SZABÁSMINTA HASZNÁLATA

SZABÁSMINTA HASZNÁLATA
Modulfüzet
Szabó szakképesítés 11. évfolyamán tanulók számára
(II. félév)
Készült a TÁMOP 2.2.3-07/2-2F-2008-0033
támogatásával
Összeállította: Molnárné Hegyi Ágnes
Árpád TISZK, Székesfehérvár
2009

TARTALOMJEGYZÉK
A modulfüzet alapadatai ........................................................................................................ 4
HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET? ................................................................... 7
HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET? ................................................................... 7
1. Női nadrág szabásmintái .................................................................................................... 9
1. 1. Női nadrág fajták, divatrajzolvasás ........................................................................... 10
1. 2. Női mérési helyek, mérettáblázatok, méretszabványok ............................................. 15
1. 3. Méretek a női nadrág szerkesztéséhez ....................................................................... 20
1. 4. Egyenes vonalú nadrág szerkesztése ......................................................................... 22
A testreszabott nadrág elejeszélessége keskenyebb a hátrész szélességétől. ...................... 24
?Nadrág hátrész szerkesztése: .......................................................................................... 26
Nadrág hátrész szerkesztése: ............................................................................................ 26
Nadrág övpánt szerkesztése: ............................................................................................. 27
Egybeszabott övpántot szerkesztünk, derékkerületben 1 cm öltöztetési bőséggel. ............. 27
1. 5. Női nadrág szabásminta készítése, és felfektetése ..................................................... 29
2. Női ruha és blúz szabásmintái .......................................................................................... 34
2. 1. Női ruhák és blúzok formaváltozatai ......................................................................... 37
2. 2. Testméretek a ruha és a blúz szerkesztéséhez............................................................ 43
2. 3. Női ruha és blúz alapminta készítése ............................................................................ 45
Az elölnézeti ábrán a csípődomborulat szélesebb a hengernél, amely az arányos testalkat
méreteiből és formájából adódik. Ezen az ábrán jól látható a vállak iránya és az
oldalkarcsúsítás. ................................................................................................................... 45
A legnagyobb eltérés a hengertől az oldalnézeti ábra elejerészén látható. Megfigyelhetjük itt a
háthajlatot és a derékkarcsúsítást is. ..................................................................................... 45
Ahhoz, hogy a ruhadarab kövesse a test formáját, a mell felett egy mély, ún. mellformázó
varrást kell kialakítani. Hátrészen a gerincoszlop ívelése, a lapocka domborulat és a derék
karcsúsága igényel formázást. A karcsú derék megközelítését elején és hátán derékszűkítővel,
valamint az oldalvarrás karcsúsításával érjük el. A karlyuk – szakmai nyelven karöltő – a kar
szélességéhez és a hónalj mélységéhez igazodik. ................................................................. 46
2. 4. a szabáshoz szükséges ruha és blúz alkatrészei ............................................................. 53
3. Férfiing szabásmintái ....................................................................................................... 63
3. 1. férfiingek fajtái............................................................................................................. 64
3. 2. férfi testméretek ........................................................................................................... 68
3. 3. férfiing szabásminta készítése, megadott modellrajz alapján ......................................... 70
2

4. férfi nadrág szabásmintái.................................................................................................. 73
4. 1. férfinadrág fajták, divatrajzolvasás ............................................................................... 74
4. 2. férfinadrág szabásminta kialakítása alapmintából ......................................................... 79
4. 3. férfinadrág alkatrészei .................................................................................................. 81
5. férfi zakó szabásmintái ..................................................................................................... 85
5. 1. Férfizakó rendeltetése................................................................................................... 86
5. 2. zakótípusok .................................................................................................................. 89
5. 3. férfizakó divatrajzolvasás ............................................................................................. 93
Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 106
ajánlott irodalom érdeklődőknek ..........................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
Mellékletek ..........................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3

A MODULFÜZET ALAPADATAI
SZAKMACSOPORT: Könnyűipari szakmacsoport
SZAKMA: Szabó
KÖVETELMÉNY MODUL NEVE, SZÁMA:
Textiltermékek összeállítása 221/1.0/1321-06
A TANANYAG EGYSÉG NEVE, SZÁMA:
Szabásminta használata 221/1.0/1321-06
A TANANYAG ELEMEK NEVEI, SZÁMAI:
Női nadrág szabásmintái 221/1.5/1321-06
Női ruha és blúz szabásmintái 221/1.6/1321-06
Férfiing szabásmintái 221/1.7/1321-06
Férfinadrág szabásmintái 221/1.8/1321-06
Férfizakó szabásmintái 221/1.9/1321-06
Időtartama:
II. félév / 9 hét/ ciklus 4 óra / 36 óra.
Bemeneti követelmények: Az I. félév tananyagelemek sikeres elsajátítása, amelynek az alábbi
tananyagelemeket tartalmazza:
Divatrajzok és szabásminták 221/1.1/1321-06
Műszaki rajz készítés alapjai 221/1.2/1321-06
Testalkatok jellemzői 221/1.3/1321-06
Női szoknya szabásmintái 221/1.4/1321-06
4

A tananyagelem átfogó célja: A tananyagegységek elvégzése után a tudjál divatlapokat
tanulmányozni, alkalmazni a levett méreteket, a mérettáblázatokat, valamint másolni,
kivágni, felismerni a szabásmintákat, illetve elkészíteni a gyártmányrajzot és
külalakleírást, felfektetni a szabásmintákat. Fejlessze a kézügyességedet, a megfigyelő
képességedet, az arány és formaérzékedet.
A képzés célja, hogy képes legyél:
az egyenes vonalú női nadrágnak az alapszerkesztésére, szabásmintájának készítésére,
a női ruha és blúz szabásmintáinak kialakítására alapmintából a modellrajz alapján,
a vállrészes férfiing szabásmintáját elkészíteni alapmintából,
a férfinadrág szabásmintájának, és alkatrészeinek felismerésére,
a férfizakó divatrajzolvasására, és a zakó típusok felismerésére.
A modulban alkalmazott értékelési módszerek:
Számonkérés formája
Számonkérések
rendszeressége
Számonkérés tartalma
A tanulók tudásszintjének
ellenőrzésére szolgáló
módszerek
Megszerezhető minősítések
A minősítéshez tartozó
követelmények
Modul közben szóbeli, írásbeli értékelés
Egy –egy fejezet lezárásakor.
Az adott kompetencia ismeret, készség és
magatartásforma összetevői
A tananyagban való előrehaladást mérő írásbeli
tesztek, szóbeli feleletek egyéni és csoportos
formában, alapszerkesztések, szabásminta, és
gyártmányrajz, külalak leírás készítésének
értékelése
Nem felelt meg, megfelelt, kiválóan megfelelt
Tudjon ruhadarabot tervezni, rajzolni,
szerkeszteni, külalakleíró szakszöveget olvasni,
értelmezni
A képzés során felhasználható minden olyan eszköz, gép, berendezés, amelynek alkalmazása
a ruhaiparban jellemző.
5

A képzés eszközjegyzéke:
szabász, illetve munkaasztal, próbababa, ragasztó, papírvágó olló, szabász olló, ¼-es centi és
centi mérőszalag, egyenes és idom vonalzó, ceruza, faragó, radír, vázlatfüzet, másolópapír,
szerkesztési papír, gombostűk, szabókréta.
A tanuláshoz szükséges segédanyagok:
Szemléltető eszközök: videó filmek, divatlapok, CD-k, fotók, mintadarabok.
Gyűjtőmunkákhoz igénybe vehetők a számítógépes internetes elérhetőségek és könyvtári
könyvek.
6

BEVEZETÉS
Kedves Tanuló!
A szabó szakmának, mint minden más mesterségnek, megvan a maga sajátos technikája,
technológiája. A különféle technikák megismerése már a szabásminták kialakításánál
kezdődik. Ezeknek az ismereteknek a megszerzésére, azért van szükség, hogy tudásunkkal
képesek legyünk a lehető legjobb technológiával elkészíteni a ruhaipari termékeket.
A női ruhakészítő szakmában 3 éves képzési idő alatt megtanulod a ruhakészítés és gyártás
teljes folyamatát, a szabásminta készítést, technológiai ismereteket, anyag- és áruismeretet,
vállalkozási ismereteket, a szoknyától a kabátig, a nadrágtól a blézerig. A sokféle modell
elkészítése biztosítja, és megalapozza a szakmai tudásodat.
Ez a szabásminta használata modulfüzet a szabó szakma tananyagelemeinek érthetőbb
elsajátítására, illetve a tanórán használt tankönyv témáinak kibővítésére készült, képekkel,
különlegességekkel, gyakorlatokkal, feladatokkal kiegészítve.
A textiltermék összeállítás követelménymodulban, a 11. évfolyam I. féléves
tananyagelemeire (1. Divatrajzok és szabásminták, 2. Műszaki rajz készítés alapjai,
3. Testalkatok jellemzői, 4. Női szoknya szabásmintái) épülve, a II. féléves
tananyagelemek témái szerint ez a modulfüzet öt nagy fejezetet tartalmaz:
Az első fejezetből a női nadrág szabásmintájának készítését ismerheted meg.
A második fejezetnél a női ruha és blúz szabásmintáinak kialakítását
tanulhatod meg.
A harmadik rész, a férfiing szabásminta készítés rejtelmeibe ad betekintést.
A negyedik rész a férfinadrág szabásmintáit, és alkatrészeit mutatja meg
számodra.
És végül az ötödik témából a férfi zakó típusait, és általános jellemzőivel
kapcsolatos tudnivalókat sajátíthatod el.
Jó munkát kívánok!
7

HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET?
A tanulás során a modulfüzetben az alábbi ikonokkal fog találkozni, amelyek jelentése a
következő:
Feladat:
Végezd el a kapott utasítás alapján a feladatot! A legjobban akkor tudunk tanulni, ha
azt egy tevékenység végzése során tesszük. Ilyenkor jegyezzük meg az információkat a
legjobban, és ilyenkor emlékezünk rájuk a leghosszabban. (A feladatokat mindig
dőlten szedve találod meg.)
Elmélet:
A tanuláshoz legfontosabb elméleti tudnivalókat a lehető legrövidebb formában
foglaltuk össze. Mivel ez a modulfüzet kiegészíti a Ruhaipari szabás - szakrajz című
tankönyvet, ezért ha további részletesebb magyarázatra van szükséged, akkor azt a
tankönyvben megtalálod.
Érdekesség:
Olyan információt, vagy történetet, adatot, stb. jelez az ikon, amelyről azt gondoltuk,
hogy biztosan érdekelni fog.
Fontos!
Olyan tananyagrészre hívja fel a figyelmet ez a felkiáltójel, amelyet mindenkinek
ismerni kell, ha eredményesen akarod befejezni a tananyagelemet/modult, letenni a
vizsgát, és később is segít abban, hogy jó szakember váljon belőled.
Önellenőrzés:
A ceruza jelnél ellenőrizd tudásod! Ha elvégezted az Önellenőrzés feladatait,
megtudhatod, hogy milyen szintű a tudásod. Az eredményeket megnézheted a
modulfüzet ..... oldalától kezdve. (A feladatokat mindig dőlten szedve találod meg.)
Nézz utána!
Ez a jel arra buzdít, hogy önállóan, otthon, vagy akár az iskolában utánanézz
valaminek az interneten, újságokban, TV-ben, könyvekben, könyvtárakban, az
„ÉLETBEN”, stb., ott, ahol a legjobb eredménnyel tudsz keresni.
Párosan végzendő feladat:
A feladat elvégzéséhez szükséges, hogy válassz magadnak egy társat. Ketten
könnyebben megbirkóztok a feladattal.
Csoportosan végzendő feladat:
A tanár útmutatásai alapján alakítsatok tanulócsoportokat! Ezeket a feladatokat a
csoport tagjainak közösen kell elvégezniük.
Együttműködést igénylő feladat:
Működj együtt társaiddal, vagy más csoportokkal! Együtt könnyebb.
8

1. NŐI NADRÁG SZABÁSMINTÁI
Bevezetés
A nadrág a XX. Század második felétől a női ruházkodás alapvető ruhadarabja. A
századforduló elején csak elvétve, főleg sportoláshoz viselték a nők, a század második felében
mindennapi viseletté vált, amely a munkától, sportolástól az ünnepi alkalomig télen – nyáron
egyaránt hordható.
A női nadrág igen sokféle alapanyagból készíthető, a selyemtől a sűrű szövésű vászonig, a
szövöttől a kötött - hurkolt kelméig.
A női ruhatár alapja az a felismerés, hogyan tudjuk nőiességünket úgy kihangsúlyozni, hogy
közben ne legyünk közönségesek.
A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel:
megszerkeszteni az alapszabásmintát a levett méretek alapján a szabás –
szakrajz ismereteinek birtokában,
lemodellezni az egyenes vonalú nadrágot, kivágott alapmintából,
kivágni a modellezett szabásminta alkatrészeit, és a szabáshoz szükséges
jelölésekkel ellátni.
Témák, amivel foglalkozunk:
1. női nadrág fajták, divatrajzolvasás
2. női mérési helyek, mérettáblázatok, méretszabványok
3. méretek a női nadrág szerkesztéséhez
4. egyenes vonalú nadrág szerkesztése
5. nadrág szabásminta készítése, és felfektetése.
9

1.1. Női nadrág fajták, divatrajzolvasás
Bevezetés
A nadrág régen a férfiak kizárólagos viselete volt, napjainkban azonban a női ruházat
alapvető darabja. A nadrágok változatos fazonjai elsősorban a viselési alkalmak szerint
alakultak ki, és többnyire a mindenkori divathoz idomulnak. A fazonok a nadrág
hosszúságában, bőségében, sziluettjében, a szárbőség megoldásában, a szabásvonalakban és a
részletmegoldásokban különböznek egymástól.
Női nadrágfajták
1. csípőnadrág
2. egyenes nadrág
3. trapéz nadrág
4. derékhajtásos nadrág
5. hajtókás nadrág
6. ék alakú, vagy talpallós nadrág
7. jeans (farmer nadrág)
8. bő nadrág
9. répa nadrág 10. pallazo nadrág (palota)
11. saruel nadrág (keleti férfinadrág)
10

12. halász nadrág
13. gaucho nadrág (dél-amerikai pásztor)
14. térdnadrág
15. golfnadrág
16. short nadrág (rövid)
17. bermuda nadrág
18. kaprinadrág
Női nadrág: A nadrág az a ruhadarab, amely a mai ember számára általános
ruhakellék, az ókori lovasnomád népektől származik. A magyarok történelme során mindig
alapvető ruhadarab volt, Nyugat-Európában azonban csak a 16. század óta általános a
használata. A nadrág ma már sem a nemeket, sem a stílust nem osztja meg: egy nő lehet
szexis, elegáns, vonzó, sportos, kihívó és visszafogott is ettől a ruhadarabtól.
1.1.1. Feladat: Női nadrágfajták
Beszéljétek meg közösen, hogy ki milyen nadrágfajtát visel szívesebben, majd
indokoljátok meg! Az indoklást a füzetbe írjátok le!
1.1.2. Feladat: Női nadrágok viseletei
Beszéljétek meg, és írjátok le a füzetbe, hogy a különböző nadrágfajták közül melyiket,
milyen alkalommal viseljük?
11

