuk fel természetesnek, 

és hogyan hatnak ezek irodalom- és 

világszemléletünkre, illetve a személyes 

életünkre. A feminista irodalomkritika 

egyik fő célja, hogy ezeket a természetesnek 

vett és emiatt láthatatlan kódokat 

láthatóvá és értelmezhetővé tegye. Amikor 

nőírók léptek be a kultúra területére, akkor 

a monologikus férfiszemlélet megbomlott 

– a jelenségek, a kulturális reprezentációk 

női perspektívából is láthatóvá váltak. Ily 

módon ez női hang volt, ami azonban nem 

zárja ki, hogy egy férfiíró vagy -kritikus is 

gender vagy feminista szemléletű legyen. 

Más kérdés, hogy erre ma kevés példát 

tudnánk említeni. 

– Egyik szerkesztője voltál a Csokonai 

Kiadó Artemisz-könyvek sorozatának. 

Azért a múlt idejű ige, mert a sorozat mára 

megszűnt. Miért? 

– A megszűnés a könyvpiac problémáit 

tükrözi. A téma iránti érdeklődés folyamatos, 

néha mégis megtorpan vagy stagnál 

– így a sorozat életében is jelentkezett 

egy átmeneti csendes időszak, amit 

szerintem érdemes lett volna kibírnia, 

de nem ez történt. Azért is sajnálatos ez, 

mert a hallgatóimon látom, hogy a feminista 

kritika kérdései megkerülhetetlenek. 

Egyre kevésbé lepődnek meg a diákok 

e kérdések felbukkanásán, sőt maguk is 

felvetnek bizonyos témákat: úgy tűnik, 

érzékenyebbek a feminin-maszkulin 

nézőpontokra, ellentétekre vagy éppen 

hasonlóságokra az irodalomban, de a 

társadalmi kapcsolatokban is. 

– Általánosságban többször érintettük, 

hogy a feminista kritika személyes rétegeket 

is megszólít. Veled készült interjúkban 

láthattam, hogy vállalod, ha feministának 

neveznek. Ugyanakkor az egyik könyved 

előszavában megköszönted a családodnak 

a türelmet – ezt inkább hagyományos női 

hozzáállásnak gondolnám. Mit jelent számodra 

a feminizmus? 

– Nem találtunk még jobb szót a 

tudatos gender szempontúságra, így 

negatív felhangjai ellenére vállalom, hogy 

feminista vagyok. Természetesen már 

nem abban az értelemben, hogy a nők 

emancipációjáért kellene küzdeni: ez jogi 

értelemben megtörtént. Ugyanakkor latens 

módon számos helyzetben érezhető 

a nőkkel szembeni diszkrimináció; ezzel 

az újraértelmezéssel a feminizmusnak van 

létjogosultsága. 

Tudományos munkát végezni, saját 

karriert építeni férfinak is, nőnek is akkor 

lehet, ha a családi környezet támogató. 

Publikációiban a férjem is meg szokta 

köszönni ezt, és én is. Azt gondolom, hogy 

ha elszakadunk az elvárt mintáktól, az jó 

a családnak. 

– Kifejtenéd részletesebben, miért látod 

így? 

– Ha tudatosítjuk, hogy sem a nő, 

sem a férfi nincs bezárva az elvárt szerepekbe, 

akkor nem rombolunk, hanem 

új tereket nyitunk, amelyek az egyénhez 

illő szabadságot kínálnak. És nem lesz 

lelkiismeret-furdalásunk, ha élünk ezzel. 

Természetesen a választás szabadsága itt 

is, ahogyan mindenhol, nehézségekkel is 

jár. Mégis úgy érzem, többet ad, hogy új 

cselekvési lehetőségek nyílnak, hogy a 

személyiségünk nem fekete-fehér lesz. 

Kovács M. Edina 

Mások vagyunk, vagy mégsem? 

Az Európai Unióban kiemelt fontosságú 

a nemek közti egyenlőség 

megteremtése. Laikusoknak talán 

meglepő lehet, de a társadalmi nemek 

kutatása a 90-es évektől kezdve 

egyre sűrűbben kerül középpontba. 

A nők és a férfiak közti különbségek 

biológiailag az Y kromoszómára vezethetőek 

vissza. Ám a gender kifejezés ennél 

többet takar. A feminizmus ébresztette rá 

a társadalmakat, hogy egy adott kultúrában 

a nőktől és a férfiaktól elvárt viselkedésmódokat 

a hatalom jelöli ki. Simone 

de Beauvoir feminista írónő elhíresült 

mondata: „Az ember nem nőnek születik, 

hanem azzá válik!” 

Ezt úgy kell érteni: a már említett bi- 

ológiai különbségekre épültek-épülnek 

rá a társadalmi szerepek, az eltérő szocializáció 

és a nemspecifikus viselkedés. 

