03.07.2013 Views

Mérési útmutató

Mérési útmutató

Mérési útmutató

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

B M E<br />

Mechatronika, Optika és Műszertechnika<br />

Tanszék<br />

MÉRÉSI ÚTMUTATÓ<br />

5.<br />

mérés<br />

TRANSZMISSZIÓS ÉS REFLEXIÓS OPTOELEKTRONIKUS SZENZOROK<br />

MD SZ AK MŰ MÉ MT<br />

A mérés során<br />

gyakorolt<br />

ismeretek és<br />

módszerek<br />

Transzmissziós és reflexiós optokapu működési elvének, felépítésének és<br />

alkalmazási lehetőségeinek megismerése.<br />

Egyenfeszültségű stabil ikertápegység.<br />

A méréshez<br />

Digitális multiméter<br />

felhasznált<br />

TIL 138 Transzmissziós optokapu<br />

eszközök<br />

TIL139 Reflexiós optokapu<br />

Meghajtóáramkör<br />

Optikai érzékelők,<br />

A felkészülés<br />

Dióda<br />

kiemelt<br />

Tranzisztor karakterisztika<br />

témakörei<br />

Fénymérés eszközei<br />

[1] Texas: Optoelektronikai receptek Mk. 1979<br />

[2] Dr. Halmai: Transzmissziós optokapuk alkalmazási lehetősége a<br />

műszeriparban Finommechanika – Mikrotechnika 21. évf.<br />

Szakirodalom [3] Dr. Halmai: Reflexiós fénykapu konstrukciós és alkalmazási kérdései<br />

Finommechanika – Mikrotechnika 20. évf<br />

[4] Dr. Petrik O. Finommechanika TK 1978.<br />

[5] Halas János előadásvázlata<br />

A mérés során<br />

elvégzendő<br />

feladatok<br />

Méréshez<br />

szükséges<br />

eszközök<br />

Transzmissziós optokapu statikus karakterisztikájának felvétele.<br />

Reflexiós optokapu statikus karakterisztikájának felvétele.<br />

Toll, papír, számológép


Mechatronika, Optika és Műszertechnika Tanszék<br />

TRANSZMISSZIÓS ÉS REFLEXIÓS OPTOELEKTRONIKUS SZENZOROK<br />

1. Bevezetés<br />

M5 / 2. oldal<br />

M5<br />

A hagyományos elmozdulás-feszültség átalakítókhoz viszonyítva ( nyúlásmérő bélyeges,<br />

induktív átalakító) az optoelektronikai elven működő átalakítóknak számos előnyük van.<br />

Ebből most kettőt emelünk ki. Az egyik az, hogy viszonylag kisméretű alkatrészek<br />

elmozdulásait ilyen elven megterhelés nélkül lehet mérni, hiszen a fény nem fejt ki erőhatást.<br />

A másik az optoelektronikai átalakítókkal elérhető viszonylag magas határfrekvencia.<br />

Általában az optokapun egy sugáradóból és egy sugárvevőből, álló elrendezést értünk,<br />

amelyek a csatolási karakterisztika alapján egymástót megfelelő távolságra vannak<br />

olyképpen, hogy az adó által kibocsájtott sugárzás külső behatásra megszüntethető vagy<br />

legyengíthető. Ez a művelet egy megfelelő elektromos jelet eredményez, amely azután<br />

számlálási-, kapcsolási-, vagy vezérlési célra tovább felhasználható. A műszertechnikában<br />

széleskörűen alkalmazott optoelektronikai jelátalakítókat két nagy csoportba lehet osztani<br />

felhasználás szempontjából:<br />

- transzmissziós optokapuk, melyek helyzetérzékelésre szolgáló, egy tokban elhelyezett<br />

csatolóelemek, ahol az adó és a vevő egymással szemben helyezkedik el. Így mód van<br />

a sugárzás útjába helyezni valamilyen tárgyat és ezzel a sugárzást befolyásolni.(<br />

például : TIL138 optokapu )<br />

- reflexiós optokapuk, ahol az adó és a vevő optikai tengelyei nem esnek egybe, hanem<br />

szöget zárnak be egymással, és valahol a tokon kívül metszik egymást. Az eszközt<br />

szintén helyzetérzékelésre fejlesztették ki, azokra az esetekre, amelyeknél az adót és a<br />

vevőt azonos oldalon kell elhelyezni, mivel a másik oldal valamilyen okból nem<br />

hozzáférhető.( például : TIL138 optokapu )<br />

Az optokapu adójának az árama általában konstans, de ez nem azt jelenti, hogy annak<br />

szükségszerűen egyenárammal kell üzemelni. A modulált sugárzás esetén a modulációs<br />

frekvenciával megegyezik a meghajtóáram frekvenciája. Annak ellenére, hogy a modulált<br />

sugárzással működő kapuk tekinthetők műszakilag fejlettebbnek, a kisebb alkatrészigény és<br />

egyszerűbb felépítés miatt - ahol csak lehet - a modulálatlan sugárzással üzemelő kapukat<br />

részesítjük előnyben. Tekintettel arra, hogy a modulálatlan sugárzással működő optokapuk<br />

háttér- vagy más zavaró sugárzásokra érzékenyebbek, különösen fontos a<br />

kontrasztviszonyokkal foglalkozni. A kontrasztviszonyt általában úgy szokás értelmezni,<br />

hogy a maximális sugárzás keltette kollektoráramot állítjuk arányba a szórt sugárzás, keltette<br />

kollektorárammal. Természetesen figyelembe kell venni a sötétáramot is, amely az eszközök<br />

tökéletlensége miatt akkor is folyik, ha a detektort sugárzás nem éri.<br />

A megbízható működéshez minél nagyobb kontrasztviszony elérése szükséges, irodalom<br />

alapján legalább 50:1.<br />

A sugárforrás a műszaki alkalmazások döntő többségénél infravörös tartományban sugárzó<br />

LED. Az infra LED-ek relatív spektrális sugárzási függvényét az 1. ábrán láthatjuk.<br />

Összehasonlításképpen a szabványos fehér fény és a Si-dióda karakterisztikája is látható.