Divatrajzolvasás
Minden időszaknak megvan a jellegzetes divatirányzata, amelynek stílusjegyei a
divatrajzról leolvashatók. A modell körvonalának, szabásvonalának, apróbb
részletmegoldásainak megfigyelését és megfogalmazását divatrajzolvasásnak nevezzük.
A ruhaipar fejlődésével a ruházati cikkek elkészítésénél egyre szélesebb körben
honosodott meg a rajzzal való gondolatközlés. A ruhaipari ábrázolási módok:
• modellrajz,
• gyártmányrajz
• részletrajz,
• alkatrészrajz,
• műveletrajz,
• síkmetszet,
• axonometrikus metszet.
Modellrajz: Ruházati termékek, gyártmányok bemutatására szolgáló rajz, amely a terméket
térben, alakon, a modell divatvonalait, formai elemeit és testalkat jellemző arányait
kihangsúlyozva ábrázolja. (Általában a divattervezők készítik, különféle szempontok alapján,
saját fantáziájuk szerint.
Gyártmányrajz: A modellrajz alapján méretarányosan kell megrajzolni. A ruhaipari
gyártmányok rajza elől- és hátulnézetben. A gyártmányrajzon megadható a gyártmány
külalakja, szerkezeti kialakítása, az alkatrészek kapcsolódása, fő méret, műveleti sorrend.
Külalakleírás: A modell külalakjának leírása egyszerű, rövid, tömör és közérthető.
Szűk szárú női alapnadrág modellrajza / külalak leírása:
Külalak leírása:
Lefelé szűkülő szárú, övpántos női nadrág. Elején az
élvonalnál, valamint a hátán 1-1 derékformázó varrással,
baloldalon varrásvonalba helyezett tűzött húzózárral. Az
övpántot egy gomblyuk és egy gomb zárja.
Szűk szárú női alapnadrág modellrajza
12

1.1.3. Feladat: Női nadrág divatrajzolvasása
Másold át a füzetedbe és egészítsd ki a képen látható nadrág gyártmányrajzát!
Írd le a külalak leírását, a szoknyánál tanultak alapján!
Női nadrág gyártmányrajza
Külalakleírás:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
13

1.1.4. Feladat: Női nadrágról gyártmányrajz és külalakleírás készítés
Készíts a következő modellrajzról, gyártmányrajzot, és külalakleírást a füzetedbe!
A tankönyvet használhatod segítségnek!
Nadrág, derékon hajtásokkal
1.1.5. Feladat: Nadrágfajták gyűjtése
Az órára bevitt segédanyagokból, (pl. Burda divatlapokból) válasszatok ki egy
nadrágfajtát!
Az egyikőtök füzetébe készítsétek el annak a gyártmányrajzát és külalakleírását a
szoknyánál tanultak alapján!
1.1.6. Feladat: Nadrágfazon rajzolása
Tervezzél női nadrág fazont, és rajzold le a füzetedbe!
1.1.7. Feladat: Női nadrággal kapcsolatos gyűjtőmunka
Gyűjtsél a nadrág történetéről, kialakulásáról információkat! Írd le röviden a
füzetedbe!
14

1.2. Női mérési helyek, mérettáblázatok, méretszabványok
Bevezetés
Az előző féléves tananyag témái közül, a testalkatok jellemzőinél tanultakat most ismét
tudod alkalmazni. (Méretvétel különféle textiltermékek készítéséhez.)
Méretvétel
Az egyéni méretre készítendő ruhadarabok testhez, illeszkedő kialakításához egyéni
méretvétel szükséges. Az egyéni testalkatról vett méretek helye megegyezik a szabványokban
szereplő mérési helyekkel. A méretvétel, nőknél fehérneműben, férfiaknál nadrágon és ingen
keresztül, ügyelve arra, hogy a mérendő személy természetes testtartásban álljon. Minden
méretet azonos feszességgel kell mérni, nem lehet túl szorosan, és nem lehet túl lazán sem.
Az emberi test folyamatosan változik, amihez a ruházatnak igazodni kell. A jó szabó feladata,
hogy a megrendelő számára kényelmes ruhát készítsen olyat, amely a testi hibákat elfedi,
palástolja – szinte tekintet nélkül az aktuális divatra. A méretre készített szabászati
gyakorlatban inkább kevesebb méretet érdemes mérni, a többit, pedig arányosítással
kiszámolni, ugyanis minél több méretet mérünk, annál nagyobb lehet a hibalehetőség.
Mérési helyek
Mérési helyek a női testalkaton
15

1.2.1. Feladat: Női testalkat mérési helyei
Beszéljétek meg az előző ábra számozásai alapján, hogy a női testalkaton hol
találhatók a különböző hosszanti és szélességi mérési helyek? (Az ábra, és a ruhaipari
szabás-szakrajz tankönyv 12-13 oldalán található táblázat segítségével!)
Mérettáblázatok, méretszabványok
Bevezetés
A meghatározott mérési helyeken történő méretvétel után rendelkezésre álló
méretadatokból mérettáblázatokat kell kialakítani.
A ruházati ipar mérettáblázatból veszi a ruházati termékek előállításához szükséges testméret
adatokat. A mérettáblázatok szabványosításával alakultak ki a ma is érvényben lévő magyar
méretszabványok.
Az MSZ 610062-5/86 számmal jelölt méretszabványok mérettáblázatai a férfi, fiú, női és
leány testalkat főcsoport-típusait, anatómiai méreteit és azok méretnagyság jelöléseit foglalják
magukba.
A méreteket felnőtt alkatoknál testalkat-típusonként és testmagasságonként, gyermekeknél,
pedig korcsoportokként csoportosítják.
A szabványokban általában a különböző testalkatok testmagasság, mellkerület, derékkerület
és csípőkerület méretei szerepelnek, de a férfi és a fiú alaktok egy részénél a nyakkerület is
megjelenik.
Női méretszabvány MSZ 6100/4-86 tartalma:
Összesen 73 méretnagyság, 10 mérettáblázatba foglalva, 3 féle testalkattípus: normál, telt,
erős. 5 féle testmagasság 152 cm-től 176 cm-ig, a méretnagyságok közötti különbség
testmagasságnál 6 cm, mell- és csípőkerületnél 4 cm, derékkerületnél 4 cm, illetve 5 cm (nagy
méreteknél).
16

Külön mérettáblázatok tartalmazzák:
• a kötött felső ruházat,
• szövött-, kötött alsó- és sportruházat,
• férfi és fiú rövidnadrágok és ingek,
• női és leány rövidnadrágok és alsószoknyákra vonatkozó testméreteket.
Méretnagyság:
A különböző testalkat típusokra és testalkatokra készülő termékek jellemző méretadatainak
összessége.
Normál testmagasságú alkatoknál nagyságszám: 38, 40, 42, stb.
Alacsony alkatoknál: 19, 20, 21, stb.
Magas alkatoknál: 76, 80, 84, stb.
NORMÁL NŐI MÉRET, tesmagasság: 168 cm
Méret 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52
mellbőség cm 80 84 88 92 96 100 104 110 116 122
derékbőség cm 62 66 70 74 78 82 86 92 98 104
csípőbőség cm 86 90 94 98 102 106 110 116 122 128
eleje felső
hossza
cm 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52
mellmélység cm 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34
háta hossza cm 41 41 42 42 43 43 44 44 45 45
hátaszélesség cm 33,5 34,5 35,5 36,5 37,5 38,5 39,5 41 42,5 44
vállszélesség cm 12 12 12 13 13 13 13 14 14 14
ujja hossza cm 59 59 60 60 61 61 61 61 62 62
felkarbőség cm 26 27 28 29 30 30 32 34 36 38
nyakbőség cm 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43
17

ALACSONY NŐI MÉRET, tesmagasság: 160 cm
Méret 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26
mellbőség cm 80 84 88 92 96 100 104 110 116 122
derékbőség cm 62 66 70 74 78 82 86 92 98 104
csípőbőség cm 86 90 94 98 102 106 110 116 122 128
eleje felső
hossza
cm 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50
mellmélység cm 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33
háta hossza cm 41 41 42 42 43 43 44 44 45 45
hátaszélesség cm 33,5 34,5 35,5 36,5 37,5 38,5 39,5 41 42,5 44
vállszélesség cm 12 12 12 13 13 13 13 14 14 14
ujja hossza cm 57 57 58 58 58 59 59 59 60 60
felkarbőség cm 26 27 28 29 30 30 32 34 36 38
nyakbőség cm 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43
MAGAS NŐI MÉRET, tesmagasság: 176 cm
Méret 68 72 76 80 84 88 92 96 100
mellbőség cm 80 84 88 92 96 100 104 110 116
derékbőség cm 62 66 70 74 78 82 86 92 98
csípőbőség cm 86 90 94 98 102 106 110 116 122
eleje felső hossza cm 45 46 47 48 49 50 51 52 53
mellmélység cm 26 27 28 29 30 31 32 33 34
háta hossza cm 43 43 44 44 45 45 46 46 47
vállszélesség cm 12 12 12 13 13 13 13 14 14
ujja hossza cm 61 61 62 62 63 63 63 63 64
felkarbőség cm 26 27 28 29 30 30 32 34 36
nyakbőség cm 34 35 36 37 38 39 40 41 42
(Forrás: http://www.szabasmintabolt.hu/content/27-merettablazatok)
18

1.2.2. Feladat: Mérjétek meg egymást!
Társadról vedd le a testméretek hosszanti és szélességi méreteit, és jegyezzétek le a
füzetbe!
1.2.3. Feladat: Méretnagyság megállapítása
Válasszátok ki a mérettáblázatból, a lemért adatok alapján, hogy ki melyik
méretnagyságba tartozik! Írjátok le a füzetetekbe!
1.2.4. Feladat: Méretkutatás
Gyűjtsél adatokat a mérettáblázatok és méretnagyságok összefüggéseiről! Írd le a
rövid információt a füzetedbe!
19

1. 3. Méretek a női nadrág szerkesztéséhez
Bevezetés
Nincs olyan nő, aki ne utálna magán valamit: ki a fenekét tartja nagynak, ki a lábát
rövidnek, vagy a combját vastagnak. Ezeken az apró hibákon könnyen javíthatsz. Mindössze
arra van szükség, hogy körültekintően válassz nadrágot: keresd a számodra megfelelő színt,
anyagot és szabást.
Ne add föl az első kudarcnál: ha valami nem áll jól neked, arról nem te, hanem a modell
tehet: keresd tovább, hiszen minden alkatra létezik tökéletes nadrág.
Mivel a nadrág követi a testformát, ezért a szabásminta csak pontos, méretvétel alapján
készíthető el, viszont a szerkesztési rajzok helyes kialakításához még sem elegendő a pontos
méretvétel. Az alkat szemrevételezésével olyan sajátosságokra, alkati jellegzetességekre is
fény derülhet, amelyeket a mérőszalag nem mindig tud kimutatni. Ilyen lehet pl.: a magas
vagy csapott váll, a hajlott hát, az erős vagy lapos csípő és mell, a széles váll stb.
A nadrág szerkesztéséhez szükséges méretek: d derékkerület,
cs csípőkerület,
kh külsőhossz,
bh belsőhossz,
a aljakerület.
A derékkerület és csípőkerület méreteit a már tanult módon kell lemérni.
• A külsőhossz méretet a deréktól, a belsőhossz méretet a lábelágazástól a talpsíkig
mérjük.
• A külső és belső hosszméretek különbsége meghatározza a nadrág ülésmélységét.
• Mérésnél ügyelni kell a mérések pontatlanságát okozó zavaró körülmények
megszüntetésére (pl.: külön öv eltávolítása).
• A nadrág hosszúságát a cipősarok magassága, és a nadrág aljabőség is befolyásolja.
• Feltűnően erős combnál ellenőrző méretként a combkerületet is meg kell mérni.
• A combkerületet a combtőnél, a legerősebb domborulatnál kell lemérni.
20

A női szoknya és nadrág közös jellemzője, hogy mindkettő deréktól lefelé fedi a
testet. A nadrág az ülésvonaltól elágazó szárai miatt formailag jelentősen eltér a szoknyától.
A nadrág szabásmintáinak elkészítéséhez a derék- és csípőkerület mellett szükség van a
külsőhossz, a belsőhossz vagy az ülésmélység, és az aljakerület méreteire is. Ezeket a
méreteket sorozatgyártás esetén testméret-táblázatokból nyerjük.
1.3.1. Feladat: Méretvétel nadrágszerkesztéshez
Vegyétek le egymásról a nadrág szerkesztéséhez szükséges méreteket, és írjátok le a
füzetetekbe!
1.3.2. Feladat: Női nadrág szerkesztéséhez szükséges méretek
Válaszd ki a megadott hosszanti és szélességi méretek megnevezései közül, hogy
melyik tartozik a női nadrág szerkesztéséhez az eredményt, írd a füzetedbe!
Női nadrág:
a; aljakerület
b; belsőhossz
c; mellkerület
d; csípőkerület
e; nyakkerület
f; fejkerület
g; külsőhossz
h; derékkerület
21

1. 4. Egyenes vonalú nadrág szerkesztése
Bevezetés
Nadrág készítés különbségei egyedi és sorozatgyártás esetén.
Gyártási különbségek:
Egyedi gyártás során minden megrendelő részére külön szabásmintát kell kialakítani
az adott nadrágfazon szabásához. A szabásmintákat utólag kell ellátni varrás- és
hajtásszélességekkel, amelyek a méretigazításokat lehetővé teszik. Ezért a szabásnál nagyobb
az anyagfelhasználás. A próba miatt bizonyos műveletek elvégzésére a leigazítások után
kerülhet sor. A gépesítettség alacsony szintje miatt nagyobb a kézi megmunkálások aránya.
Hosszabb elkészítési idő.
A sorozatgyártás lehetőséget ad a gazdaságos anyagfelhasználás kialakítására, mivel
a szabásminták tartalmazzák az optimális varrás- és hajtásszélességeket is. A felfektetés során
a több darab, több modell és több méretnagyság együttes kiszabása tovább javíthatja az anyag
kihasználást. A gépesítettség foka és a speciális gépek aránya magas, ezért a műveletek az
előírt minőségi követelményeknek megfelelően rövidebb idő alatt végezhetők el. A
szalagmunka nagyfokú munkamegosztást, begyakorlottságot tesz lehetővé a dolgozóknál.
Külalakleírás:
Csípőre simuló hosszúnadrág, mérsékelt bőségű, lefelé kissé
szűkülő szárral. Eleje és hátrészen 1-1 szűkítővarrás
karcsúsítja a derekat. Az övpánt elejeközepén, a húzózáras
hasíték fölött záródik.
Általános szerkesztési elvek:
Egyenes vonalú női nadrág modellrajza
22

• A testalkat szimmetriája lehetővé teszi, hogy a szerkesztésnél csak a ruhadarab fél
oldalát alakítsuk ki, hátközéptől elejeközépig.
• A szerkesztési rajzokat varrás- és hajtásszélesség nélkül készítjük el. A szerkesztett
rajz eredményvonalai a varrásvonalakat és a hajtás vonalát jelzik.
• A szerkesztési vonalakat vékony, az alapszabásminta körvonalát vastagabb
eredményvonallal kell kihúzni.
• A szerkesztési rajzon az egymásra szerkesztett, egymást takaró alkatrészek
kotúrvonalát szaggatott vonallal jelöljük.
Egyenes vonalú nadrág alapszerkesztése
MÉRETEK JELE cm 1/2 1/4 1/10
Derékkerület d 74 37 18,5
Csípőkerület cs 100 50 25,0 10
Külsőhossz talpig kh 106
Belsőhossz talpig bh 79 39,5 7,9
Aljakerület a 42 21 10,5
SZERKESZTÉSI ADATOK SZÁMÍTÁSA
cm
Ülésmélység kh-bh=106-79 27
(méretek alapján)
Ülésmélység cs/4 (1-2) cm, Ezt a számítást bh méret hiányában, vagy 27
(csípőkerületből
számítva)
méretellenőrzéshez használjuk
Nadrág elejeszélesség cs/4 - 1 24
Nadrág hátszélesség cs/4 + 1 26
Nadrág elejerész szerkesztése:
A szerkesztést mindig az alapvonalak megrajzolásával kezdjük: először az
oldalvonalat húzzuk meg, és ezen mérjük le a hosszúsági méreteket.
1.4.1. Feladat: Női nadrág alapvonalainak szerkesztése
Szerkesszük meg közösen a női nadrág alapvonalait a ruhaipari szabás – szakrajz
tankönyv segítségével! Dolgozzatok a füzetbe a tankönyv 57 – 58. oldaláról!
23

