5. oldal 29. oldal 12. oldal - Intarzia Fabula

16 esemény
Harvester után forwarder
A magyar, román és német erdész szakemberek
által is csak harvesternek nevezett
gép után egy forwardert is megtekintünk.
Ez ugyanazon a kitermelõúton halad végig,
és a már szinte szabályos kupacokba rendezett
rönköket – méretük és minõségük
függvényében – magára rakja. Kiérve az erdei
útra, méret függvényében válogatja, és
ha kell, a fáért érkezõ kamiont is megrakja.
„Ha nálunk is így folynának az erdõritkítások,
minden rendben lenne. De hol állunk
mi még attól, hogy a kitermelõk ennyire óvják
a megmaradó fákat, meg a talajt? Pedig
a jövõ erdõkitermelése errõl szólna”, állapítja
meg küldöttségünk környezetvédelmi
szakembere, Ábrán Péter. A több mint húsz
éve a marosmenti erdõk védelmébe szegõdött
mérnök szomorúan nyugtázza, hogy a
Székelyföld zöld aranyát nemcsak a fatolvajok
dézsmálják, hanem a törvényes, de
szakszerûtlen kitermelések is egyre megkopottabbá
teszik.
si a kenyerét. Bleier lényegében családi hagyományt ápol, hisz a
szépapja is favágó volt, s ugyanúgy termelte ki másfél évszázaddal
ezelõtt az erdõt, mint ahogy mostanság is még szokás a Székelyföldön.
A fiatalember viszont hallani sem akart a fejszérõl, inkább
több mint négyszázezer euróért gépet vásárolt magának, amivel
bérmunkát vállal. Érkezésünkkor már több tíz köbméter fát legyúrt,
de sem a cég nevével feliratozott pólóján, sem az erdõ zöldjében
sárgán csillogó gépén olajfolt nem látszik. „Ez tiszta munka.
Nemcsak számomra meg a gép számára, hanem az erdõt illetõen
is”, mondja, majd a lánctalpak nyomára mutat. Ezek sokkal kímélõbbek,
mint a hatalmas kerekek, melyek akár félméteres sáncokat
is képesek hagyni erdeinkben. Ráadásul Németországban minden
szakmunkás ügyel arra, hogy gépe elé a korábban kivágott fenyõ
ágaiból és leveleibõl egy védõszõnyeget terítsen le. A gép ezen a
sávon közlekedik, és nyúl jobbra meg balra,
nem cikázza össze az erdõt. Míg nálunk hatalmas
nyomokat hagyó erõgépek túrják fel
az erdõt, a földön húzva a kivágott rönköt
és megsértve a talpon maradt többi fát, itt
a lábon maradó fák törzsén legfeljebb egyegy
karcolás esik. Dolga végezte után a gépet
irányító szakember csak annyi gallyat
hagy a használt sávon, amennyi belátható
idõn belül felbomlik, és érdemben hozzájárul
a talaj minõségének javításához.
Tizenöt munkás és tíz
ló helyett
„Mindkét masina több erõgépet és számos
munkást helyettesít. Számításaim szerint egy harvester tizenöt
székelyföldi favágó és tíz ló munkáját végzi. Munka után összeszedi
az ágakat, melybõl aztán távfûtésre alkalmas biomassza készül.
Ha egy ilyen gép jó a német, osztrák vagy svájci kitermelõknek és
erdészeti törvényeknek, nem értem, nálunk miért ne lehetne használni?”
– vonja meg a vállát Csuszner Ferenc. A gyergyószentmiklósi
erdészmérnök gyors fejszámolást végez, melybõl kiderül, hogy
egy köbméter fa kitermelése Nyugaton sem kerül többe, mint Romániában.
„És akkor nem lenne jobb hatékonyan és szakszerûen elvégezni
azt?” – teszi fel a költõi kérdést. Tudomása szerint a Kárpátokban
egyelõre senki nem alkalmazza a fejlett európai technológiát.
Erre az egyik magyarázat a gép öt-hat, vagy rosszabb esetben
nyolc év után megtérülõ 400 ezer eurós ára lenne.