KBK füzetek 2004/5 - Kisvasut.hu
KBK füzetek 2004/5 - Kisvasut.hu
KBK füzetek 2004/5 - Kisvasut.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2004</strong>. december 22.<br />
Hajtánnyal a szegvári kendergyárban<br />
Fotó: Csanádi Sándor<br />
szívesen segítségünkre volt midenben.<br />
A délutáni program fürdõzés<br />
volt a helyi strandon.<br />
Hétfõn ismét iparvasúti vágányokra<br />
tértünk vissza, bejártuk a<br />
szegvári kendergyár hálózatát. Ez<br />
csakugyan különleges élmény volt,<br />
hiszen ez az utolsó igazi nagy kendergyár<br />
hazánkban. Kísérõnk már<br />
több, mint 30 éve dolgozik itt, így<br />
nagy szakértelemmel és lelkesedéssel<br />
mutatta be a telephelyet, a<br />
vasúti hálózatot és a kender feldolgozásának<br />
technológiáját. A vasúton<br />
egyébként nincs mozdony,<br />
korábban voltak dízelmozdonyok,<br />
kezdetben pedig szamarakkal húzták<br />
a kocsikat. A kéttengelyes vaskeretes<br />
põrekocsikat, melyek egy<br />
része rakoncás, jelenleg MTZ-traktorokkal<br />
vontatják. A hálózat több<br />
hektáros területen helyezkedik el, a<br />
feldolgozó üzem és a fedett tároló<br />
mellett, illetve mögött. Több líra-,<br />
illetve <strong>hu</strong>rokvágány csoport húzódik<br />
az áztatómedencék mellett,<br />
valamint a kiterjedt külsõ területen.<br />
A telephelyre beérkezett kender<br />
egy részét hatalmas halmokban<br />
eltárolják késõbbi feldolgozásra,<br />
másik részét minõségétõl függõ<br />
ideig beáztatják kb. 50 fokos termálvízbe.<br />
A vizet, melyet 900 méter<br />
mélyrõl a telep saját kútjából<br />
nyernek, felhasználás és tisztítás<br />
után a csatornába engedik. Az áztatás<br />
kétféle módon történik, az e-<br />
gyik a medencés, a másik az alagútáztatás.<br />
Az elõbbinél a földbe ásott<br />
betonmedencébe helyezik a kendert,<br />
vasrudakkal lenyomják, majd<br />
a medencét feltöltik vízzel. A másik<br />
módszerhez szükségesek a rakoncás<br />
kocsik, ehhez nem kell a kendert<br />
a kocsikról lerakodni. A 8-9<br />
kocsiból álló szerelvényt betolják<br />
egy kocsinál alig szélesebb kibetonozott<br />
hosszú épületbe, rázárják a<br />
hatalmas vasajtót, majd az épületet<br />
elárasztják vízzel. Az épület<br />
tetején lévõ vizsgálónyílásokon át<br />
válik lehetõvé a vizsgálat, mikor kell<br />
az áztatást befejezni, a túl rövid és<br />
a túl hosszú ideig történõ áztatás is<br />
tönkreteszi a kendert. A víz leengedésekor<br />
az addig úszó kocsik viszszasüllyednek<br />
a vágányra, majd<br />
megtörténik az elszállításuk. A kender<br />
szárítása kötegelés és kötözés<br />
után a telephely hátsó, nagy kiterjedésû<br />
területén történik, mely hat<br />
líravágányon közelíthetõ meg. Két<br />
vágányhídmérleg található a telepen,<br />
ebbõl az egyik már nem üzemel.<br />
A feldolgozóüzembe beszállított<br />
kocsikról a kendert leborítják és<br />
a gépekhez viszik, a kocsikat két<br />
fordítókorongon át az épület mellé<br />
visszatolják. A feldolgozott kendert<br />
ezután tehergépkocsikkal késztermék<br />
elõállításra Szegedre szállítják.<br />
Remélhetõleg még sokáig fog<br />
üzemelni ez az üzem, azt hiszem<br />
ez mind ipartörténetileg, mind vasútbaráti<br />
szemmel nézve kívánatos.<br />
A hajtány felrakodása után<br />
még dél elõtt elbúcsúztam vendégeinktõl,<br />
hiszen több száz kilométer<br />
autózás várt még rájuk hazafelé. A<br />
három nap alatt Cseh vendégeinkkel<br />
18 kilométert hajtányoztunk<br />
és mindannyian nagyon élvezték<br />
az utazást.<br />
Utólag is nagyon köszönjük<br />
mindhárom kisvasút üzemeltetõjének<br />
a lehetõséget az utazásra!<br />
hajtányozás<br />
Hajtánnyal a szegvári kendergyárban<br />
Fotó: Csanádi Sándor<br />
7
Change language