különszám - Heim Pál Gyermekkórház

A HEIM PÁL GYERMEKKÓRHÁZ ÉS A MADARÁSZ U. GYERMEKKÓRHÁZ GYÓGYÁSZATI HAVILAPJA XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM, 2010. SZEPTEMBER
Gyógyhírek
különszám
„Tiszta lappal”
Fővárosi Kamasz szűrő program
„Tiszta lappal”
Fővárosi Kamasz szűrő program
2010 - 2011
2010 - 2011
2010 - 2011
„Tiszta lappal”
Heim Pál Gyermekkórház
Heim Pál Gyermekkórház
Heim Pál Gyermekkórház
fővárosi kamasz szűrő program
„A munkánk minősége
a gyermekek egészsége”
„A munkánk minősége
a gyermekek egészsége”
„A munkánk minősége
a gyermekek egészsége”

Ügyeletek
rendelési ideje és elérhetősége
1. régió:
Buda I., II., III., XI., XII.,
XXII. kerület
+ budaörsi, pilisvörösvári,
szentendrei kistérség
2. régió:
Észak- és Közép-Pest
IV., V., VI., VII., X., XIII.,
XIV., XV.,XVI., XVII. kerület
+ aszódi, dunakeszi, gödöllői, szobi,
váci, veresegyházi kistérség
3. régió:
Dél-Pest VIII., IX., XVIII.,
XIX., XX., XXIII. kerület
+ ceglédi, dabasi, nagykátai,
gyáli, monori, ráckevei kistérség
Traumatológiai
ügyeletek
1. régió
Hétfő: Szent János
Kedd: Szent János
Szerda: Szent János
Csüt: Szent János
Péntek: Szent János
Szom: Szent János
Vas: Szent János
2. régió
Hétfő: Bethesda
Kedd: Madarász
Szerda: Bethesda
Csüt: Madarász
Péntek: Bethesda
Szom: Heim Pál
Vas: Madarász
3. régió
Hétfő: Heim Pál
Kedd: Péterfy Kh. Fiumei úti tph.
Szerda: Heim Pál
Csüt: Péterfy Kh. Fiumei úti tph.
Péntek: Péterfy Kh. Fiumei úti tph.
Szom: Heim Pál
Vas: Madarász
Traumatológiai
ügyeletek
1. régió
Hétfő: Szent János
Kedd: Szent János
Szerda: Szent János
Csüt: Szent János
Péntek: Szent János
Szom: Szent János
Vas: Szent János
2. régió
Hétfő: Bethesda
Kedd: Madarász
Szerda: Bethesda
Csüt: Madarász
Péntek: Bethesda
Szom: Heim Pál
Vas: Madarász
3. régió
Hétfő: Heim Pál
Kedd: I. Gyermek Klinika
Szerda: Heim Pál
Csüt: I. Gyermek Klinika
Péntek: II. Gyermek Klinika
Szom: Heim Pál
Vas: Madarász
Belgyógyászeti
ügyeletek
1. régió
2. régió
3. régió
Heim Pál
Heim Pál
Heim Pál
Minden szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon 8-20 óráig
Égés ügyeletek
minden nap
1. régió
Szent János
2. régió
Bethesda
Bethesda
3. régió
Fül-Orr-Gégészeti és
Légúti idegentest szeptemberi ügyelete
1. Bethesda
2. Szent János
3. Bethesda
4. Heim Pál
5. Heim Pál
6. Heim Pál
7. Heim Pál
8. Bethesda
9. Szent János
10. Bethesda
11. Szent János
12. Szent János
13. Heim Pál
14. Heim Pál
15. Bethesda
16. Szent János
17. Bethesda
18. Heim Pál
19. Heim Pál
20. Heim Pál
21. Heim Pál
22. Bethesda
23. Szent János
24. Szent János
25. Heim Pál
26. Heim Pál
27. Heim Pál
28. Heim Pál
29. Bethesda
30. Szent János
A gyermekügyeletekben részt vevő kórházak
elérhetőségei
Heim Pál Gyermekkórház
Üllői úti telephely VIII. Üllői Út 86. 459-9100
Heim Pál Gyermekkórház
Madarász utcai telephely XIII. Madarász u. 22.-24. 450-3700
Szent János Kórház XII. Diósárok u. 1. 458-4500
Péterfy Sándor utcai Kórház
Fiumei úti telephely VIII. Fiumei út 17. 299-7700
Bethesda Gyermekkórház XIV. Bethesda u. 3. 422-2764
I. Gyermek Klinika VIII. Bókay J. u. 53. 334-3186
II. Gyermek Klinika VII. Tűzoltó u. 7.-9. 215-1380
Toxikológiai (mérgezési) ügyelet
Minden nap a Heim pál Gyermekkórhááz Toxikológiai
Osztályán “A” épület V. emelet Tel: 333-5079

Miért fontos a serdülőkori szűrés?
Talán jobban érthető a címben feltett kérdés, ha ismerünk
néhány hazai statisztikai adatot. A jobb
érthetőség kedvéért a számokat némi egyszerűsítéssel
mutatjuk be. Ma Magyarországon kevesebb, mint
100 000 újszülött születik. A halálozási statisztikáink
szerint viszont több, mint 100 000 embert veszítünk el
különböző megbetegedésekben. A két adatból következik
a hazai lakosság számának csökkenése. Mint
ismeretes, a magyarországi adatokból azt látjuk, hogy
még az országunkba bevándorló szépszámú külföldiek
mellett is egyre csökken az ország 10 milliós lélekszáma.
Tovább bontva – természetesen leegyszerűsítve a halálozási
statisztikák adatait – azt mondhatjuk, hogy az
elhalt betegeink megközelítőleg 50%-a szív és érrendszeri
megbetegedésben, a másik 50%-a tumorokban
hal meg. Ez a hozzávetőleges adat azt mutatja, hogy
évente megközelítőleg 40-50 000 embert veszítünk el
szív és érrendszeri betegségekben: infarktusban, embóliákban,
agyvérzésben, érszűkületben. Ez a szám
egy hazai kisváros teljes lélekszámának felel meg.
Az adat kirívóan magas Európában, és ha ezt a tragikus
számot csökkenteni akarjuk lehetőleg meg kell
akadályoznunk, meg kell előznünk ezt a betegségcsoportot.
A megelőzést már csak azért is előtérbe kell
helyeznünk, mert a súlyos betegségcsoport gyógyítása
nem csak nehéz, de rendkívül költséges is.
A következő kérdés, megelőzhetőek-e a felnőttkori szív
és érrendszeri kórképek? Ma már tudjuk, hogy igen!
Sőt ismerjük azokat a rizikó tényezőket, melyek érelmeszesedéshez
és ezen keresztül a keringés katasztrofális
összeomláshoz vezet létfontosságú szerveinkben,
szívünkben, agyunkban, tüdőnkben. Ezek a kockázati
tényezők: az elhízás, a cukor és zsíranyagcsere paraméterek
kórosan magas szintjei, a magas vérnyomás.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a dohányzás,
a mozgás hiánya és még számos ritkább anyagcsere
megbetegedés is elvezethet a betegségcsoport kialakulásához.
Kórházunk munkacsoportja nem kisebb célt tűzött ki
maga elé, mint, hogy számos egyéb /bőrgyógyászati,
szemészeti, fogászati, belgyógyászati, psychiátriai,
orthopaediai, gastroenterológiai/ betegség mellett
felfedi és megelőzi a fent leírt betegségeket. A teljesség
kedvéért szeretnénk kiemelni, hogy a betegségek
között mélyebb kapcsolat is jelentkezhet. Például az
elhízott gyerek vérnyomása magasabb lehet, bennük
esetleg cukor, és/vagy zsíranyagcsere eltérést is találhatunk.
Ezek a gyermekek rendszerint kevesebbet
mozognak, sportolnak.
Mindenesetre azt gondoljuk, hogy a sikeres pályázatunk
eredményeképpen elnyert forrás elősegítheti a
kóros állapotok felderítését és így a korai, végzetes
felnőttkori szív és érrendszeri betegségek kialakulását.
A serdülő gyermekek széleskörű szűrése reményeink
szerint éveken keresztül folytatódhat kórházunkban és
a középiskolákban. Most, néhány hónap eltelte után
azt már látjuk, hogy gyermekeink egészségtelen életstílusa
miatt, helytelen étkezési, elégtelen sportolási,
mozgási szokásai miatt megközelítőleg 25%-ban találunk
rizikó tényezőket serdülőinkben. Természetesen
a szűrés nem elég. A Heim Pál Kórház teljes struktúrája
alkalmas a szűrés során talált betegek részletesebb
kivizsgálására, kezelésére.
Az orvosi aktivitás azonban még
mindig kevés. A teljes társadalom
szemlélet váltása, életstílusunk,
értékrendjeink megváltoztatása
szükséges ahhoz, hogy évente ne
veszítsük el egy magyar kisváros
teljes lakosságát.
Prof. Czinner Antal
Tartalom
Ügyeletek
Miért fontos a serdülőkori szűrés?
A tükör előtt
„Tiszta lappal” fővárosi kamasz szűrő program
A belgyógyász szemével
Szemészeti szűrővizsgálat kamaszkorban
Az ifjúság fogaiért
Lisztérzékenység-szűrés
„Kamasz Tavasz 2010”
A mentálhigiénés szűrővizsgálat aktualitása
A kamaszkori hallásszűrésről
Kire ütött ez a gyerek?
A szűrés szervezéséről
Szűrés helye
XIII. évfolyam 3. szám 2010. szeptember 3
2
3
4
5
6
7
8
9
10
12
13
14
16

