2005/2. - Veszprémi Érsekség

C S A L Á D U N K 

CC ss aa ll áá dd pp aa ss zz tt oo rr áá cc ii óó ss ffff oo ll yy óó ii rr aa tt 2222 00 00 55 .. VV II II .. éé vv ffff oo ll yy aa mm 2222 .. ss zz áá mm 

MM oo tt tt óó nn kk aa 2222 00 00 55 .. ee uu cc hh aa rr ii ss zz tt ii kk uu ss éé vv rr ee :: "" KK öö zz ee ll vv aa gggg yy "" 

Elbúcsúztunk a családok 

A házasság 

Baba-mama 

nagy barátjától boldogsága Esküvõ 

klub 

Családok Európája

GONDOLAT 

GONDOLA 

A Z É L E T É S A C S A L Á D N A G Y 

B A R Á T J A 

Mi, magyar családok is 

õszinte hálával gondolunk 

elhunyt Szentatyánkra, aki 

a családok pápájaként 

akarta bejegyezni nevét a 

történelembe. Trujillo bíboros 

méltatása a mi szívünkbõl 

is szól. Ezért álljon 

itt egy kis részlet az õ 

beszédébõl. 

Bevezetés 

A család és az élet Evangéliumának 

szenvedélyes 

hirdetése, az élet szentségének 

"magasztos örömhíre" 

a Szentatya szívébenlelkében 

kiemelkedõ helyet 

foglal el. Belefoglalja 

A család szerepe II. János Pál pápa apostoli szolgálatában 

Alfonso Lopez Trujillo bíborosnak, a Család Pápai Tanácsa elnökének elõadása 

küldetésérõl szólva világosan 

kimondja, hogy Isten 

teremtõ terve szerint 

az ember teljessé formálása 

a család intézményének 

a feladata. A Szentatya 

fáradhatatlanul hirdette 

ezt, és küzdött azért, hogy 

ezt az igazságot megszabadítsa 

a krízisben levõ, 

beteg, elembertelenítõ társadalom 

bilincseitõl, melyekrõl 

Szent Pál így ír: 

"… igazságtalansággal elfojtják 

az isteni igazságot" 

(Róm. 1,18,25). 

Halad a szekularizáció 

folyamata, számûzni akarja 

Istent a társadalomból, 

kiüresíti az embert azzal, 

hogy tagadja a család és az 

élet legbensõbb értékét. 

Ennek a megbilincselt 

igazságnak a felszabadítása 

és hirdetése bizonyul a 

család és az élet leghatékonyabb 

védelmezésének, 

éppen ma, amikor mindkettõ 

annyira fenyegetett. 

Szentatyánk teljes tanító 

Az embert csak annak az igazságában lehet teljesen 

megismerni, "aki egyedüli és megismételhetetlen 

módon hatolt be az ember titkába, szívébe". 

ezeket a családegyház lényegére 

és küldetésére 

vonatkozó tanításába, mert 

a családegyházat elemi 

forrásnak tekinti, melybõl 

a házastársak, a gyerekek, 

sõt, a társadalom egészének 

igaz embersége fakad. 

A hit legfõbb hirdetõjének 

tanító hivatala a család igazságáról 

és hitbõl fakadó 

tevékenységének középpontja 

az ember igazsága, 

az ember titkának hirdetése. 

Ez a titok csak az 

emberré lett Isten Igéjének 

a fényében mutatkozik 

meg teljességében (v.ö. 

GS 22). Az embert csak 

annak az igazságában 

lehet teljesen megismerni, 

"aki egyedüli és megismételhetetlen 

módon hatolt 

2 

be az ember titkába, 

szívébe", Jézus Krisztus 

(RH 8). A pápa az embereket 

arra szólítja fel, hogy 

nyíljanak meg Krisztus 

elõtt, aki saját lényegét és 

titkát teljesen feltárja. "Az 

ember nem képes eltûnni 

Isten szeme elõl. Ha megpróbál 

elrejtõzni Õelõle, 

akkor saját maga elõl rejtõzik 

el." (Martin Buber). 

Krakkóban szerzett pasztorációs 

tapasztalatai és 

alapos akadémiai felkészültsége 

képessé tette õt a 

kultúrákkal folytatott párbeszédre, 

hûségben az 

ember igazságához és utat 

nyitva a reményre. Nemcsak 

számos írása, hanem 

személyes tanúságtétele és 

fõpásztori tevékenysége 

révén is új erõket mozgósított 

az egyházban ezekre 

a jövõ szempontjából oly 

életfontosságú területekre. 

Az alábbiakban szeretnék 

egy szempontot nagy vonalakban 

kiemelni II. 

János Pál e téren kifejtett 

oly gyümölcsözõ, Istentõl 

nekünk ajándékozott tevékenységébõl 

az Egyházon 

belül. Nem feledve közben 

mindazt, amit a társadalomnak 

és az emberiség 

egészének nyújtott. 

Emeljük ki a Szentatya 

szolgálatát a családért és 

az életért az Egyházon 

belül. 

A család az evangélizáció 

szíve. 

Az Evangélium hirdetése 

a keresztény közösség 

éltetõ eleme, a Szentatya 

evangelizációja egyik fõ 

vonalául a család Isten 

terve szerinti identitásának 

megmutatását választotta. 

Az Örömhír hirdetése 

a hallgatókban 

csodálatot ébreszt és eredeti 

tisztasága lelkesedést 

vált ki. Az evangélizációs 

szinóduson, annakidején 

még mint bíboros, õ volt 

a relator generalis, és ennek 

a szinódusnak az eredményeként 

jött létre 

VI. Pál pápa döntõ jelentõségû 

apostoli buzdítása, 

az Evangelii nuntiandi. 

II. János Pál tanításai és 

útmutatásai nagyban 

gazdagították a hívõket. 

Kiemelkedik ebbõl a 

nélkülözhetetlen tájékozódási 

ponttá lett nagy 

jelentõségû triptichon: 

A Familiaris consortio c. 

apostoli buzdítása, 

pápasága elsõ szinódusának 

gyümölcse, 1980ban, 

a család témakörében 

íródott. 

Levél a családokhoz 

Gratissimam sane címmel, 

a család nemzetközi 

éve alkalmából készült. 

Ez az írása a központi témának, 

a család lényegének 

és feladatának elmélyítõ 

újrafogalmazása. 

Az Evangélium vitae c. 

enciklikája az élet evangéliumának 

erõteljes

hirdetése és védelmezése. 

Sok idõt venne igénybe, 

ha más írásait is méltatnám, 

mint például: 

A Mulieris dignitatem, 

amely a nõ pótolhatatlanságát 

a feleség, az 

anya és a nõvér szerepében 

mutatja be. Ebben 

kifejti, hogy milyen mértékben 

gazdagodik a társadalom, 

ha a nõ minden 

diszkrimináció nélkül 

megjelenítheti sajátos értékeit. 

A Levél a gyermekekhez, 

melyben párbeszédes 

formában, gyengéden 

lép fel a gyermek méltóságánakvédõügyvédjeként, 

mivel azt oly sokszor 

lábbal tiporják, stb. 

A szerdai katekézisek, 

melyek témája a szerelem, 

nyomtatásban is 

összefoglalva az alábbi 

címen: 1. kötet: "A szerelem 

az Isten üdvözítõ 

tervében, Katekézisek 

1979-1981"; 2. kötet: "A 

test megváltása és a 

házasság szentsége, Katekézisek 

1981-1984". 

Az utazásai alkalmából 

mondott beszédeit összefoglaló 

Prédikációk, köszöntések, 

üdvözletek címen 

kiadott többkötetes 

mû a tanítások tömör és 

sokoldalú tárháza. Igen 

tanulságos, buzdító ereje 

pasztorális szempontból 

is nagyon jelentõs. 

Külön említést érdemelnek 

a pápa üzenetei és 

homiliái, melyeket a 

családok világtalálkozóin 

mondott el: Rómában 

(1994), Rio de Janeiroban 

(1997), Rómában (2000 - 

jubileumi év) és Manilában 

(2003) élõ televíziós 

közvetítéssel. Ezek a 

pápa által személyesen 

összehívott világtalálkozók 

egyházi eseménnyé 

váltak, melyeken a családok 

megtapasztalhatták 

Péter utódának szeretõ 

közelségét. Mindegyik 

világkongresszus kitûnõ 

alkalmat adott arra, hogy 

mindenki megismerhesse 

a család iránti szent kötelezettségét, 

tanítása 

mélységét, új buzgósággal 

és újult erõvel "tudjon 

válaszolni mindenkinek a 

benne élõ reménység okáról" 

(Pét. 3,15). A pápa 

már meghirdette 2006-ra 

az ötödik világtalálkozót 

Valenciában, Spanyolországban. 

A pápa újra meg 

újra kinyilvánítja, 

hogy a család-egyház, 

amennyiben áthatja 

az Evangélium 

A házasságon alapuló családok életereje, 

valamint a nagy többség hûségének élõ tanúsága 

a legjobb cáfolat arra a hamis állításra, hogy a 

család természetes intézménye szétesik... 

3 

szelleme, vagyis ha megtapasztalta 

az Evangélium 

melegét és erejét, 

ezt a megváltó igazságot 

sugározza ki a világra. 

Így válik maga is egy új 

életstílus példaképévé. A 

keresztény család félreérhetetlen 

tanúja a 

hûségnek és az élet védelmének. 

"Ugyanúgy 

házasodnak, mint a többiek 

és gyermeket nemzenek, 

de a gyermekeket 

nem taszítják ki. Asztalés 

nem ágyközösségben 

élnek (Levél Diognetosnak,V,7, 

Funk 1,318). A 

hívõk közösségében a 

család egyedülálló küldetése, 

hogy - különösen 

a liturgián való részvétele 

és imája által - 

közvetítse a hitet. A család 

imája által adja tovább 

a hit alapértékeit, 

és nyitja meg a szíveket 

Isten atyai szeretete 

elõtt. 

A pápa tanítása szilárd 

értéket képez, elõsegíti 

a teológia fejlõdését és 

jelentõsen hozzájárul a 

pasztoráció dinamizálásához. 

Tekintettel korunk 

súlyos és egyre 

gyarapodó kihívására, 

korántsem zavart, csüggedést 

vagy pesszimizmust 

keltve, az Egyház 

elevenen tartotta - a 

pápa hathatós tanítása 

alapján - a felelõsséget 

és a lelkesedést, hála 

azoknak a kimeríthetetlen 

erõforrásoknak, 

amelyeket az Úr áraszt 

ki a családokra. 

A házasságon alapuló 

családok életereje, valamint 

a nagy többség hûségének 

élõ tanúsága a 

legjobb cáfolat arra a 

hamis állításra, hogy a 

család természetes intézménye 

szétesik és 

felbomlik, új kulturális 

és politikai intézmények 

és alternatívák 

lépnek a helyére, sõt, 

mintha a házassági szövetség 

már nem is 

létezne. Valójában nincs 

hiány azokban az ígéretes 

jelekben, melyek 

megújítják a reményt a 

jövõre. 

Devecseriek a Szentatyánál 98 pünkösdjén

KÖZÖSSÉG 

TARTALMAS NYÁR 

2. oldal 

Az élet és a család nagy barátja 

4.oldal 

Hívom a családokat 

5.oldal 

Gondolatok jegyeseknek 

6. oldal 

A házasság boldogsága 

8. oldal 

Közel vagy 

gondolatok az Eucharisztiáról 

10. oldal 

Bemutatkozik a Krámli család 

11. oldal 

Baba-mama klub 

12. oldal 

A mi Európánk, a mi családunk 

14. oldal 

Családok Európája 

18. oldal 

A harag ellenszere 

19 oldal 

Generációk kapcsolata 

20. oldal 

Magyar fák 

21 oldal 

Hírek 

22. oldal 

Szent Miklós Alap az Esztergomi 

Gyermekekért 

23. oldal 

Schönstatt kápolna - a családok kegy 

helye 

24. oldal 

Nemzetközi Családfesztivál 

25.oldal 

Családvédelmi Charta 2005 

26.oldal 

Családpasztorációnk jubileuma 

29. oldal 

A nagy pápa temetésén 

30. oldal 

Gyerek oldal 

31. oldal 

Megszülettem, Isten gyermeke lettem 

A családreferens püspök programjavaslata a családoknak, 

és a családi életre készülõknek 

4 

II. rész 

Kedves házas- és jegyespárok, plébániai és mozgalmi család-csoportok, 

és mindazok, akik családban élnek, vagy családot szeretnének alapítani! 

H Í V O M A C S A L Á D O K A T 

Nagyszerû dolog, ha a házaspárok összefognak, és közösen indulnak a 

szentségi házasság kincseinek felfedezésére, elmélyítésére. Családokkal, csoportokkal 

beszélgetve gyakran felmerül a gondolat, hogy szebb lenne most, 

ha ugyanezekkel az igazságokkal már a házasság elõtt is találkozhattunk 

volna. Figyelnünk kellene az utánunk következõ generációra is. Korunkban 

oly sok zavaros nézet, irányzat kap nyilvánosságot, annyi mindenre aggatnak 

vonzó jelzõket, hogy nem csoda, ha a fiatal, még házasság elõtt álló emberek 

nem tudják, merre induljanak. Segítsük õket az értékek és ál-értékek 

zûrzavarában eligazodni, hogy célként olyan házasság lebegjen szemük elõtt, 

ahol élik az Evangéliumot! 

Kérlek titeket, segítsetek a kincsek felfedezésében azoknak is, akiknek a 

gondolatvilága látszólag távol áll az Evangéliumtól. Ne felejtsétek, hogy az 

Evangélium nekik is szól, szívükben pedig ott rejtõznek a vágyak a jóra, a 

szépre, az igazra és a szentre. Ne hagyjátok magukra azokat se, akiknek a 

házassága zátonyra futott és életüket újra kell gondolniuk. Keserû tapasztalataik 

tanulságul szolgálhatnak mindnyájatoknak, kincseitek megosztása viszont 

átlendítheti õket a holtponton. 

Kérlek titeket, segítsetek a kincsek felfedezésében azoknak 

is, akiknek a gondolatvilága látszólag távol áll az Evangéliumtól. 

Álljon tehát itt új levélsorozatom II. félévi programja: 

Július : A vakáció hónapja. A nyári szünidõ sok-sok ajándékot tartogat számunkra, 

alkalmat ad arra, hogy megszilárdítsuk egészségünket, mozogjunk, 

pihenjünk. Szükségünk van a jogos pihenõre, az erõgyûjtésre. Ugyanakkor a 

külsõ korlátnélküliség sok-sok baleset forrása lehet országúton, vízen, levegõben 

egyaránt. Amikor a külsõ törvények nem védenek bennünket, szükséges, 

hogy a belsõ törvényekre építsünk, kapcsolatunkat a rá leselkedõ 

veszélyektõl megóvjuk. Az igazán szabad ember a belülrõl irányított ember. 

Augusztus : Nemzeti és egyházi ünnepek találkoznak. Egy párkapcsolat 

nem csak két ember ügye. Születésünkkel polgárai lettünk országunknak, tagjai 

nemzetünknek, keresztségünkkel pedig Egyházunknak. A szerelmesek 

hajlamosak a páros önzésre, arra, hogy saját testi-lelki javukon kívül senkivel 

és semmivel ne törõdjenek. A szerelem nem csupán magánügy, mindegyikünk 

felelõs mind a nemzet, mind az ország, mind az Egyház javáért. A 

felelõsségteljesen épülõ kapcsolat figyel állama és Egyháza törvényeire, 

törekszik megismerni nemzeti szentjeit, hõseit. 

Szeptember : Az újrainduló munka és iskola hónapja. Az udvarlási idõ sem 

csupán a gondtalan szórakozás, hétvégi találkozás ideje, a közös élet sem 

csak ünnepekre, hétvégékre korlátozódik. Fontos megismerni, értékelni 

egymás munkáját, egymás munkához való hozzáállását a munkahelyi-iskolai

környezetben, de otthon is. A munkához szív kell és 

kitartás. Segítsük egymást, hogy ki-ki a maga 

képességei szerint gazdagítsa családját és a társadalmat. 

