különszám - Heim Pál Gyermekkórház

Értékelő jelentés a „Tisztal Lappal” program első szakaszáról
„Kamasz Tavasz 2010”
A mozgásszervi állapot felmérésére
MP kiértékelési és adatrögzítési módszerét
alkalmaztuk. Ez a szűrések során
használatos rendszer a Magyar Ortopéd
Társaság Gyermek Szekciójának
támogatását élvezi. Ennek elemei az
egyes külsőleg észlelhető fizikális jelek
egységes leírása, keresése.
A gerinc tartási rendellenességeinek és
strukturális betegségeinek, valamint az
alsó végtagok tartási, fejlődési rendellenességeinek
jeleit célzott kereséssel
ismerjük fel.
A sarok alapállásának jellemzésére a
CVPTV rendszert alkalmazzuk.
Az első szakaszban 558 gyermek
adatait értékeltük.
TKH törzs-kar háromszög aszimmetria:
44,1%
Fontossága az, hogy a gerincferdülés
legkisebb fokánál is jelezheti a probléma
gyanúját. Figyelem felhívó jel, hogy
keresni kell más eltéréseket is.
Scoliosis: 46%
Az ijesztően magas szám magyarázatra
szorul.
Mivel a szűrés célja a banális és égetően
sürgős esetek közötti fokozatok megállapítása,
ebben az adatban benne
vannak vegyesen az olyan oldalirányú
frontális síkú görbületek is, amiknek
veszélye csekély, de itt szerepelnek a
súlyos valódi szerkezeti torzulással járó
strukturális scoliosisok is.
A banális (funkciomális scoliosis és a
statikus, végtaghosszkülönbség okozta
scoliosis) leválasztása után kapjuk meg
a valódi scoliosisok arányát. Ennek
kiválasztásához a bordapúp megléte
ad segítséget.
A banális gerincferdülésnél nincs borda,
vagy izompúp, míg a szerkezeti scoliosis
esetén mindig látunk valamelyik oldalon
szintbeli eltérést, az előre hajolt
alanynál, a hát, az átmeneti szakasz,
vagy az ágyéki gerinc magasságában.
Ahol nincs bordapúp és végtagrövidülés
az a funkcionális scoliosishoz sorolódott.
Bordapúp: 31,7%
Mivel ez a 16 éves korcsoport, a
növekedési, érési folyamatok csontos
szakaszát lényegében befejezte,
ez az arány a gyermekkor végén
észlelhető, a felnőttkorra kiható
mozgásszervi eltérések tükre. Az,
hogy fizikális vizsgálat során, ilyen magas
arányban találunk bordapúpot (és
izompúpot a lumbalis szakaszon) több
gondolatot vet fel. Ezeket a következtetéseket
a továbbiakban bontjuk ki.
FSC. Funkcionális scoliosis: 4,1%
Nincs borda-, izompúp, és nincs
rövidülés! Spontán javulhat, de sport,
mozgás „gyógytesi” segít gyorsabban
letudni a gondot. Banális frontális síkú
görbülésnek tartjuk.
STSC. Statikus scoliosis: 11,2%
A medence álló helyzetbeni lebillenését
az alsó végtag rövidülése okozza.
Ismert eredetű rövidüléshez vezető
betegségek után jön létre, de egyéb,
szerkezeti betegség nélkül is észlelhető.
Jelentőségét az adja, hogy a frontális
síkban kompenzáló gerinc ferdülése
látható. Elkülöníthető és banális volta
miatt fontos is elkülöníteni a valódi scoliosistól.
Nincs borda-, izompúp, van rövidülés!
Követése indokolt, de nem sürgős,
eredetét tisztázni kell. Ha nincs kimutatható
kiváltó ok, akkor cipőbe vagy
cipőn kívül elhelyezett hosszkorrekció,
vagy egyszerre fennálló sarok, láb statikai
rendellenesség esetén ortopéd cipő
korrekció, vagy kamaszokon magasító
betét javasolt.
Háti kyphosis eltérései: 43,5%
Csökkent:12,4%
Ennek jelentősége, hogy „egészséges”
anatómiai háti domborulat kell a rugalmas,
teherbíró gerinchez.
FA+. Fokozott, de aktívan tudja korrigálni
az alany:19,7%
A korábban sok esetben leírt hanyag
tartású, „kérdőjelben” megálló gyerek
jellemzője, hogy magától is képes a
gerincét „összerendezni” de ez az
alapállás kényelmes számára. Sport,
mozgás, tánc, mozgásos szabadidő
eltöltés, vagy ezeket helyettesítő gyógytestnevelés
hatékonyan javíthat.
FP+. Fokozott, de a vizsgáló segítségével
korrigálható háti domborodás:8,2%
Jelentősége abban van, hogy ez a M.
Scheuermann betegség „előszobája”
még nem merev, de gond van a
szerkezettel. További vizsgálata fontos.
FP-. Fokozott és már a vizsgáló által sem
korrigálható háti domborodás:2,3%
Ez meglévő Scheuermann betegséget
takarhat. Sürgős további vizsgálata indokolt.
HT. Hanyag tartás: 2,2%
A korábban minden rossz tartású gyerekre
rásütött bélyeg helyett, ma a
szimmetrikus mellkas behúzódással is
jellemzett eseteknél alkalmazzuk ezt a
fogalmat. Ez okozza azt, hogy a korábbiakhoz
képest lényegesen kevesebb
esetnél állapítottuk meg. A mellkas
szerkezeti torzulása a hasizmok lazasága,
a vállöv előre fordulása miatt rögzült.
Nem korrigálódik, akárhogy igyekszik
kihúzni magát a gyermek. Sport,
mozgás gyógytesi segíthet.
Elülső mellkas deformitások:8,1%
Ezek között a hanyag tartással
összefüggő szimmetrikus mellkas deformitás:2,2%
Aszimmetrikus változata:3,8%
Pectus carinatum:0,2%
Pectus excavatum:1,1%
Az utóbbi három csoportnál a mellkas
és gerinc egységének figyelembe vételével
szakorvosi vizsgálat és szükség
esetén orvosi-gyógytorna is szükséges
lehet. Minden mellkas deformitásos
gyermek számára.
Konklúzió:
A legfontosabb gerinc deformitások
kialakulásának időbeni észlelése és
szükséges, hatékony kezelésének
megkezdéséhez 10-11 éves korban
kéne általános képet kapni minden
gyermekről.
A láb statikai eltéréseinek szűrési
eredménye, tapasztalatai:
Az ortopéd státusz leírásaként az
utóbbi időben ismerté vált és elfogadott
CVPTV rendszer szerint osztályoztuk a
sarok állását, állapotát.
E szerint a sarokcsont 20 fokot
meghaladó valgus állása: CV4, fokozott
sarok valgus FSV.
A 30 fok feletti: nagyfokú sarok valgus,
NSV.
Mindkét csoportnál indokolt a segédeszközzel
való kezelés ez lehetőleg
korrekciós ortopéd cipő, kamaszkortól
egyedileg készített lúdtalpbetét.
Hangsúlyozzuk a láb sporttal, egyensúlyozással,
mezítláb járással való
edzését is.
CV4:19,7%
CV5:2,4% együtt összesen: 22,1%
Végtaghossz különbséget 11,2%-ban
tapasztaltunk.
A láb statikai eltéréseinek kiszűrésére
és még hatékony kezelésére a 6-7
éves korban kell az első dokumentált
állapot felmérést megtenni.
10
Gyógyhírek gyógyászati havilap