Janikovszky Éva: A tükör előtt
(Egy kamasz monológja)
Pocsék vagyok, fantasztikusan
pocsék. Hiába bámulom magam
a tükörben, ez napról napra csak
rosszabb lesz. A legfantasztikusabb
az, hogy észre sem vettem,
mikor lettem ilyen pocsék. Mert
tavaly még egész normális srác
voltam, az tuti, arra még emlékszem.
Nem is néztem én akkor
sose tükörbe, csak ha véletlenül
nekimentem.
De most muszáj, most folyton
bámulnom kell magam, merthogy
ilyen fantasztikusan pocsék
lettem. Kész látványosság. Mással
azért arénáznak otthon, hogy
borotválkozzon rendesen, velem
meg azért muriznak az öregek,
hogy miért nem mosdok. Mintha
azt a piszkot le lehetne mosni!
De nem értik, egyszerűen nem
értik, hogy nekem az a piszok
a szakállam, és az nem jön le.
Tavaly is piszkos voltam, emlékszem
rá, hogy piszkos voltam,
de az legalább normális piszok
volt, az lejött, ha megmosdottam.
És tavaly a fejem is akkora
volt, amekkorának egy normális
fejnek lenni kell egy normális
nyakon. Az idén a nyakam megnyúlt,
a fejem meg összement.
Fantasztikus. Csak tudnám mitől
van ez? Ha legalább a hajam
göndör volna, de semmilyen. Ezt
a vackot se növeszteni nem érdemes,
se levágatni, mert ez nem
haj, ez pókháló, ez ökörnyál. Más
pontosan tudja,
hogyan fésülködjön,
de ezt
fésülni se lehet.
Ha előrefésülöm
- ronda, ha hátrafésülöm
- ronda,
ha elválasztom
- akkor még
rondább.
Fantasztikus. És
a szemem! Nem
arról van szó,
hogy nem szép,
az nem érdekel.
De az, hogy még
nézni sem tudok
vele normálisan, az mégiscsak
sok. Nem mintha rosszul látnék,
prímán látok, azzal nincs baj. Hanem
a nézésemmel, mert az mindenkinek
az idegeire megy. Mert
ha figyelek valakire, és érdekel
is, amit mond, akkor az én szememben
nem az érdeklődés csillog,
tuti, hogy nem, mert biztos,
hogy rám szólnak: “Mit bámulsz
olyan hülyén?” Ezért aztán nem
is szívesen nézek arra, aki beszél
hozzám. Akkor persze az van,
hogy: “Hozzád beszélek, fiam,
nem a falnak, ne vágj olyan unatkozó
képet!” És a számmal ugyanez
az ábra. Én azt se tudnám,
hogy van, ha nem figyelmeztetnének
rá: “Most mért húzod
el a szádat? Már semmi nem
tetszik?” Pedig én semmit nem
csinálok vele. Egyszerűen olyan.
Ferde. Tavaly még teljesen normális
volt. Hát nem fantasztikus?
És amikor már végre elfelejteném
az egész ronda képemet, és végre
nevetek, mert jó kedvem van,
akkor tuti, hogy bejön a megjegyzés:
“Pont úgy röhögsz, mint
a fakutya!” Ettől persze mindjárt
elmegy a kedvem, akkor meg az
a baj. “Hogy te milyen fancsali
pofákat tudsz vágni!” Hát ilyen
vagyok. Jobb rá se gondolni, de
muszáj, mert más, ha más a feje
ilyen pocsék, legalább különben
normális.
De én sovány vagyok. Belőlem
soha nem lesz izompók, soha
életemben, pedig egészen normális
kissrácnak indultam. Tavaly
még volt rajtam izom, a karomon,
a lábamon, volt vállam, meg minden.
Sose néztem tükörbe, mert
nem érdekelt az ügy, de tudom,
tavaly volt rajtam izom, normális
formám volt. Az idén meg: mint
akin átment az úthenger, piszokul
megnyúltam, vékony a karom,
vékony a lábam, eltűnt a vállam.
Hiába veszek fel két pulcsit, hogy
mutassak valamit, mintha vállfán
lógna. Más, ha más ilyen piszokul
sovány, legalább tud lezseren
mozogni. Lezseren, mintha direkt
volna ilyen sovány. De én hiába
himbálom magam, hiába járok
zsebre dugott kézzel, görnyedt
háttal, hiába dobálom a lábam,
hiába csoszogok, nincs benne
semmi elegancia. Próbálhatok én
akármit, rajtam már semmi sem
segít.
Pocsék vagyok, fantasztikusan
pocsék, nem csoda, ha a Kati
rám se néz.
4
Gyógyhírek gyógyászati havilap

2010-2011
Heim Pál Gyermekkórház
„A munkánk minősége
a gyermekek egészsége”
Kórházunk vezető szakemberei több évtizedes tapasztalatot szerezve a gyermekellátásban, egy Fővárosi ifjúsági prevenciós és egészségügyi
szűrővizsgálati program létrehozását javasolták a fővárosnak.
Célcsoport:
Célcsoportunk most a 10. és 11. évfolyamra járó szakiskolás vagy szakközépiskolás korosztály, melyet a főváros
egészségügyi irányításával karöltve az iskolákon keresztül érnénk el.
Ez a csoport életkorából és élethelyzetéből adódóan az egészség-telen életmód tekintetében az egyik legsérülékenyebb,
legkönnyebben befolyásolható, az egészségmegőrzés terén pedig a legnehezebben megközelíthető és megfogható
korosztály.
Ma a fővárosban tanuló 60 ezer középiskolás fele 14-16 éves és annak 2/3-a szakiskolás vagy szakközépiskolás, így 3000 serdülő elérését
tűzzük ki célul.
A Program célja:
Szakemberek programszerű összefogása (iskolaorvosok, védőnők, szakorvosok, mentálhigiénés szakemberek, pedagógusok, egészségpolitikusok)
egy egészséges generáció érdekében.
A 19/2009 (VI.18) Eüm. Rendelet 2009. szeptembertől a 16. évüket betöltők alap állapotfelmérését és Egészségügyi Könyvben történő
rögzítését rendeli el, ami iskolaorvosi- és védőnői kötelezettség.
Ebben a munkába bekapcsolódva, ezt kiegészítve korszerű eszközökkel végzett speciális vizsgálatokkal, laboratóriumi mérésekkel szeretnénk
segíteni a szűrővizsgálatokat végző szakemberek munkáját.
A fiatalok követése, a tömeges szakorvosi konzultáció megszervezése, a családok egészségtudatos vezetése, az iskolaorvosi, védőnői tevékenység
és a pedagógusok segítése csak jól szervezett, koordinált program keretében hatékony.
Társadalmi-, családi- és korosztályi példák megjelenítése és az egészségtudatosság kialakítását segítő közösségi programok szervezése
egészíti ki az elvégzett szűrővizsgálatokat.
A Program szervezője: Fővárosi Önkormányzat
A Program orvos-szakmai központja: Heim Pál Gyermekkórház
„Tiszta lappal”
fővárosi kamasz szűrő program
Jelenleg országosan egyedülállóan magas ágyszámmal és a gyermek-egészségügy szakembereinek koncentrációjával széleskörű szakmai
háttér áll rendelkezésre ezen új feladat végrehajtásához.
Számos, jelenleg is folyó prevenciós tevékenységünk sikere és az ezek iránt tanúsított érdeklődés adta azt az ötletet, hogy terjesszük ki ezt
a tevékenységet, és legyünk központja az ilyen irányú prevenciós munkának.
A jelenlegi kamasz korosztály az elmúlt években már kapcsolatba kerülhetett kórházunkkal, előzetes orvosi dokumentációi is rendelkezésünkre
állnak, ami segítheti jelenlegi ellátásukat.
A szűrések egy része kórházunk központi telephelyén zajlik, azoknak akik el tudnak hozzánk jönni. A vizsgálatokhoz szükséges eszközök
és szakemberek ideiglenesen kihelyezhetőek az iskolákba, iskolaorvosi rendelőkbe, előzetes egyeztetés alapján végigjárjuk Budapest
velünk együttműködő középiskoláit.
A Heim Pál Kórház szűrőprogramjában szervezett vizsgálatok és konzultációk:
- az ortopédiai szűrővizsgálatok teljes palettája
- kardiovascularis szűrés (testösszetétel mérés, vérnyomás, vércukor- és koleszterin szintmérés)
- komplett szemészeti szűrés
- bőrgyógyászati szűrés ( pl. anyajegyek)
- hallás szűrés
- fogászati szűrés
- mentálhigiénés teszt
Az időpont és a helyszín egyeztetését követően szülői tájékoztatókat és beleegyező nyilatkozatokat juttatunk el az iskolákba, ahol a
védőnők együttmükődését kérve ezek kitöltése után vesznek részt a fiatalok a vizsgálatokon.
Az iskolák segítségével az általunk előre összeállított dokumentáció kitöltésével akár már egy előzetes rizikófelmérés
is történhet, ami alapja lehet a későbbi vizsgálatok tervezésének.
A vizsgálatok eredményéről az iskolák egészségügyi szolgálatát és segítségükkel a szülőket írásban értesítjük.
Szakmai vezető: Prof. Dr. Czinner Antal, tudományos igazgató
Szakmai összekötő: Bossányi Éva, szakreferens
Elérhetőség: e-mail: eva.bossanyi@heimpalkorhaz.hu
tel: 06-1-459-9105
XIII. évfolyam 3. szám 2010. szeptember 5