Ha visszatekintünk a történelmünkre, 

vagy csak szétnézünk mai világunkban, 

akkor mindenféle doktori képesítés nélkül 

megállapíthatjuk, hogy mindkét nemnek 

előre kiosztott szerepei vannak. Ez az, ami 

ellen a gender követői küzdenek. Miért 

ne foglalkozhatna egy férfi gyerekekkel 

óvodában, vagy miért ne lehetne egy nő 

kamionsofőr? 

Egyre többen fogalmaznak meg ilyen 

és ehhez hasonló kérdéseket. Akik nem 

hisznek a társadalmi nemek egyenlőségében, 

azoknak ezek a kérdések merésznek 

tűnhetnek, ám érdemes elgondolkodni 

rajtuk. 

Az Európai Unióban és Észak-Amerikában 

a politika része az úgynevezett 

„gender mainstreaming”. Ez az irányzat 

arra törekszik, hogy megszüntesse a nemi 

alapú diszkriminációt. Félreértés ne essék, 

nemcsak a nők hátrányos helyzetéről beszélünk 

– bizonyos helyzetekben a férfiak 

is képezhetnek elnyomott kisebbséget! 

Magyarország még csak a kezdeti lépéseknél 

tart, de már több genderkurzus 

is indult hazánkban. Ilyen témájú előadásokkal 

találkozhatnak a fiatalok többek 

között a gödöllői Szent István Egyetemen, 

de a Debreceni Egyetemen is többen – az 

itt bemutatott Séllei Nóra mellett például 

a szociológus Simonné dr. Csoba Judit – 

foglalkoznak genderkérdésekkel. 

Tóth Ivett 


EGYETEMI ÉLET 33

„Az ember egyre jobban távolodik 

az eredeti viselkedési formáitól” 

Az embert az állatoktól nem kizárólag 

a biológiai fejlettsége különbözteti 

meg, hanem az eszköz- és nyelvhasználat, 

a kultúra és civilizáció 

kialakítása, a társadalmi együttélés 

kereteinek megteremtése. Dr. Barta 

Zoltán etológus, a Debreceni Egyetem 

Természettudományi és Technológiai 

Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai 

Tanszékének egyetemi docense 

izgalmas szokásokat, tulajdonságokat 

emelt ki kérésünkre az állatok világából, 

ám azt hozzátette, hogy amit 

mond, nem vihető át egy az egyben az 

emberekre. 

– Hogyan alakulnak ki a nemi szerepek az 

állatvilágban, mi a meghatározó az egyes 

fajoknál? 

– A jelentős aszimmetria, hiszen a nemek 

nem egyformák. Mondok egy példát: 

van olyan madárfaj, ahol a hím testsúlyának 

az 5%-át használja fel milliárdnyi spermium 

termelésére, a tojók ellenben egy tojás lerakásához 

a testsúlyuk egynegyedét. Az ivarsejtek 

méreteiben jelentkező eltérés pedig 

az egész viselkedésben megmutatkozik. Ez 

a különbség hajtja a szexuális szelekciót. A 

különbség gyökere, hogy a nőstény mindig 

sokat fektet be a petesejtbe, a hím viszont 

rettentő keveset. Más stratégia maximalizálja 

a nőstény szaporodási sikerét, mint 

a hímét. A nőstény nagyon megválogatja, 

hogy kivel párzik, kit enged oda ehhez az 

értékes forráshoz, a hímnek meg v é - 

gül is mindegy, hogy ezt kivel 

teszi, a lényeg, hogy sokat 

pározzon. Erős kettősség 

van a nemi szerepekben: 

a hímek küzdenek egymással, 

próbálják elnyerni 

a nőstények kegyeit, a 

nőstények pedig válogatnak 

közülük. Ez az általános felállás, ennek 

felel meg a párzási rendszerek nagy része. 

Párzási rendszeren azt értjük, hogy egy 

nőstény hány hímmel párzik. A leggyakoribb 

kapcsolat az állatvilágban a poligámia, 

amikor egy hím több nősténnyel párzik 

egy párzási szezon alatt, de vannak olyan 

szituációk is, amikor egy nőstény párzik 

több hímmel, ez a poliandria. Egy alaszkai 

cankófajnál fordul elő, hogy a nőstények 

nagyobbak, ezért ők védik a territóriumot, 

Beszélgetés dr. Barta Zoltánnal 

küzdenek a hímekért, és miután a nőstény 

lerakja a tojásokat, a hím kotlik, a nőstény 

pedig újra párt keres. 

– Az emberi viselkedést – a biológiai meghatározottságon 

túl – a tudatos törekvések is 

befolyásolják. Az emberi jogi törekvésekhez 

hasonló jelenségek létrejöhetnek az állatvilágban? 

– Bizonyos értelemben van az állatoknál 

is küzdelem a jogokért – a szexuális konfliktusok 

vizsgálatai is erre utalnak –, de 

hogy összefogjanak, és úgy csökkentsék 

a hímek hatalmát, az nem meghatározó. A 

fajok nagy részénél a hím a domináns. Az 

ember egyre jobban távolodik az eredeti 

viselkedési formáitól: ennek részeként foghatjuk 

fel a női emancipációs törekvések 

megjelenését is. 

