HISZEK AZ EGYHÁZBAN!

17
el azt a történetet, amelynek szereplője két igehirdető volt az
amerikai rabszolgaellenes mozgalom idején. Mindketten egy-
forma lelkesedéssel szónokoltak a rabszolgaság ellen, de míg az
idősebbet meghallgatta a nép, a fiatalabbnak csak gúny és meg-
dobálás jutott. Végre is aztán a fiatal panaszkodni kezdett: Hát
nem értem! Mindketten ugyanazt tanítjuk, – s téged meghall-
gatnak, engem meg kigúnyolnak. Az öreg így felelt: Igen;
mert te mindig ezt mondod hallgatóidnak: ha ezt meg ezt te-
szitek, biztos elkárhoztok. Én azonban ezt mondom: Kedves
barátaim, ha ezt meg ezt a jövőben nem teszitek meg, biztos,
hogy nem fogtok elkárhozni. És ime, engem meghallgatnak, té-
ged pedig megdobálnak!
VI. Nagyban hozzájárulhat a prédikáció sikeréhez a be-
szédtéma megválasztásában érvényesülő tervszerűség is, vagy
ha a ma divatos kifejezést akarjuk használni: a témaválasztás
racionalizálása.
Szellemi és anyagi téren egyre hangosabbá válik ma a ra-
cionalizálás követelése és kár volna ezt a prédikációs munkában
figyelmen kívül hagyni. Et kell t. i. ismernünk, hogy a prédiká-
ciós-témák tervszerűtlen, találomra történő kiválasztásával sok
szellemi energia pocsékolódik et, sok beszéd hangzik el ered-
mény nélkül, mert beteljesedik az írás szava: ,,Ceciderunt sacer-
dotes in bello, . . . dum sine consilio exeunt in proelium.” (Mach.
I. 5, 67.)
A mai hitszónokok ajkáról egyre erősebben hallatszik a vá-
gyakozás új vasárnapi perikopák után, minthogy a mostaniak a
Szentírásnak csak kis töredékét ölelik fel és homiletikus szem-
pontból már erősen ki vannak aknázva. Aki azonban ismeri azo-
kat a nehézségeket, amik e vágy teljesülésének útjában állanak,
beszédeinek felfrissítése és átütő erejük fokozása érdekében nem
várja meg e kívánság egészen bizonytalan teljesedését, hanem
utánanéz, nem lehetne-e a mai perikopák mellett is keresztül-
vinni a prédikációs munka racionalizálását.
És ebben valóban kínálkozik egy kitűnő eszköz a szónoknak:
a sorozatos-prédikációk. Érdekes tapasztalat, hogy a mai kö-