A belgyógyász szeméve
Lezárult a „Tiszta Lappal”
fővárosi kamasz szűrő program
első szakasza.
A “G” épület földszintje két hónapra
péntekenként megtelt izgatottan
beszélgető és várakozó tinédzserrel.
Az első alkalommal, amikor a „belgyógyászati
vizsgáló” ajtaját kinyitottam,
hirtelen eszembe jutott,
amikor én voltam ennyi idős, és
várakoztam az iskolaorvosi ajtónál.
Elöntöttek az emlékek: Mi is történik
majd odabenn? El merjem-e mondani
a problémáimat?
Gondoltam, jobb, ha nem felejtem
el ezeket ez érzéseket, mert így biztosan
jobban meg tudom érteni ezt
a korosztályt. Összegezve elmondhatom,
hogy a fiatalok kedvesek,
nyitottak és érdeklődőek voltak.
Az egészséges életmód fogalmát
ugyan sokan ismerik, de kevesen
tartják be, amiben a szülőknek, családnak
és a környezetnek meghatározó
szerepe van.
Bátran elmondták a kérdéseiket,
melyekre igyekeztünk az adott
lehetőségeknek megfelelően választ
adni, és a további tennivalókat
megterveztük.
A szűrővizsgálat „belgyógyászati
részlegén”, a 10. és 11. évfolyamba
járó szakiskolás, vagy szakközépis-
kolás fiatalok szakorvosi vizsgálata
az alábbiak szerint történt:
A belgyógyászati ambulancia helységében
vérvétel és műszeres vizsgálatok:
- súly, magasság mérés,
- testösszetétel analízis,
- vérnyomás ellenőrzés,
- vércukorszint, koleszterinszint
meghatározás
- lisztérzékenység szűrés
A belgyógyászati vizsgáló helységben
fizikális vizsgálat:
Mivel most találkoztunk első alkalommal,
a fizikális vizsgálatot rövid
bemutatkozás és beszélgetés előzte
meg. Elsőként az egészségügyi
szempontból fontos kórtörténetről
kérdeztünk, majd az esetleges panaszaikról
érdeklődtünk.
Az előzményekről meglehetősen
sokan tudtak beszámolni. Az esetleges
kórházi kezelésekről, krónikus
betegségekről, állandó gyógyszerek
szedéséről is pontos információt
tudtak adni. Ebből a szempontból
lényeges még megemlíteni, hogy
sok esetben a fiatalok egyedül intézik
a betegségükkel kapcsolatos
tennivalókat, ezért vannak tisztában
a tényekkel.
Voltak azonban néhányan, akik
szemmel láthatóan nem foglalkoznak
ezzel a kérdéssel, még
akkor sem, ha ez panaszokkal jár.
Ezeknél az eseteknél a családsegítő
közreműködését beszélgetésünk
közben nem véltük felfedezni.
Szerencsére azonban, több olyan
fiatallal is találkoztunk, akik mellett
ott áll a család, és nincsenek
egyedül problémáikkal.
A belgyógyászati szűrővizsgálat
során az általános állapot megítélését
követően, a kültakaró alapos
megtekintése történt. Kiemelt
szempont a festékes anyajegyekre
való figyelemfelhívás és ez irányú
szakorvosi vizsgálatra való irányítás
volt.
A belgyógyászati állapot felmérés
során elsősorban a keringés, légzés,
hasi szervek működésének
fizikális jeleit tartottuk szem előtt,
de a felmerülő kóros tüneteknek
illetve panaszoknak megfelelően
– esetenként – kitértünk egyéb
irányba is.
Amennyiben eltérést találtunk,
további szakvizsgálat(ok) elvégzését
javasoltuk az alábbiak közül:
- belgyógyászat
- pulmonológia
- bőrgyógyászat
- kardiológia
- szemészet
- endokrinológia
- sebészet
A vizsgálatokra szükség esetén
beutalót is adtunk, egyes esetekben
időpont előjegyzést is kértünk.
A vizsgálatok elvégzését a „Tiszta
lappal” szűrővizsgálati lap megfelelő
részében rögzítettük, a megjegyzés
rovatban feltűntettük a további tennivalót.
6
Gyógyhírek gyógyászati havilap

vel
A fentiekről az iskolák egészségügyi
szolgálatát, és segítségükkel
a szülőket is írásban
tájékoztattuk. Reméljük,
hogy a javasolt szakvizsgálatok
elvégzéséről és eredményükről
minden esetben visszajelzést
kapunk.
Néhány gondolat...
A tinédzserek korosztálya átmenet
a felnőtté válás időszakába. Egyik
oldalról még gyerek, több szempontból
azonban már önálló, saját
szemlélettel bíró fiatal felnőtt.
Ez nem egy olyan életszakasz,
amiben elsőrendű szempont az
egészségtudatos életforma.
A szülőknek, a családnak, az iskoláknak,
és a fiatalokat érintő
különböző területeknek (pl. média),
nagy felelőssége van ezen
korosztály életmódformálásában.
Egyik legproblémásabb kérdés, a
személyes példamutatás témája.
Nehéz úgy számon kérni bármit is
a másiktól, ha azt mi nem tartjuk
be. Ezenfelül, az egészséges életre
nevelést nem lehet elég korán
elkezdeni. A kezdetek kezdetén,
már a gyermekvállalásnál kell
gondolni rá. A gyermekek egészséges
fejlődése alapozza meg
az egészséges felnőtté válást.
Ha a fentieket szem előtt tartjuk,
tinédzser gyermekeinkkel könynyebben
szót értünk, és még
akkor is betartják kéréseinket,
ha nem igazán értenek velünk
egyet.
Dr. Scheuring
Noémi
Szemészeti szűrővizsgálat
kamaszkorban
Amíg egészségesek vagyunk, látásunk
megfelelő, nem jut eszünkbe
szemész orvost felkeresni. Bár sokat
fejlődött szemléletünk ezen a
téren, hiszen a védőnők segítségével
az óvodai és kisiskolás korban
végzett szűrések kötelezőek.
Ezt az elkezdett egészség megőrző
gondolkodást kell folytatni a további
életévekben is.
A szemészeti szűrővizsgálat célja
a megelőzés, a baj időben
történő felismerése, mert ilyenkor,
a betegség kezdeti stádiumában
jó esély van a hatékony kezelésre,
és lehetőség nyílik a súlyosabb
formák megelőzésére is. A szemészeti
szűrővizsgálat elsősorban
a látászavarok kimutatására és
azok megfelelő javítása érdekében
történik, de felmérjük a szem állapotát,
mely kapcsán számos információhoz
jutunk a szervezet egyéb
megbetegedése vonatkozásában
is.
A látásvizsgálat során kiszűrhetjük
a különböző látászavarokat,
fénytörési hibákat, tompalátást.
A tompalátás – szemüveggel nem
javítható, csökkent látóképességű
szem – kamaszkorban már nem
javítható. Tíz éves korig van esély
a rendellenesség kezelésére, a
később felismert tompalátás javításának
valószínűsége csekély.
A csökkent látóélességet mindenképpen
korrigálni kell (szemüveggel
vagy kontaktlencsével)
ebben a korban is. A nem teljes és
tökéletes látás hiánya zavarhatja
közérzetünket, tanulásunkat, életvitelünket.
A nem kikorrigált fénytörési
hiba nagyon sok szubjektív
panaszt okozhat, többek között
fejfájást, szemfájdalmat, a szemhéjszél
kivörösödését és hámlását.
A mai kamaszok életében fontos
szerepet játszó számítógép, elektronikus
berendezések napi több
órás használata is számos hasonló
panaszokat okoz, ha nem
megfelelő szemüveget viselünk.
A szem sok mindent elárulhat az
általános egészségi állapotunkról
is. A szemfenéki vizsgálat során a
szemfenéki erek állapotából következtethetünk
különböző általános
betegségekre például magas vérnyomásra,
cukorbetegségre, vesebetegségre.
A látóidegfő vizsgálata során észlelt
bizonyos eltérésnél zöldhályogos
betegség meglétére gyanakodhatunk.
Szemünk az egyik legfontosabb
érzékszervünk. A külvilág ingereinek
mintegy kétharmad részét
a szemünk fogja fel és közvetíti a
központi idegrendszerbe. Kiemelt
szerepéből fakadóan odafigyelést
igényel, ezért fontos a rendszeres
szemészeti szűrésen való részvétel
kamaszkorban is.
Dr. Túri Éva
szemészeti
osztályvezető
főorvos
XIII. évfolyam 3. szám 2010. szeptember 7