Október : A szüret, az újbor hónapja. Szentírási 

igazság: a bor megvidámítja az ember szívét, de a 

bor lehet menekülés is a valóságtól. Sokféle ürügygyel 

lehet a lényegestõl távol tartanunk magunkat. 

Fontos, hogy merjünk szembenézni gyengeségeinkkel, 

amikor a könnyebbet választjuk, a mozit, 

a szórakozást, az érzékiséget, ahelyett, hogy az 

értékes idõt egymás mélyebb megismerésére, a 

kapcsolat építésére fordítanánk. Tegyük helyükre 

életünkben a vidámság kellékeit. 

November : Az emlékezés hónapja. Tanuljunk 

elõdeinktõl. Ilyenkor sokat gondolunk az elõttünk 

járókra, akik közül sokan már a temetõben nyugszanak. 

Fölelevenítjük házasságukat, jóból és 

rosszból is tanulhatunk. Törekedjünk megismerni 

egymás családját, a magunkkal hozott minták mélyen 

belénk vésõdnek. Egymás múltjának megismerése 

könnyebbé teszi a kölcsönös elfogadást. 

Tárgyilagosan nézve a múltat, építsük reálisan a 

közös jövõt, gyermekeink jövõjét. 

December : Karácsony hava. Megszületett a Gyermek, 

megjelent közöttünk az Élet. Nagy titok az 

élet, de gyönyörû, szent, Istentõl származik, ám az 

ember közvetítésével árad tovább. Az élet to-vábbadásánál 

magasabbrendû kreativitás nincs. 

Nagylelkû okossággal és bölcsességgel álmodjunk 

a családról. Csodálatos, hogy két ember szeretetébõl 

születik az új élet, hogy a szülõk közremûködésén 

múlik a jövõ generációja. Hálára készteti 

ez a gyerekeket szüleik iránt, a szülõket pedig 

Isten iránt. 

Ahogy 2004-ben, a választott témákat most sem a 

liturgikus naptárból vettük, hanem a mindennapi 

életbõl, a családi élet eseményeibõl indultunk ki. 

Ezért ezúttal is bátorítunk minden családot, hogy az 

egyes hónapokhoz kötõdõ ájtatossági formákat (pl. 

a roráték, Szállást keres a Szent Család, keresztút, 

litániák, rózsafüzér, stb.) továbbra is gyakorolják, 

és ezeknek erejébõl éljék meg mindennapjaikban az 

evangéliumot. 

Leveleim megjelennek az Új Ember hasábjain 

minden hónap utolsó vasárnapján, és olvashatók a 

Magyar Katolikus Családegyesület honlapján ( 

www.katcsal.hu) is. 

A Szent Család, Jézus, Mária és József oltalmába 

ajánlom a házaspárokat, családjainkat, jegyeseinket 

és szerelmeseinket. 

Bíró László 

a MKPK családreferens püspöke 

a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke 

G o n d o l a t o k j e g y e s e k n e k 

Az idei jegyeskurzus végeztével további házas összejöveteleket 

kezdeményeztünk minden hónap elsõ keddjén 18 

órakor a Veszprémi Érsekségen, melyre szeretettel várjuk az 

érdeklõdõ párokat. A legutóbbi alkalommal 20 perces 

filmvetítést láthattak a párok egy-egy élethelyzetrõl, érdekes 

szituációkról, a házasságban felmerülõ problémákról, illetve 

arról, mire kell figyelni a házasságkötés elõtt, az udvarlás 

idõszakában. A jegyespárokat megkérdeztük arról, hogy szerintük 

mik a jó házasság fontos tényezõi. Véleményük szerint a 

legfontosabbak: közös értékrend és életcél, szeretet, bizalom. 

Beszélgetésre szeretnénk invitálni kedves Olvasóinkat, hogy 

szerintük mi a legfontosabb a házasságukban. A következõ 

fogalmakat rangsorolják mindketten, ezután lehet egyeztetni, 

hogy kinek mi, és miért lényeges. Szeretet, jámborság, imádság, 

figyelmesség, türelem, mértékletesség, kommunikáció, 

bizalom, tisztelet. Jó beszélgetést! 

Sinka Bálint és Heni 

5 

Ifjú házasok klubja 

Fotó a jegyeskurzusról

HÁZASSÁG 

Játék, tapasztalat, tanulás üzenetével zárult az idei második jegyeskurzus 

A H Á Z A S S Á G B O L D O G S Á G A 

J e g y e s k é p z é s 2 0 0 5 

A régi idõkben, amikor még Zetor húzta a szekeret és az évszámokat 

19-el kezdtük, egyszóval idõtlen idõkkel ezelõtt ha házasodásra 

adtuk a fejünket, kedves Olvasó, bizony kevés lehetõségünk volt rá, 

hogy a jövendõ házasságunkra való felkészülésben segítséget 

kapjunk. 

Menet közben improvizálva próbáltuk túlélni az elõadódó problémákat 

és sokszor bizony nem tudtuk, hogy ez csak nálunk fordulhat 

elõ, avagy másoknál is. És egyszer csak elérkezett a nap! Lõn 

világosság. Azazhogy lõn jegyesoktatás! 

A plébániákon történõ oktatásokon túl harmadik éve vehetnek részt 

a házasságra készülõ jegyespárok a Veszprémi Érsekség Családpasztorációs 

Irodája által szervezett kurzusokon. A hat alkalom 

lehetõséget biztosít elõadások meghallgatására a kommunikációról, 

az egyház és a család viszonyáról, a természetes családtervezésrõl, az 

anyós-após kérdésrõl, és még néhány érdekes témáról. Az utolsó 

alkalommal bemutatkoznak a Veszprémben és környékén mûködõ 

családos mozgalmak, imakörök, lelkiségek. 

Az elõadók maguk is hitüket megélõ keresztény házaspárok, akik 

valamelyik lelkiséghez tartozva egy-egy témában elmerülve alaposabb 

ismeretekre tettek szert. Elõadásaikon gyakran hoznak személyes 

példát, hiszen így egyrészt hitelesebbé, másrészt könnyebben 

megérthetõvé, személyessé válik mondanivalójuk. 

A képzés részeként dr. Márfi Gyula érsek úr az egyik este elõadója, 

aki nagyon szívén viseli a keresztény családok életét. Érdekfeszítõ 

elõadását követõen lehetõséget biztosít a személyes beszélgetésre is, 

hogy a párokban felmerülõ kérdések megválaszolásra kerüljenek. 

A téli után a tavaszi elõadássorozaton is a megszokott nagy létszám 

volt tapasztalható. Látva a nagy érdeklõdést és a lemaradó párok 

kéréseit, úgy látjuk, hogy az eddigi oktatást érdemes lenne kibõvíteni 

három évszakossá, így a következõ idõszakban remélhetõen már 

õsszel is indul jegyesképzés, majd télen és tavasszal megtartásra 

kerül a már jól bevált további két sorozat. 

Kívánunk minden keresztény jegyespárnak hosszú, boldog, szeretetteljes 

házasságot! 

Havér Tamás és Gulyás Ibolya 

6

E g y b e k e l t ü n k 

Székely Judit és Nagy Zoltán 

Balatonalmádiban a Szent Imre templomban, 

2005. április 23-án 

Marosszéky Borbála és Vincent Cotard 

Balatoncsicsó mellett a Szent Balázs templomromoknál 

2005. április 23-án 

7 

HÁZASSÁG 

Szarvas Brigitta és Takács Gábor 

Szentesen 

2004. október 16-án

KK öööö zz ee ll vv aa gg yyyy 

GG oo nn dd oo ll aa tt oo kk aa zz ee uu cc hh aa rr ii ss zz tt ii kk uu ss éé vv rr ee 

A keresztényeknek, akik tényleg 

követni akarják Krisztust, örökéletbevágóan 

fontos, hogy minél többet találkozhassanak 

Vele. A találkozások 

elsõdleges helye a szentmise. De ha jól 

megnézzük, akkor két szentmise között, 

mi keresztények is áldozattá válunk, 

ugyanúgy, ahogyan Jézus az oltáron. Ha 

nem így történne, akkor tényleg kérdésessé 

válna az örök boldogságunk! A 

TALÁLKOZÁSOK-nak akkor van 

értelme, ha elõbb-utóbb a kapcsolat 

meghitté válik. Mi ez a MEGHITT- 

SÉG? Három dolgot jelent: 1. SZERE- 

TETTEL 2. SZEMLÉLNI 3. A TITKOT 

EZ A SZENTSÉGIMÁDÁS IS! 

1. SZERETETTEL: ez azt jelenti, 

hogy a kapcsolatteremtésünk alapvetõ 

viselkedésformája a térdre-ereszkedés, 

ami az alázat kifejezõje. Nagyon jó, ha 

ezt a valóságban gyakoroljuk is. Letérdelünk, 

pl. a házastársunk elé, a 

szüleink elé, vagy a gyermekeink elé, 

sokszor csak viccesen, de a mozdulatunk 

ilyenkor is a lényeget szimbolizálja! 

Mindig tegyük meg, kivéve, ha 

ezzel megbotránkozást okoznánk. (pl.: a 

pápa, ha megérkezik valahova, és 

letérdel megcsókolni a földet, akkor az 

ennek a gesztusnak a kifejezése. De 

ugyanez egészen más lenne, ha én, mint 

egy hentesüzlet eladója, térden állva 

fogadnám a vevõket). Az alázat azt is 

jelenti, hogy természetesen rendelkezésére 

állok a másiknak, idõt adok 

neki, ez az, ami manapság a legjobban 

hiányzik! Nagyon sok házasság krízise 

is emiatt van, nincs idejük a házastársaknak 

egymásra, amikor nem öröm a 

másik jelenléte, így "kihûl" lassan-lassan 

a szeretet. Ugyanígy van a munkahelyen 

is! Ha valaki rosszul érzi ott 

magát, akkor vizsgálja felül a kapcsolatait, 

van-e benne elég alázat a 

munkatársa iránt, hogy képes legyen 

elfogadni az illetõt úgy, ahogyan az 

Isten õt megteremtette! Ad-e idõt, rendelkezésére 

áll-e a másik számára? 

2. SZEMLÉLNI: ez egyrészt azt 

jelenti, hogy csak befogadni akarom, 

másrészt nem tudom, de nem is 

akarom irányítani a másikat. Ha 

rosszul érezzük magunkat valahol, 

vagy éppen a munkahelyen, vagy 

otthon, akkor mi is vizsgáljuk meg, 

hogy csak befogadni akarom-e a 

másikat, és nem irányítani? 

3. TITKOT: ez azt jelenti, hogy 

elfogadom a tényeket akkor is, ha ez 

az értelmemet meghaladja! ("Pont 

én lettem rákos!" "Pont az én gyerekem 

ilyen peches!"). Na, ezt aztán 

a mai kor embere képtelen elfogadni! 

Elismerni azt, hogy valami 

meghaladja az ember értelmét, azt 

már nem! Pedig a hit itt kezdõdik! A 

hit nélkül nem leszünk képesek az 

életünk áldozatát bemutatni annak, 

aki már bemutatta azt egyszer 

miértünk. (Most olvassuk el Lk 24, 

13-35) Ez a történet a TALÁL- 

KOZÁS története! Minden találkozás 

akkor jó, ha utána lángol a 

szívünk. Ez a gyümölcs a szív lángolása! 

Amikor már képes vagyok 

valakit szeretettel szemlélni, mint 

egy titkot! A szív lángolása a 

MEGHITTSÉG. Az emmauszi tanítványok 

történetén nézzük végig, 

mi az oka annak, hogy a mi találkozásaink 

nem meghittek? A mi 

áldozatbemutatásunk eredménytelen? 

Egyáltalán, mit tekintünk mi 

eredménytelennek? Életünk szentmiséjében 

mi mit akarunk feláldozni? 

Életünk szentmiséje is a bûnbánattal 

kezdõdik. Fel kell ismerni a 

felelõsségeinket! Felelõsek vagyunk 

önmagunkért, egymásért, a hazánkért, 

és az Istennel szemben is van 

felelõsségünk! Jézus bennünket is 

felszólít: "Mirõl beszélgettetek itt az 

úton?" Mi mirõl beszélgetünk? Mi 

legyen a vasárnapi ebéd, X. kivel 

csalta meg Y-t, mibõl veszem meg a 

téli tüzelõt, miért ezt választották 

meg miniszterelnöknek? Ugye ismerõs. 

A történetben ez így hang- 

8 

zott: "Azt reméltük pedig, hogy õ 

meg fogja váltani Izraelt." Izrael a 

mi saját világunkat jelképezi. A 

gonosz elhiteti velünk, hogy mindig 

az a rossz, ami éppen van (autó, ház, 

házasság, haza), és azt sugalmazza: 

"vásárolj újat!" "Nézd a szomszédnak, 

stb. " Pedig az Isten mindig ott 

ajánlja fel nekünk a kincseit, ahol 

éppen vagyunk. Az Isten által adott 

remény, az igazi, az örök üdvösség! 

"Örök élet az, hogy ismerjenek 

téged, egyedül igaz Istent, és akit 

küldtél, Jézus Krisztust" (Jn 17, 3) 

Mi ismerjük? Megteszünk mindent, 

hogy megismerjük? Ez nagyon 

fontos, mert Jézus soha nem beszélt 

arról, hogy Izraelt megváltja, Õ Isten 

Országáról beszélt. Jézus sohasem 

ígérte azt, hogy ha mi vallásos életet 

élünk, akkor jó lesz a házasságunk, 

vagy jó miniszterelnökünk lesz, 

mindig lesz téli tüzelõnk, hogy 

sohasem csalja meg az egyik ember 

a másikat, hogy kolbászból lesz a 

kerítésünk, csak azt, hogy mindig 

velünk lesz, a világ végezetéig! És 

az üdvözül, az látja meg az Isten dicsõségét, 

aki hisz! AKINEK A TA- 

LÁLKOZÁSAI MEGHITTEK! 

Szeretettel szemléli a titkot. 

Izrael országa tehát a mi hamis 

reményeinket jelképezi. Az a hamis 

remény, ami nem biztosítja az 

üdvösségünket! Ezek a mi kis földi 

álmaink, azt hisszük, hogy bebiztosíthatjuk 

magunkat, az egészségünket, 

a kocsinkat, a házasságunkat, 

hogy majd egyszer megemlegetnek 

bennünket az utódok, stb.

Ezek a mi saját reményeink, a mi 

kiépített védõrendszerünk! Életünk 

végén aztán felsóhajtunk: "Ha még egyszer 

kezdhetném! Volt az én életemnek 

valami gyümölcse? Egész éjjel fáradoztunk, 

s nem fogtunk semmit. (Lk 5,5)” 

Ha mégis megromlik a védõrendszer 

mögött valami, akkor felháborodunk, 

elégedetlenkedünk az Istennel 

szemben, hogy még mindig nem hallgatta 

meg az imáinkat, még mindig 

nem állította helyre Izrael országát. 

Pedig az Isten nem akar mást tenni, 

mint elvenni a hamis reményeket, mert 

tudja, hogy az nem biztosítja az örök 

életet. Szeretné megmutatni nekünk az 

Õ biztonságát. Persze nekünk ez nem 

nagyon tetszik! Ezért 

morgunk és 

zsörtölõdünk, szidjuk 

a másikat, és az 

egész világot, ítélkezünk, 

így veszítjük 

el a derût, az 

örömöt! 

Ezután két eset 

lehetséges: 1. beletörõdünk 

a dolgokba, 

mondván: "Ez van, 

ezt kell szeretni!" Ez 

az irány nagyon 

rossz, mert lefelé halad, 

csak a túlélésre 

játszik. 2. elfogadni 

is lehet a dolgokat. 

Lapozunk, abban a 

hitben, hogy ez az 

Isten akarata, és biztosan 

majd ez fogja az üdvösségünket 

szolgálni! Ezáltal tudunk növekedni a 

szeretetben! EZ A HIT! Jézus mindig ezt 

a hitet keresi! Így tud gyógyítani! 