1.4.2. Feladat: Női nadrág alapvonalainak megnevezése
Írd be a következő nadrág alapszerkesztésen a megfelelő helyre a női nadrág
alapvonalak nevét, és a szerkesztéshez szükséges képleteket! Segítségedre lesz a
tankönyv 58. oldalán lévő ábra!
Derék alapvonal
Csípővonal Ülésvonal
+ 1cm, 1/2cs/10 + 1cm,
Térdvonal
Aljavonal
Élvonal
EK vonal
Oldal alapvonal
Térdmagasság
Külsőhossz talpig
Belsőhossz talpig
1cm,
¼ cs – 1cm, ½ cs/10
1/4a – 1cm,
bh/2 + bh/10,
Női nadrág eleje alapvonalai
A testreszabott nadrág elejeszélessége keskenyebb a
24

hátrész szélességétől.
A bőséghajtásos nadrág eleje viszont 2–4 cm-rel szélesebb az ¼ cs mérettől.
1.4.3. Feladat: Női nadrág elejerész szerkesztése
Szerkesszük meg közösen a női nadrág elejerészét a ruhaipari szabás – szakrajz
tankönyv segítségével! Dolgozzatok a füzetbe! Segítségedre lesz a tankönyv 59 – 60.
oldalán lévő ábrák!
1.4.4. Feladat: Női nadrág elejerész kialakítása
A tankönyv segítségével húzd ki a következő ábrán a női nadrág elejerész
kontúrvonalait, és a szaggatott vonalakhoz, írd be a résztávolságok számítási
képletét! Segítségedre lesz a tankönyv 59. oldalán lévő ábra!
Női nadrág elejerész
25

Nadrág hátrész szerkesztése:
A nadrág hátrészét mindig az elejerészre szerkesztjük. Ez meggyorsítja, és pontosabbá teszi a
szabásminta készítését, segíti a szabásvonalak összeállíthatóságát.
A felesleges vonalak és jelzések elkerülése érdekében másoljuk ki az elejerész körvonalát az
élvonal és a vízszintes alapvonalak berajzolásával. Hosszabbítsuk meg a derék, a csípő-, a
térd- és az aljavonalakat!
1.4.5. Feladat: Női nadrág hátrész szerkesztése
Szerkesszük meg közösen a női nadrág hátrészét a ruhaipari szabás – szakrajz
tankönyv segítségével! Dolgozzatok a füzetbe, a tankönyv 60 – 61. oldalán lévő ábrák
segítségével!
1.4.6. Feladat: Női nadrág hátrész kialakítása
A tankönyv segítségével húzd ki a következő ábrán a női nadrág hátrész
kontúrvonalait! Használd a tankönyv 61. oldalán lévő ábrát!
26

Nadrág övpánt szerkesztése:
Egybeszabott övpántot szerkesztünk,
derékkerületben 1 cm öltöztetési bőséggel.
• Övpánt hossza HK – tól EK – ig = ½ d +
0,5 öltöztetési bőség = 37,5 cm
• Gombolási átmenet = 2 cm
• Kétszeres övpánt szélesség = 6 cm
Női nadrág hátrész
27

1.4.7. Feladat: Női nadrág övpánt szerkesztése
Szerkesszük meg közösen a női nadrág övpántját a ruhaipari szabás – szakrajz
tankönyv segítségével! Dolgozzatok a füzetbe! (tankönyv 61 – 62. oldala)
1.4.8. Feladat: Női nadrág övpánt szerkesztési adatai
A tankönyv segítségével a következő ábrán az övpánt szerkesztésbe írd be a
szerkesztési adatokat, és méreteket! Segítségnek használd a tankönyv 61. oldalán
található ábrát!
Övpánt
28

1.5. Női nadrág szabásminta készítése, és felfektetése
Bevezetés
A szerkesztési rajzok eredményvonalai az alkatrészek körvonalait jelzik. A szabásmintákat
eltérő módon alakítják ki a méretes szabáshoz és a konfekciószabáshoz, mivel felhasználásuk
módja nem azonos.
Szabáskor figyelembe kell venni, hogy az alapszerkesztéseket varrás- és hajtásszélesség
nélkül készítik, ezért más a konfekciószabáskor használt szabásminta, mint az egyedi méretre
készülő.
Méretes szabásminta: Az egyedi méretre készített szabásminták azonosak a szerkesztéskor
kapott formákkal. A szabásmintákat határoló vonalak azonosak a varrás- és hajtásvonalakkal.
Az egyedi alkatra készített nadrág szabásakor közvetlenül az alapanyagra kell rajzolni: - a
varrás- és hajtásszélességet, - a próba kívánta igazításhoz szükséges ráhagyásokat.
Konfekció – szabásminta: A konfekció – szabásminta körvonala a szabás vonalával azonos,
ezért a szerkesztési rajzok alkatrészeit kimásolva azokat kiegészítjük:
varrás- és hajtásszélesség-ráhagyással,
feliratokkal: modell -, alkatrész – megnevezés, méretnagyság, gyakoriság stb.
A szabásminta - készítés műveletei:
Alkatrészek kimásolása a szerkesztésből (a nadrág –alapszerkesztés elejét és hátát
egymástól elcsúsztatva másoljuk le átlátszó papírra.)
Hajtás és varrásszélesség rárajzolása (a varrás- és hajtásszélesség mérete a
modelltől, az alapanyagtól és a technológiától függ, az egyenes vonalú nadrág
szabásmintája a következőket tartalmazza: derékvarrás = 1,0 cm
oldalvarrás = 1,5 cm
aljfelhajtás = 4,0 cm
öv három oldalán = 1,0 cm.
(vagy körben)
Jelölések (a gyártásban az alkatrészek pontos összeállítását segítik a szabásvonalra
elhelyezett illesztési jelölések, csípések).
29

Női nadrág eleje, háta és övpánt szabásmintája
30

1.5.1. Feladat: Egyenes vonalú női nadrág szabásminta készítés
A tankönyv segítségével készíts konfekció szabásmintát az 1. számú melléklet nadrág
alapminta segítségével!
Dolgozz a füzetedbe, M1:4 méretbe!
Női nadrág készítése egyedi méretre
Külalak leírás:
• Egyenes vonalú, vasalt élű hosszúnadrág, szárai hajtókában
végződnek.
• A hátán és az elején egy-egy derékformázó varrás található.
• A derékvonalon övvel készül, amelyet tűzés díszít.
• A nadrág az eleje-középvonalba helyezett húzózárral
záródik.
• Az a lapanyaga jellege: közepes vastagságú szövött kelme.
Szabásminták: a nadrág hosszát a hajtóka készítéséhez szükséges
anyag mennyiségével megnöveljük.
Az anyag terítési módja: Csukott terítés
Modellrajz
Ajánlott varrás- és hajtásszélességek:
Derékvonalon 1cm
Oldalvonalaknál 2~3cm
Belsővarrásoknál 2cm
Övpánton 1cm
EK hajtásszélesség 3cm
EK varrásszélesség 1cm
HK varrásszélesség 3cm
Alja felhajtás 8cm (2X3cm hajtóka szélesség + 2cm
felhajtás)
31

Szabásminták felfektetése, felrajzolása, szabása:
A nadrág szabásmintáinak felfektetésekor fontos szabály, hogy a nadrág élvonalainak az
anyag láncfonal irányával párhuzamosan kell haladniuk. A gazdaságos szabás érdekében a
szabásminták 180 fokkal elfordíthatóak, ha az anyag felülete és mintázata megengedi. Ha ezt
a szabályt nem tartjuk be, akkor a nadrágszárak elcsavarodnak, és a hiba javíthatatlan lesz.
A leszabandó alkatrészek és a hozzávaló kellékek táblázatos listája:
Alkatrészek
Kellékek
Mennyiség, db Alapanyag Mennyiség, db Közbélés Mennyiség Megnevezés
2 Eleje (A) - - 1 18cm-es húzózár
2 Háta (B) - - 1 Gomb
1 Övpánt (C) 1 Övpánt - -
Anyagszükséglet kalkuláció:
Méretnagyság:
D = 74 cm
Cs = 98 cm
Külsőhossz készméret = 104 cm
Alapanyag szélesség:
150 cm
Szélesség igény:
Ülésmélységnél mért szárbőség + 4 cm varrásszélesség = 142 cm + (8~12 cm)= 150~154 cm,
tehát az eleje és hátrész egymás mellett, kb. 30-35 cm elcsúsztatással kiszabható.
Hosszigény:
Külsőhossz készmérete 1-szer (104 cm) + a 30-35 cm eltolás:
Hajtókaszélesség + aljafelhajtás 1-szer:
Derékvonal varrásszélessége 1-szer:
Összesen:
134~139 cm
11 cm
1 cm
146~151 cm
32

Női nadrág egydarabos, csukott felfektetési rajza / teríték hossza 151 cm
33

1.5.2. Feladat: Női nadrág szabásminta kialakítása
Sorold fel az egyenes vonalú női nadrág, alkatrészeit és írd le a füzetedbe!
1.5.3. Feladat: Gyakorlás
Divatlapból válasszál ki egy női nadrág fazont, és készítsd el a szabásmintáját egyedi
méretre a melléklet 1.5.1. alapminta segítségével! Dolgozz a füzetedbe, M1:4
méretbe!
1.5.4. Feladat: Női nadrág szabásmintái: Ellenőrző kérdések
Milyen nadrágfajtákat ismersz?
Mit értesz divatrajzolvasás alatt?
Milyen méretekre van szükség a női nadrág szerkesztéséhez?
Hogyan nevezzük a nadrágszerkesztés vízszintes alapvonalait?
Mi a különbség a méretes és a konfekció szabásminták között?
Sorold fel, milyen alkatrészek és kellékek szükségesek az egyenes vonalú
nadrág elkészítéséhez?
(A válaszokat megtalálod „Az önellenőrző feladatok megoldásai”-nál!)
A „női nadrág szabásmintái” témával kapcsolatos kérdéseket helyesen meg tudod válaszolni,
akkor elsajátítottad az első fejezetben kitűzött célt, azaz el tudod készíteni a nadrág
alapszabásmintát a levett méretek alapján, kivágni a szabásminta alkatrészeit, és a szabáshoz
szükséges jelölésekkel ellátni! (Ha nem, akkor nézd át még egyszer!)
Gratulálok!
Jöjjön a következő téma!
34

2. NŐI RUHA ÉS BLÚZ SZABÁSMINTÁI
Bevezetés
Az öltözködésben négy dolgot vegyünk figyelembe:
• mindenki az egyéniségét fejezze ki az öltözködésével,
• fel kell mérni az alkati adottságokat,
• legyen színharmónia az öltözködésben, lényeges, hogy
• mindig az alkalomhoz igazodjék.
A divat ismétli önmagát!
A női öltözködés legváltozatosabb darabja a ruha. Formáját elsődlegesen rendeltetése
határozza meg.
Női ruhák
35

A nők nagyon kedvelt, jól kihasználható ruhadarabja a blúz. Szoknyával vagy nadrággal és
kiegészítőkkel sokféleképpen hordható, és így változatossá teszi az öltözködést.
Blúzok
Tény az, hogy kutatóink tudományos alapon úgy gondolják, hogy az emberiség,
amely ősállapotában meztelen volt, lassú egymásutánban rakta magára a ruharétegeket,
mindaddig, amíg a szövetszerető XIX. század végi ember divatja elérte a maximumot, az
egymásra zsúfolt szövet- és ruhadarabokban, szoknyákban és magas gallérokban. Ennek
megtörténte után viszont, a világ ruhadivatja megkezdte a meztelenséghez visszavezető utat.
Mára az időjárás ellen való védekezés ismét csak másodlagos feladata a ruhának, viszont a
díszítésnek, csábításnak gondolata az öltözködésben, elsőrendű kívánalom a női és
férfifejekben.
A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel:
a női ruha és blúz alapmintáját kimásolni, és kivágni az alapszerkesztésből,
lemodellezni a megrendelő által igényelt fazont kivágott alapmintából a
modellezési elvek szerint,
kivágni papírból a modellezett szabásminta alkatrészeit, és a szabáshoz
szükséges jelölésekkel ellátni.
Témák, amivel foglalkozunk:
1. női ruhák és blúzok formaváltozatai
2. testméretek a ruha és a blúz szerkesztéséhez
3. női ruha és blúz alapminta készítése
4. a szabáshoz szükséges ruha és blúz alkatrészei
36

2. 1. Női ruhák és blúzok formaváltozatai
Ruhák: A ruha alkotóelemei a szoknyarész és a ruha
felsőrész. Készülhet egyrészes vagy kétrészes kialakításban.
A kétrészes ruha felsőrészét viselhetjük a szoknyán belül vagy kívül.
Az egyrészes ruha szabászati kialakítása szerint lehet egybeszabott
vagy különszabott. A különszabott ruhát általában keresztirányú
szabásvonallal osztjuk részeire. A ruha nyakrészének, záródásának és
karöltőrészének (ujjrészének) kialakítási módjai a blúz
megoldási lehetőségeivel azonosak.
Női ruha
Női ruhák formaváltozatai
1-2. Alapruhák
3. Ingruha
4. Kabátruha
5. Princesz-ruha
6. Raglán ujjú ruha
7. Japán ujjú ruha
37

8. Dobozruha
9. Farmer ruha
10. Karcsúsított nyári ruha
11. Strandruha
12. Derékban vágott nyári ruha
13. Kötényruha
14. Corsage-ruha (pruszlik)
15. Empire-ruha (császárság)
16. Torso-ruha (töredék, derék)
17. Dinner ruha (ünnep, ünnepi ebéd)
18. Folklór (népies) ruha
19. Dirndli
20. Esküvői ruha
38

2.1.1. Feladat: Ruhastílus rajzolása
Divatlapokból válasszál ki egy női ruha fazont, ami a te stílusod, majd készítsd el a
füzetedbe a gyártmányrajzát és külalakleírását! (A szoknyánál és nadrágnál tanultak
alapján!)
Blúzok: Ruhatárunk elképzelhetetlen blúzok nélkül. Szinte
megszámolhatatlan variációban készülhet minden időszakra és
alkalomra, kortól függetlenül. Viseljük szoknyához, nadrághoz,
ujjatlan ruhához, mellényhez, kosztümhöz egyaránt. A blúzok
alapanyagai is nagyon sokféle lehet, a leheletkönnyű muszlintól a
merev kordbársonyig.
A blúz készülhet:
• gallérral vagy anélkül,
• különböző nyakmegoldásokkal, nyakkivágásokkal,
Blúz
• különböző gallérmegoldásokkal és gallérfelvarrási módokkal,
• ujjal vagy anélkül,
• különböző ujjhosszúsággal,
• vállrésszel vagy anélkül,
• nyílással vagy anélkül, (a nyílás lehet végig vagy félig nyitott megoldású, a nyílás
helye lehet az elején vagy a hátán,
• -gombolással az elején, egysoros vagy kétsoros változatban,
• zsebbel, piével, hajtásokkal, tűzésekkel díszítve,
• karcsúsított, egyenes vagy bővülő vonalvezetéssel,
Ezt a sokféle megoldást – hely és idő hiányában – nem részletezzük, mindössze:
a ruháknál a ruha alapminta és- szabásminta készítését,
a blúzoknál az alapszabásminta kialakítását és az ingblúz szabásmintáját fogod
elkészíteni, és megtanulni.
(A női ruha és blúz szabásminta készítés alapismeretei alapján bármelyik női ruha vagy blúz
alapszabásmintáját el tudod készíteni!)
39

