5. oldal 29. oldal 12. oldal - Intarzia Fabula

More documents

Recommendations

Info

16 esemény Harvester után forwarder A magyar, román és német erdész szakemberek által is csak harvesternek nevezett gép után egy forwardert is megtekintünk. Ez ugyanazon a kitermelõúton halad végig, és a már szinte szabályos kupacokba rendezett rönköket – méretük és minõségük függvényében – magára rakja. Kiérve az erdei útra, méret függvényében válogatja, és ha kell, a fáért érkezõ kamiont is megrakja. „Ha nálunk is így folynának az erdõritkítások, minden rendben lenne. De hol állunk mi még attól, hogy a kitermelõk ennyire óvják a megmaradó fákat, meg a talajt? Pedig a jövõ erdõkitermelése errõl szólna”, állapítja meg küldöttségünk környezetvédelmi szakembere, Ábrán Péter. A több mint húsz éve a marosmenti erdõk védelmébe szegõdött mérnök szomorúan nyugtázza, hogy a Székelyföld zöld aranyát nemcsak a fatolvajok dézsmálják, hanem a törvényes, de szakszerûtlen kitermelések is egyre megkopottabbá teszik. si a kenyerét. Bleier lényegében családi hagyományt ápol, hisz a szépapja is favágó volt, s ugyanúgy termelte ki másfél évszázaddal ezelõtt az erdõt, mint ahogy mostanság is még szokás a Székelyföldön. A fiatalember viszont hallani sem akart a fejszérõl, inkább több mint négyszázezer euróért gépet vásárolt magának, amivel bérmunkát vállal. Érkezésünkkor már több tíz köbméter fát legyúrt, de sem a cég nevével feliratozott pólóján, sem az erdõ zöldjében sárgán csillogó gépén olajfolt nem látszik. „Ez tiszta munka. Nemcsak számomra meg a gép számára, hanem az erdõt illetõen is”, mondja, majd a lánctalpak nyomára mutat. Ezek sokkal kímélõbbek, mint a hatalmas kerekek, melyek akár félméteres sáncokat is képesek hagyni erdeinkben. Ráadásul Németországban minden szakmunkás ügyel arra, hogy gépe elé a korábban kivágott fenyõ ágaiból és leveleibõl egy védõszõnyeget terítsen le. A gép ezen a sávon közlekedik, és nyúl jobbra meg balra, nem cikázza össze az erdõt. Míg nálunk hatalmas nyomokat hagyó erõgépek túrják fel az erdõt, a földön húzva a kivágott rönköt és megsértve a talpon maradt többi fát, itt a lábon maradó fák törzsén legfeljebb egyegy karcolás esik. Dolga végezte után a gépet irányító szakember csak annyi gallyat hagy a használt sávon, amennyi belátható idõn belül felbomlik, és érdemben hozzájárul a talaj minõségének javításához. Tizenöt munkás és tíz ló helyett „Mindkét masina több erõgépet és számos munkást helyettesít. Számításaim szerint egy harvester tizenöt székelyföldi favágó és tíz ló munkáját végzi. Munka után összeszedi az ágakat, melybõl aztán távfûtésre alkalmas biomassza készül. Ha egy ilyen gép jó a német, osztrák vagy svájci kitermelõknek és erdészeti törvényeknek, nem értem, nálunk miért ne lehetne használni?” – vonja meg a vállát Csuszner Ferenc. A gyergyószentmiklósi erdészmérnök gyors fejszámolást végez, melybõl kiderül, hogy egy köbméter fa kitermelése Nyugaton sem kerül többe, mint Romániában. „És akkor nem lenne jobb hatékonyan és szakszerûen elvégezni azt?” – teszi fel a költõi kérdést. Tudomása szerint a Kárpátokban egyelõre senki nem alkalmazza a fejlett európai technológiát. Erre az egyik magyarázat a gép öt-hat, vagy rosszabb esetben nyolc év után megtérülõ 400 ezer eurós ára lenne.
esemeny 17 Technológia és szaktudás A hazai kitermelõk kapzsiságát ismerve, Rãzvan Câmpu, a brassói erdészeti egyetem doktorandusa úgy véli, Romániában még kevés az olyan befektetõ, aki képes türelmesen kivárni beruházásának megtérülését. Kurt Otrin Romániában élõ, osztrák származású mérnök szerint mégis jó lenne, ha Erdély erdeiben is hasonló, környezetkímélõ gépeket használnának. Szerinte az lenne a legszerencsésebb megoldás, ha az Európai Unió országaiból nem csak a technológiát, hanem a szaktudást is sikerülne importálni. Ehhez viszont egy-két éves gyakorlatra lenne szükség. A székelyföldi erdõk jellegzetességeit jól ismerõ Josef Fent nem lát semmiféle akadályt abban, hogy miért ne lehetne nálunk is efféle gépeket bevetni. „Ezek rendkívül megkönnyítenék, és balesetveszély-mentessé tennék a kitermelõk munkáját. Az ötvenhatvan fokos lejtõkön is vígan dolgozó gépek sok nehézségtõl kímélnék meg az erdélyi kitermelõket”, állítja a Sennebogen cég eladási menedzsere. Szucher Ervin XXI-ik századi gépek Az 1952-ben, családi vállalkozásként alakult Sennebogen munkagépek széles skáláját gyártja és forgalmazza: darukat, emelõ- és markológépeket, 10 és 200 tonna között. A Sennebogen valamennyi terméke saját fejlesztésû. A termékek alapváltozatai mellett, a megrendelõ egyedi igényeihez szabott gépeket is legyártanak a vállalat straubingi és wackersdorfi üzemeiben. A több mint 1.000 alkalmazottat foglalkoztató bajorországi cég tavaly 310 millió eurós forgalmat bonyolított le. A Sennebogen szeretne betörni a román piacra is, az erdélyi szakemberek meghívása Németországba az ezirányba tett elsõ lépésnek tekinthetõ.
Page 1: 9 F a i p a r B ú t o r g y á r t
Page 5 and 6: esemény 5 A Bánságba került az
Page 7 and 8: info-flash 7 H í r e k i n f o w o
Page 9 and 10: info-flash 9 ÚJABB TÖRÖK BEFEKTE
Page 11 and 12: esemény 11 Sándor dékán úrral
Page 13 and 14: cégismertetõ 13 A parafa falburko
Page 15: esemény 15 Németországi ajánlat
Page 19 and 20: design 19 akkor szakmailag iszonyat
Page 21 and 22: a fa kultúrája 21 egymás mellé
Page 23 and 24: faanyagvédelem 23 EU Vegyianyag Ü
Page 25 and 26: 25 szerelését. Mindez jelentõs e
Page 27 and 28: esemény 27 Zöldek a Kronospan ell
Page 29 and 30: cégismertetõ 29 Ében, bársony,

5. oldal 29. oldal 12. oldal - Intarzia Fabula

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?