You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A napokban bemutatták azt a kötetet, amely<br />
a Tiszántúli Református Egyházkerület első<br />
superintendensének (püspökének), Kálmáncse<br />
hi Sánta Mártonnak életútját mutatja be.<br />
Kálmáncsehi Sánta Márton zseniális képességű<br />
prédikátor volt, hamar követőkre talált. Egyértelműen<br />
a reformáció helvét (svájci) irányát,<br />
Zwingli tanait követte. A lutheri tanok által megtisztított<br />
lelki életet élő hívő tovább akart lépni:<br />
külsőségekben, és gondolatokban is radikálisan<br />
törekedett arra, hogy semmi ne vonja el<br />
figyelmét Istentől. Születésének időpontja nem<br />
ismeretes, neve a Somogy megyei Kálmáncsa<br />
[ Hajdú-bihari Hét | 2009. január 21. ] Hitélet 17<br />
Hajdúdorogra költözik<br />
a könnyező Mária<br />
Gyalogos zarándoklat keretében költözik<br />
át a máriapócsi könnyező Szűz Máriát ábrázoló<br />
kegykép Hajdúdorogra február 7-én.<br />
A kép előreláthatólag a nyár végéig marad<br />
a városban.<br />
A költözésre azért kerül sor, mert a kegytemplomban<br />
és az azt körülvevő téren februárban<br />
nagyszabású felújítási munkák<br />
kezdődnek. Restaurálják a teljes templomi<br />
berendezést, a kegyoltárt és az ikonosztázt,<br />
fölszedik a padlóburkolatot, és régészeti<br />
föltárásokat végeznek a régi templom<br />
alapjainak és a körülötte feltételezett temető<br />
maradványainak föltárására. Megújítják<br />
az elektromos vezetékeket, a hangerősítő<br />
berendezéseket, új fűtést szerelnek be,<br />
megerősítik a tető- és toronyszerkezetet.<br />
Ezekkel együtt a templomudvar is megújul.<br />
A máriapócsi kegyhelyen az Európai Unió<br />
támogatásával indulnak meg a munkálatok,<br />
a nyírbátori református és minorita templommal<br />
együtt közös projektben mintegy<br />
2,4 milliárd forintos támogatást kaptak<br />
az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.<br />
Ebből félmilliárd forintos forrással<br />
gazdálkodik a máriapócsi bazilikát fenntartó<br />
Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye.<br />
A rekonstrukciótól a zarándoklatok fellendülését,<br />
az évi átlagban 200–250 ezres<br />
látogatói <strong>szám</strong> növekedését várják.<br />
Az egyházmegye illetékesei először azt<br />
kezdeményezték, hogy a templomban részlegesen<br />
végezzék a felújítást, hogy a kegykép<br />
helyben maradhasson, de ez a szakemberek<br />
szerint ez műszakilag nem volt megoldható.<br />
Szóba került az is, hogy valamelyik máriapócsi<br />
kápolnába, illetve a római katolikus templomba,<br />
vagy a múzeumba kerüljön a kép, egy esetleges<br />
országos körmenet is felmerült lehetőségként,<br />
de végül úgy döntöttek, hogy a hajdúdorogi<br />
székesegyház ad helyet hét hónapra a képnek,<br />
A kegyképet néhány évvel ezelőtt a fővárosban is<br />
megtekinthették a hívek<br />
mert ott adottak a körülmények a zarándokok<br />
fogadására is.<br />
Az egyháztörténet szerint XVII. század második<br />
felében az itt élő görög katolikus ruszinok<br />
kis fatemploma állt a mai templom helyén. Ebbe<br />
készíttette az Istenszülő képét Csibi László<br />
helybeli lakos, az ugyancsak helyi Papp István<br />
festővel, így teljesítvén fogadalmát, amit a török<br />
fogságból való szabadulásakor tett. Ez a kép<br />
A püspök emlékezete<br />