Blúzok formaváltozatai
5. Sportos blúz
6. Long-ing (hosszú)
1. Ingblúz
2. 2. Kihajtógalléros blúz
3. Állógalléros blúz
4. Póló ing (lovassport)
7. Jumper (ugró)
8. Kazak (hosszú blúz)
40

9. Megkötős nyakú blúz
10. Bluzon (felsőrész szűk) 11. Csípőrészes blúz
12. Top (felsőrész)
13. Shirt (ing)
14. Átkötős blúz
15. Folklór blúz
16. Romantikus blúz
17. Carmen blúz (spanyol keresztnév)
41

2.1.2. Feladat: Női ruhák és blúzok divatja
Beszéljétek meg közösen, hogy melyek az idei év (2010.) női ruha és blúz
divatja, majd rajzoljátok le a füzetetekbe!
2.1.3. Feladat: Női ruhák és blúzok divatrajzolása
A következő két ábrán látható női testalkatokra tervezzél (rajzolj) az egyikre
ruhát, a másikra blúzt! Dolgozz külön lapra úgy, hogy a 2. számú mellékletből
másold ki az ábrákat külön – külön, valamint a blúztervezésnél, öltöztesd fel a
modellt szoknyával vagy nadrággal is! Használd a fantáziádat és a
divatlapokat!
a; ábra
b; ábra
42

2. 2. Testméretek a ruha és a blúz szerkesztéséhez
Egyedi gyártásnál – méretes ruha készítésénél – a megrendelő méreteit méretvétellel
kapjuk meg a már tanult módon. A segédméreteket célszerű összehasonlítani az arányosítással
kiszámított méretekkel. Ez a mérés ellenőrzését, a testalkat megfigyelését és a
középarányostól való eltérés felismerését szolgálja.
A konfekcióiparban az alapszabásminta a méretnagyságok középméretére készül. A
méretnagyságok méretadatai az érvényes vagy a megrendelő által megadott mérettáblázatban
megtalálhatók. Részletes mérettáblázat hiányában a részméretek a főméretekből
arányosítással kiszámíthatók.
A ruha és blúz méreteknek három fő csoportja van:
• főméretek,
• segédméretek,
• kiegészítő méretek.
1. Főméretek a legfontosabb testméretek, a szerkesztés alapméretei:
tm testmagasság,
m
mellkerület,
d
derékkerület,
cs csípőkerület,
uh ujjhossz.
2. Segédméreteket ki kell számítani a mért vagy a táblázatból vett méretekből, és
össze kell hasonlítani a főméretek alapján kiszámított méretekkel. Az összehasonlítás során
kitűnnek az alkat rendellenességei, amelyeket összehasonlítás hiányában észre sem vettünk
volna. Számított segédméretek azok, amelyeket csak számítással határozhatunk meg (pl.
nyakszélesség).
Hm hónaljmélység,
hdh háta derékhossz,
csm csípőmélység,
mh modellhossz,
nysz nyakszélesség,
mm I. mellmélység,
mm II. mellmélység,
edh I. elejederékhossz I.
edh II. elejederékhossz II.
hsz hátszélesség,
hósz hónaljszélesség,
msz mellszélesség
43

3. Speciális vagy kiegészítő méretek, amelyeket mérésből, vagy mérettáblázatból
nyerünk (pl. a csípőmélység, karkerület, nyakkerület).
A női testalkatok csoportosítása mindig a középarányos, normál női testalkatok
(tipikus testalkat) jellemző sajátosságaiból adódóan az ettől eltérő változatok lehetségesek:
Testmagasság szempontjából: alacsony – normál – magas,
Kerületméretek szempontjából: karcsú – normál – telt, erős,
Testtartás szempontjából: hajlott – normál – feszes,
Vállak iránya szerint:
magas – normál – csapott.
2.2.1. Feladat: Női ruha és blúz méreteknek csoportosítása
A következő hiányos mondatokat egészítsed ki a pontozott vonalak mentén,
majd írd le a füzetedbe!
A ………………………, amelyeket a testen mérünk, vagy a
méretszabvány táblából olvassuk ki, és e nélkül nem lehet szabásmintát
készíteni.
A …………………….., amelyeket lehet mérni, táblázatból kivenni, és
képletek alapján kiszámítani.
A ……………………., amelyeket alkaton történő mérés alapján, vagy
mérettáblázatból nyerünk.
2.2.2. Feladat: Női testalkatok: középarányos, normáltól eltérő testalkatok
jellemzői
A tankönyv (21. oldalától) segítségével egészítsed ki a következő hiányos
mondatokat a pontozott vonalak mentén, majd írd le a füzetedbe!
A ……………………alkatok testmagassága a normál magassághoz
viszonyítva nagyobb.
A …………………testalkatoknál a …………….. derékkerület kisebb a
normál derékkerületnél.
A …………………váll jellemzője, hogy a normálhoz viszonyítva kisebb
a váll és a vízszintes közötti szög értéke.
44

2. 3. Női ruha és blúz alapminta készítése
Bevezetés
A női ruha és blúz alapminta szerkesztésekor a testméreteket felhasználva egy olyan
síkidomot kell kialakítani, amely kiszabva és összevarrva követi a testformát, megfelel a
divatrajznak, és lehetőséget ad a kényelmes mozgáshoz. A formázási helyek érzékeltetésére
hasonlítsuk össze a női törzs formáját egy, a mellkerülettel azonos kerületű hengerrel.
Az elölnézeti ábrán a csípődomborulat szélesebb a hengernél, amely
az arányos testalkat méreteiből és formájából adódik. Ezen az ábrán
jól látható a vállak iránya és az oldalkarcsúsítás.
A ruhadarab felső részén a hengeres nyakformának megfelelő ívelt
vonalú nyakkivágás szükséges.
Női törzs elölnézete
A legnagyobb eltérés a hengertől az oldalnézeti ábra elejerészén
látható. Megfigyelhetjük itt a háthajlatot és a derékkarcsúsítást is.
Az ívelt nyakkivágás a henger formájú nyak állását követve az elején
mélyebb, mint a hátán.
Női törzs oldalnézete
45

• Ahhoz, hogy a ruhadarab kövesse a test formáját, a mell
felett egy mély, ún. mellformázó varrást kell kialakítani.
• Hátrészen a gerincoszlop ívelése, a lapocka domborulat és a
derék karcsúsága igényel formázást.
• A karcsú derék megközelítését elején és hátán
derékszűkítővel, valamint az oldalvarrás karcsúsításával
érjük el.
• A karlyuk – szakmai nyelven karöltő – a kar szélességéhez
és a hónalj mélységéhez igazodik.
Alapszabásminta testalkatnak
megfelelő formázása
• A testalkat hosszúsági és szélességi
felosztása, valamint az áthajló méretek és
formázóvarrások figyelembevételével
alakíthatók ki a szakrajz alapvonalai,
körvonalai.
• Az alapvonalak jellemzője, hogy
merőlegesek egymásra, a formázóvarrások,
pedig ék alakúak.
Női ruha alapvonalai, szakaszai,
formázóvarrásai, jellemző pontjai és
vonalai
46

Kényelmi bőségtöbbletek:
A kényelmi bőségtöbbleteket más szóval öltöztetési bőségnek is nevezzük. A szabásminta
szerkesztésnél néhány méretet kényelmi bőségtöbblettel kell ellátni, hogy a ruhadarabban
mozogni lehessen. A kényelmi bőségtöbblet értékét elsősorban a divat, a modellforma, az
alapanyag, a viselési alkalom és a testalkat határozza meg. Pl.: egy testhez, simuló
ruhadarabhoz, mindig kevesebb kényelmi bőség szükséges, mint egy bő modellhez.
A kényelmes mozgás biztosításához nagy odafigyelést igényel az öltöztetési bőség
részméretekre történő elosztása.
A mellbőség részméretei:
A testalkat szimmetriája lehetővé teszi, hogy a ruhadarabokat csak a hátközepétől (HK) az
eljeközépig (EK) szerkesszük meg, a fél mellkerület, vagyis a mellbőség méretére.
A mellbőség szabászatilag három részre osztható:
• hátszélességre,
• hónaljszélességre,
• elejeszélességre.
Ezeket a részméreteket a mellbőség méretéből számolhatjuk ki, számítási képletekkel, ezeket
az értékeket összeadva a fél mellkerületet kapjuk meg.
Mellbőség részméretei
47

Ruha és blúz alapminta és – szabásminta készítés:
Alapminta
A szabásminta készítését az alapminta kimásolásával kezdjük. Az alkatrészeket a szerkesztési
rajz eredményvonalai mentén körberajzolva megkapjuk az alapszabásmintát.
Ez a minta minden modellezett szabásmintának az alapja.
Szabásminta
Az alapmintát vagy annak modellezett formáját ki kell egészíteni a varrás és
hajtásszélességekkel. Ezek mérete az összeállítás és a szélek eldolgozásának technolóiájától
függ, valamint ellátni a szabáshoz szükséges jelölésekkel, és utasításokkal.
Szabásminta – jelölések
A szabást és az alkatrészek pontos összeállítását, megvarrását segítik:
• becsípett jelölések,
• pontok átjelölése,
• láncirány jelölése,
• darabszám jelölése,
• hajtott szél jelölése,
• méretnagyság jelölése,
• modell neve vagy száma.
Varrás- és hajtásszélességek az alapszabásmintán
A ruházati ipar számára készülő alapszabásminták készülhetnek varrásszélességgel és anélkül.
Egyszerű modellek kialakításánál célszerű az alapszabásmintákat varrás- és
hajtásszélességekkel ellátni. Nehéz, komplikált modellformák kialakításakor egyszerűbb
varrás- és hajtásszélesség nélküli alapmintával dolgozni.
A fazonoktól és a technológiáktól függően változhatnak a varrás- és hajtásszélességek.
Amennyiben a varrásszélesség nagyobb a megszokott értéknél, a szabásmintán csípéssel
jelölni kell. Erősen ívelt varrásvonalak mentén (karöltő, nyakkör, gallér stb..) kisebb
varrásszélességet hagyunk, és nem jelöljük. A szabás irányát a nyíllal jelölt láncirány jelzi.
2.3.1. Feladat: Női ruha alap –és szabásminta
Írd le a füzetedbe, hogy mi a különbség a ruha alapminta és a szabásminta
készítés között!
48

Női ruha alapszerkesztése
• Az alapszerkesztést karcsúsított
vonalvezetésű bevarrott ujjú ruhához
készítjük. Elejét vállvarrástól induló
mellformázó varrással, hátát vállvarrástól
induló lapockaformázó varrással
szerkesztjük. Háta középvarrásos, a
varrásban elhelyezett csípőig érő húzózárral.
A ruha derekát elől-hátul egy-egy
formázóvarrással karcsúsítjuk.
• Az alapszerkesztés kiindulásként szolgál a
test formáját követő ruhák
alapszabásmintáinak kialakításához.
• A szerkesztést mindig az alapvonalak
megrajzolásával kezdjük. Az alapvonalak
elhelyezését a kényelmi bőséggel növelt
részméretek határozzák meg.
Ruha-alapszerkesztés modellrajza
49

2.3.2. Feladat: Női ruha alapszerkesztés
A tankönyv 82. oldala segítségével készítsük el közösen a női ruha
alapszerkesztését a füzetbe dolgozva, és utána alakítsuk ki az alapmintáját is!
Ujjszerkesztés
Szűkített hosszúujjat szerkesztünk, két oldalról behajtott és az ujjvarrásnál összeillesztett
formában (az összevarrt ujjformát mutatja).
Az ujjszerkesztéshez szükséges méretek:
km = Karöltőmagasság
kk = Karöltőkerület
uh = Ujjhossz
uab = Ujj aljabőség
hósz = Hónaljszélesség
ip = Illesztési pont
Az ujjszerkesztéshez ismerni kell a kar testméreteit és a ruha karöltőjének méreteit. Az ujj
bőségét a karöltő szélességéhez, az ujjívmagasságot, pedig a vállcsúcs magassághoz igazítjuk,
illetve ezekből az adatokból számoljuk ki.
Az ujj szép formáját az ujjív betartásával érjük el, ezért a karöltőnél az ujjív mérete mindig
hosszabb. Az ujjív betartási értékét a kívánt formán túl az alapanyag bedolgozhatósága és az
összeállítás technológiája is befolyásolja. Ez a mennyiség a karöltőhossz 8-10%-a.
2.3.3. Feladat: Női ruhaujj szerkesztés
A tankönyv 86. oldala segítségével készítsük el közösen a ruhaujj szerkesztését
a füzetbe, majd alakítsuk ki az alapmintáját!
50

2.3.4. Feladat: Női ruha alapszerkesztés alapvonalai
A következő ábrán írd be a megfelelő helyre az alábbi alapvonalak és pontok
nevét, valamint a mérési helyeket! (Segítségnek használhatod a tankönyv 75.
oldalát!)
Hátközép alapvonal Eleje középvonal Hónaljmélység Eleje derékhossz
Hát középvonal Oldal alapvonal Háta-derékhossz Háta nyakszélesség
Hónaljvonal Eleje-nyakszélességvonal Csípőmélység Eleje nyakszélesség
Derék-alapvonal Eleje nyaktőpont Hátszélesség Eleje nyakmélység
Csípővonal Háta nyaktőpont Hónaljszélesség
Hátszélességvonal 7. Nyakcsigolypont Elejeszélesség
Elejeszélességvonal
51

Női blúz alapszerkesztése
Az alapszerkesztést bevarrott ujjú, enyhén karcsúsított blúzformához készítjük
mellformázó és derékkarcsúsító varrásokkal. Az alapformát a gyakorlatban nem használjuk,
hanem azt minden esetben átalakítjuk a modellnek megfelelően. Mivel a blúz a mindennapi
viselet legfontosabb ruhadarabja, kellően kényelmesnek kell lennie. Az alkalmazott kényelmi
bőségtöbbletek általában nagyobbak, mint a ruháknál. A blúz alapszerkesztéshez szükséges
főméretek megegyeznek a ruhánál tanultakkal. Ez az alapszerkesztés kiindulásként szolgál a
test formáját lazán követő blúzok szabásmintáinak kialakításához.
2.3.5. Feladat: Női blúz alapszerkesztés
A tankönyv (107. oldalától) segítségével készítsük el közösen a blúz
alapszerkesztését, és alapmintáját a füzetbe!
2.3.6. Feladat: Női blúz alapszerkesztés
A tankönyv segítségével a következő ábrán húzd ki eredményvonallal a blúz
kontúrvonalait!
Női blúz alapszerkesztés
52

2. 4. A szabáshoz szükséges ruha és blúz alkatrészei
Bevezetés
A szakma divatjellege, a divatkövetést az egyedi és sorozatgyártásra szánt modellek
megfelelő szabásminták készítését követelik meg. A különféle női ruhák és blúzok valamint
az azok kiegészítő alkatrészeinek szerkesztése, modellezése általában a tankönyvben
megismert szerkesztések, szabásminták felhasználásával történik.
A modellezés alapfogalmai:
A modell szabásmintáinak kialakítása az alapmintákból modellrajz, divatlap vagy egyéni
elképzelés alapján történik szabásvonalakkal, a minta felvágásával stb. ezt a
munkafolyamatot modellező szabász végzi, és modellezésnek nevezzük.
A modellrajzon vagy a divatlapban megjelenő ruhamodell leolvasása a divat jellemzőinek
ismerete mellett sok fantáziát és nagy szakmai gyakorlatot igényel.
Általános követelmény:
A ruházattal szemben, hogy viselőjének előnyös megjelenést biztosítson, kényelmes és
divatos legyen.
Méretes szabóságokban a modellajánláshoz fontos ismerni, a modell kiválasztás mellett azt is,
hogy melyek a női testalkatok alapvető szabályostól eltérő, helyes illetve helytelen
öltöztetések. Pl.: Hosszú felsőtest (hosszú derék) és rövid láb esetén előnyös az egybeszabott
ruha vagy a széles öv viselete. Kétrészes öltözéknél a felsőrész lehetőleg ne érjen csípőig és
legyen bővebb, a szoknya, pedig szűk. Kerüljük a nagymintás alapanyagokat.
Hosszú felsőtest (hosszú derék) és rövid láb esete
53

