Isten útja a bencéseken át - Somorjai Ádám
Isten útja a bencéseken át - Somorjai Ádám
Isten útja a bencéseken át - Somorjai Ádám
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Avennirnek, India királyának megjósolták „égbenézô” bölcsei, hogy<br />
születendô fia a kereszténységre tér. Hogy ezt megakadályozza, egészen<br />
elzárva nevelteti fi<strong>át</strong>, Jozaf<strong>át</strong>ot. Egyszer kibocs<strong>át</strong>ja a városba. Tapasztalatai<br />
(egy beteg, egy halott és egy koldus) gondolkodóba ejti az<br />
ifjút, és egy Barlaám nevû remete, akinek sikerül bejutni hozzá, példákkal<br />
oktatja, megkereszteli, s aztán visszatér a pusztába. Avennir, hiába<br />
erôlködvén visszatéríteni fi<strong>át</strong>, végül is <strong>át</strong>engedi neki fele ország<strong>át</strong>. Jozaf<strong>át</strong><br />
a keresztény hitre téríti egész népét, 25 éves korában otthagyja ország<strong>át</strong>,<br />
felkeresi Barlaámot a pusztában, s annak halála után még 35<br />
évig él ott.<br />
Az igazi, eredeti Vitae Patrum, amit Szent Benedek is így nevez,<br />
vagy Verba Seniorum vagy Apophthegmata, Rosweyde 3. és 7. részében<br />
található. Apró kis történetek, velôs mondások és tanítások a<br />
pusztai szerzetesektôl. – Ilyen gyûjtemények alapján írta Rufinus,<br />
Szent Jeromos kortársa és nagy ellenfele, a szorgalmasan görögbôl<br />
latinra fordító egyházi író a maga Historia Monachorum-<strong>át</strong>, az egyiptomi<br />
atyák betûrendes rövid kis életrajzait. Ez Rosweyde kiadásában<br />
a második rész. (Ker. Remekírók 6,122 skk.) – Késôbb 420 körül<br />
Palladius püspök állított össze egy hasonló mûvet: Historia Lausiaca<br />
(Lausos nevû bizánci fôembernek ajánlva, innen a cím). És még<br />
késôbb, már Szent Benedek kortársa, Joannes Moschus egyiptomi<br />
szerzetes a Pratum Spiritualé-j<strong>át</strong> (Lelki Rét-jét) – Ezek is megtalálhatók<br />
Rosweyde gyûjteményében (Gerontikon).<br />
Nagy Szent Vazul – Basilius<br />
Ô a szerzetesség teológiájának megalkotója (329–379). A három<br />
nagy kappadóciai szentatya egyike; a másik kettô: Nysszai Szent<br />
Gergely, a testvére és Nazianzi Szent Gergely. A kappadóciai Caesareában<br />
született, valóban szent családból: apja, Basilius, anyja<br />
Emmelia, húga Macrina, és két testvére: Nysszai Szent Gergely és<br />
Szabasztei Péter az egyház szentjei közé tartoznak. A híres athéni<br />
fôiskolán tanult, a klasszikus mûveltséget egészen elsaj<strong>át</strong>ította.<br />
Majd hazamegy Caesareába és retorik<strong>át</strong> tanít (akárcsak késôbb Szent<br />
Ágoston). Majd megkeresztelkedik és azonnal szerzetes lesz. Végigl<strong>át</strong>ogatja<br />
Szíria, Palesztina és Egyiptom híres szerzetes telepeit.<br />
Aztán szülôvárosa közelében az Irisz folyócska partján bar<strong>át</strong>jával,<br />
Nazianzi Gergellyel kolostort alapít, és itt írja két reguláj<strong>át</strong> és szerzetes-aszkétikus<br />
mûveit, többek között egy kivonatot Origenész<br />
16
Change language