Amikor azt mondja: "Szomjazom!" 

(Jn 19, 28), erre a hitre 

szomjazik! Szomjazza a reményünket, 

hogy MERJÜNK 

HINNI! Ez a hit tesz képessé 

arra, hogy növekedjünk a 

szeretetben! (béna gyerek megvakul: 

"Mama ne sírj, a szívem 

még jó!") A szamaritánus asszonynak 

is azt mondja: "Adj 

innom!" (Jn 4, 7) Szomjazza a 

reményünket, MERJÜNK HIN- 

NI! Akkor is, ha ez az értelmünket 

meghaladja! 

El lehet Õt utasítani, meg is lehet 

õt alázni, Jézus teljesen kiszolgáltatja 

magát az embernek. Kitartóan 

szomjazza a MEGHITTSÉGET, A 

TITOK SZERETETBEN VALÓ 

SZEMLÉLÉSÉT! 

Mit mond Jézus a mi hamis 

reményeinkre? A Boldogság-mondásokat. 

Õ ezekben hirdette meg az 

Isten Országát. Hogyan lehet Õt 

megtalálni a boldogság-mondásokban? 

Jézus a titok. Tehát a hit által 

válik felismerhetõvé. Azért jött, 

hogy megtanítson arra, mi a 

MEGHITT KAPCSOLAT. Ennek a 

szabályrendszerét alkotják a boldogság-mondások. 

Ezek pont azt 

akarják megváltoztatni, amit ma 

úgy hívnak, hogy önmegvalósítás. 

Ez egy örökélet-veszélyes dolog, 

9 

mert az Istentõl eltávolít. Hiszen 

TE tudod önmagadat megvalósítani, 

az Isten nem szükséges. Az 

Isten-nélküli önmegvalósítás visz a 

gonosz karjaiba! Pedig Jézus megmondta: 

"Nélkülem semmit nem 

tehettek! 

MERJÜNK HINNI Isten irántunk 

való szeretetében! Hogyan valósul 

ez meg életünk szentmiséjében, 

két szentmise között? A 

kérdést úgy lehet feltenni: megváltozik-e 

az életünk az Eucharisztia 

vétele után? Vagy dagonyázunk tovább 

önmegvalósításunk langymelegében? 

Felismerjük-e felelõsségeink 

teljesítésének hiányát? 

Hogy adósai vagyunk 

a szeretetnek, 

egymásnak, és 

az Istennek!? Legnagyobbadósságunk, 

hogy állandóan 

elégedetlenek 

vagyunk, a morgás! 

Képtelenek 

vagyunk elszakadni 

a körülményektõl 

(amit tapasztalatnak 

hiszünk!) 

Pedig Isten akkor 

is szeret minket, ha 

tragédiák érnek, 

nem tud mást 

tenni, mert Õ a 

Szeretet. Azt szeretné, 

hogy mi is 

részesedjünk ebben, 

és viszonozzuk, adjuk tovább! 

Õ láthatatlan, ezért csak úgy lehet 

szeretni, ha a láthatókat szeretjük 

(Elfogadás!) 

De ne féljünk! Hibáink 

felismerése egy lehetõség 

Istennek arra, hogy ismét, és 

ismét újjászüljön bennünket, 

hogy az Isten országát adja 

nekünk, és nem Izrael országát 

állítsa helyre! 

Szathmáry László

BEMUTA BEMUT TKOZIK 

CSALÁDUNK 

Az ember (fõleg, ha férfi) könnyen 

hajlamos saját környezetét - amelynek 

nagy részét õ alakította a párjával 

-, tökéletesnek látni, hibátlannak 

tartani. 

Azután érkezik egy felkérés - néhány 

sort kellene írni a családodról, 

megfûszerezve azt két, három fotóval. 

Erre fölényesen legyint és 

elkezd a képek között keresgélni. 

Amikor már minden elképzelhetõ 

helyen mindent végignézett, akkor 

derül ki, hogy a családról (úgy az 

egészrõl, amelyen mindenki mosolyog) 

nem is készült még felvétel. 

Valaki mindig hiányzik róla, mert a 

család - három gyermekkel - állandó 

mozgásban van. 

Amikor megismerkedtünk, még nem 

tudhattuk miként alakul közös 

életünk. Azt mindketten éreztük, 

hogy a másikat teljes szívünkbõl, 

feltételek nélkül szeretjük és úgy is 

fogadjuk el. Nem akartunk a 

másikon (tudatosan) változtatni - 

olyannak szeretlek, amilyen vagy! 

A házasságkötés után Veszprémben, 

a közös fedél alatt derült ki, hogy 

mindketten hoztunk magunkkal a 

szülõi házból egyfajta "elvárást" a 

másikkal szemben. Nem kell itt nagy 

dolgokra, gondolni, hiszen a világról 

alkotott felfogásunkat a jegyesség 

esztendõi alatt már megismertük. 

A Krámli család 

"Lakva ismerni meg az embert!" - 

szól a közmondás. "Mi otthon nem 

így szoktuk… Nem oda szoktuk… 

Nem ekkorát szoktunk… " aztán néhány 

hónap múltán beláttuk, hogy 

egyáltalán nem fontos 

az, hogy az ollókat 

hova tesszük, a 

poharakat hogyan 

mosogatjuk… Fontosabb 

az, hogy mi 

ketten alakítsuk ki 

közös dolgainkat. 

A Jóisten néhány 

évet szánt arra, hogy 

elsõ gyermekünk, 

Gréta "konszolidált" 

körülmények közé 

érkezzen. Õt követte 

hat év után 

Benedek és újabb hat 

esztendõ múlva Gellért 

fiunk. 

Most, 2005 elején három 

gyermekünk igazi kihívást 

jelent. Leginkább szellemileg. 

Nehéz egyszerre 

Gellértet pelenkázni, közben 

a Benedektõl kapott 

sakkot elhárítani úgy, 

hogy Gréta ruháját is, 

amelyben barátjával rock 

10 

koncertre készül, megdicsérjük. 

Milyen példát tudunk felmutatni 

másoknak, hogyan éljék keresztény 

életüket? Nos erre nagyon jó 

elméleti válaszaink vannak, ám a 

mindennapokban nagyon nehéz 

azokat megvalósítani. Hiszen már 

nehézségbe ütközik az esti imák 

nap-naputáni együtt elmondása. 

Nem mindig sikerül együtt elmenni 

a szentmisére. Ritkán tudunk 

részt venni lelki napokon. 

Viszont minden nap együtt tudunk 

menni reggel az iskolába. Ha valamelyik 

gyermeknek fellépése, 

versenye van, szinte mindig ott 

vagyunk mindannyian. Gyermekeink 

átadják helyüket az autóbuszon 

(kamasz lányunk ezt olvasva 

megjegyezte: "Én le sem ülök!"). 

Az utcában mindenkinek szívesen 

köszönünk. Tudunk egymás dolgairól. 

Mindegyikõnk szeret hazajönni. 

Mindegyikõnk szeret templomba 

menni, mindegyikõnk otthon érzi 

ott magát. Isten tenyerén élünk! 

Sohasem kaptunk Tõle "nyereményeket", 

de mindig jóllakatott. 

Kilátástalannak tûnõ helyzetekben 

mindig megmutatta dicsõségét. 

Krisztina szokta mondani: "Nem 

ígért könnyû életet! De minden 

pillanatban fogja a kezünket!" 

Krámli Krisztina és Péter

BBBB aa bb aa -- mm aa mm aa kk ll uu bb 

A Katolikus Lelki Egészség Szolgálat és a 

védõnõk közös szervezésében Devecserben 2005. 

május 3-án, immár harmadik alkalommal gyûltek 

össze az érdeklõdõ anyukák és a meghívott vendégek 

Dr. Sallai János gyermek szakpszichológussal és 

feleségével, Anikóval, hogy néhány sokakat érintõ, és 

sokakat érdeklõ kérdést megvitassanak a Baba-mama 

klub keretében. A 4 gyermekes, kilenc unokás házaspár 

nagyon életszerû, emberközeli példákkal ecsetelte 

az egyes problémák helyes vagy helytelen megoldási 

lehetõségét. 

Már az elsõ alkalommal, március 2-án is szakmai 

tapasztalataik mellett személyes élményeik elbeszélésével 

tették rendkívül színessé, érdekessé az 

elõadást. Fontos gondolatuk: a gyermek nevelése 

önmagunk nevelésével kezdõdik. Ahogy a szülõ 

viselkedik, az minta a gyermek számára és ez a minta 

sokkal hatékonyabb, mint a hangzatos szülõi szónoklatok. 

S ha már megvan a helyes nevelési irány, akkor 

fontos következetesnek is maradni, hiszen a gyermek 

hamar megszimatolja a rést a szülõi szigoron, s ha ezt 

a helyzetet kihasználja, fel is cserélõdhetnek a 

szerepek. Nem egyszer látjuk, hogy némely családban 

a gyerek irányítja a szüleit. A pszichológus 

figyelmeztet minket szülõket, hogy ne neveljünk 

magunknak az õ szavaival élve - sárkányt, hiszen 

attól mi is szenvedünk. 

Egy alkalommal szó esett a gyermekek önállóságra 

nevelésérõl, amely a "bölcsõtõl a koporsóig" tart. Fontos a 

gyermekek szeretete, védelme, támogatása, de minden csak 

bizonyos határokon belül. Az önállóság nem azt jelenti, hogy 

magára hagyjuk a gyermeket, hanem, hogy bizonyos 

helyzetekben Õ maga hoz döntéseket, de ha kell a szülõ a 

szükséges pillanatban segítõ kezet nyújt. Az óvás, a szeretet 

ne csapjon át a gyermekre való rátelepedésbe, a gyermek ne 

legyen pótlék, õ egy teljesen önálló lény. Nem óvhatjuk meg 

mindentõl, a saját eséseibõl, botlásaiból kell megtanulnia 

egyedül járni és lépésrõl lépésre önálló döntéseket hozni. 

Számolniuk kell azzal, már egészen kicsi kortól, hogy minden 

tettüknek van valamilyen következménye például ha 

valahová felmásznak onnét le is lehet esni, ami sérülésekkel 

járhat, ez a felnõtt életre is igaz átvitt értelemben, minden tettünk 

következményekkel jár. 

Sokszor azzal segítünk a legtöbbet, ha nem segítünk. 

Minden eseményt meg kell beszélni érvek és ellenérvek 

felvonultatásával. Fontos a következetesség, ami egyszer 

nem, az máskor is nem legyen. Szabályokat kell felállítani, 

amelyek mindenkire egyaránt vonatkoznak. 

Van néhány dolog amit nem szabad elfelejteni: a legfontosabb 

a szeretet, mindig és mindenek felett! 

ABaba-mama klub programja folytatódik, minden érdeklõdõt 

szeretettel várunk a hónap elsõ szerdáján. 

Laczkó Csabáné 

11 

ÚJDONSÁG

ESEMÉNY 

A m i E u r ó p á n k , a m i c s a l á d u n k 

Vannak, akik a házasság 

erkölcsét korlátnak érzik. Ezek 

hasonlítanak azokhoz, akik a 

szöveg jambusait, strófaszerkezetét 

nyûgnek tekintik, a 

rímekben nem veszik észre a 

meghúzódó varázst, és csodálkoznak 

azon, hogy egyesek 

így írnak, holott a próza korlátlanságában 

is csaponghatnának. 

Hiányzik belõlük a mûvészet, 

az élet mûvészete. - írja Kosztolányi 

Dezsõ. 

A szabadság és a rend egymáshoz 

való viszonya az élet 

minden területén meghatározó. 

Nem mindegy, hogy egymást 

kizáró célokra, kizárólag egymás 

rovására érvényesíthetõ 

elveknek látjuk õket, vagy egymást 

kiegészítõ, egymás nélkül 

nem is létezõ eszméknek. Ha nem 

sikerül elérni, hogy szabadság és 

rend egymással újra harmóniába 

kerüljön, akkor bármilyen közösség, 

legyen az család, nemzet, 

Európai Unió érdekében történõ 

fellépés ellenállásba fog ütközni. 

Látnunk kell, hogy a két dolog nem 

egymás ellentéte, hanem egymással 

összhangba hozható. 

Európa történelmébe visszatekintve 

láthatjuk, hogy a francia forradalom 

idején a forradalmi szabadságeszmény 

megvalósítása érdekében 

a szabadság útjában álló 

korlátokat bontották le. Kevesen 

vették észre, hogy idõvel nem a 

korlátok, hanem a rend, a teremtés 

rendjének a falaiba ütköztek. Elgondolkodtató, 

hogy napjainkban 

Európában a kalapács mindenütt a 

rend utolsó támfalain döng. Európa 

19 országának családpasztorációval 

foglakozó küldöttei Rómában 

nemrégen tanácskozást tartottak. 

Beszámolóik alig különböztek 

egymástól, mindenütt majdnem 

ugyanazzal a kihívással szembesülnek. 

A válságjelenségek, a gondok, az 

értékek szétbomlásának riasztó tényei, 

arányai szinte azonosak. A jakobinusok 

késõi utódai a totális szabadság 

megvalósításához az összes falat 

le akarják dönteni. Pedig ha minden 

falat ledöntünk, a fejünkre szakad a 

tetõ! 

A rend nélküli szabadság nem 

csak a mûvészeti életben vezet káoszhoz, 

parttalansághoz, de az élet 

mûvészetében is, ahogy erre Kosztolányi 

utal. 

Kudarcra vagyunk kárhoztatva, ha 

nem látjuk be, hogy a szabadság 

szeretete a másik ember, a többi 

ember szeretete. A liberalizmus, mint 

szabadságharc okafogyottá vált. Ami 

értéket adhatott, az beépült a társadalomba. 

Rombolni lehet vaktában, 

de építeni csak tervszerûen, tudatosan, 

fegyelmezetten, az értékek és 

helyes arányok szerint lehet. Különkülön 

bármit lerombolhatunk, de 

közösséget, közös hazát építeni csak 

együtt tudunk. 

12 

Népszerû, divatos nézet ma, hogy 

az egyén egyedül, mindenek fölött 

áll, az élet keletkezése, a születés 

csupán véletlen, hogy az ember nem 

képmás, hanem tudományosan 

feltárható kódrendszer. Be kell látnunk, 

hogy egyedül a Gondviselés 

képes a semmibõl teremteni. Az embernek 

csak párban, egy férfi és egy 

nõ képes életet adni. Férfi és nõ 

különbözõek egymástól, különbözõségeikben 

van a legnagyobb 

erény. Férfi és nõ együtt több, mint 

két személy, kétféleségük a bennük 

rejlõ teremtõ erõ záloga. A család, a 

nemzet, a kultúra a már meghaltak, a 

most élõk, a majdan megszületendõk 

felbonthatatlan közössége. Az ember 

sohasem az elsõ ember, hanem egy 

része a láncnak. Örököse mindannak 

a tudásnak, amit az elõtte élõk felhalmoztak, 

és továbbadója, remélhetõleg 

gazdagítója az emberiség kincsestárának. 

A kulturális tradíciók továbbadására 

egy egész közösségre van szükség, 

ezért a közösségek elsorvasztását 

eredményezõ folyamatok az emberi faj 

elpusztításához vezetnek. 

Azt mondják, az egyén akaratával 

szemben sem a család, sem a vallási, a 

nemzeti közösség nem érvényesítheti 

kollektív jogait. Paradox kép, hogy bár 

demokráciában élünk, melynek elvi 

alapja a többségi akarat érvényesítése, a 

jog mégis elhanyagolja a közösségek 

védelmét. Az ember közösségi lény, ide 

született, ebben él, a közösségben képes 

újjáteremteni önmagát. Ha ezt elfogadjuk, 

megértjük, hogy a szabadság is csak 

ennek a rendnek keretein belül értelmezhetõ. 

