HISZEK AZ EGYHÁZBAN!

39
szemfüles szovjetügynökök nagyon ébren hallgatóznak, nem csen-
dülje fel valahol az ima hangja. Hogy tulajdonképpen hogyan ta-
nulnak könyvek, világítás, fűtőanyag nélkül – érthetetlen előt-
tem.” És vége lesz a kereszténységnek Oroszországban? Dehogy!
Csak egy maroknyian legyenek, akikben dolgozik a Szentlélek
szélzúgása I Minden elmúlik, csak a Lélek nem!
Hányszor akarunk már-már elcsüggedni, látva a gonoszság
uralmát! Hányszor kerülget a pesszimizmus, hogy mirevaló
minden becsületes munka, minden erőfeszítés, úgysem lehet meg-
javítani ezt a gonosz világot, – pedig nem így van! Akiben él
a Lélek, a Szentlélek szélzúgása, az le nem törik soha, az két-
ségbe nem esik soha, azt a pesszimizmus karmai közé nem keríti
soha.
C) És itt jutunk el Szent Pál nagy figyelmeztetéséhez: „Ne
bántsátok meg az Isten Szentlelkét” (Ef. 4, 30.), és „a Lelket ki
ne oltsátok!” (Thessz. I. 5, 19.). Ki bántja meg az Isten Szent-
lelkét és ki oltja ki magában a Szentlelket, kérdi talán valaki
közületek. A feleletet megadja Jeremiás próféta. Neki u. i. az Úr
egy ízben igen érdekes parancsot adott.
,,Kelj föl – szólt Jeremiáshoz, – menj a fazekas házába,
és ott figyelj arra, amit mondani fogok neked” (Jer. 18, 2.).
A próféta engedelmes lélekkel sietett a fazekashoz, akit épen
szorgos munkában talált. Ügyes kezében gyúrta, alakította, sí-
mítgatta, ragasztotta a hajlékony anyagot saját tervei és akarata
szerint. Amelyik agyagdarab engedelmesen szót fogadva simult
a mester tervező kezéhez, abból formás edény lett; de amelyik
makacskodott s nem akart alakulni, azt a mester szétlapította és
mint hasznavehetetlent eldobta magától.
Mialatt pedig Jeremiás szótlanul szemlélte a munkát, fel-
hangzott az Úr szava: „íme, mint az agyag a fazekas kezében,
hogy vagytok ti is az én kezemben” (Jer. 18, 6.).
Testvérek! Ne bántsuk hát meg a Szentlelket azzal, hogy
ellenállunk az ő nevelő, alakító, megszentelő munkájának. Adjuk
át magunkat a Szentlélek illetéseinek, és tapasztaljuk meg, mily