You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A POLGÁRMESTER VÁLASZOL<br />
700 milliárd forint a tét Pest megye<br />
önálló uniós régióvá válásakor<br />
Pest megye fejlődése kétségkívül erősen függ attól, hogy a<br />
fővárossal egy EU-s régióban található. Az uniós pénzek<br />
elosztásakor egyre inkább érzékelhető, hogy a megye települési<br />
hátrányt szenvednek ebből a közös létből, így nem<br />
csoda, ha egyre több felől hallani arról a szándékról, hogy<br />
megyénk kilép ebből a házasságból, s önálló EU-s régiót<br />
alkot. Vicsi László polgármesterként és a Pest Megyei Közgyűlés<br />
tagjaként is szorgalmazza a válást.<br />
- Ez az igény miért épp most merül fel? Mi adja aktualitását,<br />
tudva azt, hogy az önálló régió megvalósítására már<br />
korábban is voltak törekvések a megyében?<br />
- Az aktualitást most az adja - bár a kezdeményezés már<br />
2002 óta napirenden van -, hogy európai eljárásrend szerint<br />
háromévente lehet kezdeményezni egy ország régiós beosztásának<br />
megváltoztatását, amelyre 2016 februárjáig van<br />
lehetőség.<br />
- Mi akadályozta meg az önálló régió kialakítást korábban?<br />
- Vélhetően az, hogy Budapest már akkor is elérte az európai<br />
átlagot, így nem kaphatott volna uniós támogatást, csak<br />
Pest megyével együtt kerülhetett a támogatási körbe. A<br />
2007-2013-as időszakban pedig még mindig előnyös volt<br />
Budapest számára a „közösködés”, hiszen az első időszakban<br />
még jelentős mennyiségű forrást lehetett lehívni,<br />
ami aztán a ciklus utolsó három évében már jelentősen lecsökkent.<br />
A források zömét azonban mindvégig Budapest<br />
használta fel, ezért csökkent a megye fejlettségi átlaga,<br />
ahelyett hogy nőtt és közelített volna az uniós átlaghoz.<br />
- Ez tehát a váltás tétje Pest megye számára?<br />
- A kitűzött cél az, hogy kondícióban, erőben, képességekben<br />
európai szintre kerüljünk. Ehhez kell előteremtünk a<br />
megfelelő forrásokat, hiszen ennek hiánya miatt nem tud<br />
európai szintet elérni a megyénk. Közgazdasági, közigazgatási<br />
nyelvre váltva: az Uniós belépés célja az volt, hogy<br />
felzárkózzunk Európához, aminek mérőszáma a világon<br />
mindenhol az egy főre eső GDP átlaga. Ekkor megyénk az<br />
európai átlag 40%-án állt, 2008-ra elértük az 56 százalékot,<br />
azonban 2013-ban már csak 55 százalékon álltunk, vagyis<br />
közel 10 éve nem közeledtünk az uniós átlaghoz, hanem távolodtunk<br />
tőle. Ez nagyon veszélyes, hiszen megyénk a legnagyobb<br />
az országban: lakossága 1, 25 millió fő, 77 ezernél<br />
is több a működő vállalkozásaink száma, az ország GDPjének<br />
jelentős része itt termelődik meg. Belátható, hogy egy<br />
ekkora gazdasági erő gyengülését meg kell állítanunk. A<br />
váltás optimális esetben 2021-ben történne meg, ez az időszak<br />
pedig a felkészülésé.<br />
- A régión belüli források elosztásával kapcsolatban is már<br />
évek óta hallani Pest megye problémáiról? Mit is jelent ez<br />
a gyakorlatban?<br />
- A problémát az jelenti, hogy nem lakosságarányos a régión<br />
belüli elosztás. Pontosabban a források egy kisebb részénél<br />
figyelembe vették az itt élő emberek lélekszámát, így a<br />
megyét 14,5 milliárd forintnyi fejlesztési keret illeti meg,<br />
míg Budapest 21 milliárd forintban részesül. Ez a keret<br />
mindösszesen azonban csak elenyésző része a teljes<br />
forráskeretnek. A régióban elérhető források, valamint a<br />
kohéziós alap terhére tervezett beruházások döntő arányban<br />
állami fejlesztésként valósulnak meg. Számítások szerint a<br />
régióban lehívható keret mindössze ötöde kerül majd Pest<br />
megyébe, míg 80%-a Budapesten lesz majd elköltve.<br />
- Mire számíthat a megye önálló régióként a 2020 utáni<br />
időszakban? Mekkora összeget jelenthet az önállóság?<br />
- Jelenleg még nem látható konkrétan, hogy az Európai Unió<br />
2021-től milyen forrásokat tervez Magyarország számára,<br />
illetve milyen jelegű források állnak majd rendelkezésünkre,<br />
és milyen felzárkóztatási programok lesznek. A cél azonban<br />
így is egyértelmű: Pest megye ne járjon rosszabbul, mint az<br />
összes többi megye az országban és a megye polgárai<br />
ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint a más megyékben<br />
élők. Az önállósággal nem sértjük senki érdekeit,<br />
nem akarunk elvenni senkitől forrásokat, nem kérünk sehonnan<br />
átcsoportosítást.<br />
- Mire számíthat, mi változik mondjuk egy pomázi lakos<br />
életében, környezetében az önálló régió létrejöttével?<br />
- Elsősorban a gazdaságfejlesztési források tekintetében<br />
várható komoly előny. A gazdaságfejlesztési operatív programokból<br />
a megye jelenleg ki van zárva. Miközben ez a legnagyobb<br />
forráskeret, Pest megyei vállalkozás nem is<br />
pályázhat, így vállalkozását nem tudja a lehető legmagasabb<br />
szintű technológiával felszerelni és nem képes magasabb<br />
hozzáadott érték előállítására. Az önálló régió megvalósulásával<br />
azonban már jogosultak leszünk e források<br />
lehívására.<br />
- Nézzük szűkebb térségünket, az agglomerációs településeket!<br />
Mire számíthatunk az önállóságot követően?<br />
- Az agglomerációs települések jelentős részében nagyon<br />
komoly gazdaság működik, amely a hozzáadott érték tekintetében<br />
nagyon fontos szerepet játszik. Példaként a digitális<br />
gazdaságot, feldolgozóipari vállalkozásokat, valamint a<br />
gyógyszeripari vállalkozásokat említeném, melyek egy<br />
felmérés szerint meglepően magas számban találhatók a<br />
pest megyei agglomerációban. Mindezek olyan potenciálok,<br />
amelyek akár a világgazdasági színtérre is képesek lehetnek<br />
kilépni, ha megkapják hozzá a megfelelő támogatásokat.<br />
Nekünk az a fontos, hogy megerősödjenek ezek a vállalkozások,<br />
hogy fel lehessen használni a bennük rejlő tudást<br />
és más potenciált.<br />
4 <strong>Pomázi</strong> <strong>Polgár</strong>
Change language