– Az állatoknál küzdenek-e a nőstények az 

egyenlőségükért? Van értelme egyáltalán az 

ő esetükben társadalmi szereptörekvésekről 

beszélni? 

– Társadalmi szerepről természetesen 

nem lehet beszélni, de a nőstények az 

állatvilágban is nagyon küzdenek. Az egyik 

legújabb kutatási terület az előbb említett 

szexuális konfliktusok vizsgálata, amely 

azon alapul, hogy a hím és nőstény 

teljesen különböző stratégiája sokszor 

konfliktust generál. A rovaroknál 

számos példa van arra, hogy a hímek 

nem udvarolnak a nőstényeknek, 

hanem megerőszakolják azokat, 

ám nem az ivarnyíláson keresztül 

juttatják be a spermiumukat, hanem 

átszúrják a kitintakarót. A nősténynek 

nyilván ez nem hasznos, ezért próbálnak 

ellene küzdeni. 

– A Bristoli Egyetem kutatóival közösen 

a rangos Nature tudományos magazinban 

publikálta az állati kooperáció és partnerválasztás 

koevolúciója témakörében végzett 

legfrissebb kutatási eredményeit. Létrejöhet 

hím és nőstény között az együttműködés 

következtében egyenlőség vagy valamilyen 

előny? 

– A madaraknál számos példát látunk 

erre: a hím és a nőstény együtt neveli a fiókákat, 

és így érnek el magasabb kirepülési 

sikert. De azt is látni kell, hogy a kooperáció 

vékony jégen táncol, könnyen felborulhat. 

Másik aspektusa, hogy ez szintén erős 

küzdelmek között jön létre, mindkét nem 

próbálja rávenni a másikat, hogy többet 

segítsen. Seregélyeknél például végeztek 

olyan kísérletet, hogy a hímeket súlyokkal 

nehezítették, ezáltal ők kevesebbet etettek, 

amit viszont a nőstényeknek kompenzálniuk 

kellett. Az érdekes, hogy a kompenzáció 

során nem annyival etettek többet, mint 

amennyivel a hímek kevesebbet, hanem 

kisebb arányban, részlegesen kompenzálták 

a hím általi kiesést. Úgy tűnik, hogy ez a 

részleges kompenzáció arra szolgált, hogy 

észre térítse a hímet: oké, kicsit növelem a 

teljesítményemet akkor, ha te lassú vagy, 

de a fiókák még így is kevesebbet kapnak, 

mintha te is etetnél. Nagyon erős játszma 

folyik a két nem között, hogy ezt biztosítsák. 

Fontos említeni azt az esetet is, amikor 

a közös utódnevelés ellenére különböző 

szerepet játszanak az egyedek. A cinegéknél 

például a tojó kotlik a tojásokon, a hím 

ezalatt őrzi a territóriumot. Ha bármelyiket 

eltávolítjuk, akkor a másik egyedül képtelen 

kikölteni a tojásokat. 

– Mi a helyzet az olyan állatokkal, mint a 

fekete özvegy, amely köztudottan felfalja a 

párzás után a hímet? 

– Sok ilyen faj van, például az imádkozó 

sáskák is. Itt egyszerűen az történik, hogy 

a hím nem nyer sokat azzal, ha nem eszi 

meg a nőstény. Ezeknél a fajoknál azt kell 

tudni, hogy egy hímnek kicsi az esélye, 

hogy egy párzás után újabb nősténnyel 

is pározni tudjon, mivel alacsony és ritka 

a populáció. Ha tehát ő elpusztul, azzal 

nem sokat veszít, nem tud másik nőstényt 

megtermékenyíteni. Ellenben ha a nőstény 

megeszi a hímet, ezzel növeli az ivadékai 

számára rendelkezésre álló tápanyag 

forrását, ami növeli a hím szaporodási 

sikerét is. Ez egy olyan szkenárió, ahol a 

hím legjobb döntése az, hogy feláldozza 

magát, és növeli a nőstény táplálékbázisát. 

Ehhez szükséges az a speciális környezeti 

feltétel, hogy nehéz legyen egy hímnek 

párt találni – így ha egyszer sikerrel járt, 

legjobb, ha feláldozza az életét. 

Szabó Laci 


2008. MÁRCIUS

Női rektorok Európában 

Ezzel a címmel készített tanulmányt egy 

svéd kutató, Helena Mähler Lejon 2007 

márciusában – az eredmény figyelemre 

méltónak, olykor meglepőnek mondható. 