Mechatronika, Optika és Műszertechnika Tanszék<br />

TRANSZMISSZIÓS ÉS REFLEXIÓS OPTOELEKTRONIKUS SZENZOROK<br />

1. Kérdéscsoport<br />

1.ábra<br />

M5 / 3. oldal<br />

M5<br />

1.1 Melyek az alkalmazási korlátai a nyúlásmérő bélyeges, az induktív és az optokapus<br />

elmuzdulás jelálatakítóknak?<br />

1.2 Katalógusadatok alapján mennyi a felső határfrekvenciája az optoelektronikai<br />

jelátalakítóknak?<br />

1.3 Az l.ábra alapján milyen statikus és dinamikus zavarokra következtet?<br />

1.4 Miért helytelen az 1.ábra alapján a fénykapu elnevezés?<br />

1.5 Mi a különbség a diffúz- és a tükrös reflektáló felület között?<br />

2. A TIL 138 transzmissziós optokapu statikus karakterisztikája<br />

Statikus karakterisztika felvételéhez megfelelően pozícionálja a kitakarózászlót az adó és a<br />

vevő közé. A meghajtóáramkörbe ( 2. ábra ) helyezzen be egy munka ellenállást. A<br />

gyakorlatvezetővel ellenőriztesse a bekötést.<br />

2. kép 3. kép<br />

A feszültségmérőt figyelve állapítsa meg a két szélső pozíció helyét a mikrométerben, és<br />

ebben a tartományban egyenletesen haladva vegye fel az elmozdulás függvényében a kimenő<br />

feszültséget. A 3. ábra mutatja a jelleggörbét. Ezen az ábrán még az is megfigyelhető, hogy a<br />

fototranzisztorok kimeneti karakterisztikája áramgenerátoros jellegű és ezért a fotoárammal<br />

csak addig a határig arányos a kimeneti feszültség. ameddig az áramgenerátort a tápfeszültség<br />

nem korlátozza. A jelleggörbét kél különböző ellenállással kell felvenni.


Mechatronika, Optika és Műszertechnika Tanszék<br />

TRANSZMISSZIÓS ÉS REFLEXIÓS OPTOELEKTRONIKUS SZENZOROK<br />

2. Kérdéscsoport<br />

M5 / 4. oldal<br />

M5<br />

2.1 Az adott dióda ellenállással mekkora az I, nyitóirányú áram?<br />

2.2 Hogyan tudná a statikus karakterisztika görbét sarkossá tenni mechanikai ill. Villamos<br />

megoldással?<br />

2.3 A mérési tartomány megnövelésének milyen lehetőségei vannak?<br />

3. TIL 139 reflexiós otlokapu statikus karakterisztikái<br />

Az első feladat az optokapu megfelelő helyzetbe hozása. A fototranzisztor ellenállása<br />

20kΩ legyen. Állítsa be a mikrométer orsót az érzékelési tartományon belül egy tetszőleges<br />

értékre, majd itt keressen egy minimumértéket a körasztal forgatásával. Most mozgassa el<br />

ismét a lineáris asztalt és keressen megint minimumot a. körasztallal. Az eljárást addig<br />

folytassa, amíg a körasztal elmozgatása minimális nem lesz. Az irány beállítása után közelítse<br />

meg óvatosan a reflektáló fóliát amennyire lehet és innen eltávolodva vegye fel a<br />

feszültségértékeket. Az asztalt a minimumpontba kell állítani, és utána lehet az asztalt<br />

elforgatásra kalibrálni. A görbét elfordulás-feszültség alakban kell felrajzolni. A görbék<br />

várható alakját a 4.ábra mutatja egy konkrét példára.<br />

3. Kérdéscsoport<br />

4.ábra<br />

3.1 Miért van minimumpont az első görbében?<br />

3.2 Mi a jellemzője a szinusz és a tangens mechanizmusnak?<br />

3.2 Milyen lehetőséget lát a zajok csökkentésére?


Mechatronika, Optika és Műszertechnika Tanszék<br />

TRANSZMISSZIÓS ÉS REFLEXIÓS OPTOELEKTRONIKUS SZENZOROK<br />

U [V]<br />

6,00<br />

5,00<br />

4,00<br />

3,00<br />

2,00<br />

1,00<br />

390 kohm<br />

Karakterisztikák<br />

2,4 kohm 4,7 kohm 10 kohm 390 kohm<br />

10 kohm<br />

M5 / 5. oldal<br />

4,7 kohm<br />

2,4 kohm<br />

0,00<br />

18,00 18,20 18,40 18,60 18,80 19,00 19,20 19,40<br />

távolság [mm]<br />

M5<br />

5. ábra a különböző munkaellenállásokra a jelleggörbe transzmissziós optokapu esetén<br />

TIL 138, 139!!

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!