Vízhasználatok a Duna vízgyűjtő-területén - Danube Box

Dunai történet(ek):
A Duna „vörös fonalként” húzódik a mondák és valóság között
A középkor korai és középső szakaszának
eseményeit nagyszerűen ábrázolják a Nibelung-dalok.
Az első rész a burgundiak birodalmában
játszódik a Rajna parti Worms-ban:
Krimhilda bosszút esküszik, miután a saját
fivérei: Günther, Gernot és Giselher tudtával
meggyilkolják a férjét. Az elhunyt nem más,
mint a sárkányölő Sigfrid, aki a Nibelungok
mesés kincsét is megszerezte. A Burgundi Birodalom
az V. században valóban létezett a Rajna
mentén, ám Attila hunjai 436-ban meghódították.
A burgundiak királyát Gundahar-nak, azaz
Günther-nek hívták.
A második részben a történet már a Duna
mellett összpontosul. Krimhilda elfogadja
a hun király, Attila (a mondában: Etzel) kérését,
és a folyót követve a hunok országába
költözik. Menyegzőjüket útközben, Bécsben
tartják meg. Tizenhárom évvel később meghívja
magához fivéreit, és a burgundiak a fegyveresek
ezreinek kíséretében, mindenféle kalandok
közepette fel-alá járkálnak a Duna mentén.
Az eposz Attila udvarában veszi végét, félelmetes
vérfürdő közepette, amelyben (szinte)
minden résztvevő halálnak halálával hal.
Ha a négyszer megírt dunai utazást (a kérők
útja a hunok országából Wormsba, Krimhildának
és fegyveres kíséretének útja Attilához,
majd Krimhilda követeinek utazása a burgundiakhoz,
végül a fivéreknek a „már csak odafelé”
való utazása) pontosabban nagyító alá vesszük,
ezek a dunai utazások lenyűgöző, évszázadokat
átívelő időutazássá válnak. A megénekelt
német, osztrák és magyar városok is azonosíthatók
lesznek; csakúgy, mint a legtöbb bemutatott
személy portréja is. Attila vára: „Etzelburg
egy hegyen fekszik, nem messze a Duna partjától.”
Sok tény szól amellett, hogy ezt a helyet
a magyarországi Esztergom városában kell keresnünk,
(németül: Gran, szlovákul: Ostrihom
– és latinul: Strigonium), ahol ma a Bazilika
impozáns kupolája magaslik a part felett.
158
Kiegészítő információ