HISZEK AZ EGYHÁZBAN!

9
személyiség varázsának emelkedése korában – fokozott jelentő-
séget nyer a szentbeszéd sikerének szempontjából.
Világi szónoknál mindez nem fontos, de annál inkább az
egyházinál. A világi szónoklat célja nem emelkedik a természet
fölé, tehát elégséges a szónokban a természetes retorikai eszkö-
zök jelenléte. Nem így azonban az egyházi szónoklatnál, amely
a természetfölötti élet elhatározásait van hivatva kiváltani a hall-
gatókból, melyhez már nem elég még oly brillírozó retorika sem,
hanem az eredményben döntő szerepet játszik a szónok természet-
fölötti élete is. Hogy is vezethetné hallgatóit Istenhez közel az
a hitszónok, aki nem előbb maga jutott el Isten közelségébe?
Egy tudományos előadás tanúságot tesz az előadó tudásá-
ról. Egy regény az író kifejező ügyességéről. Egy szavalat az
előadói készségről. És egy szentbeszéd? A szónok hitéről! Kell
tudás is a szentbeszédhez, kifejezési ügyesség és előadói készség
is, de mindezen felül lángoló hit és ennek megvallása. A jó be-
széd mindig hitvallás, tanúságtétel arról, hogy mennyiben él Is-
ten a szónok lelkében és mennyire járja át annak egész gondo-
lati, érzelmi és akarati világát. Ezért nem lehetne eredményes
ma az a prédikáció , mely pusztán csak logikai s retorikai kategó-
riákon épülne fel s merőben abstrakt okoskodás produktuma lenne.
Nem habozunk tehát kimondani, hogy a buzgó mindennapi
papi elmélkedés a sikernek eminens eszköze. Jól az prédikál, aki
sokat meditál. ,,Εx plenitudine contemplationis praedicatio deri-
vatur.” (Summa 2-a 2-ae q. 188, art 6.) Viszont „qui non ardet,
non incendit”.
Az Úr már Ezechielhez így szólt: „Audies de ore meo ver-
bum et annuntiabis eis ex me”. (3, 17.) És az apostolok is együtt
említik az imát a prédikálással: „Nos verő orationi et ministe-
rio verbi instantes erimus”. (Act. 6, 4.) Hányszor ismételi meg
Szent Pál ezt a gondolatot! Kéri az efezusiak imáját: „Ut
detur mihi sermo in operatione oris mei, cum fiducia notum fa-
céré mysterium evangetii”. (Ef. 6, 19.) Kéri a kolosszaiak imá-
ját: „Orantes pro nobis, ut Deus aperiat nobis ostium sermonis
ad loquendum mysterium Christi... ut manifestem illud, ita út