Isten útja a bencéseken át - Somorjai Ádám

Egyéb nyugati szerzetesek
A nyugati szerzetesség nagy alakja volt Szent Patrik, Í r o r s z á g
apostola († 416), aki egy ideig szintén Lerin szigetén élt, majd Írország
megtérítésére ment. Hamarosan az ír papság kizárólag szerzetesekbôl
állott. Az ír szerzetesség késôbb kapcsolatba került Szent
Benedek fiaival, és a kétfajta szerzetesség lassan egybe is olvadt.
Szent Patrikhoz egész legendakör fûzôdik, s e legendák közül a legérdekesebb
a „purgatorium sancti Patricii”: egy írországi tóban egy kis
szigeten van egy barlang, ahol állítólag a szent hosszabb idôt magányban
töltött. A középkor folyamán rengeteg zarándok jött ide, akik közül
a bátrabbakat 24 órára bezárták a barlangba, ahol azok álomban egy
másvilági utazást tettek: megjárták a poklot és a tisztítóhelyet, purgatóriumot.
Több magyar zarándok is megfordult itt. A Sándor-kódex
is beszél egy ilyen „pokoljárásról”. Egy másik középkori történetet
Tinódi Sebestyén dolgozott fel Zsigmond királyról szóló krónikájában:
Tar Lôrinc, Zsigmond egyik fôembere is járt így itt a túlvilágon, látta a
tüzes kádat, melyet a pokolban Zsigmondnak készítettek erkölcstelen
élete büntetéséül. Mikor ezt a királynak hírüladta, az elzálogosította a
szepesi városokat a lengyeleknek, és annak árán építette a Boldogasszony
(Mátyás) templomot.
Említsük még meg Szent Severinust, a Noricum nevû római provincia
– ma Ausztria nyugati, Bajorország délkeleti része, Passau
székhellyel, apostolát. Neki azonban a bencés renddel nem volt
közvetlen kapcsolata.
1. meditáció: A szerzetesség elsô korszakának jellemzôi
A szerzetességnek az elsô századokban két alapformája alakult
ki: 1. A remeteség. Jellemzi az individuális beállítottság, a szigorú
aszkézis. Irányítója a „logion”, a „verbum”, az „apophthegma”: az
egyénnek szóló mondás. – 2. A cönobitizmus. Jellemzôje az egyházias
szerzetesélet („Ekkléziasztikon mondazein”, erénye a discretio,
a mérséklet). Irányítója a közösségnek szóló törvénykönyv, a regula.
Mindkét formát jellemzi azonban:
a) az eszkatológikus szemlélet: várják Isten országának eljövetelét,
azt szinte sürgetik, a maguk módján elôvételezik; elfordulnak
a mai világtól. Ezt nevezik „biosz angelikosz”-nak, angyali életnek.
22