A változások, a történelem irányát 

megváltoztató folyamatok elõször a 

fejekben, a lelkekben mennek végbe. A 

történelem eseményeit nem csak a múlt 

lökdösi elõre, a jelenünk nem csak okokozati 

alapon formálódik. A jövõ formálásához 

vágyaink, elõérzeteink,

törekvéseink is hozzájárulnak. 

Akkor leszünk 

képesek egy szabad, 

gyarapodó, közösségeken 

nyugvó Európa 

álmát megvalósítani, 

ha sikerül az 

emberek lelkében 

megszólítani a bennük 

rejlõ társas, közösségi 

életre vágyódó 

embert. Így válhat 

mindannyiunk szemében 

a közösségi lét keretei között 

kiteljesedõ élet magasabb rendûvé, 

követendõ mintává az egyéni menekülõ 

utakat keresõ társtalan, 

magányos életformával szemben. 

A kormányok sokat tehetnek 

azért, hogy Európa a családok Európája 

legyen. A megfelelõ családpolitika, 

családi adózás, az otthonteremtés 

feltételeinek a megteremtése, 

a teljes foglalkoztatottság 

mind ezt segítené. A nemzeti közösséget 

erõsítené a nemzeti kultúra 

támogatása, nemzeti összetartást 

jelképezõ intézmények megalkotása, 

a hazai vállalkozások részére nyújtott 

segítségadás. 

Mindez szükséges, de nem elegendõ. 

A jövõért többet kell tennünk, 

mindenekelõtt a politikai ideológiák 

korlátok fölött átívelõ össze- 

fogását, egységét kellene felépíteni. 

Hiszen a családok ügye, a nemzet 

erejének a kiteljesedése nem pártpolitikai 

kérdés. Az egység felé 

vezetõ út elsõ állomása a szótértés, 

egymás meghallgatása, nemzeti 

konzultáció. A közösségi eszményû 

Európa megvalósítása érdekében 

nem szabad visszariadnunk az 

országhatárokon átívelõ párbeszédektõl 

sem. 

A teremtett rend utáni vágy az 

emberi lélek legmélyebb bugyraiban 

rakott fészket. Csak arra vár, hogy 

kiszabadítsák! Sok sikert kívánok 

ehhez! 

Orbán Viktor 

(a beszéd a Családok Európája Konferencián 

hangzott el Budapesten, 

2005. április 18-án) 

13 

Együtt a családokért 

Nagycsaládos parlamenti 

képviselõk klubja 

Megalakult a nagycsaládos 

parlamenti képviselõk klubja a 

Parlamentben 2005. május 9én. 

Céljuk, hogy politikai 

hovatartozástól függetlenül 

felhívják a figyelmet a gyermekvállalásra. 

A Nagycsaládosok 

Országos Egyesületével 

(NOE) közösen kezdeményezett 

klub ötlete onnan 

jött, hogy az országgyûlési 

képviselõk egyharmadának 

három vagy annál több gyermeke 

van. A klubalapítás egy 

zsíroskenyér parti keretében 

történt a Parlamentben, ez egyben 

a családok hetének nyitóeseménye 

is volt. Kormánypárti 

és ellenzéki képviselõk egyaránt 

csatlakoztak a klubhoz, 

amely a tervek szerint a késõbbiekben 

jótékonysági tevékenységet 

is vállalna, és szorosan 

együttmûködne a NOEval.

ESEMÉNY 

C s a l á d o k E u r ó p á j a 

Konferencia Budapesten, 2005. április 18-án és 19-én 

Mi várható Európában a közelebbi és távolabbi jövõben, milyen lesz a családok sorsa? Európai 

demográfiai helyzetével foglalkozott a 2005. ápr. 18-án és 19-én Budapesten megrendezésre 

került Családok Európája Konferencia. A program szervezõi, a Kárpátok Szociális Alapítvány és 

a Polgári Magyarországért Alapítvány "Aktív családpolitika és/vagy nyitott kapuk Európája?" 

alcímet adták a rendezvénynek, melynek fõvédnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök úr volt 

A család Európa jövõje - így üdvözölte 

Martony János a jelenlevõket. Elmondta, 

Európa múltját ismerni véljük, 

2000 év áll mögötte, ebben gyökeredzik. 

A jövõjét terveznünk kell. Az európai 

integráció sikertörténet lehetne, öszszességében 

a békére törekszik, de vannak 

kihívásai is, a legsúlyosabb a demográfiai 

helyzet. Meg kell találni ennek 

a jelenségnek az okait. Értékválság, 

értéksemlegesség, értéksivárság, értékközömbösség 

van mindezek mögött. 

Akkor tudjuk jobbá tenni ezt a globalizált 

világot, ha vannak világos céljaink, 

világos jövõképünk, univerzális értékeink, 

és ha ezeket ismerjük, tudjuk és 

követjük. A keresztény értékeket tekintsük 

az európai alkotmány íratlan 

alapjának. 

A demográfiai helyzet javításának 

egyik lehetõsége a bevándorlás. A magyar 

gazdaságot segítette a hozzánk jött 

kb. 150 ezer ember, de nem csak ez a 

megoldás. A válasz a kérdésre az értékek 

újjászületése, a vallási újjászületés, mely 

Európát is elérte. A katedrálisokban 

egyre több fiatal van, õk fogják 

felváltani a jelenlegi politikai elitet, 

övék a jövõ. 

Schmitt Pál elõadását egy a 

konkolyról szóló példabeszéddel 

kezdte. A búza és a konkoly 

vagyunk mi is, a bennünk lakó rossz 

és jó közül a lelkiismeret szavára 

kell hallgatnunk. Nõ a másik elnyomásának 

konkolya napjainkban, ami 

a halál kultúrájával fenyeget minket. 

Ez életünk minden területét 

érintheti. Az emberek tovább élnek, 

de egyre kevesebb lesz a munkaerõ. 

A társadalombiztosítás rendszerét 

meg kell változtatni, átlátható, 

határozott családtámogatás, a gyermek 

vállalását ösztönzõ családpolitika 

szükséges Európa megfiatalításához. 

A demográfiai változások 

érzékenyen érintik 

a gazdasági folyamatokat, 

de azt 

látni kell, hogy a 

gazdasági növekedés 

mindig együtt 

járt a népesség növekedésével. 

Az anyai 

és apai felelõsségvállalásonalapuló 

család jelenti 

a társadalom alapját. 

Minden folyamat 

az egyes 

ember felé irányuljon, 

mert az 

erõs, hitében és 

szeretetében elkötelezettreményke- 

14 

dõ embertõl vezet az út a családig, 

a helyes önazonossággal bíró 

nemzetig, Európáig. A konkoly úgy 

gyõzhetõ le, ha a búza fölébe nõ. 

Nekünk is meg kell védenünk, amit 

elvetettünk, az ember méltóságát,

90 

80 

70 

60 

50 

40 

ezer 

Az Európai Unió országainak népessége 

Population size of EU countries 

2004, 2015, 2025, 2050 

30 

családjaink egységét, keresztény és 

nemzeti értékeinket, így várhatjuk a 100szoros 

termést. 

A számok sokszor beszédesek. 

Vukovich Gabriella demográfus adatokkal, 

grafikonokkal mutatta be a 

népesség alakulását az Európai Unió 

országaiban. 8 évvel ezelõtti adatok 

szerint az akkori EU népessége közel 370 

millió volt, az idõs korúak eltartási terheinek 

szinten tartásához évente 36 millió 

bevándorlóra, illetve a nyugdíjkorhatár 

75 évre való emelésére lett volna 

szükség. Az Unió népessége 2004-ben 

487 millió volt, ez a szám 2050-re 

várhatóan 450 millióra csökken, és ez az 

adat a bevándorlási többletet is tartalmazza 

(ábra fent). Az átlagos termékenységi 

mutató jelenleg 1,5 ezekben az 

országokban. A reprodukcióhoz 2,1 re 

3,00 

2,50 

2,00 

HU 

3,50 Átlagos gyermekszám 

HU 

EU-25 N épesség /Population 

2004 486 815 000 

2015 467 307 000 

2025 470 057 000 

2050 449 831 000 

lenne szükség 

(ábra lent). Ez 

már az 50-es 

években születetteknél 

sem valósult 

meg, és azóta 

egyre romlik. Nõ 

az elsõ gyermeküket 

szülõ nõk 

átlagéletkora, és 

emiatt bizonytalanná 

válik a 

többi gyermek 

vállalása. A házasságon 

kívül 

született gyerekek 

aránya is 

nõtt, a gyermekek 

fele születik így 

több országban, 

az alacsonyabb oszlopsor 

15 

‰ 

200 

160 

120 

80 

40 

2,00 

1,80 

1,60 

0 

ez nálunk most 30 %. Nõ az élettársi 

kapcsolatok száma, bár ezek a 

kapcsolatok sérülékenyek, törékenyek, 

és kevesebb gyermek 

születik belõlük. 

A nõk házasságkötési aránya 

csökken, egyes országokban a 

felének nincs esélye arra, hogy valaha 

házasságban élhessen. A 

házasságot is késõbbi életkorban 

kötik. A válási arányok magasak. A 

férfiak életkora a Közép- és Kelet- 

Európai országokban jóval alacsonyabb, 

mint Európa többi 

térségében. Az országok többségében 

a teljes szaporodás nagyobb 

részét a bevándorlás, és nem 

a születés biztosítja. 

A korstruktúra alakulása ked- 

HU 

1970-ben született nõi generáció eddigi termékenysége 

Ezer megfelelõ korú nõre jutó élve születés 

A 

B 

C 

A 

B 

C 

1960 

1990 

2002 

vezõtlen: az idõs korúak aránya ma 

10-20 % között van, ez 2050-re 35 

% fölé várható. Az aktív korúak 

száma jelentõsen csökken. Az 

eltartási mutató a gyermekektõl 

egyre inkább az idõsek felé tolódik. 

Perspektivikusan több munkaerõre 

lenne szükség. Azoknak az akadályoknak 

a leküzdésén kellene dolgozni, 

amik abban sergítenek, hogy 

ne csak a bevándorlás, hanem a természetes 

népességnövekedés legyen 

a népesség növekedésének 

alapja.

ESEMÉNY 

60,0 

Házasságon kívül született gyermekek aránya 

50,0 

40,0 

világosabb sor 

HU 

A családpolitika rendszerérõl beszélt 

Lakner Zoltán. Az egész Kárpát-medencében 

csökken az itt élõ magyarság 

lélekszáma, és magasabb arányban, mint 

a többi itt élõ népé. A demográfiai nehézségek 

megszüntetéséhez egy rendszerbe 

foglalt, komplex intézkedéscsomagra 

lenne szükség. 

A családok egyharmada kevesebb 

gyermeket vállal, mint amennyit tervezett. 

A kívánt gyermekszám elmaradásához 

hozzájárul az, hogy a gyermeknevelés 

költségei az elfogadhatónál 

nagyobb terhet rónak a családokra; a 

támogatási rendszerek nem mutatnak 

folyamatos biztonságot (amikor a Bokros 

csomagot meghirdették, már abban a 

hónapban 25 %-kal több volt az abortusz). 

Erõsödnek a nõket érintõ munkahelyi 

karriervonzások, a nõ alig jelenik 

meg a közbeszédben anyaként. A családi 

és munkahelyi szerepek és feladatok 

összeegyeztethetõsége nem megfelelõ. 

Magyarországon két keresõs családminta 

alakult ki, a másfél felé kellene ennek elmozdulnia, 

de ma még a megélhetéshez 

szükség van a két keresetre. A párkapc- 

1980 20 

solatok nem stabilak. Kevesebb a 

bizalom egymás iránt, az élettársi 

kapcsolatok növekvõ száma is 

mutatja a távlatoktól való félelmet. 

Az elsõ tartós kapcsolat késõbbre 

tolódik, késõbb érkezik az elsõ 

gyerek is, és minél késõbb jön, annál 

kisebb a valószínûsége annak, hogy 

lesz következõ. A családdal és a 

gyermekkel kapcsolatos értékek 

megváltoztak, leértékelõdnek, más 

fonto-sabbá vált. 

Mit lehet egy közösségi politikát 

képviselõ államnak tenni? 

A gyermek hasznosságát elismerni 

a gyermekvállalás támogatásán 

keresztül, a gyermeket az egész 

társadalom számára fontos 

lényként kell kezelni. A gyermeknevelés 

költségeinek részleges 

átvállalásával segíteni kell a családokat, 

odafigyelve ennek arányaira. 

A családok jövedelmének egyenlõtlenségén 

változtatni kell a szegénységi 

kockázat csökkentésével, 

hogy a több gyermek vállalása ne 

jelentsen szegénységet. A családok 

belsõ stabilitásának erõsítése és a 

termékenység befolyásolása pozitív 

irányba szintén fontos feladatok. 

Azok a pillérek, amelyek mentén 

rendszerben lehet vizsgálni a családpolitika 

kérdését a következõk: a 

családtámogató rendszerek, család 

és munkahely programok, családbarát 

környezet. Mindezek figyelembe 

vételével a családpolitika 

a családot a társadalom, a nemzeti 

közösség alapértékének tekintõ 

16 

1,40 

1,20 

1,00 

0,80 

A nõk házasságkötési aránya 

HU 

közösségi politika, amely létezõ 

intézmények, mûködõ szolgáltatások 

és hatékony intézkedések rendszerén 

keresztül elõsegíti a családok 

belsõ stabilitását, szociális biztonságát, 

védi a család függetlenségét 

és autonómiáját, növeli a családok 

társadalmi megbecsülését, ösztönzi 

a gyermekvállalást, erõsíti a családok 

kapcsolatát a munka világával. 

Harrach Péter az elmúlt 4 év 

családpolitikájáról 

és annak eszmei 

hátterérõl beszélt. 

Elmondta, a 

családról való 

gondolkodás vízválasztó 

az ember 

és társadalom, életformák 

közötti 

különbség megítélésének 

terén a 

liberális vagy konzervatív, vagy 

inkább értékcentrikus és értéksemleges, 

értékközömbös szemlélet 

között. 

A polgári kormány védte, 

segítette a család intézményét 

családpolitikájával. Családtámogatási 

rendszerében a gyermeknevelés 

biztonságának növelésére, a középréteg 

felzárkóztatására, a szegénység 

elterjedésének megakadályozására 

törekedett. Családbarát környezet 

kialakításán dolgozott, ahol 

a családról értékként esik szó az 

írott és elektronikus médiákban, 

támogatta a családhoz kapcsolódó 

közösségeket, és az iskolákban a

családi élet értékeinek a megjelentetését. 

Jelenleg Európa értékválsággal 

küzd, válaszút elé került. Vagy viszszatér 

a normák által szabályozott, 

rendszerezett világhoz, vagy átadja a 

helyét valami másnak. 

Matolcsy György a gazdasági sikerek 

népesedésfüggõségét vizsgálta 

elõadásában. Minden gazdasági siker 

mögött a népesedési folyamatok növekedése 

áll. A magyar gazdaság 

felzárkóztatása mindennél jobban 

függ attól, képesek leszünk-e népesedési 

fordulatra, a romló népesedési 

mutatók megváltoztatására. A gazdasági 

növekedés és a társadalmi 

felemelkedés útjában saját népünk 

negatív népesedési folyamatai állnak. 

A magyar férfiak és nõk átlag 6 évvel 

rövidebb ideig élnek, foglalkoztatottságuk 

6%-kal kisebb, mint nyugat-európai 

társaiké. Látszik, hogy a 

munka és a várható életkor szoros 

összefüggésben vannak egymással. 

Miért romlik a népesedés helyzete? 

Mert minden globális folyamat 

a házasság, család, és gyermek ellen 

hat. A 21. század gazdasági folyamatai 

támadást indítottak a család 

ellen, mert már nem szükséges a gazdasági 

sikerhez. Támadás indult a 

munka, a munkahely ellen, a technológiai 

fejlõdés révén több munkahely 

szûnik meg, mint amennyi új 

keletkezik. Támadás indult a 

közösségek ellen, mert ezek nem a 

fogyasztásra sarkallnak, hanem védõvonalat 

állítanak fel az áruk, a szolgáltatások 

igénybevétele, a tõke ellen. 