Fontosnak gondoltuk a hazai helyzet 

felvázolását is, íme: 

Magyarország állami és magán-felsőoktatási 

intézményei élén összesen 70 

rektor dolgozik. Közülük hét nő: Droppa 

Judit, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 

rektora; dr. Törzsök Éva Anna, a Szolnoki 

Főiskola rektora; dr. Vankó Zsuzsanna, a 

Sola Scriptura Teológiai Főiskola rektora; 

Szilágyiné dr. Szemkeő Judit, az Apor 

Vilmos Katolikus Főiskola rektora; dr. 

Meszlényi Rózsa, a Tomori Pál Főiskola 

rektora; dr. Szabó Csilla, a Bhakivedanta 

Hittudományi Főiskola rektora és dr. Makói 

Zita, a Mozgássérültek Pető András 

Nevelőképző és Nevelőintézete főigazgatója. 

A tíz százalékos arány nem is lenne 

rossz, csak legalább az egyikük került 

volna ki – a felsorolt feltörekvő intézetek 

helyett – valamelyik tradicionális nagy 

egyetem éléről, amilyen az Eötvös Loránd 

Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, 

a Pécsi vagy a Szegedi Tudományegyetem 

vagy a Budapesti Műszaki Egyetem… 

És most lássuk Európát: Ausztriában 

jelenleg nincs női rektor. 

Finnországban 20 egyetem működik, 

közülük ötnek női vezetője van. Az első 

nőt egy finn egyetem élére 1992-ben 

nevezték ki. 

Németországban a Bund-Länder- 

Kommission für Bildungsplanung und 

Forschungsförderung nevű szervezet 

gyűjti össze a rektorok, helyetteseik és a 

Ruth J. Simmons, Brown University elnöke 

tiszteletbeli rektorok adatait. Honlapjukon 

többféle adatot, grafikont találunk, sajnos, 

csak német nyelven érhető el. A számokból 

annyi még a nyelvet nem ismerőnek is 

kiderül, hogy a tíz évvel ezelőtti 5 százalékos 

arányról mára sikerült elérni a 8-9 

százalékos arányt. 

Norvégiában 1992 óta négy női helyettes 

rektor dolgozik a Norwegian University 

of Science and Technology (NTNU) nevű 

felsőoktatási intézményben, de a rektorok 

között nincsen nőnemű… 

Ukrajnában az állami egyetemeken öt, 

az egyéb fenntartású felsőoktatási intézmények 

élén kilenc rektornő áll. Az állami 

egyetemek helyettes rektori posztjai közül 

23-at nők töltenek be. 

Az Egyesült Királyságban 18 nő állt felsőoktatási 

intézmények élén, számuk épp 

a közelmúltban csökkent tizenhatra. 

Női elnök a Harvardon 

Drew Gilpin Faust, a történelem és 

a nőtudományok (gender studies) professzora 

lett a Harvard Egyetem elnöke 

2007 februárjának közepén. Ő a 28. elnök 

a neves intézmény élén, de az első nő az 

egyetem 371 éves fennállása óta. 

Ironikus módon kinevezését egy férfi 

hímsoviniszta kijelentéseinek köszönheti. 

A Harvard előző elnöke, Lawrence 

Summers országos vitát váltott ki, végül lemondani 

kényszerült, mivel azt nyilatkozta, 

hogy a nők születésüknél fogva gyengébb 

képességűek, ezért közülük csak kevesen 

képesek például a matematika és egyéb 

tudományok terén neves szakemberekké 

válni. 

Az egyetem számos professzora örömmel 

fogadta a kinevezés hírét. Patricia 

Albjerg Graham korábbi történelemprofesszor, 

visszaemlékezve a „középkori 

állapotokra”, elmondta: amikor 1972-ben 

posztdoktori tanulmányait folytatta, 

nem léphetett be a tanszék klubjának 

főkapuján, és nem ehetett a központi 

ebédlőben. 

A most kinevezett Drew Gilpin Faust 

eddig az egyetemen működő Radcliff Intézet 

dékánja volt, az amerikai polgárháború 

egyik legismertebb kutatója. Vele együtt 

a Borostyánliga néven ismert nyolc amerikai 

elitegyetem felének lesz női elnöke. 

Felsőoktatási szakértők szerint az amerikai 

egyetemeken rohamosan emelkedik a női 

hallgatók és oktatók aránya, s immár semmi 

sem indokolja, hogy a férfiak maguknak 

tartsák fenn a vezetői posztokat. 

Nők az Akadémián 

Felemás képet mutat a magyar tudományos 

élet: a PhD fokozattal rendelkezők 

43 százaléka nő. Az egyetemisták egyenlő 

eséllyel indulnak, közöttük még közel 

ötven százalék a lányok aránya, ami a 

doktori képzésben csökkenni kezd. A fokozatot 

megszerzők pedig családalapítás 

után nem térnek vissza, így a nők aránya 

a tanársegéd-adjunktus-docens-egyetemi 

tanár tengelyen rohamos zuhanásba csap 

át. A magas pozíciókban teljesen elválik 

a két nem: az egyetemi tanárok közel 

kilencven százaléka férfi. A kutatók 34 

százaléka nő, ám nagy többségük alacsony 

presztízsű, kisebb fizetéssel járó kutatói 

állásokat tölt be. 