településre utal. 1523-ban a krakkói egyetemre<br />
iratkozott be, ahol együtt tanult többek között<br />
Dévai Bíró Mátyással és olyan tanulótársaival,<br />
akik később mindnyájan a reformáció hirdetői<br />
lettek. 1551-ben <strong>Debrecen</strong>be érkezett, ahol a<br />
templomból kihordatta az oltárokat, képeket,<br />
zászlókat, valamint zsinatot hívott össze, hogy<br />
közös, Zwingli tanait követő hitvallást fogadjanak<br />
el a volt váradi püspökség lelkészei. Törekvései<br />
ekkor még kudarcot vallottak, <strong>Debrecen</strong>t<br />
is el kellett hagynia.<br />
Munkáját Munkácson és Beregszászban, valamint<br />
Kolozsvárott folytatta, majd 1556-ban<br />
tért vissza <strong>Debrecen</strong>be, amikor már sikerült<br />
könnyezett 1696. november 4-től december<br />
8-ig. Ekkortájt katonák állomásoztak a faluban,<br />
magánházaknál elszállásolva, s ők is<br />
szemtanúi voltak a könnyezésnek. Az eset<br />
hírére megindult a tisztelők és kíváncsiak<br />
áradata a környékről, s megkezdődtek az<br />
egyházi vizsgálatok is.<br />
A könnyezés híre Bécsbe is eljutott. Eleonóra<br />
császárné kérésére I. Lipót császár<br />
a képet Bécsbe vitette, az alkotás a mai<br />
napig ott is található a Szent István-dóm<br />
jobb oldali első mellékoltárán, ám a jelenség<br />
ott soha nem ismétlődött meg. A Mária-ikonjukat<br />
visszakövetelő pócsiak megnyugtatására<br />
Telekessy István egri püspök<br />
1707-ben egy hasonló képet készíttetett, s<br />
ez 1715. augusztus 1-én, 2-án és 5-én ismét<br />
könnyeket hullatott. A harmadik csodás<br />
könnyezést 1905. december 2-án, 9-én,<br />
majd 30-án és 31-én jegyezték fel. A kegykép<br />
<strong>szám</strong>ára és a megélénkült búcsújárás<br />
szolgálatára 1731 és 1749 között épült fel a<br />
mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról<br />
elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a<br />
kegyhely gondozói egészen 1950-ig, amikor<br />
feloszlatták őket. A képet a százéves jubileumra<br />
restaurálták: 2005. december 3-án<br />
aranykoronát helyeztek el rá, amelyet XVI.<br />
Benedek pápa áldott meg Rómában.<br />
A munkálatok idejére az Istenszülőt ábrázoló<br />
kegyképet a Hajdúdorogi Görög Katolikus<br />
Egyházmegye központjába viszik<br />
gyalogos zarándoklat keretében, melyre<br />
Seszták István atyánál (30/239-0003) lehet jelentkezni.<br />
A nemzeti kegyhelyen a szokásos búcsúkat<br />
sem tartják meg, helyette zarándoklatokat<br />
szerveznek az év folyamán a hajdúdorogi<br />
székesegyházban elhelyezett képhez, melynek<br />
visszavitelére – amennyiben a felújítási munkálatok<br />
megfelelően haladnak – előreláthatólag<br />
augusztus 31-én kerül sor.<br />
G. Gy.<br />
elfogadtatnia a tiszántúli protestáns lelkészek<br />
többségével a helvét irányú reformáció tanításait.<br />
Ekkor szervezte meg a debreceni székhelyű<br />
tiszántúli egyházkerületet. Még ugyanebben<br />
az évben hunyt el Kálmáncsehi, akit 1557.<br />
december 21-én temettek el <strong>Debrecen</strong>ben. Egy<br />
nyomtatott munkája maradt ránk, az 1561-ben<br />
kiadott „Reggeli éneklések” című énekes-<br />
könyve.<br />
Szabadi István műve Kálmáncsehi Sánta<br />
Márton halálának 450. évfordulóján jelent meg,<br />
és az eddigi kutatások eredményeit összegzi.<br />
Kopcsák Jolán
Change language