You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
[ <strong>Hajdú</strong>-<strong>bihari</strong> Hét | 2010. április 14. ] Korzó 15<br />
Egy fafaragó varrónő<br />
Amikor a kabai református templom kertjében<br />
a trianoni emlékművet nézegettem, megállt<br />
mellettem egy helybeli asszony és azt mondta:<br />
„biztosan nem gondolta volna, hogy ezt egy<br />
varrónő készítette”.<br />
Banáné Dudics Lujza legújabb alkotásával<br />
Tényleg nem. Egy „gyönge” nő mint baltás ember,<br />
egy varrónő mint fafaragó „népművész” –<br />
nem mindennapi találkozást ígért. Elmentem<br />
hát Banáné Dudics Lujzához a Mester utcába.<br />
A 33 éves fiatalasszony elmondta, hogy<br />
tagja a helyi alkotókörnek, akik között festők<br />
és grafikusok is akadnak, nemcsak fafaragók.<br />
Tölgyfából készült emlékművét ingyen ajánlotta<br />
fel a település polgárságának. Fél éve lehet,<br />
hogy ott áll alkotása a templom mellett, a világháborúkban<br />
elhunytak emlékművének közelében.<br />
Otthonában, a falon egy körtefából készült<br />
táblakép függ, a magyarok totemállatát, a turulmadarat<br />
ábrázolja. A polcon egy ivócsanakot<br />
látok, az is Lujza keze munkája. A családos, egy<br />
gyerekes anyuka tősgyökeres kabai. Az érettségi<br />
bizonyítványát a püspökladányi Karacs Ferenc<br />
Szakközépiskola és Gimnáziumban szerezte,<br />
ruhagyártónak tanult. Ezzel nem elégedett<br />
meg, a másik szomszéd városban, Nádudvaron<br />
a Népi Kismesterségek és Szolgáltató Mesterségek<br />
Szakiskolájában a fafaragás tudnivalóival<br />
ismerkedett Galánfi András népi iparművész<br />
irányítása mellett. A pestszentlőrinci táborban<br />
pedig Fresh Ottó fafaragótól lesett el sok titkot.<br />
Mondhatni, Lujza ma a szakmájában dolgozik –<br />
egy munkaruha-készítő kft.-ben.<br />
Amikor a faragás jövőjéről kérdezem, elbizonytalanodik.<br />
Nem könnyű egy nőnek boldogulni<br />
– hangsúlyozza –, főleg szerszámok, gépek<br />
nélkül. Hogy ezt nagyobb lendülettel lehessen<br />
csinálni, minimum egymillió forint kellene<br />
az anyagi feltételek megteremtéséhez. Aztán<br />
pedig a faanyag is drága, annak a legjobb, akinek<br />
erdeje van. Jelenleg egy bútorelemet díszít,<br />
a cseresznyefa felületre növénymotívumok kerülnek<br />
ornamentikának.<br />
Majd elmondja, hogy amikor meglátták a<br />
juhászbojtárt ábrázoló kisplasztikáját, megkérték<br />
hordófedelek díszítésére. Ez inkább iparos<br />
munka. Ezernyi ilyen munkája volt már, de abbahagyta,<br />
mert úgy tapasztalta, nem érte meg<br />
vele foglalkozni. Ám annak nagyon örül, hogy<br />
boroshordó- és pálinkáshordó-tetői megtalálhatók<br />
külföldön is, Hollandiában és Németországban.<br />
Kép és szöveg:<br />
Erdei Sándor<br />
Védik az ördögharapta füvet is<br />
Határon átnyúló természetvédelmi projekt<br />
van megvalósulóban <strong>Hajdú</strong>-Bihar és a romániai<br />
Bihar megye természeti értékeinek védelméért.<br />
A témában a közelmúltban partnerségi fórumot<br />
rendeztek, amelyen a két ország projektmenedzserei<br />
mutatták be a célokat, a természetvédelmi<br />
értékekkel kapcsolatos kutatási<br />
eredményeket és a térség élővilágát. Utóbbinak<br />
a leírása megtalálható Álmosd honlapján<br />
is.<br />
A táj tulajdonképpen az Erdőspuszták<br />
összefoglaló névvel illetett egység a <strong>bihari</strong><br />
térségben, amely ugyan el van választva a<br />
határral, de a természet nem ismeri az országhatárokat.<br />
Azokon túl is hasonló természeti<br />
értékek vannak, legföljebb más elrendezésben.<br />
Bár a szántóföldek táblái jelentősen<br />
megnyirbálták a természetes növénytakaró<br />
kiterjedését, itt-ott találkozhatunk annak mozaikszerű<br />
darabjaival, tölgy-kőris-szil ligeterdőkkel,<br />
ecsetpázsitos sziki rétekkel.<br />
A környéken létrehozott <strong>Hajdú</strong>sági Tájvédelmi<br />
Körzet jellegzetes része az Álmosd<br />
és Bagamér határát északról dél felé átszelő<br />
úgynevezett Kék-Kálló vagy II. számú főfolyás,<br />
amelynek völgyében szinte minden jellegzetes<br />
nyírségi élőhely megtalálható a nevezetes<br />
Daru-hegyek homokbuckáitól, s a Kokadig<br />
Óvják az értékes nyírlápot<br />
elnyúló Daru-lápok nyírvízlaposaitól a különlegességnek<br />
számító ezüsthársas tölgyesig,<br />
amely egy meredek buckaoldalt borít. A területhez<br />
közel, de már Vámospércs határában él<br />
az a néhány kis homoki tölgyes folt, amelyek<br />
utolsó hírmondói a térség ilyen típusú erdőségeinek.<br />
A nyírlápok és rekettyefüzeseknek a legsajátosabb<br />
mozaikszerű társulásait is megtaláljuk<br />
az Álmosd határában lévő patakvölgyben.<br />
Értékes nyírláp, a tájvédelmi körzet egyik legszebb<br />
nyírlápja fekszik a Bagamér–Álmosd<br />
között húzódó Daru-lápon. A molyhos és<br />
bibircses nyíren és rekettyefűzön kívül itt tenyészik<br />
az őszi ördögharapta fű, a buglyos<br />
szegfű és a mocsári angyalgyökér. Fellelhető<br />
a területén a ma már csak a Nyírségben élő<br />
lápi nádtippan.<br />
Legkiterjedtebbek a mocsári sásosok,<br />
amelyekben nagy tömegben található most is<br />
a mocsári gólyahír. Előfordul itt a közönséges<br />
erdei káka, az erdei angyalgyökér, a nyúlkömény,<br />
a fűzfalevelű peremizsnek, a szélesés<br />
a keskenylevelű gyapjúsás és a mocsári<br />
kocsord.<br />
A Daru-lápon tenyészik a Nyírség két legritkább<br />
növénycsodája: a széles levelű ujjas<br />
kosbor és a magashegységi származású, narancsos<br />
virágzatú rezes hölgymál, amely nemcsak<br />
a Nyírségben, de hazánkban sem található<br />
meg másutt, csak itt.<br />
Bár a terület elsősorban botanikai értékei<br />
miatt nevezetes, nem érdektelenek az<br />
ott előforduló állatok sem. A Kék-Kálló-völgy<br />
fokozottan védett állatfajok védett madara<br />
a szalakóta és a haris, de az itteni láprétek<br />
szolgálnak táplálkozó helyül a fekete és fehér<br />
gólyáknak is. A Daru-lápok egyik legritkább s<br />
egyben legértékesebb állata az elevenszülő<br />
gyík.<br />
Gőz József
Change language