A Magyar Tudományos Akadémiának 

2005-ben 327 rendes vagy levelező tagja 

volt, közülük összesen 11 nő, ami nem érte 

el a 3,5 százalékot. Áttörést jelentett az MTA 

177. közgyűlése: az új jelöltek sorában hét 

nő szerepelt. A jelölés szigorú szabályai 

garantálják, hogy csak elismert, országos 

és nemzetközi hírű tudósok szerepeljenek 

a jelölti listán – így a kérdés csak az volt, ledől-e 

a régi sztereotípia által szabott korlát? 

E közgyűlés alkalmával ez megtörtént: az új 

jelöltek mindegyike az Akadémia tagja lett. 

Vizi E. Szilveszter elnök nyilatkozataiban 

többször hangsúlyozta, hogy a nők jelölése 

és megválasztása fontos lépés az Akadémia 

életében, és kapcsolódik a reformfolyamathoz. 

A százalékban kifejezett arány még 

az új tagokkal sem lett számottevő: 5 és 

fél százalék mindössze. De ha azt vesszük 

figyelembe, hogy a nők – a korábbihoz 

képest – egyharmaddal többen lettek, hogy 

az új jelöltek negyede nő volt, akkor egyértelműen 

előrelépésről beszélhetünk. 

K.M.E. 


EGYETEMI ÉLET 35

Nők a forgalomban 

„Ha egy nő jobbra indexel, sose biztos, 

hogy balra kanyarodik” – hangzik el 

oly sokszor férfitársaink szájából ez az 

idézet. Holott a statisztikák szerint a 

nők megfontoltabban, türelmesebben 

és biztonságosabban vezetnek, mint a 

férfiak, ezzel együtt kevesebb baleset 

okozói. A sztereotípiák egyelőre azonban 

lerombolhatatlanok, sokszor még 

a nők is előítéletesek társaik vezetési 

stílusával szemben – állítja Gyémánt 

Péter, aki egy különleges technikát fejlesztett 

ki, amely segítségével könnyebben 

megtanulhatnak a hölgyek vezetni. 

A szakember szerint valóban markáns 

különbségek tapasztalhatók a női és 

férfisofőrök között, ez azonban sokszor 

inkább előnyös a hölgyekre nézve. Egyet 

bizton állít Gyémánt Péter, a nők biztonságosabban 

vezetnek. Erre vonatkozóan 

komoly kimutatások is születtek. Nem 

véletlen, hogy a női autótulajdonosok 

kötelező biztosítása olcsóbb, mint a 

férfiaké. Az árakat statisztikák figyelembevételével 

határozzák meg a biztosítási 

matematikusok. A hölgyek javára írható 

még a pontosság, precízió, ez a KRESZ-tudásukban 

is fellelhető – állítja a szakember. 

Szerinte a nők jobban meg akarnak felelni 

a környezetüknek, ezért mindenáron jól 

akarnak teljesíteni, és becsületesebben, 

jobban megtanulják az autóvezetés elméletét. 

Gyémánt Péter tapasztalatai szerint 

viszont – és ez már nem túl kedvező kép 

a női vezetőkről – szóval a tapasztalatok 

szerint egy „átlag” nő térben rosszul tájékozódik, 

nehezen méri fel a távolságokat, 

és sötétben rosszabbul lát, mint a férfiak. 

Ezeket a gondolatokat hallva, vérbeli nő 

létemre próbáltam megvédeni a mundér 

becsületét, állítva, hogy én a mindennapokban 

sok ellenpéldát tapasztaltam, 

mire Péter megjegyezte: ez csak a nők 

kb. 80%-ára igaz. Hát mit mondjak, nem 

lettem boldogabb. Azzal viszont a szakember 

is egyetértett, hogy nem kizárólag 

anatómiai különbségek vannak köztünk, 

hanem jócskán fellelhetők szocializációs 

eltérések. Az szinte általános, ahogyan a 

férfiak szabálytalankodnak az utakon, de 

mégis mindenki a nőket tartja a rosszabb 

vezetőknek. Itt ismét a nyitó gondolathoz 

érkeztünk: az előítéletek szilárdan állnak 

társadalmunkban. De nemcsak a miénkben. 

Holland felmérések szerint nagyon 

intoleránsak a férfiak a nőkkel, de még a 

nők is saját nemükkel. Egy konkrét kísérlet 

során Hollandiában egy kereszteződésben 

leállítottak egy autót nagy dugót okozva 

ezzel, és várták a reakciókat. Általános 

vélemény volt az autósok körében, hogy 

„biztos egy nő bénázik elöl”. Gondolom, 

nem okozok nagy meglepetést, ha elárulom: 

még a hölgyek is így vélekedtek. A 

nők óvatossága, megfontolt vezetői stílusa 

„totojázásként” került be a köztudatba. 

