Magyar piaristák a XIX. és XX. században
Magyar piaristák a XIX. és XX. században
Magyar piaristák a XIX. és XX. században
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
8<br />
felvázolását választottuk. Ebben főleg két szempont vezetett bennünket: 1. több<br />
munkatárs bevonása révén biztosabban <strong>és</strong> hamarosabban remélhettük a kitűzött<br />
cél elér<strong>és</strong>ét; 2. az életrajzi forma term<strong>és</strong>zeténél fogva alkalmasabb az olvasóközönség<br />
érdeklőd<strong>és</strong>ének felkelt<strong>és</strong>ére. Igaz ugyan, hogy így kev<strong>és</strong>bbé alakul ki határozott<br />
<strong>és</strong> összefüggő kép, de viszont az összbenyomás, hogy a <strong>piaristák</strong> sokoldalú <strong>és</strong> maradandó<br />
értékű munkásságot fejtettek ki, jobban megmarad.<br />
Feldolgozandó korul tudatosan a <strong>XIX</strong>. <strong>és</strong> <strong>XX</strong>. századot választottuk. Ügy<br />
gondoltuk ugyanis, hogy a XVIII. század kimagaslóbb piaristáinak (Bajtay, a két<br />
Cörver, Dugonics, Benyák, Révay, Simái, Pállya) életkörülményeit <strong>és</strong> munkásságát<br />
már eléggé felderítették az eddigi kutatások, míg a közelmúlt vezető személyiségeiről<br />
legfeljebb általános benyomások élnek a köztudatban. Másr<strong>és</strong>zt az a meggondolás<br />
is vezetett bennünket, hogy a <strong>XIX</strong>. század nagy piaristáinak megidéz<strong>és</strong>ével<br />
nagyobb szolgálatot teszünk a rendtörténet régóta vajúdó ügyének, mint a<br />
XVIII. század többé-kev<strong>és</strong>bbé ismert adatainak ismételget<strong>és</strong>ével. Hiszen egyikmásik<br />
kiválasztott hős életében eg<strong>és</strong>z rendtörténeti fejezetek lappanganak. (L. pl.<br />
Egerváry, Horváth, Purgstaller, Lévay, Fekete, Sebes stb. életrajzát.)<br />
A kiválasztásnál az a szempont vezetett bennünket, hogy lehetőleg olyan<br />
rendtagok életét mutassuk be, akik az iskolán túl más téren is működtek, akik tehát<br />
szélesebb társadalmi körökre hatottak. Elsősorban tehát azokra gondoltunk, akik<br />
irodalmi, tudományos vagy társadalmi alkotásokkal járultak hozzá a magyar szellemi<br />
<strong>és</strong> társadalmi élet gazdagításához. Tisztán iskolai hatása alapján nem vettünk<br />
fel senkit. Ezért pl. a budapesti öregdiákok hiába keresik könyvünkben Bartos<br />
Józsefnek, a kecskemétiek Tóth Györgynek, a magyaróváriak Rappensberger Vilmosnak,<br />
a nagykárolyiak Palczer Ernőnek, a szegediek <strong>Magyar</strong> Gábornak, a temesváriak<br />
Számek Györgynek előttük olyan kedves emlékű <strong>és</strong> olyan elevenen élő<br />
profilját. Ez – szívesen elismerjük – fogyatkozása vállalkozásunknak, de valahol<br />
határt kellett szabnunk.<br />
A kiválogatásnál iparkodtunk lehető körültekint<strong>és</strong>sel eljárni. De azért nem<br />
ámítjuk magunkat, hogy általános megeléged<strong>és</strong>re sikerült megoldanunk feladatunkat.<br />
Bizonyára lesznek, akik a kiválasztottak egyikének-másikának helyén szívesebben<br />
látnának mást. És ez term<strong>és</strong>zetes. Mert abszolút biztos mérték csak a legkiemelkedőbb<br />
egyéniségeknél van; a többiek kiválasztása legfeljebb a viszonylagos<br />
egymáshoz arányítás alapján történhetik. Úgy hisszük azonban, hogy a névsor<br />
mostani összeállításában is alkalmas a magyar piaristaság <strong>XIX</strong>. századi irodalmi <strong>és</strong><br />
közéleti tevékenységének megérzékeltet<strong>és</strong>ére.<br />
Meg kell még jegyeznünk, hogy a munkatársak valamennyien a rendtagok<br />
közül kerültek ki. Egyetlen kivétel Frideczky József ny. középiskolai tanár, aki itt<br />
közölt cikkével is kifejez<strong>és</strong>t akart adni rajongva szeretett egykori tanára, a nagynevű<br />
Maywald József iránt érzett hálájának. A munka gyűjteményes term<strong>és</strong>zetéből<br />
következik, hogy az egyes cikkek közt meglehetősen nagy egyenetlenségek <strong>és</strong>zlelhetők;<br />
egyikben inkább az adatszerűség,, a másikban viszont az irodalmi szempont<br />
áll előtérben; egyikben több a korrajz, a másikban mélyrehatóbb az egyéni
Change language