A Heim Pál Gyermekkórház szervezésében indult
el a „Tiszta lappal” fővárosi kamasz szűrő program,
melyben Dr. Dima Magdolna osztályvezető főorvos
vezetésével a Fogászati Prevenciós Osztályt is
felkérték. Ebben a programban 3000 diák vesz részt,
amelyből már 600 diák megjelent a szűrésen. A célcsoport
most a 10. és a 11. évfolyamra járó szakiskolás
és szakközépiskolás korosztály volt. A nagyszabású
program 2010 tavaszán indult.
A projekt főbb célkitűzései:
- az orális egészség támogatása, a betegségek
megelőzésének elősegítése
- az ifjúság fogászati ismereteinek bővítése és
szájhigiénés kultúrájának fejlesztése
- a célpopuláció életminőségének javítása
- a hátrányos helyzetű rétegek
esélyegyenlőségének növelése.
A prevenció fogalmán az orvostudományban és
az orvosi gyakorlatban az egészség megőrzését
a betegségek megelőzését értjük. A WHO (Egészségügyi
Világszervezet) egyik tanulmányában kimutatta,
hogy a magyar általános iskolás gyermeknek általában
már több hiányzó, szuvas és tömött foga van.
Bár a fluoridtartalmú szájápolási termékek használata
Az ifjúság fogaiért
a „Tiszta lappal „ szűrésről!
egyre nő, még mindig jelentősen elmarad az európai
átlagtól. Elsősorban fontos feladat a szájápolási szokások
és ismeretek bővítése a hatékony fogápolásról. A
fogak és az íny épségének megőrzése fontos prevenciós
feladat, mely gazdaságosabb, mint a már kialakult
betegségek kezelése.
A prevenció törekvésének legfőbb célja az egészséges
állapot megőrzése. A WHO definíciója szerint nem
csupán a betegség hiányát, hanem a teljes testi, lelki
és szociális jóllét állapotát jelenti.
A WHO fogászati célkitűzései 2020-ra:
- az 5-6 éves gyerekek 90%-a ép fogú legyen
- a 12 éveseknek max.1,5 DMF (magyarul: szuvas,
hiányzó, tömött) foga legyen
- a 18 éveseknek egyetlen maradó foga se hiányozzon
fogszuvasodás miatt
- a 35-44 éveseknek max. 10 DMF foga lehet
A hazai értékek ettől jócskán elmaradnak, pl. a 18
évesek egyharmadának maradó foghiánya van.
A fogszuvasodás és a fogágybetegségek gyakorlatilag
az egész populációt érintik, az ajak- és szájüregi
rákok igen elterjedtek. Nagyon fontos kitérnünk (az
örök témára) a dohányzás problémájára. 2003-as felmérés
szerint a 16 éves fiatalok 46.6%-a dohányzik.
Magyarországi felmérések szerint a középiskolás fiúk
36%-a, a lányok 42%-a aktív dohányos, miközben
Magyarország első helyen áll a szájüregi daganatok
tekintetében. Különösen aggasztó, hogy a tizenéves
leányok már a fiúknál is többen dohányoznak.
Lassan Magyarországon is kialakul az a vélemény,
hogy a jó megjelenéshez nemcsak az ápolt haj és a
divatos ruházat, hanem a szabályos és egészséges
fogak is elengedhetetlenek. Ez nem volt mindig így, s
ezen sosem késő változtatni.
A Heim Pál Gyermekkórház által életre hívott kezdeményezés
azt a célt szolgálja, hogy felhívja a figyelmet
a mosoly fontosságára.
Eddigi tapasztalatok alapján a fiatalok 90%-nál
megfigyelhető volt az elégtelen szájhigiéné, az ínygyulladás
és a fogkő. A kezelt és a tömött fogakon
kívül több mint 50%-ban találtunk újonnan keletkezett
szuvas fogakat is. A diákok 60-70%-nak hívtuk fel a figyelmét
a fogazati rendellenességek fogszabályozási
szakellátására.
Közre játszik a családok rossz gazdasági és szociális
helyzete, a tájékozatlanság és a táplálkozás egyoldalú
és minőségbeli hiánya.
8
Gyógyhírek gyógyászati havilap

Lisztérzékenység - Szűrés
Szembetűnő különbséget
tapasztaltunk a nevelőotthonos
diákok fogazata és a családban
nevelkedett társaik között. A
nevelőotthonos diákok fogazata
sokkal ápoltabb és gondozottabb
volt, mint a családban nevelkedett
társaiké, akik a szűrésben
részt vettek.
Ma már minden magyar fiatalnak
lehetősége van arra, hogy
elkerülje a fogszuvasodást és
a tartós ínygyulladás által okozott
fogágybetegséget. Itt fontos
megjegyezni, hogy 18 éves korig
van a gyerekeknek lehetőségük
támogatott formában részesülni
a fogászati és fogszabályozási
ellátásban, ezért nagyon fontos
a fiatalok figyelmét minél korábban
felhívni a megfelelő szájápolási
szokásokra, mert ezután
már súlyos térítésbe kerülnek a
fogászati kezelések. A helyes
szájápolás oktatása életre szóló
szokásokat alakíthat ki, és ezáltal
lényegesen csökkenti a fogés
ínybetegségek kialakulását.
A diákok lehetőséget kaptak
arra, hogy a Heim Pál Gyermekkórház
Prevenciós Osztály
keretein belül részt vegyenek
egy egyéni tanácsadás és professzionális
fogtisztításban.
A program szervezője: a
Fővárosi Önkormányzat és a
program orvosszakmai központja:
a Heim Pál Gyermekkórház
kiválóan szervezték
meg a szűrési feltételeket és
lehetőségeket. A nagyszerű és
pontos szervezés gyors és precíz
szűrést tett lehetővé.
Dr. Dima Magdolna
főorvos,
és a Fogászati Prevenciós
Osztály munkatársai
A lisztérzékenység több mint egy
évszázada ismert betegség. Azonban
csak az utóbbi évtized orvosi kutatásai
során derült rá fény: ez a betegség
nem (csak) az, aminek gondoltuk.
Korábban ez egy gyerekbetegség
volt, nagy, puffadt hassal, pálcika
lábakkal, hasmenéssel, soványsággal.
Ma már tudjuk, bármilyen korosztályt
érinthet, és a legváltozatosabb
tüneteket képes produkálni.
A lisztérzékenység a vékonybél leggyakoribb
felszívódási zavarhoz
vezető betegsége, melyet a gabonafélék
gluten nevű fehérjéje indít el
a genetikailag hajlamos egyénekben.
A lisztérzékeny betegeknél a glutén
egy úgynevezett autoimmun folyamatot
indít el, azzal, hogy a lebomlása
során keletkező egyik molekula
kapcsolódni képes a sejtfelszíni antigénekhez.
Az immunrendszer a két
összekapcsolódott molekulát idegennek
és veszélyesnek tekinti és támadást
indít ellene.
Ez megszakítja a táplálék normális
emésztési és felszívódási folyamatait,
felszívódási zavart okoz, így a táplálék,
vagy annak egyes alkotói nem
hasznosulnak.
Autoimmun betegségeknek nevezzük
az olyan betegségeket, amikor a
szervezet egy saját alkotórésze ellen
fordul. Attól függően, hogy pontosan
mely alkotórészek válnak az
immunrendszer célpontjává, nagyon
sokféle autoimmun betegség létezik,
a pajzsmirigytől az ízületekig. Vannak
olyan autoimmun betegségek is,
melyek nem csak egy szervet vagy
szervrendszert érintenek, hanem a
szervezet több részében okoznak
tüneteket. Újabban ide sorolják a
lisztérzékenységet is.
A legtöbb esetben az autoimmun
folyamat nem állítható meg, tehát a
betegség nem gyógyítható. A tünetek
enyhítésére, a folyamat lassítására
alkalmaznak gyógyszereket. A coeliakia
ebben különleges: a betegség
oka ismert, gluténmentes diétával
oki kezelés történhet, azaz a betegség
gyógyítható.
Coeliákiára hajlamos emberben
tehát gluten fogyasztást követően
„önkárosító” folyamatok indulnak el,
melyek gyomor-bélrendszeri, vagy
éppen azon kívüli szövődményekhez
vezetnek. Típusos esetben a beteg
hamar eljut a megfelelő diagnózisig,
azonban a bizonytalan, sokszínű,
enyhe, ám kellemetlen tünetek mellett
sokszor évek is eltelhetnek közben.
Előfordulása jóval gyakoribb,
mint azt korábban gondoltuk. 427
vizsgált óvodás gyermeknél 1:85
arányú előfordulást állapítottak
meg. Felnőtteket Magyarországon
nem vizsgáltak még. Európában
jellemzően 1:100-300 körül van a
betegség gyakorisága. Az érintett
eseteknek napjainkban is még csak
kb. 10-15%-a kerül felismerésre. A
szerológiai és genetikai vizsgálatoknak
köszönhetően bebizonyosodott,
hogy a coeliakiának klasszikus,
hasmenéssel járó formáján kívül
számos, eltérő tünetekkel jelentkező
formája is létezik, mely bármely életkorban
jelentkezhet. Minél hosszabb
ideje áll fenn a betegség, annál nagyobb
a valószínűsége, hogy egyéb
autoimmun betegség is társul hozzá.
A társuló autóimmun folyamatok
miatt érintheti a szívet, a pajzsmirigyet,
a hasnyálmirigyet, a májat,
a vesét, az idegrendszert. Fel nem
ismert felnőttkori esetekben nagyon
gyakori a meddőség, spontán vetélések,
és a csontritkulás. A fogorvosi
gyakorlatban a maradandó
fogak zománcának károsodása, és a
visszatérő szájkörüli afták vethetik fel
a coeliakia gyanúját.
Glutenmentes étrend szigorú betartása
mellett kedvezően változik az
alapállapot, és a társuló betegségek
lefolyása, csökken a szövődmények
kockázata.
Érdemes-e mindezek után szűrni
coeliákiára? A gazdaságossági
szempontokat még vitatják. Az egyén
szempontjából: igen! Hiszen egyetlen
csepp vér árán megelőzhető egy sor,
30 vagy 50 évesen panaszt okozó,
és akkor már nem teljesen helyreállítható
betegség kialakulása.
Dr. Gyimesi Judit
adjunktus
XIII. évfolyam . szám 2010. szeptember 9

