BÖRZSÖNYI HELIKON

A Födémesi család birtoklásáról is tesznek említést, utóbb a sági prépostság birtoka.
Parassa. Szabad puszta Hont. Várm. földes Ura a’ Rosnyói Káptalanbéli Uraság, fekszik Ipolysághoz
közel, mellynek filiája,’ s hozzá tartozandó. (VÁLYI, III. 21. o.)
A XIX. században Szurdok néven is említették. Ma Parassapuszta közúti határátkelõ a magyar-szlovák
határon. (BAKÁCS, 1971. 171-172. o.; GYÖRFFY, 232. o.)
Pásztó/Ipolypásztó (Pastovce): királyi udvarhely (Paztuh, 1135), melyet I. László király nõvérével együtt
sógorának, Lampert comesnek adott 10 ekényi földdel és tartozékaival, továbbá 6 emberrel, akiknek
kötelességük a konyhában és lovaikkal szolgálni, valamint kaszálni és aratni. A monostort Donk poroszló
vezette birtokba. Lampert utóda lehet Pásztóhi István. Birtokolt itt az esztergomi érsek is, akinek népeit a
Pásztóhiak elûzték. Vámhely (1412), vásárhely (1419).
Templomának történetérõl Zalabai Zsigmond azt írja, hogy okleveles adat a település egyházashely voltáról
csak 1465-bõl akad. Ennek ellenére bizonyosra veszi, hogy a faluban a XII. században kisebbfajta templom
volt. Az egyik századunkbeli pásztói lelkész állítása szerint ugyanis a vámosmikolai egyházi levéltárban
õrizték azt a feljegyzést, mely szerint Kálmán király (1095-1116) húgát, Gizella hercegnõt Pásztón temették
el. Zalabai szerint ez pedig csak úgy történhetett, ha a településnek már temploma volt a XII. század
elején. A templom régészeti, mûemléki vizsgálata szintén megerõsíti ezt a feltevést. Hõke Lajos úgy tudja,
hogy Ipolypásztón a premontrei rendnek a kolostora állt, mely a királyi udvarház rangjával bíró település
esetében szintén valószínûsíthetõ. Az 1546. évi 44. törvénycikk a zárda várrá, erõdítménnyé alakítását
rendelte el. A pásztói apátság sorsáról biztos adatok nincsenek. A község Szent Györgyrõl nevezett egyháza
papjának jövedelmét 1332-ben 1 és 1/2 márkára becsülik és 9 garas pápai tizedet fizet. Az esztergomi
szandzsák 1570. évi adóösszeírásában Pásztóh néven 15 házzal faluként szerepel.
1.) Pásztó. Ipoly Pásztó. Ipolne Pasztovce. Tót falu Hont Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy
Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik VámosMikolához nem meszsze, mellynek filiája, Peretssényhez
egy mértföldnyire, határja a’ természetnek minden javaival megáldottatott, elsõ osztálybéli. (VÁLYI,
III. 25. o.)
2.) E’ helység tartozik: Hont megyébe, Báthi kerületbe, Szalkai járásba, Ipoly Sági Székhelyhez.
E’ helységnek most csak egy neve él, de különféle leirással. Némelyek a’ községnek egy az 1690 ik
évbeli pecsétnyomóján olvasható „Ipoli Pásztoh” – mások ettõl eltérve ’Ipoly Pásztho”szerint
irják azt le, mind e’ mellett a’ kiejtés egy értelemben hangzik: mert az elõbbi szerint az ó betû után
h betût, az utóbbi szerint a’ t betû után a’ h betût elhagyják minden nevezõk és marad csak: Pásztó.
Hogy volt-e a községnek azonkivül mint most van más elnevezése?! ezt a’ tractualis 1802 ik évi
jegyzõkönyv, 250 ik lapjának sorai közt igy fejti meg: E’ helységnek neve nem Ipoly Pásztoha mint
azt e’ helységben sok évektõl fogva lakó élö praedicatorok irják; hanem Ipoly Pásztoh; mert így
tûnteti elõ a’ mélt. uraságnak és a’ tek. vármegyének archivuma; valamint a községnek fent idézett
pecsétnyomója, hol is mellyen ez olvasható: „Ipoly Pásztoh” és nem Pásztoha. Igy hajdan és ma a’
községnek ezen egy elnevezése volt.
A’ helység mikor emlitetik legkorábban? Bizonyosan nem tudhatni, de annyi bizonyos, – az idézett
tractus jegyzõkönyve szerint – hogy már Árpád idejében emlittetik neve; mert itt az olvasható,
hogy Arnulf császár meghivására Svatoplug v Zventibald ellen Pásztón át vonúlt ált vezéreivel
Árpád!
15