You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Szájíz<br />
Négyszer terjesztette be tavaly a<br />
kormány az idei költségvetést, s<br />
miután két hét eltelt 2009-ből,<br />
máris világos: februárban ezt is<br />
módosítani kell. Mondhatjuk: páratlan<br />
teljesítmény. A büdzsé alapját<br />
képező <strong>szám</strong>ok ennyi idő alatt<br />
irreálissá váltak.<br />
A gazdasági visszaesést még a<br />
legutolsó változatban is 1 százalék<br />
körülire tervezték, már látszik,<br />
hogy a 2-nek is örülnünk kellene.<br />
Az inflációt 4,5-re mondták, a szakma<br />
viszont ennek a felét jövendöli.<br />
Az államadósság a várható bruttó<br />
hazai termék (GDP) hetven százaléka,<br />
ami európai rekord.<br />
A reálbércsökkenés idén 4–5<br />
százalék közé tehető, de a 2,6 százalékos<br />
államháztartási hiány sem<br />
lesz tartható. A 330 milliárdos költségvetési<br />
tartalék felét már elköltötte<br />
a kormány.<br />
A január 29-re összehívott rendkívüli<br />
parlamenti ülés csak azt teszi<br />
világossá, hogy a kormány tehetetlenül<br />
áll a válsággal szemben. Azaz<br />
egy dolgot csak tudnak.<br />
Gyurcsány Ferenc ebben a helyzetben<br />
is édes pirulákat ígér a nyilvánvaló<br />
keserűk mellé. Kár, hogy<br />
– ha véletlenül tényleg kapnánk is<br />
ilyeneket – a szájízünknek az már<br />
meg sem kottyanna.<br />
(domdám)<br />
[ Hajdú-bihari Hét | 2009. január 21. ] Szerintem 9<br />
Minimál<br />
Mindig is tisztességes munkával<br />
kereste meg a kenyerét, pontosabban<br />
a minimálbérét. Ám azt a<br />
kis összeget ma már többre értékeli.<br />
Ma, amikor már nem jut havi<br />
rendszerességgel fix jövedelemhez.<br />
Ma, amikor minden másnap<br />
bizonytalan <strong>szám</strong>ára. De ez nem az<br />
ő hibája.<br />
Nem tanították meg neki, mint<br />
annak idején a gravitáció törvényét,<br />
hogy a minimálbér emelkedésével<br />
nő a munkanélküliek <strong>szám</strong>a. Mert<br />
ha tudta volna, nem elégedetlenkedett<br />
volna...<br />
(joli)<br />
Magasról (Fotó: Gurbán György)<br />
Aki<br />
Az „aki” egy vonatkozó névmás?<br />
Dehogyis! Több vonatkozó névmást<br />
helyettesítő vonatkozó névmás.<br />
Az „ami” és „amely” vonatkozó<br />
névmásokat is helyettesítő<br />
vonatkozó névmás – már ahogyan<br />
azt a médiában mostanság használják.<br />
A tévében, rádióban „aki”<br />
a futballcsapat, a minisztérium, a<br />
rendőrség meg a mit tudom én<br />
még „mi”. Sőt, ahogy minap olvastam,<br />
az egyik üzletlánc is megszemélyesíti<br />
magát a saját kiadványában.<br />
Holott, ugye, egyik sem „aki”.<br />
Ez inkább baki.<br />
(KyT)<br />
Van másik!<br />
Emlékeznek a legendás Eötvös Gábor<br />
zenebohóc fenti című produkciójára?<br />
A hajdani szórakoztatóművész<br />
harminc országban nevettette<br />
meg a publikumot azzal, hogy<br />
<strong>szám</strong>talan zeneszer<strong>szám</strong>ot húzott<br />
elő színes zakója rejtett zsebeiből.<br />
Hasonló varázslat vár mostanság<br />
a pénzügyminiszterre is – igaz,<br />
legfeljebb csak kínunkban röhöghetünk<br />
–, hiszen a nemrégiben elfogadott<br />
költségvetés néhány hét<br />
után összecsuklott. Vajon lesz-e<br />
másik? Esetleg harmadik, negyedik…?<br />
Apokalipszis mostanában<br />
Valakik valamit csúnyán elbarmolhattak odafent.<br />
Vagy valahol máshol. Mert bár derék pártunk és<br />
kormányunk épphogy kivezette az országot a<br />
nehézségek erdejéből, s már a kiérdemelt jólétet<br />