Támadás indul a nemzet, a nemzetállam 

ellen, mert meggátolja a globális 

áramlásokat, a profit értékrendjének 

elõtérbe kerülését. A család 

szeretetalapú, a nemzet közösségalapú, 

ezek a tõke logikája szerint nem 

jók, mert nem növelik a profitot. 

Támadás indul a hit ellen is. 

Mit kell tennünk? Meg kell 

erõsítenünk az öngondoskodás eszméjét, 

a családokban például szeretet 

alapú öngondoskodás van. Fontos 

a tudás, mert védi, gyarapítja a 

családot. Erõsíteni kell a közösségeket, 

segíteni kell új közösségek 

szervezõdését, ezek sok irányból 

védik az embert. Támogatni kell a 

negyedik gazdaságot, ahol a civil társadalmi 

közeg nem profit alapon nyújt 

tagjainak gazdasági szolgáltatásokat. 

Legyen magasabb a foglalkoztatottság, 

éljünk a befogadás erényével a Kárpátmedence 

nemzetei között. Növelni kell 

a születésszámot! 

A konferencia záró gondolatait Bíró 

László püspök úrtól hallottuk. Elmondta, 

olyan társadalomban élünk, 

ahol a családot halottnak nyilvánították. 

Ez a rendezvény hitvallást adott arról, 

hogy a házasságon alapuló család él. 

Sokkoló statisztikai adatok hangzottak 

el, mégis reménykedve mehet haza 

mindenki. Láthatóvá vált, a folyamatokat 

meg lehet állítani, meg lehet 

fordítani, csak tenni kell valamit. 

II. János Pál pápa a családok 

világáért nagyon sokat tett. Újévi 

üzenetében a rossznak a jóval való 

legyõzésére adott bíztatást. Személyes 

szabadságunkat nem gyûlöletre, hanem 

szeretetre kell használni. Kellenek 

emberek, akik arcot adnak a jónak! 

Ragaszkodjunk az Istentõl ajándékba 

kapott erkölcsi értékekhez! Ha ez nincs, 

nem tudunk jót cselekedni! 

A személyek társadalma átfordult az 

individumok társadalmába, ahol a 

közjó már nem szerepel. Ha az ember 

ki akar teljesedni, a közjót magáénak 

kell érezni. A társadalomnak nem csak 

szociális és gazdasági, de transzcendens 

(természetfeletti) dimenziója is 

van. Jézus világossá tette, miként valósul 

meg igazán az emberek közjava. 

A javak elosztásáról is írt. A javaknak 

az alapszükségleteket kell szolgálni, 

igazságosan elosztva. Vagy általános 

lesz a fejlõdés a világ minden részében, 

vagy a látszólag fejlettebb részek is 

visszafejlõdnek. Az élet középpontjába 

az emberi méltóság tiszteletét kell állí- 

17 

tani. Próbáljuk védeni az embert, 

minden társadalmi fejlõdésnek a 

személy javát kell szolgálni, és küzdeni 

kell a családok szuverenitásáért 

is. A család jól megalapozott 

társadalmi valóság, az államnak 

a család szolgálatában kell állni, 

nem pedig uralkodni felette. A 

családnak is vannak kötelességei 

mindemellett. Ne zárkózzon be 

önmagába, nyisson a társadalom 

felé. 

Mi lenne a dolgunk? Erõsítsük 

befelé a család identitását. Az így 

megerõsödött családok induljanak el 

más családok felé, teremtsenek 

közösséget, közösségeik keressék 

egymást. 

A konferencia a Budapest nyilatkozat 

megfogalmazásával ért 

véget. A nyilatkozat határozott és 

azonnali cselekvést tart szükségesnek, 

mert a negatív demográfiai 

folyamatok miatt súlyos válságba 

kerültek a társadalombiztosítási és 

szociális rendszerek, amelyek túlzott 

terheket rónak mind a munkában 

aktív, mind az inaktív rétegre. 

Szükséges lenne a családok gyermekvállalását 

ösztönözni, erõsíteni 

kell a családot, az európai nemzetek 

és családok kohézióját. Átfogó 

családpolitikai rendszerek kidolgozása 

vált szükségessé az EU 

országaiban a közös európai értékek 

és célok mentén. A célzott és aktív 

családpolitika megerõsítése, hatékonyságának 

növelése és a családbarát 

és gyermekközpontú társadalom 

erõsítése vezethet az európai 

népesedési problémák megoldásához, 

a felnövekvõ generáció biztonságához. 

Felkérték az európai nemzetek 

vezetõit, hogy felelõsségteljes döntéseket 

hozzanak ezen célok megvalósítása 

érdekében. Felhívással 

fordultak Európa civil társadalmához, 

hogy csatlakozzanak a nyilatkozatban 

foglaltakhoz. 

FGy 

(Azóta többek között a francia Katolikus 

Családegyesület is csatlakozott a nyilatkozathoz)

GYERMEKNEVELÉS 

A harag nagyon könnyen 

elõtérbe kerülhet, ha nem küzdünk 

ellene, ha nem vagyunk 

elég kiegyensúlyozottak, és 

ennek gyermekünk ihatja meg a 

levét. 

A feltétel nélküli szeretet azt 

jelenti, hogy mindenféleképpen szeretjük 

gyermekünket. Szeretjük akkor 

is, ha magas, ha alacsony, ha 

kövér, vagy sovány, akkor is, ha 

életvidám, akkor is, ha morózus. 

Vagyis minden fogyatékossága, elõnyös 

vagy hátrányos tulajdonsága 

ellenére szeretjük. Ha feltétel nélkül 

szeretem gyermekemet, akkor is 

szeretem õt, ha viselkedését elutasítom, 

mert a helytelen viselkedést 

utasítom el, de nem õt magát! 

A feltétel nélküli szeretet tökéletes 

definícióját Pál apostol korintusiakhoz 

írt levelében olvashatjuk: 

" A szeretet türelmes, jóságos, 

a szeretet nem kérkedik, nem 

fuvalkodik föl. Nem viselkedik bántóan, 

nem keresi a maga hasznát, 

nem gerjed haragra, nem rója fel a 

rosszat. Nem örül a hamisságnak, de 

együtt örül az igazsággal. Mindent 

A harag ellenszere 

elfedez, mindent hisz, mindent remél, 

mindent eltûr." (1Kor. 13.4-7) Az a 

gyermek, aki nem kapja meg ezt a 

fajta szeretetet a szüleitõl, dühös lesz 

és csalódott. Amikor gyermekünket 

többször látjuk dühösnek vagy sokszor 

haragos és elégedetlen, tegyük 

fel önmagunknak a kérdést, hogy 

kimutatom-e a szeretetemet felé? 

Mert ha sokszor haragos, akkor 

életének egyetlen területén sem lesz 

boldog, s ez alól a hitélet sem kivétel. 

A tinédzser hitbeli csõdje ugyanazokra 

az okokra, körülményekre 

vezethetõk vissza, mint életének 

többi problémája. Ha a gyermek nem 

tanul, nem jár haza idõben, vagy 

egyéb módon lázad a tekintély ellen, 

éppúgy lázadni fog a lelki értékek 

ellen is. Minél több haragtól meg 

tudjuk kímélni gyermekünket, annál 

nagyobb lesz az esélye annak, hogy 

szilárd meggyõzõdésû kereszénnyé 

válik felnõtt korában. A harag ellenszere 

pedig a feltétel nélküli szeretet! 

A 14-15 éves korú gyermekek felé 

hirtelen megcsappan a szeretetteljes 

gondoskodás, a szeretet testi közelséggel 

és a szavakkal való kifejezése, 

és ez épp akkor következik be, 

amikor a kamasz gyermeknek a leg- 

18 

nagyobb szüksége lenne rá. Persze 

ezt nem mutatja ki, épp ezért a szülõ 

észre sem veszi, holott ebben az 

idõszakban fokozódik az õszinte 

törõdés utáni igényük, ami elengedhetetlen 

az önbizalom kialakulásához 

és ezt a feltételekhez nem 

kötött szeretetünkkel is erõsíthetjük 

benne. Õszinte törõdés nélkül viszont 

nem tudjuk elfogadtatni gyermekeinkkel 

erkölcsi értékeinket. 

Rájuk erõszakolni nem lehet. Gyermekeink 

számára Krisztus követése 

azon is múlik, hogy naponta 

fejezzük ki 

feltétel nélküli 

szeretetünket irántuk 

és számukra 

is érzékelhetõ 

módon 

éljük meg 

mindazt, amit 

tanítunk nekik. 

Azok a gyermekek, 

akik ilyen 

családi 

háttérbõl származnak, 

önként 

lépnek szüleik 

nyomdokába. 

illusztráció 

Czaunné 

Kõrösi Edina

Generációk kapcsolata 

A különbözõ generációk (gyerek - szülõ - nagyszülõ) 

kapcsolata komoly szerepet játszik a családok életében. 

Az egyes generációk példát mutatnak a többinek: mit, 

miért, hogyan kell csinálni, a jövõt élik az alsóbb generáció 

elé. 

A szülõk mutatják 

meg a gyereküknek, 

hogyan kell 

élni, eligazodni a 

világban, hogyan 

célszerû a házasságot 

mûködtetni, 

gyereket nevelni, 

betegekkel, öregekkel 

bánni. A nagyszülõtõl 

tanulhatják a szülõk, hogyan érdemes élni a 

gyerekek felnövése és a családból való távozása után, 

hogy bánjunk az unokákkal, felnõtt gyerekeinkkel, 

milyen módon viseljük el az öregedést, betegséget, a 

halált. 

A legfontosabb a személyes példamutatás, a folyamatos 

beszélõ viszony fenntartása, a rendszeres kapcsolat. 

Lényeges, hogy ne a bírálgatás, 

negatívumok hangoztatása legyen a 

döntõ, hanem a bátorítás, dicséret, 

elismerés, a figyelmes szeretet. 

Legyünk szerethetõk, legyünk 

olyanok, akivel öröm találkozni, 

Milyen szép lenne, ha ilyenek 

lennének a gyerekek - szülõk - 

nagyszülõk kapcsolatai. 

A szeretet kifejezésére sose 

sajnáljuk az idõt! Minél többet adunk, 

annál több marad nekünk is a 

szeretetbõl. Igaznak tûnik a megállapítás: ha a férj jó szót 

mond a feleségének, azt a gyerek is megérzi (sõt, lehet 

hogy a nagyszülõ is!). Minden generáció tagja ajándék 

lehet a többiek számára s ez még pénzbe sem kerül. Ha 

valaki úgy érzi, hogy feltétel nélkül szeretik, másként néz 

ki, másként viselkedik, észre lehet venni rajta. 

Érdemes figyelni néhány felmerülõ probléma 

elkerülésére. Mind a szülõk, mind a 

nagyszülõk számára nehézséget jelenthet a 

korábbi gyerek-szülõ kapcsolat átalakulása 

egyenrangú, felnõtt-felnõtt kapcsolattá. 

Egyszerre kell függetlennek lenni és fenntartani 

a családi kapcsolatokat. A nagyszülõknek 

már nincs szavazati joguk 

gyerekük (azaz a szülõk) életében, az õ 

házasságukban, gyereknevelési kérdéseikben. 

Vissza kell húzódniuk; segíthetnek, 

tanácsot adhatnak, ha erre kérik õket. 

19 

A PSZICHOLÓGUS GONDOLAT GONDOLA AI 

Gyakori ütközési terület szülõk-nagyszülõk közt a 

gyereknevelés. Érdekes megfigyelés, hogy szigorú 

szülõk nagyszülõként engedékenyek, lágyak lesznek, 

amit saját gyerekeik némi rosszallással vesznek tudomásul 

("Velünk miért nem tudtok így bánni?"). Idõnként az 

is elõfordulhat, hogy a nagyszülõ és unoka kapcsolata 

jobb, mint a gyerek és szülõ kapcsolata. 

A nagyszülõnek figyelembe kell vennie, hogy a 

szülõk tudta nélkül nem intézkedhet 

az gyermekükkel kapcsolatban 

(pl. pszichológushoz elvivés). A 

nagyszülõ ne próbálja megmenteni 

az unokát a szülõktõl. 

Felmerülhet a kérdés, végezhete 

a nagyszülõ világnézeti nevelést a 

szülõk ellenére, esetleg titokban. 

Úgy gondolom a világnézeti nevelés 

a szülõk kiemelt feladata, 

nem nagyszülõi hatáskörû, viszont 

imádkozni a gyerekekért, unokákért 

mindig lehet! Ha nem tudsz beszélni gyerekeddel, 

unokáddal Istenrõl, beszélj Istennek a gyerekedrõl, 

unokádról! 

Szülõknek szóló tanács, hogy házassági problémákat 

nem szüleikkel (azaz a nagyszülõkkel) beszéljék meg, 

hanem egymással. 

Ne legyen hazaszaladgálás anyucihoz. 

Anyós-meny, anyós-võ konfliktusban 

nem helyes a házastársam 

ellen foglalni állást. 

Minden generációnak megvan a 

maga sajátos feladata, amelyen 

fáradoznia szükséges. Ha a generációs 

feladatokat nem keverjük össze, 

mindenki jól jár. Megéri az odafigyelést, 

a szeretetteljes jóindulatot! 

Dr. Sallai János

TERMÉSZET 

A fa magas volt és erõs, teteje az eget érte, és a föld 

határairól is lehetett látni. (Dán 4.8) 

Lombja gyönyörû, gyümölcse bõséges, és minden 

élõlény számára ehetõ. Árnyékot adott a mezõ vadjainak, 

ágai közt meg az ég madarai fészkeltek, és minden 

élõlény róla táplálkozott. (Dán 4.9) 

Ezt az eszményi képet látta Nabukodonozor király 

álmában az ószövetségi Dániel könyvében. De vajon milyen 

fa lehetett ez? Feltehetõen egy isteni fa, melynek párja nincs 

a földön. Mégis, aki aktív természetjáró vagy csak nyitott 

szemmel jár-kel országunkban, bizonyosan szembetûnnek 

neki kastélyparkjaink legszebb példányai, legelõerdõink 

óriásai, a Dánieli álomhoz hasonló jelentõségû, de mégis legmagyarabb 

fák: a tölgyek. 

Hajdan óriási területeket foglaltak 

el a történelmi Magyarország 

területén a tölgyesek. A Kárpátok 

fenyvesei után eleink az alföldi 

kocsányos tölgyesek rengetegeiben 

ûzték vadjaikat, terelték 

gulyáikat. A hegyes-dombos vidékeken a cseres- és gyertyános-tölgyesek 

biztosították az építkezésekhez, fûtéshez a 

faanyagot, makkjuk a kondáknak volt fõ tápláléka. Ínséges 

idõkben a tölgymakkból készült lisztbõl még kenyeret is 

sütöttek. Talán nincs olyan ága a faiparnak, amelyben ne 

hasznosítanák a tölgyeket. A tölgybõl készült eszközök, tárgyak 

elkísérik az embert születésétõl a halálig, a bölcsõ 

fájától a koporsóig és a fejfáig. Remek park- és díszfák, híresek 

pl. a margitszigeti tölgyek, melyek alatt többek között 

Arany János szeretett verselni: "a tölgyek alatt vágynám 

lenyugodni … Egyszerûen bár, tölgy lenne a fejfám!" Nincs 

feltûnõ viráguk, gyönyörködtetõ õszi lombszínük, mégis termetükkel, 

létükkel tiszteletet parancsolnak, amit érdemes is 

megadni nekik! 

Hatalmas termetû, akár 30 méterre is megnövõ, 

csodálatos lombozatú, hosszú életû fa a kocsányos tölgy 

(Quercus robur). A hédervári kastélyparkban álló, legidõsebb 

hazai tölgyünk korát 700 évre becsülik. Törzskerülete 

megközelíti a nyolc métert. Öt felnõtt ember tudná körbefogni. 