Sokszor már maguk a nők is elhiszik a róluk 

alkotott képet. Ezért Gyöngy Péter szerint 

az autóoktatás első lépéseként önbizalmat 

kell önteni a hölgyekbe, meggyőzni 

őket arról, hogy bármilyen szituációba is 

kerülnek majd a forgalomban, nem ők a 

„gyengébbik nem”. 

Ellentétek azonban mindig lesznek, 

maradnak a civakodások a női és férfivezetők 

között, és mindnyájan jóízűt nevetünk 

egy „szőke nő a forgalomban” viccen. Azt 

viszont nem szabadna elfelejtenünk, hogy 

mindnyájan emberek vagyunk, akik olykor 

hibázunk vezetés közben, máskor meg jól 

döntünk egy éles helyzetben. Toleránsnak, 

türelmesnek kell lennünk egymással, és ha 

már autóba ülünk, nemtől, kortól függetlenül: 

meg kell tanulnunk vezetni! 

Szabó Ivett 

Sztereotípiákra alapozott reklámok 

„Mennyi egy karbon féktárcsa súlya? Mit szólsz a 

tegnapi Forma-1-hez?” Na, ez biztosan nincs benne 

abban a bizonyos női lapban. Pedig lehet, hogy valakit 

még érdekelne is! 

Miért azzal győzködik az olvasókat, ami nincs benne 

a lapban? A logikus gondolatmenet szerint pont fordítva 

kellene… Jó, az biztos, hogy a férfiak felkapták a fejüket, és 

a végén jót röhögtek ezen, de a nők nem. Figyeltem otthon 

a reakcióikat, és azt láttam, hogy nem igazán hatotta meg 

őket, pláne elsőre. Ha ilyesmivel kezdődik egy reklám, akkor 

a nők egy része már „ki is kapcsolta” a figyelmét, és másra 

koncentrál. Nem értem tehát ennek a reklámnak a lényegét. 

Persze azok a nők, akiket érdekel a Forma-1 vagy az autók 

világa, na azok felfigyelnek rá, de a végén úgyis megtudják, 

hogy ez biztosan nincs benne az adott orgánumban. Tehát 

akkor miért is készült ez így? Nem tudom. De azt tudom, 

hogy felvilágosult világunkban egyre inkább lebomlanak a 

régi női-férfi kategorizálások. Ennek köszönhetően van ma 

női tűzoltó és autóversenyző. És végre egyre több nőknek 

szóló lapban van autós oldal. Hogy miért fontos ez? Nézzünk 

szét az utcán, hány női sofőrt látunk a volán mögött, 

és gondoljunk bele, hogy tíz évvel ezelőtt mennyit láttunk! 

Ugye!? Az emberek nagy része pedig egyforma a tekintetben, 

hogy érdekli, milyen járműbe is ül, mi veszi körül. 

Napjainkban jól látható, hogy megdőlt a kép, miszerint 

egy nő csak a szülésre alkalmas, feltéve, ha nem égetik el 

boszorkányság miatt. Ma már majdnem egyenjogúak a 

férfiakkal, bár tény, hogy még van hova fejlődni. Ennek a 

fejlődésnek ideje elindulnia a „női” lapokban is. Igenis tessék 

interjút készíteni sportolókkal, vagy bemutatni trendi kocsikat! 

Aggódni nem kell, lesznek bőven, akik olvassák. 

Babicz Tibor 


2008. MÁRCIUS

Kínában idén olimpiai játékok lesznek. 

Lesz mire figyelni. Ha mostanában 

Kínáról beszélünk, nem csak 

a „lesz” jövő idejű létigét érdemes 

használnunk. Hanem célszerű a „van” 

szóval, a jelen időben értekeznünk 

róla, vagy figyelnünk rá. Hiszen Kínában 

futball-világbajnokság volt! 

Az V. női futball-világbajnokság. 

Nem érdemes se viccesen megmosolyogni, 

se a szánkat elhúzni és legfőképpen 

gúnyosan lenézni az eseményt. Ha 

az érdeklődés emelkedését látjuk, akkor 

végkép nem. Ma legalább ugyanolyan 

marketingháttér áll a női és a férfi vb 

mögött, a támogatók is hasonlóak (pl. 

Adidas, Coca-Cola, Hyundai, Sony). A női 

vb megrendezését is nagy lobbi előzi meg. 

A pályázóknak ugyanolyan magas feltételeket 

szabnak meg, mint az urak esetében. 

De meg lehet nézni a vb létesítményeit 

is, amik igen magas színvonalú, modern, 

korszerű és ápolt stadionok. Bár a szurkolótábor 

még nincs akkora, de megfelelő 

reklám és bázisország esetén a jövőben 

várhatóan ez is emelkedni fog. 

A játékot – a buta előítéletekkel ellentétben 

– sem magas sarkúban és réteges, 

nagy szoknyával, esernyővel a kezükben 

szaladgálva (a kisasszony-futball „lecsontosított”, 

idealizált megállapítása szerint) 

űzik ezek a hölgyek. Hanem igen szép 

és sokszor kemény, küzdelmes játékkal. 