Értékelő jelentés a „Tisztal Lappal” program első szakaszáról
„Kamasz Tavasz 2010”
A mozgásszervi állapot felmérésére
MP kiértékelési és adatrögzítési módszerét
alkalmaztuk. Ez a szűrések során
használatos rendszer a Magyar Ortopéd
Társaság Gyermek Szekciójának
támogatását élvezi. Ennek elemei az
egyes külsőleg észlelhető fizikális jelek
egységes leírása, keresése.
A gerinc tartási rendellenességeinek és
strukturális betegségeinek, valamint az
alsó végtagok tartási, fejlődési rendellenességeinek
jeleit célzott kereséssel
ismerjük fel.
A sarok alapállásának jellemzésére a
CVPTV rendszert alkalmazzuk.
Az első szakaszban 558 gyermek
adatait értékeltük.
TKH törzs-kar háromszög aszimmetria:
44,1%
Fontossága az, hogy a gerincferdülés
legkisebb fokánál is jelezheti a probléma
gyanúját. Figyelem felhívó jel, hogy
keresni kell más eltéréseket is.
Scoliosis: 46%
Az ijesztően magas szám magyarázatra
szorul.
Mivel a szűrés célja a banális és égetően
sürgős esetek közötti fokozatok megállapítása,
ebben az adatban benne
vannak vegyesen az olyan oldalirányú
frontális síkú görbületek is, amiknek
veszélye csekély, de itt szerepelnek a
súlyos valódi szerkezeti torzulással járó
strukturális scoliosisok is.
A banális (funkciomális scoliosis és a
statikus, végtaghosszkülönbség okozta
scoliosis) leválasztása után kapjuk meg
a valódi scoliosisok arányát. Ennek
kiválasztásához a bordapúp megléte
ad segítséget.
A banális gerincferdülésnél nincs borda,
vagy izompúp, míg a szerkezeti scoliosis
esetén mindig látunk valamelyik oldalon
szintbeli eltérést, az előre hajolt
alanynál, a hát, az átmeneti szakasz,
vagy az ágyéki gerinc magasságában.
Ahol nincs bordapúp és végtagrövidülés
az a funkcionális scoliosishoz sorolódott.
Bordapúp: 31,7%
Mivel ez a 16 éves korcsoport, a
növekedési, érési folyamatok csontos
szakaszát lényegében befejezte,
ez az arány a gyermekkor végén
észlelhető, a felnőttkorra kiható
mozgásszervi eltérések tükre. Az,
hogy fizikális vizsgálat során, ilyen magas
arányban találunk bordapúpot (és
izompúpot a lumbalis szakaszon) több
gondolatot vet fel. Ezeket a következtetéseket
a továbbiakban bontjuk ki.
FSC. Funkcionális scoliosis: 4,1%
Nincs borda-, izompúp, és nincs
rövidülés! Spontán javulhat, de sport,
mozgás „gyógytesi” segít gyorsabban
letudni a gondot. Banális frontális síkú
görbülésnek tartjuk.
STSC. Statikus scoliosis: 11,2%
A medence álló helyzetbeni lebillenését
az alsó végtag rövidülése okozza.
Ismert eredetű rövidüléshez vezető
betegségek után jön létre, de egyéb,
szerkezeti betegség nélkül is észlelhető.
Jelentőségét az adja, hogy a frontális
síkban kompenzáló gerinc ferdülése
látható. Elkülöníthető és banális volta
miatt fontos is elkülöníteni a valódi scoliosistól.
Nincs borda-, izompúp, van rövidülés!
Követése indokolt, de nem sürgős,
eredetét tisztázni kell. Ha nincs kimutatható
kiváltó ok, akkor cipőbe vagy
cipőn kívül elhelyezett hosszkorrekció,
vagy egyszerre fennálló sarok, láb statikai
rendellenesség esetén ortopéd cipő
korrekció, vagy kamaszokon magasító
betét javasolt.
Háti kyphosis eltérései: 43,5%
Csökkent:12,4%
Ennek jelentősége, hogy „egészséges”
anatómiai háti domborulat kell a rugalmas,
teherbíró gerinchez.
FA+. Fokozott, de aktívan tudja korrigálni
az alany:19,7%
A korábban sok esetben leírt hanyag
tartású, „kérdőjelben” megálló gyerek
jellemzője, hogy magától is képes a
gerincét „összerendezni” de ez az
alapállás kényelmes számára. Sport,
mozgás, tánc, mozgásos szabadidő
eltöltés, vagy ezeket helyettesítő gyógytestnevelés
hatékonyan javíthat.
FP+. Fokozott, de a vizsgáló segítségével
korrigálható háti domborodás:8,2%
Jelentősége abban van, hogy ez a M.
Scheuermann betegség „előszobája”
még nem merev, de gond van a
szerkezettel. További vizsgálata fontos.
FP-. Fokozott és már a vizsgáló által sem
korrigálható háti domborodás:2,3%
Ez meglévő Scheuermann betegséget
takarhat. Sürgős további vizsgálata indokolt.
HT. Hanyag tartás: 2,2%
A korábban minden rossz tartású gyerekre
rásütött bélyeg helyett, ma a
szimmetrikus mellkas behúzódással is
jellemzett eseteknél alkalmazzuk ezt a
fogalmat. Ez okozza azt, hogy a korábbiakhoz
képest lényegesen kevesebb
esetnél állapítottuk meg. A mellkas
szerkezeti torzulása a hasizmok lazasága,
a vállöv előre fordulása miatt rögzült.
Nem korrigálódik, akárhogy igyekszik
kihúzni magát a gyermek. Sport,
mozgás gyógytesi segíthet.
Elülső mellkas deformitások:8,1%
Ezek között a hanyag tartással
összefüggő szimmetrikus mellkas deformitás:2,2%
Aszimmetrikus változata:3,8%
Pectus carinatum:0,2%
Pectus excavatum:1,1%
Az utóbbi három csoportnál a mellkas
és gerinc egységének figyelembe vételével
szakorvosi vizsgálat és szükség
esetén orvosi-gyógytorna is szükséges
lehet. Minden mellkas deformitásos
gyermek számára.
Konklúzió:
A legfontosabb gerinc deformitások
kialakulásának időbeni észlelése és
szükséges, hatékony kezelésének
megkezdéséhez 10-11 éves korban
kéne általános képet kapni minden
gyermekről.
A láb statikai eltéréseinek szűrési
eredménye, tapasztalatai:
Az ortopéd státusz leírásaként az
utóbbi időben ismerté vált és elfogadott
CVPTV rendszer szerint osztályoztuk a
sarok állását, állapotát.
E szerint a sarokcsont 20 fokot
meghaladó valgus állása: CV4, fokozott
sarok valgus FSV.
A 30 fok feletti: nagyfokú sarok valgus,
NSV.
Mindkét csoportnál indokolt a segédeszközzel
való kezelés ez lehetőleg
korrekciós ortopéd cipő, kamaszkortól
egyedileg készített lúdtalpbetét.
Hangsúlyozzuk a láb sporttal, egyensúlyozással,
mezítláb járással való
edzését is.
CV4:19,7%
CV5:2,4% együtt összesen: 22,1%
Végtaghossz különbséget 11,2%-ban
tapasztaltunk.
A láb statikai eltéréseinek kiszűrésére
és még hatékony kezelésére a 6-7
éves korban kell az első dokumentált
állapot felmérést megtenni.
10
Gyógyhírek gyógyászati havilap

Dokumentálás
Azért, hogy az adataink mások
számára is ellenőrizhetően dokumentáltak
és ismétlés esetén összehasonlíthatóak
legyenek többféle módon is
rögzítettünk.
Az alapadatok papír alapú rögzítése
és excell formátumú feldolgozása
mellett, képi információk tárolása is
megtörtént.
A láb színezett podoscópos képe a
nyomásviszonyok változását rögzíti.
Számos irányú változás alapján következtethetünk
a gerinc és a láb statikai
eltéréseire a képből.
Mivel a legkorszerűbb liftes podoscóp
állt rendelkezésre, mód volt a kiegyenlítésre
is azoknál az eseteknél,
ahol végtag hossz különbség gyanúja
felmerült. Ezeknek a képeknek a tárolása
is megtörtént.
A podoscópon állva, ha szükséges volt
végtag kiegyenlítéssel is történt egyegy
alakos natív digitális fénykép és
egy Moire kép felvétele.
Ez utóbbi a vetített rácsháló és a felvevő
optika közötti interferencia csíkok
megjelenítésére szolgáló számítógépes
rendszerhez kapcsolódva, a törzs dom-
borzati térképét mutatja
meg.
Ennek változásai
segítenek a későbbi
kiértékelés során az eltérések
nagyságának
és jellegének megítélésében.
A rendszer
hatékonyságénak fokozására
folyamatos
fejlesztés történik a
meglévő adatok felhasználásával.
T h e r m o g r a p h i á s
felvételek.
A test hátulsó natív képén
kívül, a hőtérkép
rögzítése is megtörtént
egyidőben. Ennek
az izomfeszességek eloszlásában és
jellegében történő elváltozásokat lehet
felismerni. Több párhuzam fedezhető
fel a hőkép, és egyes gerincbetegség
jellegzetességei között.
A felvételek tárolása és további feldolgozása
során a szűrésbe való beillesztés
lehetőségeit is kerestük.
Következtetések, felvetések:
Egységesen vizsgáltak-e, az ortopédek?
Áttekintve a gyakorlott, és frissen a
programhoz kapcsolódó szakorvosok
meglátásait, nincs statisztikailag kimutatható
különbség, a scoliosis és a
bordapúp, a háti domborulatok állapotának,
a láb deformitásainak megítélésénél.
Minden bordapúp „üldözendő”?
A tankönyv szerint minden esetben
tisztázandó rtg. felvétellel, a folyamat
jellege. Lehet, hogy csak néhány Cobb
fokos eltérésre utal, a bordák szintjének
különbsége, de jelentős torzulás
is lehet a háttérben, nagyfokú csontos
eltérésekkel. Ütemezetten, de szükséges
rtg. a gerincről.
Mi történt a gyermekeknél, a gerinc
egészséges fejlődésének érdekében a
korábbi években?
Voltak-e szűrve?
Miért utólag észleljük a riasztó arányú
eltéréseket?
Miért nincs egységes, rendszeres, finanszírozott
szűrés, és hatékony gondozás?
A kezelést igénylő statikai láb problémák
csoportjaiba tartozó gyermek
magas aránya, szinték számos kérdés
vet fel!
Mit lehetett és kellett volna tenni korábban,
hogy a növekedés lényegi befejeztekor,
ne legyen minden 5. gyereknek
rendszeres ortopéd szakorvosi segítségre
és segédeszközre szorulnia?
Lehet, hogy az észlelt deformitások
számaránya „mai hatékony ortopéd szakellátás
és rendezetten zajló szűrések”
közben, egy lényegesen magasabb
arányról induló „következetes kezelési
rendszer” sikereinek eredménye?
Vagy fordítva, a hiányos ellátórendszer
és a szűrések elégtelen volta miatt a
korábban még kezelhető, javítható eltérések
is súlyossá váltak?
Nincs Adat! Nincs összehasonlítás!
Hogy lehet ezekre, a gerinc tartásában,
és láb statikájában „megrogygyant”
fiatalokra építeni jövőnket?
Véleményünk szerint a 16 éves kori állapotfelmérés
arra világított rá, hogy a
6-7 éves és 10-11 éves korcsoportok
általános gerinc és láb statikai vizsgálatai
adnák meg azt a lehetőséget,
hogy a legfontosabb ortopédiai eltéréseket
időben felismerve hatékonyan
kezelhessük.
Szerintünk ezekben az évfolyamokban
kellene koncentráltan elvégezni
az országos általános állapotfelmérést.
Természetesen a kiszűrt esetek
fontosságbeli csoportosítása után
az ütemezett ortopédiai vizsgálatok és
ezek eredményének függvényében a
hatékony kezelés eszközeinek és
kapacitásainak megteremtése is
elengedhetetlen!
Dr. Marschalkó
Péter
XIII. évfolyam 3. szám 2010. szeptember 11