2.4.1. Feladat: Női ruha öltöztetés alapvető ismerete
Az alábbi ábrákon különböző testalkat típusok helyes és helytelen öltöztetését
látod. Válaszd ki, a modellrajz alatti betűjel bekarikázásával a helyes
öltöztetési formát, majd írd le a füzetedbe választásod indoklását! (A megoldás
a 3. számú mellékletben találod!)
a; feladat: Keskeny csípő, erős mell b; feladat: Rövid felsőtest
A B C D
A mellformázó áthelyezésének módjai:
A női ruhák és blúzok eleje formai kialakítását a divat, a testalkat, az alapanyag és a
ruhadarab jellege nagymértékben befolyásolja. A formavarrások áthelyezésével a ruhák és
blúzok külalakja és formai kialakítása változatossá tehető.
Célszerű mindig az alapszabásmintát átalakítani, átmodellezni a modellforma szerint,
modellszabásmintává. A női ruhák és blúzok alapszabásmintáinál a mellformázó varrást
mindig a mell felett, a vállvonaltól a mellcsúcspontig szerkesztjük meg, a gyakorlatban
viszont ezzel az elhelyezéssel ritkán találkozunk.
54

A rajzon jól látható, hogy a mellcsúcspont, mint
forgáspont segítségével a mellformázó minden
probléma nélkül áthelyezhető.
A mellformázó leggyakrabban előforduló
áthelyezési változatait a derékvonalon vágott ruha
felsőrész elején jól látható.
• A – A1 Oldalvonaltól induló mellformázó
varrás,
• B – B1 Derékformázóba helyezett
mellformázó varrás,
• C Elejeközépen ráncolásba helyezett mell
– és derékformázó varrás,
• D A nyakkör vonalán ráncolásba helyezett
mell – és derékformázó varrás,
• E Mell – és derékformázó áthelyezése
karöltőtől induló ívelt szabásvonalba.
Mellformázó áthelyezési módok
Blúz modellezése
Az alapmintából egyenes vonalú,
szögletes gallérral készülő,
kézelős, hosszú ujjú ingblúzt
modellezünk.
• Az eleje vállrészes, alatta
behúzással.
• A blúz gallérja
felgombolt és kigombolt
formában is szépen áll.
Vállrészes blúz modellrajza
55

Blúz alapminta mellformázó varrással
Modellezés jelölése az eleje - alapmintán
Kézelős ujj kialakítása
56

Kézelő szerkesztése
Gallér szerkesztése
Kézelő szerkesztése: Bélelővel egybeszabott egyenes vonalú kézelőt szerkesszél. A kézelő
hosszánál figyelembe kell venni a csuklókerületet, amit megnövelünk kényelmi bőséggel és
gombolási átmenettel.
Gallér szerkesztése: Az alsó gallér felét szerkesszük meg. A szerkesztést egy derékszög
megrajzolásával kezdjük, amelynek függőleges vonalán van a gallér HK-e. A vízszintes
alapvonaltól felmérjük a gallér nyakív hajlatát (3 cm), majd tovább mérjük a gallér
szélességet (6,5 cm). A gallér további szerkesztését az ábrán feltüntetett méretek szerint
alakítsd ki.
Blúz eleje- és háta szabásmintája
57
Blúzujj szabásmintája

Kézelő szabásmintája
Gallér szabásmintája
Egyenes vonalú, az elején vállrészes, hosszú ujjú blúz leszabandó alkatrészei:
Alapanyagból: 2 db vállrész alatti eleje, (elejealátéttel egybeszabott)
2 db eleje vállrész,
1 db háta,
2 db ujja,
2db kézelő,
1 db felső gallér,
1 db alsó gallér.
Közbélésből: 1 db elejealátét,
1 db felső gallér,
2 db kézelő (fél szélességbe).
Ruha modellezése
Derékban szabott, HK- varrásos, elején mellformázó,
hátán lapockaformázó varrással. Derekát karcsúsító varrások
szűkítik.
Derékban szabott, karcsúsított, hosszú ujjú ruha
leszabandó alkatrészei:
1 db eleje felsőrész,
1 db eleje alsórész,
2 db fél háta felsőrész,
2 db fél háta alsórész,
2 db ujja,
1 db eleje nyak szegőpánt (formára szabott)
+ közbélés,
2 db fél háta nyak szegőpánt (formára szabott)
+ közbélés.
Ruha modellrajza
58

• Karcsúsított vonalvezetésű, bevarrott ujjú
ruha alapmintát szerkesztünk.
• A megszerkesztett minta derékvarrás
nélkül is használható, de a modellrajznak
megfelelően át kell vágni a ruha elejét és
hátát az oldalvarrásnál megemelt
derékvonalon.
• A háta derékrészen, a modellrajzon csak
egy karcsúsító varrás van, ezért az
oldalsó formázóvarrást össze kell zárni.
Ehhez vágjuk fel a mintát a formázó
középvonalán deréktól a karöltő
segédpontig.
• A zárás után igazítsuk le a derékvonalat.
• A szabásmintán feltüntetett jelöléseken
kívül a méretes szabásmintákra ráírják a
megrendelő nevét, és rátűzik a
modellrajzot.
Ruha alapminta átszerkesztése
Ruhaujj szerkesztés:
Szűkített hosszúujjat szerkesztünk, két oldalról
behajtott és az ujjvarrásnál összeillesztett
formában.
Szűkített ruha ujj szabásmintája
59

Ruha szabásmintája
60

2.4.2. Feladat: Női ruha és blúz divatrajzolvasás
A következő két kép alapján készítsétek el a ruhák és a blúz gyártmányrajzát,
mindenki a saját füzetébe dolgozzon!
Soroljátok fel a ruhák és a blúz szabásmintáinak nevét, darabszámát és ezek
közül mindenki írjon fel egy-egy nevet, illetve darabszámot a táblára!
Burda modellszám 8438
http://www.szabasmintabolt.hu/bluzok-ingek-felsk/68-fels-szoknya-ruha-8438.html
61

2.4.3. Feladat: Női ruha és blúz szabásmintái: Ellenőrző kérdések
Milyen ruhafajtákat és blúztípusokat ismersz?
Melyek a ruha és a blúz szerkesztéséhez szükséges méretek?
Melyek a mellkerület részméretei?
Hogyan számítjuk ki a segédméreteket?
Mi a szerepe a kényelmi bőségtöbbleteknek?
Mi a különbség az alapminta és a szabásminta között?
Milyen jelöléseket használunk a szabásmintán?
Melyek az ujjszerkesztéshez szükséges méretek?
Mit nevezünk modellezésnek?
Sorold fel a ruha, majd a blúz alapmintáinak nevét és darabszámát!
(A válaszokat megtalálod „Az önellenőrző feladatok megoldásai”-nál!)
A „női ruha és blúz szabásmintái” fejezettel kapcsolatos ellenőrző kérdésekre, ha tudod a
válaszokat, akkor ki tudod másolni, és vágni a női ruha és blúz alapmintáját
alapszerkesztésből, és a szabáshoz szükséges jelölésekkel ellátni! (Ha nem vagy biztos a
tudásodban, akkor olvasd át még egyszer!)
Gratulálok!
Nézzük a következő témát!
62

3. FÉRFIING SZABÁSMINTÁI
Bevezetés
Az ing története: A modern férfiing hosszú idő alatt alakult ki, mai formáját csak a XIX.
század végén nyerte el. Addig az effajta ruhaneműbe „belebújtak”, vagyis a fejen áthúzták, fel
vagy le.
Egészen a XVIII. századig az inget a felsőruházat alatt hordták, és csak a gallérja volt látható,
ezért egykor fehérneműnek számított. Valódi származását máig nem tagadhatja, mert
továbbra is – különösen hölgyek jelenlétében – illetlenségnek számít, ha egy férfi engedély
nélkül veszi le a zakóját, és ingujjban mutatkozik.
Férfiingek
http://www.bonprix.hu/bh/dla-niego/ingek/cat2.11.394.html
A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel:
felismerni a férfiing típusait,
a vállrészes férfiing szabásmintáit kimásolni és kivágni alapmintából,
férfiing külalakleírását elkészíteni, megadott modell vagy gyártmányrajz
alapján.
Témák, amivel foglalkozunk:
1. férfiingek fajtái
2. férfi testméretek
3. férfiing szabásminta készítése megadott modellrajz alapján
63

3. 1. Férfiingek fajtái
Bevezetés
A férfiruházati cikkek készítésénél alapvető követelmény,
hogy formailag megfeleljenek a divat általános követelményeinek.
Az ing a férfi fehérneműk legelterjedtebb és legszélesebb körben
használt ruhadarabja.
A XIX. század végéig a fehér ing egyet jelentett az előkelőséggel.
Viselését ugyanis kizárólag az engedhette meg magának, akinek
Ing
tellett a gyakori mosatásra, és ráadásul a váltáshoz elegendő darab állt a rendelkezésére.
Bármilyen munkavégzés bepiszkolta a fehér inget, tehát csakis a gentlemanek, azaz a
vagyonuk gyümölcséből élő nemesek vagy a tehetős polgárok viselhettek ilyen színű
ruhaneműt.
A csíkos ingek csak a XIX. század végén jöttek divatba, de nem könnyen fogadták el őket a
kor üzletemberének ruhadarabjaként. A mintás ingek azt a gyanút keltették, hogy a tisztaság
hiányát leplezik. Köztes megoldásként a színes ingekre fehér gallért és kézelőt varrtak. Az
effajta kombinációk ma is kedveltek, de soha nem sugallnak olyan komolyságot vagy
ünnepélyes megjelenést, mint hófehér társaik.
A férfiing formája az első világháború vége óta alig változott. Egyedüli módosításként
mellzseb került rá a hatvanas években, az öltönyhöz viselt mellény eltűnésekor. A
klasszikusnak tekinthető férfiingen természetesen továbbra sincs mellzseb, már csak azért
sem, mert senki sem tudja igazán, mit is kellene tartania benne.
Szabászatilag 3 fajta ing típust ismerünk
1. Az un. klasszikus szabású, városi vagy alkalmi ingek - Jellemzőjük, hogy a test vonalát
enyhén követi, a karkör kényelmesen szabott, a válla pedig enyhén ejtett. Ezeket a klasszikus
szabású öltönyökhöz, business (üzleti) stílushoz hordják.
2. Karcsúsított, szűk fazonú ingek - Jellemzőjük, hogy enyhén karcsúsítottak, karkörük
hónaljnál fentebb van, ujjuk is szűkebb. Ezeket inkább az olasz stílusú karcsúsított öltönyök
alá ajánlott, különösen a fiatalok körében, erősen karcsúsított és szűk sziluettű öltönyökhöz,
zakókhoz. Általában rugalmas anyagból szabják.
3. Bő szabású, szabadidős ingek – Ezek laza, kényelmes szabásúak, általában bővebbek,
mint a klasszikus szabású ingek. Laza karöltő és bő ujj jellemzi.
Azt, hogy melyiket választjuk, meghatározza az alkata, illetve öltöny fazonja.
64

Ingek csoportosítása
• Klasszikus ing: elegáns, hagyományos, nyakkendővel viselt férfiing.
• Sporting: alapanyaga lazább, fazonja és varrástechnológiája változatos.
• Pólóing: a sportruházat leggyakoribb darabja, lezser, alapanyaga pamut, kötött jersey.
• Kihajtós ing: sportos nappali viselet, önállóan is hordható, nem szükséges zakót
viselni hozzá.
• További ingfajták: alkalmi, egyenruházati, utcai, társasági, szafari, kötött ing stb.
Már az első ingek nyakrészét is más és más módon szabták. Alapvetően állógallérokat
és lehajtott gallérokat különböztetünk meg. A XIX. Század végéig az állógallér különböző
változatai voltak az uralkodók. A gallér szélességét mindenkor a nyakravaló mérete szabta
meg. A lehajtott gallér fokozatosan felváltotta az állógallért, s az utóbbit századunk harmincas
éveitől már csak szmokinghoz és frakkhoz viselik.
Gallérformák
KENT gallér vagy más néven lehajtott gallér
Ez a forma a leggyakrabban használt, és a legkevésbé feltűnő. A gallércsúcsok
távolsága különböző lehet, a legáltalánosabb, hogy 45 fokos szöget zárnak be.
Jól megy hozzá az egyszerű hosszúkás nyakkendő csomó.
CÁPA gallér vagy más néven nyitott gallér
Ebben az esetben a gallércsúcsok erősen szétállnak. Enyhén nyitottan 120
fokot zárnak be, de egészen 160-180 fokig kinyílhat a csúcsok szöge. Ez a
gallérmegoldás nyitott személyiség benyomását kelti. Erős nyak és kelek,
széles arc esetén nem előnyös, mert a szétálló gallérok még inkább szélesítik a
sziluettet. Ez a forma elegánsabb hatást kelt és rálátást biztosít a nyakkendő
csomóra.
65

LEGOMBOLHATÓ gallér
Tipikusan amerikai stílus, de Európában is kedvelt. A kent formától
annyiban tér el, hogy a csúcsoknál az ingtesthez gombolhatóak a gallérok.
Vásárláskor és próbánál meg kell győződnünk arról, hogy a megfelelő
méretet választottuk, mert különben viseléskor majd a gallér ráncot fog
vetni. Ha ez mégis előfordul, mindenképpen korrigáljunk azzal, hogy a
gombokat átvarrjuk a megfelelő helyre.
Az egyszerű hosszúkás nyakkendő csomó illenek hozzá.
PÁNTOS gallér
Szintén kent gallérból fejlesztették tovább. A gallérhoz varrott keskeny pánttal
húzzák össze a gallércsúcsokat, hogy szépen simuljanak és takarják a
nyakkendőt. Ezt a formát csak és kizárólag nyakkendővel lehet viselni.
TŰS gallér
Ez is jellegzetesen amerikai gallérforma. Ebben az esetben a gallér csúcsait
tűkkel fogják össze, ezzel biztosítva, hogy a gallér szépen ráfeküdjön a
nyakkendőre. A gallér csúcsai lehetnek csúcsosak vagy lekerekítettek.
Gyakori, hogy az ingeket a különböző kellékek, alkatrészek speciális formája vagy
anyaga alapján nevezik el, pl. rövid ujjú, hosszú ujjú, zsebes, hímzett állógalléros stb. ingek.
3.1.1. Feladat: Gallérformák
Az alábbi ábrákon különféle férfiingekhez találsz gallérhelyeket, mindegyik
helyre rajzolj egy gallérfajtát! (Segítségnek használhatod a tanköny135.
oldalát, de ezen kívül saját magad is tervezhetsz!)
66

3.1.2. Feladat: Férfiingek fajtái
Gyűjtsél férfiingfajtákról képeket vagy rajzokat, a gyűjtőmunkádat készítsd a
füzetedbe!
3.1.3. Feladat: Férfiingek fajtái
Beszéljétek meg, hogy ki milyen ing fajtákat ismer! Rajzoljátok le a füzetetekbe,
majd részletesen mutassátok be, pl.: mit látunk rajta (külalakleírással)!
3.1.4. Feladat: Férfiing zsebek
A következő ábrán lévő férfiing zsebekhez hasonlóan tervezzél legalább három
férfiing foltzsebet, dolgozz a füzetedbe! (Használd a fantáziádat!)
Szögletes pántos foltzseb
Szétvasalt hajtással
Zsebfedős foltzseb
szembehajtással
Zsebfedős, íves vonalú
foltzseb
67