Gondoljunk csak bele a hét évszázad alatt mennyi 

eseményt, történelmi vihart kellett átélnie! 200-300 éves 

példányok az országban még százával találhatók. Veszprém 

megyében a káptalanfai Sárosfõi-erdõ rejt ilyen hatalmas, 

idõs példányokat. 

Az alföldi jellegû kocsányos tölgy mellett másik nemes 

tölgyünk ennek hegyvidéki rokona a kocsánytalan tölgy 

(Quercus petraea). Nevükben is szereplõ egyik lényeges 

különbség, hogy míg elõzõnek makkjai 4-8 cm hosszú kocsányon 

teremnek, addig utóbbinak termései kocsánytalanul a 

levelek tövében "ülnek". A cseres- és gyertyános-tölgyes 

M a g y a r f á k 

20 

erdõtípusok fõfafaja. Nem ér el olyan hatalmas méretet és 

hosszú kort, mint kocsányos testvére. Bakonyi kirándulásaink 

során ezzel a fajjal találkozhatunk a legtöbbet 

megyénkben. 

A csertölgyet (Quercus cerris) az erdészek az 

elõzõeknél sokkal értéktelenebb fája miatt nem is nevezik 

tölgynek, egyszerûen csak cser. Dombvidéken gyakori 

fafaj, de leginkább csak tûzifának jó. Bõrszerû kemény 

lombleveleirõl és a rügyeket borító korbácsszerû pálhalevelekrõl 

biztosan azonosítható. Gazdaságilag kis termete 

és görbe törzse miatt értéktelen, de természet- és 

tájvédelmi szempontból igen értékes a molyhos tölgy 

(Quercus pubescens). Nevét levelei és hajtásai szürke 

gyapjas szõrzetérõl, molyhosságáról kapta, errõl valamint 

termetérõl könnyen felismerhetõ. Érdekesség, hogy 

nevével ellentétben a magyar tölgy (Quercus farnetto) a 

mai Magyarország területén csak elvétve, nem õshonosan 

fordul elõ. Elszakadt országrészeinkkel együtt ezt a fajt is 

elvesztettük, a mai Románia és Szerbia területén él. 

A szántóterület növelés miatti erdõirtások 

következtében már a középkorban jelentõsen csökkentek a 

tölgyesek állományai. A XIX. században tovább fokozódott 

a csökkenés. Az erõszakos erdõsítések során a tölgynek 

optimális termõhelyeken tájidegen akácot és lágylombos, 

fõleg nyár- illetve fenyõfajokat ültettek. A XX. század 

közepétõl a gyors (nép)gazdasági sikerek elérése 

érdekében tovább fokozták az említett fajok ültetését és 

még azokra a helyekre is akác, nyár- és fenyõfajok kerül- 

tek, ahol évszázadok óta tölgyesek álltak. Ezzel a termõhelyet 

degradálták, az erdei életközösségeket megszüntették, 

gazdasági ültetvényerdõket létesítettek. Ma a magyar 

tölgyesek aránya erdeinkben mintegy 20 %, alulmaradva 

az akáccal (21 %) vívott immár két évszázados 

küzdelemben. 

Kirándulásaink, erdei túráink során csodáljuk ezeket az 

igazán a magyar tájhoz illõ, azzal évszázadok során fejlõdõ 

és szenvedõ fákat! Csodáljuk bennük Isten teremtõ erejét! 

És talán meghosszabbítjuk az életüket, ha egy imát 

elmondunk értük is! 

Bruckner Attila

A Megyei Közgyûlés híreibõl 

2005-03-01. Esztergomban a "A vallási- és zarándokturizmus 

lehetõségei Komárom-Esztergom megyében" címû konferencián 

Veiland László, a Megyei Turisztikai Hivatal vezetõje és munkatársa 

vett részt. A rendezvényen a jelenlévõk elõadásokat hallhattak a 

vallásturizmus szerepérõl, jelentõségérõl; az állam és az egyház 

törekvésérõl a zarándokturizmus fejlesztése érdekében; valamint 

Komárom-Esztergom megye egyházi emlékeirõl. 

2005-03-04. A Veszprém Megyei Népmûvészeti Egyesület 

Budapesten, a NIT bemutatótermében rendezte meg a Tárgyalkotónépmûvészet 

címû kiállítását, melyen 30 alkotó munkái láthatók. A 

rendezvényt Pusztai István alelnök nyitotta meg. 

2005-03-10. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságon az "Irodalmi 

randevún" könyvpremierre került sor, ahol Toldi Éva: a 

Szegénység, a szelídség és a szolgálat lírikusa, Váci Mihály biblikus 

költészete c. tanulmánykötete került bemutatásra. A programon részt 

vett Kuti Csaba a megyei közgyûlés elnöke is. 

2005-03-15. Ismét megrendezték a Megyeháza Szent István termében 

a már hagyományos sajtónapi fogadást. A meghívásra közel 

száz vendég érkezett, akiket Kuti Csaba a megyei közgyûlés elnöke, 

Pusztai István és dr Németh Márta megyei közgyûlés alelnökei, 

valamint dr. Zsédenyi Imre a megyei önkormányzat hivatalának fõjegyzõje 

fogadott. A megyei média képviselõinek munkáját Kuti 

Csaba pohárköszöntõ során köszönte meg, hangsúlyozva az 

újságírók munkájának felelõsségét. A programot Jurics Imréné 

sajtóreferens és Németh Sándorné titkárnõ szervezte. 

Programjainkról 

Nyári családos tábor 

2005. június 28-tól július 3-ig tartjuk egyházmegyénk nyári családos 

táborát Gyõrben, az Apor Vilmos Kollégiumban. A tábor témája: az 

Eucharisztia a családok életében, családi életre nevelés, a szentségi 

házasság szépségei. Várható költsége az 5 napos együttlétnek a 3-18 éves 

gyerekeknek 10500 Ft, felnõtteknek 12500 Ft, 3 éves korig a részvétel 

ingyenes. Várjuk a jelentkezõket. 

Lelki Egészség Szolgálat 

Dr. Sallai János klinikai gyermekpszichológus kéthetente szerdai 

napokon várja azokat, akiknek segítségre, tanácsra van szüksége. 

Dr. Széplaky Annamária minden hónap második és negyedik keddjén 

családterápiás rendelést tart. 

Dr. Folly Éva a hónap elõ és negyedik keddjén segítõ beszélgetésre 

hívja a lelki problémákkal küzdõket. 

Baba-Mama klubunk, és Életmód klubunk is várja a részt venni 

szándékozókat. 

A rendelésekre elõzetes bejelentkezés, idõpontkérés szükséges. 

Családi életre nevelési, és Társ-suli programot befogadó iskolák jelentkezését 

várjuk. 

A programokra jelentkezni lehet : 

Veszprémi Érsekség Családirodája 

8460 Devecser, Miskei út 47. 

Tel.: 88/223-960, 30/436-2449, 

e-mail: csaladiroda@somlonet.hu 

Honlapja készül a veszprémi egyházmegyének is, 

amely a katolikus. hu -n keresztül már várhatóan 

június végétõl látogatható 

21 

"Asszonyok a Kárpát- medencében, 

akik összetartozunk" 

"Amilyen a nõ, olyan a család, amilyen a család, olyan a társadolom" 

(Veress Pálné) 

Április elsõ hétvégéjén tartotta "Asszonyok a Kárpátmedencében" 

címmel konferenciáját a Magyar Asszonyok 

Érdekszövetsége. Az érdekszövetség 18 civil szervezet 

összefogásából alakult. A konferencia fõvédnöke Mádl 

Dalma asszony volt. Résztvevõi, a keresztény értékrend 

alapján tevékenykedõ magyar szervezetek, csoportok 

képviselõi határon innen és túlról érkeztek. 

A találkozó célja: a nõk életének megismerése volt a 

kisebbségi létben és az anyaországban. 

A konferencia elsõ napján a résztvevõk többek között 

foglalkoztak a kiutak, megoldások keresésével a gondjainkra, 

problémáinkra, és környezetünkben a nõi hivatás és 

küldetés beteljesítése is téma volt. 

A második nap a Parlamentben a Szent Korona elõtti 

tisztelgéssel kezdõdött. Nyisztor Ilona, Erdélyból érkezett 

társunk, csodálatos, archaikus nyelven énekelt egy Mária 

éneket. Harrach Péter, volt családügyi miniszter úr is 

fogadott bennünket. 

Dr. Aczél Petra kommunikációs szakértõtõl megtudhattuk 

többek között, miként kommunikál egy férfi, és miként 

egy nõ. A nyelv és a kommunikáció hatalmi eszköz. Hogyan 

képviseljük magunkat hitelesen? Az életünk nagyobb hitelesség, 

mint a szavaink. A hitelességem a másik emberben 

születik meg.. 

Szavai hallatán bizony elgondolkodhattunk saját 

magunk és a közélet szereplõinek kommunikációs technikáján, 

hitelességén. 

Dr. Dobos Krisztina az Evangélikus Gimnázium igazgatóhelyettese 

elõadásában egy rövid történelmi kitérõ után 

rátért a mai információs társadalom elemzésére. Egy 

amerikai fiatal 18 éves koráig 38000 gyilkosságot lát a TVben, 

nálunk vajon mi a helyzet? Kiemelte az oktatás 4 feladatát: 

a nemzeti kultúrát átadni, embereket nevelni, az 

erkölcsi nevelést elõtérbe tenni, családterápiát alkalmazni. 

Jókai Anna írónõ elõadásának fõbb gondolata a nõi 

méltóság megõrzése volt. Családban élni nehéz, küzdelmes 

állapot. Hivatkozott az írónõ nemrégiben elhunyt szentéletû 

pápánkra, II. János Pálra, aki azt mondotta: elõttünk van 

Krisztus a maga keresztjével, és mi mögötte vagyunk a mi 

keresztünkkel, és nem fordítva. 

A konferencia harmadik napján Vácra zarándokoltak el 

a résztvevõk. A nap az élet védelemérõl tett tanúságot. 

A program nemcsak az elõadások miatt volt izgalmas, 

hanem a beszélgetések, ismerkedések miatt is. Jó volt hallgatni 

az ízes beszédet Erdélybõl, Felvidékrõl. Szóba került 

természetesen a december 5-i szomorú népszavazás is. 

Felmerült, vajon tettünk és teszünk-e eleget a Kárpát - 

medencében élõ magyarokért? 

Lehetõségeink a megoldásra: összefogás, kapcsolattartás, 

képzés, egyéb segítségnyújtás (pl. civil szervezet 

alapítása, információ adás, közös akciók, pályázási 

lehetoségek, cserelátogatások szervezése stb), a keresztény 

értékek, válaszok felmutatásával, nemzetünk, családjaink 

megmaradásáért. 

Marosszékyné Csósza Mária

"Közel vagy" 

A Veszprémi Fõegyházmegye családos lelkinapja 

Ennek a gondolatnak a jegyében gyûltek össze a családok Veszprémben 2005. március 5-én a Davidikumban a 

Veszprémi Fõegyházmegye nagyböjti családos lelkinapjára. Egy pécsi házaspár, Sinkóné Kancsár Tünde és Sinkó 

Zoltán által elõadott Magyar kálváriával kezdõdött a nap. A szép régi magyar Mária énekek és a stációk szövegei 

mélyen érintették a lelkeket. 

Közel vagy - ez az idei jelmondata családjainknak, és ez volt az elhangzott elõadás címe is. Dr. Kerényi Lajos 

piarista atya késztette a résztvevõket lelkiismeretvizsgálatra, magunkba tekintésre. Kopogtat az Isten az ajtónkon, 

befogadjuk-e, közel engedjük-e Õt magunkhoz? Hol van ma az Isten az életünkben? 

Látszólag közel vagyunk egymáshoz, a férj a feleséghez, a szülõk a gyermekhez, de sokszor mégsem érjük el 

egymást. Hamis dolgoknak engedünk az életünkben teret, a 

pénz mindenek felett uralkodik rajtunk. Az idõhiányra 

panaszkodunk, ugyanakkor értelmetlen órák telnek el a 

tévénézéssel. Nem vagyunk képesek elszakadni önmagunktól, 

önös érdekeinktõl. Tudunk-e emléket állítani magunknak, mint 

jó házastársnak, jó szülõnek? 

Engedjük be az Urat az ajtónkon! Õ segíteni fog jó társnak, 

jó szülõnek lenni, hogy valóban közel lehessünk egymáshoz. 

Szól hozzánk, hallgassuk Õt, vegyük magunkhoz az Eucharisztia 

által - és tegyünk róla tanúságot. 

A nap a dr. Márfi Gyula érsek atya fõcelebrálásával bemutatott 

szentmisével zárult. 

A nagyböjt a tisztánlátás, megtisztulás ideje. Szép része volt 

a találkozó a húsvéti készületnek, hogy tudjunk nyitni a végtelen 

felé és várjuk a nagypénteket követõ feltámadást! 

FGy 

Egyedülálló segítség az esztergomi újszülötteknek 

Kapuvári Roland 2005. január 1-jén, szombaton 20.45 perckor, Szabó Gellért Gábor január 3-án, hétfõn 11 óra 26 perckor 

látta meg a napvilágot az esztergomi Vaszary Kolos kórházban. Roland 2900 gramm súlyú, 49 centiméter hosszú, 

Gellért Gábor 3700 grammos. A babák és édesanyjuk jól vannak. Az idei elsõ esztergomi újszülöttek elsõként kerülhetnek 

be a Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért programba. Az újszülöttek számára 500 ezer forintot helyez 

letétbe a város. 

Mint ismeretes, a program 2005-ben indult a városban. Az önkormányzat vezetésének célja, hogy az esztergomi gyermekeknek 

nagykorúvá válásuk után segítsen a továbbtanulásban, az otthonteremtésben, a családalapításban. 

A 100 millió forinttal induló alapba a település önkormányzata minden Esztergomban születõ gyermek születésekor 500 

ezer forintot helyez letétbe. Az induló félmillió forintot a város minden évben 50-50 ezer forinttal egészíti ki. Így huszonegy 

év múlva, az akkorra felhalmozódó hatmilliárdos alapból, fejenként 2 - 2,5 millió forint segíti az esztergomi fiatalokat 

önálló egzisztenciájuk megteremtésében. 

A "Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért" országosan egyedülálló kezdeményezés. Nem titkolt célunk, hogy 

az esztergomi gyermekek támogatása és a város jövõjének tudatos megalapozása mellett a programot, követendõ példaként 

is állítsuk minden magyarországi város, település elé - mondta a kezdeményezés életre segítõje, Meggyes Tamás 

esztergomi polgármester 

A programba azok az esztergomi gyermekek kerülnek be, akiknek a szülei állandó lakóhellyel rendelkeznek a városban. 

A fejenként összegyûlt mintegy 2-2,5 millió forinthoz olyan fiatalok juthatnak hozzá, akik középfokú végzettséget vagy 

szakmai képesítést szereztek 21-éves korukra. Az alap a romák felemelkedésére is esélyt teremt, minél magasabb szakmai 

végzettség megszerzésére ösztönzi õket, kitörési lehetõséget biztosítva számukra. 

100-150 év óta mûködnek nyugdíjrendszerek az idõsekre gondolva. Eljött az ideje, hogy takarékoskodni kezdjünk a felnövekvõ 

gyerekek javára is, hogy egyáltalán megszülethessenek és felnövekedhessenek. A Szent Miklós Alap esetében 

nem szociális intézkedésrõl van szó, hanem Esztergom városának hosszú távú sorsáról. Saját jövõjével tudatosan 

foglalkozó, fejlõdõ várost akarunk, ahol gyermekként, felnõttként egyaránt jó élni. Ahol érdemes gyökeret verni, ahol 

fészket, otthont lehet teremteni. Ahol az álmok valóra válnak." - foglalta össze a Szent Miklós Alap hitvallását Meggyes 

Tamás polgármester. 