A mentálhigiénés szűrővizsgálat aktualitása
Napjainkban egyre többször
hallhatjuk, tapasztalhatjuk, hogy
a magyar lakosság, közöttük a
serdülők mentálhigiénés helyzete
elmarad az európai országok
lakosainak lelki egészségétől.
Mentálhigiénés szempontból az
egészségügy feladatai közé tartozik
a szűrővizsgálatok elvégzése
is. Intézményünkben a „Kamasz
szűrőprogram” keretében a Gyermek
és Ifjúságpszichiátriai Osztály
végezett mentálhigiénés szűrést a
diákok részére.
Röviden a mentálhigiénéről
A mentálhigiéné fogalma
A mentálhigiéné szűkebb értelemben
a konkrét mentális, lelki
problémák kialakulásának
megakadályozását, az elsődleges
megelőzést (prevenciót) jelenti. Különösen
jelentős a pszichiátriához
való prevenciós viszonya, melyet
ugyancsak alapként tekintünk.
Tágabb értelemben viszont nem
csupán a pszichés megbetegedések
és magatartászavarok
(társadalmi normák vagy törvények
megsértése) megelőzése, hanem
lelki egészségvédelem is egyben.
Mindazoknak a folyamatoknak
és intézkedéseknek, tevékenységeknek
az összessége, amelyek az
emberi személyiséget és a közösségi
kapcsolatokat erősebbé, fejlettebbé,
magasabban szervezetté
teszik.
Lényege:
• A lelki egészség megőrzése
• Pszichés jólét fokozása
• Lelki eredetű problémák, betegedések
megelőzése
• Kialakult enyhébb lelki bajok enyhítése
A lelki egészség egyensúlyt jelent,
és így szélsőséges állapotokra is
kiterjed, mint például a boldogságra
és szomorúságra, a reménységre
és kétségbeesésre való képesség.
Erőforrás, amelyre a mindennapi
életünk során szükségünk van
ahhoz, hogy sikeresen irányítsuk
12
életünket, hogy magunkkal és másokkal
szemben is pozitív beállítottságúnak,
jókedvűnek és szeretetteljesnek
érezzük magunkat.
A lelki egészséget befolyásoló
faktorok
Életünk során a mentális egészséget
védő faktorok jelentősége
nagyon fontos a lelki egészség
megőrzéséhez.
Ilyen védőfaktorok például: az
érzelmi teherbíró képesség, fizikai
egészség, pozitív énkép, problémamegoldó
képesség, tanulási
képesség, jó kapcsolatok, azok kialakításának-,
fenntartásának
képessége, kommunikációs jártasság,
az elfogadottság és
megelégedettség érzése, és a
megfelelő családi légkör.
A mentális egészségre hatnak ártalmas
faktorok is; mint veleszületett
betegség, tehetetlenség érzése,
gátolt önmegvalósítás, szexuális
problémák, szegényes kapcsolatok,
izoláltság (elszigetelődés) érzése,
elidegenedettségre, konfliktusra
utaló tapasztalatok. Ártalmas faktorok
közé soroljuk továbbá az élvezeti
szerek használatát, pszichiátriai
betegségek megjelenését, meglétét,
és a súlyos családi problémákat
is! Ezen esetek többségében nem
elegendő a páciens szándéka és a
család segítőkészsége a probléma
megoldására, gyakran valamilyen
külső visszajelzés szükséges a felismeréséhez
és a kialakult helyzet
rendezéséhez. Ilyenkor szakemberek
segítsége, támogatása
vehető igénybe.
Intézmények, szakemberek,
akik segíthetnek a problémák
megoldásában:
• Nevelési Tanácsadó
• Gyermekjóléti Szolgálat
• Ifjúságvédelmi felelős
• Iskolai védőnői hálózat
• Gyermek pszichiátriai gondozó,
szakrendelő, kórházi osztály
• Családorvos
• Családvédelmi Szolgálat
• SOS telefonszolgálat
• Drogambulancia
• Krízisambulancia
• Egyházi segítő szervezetek
• Önsegítő csoportok
• Szociális ellátó helyek
• Pszichiátriai gondozó (járó beteg
ellátás)
A Gyermekpszichiátriai Osztály
által végzett mentálhigiénés
szűréséről
A középiskolások körében végzett
mentálhigiénés szűrés egy előre
összeállított teszt segítségével történt.
A tesztek kitöltése előtt minden
egyes tanulót elláttunk a kitöltéshez
szükséges információkkal.
Gyógyhírek gyógyászati havilap

Lehetőségük volt segítséget kérni, amennyiben
valamely kérdés nem volt egyértelmű számukra.
A teszt kitöltése után személyes problémájukat
is meghallgattuk és javaslatot tettünk osztályunk,
ambulanciánk felkeresésére. Ehhez
megadtuk telefonos elérhetőségünket. Volt, aki
igénybe vette felajánlott segítségünket!
A tesztben az életminőséget vizsgáltuk. Arra
voltunk kíváncsiak, hogyan érzik magukat a
diákok egy bizonyos időpontban, mennyire jól
vagy rosszul élik meg mindennapjaikat, milyen
a hangulatuk általában. A kérdőívben hét fő
kategóriára irányultak a kérdések. Rákérdeztünk
arra, hogyan érzik magukat az iskolában,
egyedül, milyen a kapcsolatuk családjukkal,
kortársakkal illetve milyennek ítélik meg „idegi”/
lelkiállapotukat.
Az eredmények értékelése
A diákok 1-5-ig pontozhatták a kategóriákat,
ahol az 1-2 jelenti azt, hogy elégedettek, míg
3-5-ig adott pontszámok a nem megelégedettséget
jelzik.
Az eredmények azt mutatják, hogy elégedettségüket,
hangulatukat „közepes szintűnek” élik
meg.
Leginkább elégedettek a kortárs kapcsolataikkal,
mely rendjén is van kamaszokról lévén szó.
Az aktuális egészségi állapotukat jónak vélték,
valamint az egyedül eltöltött tevékenységeiket
is kielégítőnek tartották. Az eredmények értelmében
az iskolával, iskolai teljesítményeikkel,
„idegi”- és lelkiállapotukkal, valamint a családdal
való kapcsolataikkal voltak kevésbé elégedettek.
Ezen az eredményen feltétlenül érdemes elgondolkodnunk,
hiszen az elégedetlenség forrásait
ártalmas faktoroknak tekintjük, melyek
megalapozhatják a lelki, mentális betegségek
kialakulását.
A kamaszkori hallásszűrésről
A kamaszkor nem könnyű időszaka a gyermek életének.
A változás lényege, hogy kezdődik a felnőtté válás
nehéz folyamata. A látott és felvett magatartásformák
között a kamaszok bizonytalanul mozognak.
Komoly károsodások érhetik a hallást ebben az életkorban.
A hangos popzene hallgatása, különösen a walkman-en
keresztül zajártalmat, és ezáltal maradandó halláskárosodást
okozhat. A fiatalok nem mennek ilyenkor vizsgálatra, sokan
„cikisnek” érzik bevallani, hogy nem hallanak rendesen. A
szűrés, vagyis olyan vizsgálat, amit egyébként panaszmentes
egyéneken végeznek, nagyon fontos a kezdődő nagyothallók
azonosítása, kiemelése, és a megfelelő kezelés megkezdése
szempontjából.
A most folyó kamaszkori hallásszűrő program szubjektív vizsgálaton
alapul. A fiatal maga jelzi, hogy meghallja-e a normális
hallású egyének hallásküszöbének megfelelő hangot. Aki
ezen a szűrőn „fennakad”, azt további, részletesebb, részben
objektív vizsgálatokra a kórházunk audiológiai
osztályára küldjük. Itt a legkorszerűbb
műszerekkel történik a kivizsgálás, és a diagnózis
megszületése után a gyógyszeres,
vagy műtéti kezelés. Sokszor elegendő az
életmód-változtatás, de néha elektronikus
hallásjavító készülékre is szükség lehet.
Dr. Katona Gábor
Dr. Herczeg Ilona Farkasné Pesztericz Krisztina
Osztályvezető főorvos Egészségnevelő tanár
Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Osztály
GYÓGYHÍREK,
a Heim Pál Gyermekkórház és a Madarász utcai Gyermekkórház gyógyászati
havilapjának különszáma
Kiadó: Heim Pál Gyermekkórház
1089 Budapest, Üllői út 86.
Telefonszám: 459-91-00 Faxszám: 333-01-67
Internet: www.heimpalkorhaz.hu
Felelős kiadó: Prof. Dr. Harmat György főigazgató
Szerkeszti: a Szerkesztőbizottság
Szerkesztőbizottság elnöke: Prof. Dr. Czinner Antal
A különszám lapgazdája: Buncsik Ildikó
Megjelenik: 15.000 példányban
Nyomdai előkészítés: Dallos Trend Kft.
Nyomdai előállítás: Offset Nyomda Zrt.
ISSN: 1416-5627
XIII. évfolyam 3. szám 2010. szeptember 13

Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?
/részlet/
Amíg kicsi voltam…És okos. És
kedves. És szép.
Mindig tudták, hogy kire hasonlítok.
Nagymama azt mondta: Istenem,
akárcsak az anyja!
Nagypapa azt mondta: Az ördögbe is,
szakasztott az apja!
Emil bácsi azt mondta: A megszólalásig
szegény Jolán!
Apukám azt mondta: Mintha csak
magamat látnám!
És anyukám azt mondta: Azért talán
rám is hasonlít egy kicsit!
Amíg kicsi voltam, és több eszem
volt, mint egy nagynak, anyukám egy
füzetbe írta be, hogy mikor fordultam
a hasamról a hátamra, mikor ültem fel
először, mikor álltam fel a járókában,
mikor ittam először bögréből, és mi
volt az első szó, amit kimondtam.
Amíg kicsi voltam és aranyos, mindenki
így beszélt hozzám: Anyuka
egyetlen boldogsága!
Nagymama szeme fénye! Drága csillagom!
Kicsi bogaram! Eszem azt az
arany kezecskéjét.
Hadd pusziljam meg a talpacskáját!
Mit hoztam az én kis madaramnak?
Amíg kicsi voltam és bűbájos,
apukám albumba ragasztotta a fényképeimet,
hogy mindenki megnézhesse,
milyen voltam háromnapos, kéthetes,
négyhónapos és egyéves koromban.
Ebben az időben került az első kinőtt
tipegő cipőm, anyukám ágya fölé a
polcra. Ekkor vágott le a nagymamám
egy fürtöt abból a gyönyörű aranyhajamból.
S ekkor tette apukám a
tárcájába, amit neki rajzoltam. Amíg
kicsi voltam, mindenki megcsodálta,
hogy megint mennyit nőttem, megint
mit mondtam, és...
Nahát!
Milyen ügyes vagyok. És apukám lefényképezett
az Állatkertben, a játszótéren,
Cézárral, akitől nem féltem, és
Aranka nénivel, akitől féltem. És az
óvodai záróünnepélyen, ahol nekem
tapsoltak a legtöbbet. Pedig a fényképeken
az sajnos nem is látszott, hogy
engem minden érdekel, hogy olyan
eleven vagyok, mint a csík, és úgy vág
az eszem, mint a beretva. Amíg kicsi
voltam... És okos. És kedves. És szép.
Aki csak látott, mind azt mondta:
Micsoda sikerült gyerek!
Igazán büszkék lehettek rá!
És bár a család úgy vélte, hogy ugyan
már, hiszen mindegyik kisgyerek egyformán
helyes.
Azért egymás közt mégis belátták,
hogy igaz, ami igaz, ritka az olyan
kisgyerek, amelyik egyformán okos és
kedves és szép. Mert ott van például a
szegény Ilonkáék fia.
Vagy ott van a szegény Istvánék
lánya. És aztán a nagymamának
eszébe jutott, hogy ott van a Déneske.
És abban mindenki egyetértett, hogy a
Déneskéről jobb nem is beszélni!
Apukám meg anyukám ilyenkor szerényen
mosolygott, és azt mondta,
hogy persze, még mindegyik kinőheti
magát.
Amióta megnőttem, és butaságokat
beszélek, és elviselhetetlen vagyok, és
rossz rám nézni,
aki csak meglát, azt mondja ez volna
a ti fiatok? Szinte hihetetlen! Nem lehet
ráismerni!
Amióta nagy vagyok és ütődött!
És nyegle! És idétlen! Csak ülnek és
sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek?
Én nem tudom, kire, de az anyjára
biztos nem! Nagypapa azt mondja: én
nem tudom, kire, de az apjára biztos
nem! Szerencse, hogy szegény Jolán
ezt már nem érte meg! Apa azt mondja,
hogy most láthatja az anyja, hogy nem
kellett volna mindent ráhagyni! Anya
pedig azt mondja Te vagy az apja, hát
mért nem pofozod meg?
És bár a család jól tudja, hogy minden
kamasz elviselhetetlen, egymás
közt mégis belátják, hogy ami sok, az
sok! Az ő türelmüknek is van határa,
és ez így nem mehet tovább!
Csak még azt nem tudják pontosan,
hogy akkor hogyan is menjen tovább.
Nagymamám szerint valakinek, ugye,
nevelni kellene ezt a gyereket, mert
csak nő, mint a dudva.
Nagypapám szerint szigorúbban kellene
fogni ezt a gyereket, mert első a
kötelesség.
Aranka néni szerint meg kellene
válogatni, hogy kikkel barátkozik ez a
gyerek, mert aki korpa közé keveredik,
azt megeszik a disznók.
Anya szerint többet kellene aludnia
ennek a gyereknek, mert sosem alussza
ki magát.
Apa szerint Többet kellene tanulnia
ennek a gyereknek, mert így nem viszi
semmire.
Emil bácsi szerint ez szomorú, mert
ugye, a mi családunkban mindenki
normális volt, és attól félek, hogy ez,
sajnos, a Rezső vére.
Megkérdeztem, hogy ki a Rezső, de
abban mindenki egyetértett, hogy a
Rezső az nem tartozik rád!
Abban az időben sokat álmodtam a
Rezsővel.
De aztán a nagymama mondta, hogy
ne higgyek az Emil bácsinak, a Rezső
jó gyerek volt, csak megszédült. És
megmutatta a fényképét is. Azóta nem
álmodok vele. Amióta nagy vagyok és
ütődött és nyegle és idétlen, azóta nem
lehet hozzám szólni. De azért szólnak.
Pedig tudják, hogy ha hozzám szólnak,
az olyan, mintha a falnak beszélnék!
Nem tudom, a fal miért nem válaszol.
Én azért nem, mert abból csak baj van.
Én ugyanis tisztességesen válaszolni
se tudok. Ha azt kérdezik tőlem, hogy
mondd, édes fiam, mire használod te a
fejedet?
Én csak úgy magamtól azt válaszolnám,
hogy azzal szoktam fejelni, azon
növesztem a hajamat, és azon van a fülem
is, amit mozgatni tudok. Ez persze
nem tetszene nekik, mert már sokszor
megmondták, hogy a fejed azért van,
hogy gondolkozz vele! Ezért inkább
csak a vállamat vonogatom. Amire
azt kérdezik, hogy csak tudnám, hogy
kitől tanulod ezt a tempót!
Mintha magamtól nem jöhetnék rá
valamire. A végén úgyis azt mondják,
hogy a felnőttek pedig azt mondják,
hogy nem tudom, hogy milyen gyerek
vagy te!
Pedig ők mindnyájan tudják, hogy
milyen gyerek vagyok, csak én nem.
Nagymamám szerint ideges ez a gyerek!
Nagypapám szerint nem sportol ez
a gyerek! Aranka néni szerint zárkózott
ez a gyerek! Emil bácsi szerint nem
14
Gyógyhírek gyógyászati havilap