3. 2. Férfi testméretek
Az elmúlt fél évszázad során a folyamatosan változó életkörülmények, az
életszínvonal változása a testalkatok módosulásában is megmutatkozik. Ezeket a változásokat
a méretkutatás hivatott a mérettáblázatokban rögzíteni. A kutatásokat a különböző
országokban egymástól eltérően, más – más elgondolás alapján végezték. Napjaikban
elkezdődött egy egységes európai kutatási módszer kidolgozása.
A jelenleg érvényben lévő magyar méretszabványt a Magyar Divat Intézet szakemberei
dolgozták ki az 1980-as években. Szakmai tapasztalatok alapján előzetesen meghatározták a
ruhaipari sorozatgyártáshoz szükséges testméretek mérési helyeit.
Az egyéni testalkatról vett méretek helye megegyezik a szabványokban szereplő mérési
helyekkel. A méretvétel férfiaknál nadrágon és ingen keresztül történik.
A mérési helyek a középarányos, normál férfi testalkatokra, valamint azok testmagasság
szerinti csoportosítására a női testalkatoknál leírtak vonatkoznak.
Mérési helyek a férfi testalkaton
Az ing az egyetlen ruhadarab, melynek méretjelző száma a nyakkerület. A
nyakkerület mellett a testmagasság is fontos, mert ennek függvénye az ujjhossz.
68

Férfi ing
Nyakbőség (cm) 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52
mellbőség 112 112120120126126132132140140148148156156162 162
derékbőség 112 112120120126126132132140140148148156156162 162
háta hossza testmagasságonként
170-176 80 80 80 80 80 80 80 80 80 80 - - - - - -
182-188 83 83 83 83 83 83 83 83 83 83 86 86 86 86 86 86
ujja hossza testmagasságonként (rövid ujjú ing esetén)
170-176 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 - - - - - -
182-188 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29 29
ujja hossza testmagasságonként (hosszú ujjú ing esetén)
170-176 64 64 64 64 64 64 64 64 64 64 - - - - - -
182-188 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67 67
Nem egyértelmű a manapság gyakran alkalmazott S, M, L, XL, stb. nagyságjelzők
használata, mert belőlük további információk nélkül nem tudunk következtetni a kerület- és
hosszméretek arányaira.
3.2.1. Feladat: Női és férfi testméretek különbségei
Beszéljétek meg közösen, hogy milyen eltérés illetve különbség van a női és
férfi testalkatok mérési helyei között! (Az összehasonlítást végezzétek a
tankönyv 14. oldalán található ábrák segítségével!)
3.2.2. Feladat: Férfi testméretek lemérése
Gyűjtsél férfi testméreteket, férfiismerőseidről! A lemért méreteket írd le a
füzetedbe!
69

3. 3. Férfiing szabásminta készítése, megadott modellrajz alapján
Méretek a férfiing szerkesztéséhez
A szerkesztési rajzok készítéséhez testméretekre van szükség. A férfiing
szerkesztéséhez szükséges méreteket szabványos mérettáblázatból, méretjelző számokkal,
nagyságszámokkal végezzük. Sokszor előfordul, hogy ezek a méretek nem felelnek meg
mindenkinek, ezért egyedi méretvételre van szükség.
Méretek: tm testmagasság
m mellkerület
ny nyakkerület
uh ujjhossz
Szerkesztésnél, formailag a divat nagymértékben módosíthatja a vállszélességet, a
karöltőmélységet, a gallérformát, a karcsúsítást stb. méreteit, ezek figyelembevételével
bőségtöbblet értékeket kell adni.
Fontos, hogy a divatrajzolvasáskor észrevegyük a legapróbb részleteket is, mert csak azok
figyelembevételével tudjuk elkészíteni az ingek szabásmintáit.
Külalak: Vállrészes férfiing
(Klasszikus vonalú férfiing)
• normál bőséggel,
• különszabott állórészes gallérral,
• duplán szabott vállrésszel és
elejeszél hajtással,
• bal elején sarkos kialakítású
foltzsebbel,
• az ujja két hajtással és
hasítékpánttal,
• a kézelő saját anyagával bélelt,
• a varrásvonalakat tűzések
díszítik,
• az elejeszél és a kézelők
gombolással záródnak.
Férfiing modellrajza
70

Férfiing szabásmintái
Leszabandó alkatrészek: 1. háta vállrész
2. háta
3. eleje
4. ujj
5. gallér állórész
6. gallér fekvőrész
7. kézelő pánt
8. foltzseb
A férfiingekhez leggyakrabban különszabott állórészes inggallérokat szerkesztünk.
71

3.3.1. Feladat: Férfiing külalak leírás készítése
Az alábbi képen látható férfiing modellről készíts külalak leírást a füzetedbe,
majd sorold fel, milyen alkatrészek kellenek hozzá!
(Használd a tankönyv 8. fejezetét!)
http://www.bonprix.hu/bh/dlaniego/ingek/cat2.11.394.html
http://oltozkodesitanacsok.wordpress.com/about/
az-ing/
3.3.2. Feladat: Férfiing szabásmintái: Ellenőrző kérdések
Sorold fel az ing típusokat!
Mit jelez a nyakkör kerület a férfiingeknél?
Milyen testméretek szükségesek a férfiing szerkesztéséhez?
Sorold fel, milyen alkatrészek kellenek a vállrészes férfiing szabásához!
(A válaszokat megtalálod „Az önellenőrző feladatok megoldásai”-nál!)
A „férfiing szabásmintái” című fejezet ellenőrző kérdéseinek sikeres megválaszolásával
képes vagy felismerni a férfiing típusait, a vállrészes férfiing szabásmintáit kimásolni és
kivágni alapmintából, a férfiing külalakleírását elkészíteni, megadott modell vagy
gyártmányrajz alapján. (Ha nem sikerült, akkor az azt jelenti, hogy nézd át újból!)
Gratulálok!
Lássuk a következő témát!
72

4. FÉRFI NADRÁG SZABÁSMINTÁI
A nadrág régiesebb, illetve a divatszakmában használt másik elnevezése a pantalló. Népies
neve a gatya, amely eredetileg a bőszáru vászonnadrágot jelentette, ma, pedig mindenféle
nadrágra használják humoros kifejezésként.
A nadrág szó az ószláv na-drzsatyi („rajtatartani”) kifejezésből származik. A pantalló szó az
olasz vándorkomédia, a commedia dell'arte állandó figurájának, Pantalónénak, a velencei
kereskedőnek a nevével kapcsolatos, és az általa viselt velencei hosszú nadrágra utal. A gatya
szó eredete a szerb-horvát gate („parasztnadrág”). Az alsónadrág becézett formája a „bugyi”,
ami a bugyogó (buggyos nadrág) rövidítése. 1
Férfinadrágok
A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel:
a férfinadrágok típusait felismerni,
a férfinadrágról gyártmányrajzot, és külalakleírást készíteni,
a férfinadrág szabásmintái alapján felismerni a nadrág alkatrészeit.
Témák, amivel foglalkozunk:
1. férfinadrág fajták, divatrajzolvasás
2. férfinadrág szabásminta kialakítása alapmintából
3. férfinadrág alkatrészei
1 http://hu.wikipedia.org/wiki/Nadr%C3%A1g
73

4. 1. Férfinadrág fajták, divatrajzolvasás
Bevezetés
Ugyanolyan szövetből készül, mint a hozzá tartozó
öltönykabát. A nadrág alapvető stílusát, fazonját a derékvonala,
comb- és lábszárbősége, a bőségráncok száma, formája, és a
zsebek, elhelyezése határozza meg.
Helyes méretválasztás:
Egy nadrág akkor áll jól viselőjén, ha fenékrésze feszes,
derékrésze (korca) a derékon (nem lejjebb vagy följebb) van, ha szárának hossza éppen
megfelelő (nem harmonikázik a bokán).
A test vonalat követő zakóhoz szűk nadrág, a bővebb szabású kabáthoz a klasszikus szabású
nadrág illik.
Klasszikus szabású nadrág:
Derékban oldalanként általában két bőségránccal, combbőséghez kényelmes, a nadrág szára
enyhén szűkülő, alsó lábszárbőségük 23-25 centiméteres, svédzsebbel, hátul egy bevágott
zsebbel készül. A pocakosabb, terjedelmesebb hasúaknak lefelé szűkülő nadrágot ajánlatos
viselniük, mert egyenes szabás esetén a szárak alsó bősége aránytalanul nagy lenne. A
derékmagasságnak megfelelőnek kell lennie, mely akkor a legkényelmesebb, ha a has fölött
gombolható össze. Ha valaki pocakosabb, és óckodik a magasabb derék ellen, és inkább
pocakján vagy alatta akarja érezni nadrágja derekát, annak érdemes megbarátkoznia a
nadrágtartóval, mely nem engedi, hogy a nadrág lecsússzon.
A nadrág hosszának bejelölése:
Optimális bejelölés ugyan nincs, mert a hosszt nagyban befolyásolja cipő fazonja, a
testmagasság, nadrágszárának bősége, mégis általános szabály, hogy hátul a nadrág alja
érintse a cipő sarkát.
A hajtóka: Megléte lehet elegáns vagy hétköznapi az összruházat stílusától függően.
Főszabály: hivatalos esti öltözethez általában nem ajánlott, szmoking, frakk,
zsakett esetében, pedig a hajtókás nadrág kizárt.
A hajtóka optikai hatása: A lábat rövidíti, ezért alacsony férfiaknak nem ajánlott.
74

A nadrágok formaváltozatai
Külalakleírás: Egyenes vonalú, derékvonalon övpántba fogott,
csípővonalon enyhén testhez simuló férfinadrág.
• Az elején 1-1 élvonalba helyezett
formázóvarrással,
• 1-1 ferdeirányú kétszegélyes oldalzsebbel,
• derékvonalon övtartókkal készül,
• a jobb hátsó száron kétszegélyes bevágott
farzseb,
• 1-1 derék formázóvarrás található,
• az elejehasíték húzózárral zárul.
Szűk vonalvezetésű, bevágott
zsebes férfinadrág modellrajza
Külalakleírás: Bő vonalvezetésű, elején 2-2 élhajtással,
derékvonalon övpántba fogott, csípővonalon kényelmes
bőséggel kialakított férfinadrág.
• Az elején 1-1 ferdeirányú, kétszegélyes bevágott
zsebbel, derékvonalon övtartókkal készül,
• a jobb hátsó száron legombolható farzseb található,
• a hátrészeken 2-2 derékformázó varrással készül,
• az elejehasíték takart húzózárral zárul.
Bő vonalvezetésű férfinadrág modellrajza
75

Térdnadrág modellrajza
A sport, a szabadidő és a túrázás kedvelt ruhadarabja.
Tőlünk nyugatra fekvő országokban bőrből vagy posztóból
készítve általában bakanccsal és vastag fonalból kötött
domború mintázatú térdharisnyával népviseletként is
viselik.
Külalakleírás: A derékvonalon övpántba fogott,
csípővonalon kényelmi többlettel rendelkező lefelé enyhén
szűkülő vonalú nadrág.
• A behajlított térdnek helyet biztosítva a térd alatt
formázó varrásokkal és oldalhasítékkal van ellátva,
• a nadrág alja térdpánttal összefogva végződik,
• az eleje 1-1 derékformázó varrással és ferde
bevágott egyszegélyes zsebbel készül,
• a hátrész 1-1 derékformálóval, a derékpánt, pedig
körben övtartókkal kialakított.
Csizmanadrág modellrajza
A csizmanadrágot térdben szűk formája miatt
bricsesznadrágnak is nevezik. Speciális változata a
formailag nagyon hasonló, de kényelmesebb kialakítású
lovaglónadrág, amelynél a szár belső vonalán térdnél és
combnál valamint az ülepen erősítő folt található.
Külalakleírás: Derékvonalon övpántba fogott, térdnél és
térd alatt a lábszár formájára szabott, fűzővel záródó, boka
tájékán végződő nadrág.
• oldalrészen a csípő- és térdvonal között díszítő
jelleggel, sonkaformájú kiképzéssel,
• az elején derékformázó vonalából induló ferde
szabásvonalba helyezett zsebbel készül,
• a térdvonalon szabásvonallal kialakított hátrész
derék- és aljavonalán 1-1 formázó található,
• az övpántokkal ellátott derékpánt 1 gombbal
záródik.
76

Külalakleírás: Egyenes vonalú, derékvonalon övpántba
fogott, csípővonalon testhez simuló formázóvarrás nélküli
férfinadrág.
• az övpántokkal ellátott derékpánt az elején egy
gombbal záródik,
• a hátrész a derékvonal alatt toldott, 1-1 rátűzött
farzsebbel,
• az elején a derék- és az oldalvonalat 1-1 ívelt vonalú
zseb köti össze,
• a jobb eleje zsebalátéten egy rátűzött kis zseb
található,
• az elejeközép húzózárral vagy takart gombolással
zárul
• valamennyi szél-, és varrásvonal erősítő jellegű
dísztűzéssel ellátott.
Férfi farmernadrág modellrajza
A nadrágok viselési célja szerinti nadrágtípusok:
• klasszikus pantalló nadrágok,
• sport és szabadidő nadrágok,
• alkalmi nadrágok,
• munkaruházati nadrágok,
• farmernadrágok,
• fehérnemű nadrágok.
A hosszuk szerinti nadrágtípusok:
• normál hosszúságú,
• cipőre enyhén ráboruló,
• térd-, bermuda-, halász-, rövidnadrágok.
A zseb formája szerinti nadrágtípusok:
Elején: - a, svédzseb
- b, ferde bevágott zseb
(egyszegélyes, kétszegélyes)
- c, ívelt vonalú oldalzseb
- d, vízszintes irányban
készített zseb (huszárzseb)
Hátán: - e, egyszegélyes,
kétszegélyes, zsebfedős, legombolós
zseb.
77

Kiegészítő zseb: órazseb.
Hasíték kialakítás szerint: gombpánt, gomblyukpánttal, húzózárral.
Derékrész megoldás szerint: 5 vagy 7 db övtartóval, csatos vagy gumis szorítóval, kötősáv
átgombolóval, egyrészes kötősáv béleléssel, háromrészes kötősáv béleléssel (kisipar).
Alj megoldás szerint: hajtókával, hajtóka nélkül, feltűzött aljfeldolgozással.
4.1.1. Feladat: Szakkifejezések
Nézzél utána, az alábbi szavaknak mi a jelentése! A gyűjtő munkád eredményét
írd a füzetedbe!
SZMOKING, FRAKK, ZSAKETT, PANTALLÓ, GATYA, ÖLTÖNY,
4.1.2. Feladat: Nadrág gyártmányrajza és külalakleírása
A következő ábrán látható férfinadrág gyártmányrajzát próbáld átmásolni
(átrajzolni) a füzetedbe a tanultak alapján, majd készítsd el a külalakleírását
is! (Figyelj a részletekre!)
Hajtásokkal bővített férfinadrág gyártmányrajza
78

