Isten útja a bencéseken át - Somorjai Ádám

ügyéért fáradó szerzetes: a szerzetespap, a lelkipásztor-szerzetes, a
missziós-szerzetes az ô gondolata. Ezt Nagy Szent Gergely teszi újra
aktuálissá. Mûveiben többször szól a szerzetességrôl, így a híres
211. levelében. Régebben errôl az volt a vélemény, hogy egy hippói
nôi kolostor számára írt kis gyakorlati szabályzat, amit késôbb áttettek
hímnembe, és a 11. század óta mint Szent Ágoston Reguláját alapul
vették az új rendek: az ágostonos remeték és kanonokok, a premontreiek,
a domonkosok stb. De újabban az ágostonrendi történészek
azt vitatják, hogy a hímnemû forma a régebbi, és az apácák
számára készült levélforma 7. századi átirat.
Johannes Cassianus
Ennek a híres egyházi írónak eredete ismeretlen. Talán „szkíta” =
a Fekete-tenger vidékérôl való, talán délfrancia származású. Palesztinában
él szerzeteséletet, ahonnan Germanus nevû társával két
hosszabb, évekig tartó tanulmányutat tesz az egyiptomi atyákhoz.
Itt tanul a még élôktôl, de összegyûjti a már megholtak tanítását és
mondásait is. Majd Konstantinápolyba megy, ahol a szerzetes -
Aranyszájú Szent János (Szent Krizosztom) diakónussá, onnan Rómába,
ahol Ince pápa pappá szenteli. Végül Dél-Franciaországban,
Marseille közelében két kolostort alapít, s mint ezek apátja hal meg
435-ben. Szerzetesei számára két mûben foglalja össze tanítását:
De institutione caenobiorum 12 könyve. Az elsô négy könyv a keleti
szerzetesség életét ismerteti külsô formáiban, de egy kissé már a
nyugati viszonyokhoz szelídítve: ruházat, étkezés, zsoltározás,
tagok felvétele stb. A következô nyolc könyvben a „nyolc” fôbûnt
(+ a bûnök gyökereit) és az azok elleni szerzetes-küzdelmet tárgyalja.
Számára az unalom, a „tristitia” vagy „acedia” – a szomorúság is
fôbûnnek számított, olyannak, amibôl más bûnök fakadnak. (Ker.
Remek. 7. 43–101.)
A másik mûve: Collationes patrum, 24 könyvben. A keret: Cassianus
és társa, Germanus végiglátogatják az egyiptomi híresebb szerzetesatyákat,
és elbeszélgetnek velük a szerzetesélet problémáiról és
ezeket a beszélgetéseket adja itt könyvében (Collatio – beszélgetés,
adalék). Hogy ezekben mi a sajátja, mi valóban az atyák tanítása, ma
már nehéz megállapítani. A fôbb témák: a szerzetesség céljáról, a
discretióról és a bûnök feltárásáról, a három lemondásról, az imád-
20