04.07.2013 Views

2. szám - Debrecen Online

2. szám - Debrecen Online

2. szám - Debrecen Online

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Szájíz<br />

Négyszer terjesztette be tavaly a<br />

kormány az idei költségvetést, s<br />

miután két hét eltelt 2009-ből,<br />

máris világos: februárban ezt is<br />

módosítani kell. Mondhatjuk: páratlan<br />

teljesítmény. A büdzsé alapját<br />

képező <strong>szám</strong>ok ennyi idő alatt<br />

irreálissá váltak.<br />

A gazdasági visszaesést még a<br />

legutolsó változatban is 1 százalék<br />

körülire tervezték, már látszik,<br />

hogy a 2-nek is örülnünk kellene.<br />

Az inflációt 4,5-re mondták, a szakma<br />

viszont ennek a felét jövendöli.<br />

Az államadósság a várható bruttó<br />

hazai termék (GDP) hetven százaléka,<br />

ami európai rekord.<br />

A reálbércsökkenés idén 4–5<br />

százalék közé tehető, de a 2,6 százalékos<br />

államháztartási hiány sem<br />

lesz tartható. A 330 milliárdos költségvetési<br />

tartalék felét már elköltötte<br />

a kormány.<br />

A január 29-re összehívott rendkívüli<br />

parlamenti ülés csak azt teszi<br />

világossá, hogy a kormány tehetetlenül<br />

áll a válsággal szemben. Azaz<br />

egy dolgot csak tudnak.<br />

Gyurcsány Ferenc ebben a helyzetben<br />

is édes pirulákat ígér a nyilvánvaló<br />

keserűk mellé. Kár, hogy<br />

– ha véletlenül tényleg kapnánk is<br />

ilyeneket – a szájízünknek az már<br />

meg sem kottyanna.<br />

(domdám)<br />

[ Hajdú-bihari Hét | 2009. január 21. ] Szerintem 9<br />

Minimál<br />

Mindig is tisztességes munkával<br />

kereste meg a kenyerét, pontosabban<br />

a minimálbérét. Ám azt a<br />

kis összeget ma már többre értékeli.<br />

Ma, amikor már nem jut havi<br />

rendszerességgel fix jövedelemhez.<br />

Ma, amikor minden másnap<br />

bizonytalan <strong>szám</strong>ára. De ez nem az<br />

ő hibája.<br />

Nem tanították meg neki, mint<br />

annak idején a gravitáció törvényét,<br />

hogy a minimálbér emelkedésével<br />

nő a munkanélküliek <strong>szám</strong>a. Mert<br />

ha tudta volna, nem elégedetlenkedett<br />

volna...<br />

(joli)<br />

Magasról (Fotó: Gurbán György)<br />

Aki<br />

Az „aki” egy vonatkozó névmás?<br />

Dehogyis! Több vonatkozó névmást<br />

helyettesítő vonatkozó névmás.<br />

Az „ami” és „amely” vonatkozó<br />

névmásokat is helyettesítő<br />

vonatkozó névmás – már ahogyan<br />

azt a médiában mostanság használják.<br />

A tévében, rádióban „aki”<br />

a futballcsapat, a minisztérium, a<br />

rendőrség meg a mit tudom én<br />

még „mi”. Sőt, ahogy minap olvastam,<br />

az egyik üzletlánc is megszemélyesíti<br />

magát a saját kiadványában.<br />

Holott, ugye, egyik sem „aki”.<br />

Ez inkább baki.<br />

(KyT)<br />

Van másik!<br />

Emlékeznek a legendás Eötvös Gábor<br />

zenebohóc fenti című produkciójára?<br />

A hajdani szórakoztatóművész<br />

harminc országban nevettette<br />

meg a publikumot azzal, hogy<br />

<strong>szám</strong>talan zeneszer<strong>szám</strong>ot húzott<br />

elő színes zakója rejtett zsebeiből.<br />

Hasonló varázslat vár mostanság<br />

a pénzügyminiszterre is – igaz,<br />

legfeljebb csak kínunkban röhöghetünk<br />

–, hiszen a nemrégiben elfogadott<br />

költségvetés néhány hét<br />

után összecsuklott. Vajon lesz-e<br />

másik? Esetleg harmadik, negyedik…?<br />

Apokalipszis mostanában<br />

Valakik valamit csúnyán elbarmolhattak odafent.<br />

Vagy valahol máshol. Mert bár derék pártunk és<br />

kormányunk épphogy kivezette az országot a<br />

nehézségek erdejéből, s már a kiérdemelt jólétet<br />