4. 2. Férfinadrág szabásminta kialakítása alapmintából
Méretek a férfinadrághoz: Sorozatgyártásnál a már tanult méretszabvány méreteit
alkalmazzák.
Főbb hosszúsági méretek:
• kh külsőhossz
• bh belsőhossz
• üm ülésmélység
Főbb kerületméretek:
• d derékkerület
• cs csípőkerület
• a aljakerület
Egyedi méretvételkor megállapítható, hogy a lemért férfi milyen testalkat típusú. Ez
nagymértékben meghatározhatja a későbbi módosítások mértékét.
A csípőkerületnél: a nadrág formáját nagymértékben meghatározza a csípő formája.
A külső hossznál: a nadrág aljbősége és a cipő sarokmagassága befolyásolja.
A szűkebb aljkerület rövidebb, a bővebb szárbőség hosszabb külsőhosszt követel.
Kényelmi bőségtöbbletek és formázás:
Az öltözéknek rendeltetésétől függően kellő kényelemérzetet kell biztosítania. Már a
szerkesztési méretek kiszámításakor meg kell határozni a testméreteken felüli bőségeket az
ún. öltöztetési vagy kényelmi bőségtöbbleteket.
• A nadrág derékbőségénél nem alkalmazunk kényelmi hozzáadást, mert a nadrág ezen
a vonalon szorosan a testhez simul.
• Csípővonalon különböző hozzáadással növelhetjük a készméretet, ennek a mértéke a
kiválasztott nadrágforma, a testalkat és az alapanyag függvénye. Az egyre bővülő
elejenadrág esetén a hátrész csípővonala visszafogottabb kényelmi többletet
tartalmazhat.
• A combvonal bőségét a nadrágdivat és a kényelmes viselet határozza meg.
• Térdvonalon a klasszikus bő nadrágforma esetén a 0-1 cm közötti formázó íveléssel
alakítjuk ki az oldalvonalakat.
• Az aljvonal kialakítása, bősége többnyire nem függ a bokakerülettől.
Törölt:
Modellezés: A különféle formai megoldású férfiruhák szabásmintáinak kialakítását jelenti.
A megadott testméretekre szerkesztett, formailag jól kialakított alapszabásmintákból készítjük
az új modellformát. Az alapszabásmintába berajzolt átalakítási vonalak mentén átvágással,
nyitással, zárással, szűkítéssel, bővítéssel, hosszabbítással stb. alakítjuk ki az új
szabásmintákat. Ez gyakran több lépésben lehetséges, ezért az egyes átalakítási fázisokhoz
áttetsző ún. skicc-pausz papírt használnak.
79

4.2.1. Feladat: Nadrág alapmintájának másolása
Másold ki a tankönyv 152. oldalán lévő férfi nadrágszerkesztésből az
alapmintákat (másolópapír) skiccpapír segítségével!
Szabásminta: Az alapminta készítését mindig a modellezés követi.
A férfi nadrágszerkesztés helyenként varrásszélességgel történik, mivel a szerkesztéssel egy
időben modellezést is végzünk. A szabásmintán meg kell határozni a láncfonal irányt! Az
elejenadrágon a láncfonal irány az élvonal, a hátnadrágon, pedig az élvonal térd alatti része.
4.2.2. Feladat: Nadrág összehasonlítás
A következő két ábra között keresd meg a négy különbséget és rajzold meg a
füzetedbe!
Férfinadrág részletrajza elől nézetből
Férfinadrág részletrajza elől nézetből
80

4. 3. Férfinadrág alkatrészei
Külalak leírása: Hosszú szárú, párhuzamos
vonalvezetésű, hajtóka nélkül készülő nadrág.
• Az első száron 1-1 eleje formázóvarrás, az
oldalrészen a derékvonaltól az oldalvonalig
ferde irányban tartó svédzseb található.
• Az eleje középrész takart húzózárral záródik.
• Mindkét hátsószáron 1-1 formázóvarrás
található.
• A jobb oldali hátsószáron egy darab
egyszegélyes, gomblyukkal és gombbal
záródó hátsó zseb helyezkedik el.
• A derékrész kötősávba foglalt, eleje középen
1db gombbal záródik.
• A kötősávon körben 7db övtartó található.
• A nadrág alja koptatószalaggal van
eldolgozva.
Párhuzamos vonalvezetésű klasszikus nadrág
gyártmányrajza
Varrásszékesség: minden varrásvonalon 1 cm,
Tűzésszélesség: az alapanyaggal azonos színű cérnával
• a svédzseb nyílásvonala 0, 6 cm,
• a hasíték 3 cm,
• a derékrész a kötősáv alatt, a hátsó zseb körben és az övtartók széle 0, 2 cm,
81

Alkatrészek alapanyagból
Összeállítandó alkatrészek alapanyagból:
• (a) 2 db elsőszár
• (b) 2 db hátsószár
(toldható)
• (c) 2 db hátsószár-toldás
• (d) 2 db svédzsebalátét
• (e) 1db svédzseb-szegő
• (f) 1db hátsózseb-alátét
• (g) 2db kötősáv (toldható)
• (h) 7db övtartó
• (i) 1db baloldali hasíték
szegőpánt
• (j) 1db jobboldali hasíték
szegőpánt
Összeállítandó alkatrészek testbélésből:
(alapanyaggal azonos színű)
• (a) 1db hasítékalátét
• (b) 1 db ülepfolt
• (c) 2db lábközti erősítő
Alkatrészek testbélésből
Alkatrészek közbélésből
Összeállítandó alkatrészek közbélésből:
• (a) 1db hasíték szegőpánt
• (b) 1db hasítékalátét
• (c) 1db kötősáv-hosszabbító
• (d) 1db hátsózseb-szegő
• (e) 2db svédzseb erősítő
Összeállítandó alkatrészek zsebanyagból:
• (a) 2db svédzseb lap
• (b) 1db hátsózseb lap
Alkatrészek zsebanyagból
82

Felfektetési rajz alapanyagból:
• egydarabos, csukott terítési mód,
• az alapanyag sima vagy apró
mintás, (ezért a szabásminták
180 fokkal elforgathatók).
A felfektetett szabásmintákon varrás-
és hajtásszélességek vannak.
Nadrág felfektetési rajza
4.3.1. Feladat: Férfinadrág divatrajzolvasás
A következő három férfinadrág modellről készítsél a füzetedbe külalakleírást
és alkatrész felsorolást! (Segítségnek használd a tankönyv 143. oldalán lévő
9.4. fejezetet!)
83

1. modell 2. modell
3. modell
4.3.2. Feladat: Férfinadrág szabásmintái: Ellenőrző kérdések
Sorolj fel férfinadrág típusokat, viselés szerint!
Milyen méretekre van szükség a normál férfinadrág szerkesztéséhez?
Sorold fel a férfinadrág alapszabásmintát, milyen modellezési
megoldásokkal alakítjuk át szabásmintává?
Milyen (alapanyag) alkatrészekből áll a hosszú szárú, párhuzamos
vonalvezetésű, hajtóka nélkül készülő férfinadrág?
(A válaszokat megtalálod „Az önellenőrző feladatok megoldásai”-nál!)
A „férfinadrág szabásmintái” témakör ellenőrző kérdéseinek megválaszolásával képes vagy a
férfinadrágok típusait felismerni, és a férfinadrág szabásmintái alapján felismerni a nadrág
alkatrészeit. (A válaszadás, ha nem sikerült akkor nézd át újra!)
Gratulálok!
Jöjjön a modulfüzet utolsó témája!
84

5. FÉRFI ZAKÓ SZABÁSMINTÁI
A ruházat azoknak az anyagoknak (elsősorban textíliáknak, vagy bőröknek) az
összefoglaló neve, amiket az ember magára ölt. Éppúgy szolgálja a külső hatásoktól
való védelmet, mint a kommunikációt. Több-kevesebb kompromisszummal alkalmazkodik az
időjáráshoz, a közösség kultúrájához, a divathoz és az egyén szükségleteihez.
A férfiak ruházkodásának mindmáig legelegánsabb összeállítása az öltöny.
A férfiöltönyök alapja az ún. klasszikus öltöny, amely három részből áll:
- zakóból, - nadrágból, - mellényből.
Zakók
http://www.eskuvoi-ruha.net/eskuvoi_ruha_galeria/wilvorst/eskuvoi-ruha-wilvorst-1.jpg
A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel:
a férfizakó típusait felismerni,
a férfizakó divatrajzolvasására.
Témák, amivel foglalkozunk:
1. férfizakó rendeltetése
2. zakótípusok
3. férfizakó divatrajzolvasás
85

5. 1. Férfizakó rendeltetése
Bevezetés
A ma embere a legtökéletesebbre, a legmodernebbre
törekszik, ez igaz az öltözködés területén is. A mindennapi
munkához, kiránduláshoz, sporthoz megfelelő ruházat illik. Az
öltöny általában azonos minőségű, színű, anyagú zakóból, nadrágból
és mellényből áll. A divattól függően a zakót és a nadrágot együtt,
mellény nélkül is öltönynek nevezik.
A férfiöltönyökkel szemben támasztott általános követelmények:
• esztétikailag megfelelő, divatigényt kielégítő,
• célszerű és kényelmes,
• kombinálható legyen más ruhadarabokkal,
• kellemes viselési tulajdonságú,
• könnyen kezelhető legyen.
Természetesen ahhoz, hogy az öltöny megfeleljen a rendeltetésének, szabásában, színében és
anyagában igazodnia kell az alkalomhoz, a napszakhoz, az évszakhoz és az éghajlathoz. Az
iménti sorrend nem véletlenszerű, mert valóban a szabás a legfontosabb. A jó szabáson azt az
alapformát értjük, amely a legjobban érvényre juttatja viselője alakját, eltünteti alkati hibáit.
Az egyedileg készülő ruhák esetében feltétlenül ügyelni kell a kiválasztott modell, valamint
az alkat és az egyéniség összhangjára. Ha ez az összhang nincs meg, a legnagyobb gonddal és
szakértelemmel készített ruha sem fogja megnyerni a megrendelő tetszését.
Néhány szempont a különféle modellformák helyes kiválasztásához:
Az alkat előnytelen jellemzőit a ruházat ne
hangsúlyozza ki.
– a hasas, kövér alkat számára előnytelen a kétsoros
zakóforma, a túl széles kihajtó, a szűk szárú nadrág, a
nagymintás, pl. nagykockás szövet,
– a magas, sovány alkat számára előnytelen a
hosszanti szabásvonal, a hosszú, keskeny kihajtó,
mivel az amúgy is sovány alkatot nyújtja,
- az alacsony alkatra nem előnyös a túl hosszú zakó,
mert az arányokat eltorzítja, a vízszintes szabásvonal
és mintázat, pedig optikailag szélesíti.
86

A különböző testalkatok számára előnyös és előnytelenmodellformák
(hasa-kövér, magas-sovány, alacsony, széles vállú, széles csípőjű,)
Előnyös
Előnytelen
Az öltöny kidolgozásához kellékeket használnak.
• Méterkellékek: testbélés, ujjbélés, közbélés betét, nemez.
• Aprókellékek: gomb, csat, varrócérna, húzózár, rögzítőszalag, vállpárna.
Erősítés, rögzítés és formázás ragasztással
felsőruházatoknál:
A közbéléseket, betéteket a zakó
mellformájának kialakításához, a kisalkatrészek
használat közbeni deformálódásának
megakadályozásának megakadályozására
alkalmazzák.
Ragasztás technológia alkalmazása:
- Frontfix-eljárás.
Ragasztós közbélések alkalmazása női kosztümkabátok,
illetve férfizakók gyártásánál
A modell kiválasztásához ismerni kell az alapanyag tulajdonságait is. A merev
anyagokat szabásvonalakkal lehet a testre formázni, a lágyabb esésű szövetek viszont bővebb,
lezserebb ruhadarabok kialakítására alkalmasak. Az anyagok mintázata lehet konzervatív
vagy sportos. A finom minták klasszikusak - a merész minták lezserek.
87

Néhány jellegzetes férfiruha-szövetmintázat:
A férfiruházat hagyományos alapanyaga
a gyapjú-, kisebb mértékben a pamut-,
illetve a lenszövet. Ruházati
szempontból a gyapjúszövetet értékessé
teszi az, hogy mindentermészetes
alapanyag közül legnagyobb a
rugalmassága.
A szintetikus szálak elterjedése a
férfiruhaszöveteknél is tért hódított,
előnyös tulajdonsága a gyapjúval
szemben a nagyobb mértékű
méretállandóság, rugalmasság,
gyűrődésállóság, éltartósság,
kopásállóság.
Hátrányuk, hogy merevebbek, kevésbé
melegtartóak, vasalással nehezen
formázhatók.
A sport- és szabadidő-ruházati
gyártmányokat általában könnyen
kezelhető textíliákból állítják elő.
A fiatalok ruházatának kedvelt
alapanyaga a pamut- vagy pamuttal
kevert farmervászon és a kordszövet.
Sportos jellegű zakók készülhetnek
bőrből, műbőr anyagokból is.
5.1.1. Feladat: Férfiruházat
Gyűjtsél képeket, modellrajzokat, anyagmintákat a férfiruházatokhoz, majd
azokat ragaszd be a füzetedbe! Használd az iskola ruhaipari tanműhelyben
található divatlapokat, újságokat, valamint a szabászati anyaghulladékokat!
88

5. 2. Zakótípusok
Az öltönyök elsősorban a zakójellege szerint határozhatók meg, ennek alapján
lehetnek egysoros és kétsoros gombolásúak.
A zakó általános jellemzői:
• Az egysoros gombolású zakó egy-, két-, háromvagy
négygombos, és az átgombolás kb. 3 cm
átfedésű. Formája a divatnak megfelelően lehet
karcsúsított, erősen testre szabott vagy lazán a test
vonalát követő. Zsebmegoldásaira jellemző a bal
eleje felső részen elhelyezett zsebpántos zseb, az
ún. szivarzseb, a zsebfedős alsó zseb. Sportosabb
kiviteleknél rátűzött zsebeket is alkalmaznak. Az
elejekihajtó és a gallér találkozása lehet nyitott vagy
zárt, az eleje alul általában elkerekített. A
hátmegoldás lehet hátközépen vagy oldalvarrásba
helyezett hasítékos.
1; Egysoros gombolású, három gombbal záródó
2; Egysoros gombolású, két gombbal záródó
3; Egysoros gombolású, egy gombbal záródó
89

7; Egysoros gombolású, egy gombbal záródó
8; Egysoros gombolású, négy gombbal záródó
9; Egysoros gombolású, három gombbal záródó
• A kétsoros gombolású zakó azonos megoldású, de az eleje részek kerekítés nélkül
készülnek, és nagyobb mértékben átfednek.
4; Kétsoros gombolású, három pár gombbal záródó
5; Kétsoros gombolású, két pár gombbal záródó
6; Kétsoros gombolású, egy pár gombbal záródó
90

A férfizakók rendeltetésük szerint a következő csoportokra oszthatók:
• Utcai vagy mindennapi viseletre készített zakók jellemzői: Könnyen kezelhetők,
kényelmesek, formatartók, sima vonalúak. Alapanyaguk főként gyapjú, illetve
gyapjútípusú szövet. Színük szürke, barna, drapp, bordó, kék stb. lehet. Mintázatuk
egyszínű, kockás, csíkos, esetleg szövéssel mintázott.
• Alkalmi célokra készülő zakók jellemzői: Ünnepélyes eseményre készülnek,
alapanyaguk leginkább finom gyapjú vagy gyapjútípusú szövet. Színük általában
sötét, pl. fekete, sötétszürke, sötétkék, de készíthetők fehér, illetve világos színekben
is. Mintázatuk egyszínű vagy szövéssel csíkozott. Legjellegzetesebb modelljei a
szmoking, a frakk.
• A sportos célokra készülő zakók jellemzői: Utcai, munkahelyi viseletre, kirándulásra,
a szabadidő eltöltésére készülnek. Az alapanyagok felhasználására jellemző a vidám,
élénk szín és mintázat. A gyapjú alapanyagú szövetek mellett a pamut és len
alapanyagú szöveteket is felhasználják. A modellekre jellemző a könnyed
vonalvezetés, a mozgást nem gátló puha kidolgozás.
A zakók formaváltozatai:
Gallér- és elejekihajtó- formaváltozatok
• rövid kihajtóval:
(a) tompaszögű (vé) fazon,
(b) hegyesszögű (spicces)
fazon,
• hosszú kihajtóval:
(c) tompaszögű (vé) fazon,
(d) hegyesszögű (spicces)
fazon,
(e) sarkos fazon,
(f) sálgalléros fazon,
• (g) felgombolt
állórészes gallér.
91