Nőiesen. Ezt valahogy nem lehet igazán 

jól leírni. Érdemes megnézni, és úgy alkotni 

mindenkinek saját véleményt. 

Ha a női futballt mint egyfajta társadalmi 

fokmérőt kívánjuk alkalmazni a női 

emancipáció és szerepkör jellemzésére, 

akkor érdekes megállapításokra juthatunk, 

a részt vevő országok mivolta kapcsán, 

hogy miért világszínvonalú adott országok 

női labdarúgása. 

Ázsiából két, diktatorikus rendszerben 

működő állam is részt vesz, a házigazda 

Kína és a Koreai NDK. Kínában évek óta 

nagy tekintélyű és sikeres sport a női 

futball, ahogy a kommunista Koreában 

is. Sikeresebb a férfiakénál. Az ok ismerős 

lehet. Amint anno a Rákosi-MDP-éra Magyarországában 

az emancipáció jelképe 

a traktorvezető sztahanovista volt, úgy 

alakult át ezen államokban a női futball az 

emancipáció jelképévé. Ahogy a mai napig 

dominánsan patriarchális módon működő 

Japánban is. A női öntudat és kitörés rejtett 

jelképe lett a női futball. 

Dél-Amerika és Afrika országaiban a 

Christina Ronaldo-k. 

A focifeminizmus, avagy egy 

új emancipációs szerepkör 

nőket általában a férfiak eredményei vitték 

a sportág felé. A sportot körülvevő nagy 

rajongás a játék űzésére sarkallta a nőket, 

akik a futballeredmények által már a kitörési 

lehetőséget is megragadhatták. Utóbbi 

Afrikában bír jelentősebb szereppel, a nők 

emancipációja ugyanis itt még nem érte 

el azt a szintet, amit akár már Dél-Amerika 

elért. Nem csoda, hogy Latin-Amerika két 

futballnagyhatalma, Argentína és Brazília 

sem hiányozhat az eseményről (Afrikát 

Nigéria és Ghána képviseli). 

Amíg Ázsiában a mélyből való kitörés 

vagy a diktatúra hajtó ereje, Latin-Amerikában 

és Afrikában az érzelmek és a futballszeretet, 

addig Európa, Észak-Amerika és 

Óceánia jóléti államaiban már az emancipáció 

feljebb srófolása, magaslatokba emelése 

a célja a női futballnak. Ezen földrészekről 

kizárólag magas jóléti színvonalon élő államok 

vesznek részt. 

Anglia, Németország, Dánia, Svédország, 

Norvégia, Ausztrália és Új-Zéland is nyitott, 

liberális és fejlett társadalmi rendszeréről 

ismert, amelyben alapvető dolognak számít 

a nők esélyegyenlőségének megteremtése 

és kiterjesztése a mindennapokban és az 

élet minden színterén. Mondhatjuk azt bátran: 

szinte már teljes egészében sikerült is ez 

az akció a fent említett államoknak. 

Észak-Amerikában igen komoly marketingszereppel 

is bír az egész sportág 

népszerűsítésében a női futball. Az USA-ban 

a labdarúgás felvirágoztatásának elindítása 

is nem David Beckhamnek, hanem 

a nőknek köszönhető. A „futballmamák” 

néven ismert ma is híres amerikai edzőknek 

köszönhetően a futball a 70-80-as években 

tömegsportban (elsősorban iskolákban) is 

népszerűsödött, elindítva egy igen komoly 

fejlődési úton az amerikai labdarúgást, 

aminek eredménye az 1991-es (első) 

női vb megnyerése és a 1994-es férfi vb 

megrendezése lett. Az USA a sportág női 

ágának legeredményesebb és legnagyobb 

hagyományokkal büszkélkedő nemzete, 2 

vb és 2 olimpiai bajnoki címe van. Kanadával, 

az európai és óceániai angolszász jóléti 

államokkal együtt nem mást, mint a női 

emancipáció evolúciójában elért csúcsot 

mutatja a női futball népszerűsége, infrastrukturális 

ellátottsága és tömegbázisa. 

Vannak országok, akiknek a női lakói 

bizonyára igencsak fohászkodnak azért, 

hogy elérjék az esélyegyenlőség legkisebb 

fokát is. Elsősorban a közel-keleti és iszlám 

államokban. Nekik talán ez is kitörés lehet, 

ha nem fundalmentalizálódik túl az iszlám, 

és liberálisabbá válik velük szemben a 

bigottan patriarchális társadalom. 

Tehát: fátylat le, stoplist fel, és irány a 

pálya! 


EGYETEMI ÉLET 37

Jaj, csak 

a frizura 

rendben 

legyen! 

Hatásos kreatív 

Kedd 

2008. 03. 25. 

Szerda 

2008. 03. 26. 