22

Schönstatt kápolna - a családok kegyhelye 

2005. április 2-a történelmi nap a Magyar Schönstatt Család életében: ekkor szentelte fel Márfi Gyula veszprémi 

érsek az elsõ magyar schönstatt kápolnát Óbudaváron (kis falu Veszprém megyében, Zánka és Nagyvázsony között 

"félúton"). 

Ez a szentély a magyar családok kegyhelye, mondjuk mi, schönstatt családok. Ha az ifjúság körébõl szólal meg 

valaki, természetesen azt mondja, hogy "Schönstatt kápolna - az ifjúság kegyhelye" - és így tovább, értelemszerûen. A 

magyar schönstatt családok - az ifjúsággal karöltve - építették minden magyar család számára. Ide betérhetnek a 

nehézségekkel küszködõ házaspárok és gyermekeik, akik megfáradtak a szeretetben vagy egyszerûen azok, akik új 

erõt, lendületet szeretnének kapni a mindennapokhoz. 

A kápolna kicsi, alig 50 négyzetméter, valójában oly hatalmas, mint egy katedrális, száznál is több oldalkápolnával 

rendelkezik. Az oldalkápolnák a schönstatt családok háziszentélyei, egy-egy schönstatt "kápolna" a családok 

otthonában. A családok, amelyek meghívják magukhoz a Szûzanyát, szeretetszövetséget kötnek vele, az õ oltalma alatt 

és vele együttmûködve törekednek arra, hogy a házasság szentségében jelenlévõ Krisztust a belõle sugárzó lelkülettel 

mindinkább befogadják. Áldozataikat, melyeket a mindennapi élet követel, felajánlják a Szûzanyának. A háziszentélyekbõl 

kiáramló áldozaterecskék a felépült kápolnánkban összefolynak, ebbõl meríthet, ebbõl üdülhet fel az, aki ide 

betér, és aki biztos lehet benne, hogy érte és az õ céljáért több mint száz család imádkozik. 

A schönstatti kegyhely a családok szentélye, de a Szûzanya tulajdona. Azé az Asszonyé, aki életet adott az Isten 

Fiának, felnevelte Õt, része volt életének, Vele szenvedett és megdicsõült Vele. Mi is ezt kérjük és várjuk mennyei Édesanyánktól: 

adjon nekünk életet, neveljen minket, legyen mellettünk mindennapjainkban, örömben és a szenvedésben, 

és vezesse családunkat az Atyai házba, az örök boldogságba. 

Örülünk gyönyörû kápolnánknak, de nem állunk meg, központot építünk, ahol a családnapokat tarjuk (egyhetes 

lelkigyakorlatok, melyeken az egész család részt vesz), ahol a nevelés és képzés történik, ezáltal elõsegítsük az Istenhez, 

egymáshoz, gyermekeinkhez és minden embertársunkhoz, de a munkához és a dolgokhoz fûzõ kapcsolatunk 

folyamatos fejlõdését, megújulását. Kérjük együttérzéseteket és imáitokat, hogy Isten segítségével mindezt élni is 

tudjuk Krisztus egyházának és hazánknak javára. 

Örüljetek velünk Ti is, és szeretettel várunk Benneteket Schönstatt Kápolnánkba. Óbudaváron a Fõ utca (egyetlen 

utca …) 14. vagy 11. szám alatt kérhetitek el a kulcsot. E-mail: iroda@schoenstatt.hu, tel/fax: 87/479 026. 

23

Nemzetközi családfesztivál 

"A család a legalkalmasabb tér a szeretet és a szolidaritás 

kifejezésére."(II. János Pál pápa) 

A Fokoláre Lelkiség szervezésében nagyszabású fesztivál 

részesei lehettek a családok az öt kontinens közel 200 országában 

2005. április16-án. Magyarország is bekapcsolódott a nemzetközi 

programba, Budapesten a Nemzeti Sportcsarnokban, vele párhuzamosan 

a szentesi sportlétesítményben gyûltek össze nagy 

számban a családok, köztük egyházmegyénk képviselõi is. 

A fesztivál célja az volt, hogy bemutassa, milyen alapvetõ 

szerepet játszik a család a társadalomban, valamint a béke és az emberek közötti testvériség elõmozdításában. A nap a 

családot állította a középpontba, az értékeket kereste és próbálta megjeleníteni. 

A fesztivál elõkészítésére országszerte fórumok szervezõdtek. Mádl Dalma asszony, dr. Erdõ Péter bíboros, esztergom 

- budapesti érsek és D. Szebik Imre evangélikus elnök püspök volt a védnöke a rendezvénynek. 

A program II. János Pál pápára való visszaemlékezéssel kezdõdött, a rendezvényt mindenütt a családok pápájának 

ajánlották. Folytatásként a színpad egy otthonosan berendezett nappalivá változott, ahová Bíró Lászlót, a MKPK családreferens 

püspökét és D. Szebik Imre evangélikus püspököt hívták meg egy közös eszmecserére. Bíró püspök atya 

vázolta a Teremtõ szándékát, tervét az emberre vonatkoztatva. Az ember az egyetlen teremtmény, amelyet önmagáért 

teremtett az Atya, és a családban lehet leginkább személy. Az evangélikus püspök a lelki értékek központi szerepére 

tette a hangsúlyt, aláhúzva, hogy a hit nem más, mint a Krisztussal való élõ, eleven közösség. 

Az egész napos programon olyan családok életpéldájával találkozhattunk, akik kapcsolataikban élik az aranyszabályt, 

"amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük". Délelõtt a mindennapi életbõl merített 

tapasztalatok hangzottak el párkapcsolat, gyermeknevelés, generációk együttélése, család és társadalom témakörben. 

Fiatal házasok a tisztaságban megélt jegyességrõl tettek tanuságot. A férj elmondta, hogy nem csak a jegyesség 

alatt, de még most is igyekszik minden nap meghódítani a feleségét. Hallottunk tapasztalatot arról is, hogy a keresztény 

családoknak is nagyon gyakran versenyt kell futni a megélhetésért. Hogy tehetjük ezt meg Jézussal? Az együtt eltöltött 

éveket a fények és árnyak harmóniájában éltük meg - hangzott a következõ beszámoló. Egy házaspár arról tett tanuságot, 

hogy két fogyatékos gyermek befogadása hogyan formálta át a családjuk életét. Szép példát hallottunk, hogyan 

gazdagította a család életét egy idõs nagymama. A család kapcsolatai nem korlátozódnak csak a két emberre, a hitelesen 

megélt házasságnak kisugárzása van. Két egymásra talált szívbõl a szeretet tovagyûrûzik és kihat a környezetükre. 

Számomra a tapasztalatokból egy nagyon fontos üzenet visszhangzott vissza: a házasságunknak, az evangélium 

szellemében megélt kapcsolatnak az Isten szeretetében kell gyökereznie. 

Délután mûholdas összekapcsolás során bekapcsolódhattunk a nemzetközi programba, a római Capitóliumon 

megrendezésre kerülõ központi rendezvény részesei lehettünk. Interaktív kapcsolatba kerültünk többek között a manilai, 

sao pauloi, torontói, tokioi fesztiválok résztvevõivel. Ezzel a mûholdas összekapcsolással még jobban megtapasztalhattuk 

a családok nemzetköziségét. 

Sötét Béláné 

24

Családvédelmi Charta 2005. 

Kedves Barátunk! 

Napjainkban egyes meleg szervezetek egyre hangosabban 

és egyre kioktatóbb stílusban követelik, hogy azonos nemûek 

is köthessenek házasságot, fogadhassanak örökbe gyereket. 

Határozott álláspontunk ezzel kapcsolatban, hogy a házasságnak 

továbbra is egy férfi és egy nõ kapcsolatának kell maradnia, 

így sem a melegek házassága, sem a közös örökbefogadás 

nem engedélyezhetõ. Mindez összhangban van az általános 

erkölcsi normákkal és a magyar nyelv értelmezõ kézi szótárával. 

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) gondozásában 

készült el a Családvédelmi Charta 2005. címû 

dokumentum, mely mérsékelt hangnemben, de egyértelmûen 

fejti ki a fentieket. Mint arról talán Te is értesültél, meleg 

szervezetek és liberális politikusok össztüzet zúdítottak a 

Chartát meghirdetõ és támogató kereszténydemokratákra a 

Charta kiadása és a meleg többletjogok elutasítása miatt. Tiltakoztak, 

lemondást sürgettek, nyílt levelekhez csatlakoztak. 

Szükséges azonban, hogy a Családvédelmi Charta 2005. 

tartalmával egyetértõk megmutassák, többen vannak, mint a 

homoszexualitás népszerûsítõi. Kérünk ezért minden magánszemélyt 

és közösséget (civil szervezetet, egyházi 

közösséget, társaságot, csoportot, szervezetet), amennyiben 

egyetért a Chartában foglaltakkal - és vállalja, hogy nevét a 

támogatók sorában nyilvánosságra hozzák az IKSZ honlapján, 

az küldjön egy támogató emailt a 

charta2005@yahoo.com címre. Ha nem hallatjuk a 

hangunkat és nem mutatjuk meg, hogy sokan vagyunk, 

álláspontunkat le fogják söpörni! 

A Családvédelmi Charta 2005. szövege a következõ címen 

olvasható: 

http://www.xlap.hu/index.php?column=2&news_id=206 

A Családvédelmi Charta 2005. letölthetõ pdf formátumban: 

http://www.xlap.hu/img/Charta2005.pdf 

További információk a www.xlap.hu címen találhatók 

A csatlakozást és a támogatást köszönjük: 

Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség 

A Charta szövege: 

Családvédelmi Charta 2005. 

Napjainkban számos irányból támadják a család 

intézményét. 

Egyes csoportok megpróbálják megrendíteni anyagi és 

morális alapját, igyekeznek nevetségessé tenni a hagyományos 

családmodellben gondolkodókat. Hisszük és valljuk, 

hogy az egészséges társadalom alapja és legfontosabb 

közössége csak a család lehet. Egészséges családok nélkül 

nincs egészséges nemzet, nincs egészséges Európa. 

Az egy férfi és egy nõ szövetségére épített, az abba születendõ 

gyermekekkel kiegészült családot kezdi ki a 

jogvédelem mögé bújva a homoszexualitás egyre terjedõ 

25 

propagálása, pontosabban az egynemûek kapcsolatát 

kihívóan hirdetõ mozgalmak. A melegek bizonyos csoportjai 

igyekeznek összemosni a természetes férfi és nõi 

szerepeket, valamint követelik a homoszexuális kapcsolat 

házasságként való elismerését. A már szinte divattá váló 

homoszexuális életforma észrevétlenül változtatja a férfiakat 

nõiessé, a nõket pedig férfiassá. E jelenség tehát 

messze túlmutat a tulajdonképpeni homoszexuálisok körén. 

A családban betöltött szerepeket ássa alá, és ezáltal rombolja 

a családot. A társadalom számára látható melegek nagy 

többsége módfelett magamutogató, célja a feltûnés, a tetszelgés, 

melyhez eszközül használja saját homoszexualitását. 

Visszautasítjuk azt az álláspontot, hogy a családoknak a 

homoszexualitástól való védelme korszerûtlen maradiság, 

és a meleg házasságok bevezetése a modern, haladó társadalmi 

felfogás. 

Határozott álláspontunk szerint e kérdés kapcsán nem a 

múlt és a jövõ, hanem értékek, a közösség érdekei ütköznek 

az önérdekkel. 

A közjót szem elõtt tartva nem fogadható el a homoszexuálisok 

házassága. A józan ész és az állam joga nem igazolhat 

olyan törvényt, amely ellentétes a természetes morális 

törvénnyel. Az állam nem mondhat le arról a kötelességérõl, 

hogy védelmezze a köz java és a köz erkölcse számára 

alapvetõen jó intézményt: a házasságot. A melegek 

házasságának törvényes elismerésével, amely egyfajta társadalmi 

modellé válna, leértékelõdne a házasság 

intézménye és megváltoztatná az alapvetõ morális értékek 

iránti érzéket. 

Magyarország demográfiai mélyponton van. Egyre 

kevesebb családban egyre kevesebb gyermek születik, 

rohamosan fogy a nemzet. Az állam nem teheti meg, hogy 

a nagyarányú népességfogyás mellett olyan együttélési formát 

támogasson a házassággal egyenértékûként, melybõl 

gyermek nem születhet. 

Az azonos nemûek párkapcsolata nem tölt be az állam 

által védendõ társadalmi funkciót és értéket, nincs 

képessége az emberi faj fenntartására, semmi sem indokolja 

tehát annak törvény szerinti elismerését. Kérjük az 

államtól a nyilvános homoszexualitás korlátok között 

tartását. Nem teheti ki az állam veszélyeknek a társadalmat, 

és nem állíthat a fiatalok elé helytelen példát a házassággal 

és a szexualitással kapcsolatban! Nem adhat többletjogot a 

homoszexuálisoknak! 

Figyelemmel tehát a természet törvényeire és a közjó 

hosszú távú elõsegítésére, elkötelezzük magunkat amellett, 

hogy az Alkotmány 15. § nevesítse, miszerint a házasság 

egy férfi és egy nõ tartós életközössége. Törvényi szintû 

rögzítését kérjük továbbá a melegek alkalmatlanságának az 

örökbefogadási és a mesterséges megtermékenyítési eljárásokban.

JUBILEUM 

10 éves a Veszprémi Fõegyházmegye családpasztorációja 

Végtelen nagy hálával a szívünkben emlékezünk arra a sok ajándékra, melyet az elmúl 10 év 

veszprémi családpasztorációjában kaptunk. Isten után leginkább II. János Pál pápának tartozunk 

köszönettel, aki teljes szívével és erejével a családok mellé állt.Létrehozta a Család Pápai Tanácsát 

és a lapunk bevezetõ cikkében is említett írásaival megadta azt az óriási szellemiséget, 

amely nyomán a családok világszerte megszervezhetik magukat és szeretetben gyarapodva meghozhatják 

az emberiség új tavaszát. 

Itt Magyarországon 1994-ben a családok évében indított el egy családpasztorációs mozgalmat 

Bíró László püspök atya, Blanckenstein Miklós, a Lelkipásztori Intézet igazgatója, és Harrach 

Péter, aki akkor a Püspöki Kar társadalmi referense volt. Számtalan család törekvése, mozgalmak próbálkozásai 

korábban is voltak. A családreferensi hálózat megszervezésével új fejezet kezdõdött a magyar családpasztorácó 

történetében. Bátran kijelenthetjük, hogy ennyire szervezett formában, ennyire közös lelkiséggel a családpasztoráció 

eddig még nem mûködött Magyarországon. 

Nálunk, a Veszprémi Egyházmegyében 1994. az elõkészítõ 

év volt, melyben Szendi érsek családreferenssé nevezte ki a 

Szabó és Sötét házaspárt. 

1995. 

Június 11-én volt Devecserben a plébánián az elsõ egyházmegyei 

családfórum. 

Itt találkozott a családokért tenni akarók akkor még kicsiny, 

de lelkes csapata. Bemutatkoztak az egyházmegyében a családok 

terén mûködõ mozgalmak: a Schönstatt, Fokoláre, Kolping, 

Házas Hétvége és a Kalász. Az elõadók a Pfitzner, Monostori, 

idõsebb Zöldy és a Kemény házaspár voltak. A családreferens 

Sötét és Szabó házaspár beszámolt az országosan szervezõdõ referensi hálózatról, amelyhez már az elõzõ 

évben kapcsolódott az egyházmegye. 

November 4-én ismét Devecser adott otthont a családok találkozójának. Szendi József érsek úr mutatta be a 

szentmisét. A nap témája együtt, egymásért volt. Sillye Jenõ az egyházközség és a családok, Salgó Ferenc atya a 

papság és a családközösségek kapcsolatáról, dr. Szathmáry László 

a plébániai családközösségekrõl beszélt. 

Az év végén megalakult a Zsinati Család Munkacsoport, 

melynek vezetõje Mód Miklós atya, világi felelõse Gódány 

Róbert lett. 

1996. 