érdekli ezt a gyereket semmi! Anya
szerint túlterhelt ez a gyerek! Apa
szerint nem gondolkozik ez a gyerek!
De abban mindnyájan egyetértenek,
hogy nincs bennem semmi jóérzés!
Én nem tudom pontosan, hogy mi az
a jóérzés, de nekem mindig kapar a
torkom, ha a válogatott meccsek előtt
eljátsszák a Himnuszt, vagy győzünk a
versenyen, és felhúzzák a zászlót. Még
most is a polcomon tartom az öreg
macimat, és mindig visszadobom a
halat, amit kifogok a vízből. És az sem
igaz, hogy nekem eszembe se jut, hogy
segítsek valamit, mert a múltkor is buli
volt Borinkáéknál. Óriási felfordulást
csináltunk. És amikor már mindenki
elment csak én maradtam, persze a
Borinka miatt, akkor elmosogattam, és
a végén még a konyhát is felmostam.
Mondta is a Borinka nagymamája,
hogy a Borinka lány létére példát vehetne
rólam. Amiért persze a Borinka
bosszút állt, és megvárta a nagymamámat
a közért előtt, és elvette tőle a két
szatyrot, és hazáig cipelte. Azóta én
példát vehetnék még a Borinkáról is.
Nagymamám szerint - aki ugyan nem
egy szépség, de legalább van benne
jóérzés! Persze még így sem értik,
hogy mit eszek én éppen a Borinkán...
Anya szerint mikor itt van az Istvánék
lánya, aki itt lakik a szomszédban.
Apa szerint vagy a Déneske húga, aki
mégiscsak komoly lány „Csókolom!
Sziasztok! Segíthetek valamiben?
Do you speak English? Csókolom!
Sziasztok!”
Nagypapa szerint miért nem barátkozom
a Déneskével akitől csak jót
tanulhatok? („Déneske: hoztam gyilkolós
programot!”) Kösz. Apa szerint
az se normális, hogy folyton csak itthon
penészedek a rossz levegőben, és
görbe háttal ülök a számítógép előtt.
Anya szerint „bezzeg” az ő korában
nem heverészett világos nappal a rekamién.
Apa sem ült görbe háttal a számítógép
előtt. Anya ebéd után azonnal
nekifogott a leckének
Aztán ahogy befejezték, szaladtak a
szabadba jó levegőt szívni.
Én szerintem azért, mert se apukámnak,
se anyukámnak nem volt számítógépe.
Ha játszom, Emil bácsi csak
sóhajt, hogy pedig kiskoromban menynyire
szerettem a zenét!
Anyukámnak meg az jut eszébe, hogy
azért az sincs rendjén, hogy nekem
nincsenek barátaim.
Mert nem hiszik el, hogy vannak.
Csak azok is otthon ülnek görbe háttal
a rossz levegőben, és naphosszat
nyúzzák a számítógépet, esetleg
heverésznek világos nappal a rekamién.
Apa azt mondja, hogy örülök, ha vannak
barátaim, de szeretné látni, hogy
kik azok.
Aztán amikor eljönnek, és látják őket,
akkor meg nem szeretik nézni, mert
anya szerint micsoda társaság ez, hogy
egyik sem törli meg a lábát? Nagymama
szerint mindegyik zsebre dugja
a kezét. Nagypapa szerint egyik se tud
tisztességesen köszönni. Emil bácsi
szerint egyiknek sincs egy normális
szava. Apa szerint nyerítenek, mint a
lovak. Aranka néni szerint hallgatnak,
mint a kukák.
Szerintem az a baj, hogy anyukámnak
és apukámnak az én koromban
nem volt se számítógépe, se CD-je, se
mobilja.
De viszont megvolt a magunk jó társasága,
akikkel társasjátékot játszottunk
– mondta Anya. Akikkel kirándulni
jártunk és értelmes emberek
módjára beszélgettünk – mondta Apa.
Apa és anya barátaiból egytől egyig
nagy ember lett. Kivéve azt, aki sajnos
elkallódott. Amikor mindenki látta
már itthon a barátaimat, akkor fogtam
a számítógépet, hogy elmenjek a
Blazsekhoz. „Végre kimozdulsz, és
nem ülsz itthon görbe háttal a rossz
levegőben. És nem is heverészel világos
nappal a rekamién.” mondta
Anya.
De tudni akarta a barátom nevét,
címét, utolsó bizonyítványát, papája
foglalkozását. Mert őket ugyan nem
érdekli, hogy ki kinek a fia, mert az
nem számít, de azt előre megmondják,
hogy a számítógépet nem vihetem
sehova, mert nem azért vették nekem
drága pénzen, hogy más elrontsa! Ez
azért van, mert egyszer a Blazsek elvitte
a számítógépet, és véletlenül éppen
akkor romlott el. Apukám akkor
is azt mondta, hogy tudtam, tudtam,
előre megmondtam.
Mert a felnőttek minden előre tudnak,
azt is, hogy leesem onnan, azt is,
hogy összetöröm,
Mert a felnőttek minden előre tudnak!
Azt is, hogy leesem onnan, azt is,
hogy felgyújtom, hogy kiöntöm, hogy
tönkreteszem, hogy megfázom, hogy
ennek nem lesz jó vége.
Csak azt nem értem, hogy akkor
mért mérgesek, amikor a végén igazuk
lesz.
Amióta nagy vagyok, és az ötéves
húgomnak is több esze van, mint
nekem. Anya arra kíváncsi, hogy mit
képzelek az életről? Apa arra kíváncsi,
hogy hogyan képzelem el az életet?
Az életet olyankor kéne elképzelnem,
amikor nyúzom a számítógépet.
És amikor már hétfőn elkölteném a
heti zsebpénzemet. Persze ilyenkor
nem tudom az életet elképzelni, mert
mással vagyok elfoglalva.
És hiába is kérdezi tőlem apa milyen
ember lesz így belőled?
Pedig már sokszor gondolkoztam rajta.
Lehet, hogy még növök öt centit...
De azért egy kicsit hasonlítok majd az
apura, és egy kicsit hasonlítok majd az
anyura, és ha majd ők öregek lesznek,
és ott ülnek a parkban a padon, akkor
újra mutogatni fogják mindenkinek a
fényképemet. Ez pedig a nagyfiunk.
Biztosan látta már a tévében. És olvasta
az újságban, mert világhírű. Aki
elérte és bejárta és felfedezte! Megnyerte
és túlszárnyalta és megdöntötte!
Megtalálta és elfogta és megmentette!
Legyőzte és felszabadította és kikiáltotta!
Átélte és megírta és megzenésítette!
És akkor majd mindenki körém
gyűlik, és csak csodálkoznak és ámuldoznak,
hogy: nahát, ez volna a maguk
fia?! Szinte hihetetlen! Büszkék lehetnek
rá!
És akkor végre apukám se fogja azt
mondani, hogy tudtam, tudtam! Előre
megmondhattam volna!
XIII. évfolyam 3. szám 2010. szeptember 15

„Tiszta lappal”
fővárosi kamasz szűrő program
2010 - 2011
A szűrés szervezéséről, az eddigi gyakorlati tapasztalatokról kérdezzük Bossányi Évát, a
program szakmai összekötőjét:
A Fővárosi Önkormányzattól kapott
szakiskolai és szakközépiskolai
listáról választottam ki a szűréshez
az iskolákat. A program kezdetekor
olyan iskolákat kerestem, amelyekben
ismertem a vezetőséget, majd
a többit tetszőlegesen hívtam fel
a listáról. Az iskolák igazgatójával
vettem fel a kapcsolatot, majd az általa
megnevezett kapcsolattartóval,
és természetesen az iskolaorvosokkal
is ismertettem a program
célját. A szűrő napok mindig pénteken
vannak. Az időpontok egyeztetése
után az iskoláknak elküldöm
a program tájékoztató anyagát
papír és elektronikus formában, és
a tanulóknak a szülői beleegyező
nyilatkozatokat. A szűrés napja előtt
1 héttel a beleegyező nyilatkozatot
a tanulók adataival visszakapjuk és
elektronikus úton a kapott adatok
feldolgozásra kerülnek.
A kórház dolgozói aktívan vesznek
részt a szűrésben, április 09-től
május 28-ig 32 fő (orvosok, ápolók,
asszisztensek) végezte a vizsgálatokat.
Havonta készítek beosztást,
hogy melyik napon ki vesz részt
a szűrésben (az orvosokat Prof.
Czinner Antal, a középkádereket
Deák Edit kéri fel erre a munkára).
A szűrés előtti napon a „G” épület
földszintjén levő helyiségeket elő kell
készíteni, táblákkal jelölöm, hogy
abban a vizsgálóban milyen vizsgálat
fog történni. Így a diákoknak
könnyebb lesz a tájékozódás. Reggel
7-7 30 közt mindenki elfoglalja és
berendezi a helyiséget a vizsgálatokra.
A tanulók 7 30 -ra jönnek a kísérő
tanárokkal, az előadóteremben
tájékoztatom a diákokat a programról,
és a menetéről, kapnak egy kis
könyvecskét, melyben a szűrések
vannak feltüntetve és forgó színpad
szerűen végig járják a szűrő állomásokat,
ahol a kis könyvben jelzik a
vizsgálat megtörténtét. Amennyiben
szükséges, beutalót kapnak
különböző vizsgálatokra, melyeket
itt helyben a megfelelő szakrendeléseken
el is végeznek. Amikor
itt végeztek, az előadóteremben
kitöltik a mentálhigiénés tesztet, és
elmennek.
Az eredményeket az iskolai kapcsolattartó
elektronikus formában,
a diákok a kitöltött kis könyvek formájában
kapják meg.
Egy iskolában ott a helyszínen
végeztük a szűrést 2 napig, de itt
a kórházban ez sokkal egyszerűbb
és jobb, hiszen itt van megfelelő
technikai háttér és minden helyben
megtalálható.
Összesen 10 szűrő napunk volt,
mely alatt 6 iskola és több gyermekotthon
diákjait vizsgálták meg
(ez 576 főt jelent). Sajnálatos, hogy
több diák nem érzi ennek a programnak
a fontosságát, és bizonyos
vizsgálatokon (ortopédia, vérvétel)
nem vesz részt.
Az iskolák visszajelzése alapján
fontosnak és nagyon jól
szervezettnek tartják ezt a programot.
Szeptemberben folytatjuk, és már
4 iskola vitt el kb. 800 beleegyező
nyilatkozatot, mert szeretnék, ha
a diákjaik részt vennének ebben a
programban.
Reményeink szerint egyre több
fiatal érzi majd ezt a programot nagyon
fontosnak.
Bossányi Éva
szakmai
összekötő
Szakmai vezető: Prof. Dr. Czinner Antal, tudományos igazgató
Szakmai összekötő: Bossányi Éva, szakreferens
Elérhetőség: e-mail: ebossanyi@heimpalkorhaz.hu
tel: 06-1-459-9105