BÖRZSÖNYI HELIKON

A község határában levõ Pusztatemplom-lápa a régészeti kutatás szerint /Felsõ-/Orsánnyal azonosítható,
és itt állt a kettõs település középkori temploma. Orsány templomát középkori oklevél nem említi. Mivel a
templom melletti völgyet korábban Boldog Asszony völgyének hívták, nem tarthatjuk kizártnak, hogy
Pázmány Péter Appendixében szereplõ Boldogasszonyfalva (Honti fõesperesség) e helyet jelöli. Az
esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírásában Perõcsín néven 30 házzal faluként szerepel.
1.) Perõcsény. Perocani, Pilsen. Magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság,
lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Kementzének szomszédságában, Honthoz két
mértföldnyire, határja jó termésû, vagyonnyai jelesek, bora középszerû, jeles javaihoz képest elsõ
osztálybéli. (VÁLYI, III. 54-55. o.)
2.) Peröcsény van Honth megyében, tartozik a Dunamelléki kerülethez, Ipolyi járáshoz, ’s székhelye
Ipolyságh.
Perõcsény községnek egyedül egyféle neve volt, ’s jelenleg is van, más névrõl tudomás nints.
Hogy volt e hajdan e községnek más elnevezése? emlékezet errõl sincs.
A Perõcsényi község régi lehet, már ezerötszázban van rolla emlités.
Hogy honnan népesitetett erröl se jegyzet, se tudomás nints.
A név eredetéröl sem tudni semmit.
Perõcsény szépen hangzó magyar neve régi, nem lévén ok rá, hogy szebbel cseréltessék föl, a múltak
homályába visze el az, hanem hogy ez nem elsõ települési helye sött valo szinübb 3 ik , azt az alábbiakbol
véleményezhetni. A Mostani Község az említett Országút déli részén, az úthoz mérve igen 300 ölnyi
mély völgyben, és pedig egy Katlanforma. Keletröl a Templom szi/k/laiból, délröl a Kormatol, L
forma két bõv vizü, soha be nem fagyó, mosásra, marha itatásra, s fél mértföldnyi futása alatt,
mely után az Ipollyal Orsány nevû malom és farakodónál egyesül; 3 malmot hajtó, igen jótékony
forrás által keresztül futó mélyedésbe; el van rejtve, szalmás, rendetlen, szegényes épületekböl áll.
Elsõ helye lehetett az ugynevezett Szegyinka völgybe, mely Tót név, Telepkét jelent. A második
helye volt a még most is élõ Puszta templom és Harangláb nevezet alatt ösmert szántóföldi dülõben…
Lakosai – ha nevüket tekintjük – magyar, német s tót fajbeliek…
…Herczeg Eszterházy Ipoly Pásztói Uradalomhoz tartozik, kinek is ezen felül a Községben jelenleg
600 Ft-ot jövedelmezõ kortsmája, a Községgel közössen bírt 2 egykerekû malma, egy csinos fõ
erdészi lakja, mely ennek elõtte Hont megye tulajdona volt, de elcseréltetett a Vmikolán székelõ
szolgabírói helyiségért, és egy alerdész lakja. Nem külömben a fönebb leiratott erdöségbe 6 selléri
házra, kik örökös favágás és fuvarozást tellyesítenének és száraz pataki csinos épületekkel felszerelt
juhász majorja van. Tagosztály 864 be létesült.
Bagóles, hol bagoly volt a sasok hívója, miket az itt szalasoló katonatisztek lesbõl lövöldöztek,
hivatott az elött Boldog Asszony völgyének. Nem messze lévén hozzá a Remete kútja dûlõ, harangláb
és Puszta Templom, melynek falaiból még most is élõ emberek madarakat szedtek, elhordattak, s a
mostani haraszti major épült belõle. Mondják, hogy valamikor butsú járó hely volt a Szent Kúthoz,
most a kútnak semmi nyoma.
A Templom allyi forrást kár meg nem visgálni, ez soha be nem fagy, minél nagyobb a hideg, annál
melegebb. Helybeliek sebek gyógyítására és fürdõ készítésére használják, csúzos, köszvényes sebeket
gyógyít. (PESTY, 1866. 246-250. o.)
Perõcsény kisközség Hont vármegye vámosmikolai járásában, 1176 magyar lakossal. (1920) (RÉVAI,
15/347. o.)
17