és a virágzást kezdte volna osztogatni elcsigázott<br />

polgárainak kis MSZP-logós staniclikben<br />

– ráadásul a világválság beköszöntekor elsőként,<br />

Európában pél dátlan szakszerűséggel láttak neki<br />

a problémák elhárításának –, most mégis mi<br />

ülünk a legnagyobb szószban. Pontosabban fogalmazva,<br />

a szósz ugyanakkora mindenütt, csak<br />

valahogy úgy alakult, hogy nekünk jutott a legkisebb<br />

sámli, ezért nekünk nyakig ér, ami másnak<br />

csak derékig. Komolyan átgondolt, felelős<br />

szakértelemmel megszerkesztett éves költségvetésünk<br />

– melyet még az elvtelen kekecségéről<br />

elhíresült ellenzék néhány pártja is kénytelen<br />

volt megszavazni, olyannyira nem bírt kivetnivalót<br />

találni benne – két hét alatt dőlt össze, mint<br />

a kártyavár.<br />

De hát tudomásul kell venni, hogy válság van<br />

az egész világon, a legfelkészültebb, legprofibb<br />

kormány (mármint a miénk) sem képes kivonni<br />

ez alól egy országot – ha hinni lehet a Heti Hetes<br />

bölcsének, Gálvölgyi Jánosnak. És miért is ne hi-<br />

hetnénk neki, Kossuth-díjat nem adnak csak úgy,<br />

a semmire.<br />

Szükség van hát – a vak is látja – valami nagy<br />

durranásra, új Nemzeti Csúcsra, vagy valami hasonlóra,<br />

ahol sok fontos ember jelenik meg drága<br />

öltönyökben, mert az Álmoskönyv szerint az<br />

elijesztheti a rontást. Legyenek ott a legfelsőbb<br />

bírák, az alkotmánybírák, a civil szervezetek vezetői<br />

és az egyházi méltóságok is, mert bár nekik<br />

semmi közük a költségvetéshez, meg a közgazdaságtanhoz,<br />

szép és magasztos díszletei lehetnek<br />

a miniszterelnök drámai beszédének – főleg,<br />

ha az alkotmánybírák hozzák a nyakukban az<br />

amulettet is. Legyen az esemény grandiózus és<br />

felemelő, tartassék meg mondjuk az ország házában,<br />

és sugározza a párt és a nép megbonthatatlan<br />

egységét, hadd lássa meg a válság, hogy<br />

neki itten nincs keresnivalója.<br />

És ez egyszer az ellenzék is álljon be a sorba,<br />

ne mondjanak mást a válságkezelésről, mint a<br />

kormányfő, csak azért, mert mást gondolnak<br />

a válságkezelésről, mint a kormányfő. Nem<br />

nagy áldozat ez a nemzet egységéért, igazán<br />

nem kell kritizálniuk a kormányt olyan időkben,<br />

amikor az egyetlen konstruktív hozzáállás a<br />

K. T.<br />

teljes és feltétel nélküli egyetértés Gyurcsány<br />

Ferenccel.<br />

De a Parlamenti Csúcs önmagában még kevésnek<br />

is bizonyulhat a rontás elhárítására. Be<br />

kellene foltozni a költségvetésen tátongó lyukakat;<br />

adót kéne emelni és rászorultsági alapon<br />

kellene osztani a családi pótlékot – bár a jogosultságot<br />

elbíráló apparátus fenntartása többe<br />

kerülhet, mint hogy a gazdagok is kapjanak pótlékot,<br />

itt a gesztus a fontos, nem a spórolás.<br />

És létre kell még hozni néhány bizottságot,<br />

szervezetet, intézményhálózatot; ki kell nevezni<br />

pár kormánybiztost, meg kell bízni néhány külsős<br />

céget válságelhárítási tanulmányok megírásával<br />

(kormányközelit, mert a kormánytól távoli<br />

céggel bonyolult a kapcsolattartás). Sokba kerül,<br />

sokba kerül, de a sikernek ára van, sose’ adták<br />

ingyen. Az IMF-hitelből valahogy ki lehet húzni a<br />

választásokig, a visszafizetés meg már legyen a<br />

következő kormány baja. A sok gondért – kizárásos<br />

alapon – amúgy is az ellenzék a felelős, hát<br />

vigyék el majd ők a balhét. Ha lesz még kedvük<br />

egyáltalán kormányra kerülni.<br />

Petromán László

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!