Csütörtök 

2008. 03. 27. 

Péntek 

2008. 03. 28. 

Hétfő 

2008. 03. 31. 

Kedd 

2008. 04. 01. 

Szerda 

2008. 04. 02. 

Csütörtök 

2008. 04. 03. 

Péntek 

2008. 04. 04. 

Hétfő 

2008. 04. 07. 

DEBRECENI CAMPUS NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT. 

CAMPUS CATERING, NAGYERDEI ÉTTEREM www.nagyerdei.hu 

4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Tel./Fax: 06-52/314-021, E-mail: info@nagyerdei.hu ÉTLAP 2008. március 10- 25. 

„A” MENÜ 

650.- Ft, előfizetéssel 600.- Ft 

Karalábé leves 

Tejfölös 

rakottkrumpli 

Harcsa halászlé 

Spagetti 

carbonara 

Lebbencsleves 

Debreceni 

töltött káposzta 

ejszínes meggyleves 

Sült oldalas párolt káposztával 

és forgatott burgonyával 

Tarhonyaleves 

Cigánypecsenye 

tepsis burgonyával 

Magyaros gombaaleves 

Burgonyafőzelék 

sertésvagdalttal 

Csángó gulyás 

Ízes bukta 

Paradicsomleves 

Brassói aprópecsenye 

tepsis burgonyával 

Reszelt tésztaleves 

Zöldborsó főzelék 

tükörtojással (2 db) 

Karalábé leves 

Tejfölös rakott karfiol 

„B” MENÜ 


Húsleves eperlevéllel 

Vadas marhaszelet 

zsemlegombóccal 

Bakonyi betyár leves 

Gundel palacsinta 

Spárga krémleves 

Töltött csirkecomb 

vegyes körettel 

Zöldségleves 

Marhapörkölt galuskával 

Brokkoli krémleves 

Sertés szelet bakonyi 

módra, galuskával 

Olasz zöldségleves 

Mexikói pulykaragu 

főtt orsótésztával 

Nyírségi gombóc leves 

Ízes-grízes metélt 

baracklekvárral 

Kelkáposzta leves 

Roston sült csirkemell 

petr. sajtmártással, párolt rizzsel 

Szamóca krémleves 

Rántott tengeri halfilé 

petr. burgonyával 

tartármártással 


Vadas marhaszelet 

zsemlegombóccal 

„JOKER” MENÜ 



Kolbászos csülökpörkölt 

galuskával 



galuskával 



galuskával 



galuskával 


Sült csirkecomb 

burgonyapürével 







Vitaminos zöldségleves 

Húsos, paradicsomos 

lasagne 

Vitaminos zöldségleves 

Húsos, paradicsomos 

lasagne 


Kolbászos csülök pörkölt galuskával 

„FITNESS” MENÜ 

720.- Ft 

Sárgarépa püré leves kelbimbóval 

Narancsos árpagyöngy 

felfújt, mézes csirkemell falatokkal 

Saláta tányér 

Roston sült pulykamell filé 


Erőleves csészében 

Párolt marhaszeletek főtt 

burgonyával, pikáns mártással 

Flamand hal krémleves 

Cézár saláta 

Őszibarack krémleves 

Csőben sült, brokkolis 

tengeri halfilé 

Gombapüré leves 

Sült csirkecomb filé 

görög salátával 

Sóskapüré leves 

Fehérborban párolt 

Tengeri halfilé, gombás rizzsel 

Mozzarellás paradicsom saláta 

Olívás grill csirkemell 

párolt rizzsel 

Almapüré leves 

Narancsos 

levélsaláták 

pulykamell falatkákkal 

Paraj krémleves 

Lyoni pulykamell filé 


„EXTRA” MENÜ 

890.- Ft 

Orjaleves 

Toros káposzta 

gyümölcs és sütemény 

Babgulyás 

Kakaós és fahéjas csiga 

gyümölcs, ivólé 

Zöldbableves 

Borsos tokány tarhonyával 

savanyúság, sütemény 

Babéros burgonyaleves 

Sült csirkecomb rizi- bizivel 

Savanyúság, sütemény 

Köménymag leves 

Sertés szelet Hentes módra, vegyes 

körettel savanyúság, sütemény 

Gyümölcsleves 

Óvári pulykamell filé burg.pürével 


Nyírségi gombóc leves 

Ízes-grízes metélt baracklekvárral 

gyümölcs, csokoládé 

Kelkáposzta leves 

Roston sült csirkemell 

petr. sajtmártással, párolt rizzsel 

gyümölcs, savanyúság 

Szamóca krémleves 

Rántott tengeri halfilé 

petr. burgonyával, tartárral 



Vadas marhaszelet zsemlegombóccal 

sütemény, csokoládé 

38 www.egyetemter.hu BALU 

2008. MÁRCIUS

2008. MÁRCIUS 

EGYETEMI ÉLET 39

46/9 - Egyetem TÃ©r

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?