Zsebek formaváltozatai:
(a) feltűzött foltzsebbel,
(b) bevágott zsebbel,
(c) szabásvonalba készített zsebbel.
A klasszikus zakót minden esetben nyakkörön zárt gombolású inggel és nyakkendővel kell
viselni!
5.2.1. Feladat: Férfizakó anyagok
Nézzél utána, hogy mit tanultál a természetes szálasanyagokról (pamut, len,
gyapjú), majd írd le a füzetedbe!
5.2.2. Feladat: Szakszavak
Nézzél utána, az alábbi szavaknak mi a jelentése! A gyűjtő munkád eredményét
írd a füzetedbe! KONZERVATÍV, LEZSER, KLASSZIKUS,
92

5. 3. Férfizakó divatrajzolvasás
A férfi zakó szabásmintájának szerkesztését divatrajzolvasással kezdjük.
Testméretek a zakó szerkesztéséhez: tm testmagasság,
m mellkerület,
d derékkerület,
cs csípőkerület,
uh ujjhossz.
A divatrajzolvasás alapos szemrevételezést igényel, mivel a férfizakók formai
különbségei a divat változása következtében a részletekben rejlenek.
A modellezés megkezdése előtt ki kell választani az adott modellrajznak legjobban
megfelelő alapszabásmintát.
Modellrajzok
Tervezés során szükség van olyan rajzra,
amelyen jól látható a tervezett modell
sziluettje, szabásvonalai, aránya. A
többnyire színes grafika hasonlít a
divatgrafikára, a modellrajz is mozgásban
ábrázolja a kivitelezendő öltözéket. Emellett
megjeleníti a kelme tulajdonságait. Hűen
festi le a csipkét, a muszlint, vagy
gyapjúszövetet. A gondosan elkészített
grafika segít a megrendelőnek elképzelni
milyen is lesz az elkészült ruhadarab,
hogyan fog mutatni viselőjén és a szabászmodellezőnek
is megkönnyíti a dolgát. 2
2 http://www.bonprix.hu/bh/dla-niego/zakok/cat2.11.389.html
93

Férfi zakók külalakleírása és gyártmányrajza
Egysoros, kétgombos zakó gyártmányrajza
Külalakleírás: Egysoros gombolású, két gombbal záródó, derékban karcsúsított férfizakó,
• az eleje egy-egy mellvarrással formázott,
• különszabott oldalrésszel,
• bal elején bevágott zsebpántos zsebbel, (szivarzseb)
• mindkét eleje oldalrészen bevágott kétszegélyes zsebfedős alsó zsebbel,
• elejeszéle és aljavonala elkerekített, szétnyíló.
Kétsoros férfizakó gyártmányrajza
Külalakleírás: Kétsoros gombolású, egy pár gombbal záródó, csapott fazonú ún. klubzakó,
• az eleje egy-egy mellformázó varrással és feltűzött bélelt foltzsebbel,
• aljvonala egyenes, egymásra hajló,
• a háta hátközépen varrott,
• ujja kétvarrásos, hasíték nélküli, bevarrott, az alján két gombbal díszített
94

Kétsoros, klasszikus férfizakó gyártmányrajza
Külalakleírás: Kétsoros gombolású, egy pár gombbal záródó, klasszikus vonalú férfizakó,
• a záródást biztosító gombok mellett még két pár ferdén elhelyezett gombbal,
• a törésvonal és a záródás közvetlenül a zsebvonal felett,
• a kihajtó mélyen lenyúló széles, csúcsos végződésű,
• elejeszéle és az aljvonal egyenes, egymásra hajló,
• elején egy-egy mellformázó varrással, amelyek végénél egy-egy egyszegélyes
zsebfedős, bevágott zseb található,
• bal elején bevágott zsebpántos felső zsebbel, (szivarzseb)
• ujja kétvarrásos bevarrott, amelynek alján hamis hasíték és négy díszgomb van,
• a háta hátközépen varrott.
Egysoros, négygombos, kihajtó nélküli férfizakó gyártmányrajza
Külalakleírás: Egysoros gombolású, négy gombbal záródó, kihajtó nélküli, enyhén
karcsúsított, könnyű kidolgozású kardigánzakó.
• eleje oldalrészen egy-egy, a bal felsőrészen egy bélelt foltzsebbel,
• az ujja kétvarrásos, hasíték nélküli, bevarrott, alján négy darab gombbal díszített,
• háta hátközépen varrott.
95

Külalakleírás: Egysoros gombolású, két gombbal záródó férfi
zakó,
• a kihajtó töréspontja a derék felett kezdődik,
• az alsó és a felső gomb 9 cm távolságra van egymástól,
• elejeszéle és aljavonala elkerekített, szétnyíló.
A zakó jellegzetességét a foltzsebek, és a sálfazon adja meg.
Egysoros, két gombbal záródó, sálfazonú férfizakó
modellrajza
5.3.1. Feladat: Férfizakó
A tankönyv segítségével nevezd meg a következő modellrajzon látható
férfizakót, majd készítsd el a zakó külalakleírását a füzetedbe!
Zakó modellrajza
96

5.3.2. Feladat: Férfizakó
Másold át a füzetedbe a képen látható zakó elől nézeti és hátul nézeti rajzát!
Zakó elől nézetből
Zakó hátul nézetből
5.3.3. Feladat: Férfizakó
Írd le a füzetedbe, hogy a három férfizakó modell közül melyik, milyen
zakótípus csoportba tartozik!
A; modell B; modell
C; modell
97

5.3.4. Feladat: Férfizakó szabásmintái: Ellenőrző kérdések
Melyek a férfiöltönyökkel szemben támasztott általános követelmények?
Melyek az általános zakótípusok?
Melyek a zakótípusok rendeltetésük szerint?
Melyek a zakókészítéshez szükséges méretek?
Miért van szükség a divatrajzolvasásra?
(A válaszokat megtalálod „Az önellenőrző feladatok megoldásai”-nál!)
A „férfizakó szabásmintái” fejezet témáit, akkor teljesítetted, ha az ellenőrző kérdésekre
tudod a választ. Azaz felismered a férfizakó típusokat, és képes vagy a férfizakó
divatrajzolvasására.
Ha idáig eljutottál, akkor a modulfüzet öt fejezetének témáját sikeresen elsajátítottad!
Gratulálok!
98

MELLÉKLET
1. sz. melléklet:
1.5.1. feladat: Női nadrág szabásminta
készítés
Női nadrág elejerész és hátrész
99

2. sz. melléklet: 2.1.2. Feladat: Női ruhák és blúzok divatja
a; ábra
100

2.1.2. Feladat: Női ruhák és blúzok divatja
b; ábra
101

3. sz. melléklet:2.4.1. feladat: Női ruha öltöztetés alapvető ismerete
a; feladat: Keskeny csípő, erős mell: B válasz a megoldás.
Indoklás: Nem szabad kihangsúlyozni a derékvonalat, és hosszítani kell a felsőtestet.
Előnyös a kétrészes megoldás, melynél a szoknya egyenes, a felsőrész hosszanti
szabásvonalakkal osztott enyhén karcsúsított forma, lefelé keskenyedő, hosszú
nyakkivágással. A szoknya lehetőleg világos, a felsőrész pedig sötét legyen.
b; feladat: Rövid felsőtest (rövid derék): D válasz a megoldás.
Indoklás: Előnytelen a derékvonal hangsúlyozása. Ezen a testalkaton az enyhén
karcsúsított, kétrészes öltözék vagy egybeszabott ruha hat előnyösen, az alapanyagoknál
célszerű a középtónusú színek és a közepes méretű minták használata.
102

AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSAI
1. 5.4. Feladat: Női nadrág szabásmintái
Nadrágfajták: Csípő-, egyenes-, trapéz-, derékhajtásos-, hajtókás-, talpallós-, farmer-, bő-,
répa-, keleti férfi-, halász-, térd-, golf-, short-, bermuda nadrág.
Divatrajzolvasás: A modell körvonalának, szabásvonalának, apróbb részmegoldásainak
megfigyelését és megfogalmazását jelenti, amely divatrajzról leolvasható.
A női nadrág szerkesztéséhez szükséges méretek: d, cs, kh, bh, a.
A nadrágszerkesztés vízszintes alapvonalainak neve: derékalapvonal, csípővonal,
ülésvonal, térdvonal, aljvonal.
Méretes szabásminta: Az egyedi méretre készített szabásminták azonosak a
szerkesztéskor kapott formákkal. A szabásmintákat határoló vonalak azonosak a varrásés
hajtásvonalakkal. Az egyedi alkatra készített nadrág szabásakor közvetlenül az
alapanyagra kell rajzolni: - a varrás- és hajtásszélességet, - a próba kívánta igazításhoz
szükséges ráhagyásokat.
Konfekció – szabásminta: A konfekció – szabásminta körvonala a szabás vonalával
azonos, ezért a szerkesztési rajzok alkatrészeit kimásolva azokat kiegészítjük:
- varrás- és hajtásszélesség-ráhagyással,
- feliratokkal: modell -, alkatrész – megnevezés, méretnagyság, gyakoriság stb.
Alkatrészek az egyenes vonalú női nadrág készítéséhez: Alapanyagból: - 2 db eleje
nadrágszár, - 2 db háta nadrágszár, - 1 db övpánt. Kellékek: - 1 db ragasztó közbélés az
övpántba, 1 db húzózár, -1 db gomb, - 1 db cérna, - 1 db nagyságjelző címke
(sorozatgyártás esetén).
103

2.4.3. Feladat: Női ruha és blúz szabásmintái
Ruhafajták: Alap-, ing-, kabát-, princesz-, raglán-, japán-, strand-, derékban vágott-,
kötény-, doboz-, farmer-, karcsúsított-, empire-, népies-, alkalmi ruha.
Blúzfajták: Ing-, kihajtógalléros-, állógalléros-, pólóing-, sportos-, hosszú (tunika)-,
csípőrészes-, top-, megkötős nyakú-, átkötős-, folklór (népies).
A ruha és a blúz szerkesztéséhez szükséges méretek: tm, m, d, cs, uh.
Mellkerület részméretei: Hátszélesség, hónaljszélesség, mellszélesség = ½mellkerület.
Segédméretek kiszámítása: lehet mérni, táblázatból venni, képlet alapján kiszámítani.
Kényelmi (öltöztetési) bőségtöbbleteknek a szerepe: A ruhadarabban a mozgást
biztosítja, ez függ a modell formájától, alapanyagtól, és a testalkat sajátosságától.
Alapminta: A test formáját követő alapminta, ami készülhet varrásszélességgel, vagy
anélkül. A szabásminta alapja, ebből alakítják ki a szabásmintát.
Szabásminta: Az alapminta átalakítása, a modellformára, modellezés szabályai szerint.
Szabásmintán használt jelölések: hajtás, darabszám, alkatrész neve, derékszög vagy
merőleges, bevágásvonal, bezárt formázó, szabásirány, láncfonal irány, ráncolás,
nyújtás, betartás, egyeztető jelzések, felvágás.
Ujjszerkesztéshez szükséges méretek: km, kk, uh, uab, hósz, ip.
Modellezés: A modell szabásmintáinak kialakítása az alapmintákból modellrajz,
divatlap vagy egyéni elképzelés alapján történik szabásvonalakkal, a minta
felvágásával stb. ezt a munkafolyamatot modellező szabász végzi.
A ruha és a blúz alapmintáinak neve és darabszáma: Ruha: - 1db eleje, - 2 db fél háta,
- 2 db ujja. Blúz: - 1 db háta, - 2 db fél eleje, - 2 db gallér (alsó-felső), - 2 db kézelő, -
2 db ujja.
3.3.2. Feladat: Férfiing szabásmintái
Ingtípusok: Klasszikus-, sport-, póló-, kihajtós ing.
További ingfajták: alkalmi, egyenruházati, utcai, társasági, szafari, kötött ing stb.
Az ing az egyetlen ruhadarab, melynek méretjelző száma a nyakkerület. A nyakkerület
mellett a testmagasság is fontos, mert ennek függvénye az ujjhossz.
Testméretek a férfiing szerkesztéséhez: tm, m, ny, uh.
A vállrészes férfiing szabásához szükséges alkatrészek: - 2 db háta vállrész, - 1 db
háta, - 2 db eleje, - 2 db ujj, - 2 db gallér állórész, - 2 db gallér fekvőrész, - 4 db kézelő
pánt, - 1 db foltzseb.
104

4.3.2. Feladat: Férfinadrág szabásmintái
Férfinadrág típusok viselés szerint: klasszikus pantalló -, sport és szabadidő -,
alkalmi -, munkaruházati -, farmernadrágok, fehérnemű nadrágok.
Normál férfinadrág szerkesztéséhez szükséges méretek: Hosszúsági méretek: kh, bh,
üm, kerületméretek: d, cs, a.
Modellezési megoldások: Az alapszabásmintába berajzolt átalakítási vonalak mentén
átvágással, nyitással, zárással, szűkítéssel, bővítéssel, hosszabbítással stb. alakítjuk ki
az új szabásmintákat.
Alkatrészek (alapanyagból) a hosszú szárú, párhuzamos vonalvezetésű, hajtóka nélkül
készülő férfinadrághoz: - 2db elsőszár, - 2 db hátsószár, - 2 db svédzseb alátét, - 1 db
hátsózseb-szegő, 1 db hátsózseb alátét, - 2 db kötősáv, - 7 db övtartó, - 1 db bal oldali
hasítékszegő pánt, 1 db jobb oldali hasítékszegő.
5.3.4. Feladat: Férfizakó szabásmintái
A férfiöltönyökkel szemben támasztott általános követelmények: Esztétikailag megfelelő,
divatigényt kielégítő, célszerű és kényelmes, kombinálható legyen más
ruhadarabokkal, kellemes viselési tulajdonságú, könnyen kezelhető legyen.
Általános zakótípusok: Egysoros gombolású zakók, kétsoros gombolású zakó.
Zakótípusok rendeltetésük szerint: Utcai, alkalmi, sportos.
Zakókészítéshez szükséges méretek: tm, m, d, cs, uh.
Divatrajzolvasásra, azért van szükség, mert a divatrajz alapján segít a megrendelőnek
elképzelni milyen lesz az elkészült ruhadarab, illetve a modellezőnek is megkönnyíti a
dolgát.
105

IRODALOMJEGYZÉK
Benkő Istvánné – Hodován József – Kun Andrásné: Ruhaipari szabás-szakrajz / 2. kiadás
Magyar Divatintézet Kft. és Göttinger BT.,1998 („alaptankönyv”)
Riegler Gyula: Női ruhák készítése, Göttinger kiadó, 2002
Körtvélyesi Erika – Molnárné Simon Éva: Női ruhák készítése, Műszaki könyvkiadó, Bp.,
2003
Reigler Gyula: Férfiruhák készítése, Műszaki könyvkiadó, Bp., 2003
Hodován József: Férfi ruha Szabás – szakrajz / 1. kiadás, Magyar Divatintézet Kft. és
Göttinger BT., 2000
Paul Ginnis: Tanítási és tanulási receptkönyv, Pécsi Direkt Kft. Alexandra, 2007
Benkő Istvánné – Deákfalvi Sarolta: Nőiruha – készítő szakrajz 1. Műszaki könyvkiadó, Bp.,
2000
Estu Klára – Molnárné Simon Éva – Zsédenyi Lászlóné: Ruhaipari technológia, Műszaki
könyvkiadó, Bp. 1999.
Dán Zoltán: Férfiruha-készítő szakrajz, Műszaki könyvkiadó, Bp. 2000.
106