Február 17-én Szerenka Miklós atya vezetésével Zsinati 

családfórum volt Devecserben az egyházmegyei zsinat család 

anyagának elõkészítésére. Vendégünk volt dr. Gaál Márton és 

felesége, akik az Esztergom-budapesti zsinathoz kapcsolódó 

tapasztalataikat osztották meg velünk. Az indító gondolatok után 

csoportmegbeszélésekben folytattuk a munkát. 

Június 18-tól 21-ig volt egyházmegyénk zsinata. Az elsõ nap a katolikus 

tanítás fontosságát tárgyalta. A második nap a megszentelésrõl szólt, 

itt kapott helyet a papképzés, hivatásgondozás mellett a családpasztoráció 

is. Elfogadott rendelkezések ezen a területen: a lelkipásztori munka minden 

területe a családra irányuljon, alakuljon meg egy Családpasztorációs 

Munkacsoport, készüljön családpasztorációs terv, legyen családközösségi 

és munkatársi vezetõképzõ és egy családiroda. A harmadik napon egyházkormányzati 

kérdések, ökumené, karitasz munka került megtárgyalásra. 

26

Július 27-én Szent Anna, egyházmegyénk védõszentjének 

ünnepéhez kapcsolódóan tartottuk a családok 

juliálisát Veszprémben a Davidikumban. Téma: a Szent 

család, az elsõ magyar szent család, családjaink ma. Dr. 

Szendi József érsek atya szentmiséjével kezdtük a napot a 

Bazilikában a családok békéjéért, a családok közötti szeretetközösség 

megerõsödéséért. A Davidikumban lelkiségi 

mozgalmakból mutatkoztak be házaspárok, majd a családok 

olimpiájával folytatódott a nap. Aszfaltrajz-verseny, 

táncház, Sillye Jenõ koncert színesítette a programot. 

1997. 

Február 18-án a zsinat határozata alapján megalakult a 

Családpasztorációs Munkacsoport. Célkitûzései: összefogni, 

koordinálni az egyházmegyében a családközösségeket, családdal kapcsolatos rendezvényeket, megmozdulásokat, 

segíteni újabb élõ családközösségek megalakulását. 

Április 23-án Bíró László püspök úr tartott elõadást Tapolcán 

Május 19-én tartottuk egyházmegyénk családjainak 

majálisát. Elõbb szentmise volt a bodajki templomban aztán 

a balinkai tábor területén sportversenyek, tánc, akadályverseny, 

séta, kiscsoportos beszélgetés következett. 

Július 2-6. között szerveztük elsõ családos táborunkat 

Balinkán 25 család részvételével. Téma: Jézus a családban. 

Elõadók Bíró püspök atya, Blanckenstein Miklós atya, és a 

Csermák házaspár voltak. 

November 29-én családtalálkozót szerveztünk Devecserben, 

témája: gyökereinkbõl növekszünk. Elõadók: Csermák 

házaspár, a családreferensek és Triebl Imréné voltak. Dr. 

Márfi Gyula érsek atya tartotta vesperassal zártuk a napot. 

1998. 

Március 14-én volt a családok lelkinapja Veszprémben, a Davidikumban. 

Dr. Csermák Kálmán és Alice Isten a családban címmel tartottak 

elõadást. Ezt házaspári, majd kiscsoportos beszélgetés követte, délután 

arról beszélgettünk, hogyan tudnánk megújulni és megerõsödni 

házasságunkban és talentumainkat hogy tudnánk kamatoztatni a saját 

plébániánkon a családok érdekében. 

Június 1-én a családok juniálisát ünnepeltük Hegymagason, melynek 

témája ünnep a keresztény családban volt. Vértesaljai János és 

felesége elõadását közös játék, akadályverseny követte. 

Szeptember 12-én családok lelkinapja volt Veszprémben, témája 

ajándékozzunk idõt Istennek, házastársunknak és önmagunknak, elõadók dr. Sallai Tamás és felesége, Karikó Éva 

voltak. A szentmisét dr. Márfi Gyula érsek atya celebrálta részünkre. 

Október 5-én Márfi érsek atya hivatalosan kinevezte a 

Családpasztorációs Munkacsoportot. Mód Miklós atya, a 

Csermák, Czuppon, Gódány, Gyarmati, Sötét, Szabó, 

Szathmáry, Varjú házaspár és Triebl Imréné kinevezése történt 

meg. II. János Pál szavai nyomán: az emberiség 

reménye és nemzetünk jövõje a család, érsek úr arra kérte a 

tagokat, hogy ennek a szellemnek megfelelõen tevékenykedjenek 

tovább. 

November 28-án régiós családos lelkinapok voltak Devecserben, 

Tapolcán és Veszprémben, advent a családban 

címmel. Elõadók a családakadémia elõadói voltak. Elsõ 

alkalommal rendeztünk regionális családtalálkozókat, így 

több családot tudtunk megszólítani, a programokat vittük a 

családokhoz. 

27

1999. 

Éves mottónk: 

A Mennyei Atya családja vagyunk 

Március 6-án volt nagyböjti családos 

lelkinapunk Veszprémben, 

mely a keresztény nõi és férfi 

eszménnyel foglalkozott, a téma 

felvezetõi Rajmon Viktor és Eszter, 

a Családakadémia elõadói voltak. 

Május 24-én családos majális 

volt a Somlón. A Vértesaljai házaspár 

tanúságtétele után Ki mit tud, 

akadályverseny, túra, sportversenyek, 

táncház színesítették a 

jól sikerült programot. 

Májusban jelent meg elsõ ízben LAVINA újságunk. A beköszöntõben arról írtunk, hogy a lappal tovább szeretnénk 

erõsíteni a kapcsolatokat a családok között. Egy lavina indult el évekkel ezelõtt nálunk is a családpasztorációban, 

ennek egy jele a lap, sodró, magával ragadó, amely minden családot a nagyobb szeretet irányába visz. Czaun 

Péter és Edina voltak a 

lap szerkesztõi. 

Augusztus 10-15. 

között volt a családtáborunk 

Kõszegen, a 

verbita rendházban. 

Éves jelmondatunk volt 

a fõtéma, a Schönstatti 

Családakadémia elõadásait 

hallgatva mélyültek 

el a szülõk párkapcsolatukban. 

Szeptember 9-én 

õszi családos lelkinapot 

tartottunk Veszprémben 

a szeretet néha 

fáj címmel, Gyarmati 

László és felesége, Aranka elõadásában. A nap egy újabb lehetõség volt házasságunk, családi életünk javítására. 

Decemberben az elõ-zõ évihez hasonló módon voltak adventi régiós családos lelkinapok az egyházmegyében, 

Lavina újságunk 2. száma is 

megjelent 

Ami itt most a dátumok 

mögött megjelent, az munkánk 

programokban látható 

része. Mögötte sok-sok szervezõ 

munka, a családokkal 

való kapcsolattartás, az egységre 

való törekvés állt. 

Munkálkodtunk a jövõért, 

hittel és Isten áldásában 

bízva. 

FGy 

Történetünket következõ 

számunkban folytatjuk 

28

A nagy pápa temetésén 

A Szentatya temetésére április 7-én indultunk útnak, azért, hogy méltóképpen búcsúzhassunk a nagy pápától, 

II. János Páltól. Az a szándék vezetett minket, hogy megköszönjük a Jóistennek, a Szentatyának azt a sok törõdését, 

amit a családokért és magyar népért tett, ahogy fáradtságot nem ismerve jött közénk. Sátorral és hálózsákkal felszerelve 

indultunk, abban sem voltunk biztosak, hogy bejutunk a városba. Hála Istennek gond nélkül elértünk Rómába és 

szállást is találtunk. Pénteken, a temetés napján pedig bejutottunk a Szent Péter térre egészen elõre. Nagy élmény volt 

ez, fõként a fiatalok jelenléte. Olyan volt, mint egy ifjúsági találkozó. Egy temetésre gyászolni megy az ember, és a 

szomorúság hatja át, de ott a téren érezhetõ volt a Szentatya utolsó üzenetének hatása: "Legyetek derûsek, én is az 

vagyok!". A fájdalomnál erõsebb volt az érzés, hogy Õ csodálatos életet élt, hatalmas életmûvet hagyott ránk, és szépen 

tudta befejezni az életét. A halálában is összhangban volt azzal, amit élete során hirdetett. Örülök, hogy méltóképpen 

búcsúzhattam tõle. SF 

29

GYEREKOLDAL 

A Biblia sok hasonlatot használ, hogy megértsük, milyen a Teremtõnk. Most egy újabb képen keresztül világítanánk 

meg Atyánk egy tulajdonságát. Persze õ jóval több annál ,mint ami belõle emberileg felfogható. 

.A templom: Isten háza, a találkozás helye. A templom olyan hely, ahol Jézussal és a testvéreinkkel találkozhatunk. 

Megfigyelted-e már a templomotok belsõ elrendezését? Körbesétáltad-e már? 

A Szent Sátor volt Isten elsõ háza Izrael életében. Ennek a tervét Isten adta 

Mózesnek. Falai fából készültek, melyet takarók, szõttesek borítottak Súlyos 

kárpit választotta két részre: a szentélyre és a szentek szentjére. Ez utóbbiban 

állt a frigyláda. A Szent Sátor szerkezetét követte az elsõ kõtemplom is Jeruzsálemben. Az építéséhez szükséges 

anyagokat Dávid gyûjtötte össze, de csak fia, Salamon építette fel. Ezt a temp-lomot a babiloni hódítás 

során egész Jeruzsálemmel együtt lerombolták, a nép nagy részét fogságba hurcolták. A visszatérés után újra 

felépítették a várost a templommal együtt. Ez lényegesen egyszerûbb volt, mint az elsõ. Nem sokkal Jézus születése 

elõtt Heródes újjáépíttette, megnagyobbítatta, így korának egyik legpompásabb templomépülete lett. Krisztus után egy 

emberöltõvel /70-ben/ a rómaiak Jeruzsálemmel együtt elfoglalták és lerombolták. 

Egészítsd ki! 

Ábrahám várta ugyanis azt a szilárd ……..…….….. nyugvó 

………..……………, amelyet majd Isten tervez és épít. 

(Zsidóknak 11,10) 

: Isten maga alapozta meg ezt a várost és a templomot is Ez a templom nem földi kövekbõl, hanem lelki 

kövekbõl, a hívekbõl épül házzá. Összetartója maga Jézus Krisztus. 

Miért lehet Istent építészhez hasonlítani? Mert Õ gondolta ki és alkotta meg a világot és benne az embert. Szent Pál 

apostol így ír errõl: Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentõl kaptatok? 

- Hogyan lehet Isten templomává tested, lelked, életed? 

- Mivel segítheted egyházad összetartozását, hogy Isten 

terve szerinti „ templommá” váljon? 

Köszönd meg Istennek, hogy testet-lelket tervezett és adott neked, és azt, hogy 

Egyházának tagja lehetsz! 

Kérjed, hogy lakjon benned a Szentlélek, hogy erõs templommá építse egyházát! 

SZÓKERESÕ 

Az idézett vers aláhúzott sorait húzd ki a négyzethálós rejtvénybõl. Az át nem húzott betûket összeolvasva megkapod 

a költõ nevét és a foglalkozását. (3 szót visszafelé kell olvasni.) 

A Te házad otthonunk, 

Urunk Jézus itt vagyunk, 

Hogy szolgáljunk oltárodnál 

Téged, aki megváltottál. 

Magasztalja nevedet 

Szívünkben a szeretet, 

Magasztaljuk szent neved. 

30 

A T E H Á Z A D S T É G E D A 

U O T T H O N U N K I K S S K 

R J V O L T Á R O D N Á L Z I 

U É A L Á T T O T L Á V G E M 

N Z G S Z Í V Ü N K B E N N Á 

K U Y S Z E R E T E T N D T O 

H S U N E V E D N E V E D E T 

O I N A J L A T Z S A G A M R 

G T K U J L A T Z S A G A M P 

Y T S Z O L G Á L J U N K A P 

Sötét Béláné, Csilla

Zsikla Ágnes 

Zsikla János és Eszter 3. gyermeke 

Tapolcán 2005. március 15-én 

Varga Lacika 

Varga Gábor és Gabriella 2.gyermeke 

Tapolcán 2005. április 8-án 

Esõs idõben sétálunk. A felhõk alacsonyan, 

gyorsan szállnak. 

Mutatom a gyerekeknek: 

- Nézzétek, milyen gyorsan szállnak a 

felhõk! 

Mire Borcsa: 

- Biztos azért, mert siet a Jóisten! 

Borcsa, Atika és apa sakkoznak. Én 

Katát altatom. 

Mikor véget ér a játék, Borcsa közli 

velem: 

- Anya! Döntetlen: sakk-makk! 

Megszülettem 

Atika Maminál játszik az unokatestvéreivel. 

Játék közben véletlenül felborul egy 

virágcserép. 

Szalad le hozzánk a konyhába és 

ijedten azt mondja: 

- Képzeljétek! Feldöntötte magát a 

virág! 

(Bajner család, Ugod) 

- Apa! Én mindig rosszat álmodok! 

Nem kéne nekem egy kis jóságot 

adni?! 

(Bruckner Anna, Tapolca) 

Munkácsi Jánoska 

Munkácsi János és Bea 3. gyermeke 

Balatonfüreden 2005. március 24-én 

Tóth Virág 

Devecserben 2005. március 28-án 

Gyerekszáj 

Egy újabb sakktörténet: 

- Apa! Sakkozol velem? - kérdezi a három és 

fél éves Lilla. 

- Most nem tudok, Lillácska, el kell mennem! 

- Anya! Sakkozol velem? - próbálkozik édesanyjánál 

is. - Te tudsz lépni, Anya? 

- Persze, hogy tudok lépni! 

- Jól van! Akkor te lépsz, én meg sakkozok! 

Jó? 

(Bruckner Lilla, Tapolca) 

Szerénység az ebédnél. 

- Mennyit tehetek az ételbõl a tányérodra 

Andriska? 

- Amennyi van! 

(Öhlmann család, Balatonalmádi) 

Az óvodában az atya beszél a gyerekeknek 

a mennyország szépségérõl, a 

mennyei fényességrõl. 

Elmenetele után az egyik kisgyerek 

megkérdezi az óvónõjét: 

- Óvónéni, van napszemüveged? 

- Igen, miért kérded? 

- Ha a mennyországba kerülsz, tedd 

fel, vigyázz a szemedre! 

(Szent Margit Óvoda, Veszprém) 

31 

ISTEN GYERMEKE LETTEM 

Lipka Dorottya 

Devecserben 2005. május 8-án 

Nauer Tristan 

Devecserben 2005. május 16-án 

Vasárnap ebédre gyakran készítünk rántott 

krumplit is, ami külsõleg hasonlít a rántott 

szeletre. 

Áron megszólal: 

- Én olyan húst kérek, ami krumpli. 

(Sötét család, Tapolca) 

Véleményeket, cikkeket, keresztelési 

és családos fényképeket, újabb elõfizetéseket 

az alábbi címre várjuk: 

Családpasztorációs Iroda, 

8460 Devecser, Miskei u. 47. 

Tel.: 30/436-2449, 88/223-960 

E-mail: csaladiroda@somlonet.hu 

Kiadja a Reményforrás Egyesület, és a 

Veszprémi Fõegyházmegye Családpasztorációs 

Irodája 

Fõszerkesztõ: Mód Miklós 

Munkatársak: Bruckner Attila, Czaun 

Edina, Fekete Gyöngyi, Gertsmár 

Ferenc, Dr Sallai János, Sinka Bálint 

és Heni, Sötét Béla és Csilla, 

Készült a Tradeorg Nyomdában.

Április 2-án emlékeztünk meg Litéren Bódi Magdi vértanuságának 60. évfordulójáról. 

A sírjánál való imádság után utcát neveztek el róla, majd vértanúságának 

helyén, az iskola udvarában leleplezték a szobrát, és itt celebrálta érte Paskai 

bíboros a szentmisét számos pap és hívõ jelenlétében.

2005/2. - Veszprémi Érsekség

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?