és a virágzást kezdte volna osztogatni elcsigázott<br />
polgárainak kis MSZP-logós staniclikben<br />
– ráadásul a világválság beköszöntekor elsőként,<br />
Európában pél dátlan szakszerűséggel láttak neki<br />
a problémák elhárításának –, most mégis mi<br />
ülünk a legnagyobb szószban. Pontosabban fogalmazva,<br />
a szósz ugyanakkora mindenütt, csak<br />
valahogy úgy alakult, hogy nekünk jutott a legkisebb<br />
sámli, ezért nekünk nyakig ér, ami másnak<br />
csak derékig. Komolyan átgondolt, felelős<br />
szakértelemmel megszerkesztett éves költségvetésünk<br />
– melyet még az elvtelen kekecségéről<br />
elhíresült ellenzék néhány pártja is kénytelen<br />
volt megszavazni, olyannyira nem bírt kivetnivalót<br />
találni benne – két hét alatt dőlt össze, mint<br />
a kártyavár.<br />
De hát tudomásul kell venni, hogy válság van<br />
az egész világon, a legfelkészültebb, legprofibb<br />
kormány (mármint a miénk) sem képes kivonni<br />
ez alól egy országot – ha hinni lehet a Heti Hetes<br />
bölcsének, Gálvölgyi Jánosnak. És miért is ne hi-<br />
hetnénk neki, Kossuth-díjat nem adnak csak úgy,<br />
a semmire.<br />
Szükség van hát – a vak is látja – valami nagy<br />
durranásra, új Nemzeti Csúcsra, vagy valami hasonlóra,<br />
ahol sok fontos ember jelenik meg drága<br />
öltönyökben, mert az Álmoskönyv szerint az<br />
elijesztheti a rontást. Legyenek ott a legfelsőbb<br />
bírák, az alkotmánybírák, a civil szervezetek vezetői<br />
és az egyházi méltóságok is, mert bár nekik<br />
semmi közük a költségvetéshez, meg a közgazdaságtanhoz,<br />
szép és magasztos díszletei lehetnek<br />
a miniszterelnök drámai beszédének – főleg,<br />
ha az alkotmánybírák hozzák a nyakukban az<br />
amulettet is. Legyen az esemény grandiózus és<br />
felemelő, tartassék meg mondjuk az ország házában,<br />
és sugározza a párt és a nép megbonthatatlan<br />
egységét, hadd lássa meg a válság, hogy<br />
neki itten nincs keresnivalója.<br />
És ez egyszer az ellenzék is álljon be a sorba,<br />
ne mondjanak mást a válságkezelésről, mint a<br />
kormányfő, csak azért, mert mást gondolnak<br />
a válságkezelésről, mint a kormányfő. Nem<br />
nagy áldozat ez a nemzet egységéért, igazán<br />
nem kell kritizálniuk a kormányt olyan időkben,<br />
amikor az egyetlen konstruktív hozzáállás a<br />
K. T.<br />
teljes és feltétel nélküli egyetértés Gyurcsány<br />
Ferenccel.<br />
De a Parlamenti Csúcs önmagában még kevésnek<br />
is bizonyulhat a rontás elhárítására. Be<br />
kellene foltozni a költségvetésen tátongó lyukakat;<br />
adót kéne emelni és rászorultsági alapon<br />
kellene osztani a családi pótlékot – bár a jogosultságot<br />
elbíráló apparátus fenntartása többe<br />
kerülhet, mint hogy a gazdagok is kapjanak pótlékot,<br />
itt a gesztus a fontos, nem a spórolás.<br />
És létre kell még hozni néhány bizottságot,<br />
szervezetet, intézményhálózatot; ki kell nevezni<br />
pár kormánybiztost, meg kell bízni néhány külsős<br />
céget válságelhárítási tanulmányok megírásával<br />
(kormányközelit, mert a kormánytól távoli<br />
céggel bonyolult a kapcsolattartás). Sokba kerül,<br />
sokba kerül, de a sikernek ára van, sose’ adták<br />
ingyen. Az IMF-hitelből valahogy ki lehet húzni a<br />
választásokig, a visszafizetés meg már legyen a<br />
következő kormány baja. A sok gondért – kizárásos<br />
alapon – amúgy is az ellenzék a felelős, hát<br />
vigyék el majd ők a balhét. Ha lesz még kedvük<br />
egyáltalán kormányra kerülni.<br />
Petromán László